Kezdőlap Címkék Eurobarometer

Címke: Eurobarometer

Nem fog a propaganda: európai állampolgárnak valljuk magunkat

Javult az EU imázsa a magyarok szemében a kormányzati gyalázkodás dacára, és hiszünk jövőjében is. Az euró támogatottsága viszonylag magas és elsöprő többség EU-állampolgárnak tartja magát. Menekültügyben is reális a magyar közvélemény – a felmérésben.

Az európaiak optimistán tekintenek az EU helyzetére, öt éve nem volt ilyen pozitív a felmérés eredménye – áll az Európai Bizottság számára készült friss Eurobarometer felmérésről készült közleményben. A részletadatok láttán azt tehetjük hozzá ehhez, hogy

mi, magyarok szeretjük az Európai Uniót.

Az új Eurobarométer felmérés eredményeiből az derül ki, hogy a polgárok a gazdaságtól a demokrácia helyzetéig minden területen jóval nagyobb arányban tekintenek pozitívan az Európai Unióra. A 2014. júniusi felmérés óta most születtek a legjobb Eurobarométer-eredmények.

A felmérést az európai választásokat követően, 2019. június 7. és július 1. között végezték a 28 uniós tagállamban, valamint az öt tagjelölt országban 27 464 fő megkérdezésével. Magyarországon 1038 embernél jártak.

A főbb megállapítások közül kiemelhető, hogy az euró még soha nem élvezett ilyen nagy támogatást, az éghajlatváltozás pedig uniós szinten a polgárokat foglalkoztató második legfontosabb kérdéssé lépett elő, míg az első a bevándorlás maradt.

Bízunk az EU-ban

Az EU-ba vetett bizalom utoljára 2014-ben állt ilyen magas szinten, és továbbra is meghaladja a nemzeti kormányok vagy parlamentek iránti bizalmat.

A legutóbbi, 2018. őszi Eurobarométer felmérés óta 23 uniós tagállamban nőtt azok aránya, akik pozitívan vélekednek az EU-ról, az átlag 45 százalék. A legszembetűnőbb ez a növekedés Cipruson (47, +11), Magyarországon (52, +9), Görögországban (33, +8), Romániában (60, +8) és Portugáliában (60, +7). Vagyis

a folyamatos hazai gyalázkodó ellenpropaganda dacára hazánk fiai szemében jelentősen nőtt a közösségbe vetett bizalom.

Javult az unió imázsa

Külön rákérdeztek az EU imázsára is. Ez is javult az elmúlt években: 2018 ősze óta kettő, 2014 tavaszához képest pedig tíz százalékpont növekedés volt megfigyelhető, így a pozitív vélemények aránya az elmúlt 10 évben tapasztalt legmagasabb szintre emelkedett, az átlag 45 százalék.

Forrás: Európai Bizottság

Itt három lehetőség (pozitív, semleges, negatív) közül választhattak. Semlegesen a válaszadók 37 százaléka (2018 őszéhez képest +1 százalékpont), negatívan pedig kevesebb mint egyötödük (17, -3 százalékpont) vélekedik az EU-ról, ez utóbbiak aránya tíz éve nem volt ilyen alacsony.

Magyarországon 52 százalék szemében pozitív a kép, ami plusz 9 pont tavalyhoz képest,

semleges 37, mínusz 1, rossz 11, jelentősen, 8 ponttal kevesebb. Egy tavaly év végi felmérés (Publicus) szerint 68 százalék ma is belépne az EU-ba.

Pozitív jövőkép

Az európaiak többsége optimista az EU jövőjéről (61 százalék, +3 százalékpont), és csupán 34 százalékuk (-3 százalékpont) borúlátó. Magyarország a középmezőnyben van 68 százalékkal, és jóval az átlag alatti (28 százalék) a pesszimisták aránya.

Forrás: Európai Bizottság

Nem meglepő az Egyesült Királyság (47) véleménye a Brexit körüli huzavona közepette és a kiszakadási népszavazás után. Meglepő viszont a franciák borúlátása (50 százalék a korábbi 45 után).

Szeretik az eurót, jól áll a gazdaság

Jó hír az européereknek, hogy rekordszinten az euró támogatottsága is. A gazdasági és monetáris unió és az euró támogatottsága új rekordot ért el, miután az euróövezetben a válaszadók több mint háromnegyede (76 százalék, +1 százalékpont; 2014 tavasza óta +9 százalékpont) nyilatkozott úgy, hogy pozitívan vélekedik az unió közös valutájáról.

Az EU egészét tekintve az euró támogatottsága stabilan 62 százalékon áll. Magyarországon az átlag alatti az érték (57 százalék), aminél korábban – nem feltétlenül uniós tudakozódásban – mértek már többet is (tavaly májusban az EU még 59 százalékot mért, igaz, idén júniusban pedig 66 százalékot). A közös valuta értékét persze igazán azok érzik, akik ezt használják, ahogyan az a grafikán is látszik.

