Minden más európai országban növekszik a nyugdíjasok száma, amely komoly fejtörést jelent az épp aktuális kormányzatnak, de Magyarországon – a gyorsan öregedő társadalomban – csökken a nyuggerek száma, és ez komoly gondot jelenthet Orbán Viktornak, aki éppen rájuk alapozta a nemzeti együttműködés politikai rendszerét.
Ez ugyanis a legnagyobb választói csoport, amely komolyan is veszi a részvételt a szavazáson, ezért állásfoglalása döntő fontosságúvá válhat a győzelem szempontjából. Orbán mindeddig jól számolt: a frusztrált nyugdíjas társadalom döntő többsége őt támogatja 2010 óta, és ez kétharmados győzelmet jelent, amely a gyakorlatban szinte teljhatalmat biztosít a miniszterelnöknek.
2010-ben még majdnem 3 millió nyugdíjas élt Magyarországon: 2 millió 937 ezer, és ez a lakosság 29,3%-át tette ki. Mára már csak kevesebb mint 2,5 millió nyugdíjas maradt: 2,423 millióan részesültek nyugdíjban vagy nyugdíjszerű ellátásban Magyarországon. Ez a lakosság 25,3%-a vagyis az egynegyede.
Miért e fogyatkozás egy gyorsan öregedő társadalomban? A rendszer úgy van kitalálva, hogy egyre több idős polgár úgy éri el a nyugdíj korhatárt, hogy nem jogosult nyugdíjra,
de a fogyatkozás alapvető oka nem ez hanem az egészségügy tarthatatlan állapota.
Az évtizedek óta alulfinanszírozott egészségügy rohamtempóban exportálja a nyugdíjas társadalmat a túlvilágra. Ráadásul Orbán olyan magas árszínvonalat tart fenn, amely erodálja a nyugdíjasok életszínvonalát, akiknek mindinkább választaniuk kell: esznek, fűtenek vagy megvásárolják a szükséges gyógyszereket. Orbán számára az a gond, hogy mind több nyugdíjas döbben rá erre, és áll be Magyar Péter mögé.
Ex oriente lux – jön a kínai elnök
Orbán utolsó reménye a kommunista Kína, európai hídfőállásnak tekinti Magyarországot. A tervek szerint Hszi Csin-ping és Orbán Viktor újabb kínai elektromos autógyár építését jelenti be, és más fontos kínai beruházásokról is szó van például a ferihegyi repülőtérre tervezett gyorsvasútról. A kínaiak rámentek a gyorsvasút technológiára, és erre alapozva létrehozták a világ legnagyobb ilyen hálózatát. Pekingben bíznak a vasút jövőjében, ezért építik a Budapest-Belgrád vasútvonalat. Igaz, hogy ennek a vonalnak egyelőre hiányzik az eleje és a vége: az elképzelés ugyanis az, hogy Görögországból Németországba szállítsák a kínai árukat Pireusz kínaiak által megvásárolt kikötőjéből.
Korábban Orbán Pekingbe menesztette Matolcsy Györgyöt, kínai kapcsolattartó emberét, hogy pénzt kérjen Hszi Csin-ping elnöktől a hiányzó uniós euró milliárdok pótlására. A válasz lesújtó volt: Kína kormányokat nem támogat, pénzt csak kínai beruházásokra ad a szóban forgó országnak. Orbán azóta nemigen beszél arról, hogy
“ha az Európai Unió nem ad pénzt, akkor majd kapunk a kínaiaktól.”
Az Európai Uniónak Kína a legfontosabb gazdasági partnere, és Peking mindent megtesz, hogy ez így is maradjon annak ellenére, hogy az USA arra ösztönzi Brüsszelt: építse le kapcsolatait a világ második legerősebb gazdaságával.
Az európai vezetők egyelőre ellenállnak: Olaf Scholz kancellár épp akkor lépett be a TikTok sokszázmilliós táborába amikor Biden elnök betiltotta azt az Egyesült Államokban. A német kancellár Pekingben lobbizott a német export érdekében, és egyáltalán nem kíván szakítani Kínával. Ugyanez a helyzet a francia elnökkel is:
“Európa nem lehet az USA vazallusa”
– jelentette ki Macron elnök Pekingből hazatérőben, és ezt az álláspontot erősítette meg a napokban a Sorbonne egyetemen. Hszi Csin-ping elnököt Emmanuel Macron üdvözli elsőként Európában amikor májusban ide látogat.
Orbán Viktor is fogadhatja az 1,4 milliárd lakosú Kína vezérét, de kérdés, hogy mire megy vele. A kínai beruházások elsősorban Kínának jelentenek hasznot, Magyarország marad a környezetvédelmi gondokkal és a fogyatkozó munkaerővel. Nálunk ugyanis nemcsak a nyugdíjasok fogynak, de a fiatalok is, ezért felmerül a kérdés: ki fog dolgozni a kínai gyárakban Magyarországon? Egyre több vendégmunkásra lesz szükség, és ez korántsem erősíti Orbán Viktor migránsellenes politikáját. Az LMBTQ ellenes propagandával a kegyelmi ügy kapcsán megbukott, a beáramló külföldi munkaerő kérdésessé teszi a migránsellenes jelszavak hatását. Marad az ukrajnai háború: a béke ügyében Orbán Viktor egy húron pendül a kínaiakkal. Csakhogy
Blinken külügyminiszter nemrég felhívta a kínaiak figyelmét: ha javítani akarják a kapcsolatokat az USA-val, akkor semmiképp sem támogathatják Putyin ukrajnai háborúját.
Peking letette a szent esküt hiszen számára sokkal fontosabb az USA mint Oroszország. Ha Washington Orbán eltávolításához kéri Peking hozzájárulását, akkor a magyar miniszterelnök nagy kínai barátja, Hszi Csin-ping elnök mosolyogva arra is rábólintana.
