Nemigen hihet a Trump – Putyin találkozó sikerében a magyar miniszterelnök, még ha ezt is állítja hiszen villámgyorsan ellenőrizni lehetne a budapesti csúcstalálkozó után az eredményt. Ha az a csoda megtörténne, hogy Trump és Putyin Zelenszkij közreműködésével megállapodna a tűzszünetről Budapesten, akkor Orbán elveszítené legfőbb aduját, mert a választási kampányban a magyar gazdaság összes baját az ukrajnai háborúval indokolta meg.
Ha véget ér a lövöldözés Ukrajnában, és a magyar gazdaság továbbra is nyakig ül a szószban, akkor a magyar miniszterelnök vajon milyen bűnbakot talál?
Egyelőre még nem tartunk itt, lázasan szervezik a Trump – Putyin találkozót Magyarországon – reményeink szerint nem Budapesten, mert akkor leállna az élet. Dél Koreában a csúcstalálkozót az USA – Kína elnökei között nem Szöulban tartják, hanem valahol vidéken …
Donald Trump nem szeret utazni, most mégis nekivág a világnak
Ha az amerikai elnök naptárára nézünk, akkor november 2-4 lehet a budapesti csúcstalálkozó dátuma, mert a 79 éves elnök, aki irtózik az időzónák átlépésétől, október 27-én indul ázsiai körútjára: Malajzia, Japán és azután Dél Korea, ahol az APEC csúcstalálkozó keretében találkozhat – második elnöki periódusában először – Hszi Csin-ping kínai elnökkel november elsején. Trump számára ez a találkozó a kínai elnökkel létfontosságú, minden más – beleértve a budapesti találkozót Putyinnal másodlagos, sőt még az sem, mert Washingtonban leírták Európát és Oroszországot, mint versenyképtelen rendszereket.
“Fantasztikus kereskedelmi egyezmény kötünk Kínával annak ellenére, hogy folyik a vámháború és a ritka földfémek körüli harc”
– hangsúlyozta az Egyesült Államok elnöke, aki a tervek szerint november elsején találkozik Dél Koreában Hszi Csin-ping elnökkel. Trump hétfőn aláírt egy ritka földfém egyezményt Albanese ausztrál miniszterelnökkel, hogy csökkentse az USA függését Kínától e stratégia nyersanyagokban. A két állam 1 milliárd dollár értékben hoz létre közös vállalkozást a ritka földfém mágnesezésre. Ez ugyanis Kína erős aduja, hiszen ebben az ágazatban 90%-os a részesedése a globális gazdaságban. Amerika függése tehát óriási pedig a hadiipar nem lehet meg hosszú távon a mágnesezett ritka földfémek nélkül. Peking október 9-én jelentette be a ritka földfém export korlátozását, válaszul Trump 100%-os vámemeléssel fenyegette meg Kínát arra az esetre, ha nem sikerülne átfogó kereskedelmi egyezményt kötni november elsejéig.
Peking is előkészíti az egyezményt izmai mutogatásával: nemcsak a ritka földfém exportot korlátozta, de a szója vásárlást is az Egyesült Államokból. Ez azokat az USA tagállamokat érinti elsősorban, melyek eddig sziklaszilárdan Trump mögött álltak, de máris tiltakoznak a Fehér Házban.
“A kínaiak nem vásárolják a szójánkat, így akarják büntetni a mi farmereinket, csakhogy mi ezt nem engedjük meg nekik!”
– harsogta Trump. Ennek ellenére azért bízik a kereskedelmi egyezmény megkötésében:
”Ők a ritka földfémekkel fenyegetnek minket, én pedig a vámokkal őket, végül megállapodásra jutunk majd”
– mondta az amerikai elnök.
A ritka földfémek terén megmarad a kínai dominancia az USA – Ausztrália egyezmény ellenére
Ezt hangsúlyozza a kínai sajtó, amely rámutat arra, hogy nem annyira a ritka földfém készletek számítanak hanem az technológia, amely ezeket fel tudja dolgozni. Ez pedig kínai. Trump ugyan azt állította, hogy “egy éven belül hozzájutunk a stratégiai fontosságú ritka földfémekhez”, de Peking szerint ez vágyálom csupán.
Jü Lej, a Santungi egyetem professzora arról nyilatkozott a pekingi Global Timesnak, hogy
“A technológia a lényeg nem pedig a ritka földfémkészletek. Kínának nagyon fejlett technológiája van arra, hogy megtisztítsa a ritka földfémeket. Ez a technológia nemcsak modern, de rendkívül költséghatékony is. Ausztrália jelenleg nem tudja hatékonyan megtisztítani a ritka földfémeket.”