Forrás: Európai Bizottság

Több, mint egy éve egyre hangosabb a magyar kormány válságot jövendölő kommunikációja.

Nos, ez – eddig – nem győzte meg a magyarokat, akik a második legnagyobb arányban (72 százalék) teljesen jónak látják az EU gazdaságát,

és csak 22 százalék tartja rossznak. Ez ráadásul tavaly ősz óta plusz 7, illetve mínusz hét százalékpont változás.

Uniós állampolgárok vagyunk

Arról is tudakozódtak, hogy uniós állampolgárnak tartják-e magukat a tagországokban élők. Az erre adott válaszok (84 százalék teljesen, 26 egyáltalán nem) nem csak az uniós átlagnál (73, illetve 26) sokkal jobb, hanem

élesen ellentétben áll a kormányzat bezárkózó, a „nemzetek Európáját” hirdető álláspontjával és konfliktuskereső gyakorlatával.

Uniószerte a szabad mozgást, munkavállalást és letelepedést tekintik az EU legfőbb vívmányának. Nálunk a 83 százalék még az uniós átlagot (81) is meghaladja. Meglepő viszont, hogy mennyire alulértékelt (vagy nem megtapasztalt) a határok nélküli utazás előnye. A magyarok mindössze 42 százaléka mondta, hogy részesült ebben a vívmányban (az EU-átlag 56 százalék). Valószínűleg a sokak számára elérhetetlen külföldi utazás állhat a háttérben, mert az EU-n belüli olcsóbb mobilozás előnyére hazánkból mindössze 38 százalék helyeslés érkezett.

Problémák itt és ott

Sokat mondó az válaszsor, amelyet a legfontosabb kérdéseket firtató kérdésekre adtak az emberek.

Az EU-ban egyre fontosabb szerepet kap az éghajlatváltozás és a környezetvédelem,

de uniós szinten továbbra is a bevándorlás aggasztja a leginkább a polgárokat – még az erőteljes (2018 ősze óta 6 százalékpontos) csökkenés után is a válaszadók 34 százaléka ezt jelölte meg első helyen. Az éghajlatváltozás, amely 2018 őszén még az ötödik helyen állt, mára a második legfontosabb kérdéssé lépett elő egy erőteljes (6 százalékpontos) növekedés után.

Amikor a magyarokat kérdezték, tőlük is kétféle választ vártak. Az egyik az, hogy saját országukban, a másik pedig hogy az EU-ban melyek a legégetőbb problémák. Honfitársaink meglepő realitásérzékről tettek tanúbizonyságot annak ellenére, hogy mindent elönt a pozitív és a negatív propaganda.

A magyarok szerint mindennél messze legnagyobb baj az egészségi és szociális biztonsággal van: 45 százalék, a 21 százalékos EU-átlaggal szemben.

Ezt követi az infláció, megélhetési költségek (32 százalék, a 28-ak átlagában ez 21).

A bevándorlás csak a harmadik legfontosabb kérdés (megosztva a nyugdíjüggyel). Ezt 17 százalékban jelölték meg hazánk legfontosabb kérdéseként (miként a többi országban is saját magukra nézve). Az EU egésze számára ez 49 százalékban fontos kérdés a magyarok szerint, a 28-ak átlaga ebben 34 százalék. A terrorizmus nálunk a sor alján van szinte azonos (5, illetve 6 százalékkal) a saját országnak és az EU-nak fontos kérdésként. Ugyanez 23, és 18 százalék, amikor a közösséget érintően kérdezték a magyarokat és a többi országban élőket.

Kormányzati roadshow az EU-ról: lebeszél vagy rábeszél?

0

Kormánytagokkal indítanak országjárást Európa jövőjéről, a „brüsszeli döntésekről”. Nem tudni, milyen tartalmúak lesznek ezek a fórumok, mindenesetre az EU-tagság megítélése rekordmagasan áll hazánkban.

Miniszterek és államtitkárok részvételével fórumsorozatot indít a kormány Európa jövőjéről – közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A pár nap múlva induló, vidéki városokban és Budapesten rendezett eseményeken a nemzeti önrendelkezést érintő aktuális viták kerülnek a középpontba, így szó lesz Európa biztonságáról, a migrációs válságról és a gazdaságot érintő elképzelésekről is.

A kormány azért tartja fontosnak az Európa jövőjéről szóló párbeszédet, mert a most Brüsszelben születő döntések

hosszú távon befolyásolhatják a magyar emberek mindennapjait,

megélhetését és biztonságát – közölték.

Figyelve az elmúlt időszak unióval kapcsolatos kormányzati közlések hangulatát, sok kétség nem lehet az iránt, hogy a megjelölt témákban milyen megközelítésben fogják tálalni a „magyar érdekeket”. Nem lesz könnyű dolguk, ugyanis az Európai Parlament minapi közvélemény-kutatása azt mutatja, hogy rekordmagas az EU megítélése Magyarországon.

