Kezdőlap Címkék Havazás

Címke: havazás

Váratlanul megjött a hó

Az ilyenkor szokásos módon mindenütt megnehezült a közlekedés, a MÁV 60-80 perceket is késhet. Budapesten is fennakadások vannak.

Az előrejelzésnek megfelelően éjszaka elkezdődött az év első havazása. Pár óra alatt tetemes mennyiségű hó hullott. Az Útinform jelentése alapján az ország nyugati és déli részén az eső, havas eső nyomán az útburkolat mindenütt nedves, míg az északi, keleti, valamint a középső országrészben a változó intenzitású havazás miatt az úttest mindenhol sónedves, havas, hókásás.

Sok autós nem készült fel a megváltozott körülményekre. Az M3-as autópályán, az M0-ás autóút csomópontjában egy személyautó a szalagkorlátnak ütközött, amikor Budapest felől az autóút M5-ös felé vezető oldalára hajtott fel. A másik oldalon, az M5-ös autópálya felé a 10-es kilométernél egy kisteherautó kamionnal karambolozott. Az M6-os autópályán, Budapest felé a 99-es kilométernél, Paks térségében egy személyautó szalagkorlátnak ütközött, ezért a belső sávot lezárták, csak a külsőn halad a forgalom.

Az M0-s autóút déli, terelt szakaszán, az M1-es autópálya irányába az erős forgalom miatt – Dunaharaszti és Halásztelek között – szakaszosan araszolnak a járművek, körülbelül 20 perc az időveszteség. Az időjárás és a reggeli erős forgalom miatt szinte az összes főváros környéki gyorsforgalmi, fő- és mellékúton araszoltak a járművek. Erős a forgalom az M2-es autóúton a főváros irányába, Dunakeszi térségében; az M5-ös autópályán az M0-s autóúti csomóponttól befelé, a 4-es úton Monornál, a 10-es úton az ürömi körforgalomnál, a 11-es úton Tahitótfalu és Szentendre között és a 31-es úton Mendénél. Az M7-es autópályán már Érdtől lassul a kocsisor a főváros felé.

A vonatközlekedés máris sok helyen elesett. Súlyos fennakadásokról érkezett hír a Déli és a Nyugati pályaudvarról is. A MÁV járatkimaradásról és akár 60-80 perces késésekről számolt be. Ráadásul a társaság mobiltelefonos alkalmazása is leállt, ami a jegyet ezen keresztül megvásároltaknak okoz megoldhatatlan problémát.

Budapesten halad a forgalom, ha lassan is. Az egyik fő közlekedési út, a Nagykörút egyik szakaszán, az Erzsébet körúton elromlottak a közlekedési lámpák. A szentendrei HÉV Aquincum és a Batthyány tér között leállt (bár utasrosszullét miatt), pótlóbuszokat állított forgalomba a BKV, a 2-es villamos a Kossuth tér és a Boráros tér közt esett el, ahogyan a 3-as, 62-es 28-as villamosok is. Buszjáratok sokasága nem vagy más útvonalon járt, illetve jár most is.

Pót-rezsicsökkentés: a fával fűtők tizedannyit kapnak

A kormány minden család gázszámláján 12 ezer forintot jóváír, mert „a rendkívüli hidegben megnőtt a rezsi”. Megkapják a távfűtést használók is, a szenet, fát égetők esetében pedig megnövelik a szociális keretet egymilliárd forinttal. A valóságban körülbelül egy hétig volt szibériai hideg. A jelek szerint a legrosszabbul ezúttal is a fával fűtők járnak.

Az idei tél meglehetősen enyhe volt – kapta a tájékoztatást az Időkép meteorológusaitól a Független Hírügynökség. Ebből kiderül, hogy

a tél három hónapjában egyre-másra mérték a két számjegyű hőmérsékleteket.

Mikulás napján különleges, „tüzes” naplemente volt,  8-án az ország déli felében 10-15 fokot is mértek. Hasonlóan enyhe idő volt 11-én is, akkor 10-14 fokot mutattak a hőmérők. Másnap Drávaszabolcson rekord meleget mértek, 18,8 fokot, karácsony táján is 10 fok körüli hőmérsékletet élvezhettünk, aranyvasárnap például 10-15 fok volt országszerte.

Január is enyhén indult, a sok éves átlaghoz képest több fokkal melegebb volt. Az ország nagyobbik felében 10-14 fokot mértek, Mohácson melegrekordot regisztráltak 17,7 fokkal. Január közepén esett néhány centiméternyi hó, és lehűlés is következett, de 16-án már ismét melegedést jelentettek, 8-10 fokot mutattak a hőmérők. A hónap utolsó harmadában újra 6-9 fokos átlagos hőmérséklettel lehetett számolni, időnként havazást is regisztráltak, de 25-én ismét 11-12 fok következett.

Ezekben a hetekben például Zalában

kivirágzott a repce, és több helyütt előbújtak a legyek, sőt, a márványpoloskák is,

ami egyértelműen a természetnek a megszokottnál lényegesen enyhébb időre adott válasza.

A február eleje sem hozott dermesztő napokat, 2-án Pitvaroson hajszál híján megdőlt a hazai melegrekord: 15-17 fokot jelentettek. Később jött egy lehűlési hullám, volt ahol 20-25 centi hó hullott, de ez sem hozott magával különösebben hideg időt.

A hónap közepén egy mediterrán ciklon miatt újra havazott, de

az igazi tél csak a hónap harmadik harmadában

köszöntött be. Az úgynevezett „keleti szörny” szibériai hideggel árasztotta el az országot. 25-én a Kékestetőn hideg rekordot mértek, -11,1 fokkal, akkoriban Grönlandon melegebb volt, mint nálunk. A hónap végén valóban kemény mínuszok következtek, nyugaton -21 fok is előfordult, a Kékesen -12,8, a fővárosban a János-hegyen -8,2 fok volt. Míg március első napjaiban még borzongatott egy kicsit a tél, de a nőnapra már el is szállt a „mérge”.

