Az ország saját lábán áll, nem szorul más pénzére – mondta Orbán Viktor a magyar diaszpóra képviselőinek budapesti értekezletén. A miniszterelnök nem először áll a nyilvánosság elé a gazdasággal kapcsolatos kétséges helyességű kijelentésekkel. Ismét rossz hírünk van.
A diaszpóratanács értekezletén a magyar gazdaság állapotát a miniszterelnök így értékelte: az ország saját lábára állt, rendbe tette pénzügyeit, nem szorul más pénzére. Kiemelte, hogy ma már mintegy 4,4 millióan dolgoznak, és mindenki fizet adót is. Magyarországon aki dolgozni akar, kivétel nélkül tud is. Mostanra nem az a kihívás, hogy nem tudnak munkát adni, hanem az, hogy többet is kínálnak, mint ahány munkavállaló van – fejtette ki.
Bár nehezen, de a bankokat és multikat is sikerült rávenni arra, hogy arányosabban vegyenek részt a közteherviselésben. Az „okosabbja” végül belátta, hogy az ország sikere hosszú távon az itt működő nemzetközi cégeknek és bankoknak is érdeke – mutatott rá a kormányfő.
Orbán
nem először fejtegeti hangzatos kijelentésekkel a magyar gazdaság sikereit
abból a megközelítésből, hogy ezek kizárólag „magyar” eredmények, saját lábon állunk és nem szorulunk rá mások pénzére.
Szeptemberben már kénytelenek voltunk rámutatni arra, hogy a magyar gazdaság igen nagy mértékben támaszkodik a külső, elsősorban az uniós támogatásokra. Ezek összege sok ezer milliárd forint évente.
Amikor a legbővebben ömlött be a pénz, 2013-2015-ben, évente 1800-2500 milliárd forint érkezett támogatásként, azaz a bruttó hazai termék (GDP) 5,5-7 százaléka. Ha ehhez hozzászámítjuk a ma már 600 ezerre becsült külföldön dolgozó magyar által hazautalt évi körülbelül 1100 milliárdot, akkor levonható a következtetés, hogy a GDP-nek akár 8-10 százalékára is rúghat az a része, amelyet nem az országban termelnek meg.
Ezt még hazai hivatalos források se támasztják alá. A miniszterelnökség által megrendelt KPMG-GKI-tanulmány arra a következtetésre jutott, hogy 2006-2015 között a GDP 4,6 százalékkal nőtt,
az EU pénze nélkül viszont masszív, 1,8 százalékos recesszió lett volna.
A részadatok (lakossági fogyasztás, beruházások) mind azt bizonyítják, hogy a közösségi hozzájárulással éppen a víz felszínén maradt a magyar gazdaság, a fejlesztések finanszírozása szinte kizárólag EU-forrásból történik.
De még a – kormányellenességgel aligha vádolható – Magyar Nemzeti Bank tanulmánya is cáfolja Orbánt. Eszerint a 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban 2500 milliárd forint közvetlen gazdaságfejlesztési támogatást kaptak a hazai vállalkozások, ebből cirka 1700 jutott a legkisebbeknek (kkv-knak). A jegybanki elemzők szó szerint
„a támogatásokra való számottevő ráutaltságról”
írnak: a kis cégek külső forrásainak 63 százaléka uniós támogatás, sőt, 37 százalékuknál az arány 80 százalék. Az MNB-sek megállapításainak veleje: ezen nagy összegek sem javították a kkv-k termelékenységét.
Akit érdekelnek a részletek, az itt elolvashatja.
Egyébként az Európai Bizottság éppen ma megjelent előrejelzése is ellentmond a kormányfő teóriájának. A testület idén 3,7, jövőre 3,6, két év múlva pedig 3,1 százalékos gazdasági növekedésre számít Magyarországon.
A „brüsszeli bürokraták” emlékeztetnek arra, hogy a magyar GDP tavaly csak 2,2 százalékkal nőtt, 2015-ben még 3,4, három éve pedig 4,2 százalékkal. (Ez pedig erős párhuzamosságot mutat az uniós transzferekkel.)
A bizottság szerint az idei erősebb gazdasági teljesítmény fő hajtóereje a magánfogyasztás és a beruházások élénkülése. A beruházások 15,2 százalékkal, a magánfogyasztás 4,6 százalékkal emelkedik. Előbbit a fogyasztói bizalom javulása, a foglalkoztatottság és a bérek növekedése, utóbbit
az uniós források ismét fokozódó felhasználása
segítette elő – áll a az Európai Bizottság jelentésében.
Legutóbb, pár hete egy másik fórumon Orbán azt fejtegette, hogy az EU-ban lényegében nulla lenne a növekedés a V4-ek teljesítménye nélkül. A számok ezt se támasztják alá.
Ami a munkanélküliséget illeti, a hivatalos statisztikába nem számolják bele a külföldön dolgozók nagyobb hányadát (körülbelül 350-400 ezer embert), ezért a valóságban inkább a mostani duplája, nyolc százalék körüli az állástalanok aránya. A bankokra vonatkozó kitétel nem értelmezhető, mert a pénzintézetek 2010 óta éppenséggel különadókkal terhelten működnek.