Az Eurobarometer eredménye szerint a közösség megítélése a tagországok egészében is igen jó: az elmúlt 25 évben még soha ennyien (62 százalék) nem gondolták, hogy országuk uniós tagsága jó dolog.

Magyarországon a megkérdezettek 60 százaléka vélekedik ugyanígy. Ez a tavalyi eredményekhez (50 százalék) képest is

jelentős növekedés,

a 2014-es európai parlamenti választásokhoz képest pedig 100 százalékos a növekedés: akkor a magyar válaszadóknak csak 30 százaléka gondolkodott pozitívan az EU-tagságról.

A megkérdezettek 68 százaléka szerint hasznos országa számára az EU-tagság – ez az adat 1983 óta a legmagasabb eredmény. Magyarországon még az EU-s átlagnál is többen (79 százalék) gondolják, hogy az országnak hasznos a tagság. Ez az egy évvel korábbi felméréshez képest is növekedést mutat; akkor a megkérdezettek 72 százaléka gondolta pozitívnak hazánk EU-tagságát.

Forrás: Európai Parlament/Kantar Public

A részletes válaszok tanúsága szerint a magyarok meglehetősen jól tájékozottak abban, milyen előnyöket nyújt közvetlenül a tagság. Noha hibahatáron belüli mértékben csökkent az előzőhöz képest a mutató, bőven 40 százalék feletti arányban tették első és második helyre azt, hogy az EU új munkalehetőségeket nyújt, illetve hozzájárul a gazdasági növekedéshez. Egyharmadnyi (javuló mértékben) annak támogatottsága, hogy az életszínvonalat is javítja a tagság.

Vagyis az összes kormányzati negatív kampány ellenére akár elsöprőnek is nevezhető a tagság előnyös voltának fölénye az elutasítás felett.

A nők szerepe és helye a politikában

Az ideális világban nem kellene statisztikákat  vezetni arról, hogy hány nő kap szerepet az ügyek intézésében – mármint a szűkebb családján és környezetén kívül. Sajnos csigaléptekkel halad előre az emberiség egy olyan világ megteremtésének az útján, amelyben a nők egyenlő szerepet játszanak a férfiakkal. Magyarországon a folyamat általában is még nehézkesebb és lassúbb – a politikában pedig kiváltképpen az.

A magyarországi baloldali-liberális pártoknak női miniszterelnök-jelölttel kellene nekifutniuk a 2018-as választásoknak – legalábbis az erre az oldalra tendáló szavazók 58 százaléka szerint. S mint tudjuk, egyetlen párt tesz csak eleget ennek az elvárásnak.

Forrás: http://integritylab.hu/wp-content/uploads/2017/04/n%C5%91k-a-politik%C3%A1ban-reiner-roland.pdf

Hasonlóan lehangoló a kép, ha a jelenlegi kormányt nézzük – egyetlen női miniszter sincs benne – ezzel pedig az ENSZ által a világ országairól összeállított listán a legutolsó csoportban kullogunk, a világ 189 országa közül ugyanis azon 13 között vagyunk, ahol nincs női miniszter.

De az Országgyűlésben is csak  durván 10 százaléknyi a női képviselők aránya – az említett listán a 159. helyen állunk.

A formálódó listákat nézve, ez alapvetően nem is fog változni az elkövetkező években. Pedig, nézzék csak!

Forrás: http://integritylab.hu/wp-content/uploads/2017/04/nők-a-politikában-reiner-roland.pdf

Igaz, nehéz is lenne  a gyors változást elérni, nem kis részt azért, mert az „uralkodó osztály” – jelesül elsősorban, de nem kizárólag a Fidesz és a KDNP – bent ragadt a még a férfiak uralmát valló és hirdető korokban, s ezt a mintát közvetítik nem csak a politikusai, véleményvezérei és a háttéremberei, de médiái is. Ez pedig nem segíti elő a fejlődést.

Nehezen változik ugyanis a helyzet egy olyan közegben, ahol meg lehet úszni nem csak a  komondorozást, hanem azokat a  macsónak  hitt, de egyszerűen csak bunkó, primitív és aljas beszólásokat az Országgyűlésben, amelyeket a Fideszes és a magukat kereszténydemokratáknak nevező képviselők időről-időre megengednek magunknak.

Mindenesetre az okokat illetően megoszlanak a vélemények: a relatív többség szerint a politizáló nőket saját pártjukban nem támogatják eléggé, illetve, a családi kötelezettségeik miatt nincs elég idejük a politikára (36-36%), de sokan jelölték meg okként azt a prekoncepciót is, hogy a magyarok jelentős része nem szavazna női jelöltekre (30%). Ami viszont biztató, az az, hogy viszonylag kis arányban (14%) ikszelték csak be az olyan „macsó” szöveget, mint hogy a nők nem eléggé kemények a politikához – derül ki az Integrity Lab és a Friedrich Naumann Alapítvány idén publikált felméréséből. Amelyből azért az is látszik,

a társadalom egy része szeretné, ha minél több nő irányítaná a politikát, s szavazatával igyekezne is elősegíteni ezt.

Akárhogyan is, bármilyen nemzetközi kimutatást, felmérést, elemzést is nézünk, Magyarországnak nincs oka a büszkélkedésre ezen a téren sem, azaz abban, hogy milyen arányban vesznek részt a nők a politikában, illetve, hogy hogyan gondolkodunk mi magyarok erről. A legfrissebb ilyen adatgyűjtés és ténymegállapítás az Eurobatometertől származik. A 28 tagországban a nők aránya a következőképpen alakult a citált évben (2015):
A miniszterek között:26,8%
A parlamenti képviselők között:27,7%
A regionális szervezetekben: 28%
A központi bankok irányító testületeiben: 19,4%
A közmédia irányító testületeiben: 32,2%

Egyébként az Európai Unióban általában az emberek többsége (54 százaléka) szerint több nőnek kellene döntéshozói politikai szerepet kapnia, igaz, 35 százalék úgy véli, hogy a jelenlegi arány éppen megfelelő, de csak 3 százalék gondolkodik úgy, hogy az is túlzás, amilyen szerepet ma játszanak.

Csigaléptékű előrehaladás
A nemek közötti egyenlőség frissített mutatója megmutatja, hogy napjainkban hol tart Európa. Van előrelépés, de az általános előrehaladás igen lassú. Az EU a tíz évvel ezelőttihez képest csak négy ponttal magasabb pontszámot, vagyis jelenleg a 100-ból 66,2 pontot ért el. A legjobban 82,6 ponttal Svédország teljesít, míg Görögország 50 ponttal a rangsor legaljára került. A legnagyobb fejlődést Olaszország érte el, amely hatalmas lépést tett és további 12,9 pontot szerzett, amellyel a listán a 14. helyet foglalja el. Magyarországon egyébként a mutató 50,8 pontos.

A megkérdezettek 70 százaléka támogatja, hogy a törvény erejével  teremtsék meg az egyenlő esélyt a férfiak és a nők számára a politikában, ezen belül 30 százalék erőteljesen. Csupán 23 százalék ellenzi, ezen belül 8 százalék erőteljesen. 7 százalék nem tud vagy nem akar válaszolni.

Magyarországon a politikai kvóta kérdésére érdekes válaszok érkeztek a fent említett felmérésben.

Forrás: http://integritylab.hu/wp-content/uploads/2017/04/n%C5%91k-a-politik%C3%A1ban-reiner-roland.pdf

Korrupció: más világ a hivatalosságé és más a lakosságé

0

Az ügyészségen nagyjából mindent rendben látnak a korrupció elleni küzdelemben, s elégedettek az eredményekkel. Mintha másik világban élne a lakosság, amely szerint óriásit nőtt a korrupció három év alatt. És ebben elválik egymástól a két illiberális uniós ország útja.

A Legfőbb Ügyészség az elmúlt években jelentős eredményeket ért el a korrupciós bűncselekmények elleni küzdelemben, mindig elrendelte a nyomozást, amikor az EU csalás elleni hivatala (OLAF) ezt jelezte – mondta a legfőbb ügyész helyettese a korrupció elleni világnap alkalmából.

Belovics Ervin elmondta, hogy eddig 38 alkalommal indult nyomozás az OLAF kezdeményezésére, és kilencben emeltek vádat. Elmarasztaló ítélet eddig két ízben történt. Azt is megtudhatta a nagyérdemű, hogy az elmúlt tíz évben a korrupciós ügyek 60 százalékában volt vádemelés. Elégedettségének adott hangot a rendezvényen Pintér Sándor belügyminiszter és az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Handó Tünde is.

Egészen más kép bontakozik ki abból a felmérésből, amelyet most készített az Európai Bizottság. Az Eurobarometer egyértelműen a korrupciót jelentős problémának írja le Magyarországon.

A lakosság zöme, 86 százaléka széleskörűnek látja a korrupciót,

szemben az uniós 68 százalékos átlaggal. Egyenesen bronzérmes az ország annak megítélésében, hogy növekedett-e ez a jelenség: hazánkfiainak 58%-a szerint romlott a helyzet, csupán 4% gondolja, hogy javult. (Ciprusban és Spanyolországban látják sötétebben ezt.)

Forrás: Eurobarometer

Verjük a mezőnyt annak elfogadásában, hogy a közszférában az eljárások során ajándékot, pénzt kell adni. Minden második lakos szerint ez olykor elfogadható, az EU átlagában ez 18 százalék.

A helyzet drámai voltára mutat rá az, hogy a

magyaroknak alig 35 százaléka utasítja el a korrupciót,

amivel a lettek (34 százalék) után a második legrosszabb eredményt érjük el. Az EU-ban az elutasítottság aránya éppen duplája a magyarénak.

A felmérés rávilágít arra is, hogy Magyarország ugyan nem egyedül lóg ki mindinkább az uniós közösségből, és ebben szoros szövetségese Lengyelország, éppen a korrupció az, amiben a „két jó barát” nem tart össze. A lengyelek 29 százaléka szerint csökkent a korrupció, és csak 15 százalékuk tapasztalt romlást.

Javítanák a nők helyzetét az európai országokban

0

A nők helyzetének javításáért áll ki az Európai Bizottság – egy ma kezdődő kétnapos tanácskozáson is az ezzel kapcsolatos teendőket vitatják meg széles körben. A most megjelent Eurobarometer felmérés lehangoló képet fest.

 

„A nők továbbra is alulreprezentáltak a politikai döntéshozatalban és az üzleti világban. Továbbra is Unió-szerte átlagosan 16%-kal kevesebbet keresnek, mint a férfiak. Továbbra is széles körben elterjedt a nők elleni erőszak, ami napjaink társadalmában tisztességtelen és elfogadhatatlan!”

– hangoztatta Věra Jourová, a jogérvényesülésért, a fogyasztópolitikáért és a nemek közötti esélyegyenlőségért felelős biztos. Annak kapcsán beszélt, hogy az Európai Bizottságnak az alapvető jogokról szóló idei éves kollokviuma központi témája a következő címet viseli: „A nők jogai nyugtalan időkben”.

A kollokvium politikusokat, kutatókat, újságírókat, nem kormányzati szervezeteket, aktivistákat, valamint az üzleti élet és nemzetközi szervezetek képviselőit hívja egybe annak megvitatására, hogy miként lehetne legjobban előmozdítani és védelmezni a nők jogait az EU-ban.

A kétnapos tanácskozásonmegvitatandó fő témák között szerepel a szexuális zaklatás, a nők elleni erőszak, a nemek közötti bérszakadék, valamint a munka és a magánélet közötti egyensúly.

Az ugyancsak ma közzétett új Eurobarométer felmérés hangsúlyozza, hogy

az uniós tagállamokban még nem valósult meg a nemek közötti egyenlőség.

A Bizottság a nemek közötti bérszakadék felszámolása céljából konkrét intézkedéseket jelent be cselekvési tervében, amelyet hivatali idejének 2019-es lejártáig meg kíván valósítani – olvasható a kiadott közleményben. Emellett ma cselekvési tervet terjeszt elő 2018–2019-re vonatkozóan a nemek közötti bérszakadék kezelése céljából.

Az Eurobarométer felmérés szerint a célok és a valóság igencsak eltérőek. Eszerint ugyanis az európaiak:

  • mintegy 90 százaléka a nemek közötti egyenlőség előmozdítását nemcsak a társadalom és a gazdaság szempontjából, hanem saját magára nézve is fontosnak tartja.
  • körülbelül a fele úgy gondolja, hogy több nőnek kellene politikai döntéshozatali pozícióban lennie: tízből heten támogatják a nők és férfiak politikában való egyenlő képviseletének biztosítását célzó jogi intézkedéseket.
  • több mint nyolcvan százalék szerint a férfiaknak ugyanúgy ki kellene venniük a részüket a házimunkából és a gyermekgondozási célú szülői szabadságból.
  • 90 százaléka elfogadhatatlannak tartja, hogy a nők kevesebbet keresnek, mint a férfiak, 64 százalékuk pedig a változás lehetővé tétele céljából támogatja a fizetések átláthatóságát.

Ön szerint a nemek közötti egyenlőség megvalósult az Ön hazájában?
(Forrás: Eurobarometer)

A Eurobarometer jelentését itt találja.

Az euró bevezetéséről – megszólaltak a támogatók

Nem kis szaktekintélyekkel erősítették a magyar eurócsatlakozást népszavazással nyomatékosítani szándékozók a mozgalmukat: hat volt miniszter, jegybankelnök, szociológus és közgazdász állt ki a Polgári Világ Párt kezdeményezése mellett. Indokaik egy irányba mutatnak. A magyaroknak sincs ellenére az euró bevezetése – ahogy azt egy európai felmérés megmutatta. A fuhu.hu-nak Surányi György és Bod Péter Ákos is elmondta, miért támogatja a kezdeményezést.

Surányi György. MTI Fotó: Marjai János

 „A szakmai fenntartásaim ellenére, indokoltnak tartom az ERM II-be lépéssel a Monetáris Unióhoz való csatlakozás előkészítését Magyarország számára” – szögezte le Surányi György volt jegybankelnök. A FüHü által megkeresett nemzetközi hírű bankszakemberről köztudott, hogy soha nem volt lelkes híve a korai, erőltetett ütemű csatlakozásnak az euróövezethez, amit szakmai indokokkal és azzal magyarázott, hogy nincsenek illúziói a monetáris unióval kapcsolatban.