Fűtésszámla-adatok az időszakra még nincsenek, de az megkockáztatható, hogy összességében egyáltalán nem lesznek kiugró összegek. Ezekből (távfűtés+gáz, vagy tisztán gáz alapján) a havi 30-50 ezer forintból fog tehát a kormány – egyáltalán nem a kampány miatt – jóváírni 12 ezret.

Ez havonta négyezer forint.

Külön tétel a fával, szénnel fűtők esete. Erre a hatalmas körre (800 ezer- 1 millió háztartás) a szociális pénzügyi keretet toldják meg egymilliárd forinttal.

Korábbi írásunkban már bemutattuk, mennyire kis segítséget kapnak a jövedelmi létra legalján imbolygó tömegek, akik körében azért marad a fával, szénnel, de gyakran mindenféle szeméttel fűtés módja, mert nem tudják kifizetni a gázt.

Az akkori becslés szerint egy nagyon szerény körülmények közt élő családnak (vagy egyetlen lakónak), ha csak egyetlen szobát fűt, négy-öt köbméter fára biztosan szüksége lehet télen.

Ehhez írt ki pályázatot a Belügyminisztérium. A szociális tűzifa és szén beszerzéséhez 2255 önkormányzat (a csaknem 3200-ból) pályázott. Mindannyian nyertek, de az igényelt 6,1 milliárd forint helyett csak

az előzetesen meghirdetett négymilliárdot kaphatták meg.

A BM a kemény lombos fa köbméteréért bruttó 19 ezer forint támogatást adott, de az önkormányzatnak is be kellett szállnia egy ezres önrésszel.

Az általános fahiány miatt azonban a köbméterenkénti ár 25 ezerig is felkúszott. Vagyis szerény használat mellett százezer forinttal számolhattak a téli fűtés során. Az előzetes becslés szerint átlagosan

a téli fűtési igény negyedét lehetett fedezni a szociális keretből,

a többit a piacról kellett megoldaniuk az embereknek. Most tehát ennek az összegnek egynegyedét kaphatják meg utólag az önkormányzatok útján az így fűtők, pontosabban egy részük. A nyomorultak legcsóróbbjai.

A BM-es szociális keret méretét jellemzi, hogy ellátottanként (vagyis támogatásban részesülő személyenként) 2 köbméter járt (a rossz minőségű, gyorsan elégő lágy lombos fából 3 köbméter, amelynek támogatása mintegy 40 százalékkal kisebb), de háztartásonként legfeljebb 5 köbméter lehetett.

A KSH népességszámlálásának eredményéből tudhatjuk, hogy a mintegy bő négymillió lakásból másfél millió az egyedi helyiségfűtésű, de ennek jelentős része a régi építésű gázkonvektoros lakás.

A lakások jellemzői közül a falazat és a komfortfokozat adataiból lehet következtetést levonni. A tégla, kő, kézi falazó elemes készítésű épületből 2,6 millió van. Jellemzően ebből kerülnek ki azok a házak-viskók, amelyekben gyakran a közművek sincsenek bevezetve, a fűtés pedig „mindenevő”. Ismét csak becslés alapján 800 ezer- 1 millió háztartásról lehet szó, több gyerekes nagycsaládokról és egyedül élő idősekről egyaránt.

Ezzel számolva tehát az egymilliárdos pótkeretből – ha ugyanazok kapnak belőle, mint a téli segélyből – 1000-1200 (!) forint jut háztartásonként, három hónapra.

Ez nagyjából a tizede annak az összegnek, amelyet „jóváír” a kormány a szerencsésebb helyzetben lévőknek

– és a jómódúaknak is.

Természetesen akik utólag kapnak a pénzből a fára és szénre, nagyobb összegre számíthatnak, de a különbség így is szembeszökő.

Több száz autó rekedt egy tokiói alagútban

0

A nagy havazások miatt, komoly fennakadások voltak a légi és vasúti közlekedésben is, egy nap alatt több száz közúti baleset történt, és a sérültek száma is több százra rúg.

A japán fővárosban és a környékbeli prefektúrákban néhány óra alatt húsz centiméter hó esett. Utoljára 2014 februárjában tapasztaltak ilyen erős hóesést a tokióiak.

Drámai volt a helyzet a 18 kilométer hosszú, tokiói Jamate alagútban. Több száz személygépkocsi rekedt benne egész éjszakára, mivel a területfenntartók minden igyekezete ellenére az alagút egyik kijáratánál a gépkocsik nem tudtak felkapaszkodni a behavazott emelkedőn, elzárva ezzel az alagút kijáratát. Az autósok mintegy tíz órán át vesztegeltek odabenn, de sokan a tűzoltólépcsőkön keresztül elhagyták az alagutat. Kígyózó sorok alakultak ki az alagútban veszteglő buszoknál, mivel a bent rekedt emberek csak a bennük lévő mosdókat tudták használni.

Egyedül a tokiói Haneda repülőtéren mintegy 150 járatot kellett törölni, és emiatt közel kilencezer embert töltötte az éjszakát a reptér várótermében.

Az NHK hírtelevízió szerint a fővárosban egy nap leforgása alatt 740 közúti baleset történt. A mentőszolgálat arról tájékoztatott, hogy több mint háromszáz ember sérült meg a havazással összefüggésbe hozható incidensekben, 182-en pedig kórházi ellátásra szorultak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK