Orosz doktrína: a modern háborúban a nem katonai eszközök fontosabbak, mint a fegyverek

0
338

Oroszország fegyveres erőinek vezérkari főnöke az ukrajnai válság kellős közepén fejtette még ki nézeteit a modern háborúról, és Moszkva azóta is ezt a “tudományos káosz elméletet” alkalmazza.

Ezt írja a Politicóban a kérdés egyik legjobb szakértője. Molly K. McKew testközelben figyelhette az orosz nem épp ortodox módszerek alkalmazását amikor tanácsadója volt Szaakasvili elnöknek Grúziában, illetve amikor Moldova miniszterelnöke mellett töltött be hasonló tisztséget.

Valerij Geraszimov tábornok, a fegyveres erők vezérkari főnöke 2013 februárjában tette közzé tanulmányát a modern hadviselésről. A címe: A tudomány értéke a jövőbe látásban.

A doktrína lényege az, hogy manapság

a nem katonai eszközök alkalmazása sokkal inkább célravezető a politikai elképzelések szempontjából, mint a hadsereg bevetése.

A szerző példája Ukrajna, ahol a Geraszimov-doktrína alkalmazása a legjobban nyomon követhető. Oroszország két szélsőséges mozgalmat támogatott: azokat az Ukrajna keleti részén élő oroszokat, akik csatlakozni akartak Oroszországhoz, és egyidejűleg azokat a neonáci ukránokat, akik Sztyepan Banderát tekintették az eszményképüknek.

Az ukrán nacionalista vezér a nácikkal együttműködve harcolt a Szovjetunió ellen – irtva közben a zsidókat és a lengyeleket is Ukrajnában. Később a szovjet titkosszolgálat végzett vele. A tudományosan megtervezett káosz odavezett, hogy Ukrajnában teljes az anarchia miközben

Putyin megszerezte a Krím félszigetet és de facto irányítja Ukrajna orosz többségű keleti tartományait.

Az orosz vezérkari főnök káoszelmélete abból indul ki, hogy Oroszország gyengébb mint ellenfelei.

“A cél nem az, hogy mi erősebbek legyünk mint az ellenfél hanem az, hogy legyengítsük annyira az ellenfelet, hogy az kénytelen legyen egyenlő partnerként elfogadni bennünket” – írja.

Geraszimov tábornoknak ezt az elképzelését valósították meg az USA-ban a választási kampány idején. A nem ortodox módszerek alkalmazása, hackerek bevetése kaotikus viszonyokat teremtett a választások során. Trump pedig béna kacsa lett, hiszen az oroszokkal fenntartott korábbi kapcsolatai miatt nem képes megvalósítani elképzeléseit. Washingtonban

jelenleg is vizsgálat folyik ellene.

Az Oroszország elleni szankciókat állítólag azért írta alá, hogy elkerülje az impeachmentet vagyis a szégyenletes bukást.

Mire juthat Oroszország ezzel a “tudományos káosz elmélettel”? Mind az USA mind az EU tapasztalja a gyakorlatban, hogy az oroszok megpróbálnak beavatkozni a belső ügyeibe. De hol az eredmény? Trump oroszbarát politikát ígért, de ebből nem lett semmi. Putyin az EU ellenfeleit támogatta, de azok csak Nagy Britanniában értek el eredményt, Németországban és Franciaországban nem.

Gyengíteni talán sikerült az ellenfelet, de az semmiképp sem süllyedt le Oroszország nívójára,

hiszen a gazdasági eredményei százszor különbek. Marad tehát a konvencionális fenyegetés: most kezdődik Fehéroroszországban a Zapad (Nyugat) nevű nagy orosz-belorusz hadgyakorlat, melyen állítólag azt gyakorolják majd, hogy miképp lehet lerohanni Ukrajnát vagy épp a balti államokat.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..