Kiderült, hogy most is vannak fenntartásai, ám úgy látja, hogy kevesebb kockázat van a csatlakozásban, mint a kívül maradásban,

ugyanis, ha kimaradunk az új, formálódó, magasabb szintű európai együttműködésből, akkor könnyen a perifériára, de akár az EU-n kívülre is szorulunk, ami beláthatatlan lenne az ország számára.

A szorosabb együttműködésre a nemzetközi fejlemények sora kényszeríti az EU-t – véli.
A pénzügyi (gazdasági) euróválság mellett a menekültválság, a Brexit és Donald Trump amerikai elnök megválasztása is ennek szükségességét erősíti.

Surányi György határozott meggyőződése, hogy

Magyarországnak az érdeke, hogy részese legyen az uniós integráció elmélyítésének,

és tagja legyen a belső körnek, ami ahhoz is hozzásegítené, hogy maga is formáló erőként játszhasson szerepet. Ennek fényében az euró későbbi bevezetése érdekében a csatlakozás megfontolt előkészítése, az előszobába (az ERM II-be) történő belépés szerinte megnyithatja az utat az EU-integráció első vagy belső köre felé.

A kezdeményezés

Surányi György egyike annak a hat „névnek”, akik a népszavazási kezdeményezés mellé álltak. A lista:

  • Balázs Péter, közgazdász, Magyarország által delegált európai bizottsági biztos, magyar külügyminiszter;
  • Bod Péter Ákos, közgazdász, politikus, egyetemi tanár, az MTA doktora, ipari miniszter, jegybankelnök;
  • Jeszenszky Géza, történész, egyetemi tanár, politikus, diplomata, külügyminiszter;
  • Kolosi Tamás, szociológus, a szociológiai tudományok doktora, a Tárki alapítója és elnöke, több miniszterelnök tanácsadója:
  • Mizsei Kálmán, közgazdász, volt ENSZ főtitkár-helyettes, EU különmegbízott;
  • Surányi György, közgazdász, a közgazdaságtudomány kandidátusa, egyetemi tanár, jegybankelnök, volt miniszterelnöki tanácsadó.

A nemrég alakult új párt, a Polgári Világ közleménye leszögezi: a neves szakemberek az augusztus közepén kiadott Hitvallás Európa mellett című kiáltványt aláírva hitet tettek amellett,

„hogy Magyarország számára sorsfordító jelentőségű az euró bevezetésével a mag-Európához való tartozás deklarálása.”

A Polgári Világ Pártja augusztus 14-én kezdeményezett országos népszavazást az ERM II rendszerbe való belépésről (ami gyakorlatilag az euró bevezetését jelenti). A kiáltvánnyal társadalmi mozgalmat szeretnének elindítani, hogy Magyarország megragadja az utolsó esélyt arra, hogy visszatérjen a még szorosabban egységesülő Európai Unióhoz. Várják a további csatlakozókat is. A párt sorsdöntő jelentőségűnek tartja az európai fősodorhoz való visszatérést, aminek ma az euró mielőbbi bevezetése az eszköze és a szimbóluma.

Bod Péter Ákos: Korán, később vagy még később?

„A mozgalmat nem ismerem különösebben, a vezetőivel nem találkoztam, és nem is vagyok meggyőződve arról, hogy a népszavazás lenne a legjobb eszköz ebben a kérdésben. Nem elemeztem a politikai, taktikai részét, viszont alaposan górcső alá vettem a mögöttes kérdést” – fejtette ki Bod Péter Ákos volt jegybankelnök a FüHünek a népszavazási kezdeményezés támogatásáról.

„A kérdés nem úgy merül fel, hogy akarunk-e, mivel nincs ebben választási lehetőségünk. A kérdés az, hogy mikor: korán, később vagy még később csatlakozunk?”

Ám korán már nem tudunk, mert a hozzánk hasonló helyzetben lévők már beléptek, pedig, ha mi is megtettük volna, igen sok gondot megelőztünk volna magunknak. A feltételek tiszták: ne legyen magas a költségvetési hiány, az államadósság, az infláció és a kamatláb, s ha mindezt betartottuk volna, nem itt tartanánk, ahol – mondta.

Fotó: Wikipedia

Hozzátette: hiába illethető akár jogos bírálatokkal is az euróövezet-beli tagság, nincs alternatívája egy olyan támadható, spekulációnak kitett, ingatag és kockázatot viselő fizetőeszköznek, mint a mi nemzeti valutánk.

„Ma már a feltételek is adottak, tehát innen kezdve már csak politikai döntés kérdése a csatlakozás.”