Rövid távon marad a kínai dominancia, de Peking tisztában van a kihívással:
”Kínának gyorsítania kell a technológia fejlesztését és új piacok megszerzését, mert jelenleg a dominanciája nincs veszélyben, de hosszabb távon ez változhat” – hangsúlyozza a kínai professzor.
Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter, aki a kereskedelmi tárgyalásokat vezeti a kínaiakkal, fel is szólította az USA szövetségeseit mindenütt a világban, hogy
“működjünk együtt abban, hogy diverzifikáljuk a ritka földfém vásárlásokat, mert ily módon csökkenteni tudjuk a kockázatot.”
Trump: mind Putyin mind Zelenszkij győztesnek nyilváníthatja magát
Az amerikai javaslat szerint a jelenlegi fronton kellene megkötni a tűzszünetet Ukrajnában. Putyin és Zelenszkij egyelőre hallani sem akar erről, de mindketten érdekeltek a háború befejezésében, amely már több mint három és féléve tart, és az eredménye meglehetősen csekély. Ezértis nevezte papírtigrisnek Trump az orosz hadsereget. Az amerikai elnök már leírta Oroszországot, Ukrajnát sőt Európát is. Csak arra ügyel, hogy ne jöhessen létre a nagy kontinentális együttműködés, mely az Atlanti-óceántól a Csendes-óceánig tartana, és Európa – Oroszország – Kína együtt komoly kihívást jelentene az Egyesült Államok világhatalmi pozíciójára. Putyin Ukrajna elleni agressziója tönkretette a nagy kontinentális együttműködést, melyet oly szorgosan építgetett Schröder és Merkel kancellár – Orbán Viktor lelkes asszisztálásával.
Orbán, az utolsó mohikán
A magyar miniszterelnök abban bízik, hogy egy esetleges Trump-Putyin paktum Budapesten helyreállíthatja a nagy kontinentális együttműködést, de ez illúzió: Washington az Északi Áramlat földgázvezeték szimbolikus felrobbantásával jelezte, hogy létérdeke az európai – orosz – kínai együttműködés megakadályozása. Ebből már mindenütt levonták a tanulságot, de Orbán Viktor még kitart:
“A háború első három éve 3100 milliárd forintos veszteséget okozott Magyarországnak, ezért a béke megteremtése nemcsak politikai kérdés. Magyarország alapvető egzisztenciális érdeke, hogy ez a budapesti csúcstalálkozó sikerrel járjon.”
A miniszterelnök azt ígérte, hogy a kenyér is olcsóbb lesz, ha a Trump – Putyin találkozó Budapesten sikerrel jár: ”az orosz – ukrán háború három évében Magyarország 9100 milliárd forintot bukott. Ez családonként több, mint kétmillió forintos kiadást jelent. Drágult az energia és a földgáz, kilőtt az infláció, buktunk a szankciókon, kevesebbet tudtunk kereskedni, megugrott az állampapírok kamata, drágább lett az ország finanszírozása. Ha sikerül véget vetni a háborúnak, akkor mindez megszűnik. A magyar gazdaság végre fellélegezhet és visszatérhetünk a háború előtti növekedéshez. Mindenki többet fog keresni, és még a kenyér is olcsóbb lesz” – ígéri Magyarország miniszterelnöke, aki valószínűleg nemigen hisz a sikerben, mert akkor ígéreteit számon lehetne kérni! Szó nincs ugyanis arról, hogy a magyar gazdaság legfőbb problémája az ukrajnai háború lenne. Egész Európa fő gazdasági problémája a versenyképesség elvesztése, emiatt írta le Trump és Hszi Csin-ping kontinensünket, amely egészen egyszerűen nincsen jelen a digitális versenyben a globális piacon.
PR szinten ezzel Orbán is tisztában van, ezért is választotta a versenyképességet Magyarország soros uniós elnökségének jelszavává.
Csakhogy jelszavakkal kábítani lehet a magyar választók egy részét, de a globális piacot nem. Maga Orbán is tisztában van ezzel, mert 2022-ben a megnyert választás után – egy gyenge pillanatában – őszinte volt, és hét szűk esztendőt jósolt Magyarországnak. Ebből még a fele hátra van hacsak az ország nem akar Orbán nélkül boldogulni …
