Szergej Nariskin, aki annak ellenére megőrizte posztját, hogy nem támogatta az Ukrajna elleni orosz inváziót, három napot töltött a világtól elzárkózó nemzeti kommunista országban, amely felértékelődött Moszkva szemében, mert fegyver és lőszer utánpótlást nyújthat az elhúzódó ukrajnai háborúban, ahol mindkét fél komoly gondokkal küzd, mert gyorsabban fogynak a lőszerek mint ahogy az utánpótlás megérkezik.
Kim Dzsong Un, a duci diktátor tavaly járt Oroszországban, ahol Putyinnal megállapodtak abban, hogy Észak Korea, amely orosz fegyverzettel látta el hadseregét, nagy mennyiségű lőszert szállít Oroszországnak. Moszkvában cáfolták, hogy megállapodtak volna “észak-koreai önkéntesek” bevetéséről az ukrajnai háborúban. Észak Korea – Kínával ellentétben – teljes mértékben támogatja Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. A kínaiak számára az amerikai kapcsolat sokkal fontosabb mint Oroszország, ezért csak visszafogottabban támogatják Putyin háborúját, mely már több mint két éve tart, és a győzelemnek még az esélye is elúszni látszik.
Putyin: “Nem akarunk megtámadni egyetlen NATO államot sem”
Az orosz elnök egy légitámaszpontot keresett föl Tverben, ahol kijelentette: “Egy NATO tagállam megtámadása nonszensz!”
Az erőviszonyok ismeretében valóban az, de Putyin már az ukrajnai agresszió előtt is cáfolta, hogy Oroszország megtámadná Ukrajnát, és mégiscsak bekövetkezett az agresszió, melynek költségei emberéletben és pénzben óriásiak, eredményei viszont annál szerényebbek.
Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés vezetője és Viktor Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke épp erre hivatkozva utasította el az Ukrajna elleni támadás gondolatát 2022-ben. Mindketten a helyükön maradtak, és ez azt bizonyítja, hogy Putyin távolról sem annyira teljhatalmú diktátor. Sokkal inkább a szilovikok csapatának frontembere. Oroszországban sziloviknak nevezik a hadsereg és a titkosszolgálatok tábornokait, akik hatalomra juttatták Vlagyimir Putyint több mint húsz évvel ezelőtt.
Az orosz titkosszolgálat háromnapos villámháborúban akart győzni Ukrajnában, de ez a kísérlet csúfos kudarcba fulladt 2022 februárjában. Utána tárgyalások kezdődtek Oroszország és Ukrajna között, de ezek megszakadtak – máig nem lehet tudni, hogy miért.
Zelenszkij elnök – a NATO támogatásával – az orosz csapatok teljes kivonulásához köti a fegyverszüneti tárgyalások újrakezdését, ám az erőviszonyok ismeretében ez teljesen irreális elképzelés. Ukrajnának sem elég katonája sem elég fegyvere és pénze sincsen ahhoz, hogy legyőzze Oroszországot.
Mire számít Putyin? Arra, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba, és tárgyalások kezdődhetnek az USA és Oroszország feje fölött Ukrajnáról. Trump fogadkozik, hogy napok alatt megoldaná az ukrajnai válságot.
A koreai félszigeten a fegyverszünetet Sztálin halála után pár hónappal kötötték meg. Békeszerződés azóta sincsen, de az 1953-ban megkötött fegyverszünet tartja magát. Erre esély lehetne Ukrajnában is hiszen mindkét fél kimerült a megnyerhetetlen háborúban, amelyben fiatalok százezrei halnak hősi halált a nagy semmiért.