Bod Péter Ákos azt mondta: “Mi, az aláírók, abban kívánunk segíteni a döntéshozóknak és a lakosságnak, hogy vegyék fontolóra a csatlakozást, fogalmazzák meg a szándékot és hozzák meg a döntést. Lehet, hogy három hét múlva az élet már drámai erővel teszi fel ezt a kérdést. Mert, ha elindul egy olyan vonat…”

Népszerű az euró Magyarországon

Ha lenne népszavazás, az akár sikeres is lehetne, legalábbis kiindulva az Eurobarometer 2017. tavaszi felmérésének az eredményeiből.

A magyarok 57 százaléka ugyanis teljes mellszélességgel támogatja a közös valuta bevezetését, miközben csak 39 százaléka ellenzi,

és 4 százalék nem tud véleményt formálni a kérdésben. Megjegyzendő, hogy az EU egészében a támogatók aránya 10 százalékponttal alacsonyabb, mint nálunk.

Arra a kérdésre, hogy az ország számára előnnyel járna-e a csatlakozás, már kevesebben, de még mindig a megkérdezettek viszonylagos többsége válaszolt igennel (48, 44, illetve 8 százalék volt az igen, nem, nem tudom válaszok megoszlása).

Ezzel együtt is a megkérdezettek 22 százaléka szeretné, ha minél előbb fizethetne euróval Magyarországon, 40 százalék óvatosabb, és bizonyos idő elteltével látná ezt megfelelőnek, míg 22 százalék minél később, 13 százalék pedig soha.

Készen állunk

De a magyarok itt is pesszimisták: a válaszadóknak ugyanis csak a 22 százaléka véli úgy, hogy az ország készen áll a közös valuta bevezetésére, elsöprő többség (74 százalék) szerint nem.

Fotó: Youtube

Pedig szakemberek sora állítja, hogy igenis készen állunk. Köztük Békesi László volt pénzügyminiszter, aki a FüHü-nek adott interjújában leszögezte:

„A feltételeket már most teljesíteni tudnánk,

akár most beléphetnénk az ERM II-be, a csatlakozás előszobájába, a kérdés inkább úgy merül fel, hogy mikor lenne előnyös számunkra a csatlakozás.” A válasz: csakis megfelelő gazdaságpolitika esetén.

De Orbánék bezárkózó, diszkriminatív, a belső tőkeelosztásra támaszkodó gazdaságpolitikája közepette semmi értelme nem lenne, hiszen csakis a teljesítőképességet akadályozná, nem csökkenne a leszakadásunk, nem tudnának nálunk hatni az euróövezet előnyei. Aki nem csatlakozik a többséghez, az marginalizálódni fog, hiszen vége az Orbánék által hirdetett „nemzetek Európájának” – mondta.

Kedvező jelek

A pesszimizmus azért is érdekes, mert a megkérdezettek négyötöde igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy személy szerint képes lesz-e igazodni a nemzeti fizetőeszköz euróval való felváltásához.

Az Eurobarometer felmérése azt is egyértelművé tette, hogy a magyaroknak csak egy részére hatnak a nacionalizmust, sovinizmust, túlzó magyar nemzeti büszkeséget sulykoló szlogenek, frázispuffogtatások:

a válaszadóknak csak a 38 százaléka véli úgy, hogy az euró bevezetésével a hazája elveszíti identitásának egy részét.

Büszkék lehetünk erre az arányra, ugyanis az EU-28-ban 49 százalék válaszolt igennel a kérdésre.

Eurókilátások a régióban

A térség eurót még nem használó országai közül Romániában a legnagyobb az euró bevezetésének  támogatása, a kapott 64 százalékos eredmény 7 százalékponttal magasabb, mint a magyar. Horvátországban a lakosok 52, Bulgáriában 50, Lengyelországban pedig 43 százalék szeretne közös európai valutát használni hazájában is. A cseheknél a legalacsonyabb a támogatók aránya, mindösszesen 29 százalékos.

Ennek fényében nem csoda, hogy a románok jelezték, hogy már most készen állnak, s öt éven belül szeretnének is csatlakozni az euróövezethez.

Ám, hogy mennyire bonyolult „lelki” kérdés is a gazdasági mellett a nemzeti valuta elvesztése: a csehek lehetnének a legkiválóbb példa arra, amikor egy ország politikai érdeke felülírja a lakosság álláspontját. Az Emmanuel Macron francia elnök színre lépése óta történtek eredményeként a legfrissebb fejlemények szerint Csehország is hajlik az euró bevezetésére. Igaz, politikai szinten, nem a lakosság nyilvánított ki ilyen véleményt.

Miként Magyarországon sem a lakosság ragaszkodik a forinthoz, hanem a kormány.

Javul a gazdaság megítélése Európában, és nálunk is

Érezhetően kedvezőbbnek ítélik a magyarok a nemzetgazdaság helyzetét most, mint egy fél évvel korábban tették. Ez azonban nem magyar sajátosság: az Európai Unió legtöbb tagállamára jellemző ez a trend – derül ki a Eurobarometer legfrissebb, a héten Brüsszelben közzétett felméréséből.

A magyarok 41 százaléka jónak ítéli meg a nemzetgazdaság helyzetét, ráadásul fél év alatt 11 százalékponttal többen nyilatkoztak így a kérdésről. Ezzel együtt sem kerültek ők többségbe: szintén 11 százalékponttal csökkenve ugyan, de még mindig 56 százalék látja rossznak a gazdaságot. (A megkérdezettek 1 százaléka nem nyilvánított véleményt.)

A jelentős véleményváltozás ellenére a magyarok még nem érik el az EU-28 46 százalékos átlagát, ami a Eurobarometer legutóbbi, tavaly őszi felmérése óta 5 százalékponttal nőtt. Az arány egyébként az elmúlt években jelentősen nőtt: +20 ponttal 2013 tavasza óta, illetve +26 ponttal 2009 tavasza óta.

Nagyok a különbségek

Jóllehet változatlanul nagyok a tagállamok közötti különbségek, a nemzeti gazdaságok helyzetének pozitív értékelése egyre nagyobb teret nyer 22 tagállamban, különösen Finnországban (59%, +19 százalékpont), Portugáliában (33%, +18 százalékpont), Belgiumban (60%, +11 százalékpont) és Magyarországon (41%, +11 százalékpont). A tagállamok közötti szakadékot mutatja, hogy a saját nemzeti gazdaság helyzetét az Unióban a legnagyobb arányban jónak ítélő Hollandia (91 százalék), Németország (90 százalék) és Svédország (88 százalék) vezette csoporttal szemben a lista legalján található Görögországban csak a megkérdezettek 2, Horvátországban 12, Olaszországban pedig 13 százalék nyilatkozott pozitívan.

A trend Európa-szerte felfelé ívelő: az idei májusi felmérést megelőző legutóbbi, tavaly őszi kutatás között eltelt időben 22 tagállamban jó irányban változott a megítélés.

Nő a derűlátás

Az európaiak szerint jó irányban halad a gazdaság: arra a kérdésre, hogy mit vár az elkövetkező 12 hónapban, a válaszadók 26 százaléka a „javulást” rubrikát húzta be, ami 4 százalékponttal meghaladja a fél évvel ezelőtti adatot,  s ma már a romlást várók táborát is, amelynek tagjai 5 százalékponttal kevesebben lettek, s 21 százalékos arányt képviselnek.

Nemzeti szinten a gazdasági helyzet, amelyet 2011 őszén nemzeti szinten a legfőbb gondnak értékeltek, most az ötödik helyre került (16%, –3 százalékpont). 2017. májusában a legnagyobb gondnak a munkanélküliséget (29%, –2 százalékpont) és a bevándorlást tekintik az emberek (22%, –4 százalékpont), bár mind a kettőt egyre csökkenő mértékben. Az egészségügy és a szociális biztonság most a harmadik helyen áll (20%, +2 százalékpont), majd a terrorizmus következik, jelentős növekedést mutatva (19%, +5 százalékpont).

Ez foglalkoztatja a magyarokat

Ha górcső alá vesszük a részletes kérdésekre adott részletes adatokat, akkor azt látjuk, hogy a magyar válaszok eléggé jelentősen eltérnek az európai átlagválaszoktól. S tegyük hozz: eltérnek attól is, amit itthon immár évek óta igyekeznek belénk sulykolni. Minden további helyett érdemes a mellékelt táblázatot megvizsgálni.

 Foglalkoztatás – túl a válságon?

Az európaiaknak közel a fele – 47 százaléka – szerint a foglalkoztatási válság már elérte a csúcsot, ám 40 százalék még a helyzet további romlására számít. Ezzel együtt is kedvező a trend, már csak azért is, mert a 2009 óta feltett kérdésre most válaszoltak legtöbben optimistán a kérdésre.

A tagországok 21 százalékában vannak többségben a derűlátók, akik között a legnagyobb arányban a dánok (80 százalék), a hollandok (77 százlék) és az írek (szintén 77 százalék) találhatók. A legkevésbé optimistáknak a görögök (70 százalék szerint „a legrosszabb még hátravan”), a lettek (56 százalék) és a belgák (51 százalék) vélekedtek így. Magyarország az ötödik a sorban azok között, akik szerint túl vagyunk a nehezén a foglalkoztatásban: a válaszadók 62 százaléka véli ezt (11 százalékponttal többen, mint fél éve), szemben a 26 százalékkal, aki szerint még hátravan a feketeleves. Érdekes módon nálunk igen nagy azoknak az aránya (12 százalék), akik nem tudtak vagy nem akartak erre a kérdésre válaszolni.

A felmérés, s külön a magyar eredmények itt találhatók.

 

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK