béketárgyalások Archives » Független Hírügynökség

“Trump béketárgyalásokat kezdeményez Oroszország és Ukrajna között “

Polonius

-

2024-07-16

0

“Trump béketárgyalásokat kezdeményez Oroszország és Ukrajna között “

Arról tájékoztatta Orbán Viktor miniszterelnök magánlevélben az Európai Unió illetve a tagállamok vezetőit, hogy Trump béketárgyalásokat kezdeményez Oroszország és Ukrajna között – értesült a londoni Financial Times.

Orbán nemrég találkozott Donald Trumppal floridai birtokán, és ott az ex elnök elmondta a magyar kormányfőnek, hogy

“jól előkészített tervei vannak egy orosz-ukrán béketárgyalásra.”

Orbán Viktor erre hivatkozva arra buzdította az Európai Unió és a tagállamok vezetőit, hogy maguk is gondolkodjanak el ezen. A probléma az, hogy az ukrajnai háborúval kapcsolatban az Európai Unió véleménye – benne Orbán Viktor oroszbarát álláspontjával – csak igen mérsékelt érdeklődésre tarthat igényt a világban. A legutóbbi NATO csúcstalálkozón a résztvevő uniós tagállamok – Magyarország kivételével – lecsatlakoztak az amerikai állásponthoz, mely szerint nem fogadják el a területet a békéért elvet, melyet Putyin javasol, és nem tárgyalnak Ukrajna feje fölött Moszkvával.

Trump álláspontja ezzel szemben az, hogy fölösleges dollármilliárdokat ölni egy megnyerhetetlen háborúba, ezért meg kell állapodni Putyinnal.

Trump – Bidennel ellentétben – tárgyalni akar Putyinnal, Hszi Csin-pinggel, sőt az iráni és észak-koreai vezetőkkel is. A sikertelen merénylet után jelentősen megnőttek Trump elnöki esélyei.

Trump megüzente Orbánnak: ő nem paktálhat Putyinnal és Hszi Csin-pinggel!

Amit szabad Jupiternek – ez az álláspontja Trumpnak vagyis az USA elnöke bárkivel tárgyalhat bármiről, de a magyar miniszterelnöknek mint a NATO tagjának ez nem ajánlatos. Trump éppúgy mint Biden fegyelmezett alkalmazkodást vár el szövetségeseitől, és nem kíván kivételt tenni Orbán Viktorral sem. A magyar miniszterelnök a figyelmeztetés ellenére elment Moszkvába és Pekingbe, és Trump fogadta őt utána. Persze korábban Orbán 10 millió dollárt fizetett be Trump választási kasszájába úgyhogy egy közös fotó kijárt neki.

Trump viszont már korábban világossá tette: tőle Orbán egy centre sem számíthat. A magyar miniszterelnök problémája az, hogy hasonló hír várta Moszkvában és Pekingben is.

Marad Brüsszel, ahol nem törtek át Orbán szövetségesei, és a meghatározó pártszövetség: néppárt, szocialisták, liberálisok és esetleg a zöldek, egyáltalán nem égnek a vágytól, hogy felszabadítsák az eurómilliárdokat, melyek ugyancsak hiányoznak a magyar költségvetésből pontosabban Orbán Viktor zsebéből. A nemzeti együttműködés rendszerét tartósan nem lehet finanszírozni az európai euró milliárdok nélkül. Kínjában Orbán rávetette magát a bankokra és az energia szolgáltatókra.

Célkeresztben az OTP és a MOL

A két magyar óriásnak kell a legtöbbet befizetnie Orbán Viktor kasszájába, és ezzel a magyar miniszterelnök kettős célt akar elérni: egyrészt pénzt szerez méghozzá nem közvetlen megszorításokból, ha a bankok és az energia szolgáltatók áthárítják a költségeket, akkor a lakosság őket átkozza majd. Másrészt pedig Orbán Viktor fülébe is eljuthattak azok a pletykák, melyek szerint Magyar Péter támogatói között ott lehet a Csányi – Hernádi – Pintér trió. Ez a hármas már nagyon sok mindent túlélt az elmúlt évtizedekben, és állítólag be akarja biztosítani a jövőjét Magyar Péter támogatásával.

Persze minden az amerikai elnökválasztástól függ hiszen Magyar Péter legfőbb támogatója az amerikai nagykövetség. Ha Trump győz, akkor új nagykövet jöhet, akinek már nem szívügye Orbán Viktor megbuktatása. Ezért imádkozik a magyar miniszterelnök minden nap Trump győzelméért. Orbán Viktor ily módon megszabadulhat a politikai nyomástól, de a pénzügyi gondoktól nem: ki finanszírozza az Európai Unió legszegényebb és legkorruptabb tagállamát ?!

Putyin szóvivője béketárgyalásokat javasol

Polonius

-

2024-04-13

0

Putyin szóvivője béketárgyalásokat javasol

Dmitrij Peszkov szerint “jó alap lenne az orosz – ukrán béketárgyalásokra a 2022-es tárgyalás, mely majdnem sikerrel járt.” Oroszország agresszióját követően tárgyalások folytak semleges területen, és végül megszületett a tűzszüneti megállapodás, melyből máig tisztázatlan okok miatt nem lett semmi.

Schröder, ex német kancellár, aki Putyin pénzen él amióta nyugdíjba ment, és fontos szerepet játszott a német – orosz kapcsolatok alakításában, azt nyilatkozta, hogy Boris Johnson akkori brit miniszterelnök ultimátuma akadályozta meg a fegyverszünetet. Az egykori német szociáldemokrata kancellár szerint a Nyugat közölte Zelenszkij elnökkel: amennyiben elfogadja a fegyverszünetet, akkor a jövőben nem számíthat pénzügyi és katonai támogatásra. Ukrajna már akkor is lélegeztető gépen élt hiszen az orosz háromnapos villámháborút is csak az USA segítségével tudta megállítani, kapitulált. Zelenszkij elnök közölte: a béke tárgyalások előfeltétele az, hogy az oroszok vonuljanak ki Ukrajna egész területéről – beleértve a Krím félszigetet is, melyet Oroszország 2014-ben foglalt el.

A Krím félszigetet Hruscsov 60 évvel korábban adta Ukrajnának, mert a párt harcokban Ukrajna Kommunista Pártja őt támogatta vetélytársaival szemben.

A Krímben az ukránok mindig kisebbségben voltak, a kezdeti tatár többséget, később a betelepítések orosz többséggé változtatták. Oroszország ünnepélyesen bekebelezte a Krímet. Ennek feladását a tárgyalások előfeltételének megtenni nyilvánvalóan azt jelenti: Ukrajna és a mögötte álló Nyugat nem hajlandó tárgyalni. Most is ezt mondta Dmitrij Peszkov: Ukrajna nem áll készen a béketárgyalásokra.

Zelenszkij elnök válaszul kijelentette:

”ha akkor megállapodást kötöttünk volna, azzal nem lett volna vége a háborúnak”

– vagyis 2022 áprilisában egyáltalán nem bíztak abban, hogy Putyin betartja ígéreteit. A bizalmatlanság egyáltalán nem alaptalan hiszen Putyin az agresszió kezdete előtt hónapokig azt állította: Washington hazudik amikor azt állítja, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát! Majd 2022 február 24-én az oroszok mégiscsak megtámadták Ukrajnát. Azóta tart a háború, amelyik megnyerhetetlen hiszen az ukrán hadseregnek nincsen meg az ereje ahhoz, hogy kiszorítsa az oroszokat az ország területéről.

Stoltenberg NATO főtitkár le is vonta a tanulságot: 5 éves finanszírozási tervet dolgozott ki Ukrajna támogatására. Ezalatt az idő alatt a NATO tagállamok 100 milliárd dollárt fizetnének be egy közös kasszába, melyből Ukrajnát támogatnák.

Trump mint békeangyal?

Ferenc pápa látva a háborús helyzet reménytelenségét felszólította Ukrajnát, hogy mutassa fel a fehér zászlót, és kezdjen béketárgyalásokat Oroszországgal.

Ezt Zelenszkij elnök és a NATO elutasította, de alternatívát képtelenek felmutatni. A háború támogatottsága egyre csökken Ukrajnában és Oroszországban. A NATO megosztott: Lengyelország és a három balti állam támogatja Macron elnöknek azt a javaslatát, hogy csapatokat küldjön Ukrajnába a gyengélkedő ukrán hadsereg támogatására. Az USA, Nagy Britannia és Németország ezt elutasítja. Magyarország és Törökország a béke pártján áll. Erdogan elnök többször is felajánlotta közvetítő szerepét annál is inkább, mert 2022 áprilisában ott folytak az orosz- ukrán tárgyalások.

Putyin egyik kezével békejobbot nyújt, a másikkal fenyegetőzik: közzétett egy videót az új orosz csodafegyverről.

A náci Németországban Goebbels propagandája terjesztette a csodafegyver mítoszt akkor amikor már az angolszász hatalmak és a Szovjetunió harapófogóba fogta a náci Németországot. Werner von Braun ki is fejlesztette a V1 és V2 rakétákat, de ezek már nem tudtak változtatni a háború menetén: Hitler öngyilkos lett amikor a szovjet csapatok már közel jártak bunkeréhez.

Putyin orosz elnök most Donald Trumpban bízik, aki fogadkozik: napok alatt rendezné az ukrajnai válságot. Hogyan? Ezt senki sem tudja, talán maga Donald Trump sem.

Azt viszont tudja az ex elnök, aki vissza akar kerülni a Fehér Házba: az amerikai közvéleményt nemigen érdekli a külvilág, de semmiképp sem akar háborút. Trump ezért békeangyalként akar bevonulni újra a Fehér Házba, ha megnyeri a választásokat. Trump támogatói azt hangsúlyozzák: hiba volt, hogy Biden stratégiai ellenfélnek jelölte Kínát és Oroszországot. Trump tárgyalna mind Hszi Csin-ping kínai mind pedig Putyin orosz elnökkel. Persze novemberig még sok idő van, Biden elnök is ráveheti Zelenszkij ukrán államfőt a tárgyalásokra. Ezzel tisztában van Ukrajna elnöke is, aki legutóbb úgy nyilatkozott Washingtonban:

”Biden elnök öt perc alatt megállapodhat a fejünk fölött Putyinnal, csakhogy mi ezt nem fogadnánk el.”

Mit keresett az orosz hírszerzés feje Észak Koreában?

Kenderessy Milán

-

2024-03-28

0

Mit keresett az orosz hírszerzés feje Észak Koreában?

Szergej Nariskin, aki annak ellenére megőrizte posztját, hogy nem támogatta az Ukrajna elleni orosz inváziót, három napot töltött a világtól elzárkózó nemzeti kommunista országban, amely felértékelődött Moszkva szemében, mert fegyver és lőszer utánpótlást nyújthat az elhúzódó ukrajnai háborúban, ahol mindkét fél komoly gondokkal küzd, mert gyorsabban fogynak a lőszerek mint ahogy az utánpótlás megérkezik.

Kim Dzsong Un, a duci diktátor tavaly járt Oroszországban, ahol Putyinnal megállapodtak abban, hogy Észak Korea, amely orosz fegyverzettel látta el hadseregét, nagy mennyiségű lőszert szállít Oroszországnak. Moszkvában cáfolták, hogy megállapodtak volna “észak-koreai önkéntesek” bevetéséről az ukrajnai háborúban. Észak Korea – Kínával ellentétben – teljes mértékben támogatja Oroszország agresszióját Ukrajna ellen. A kínaiak számára az amerikai kapcsolat sokkal fontosabb mint Oroszország, ezért csak visszafogottabban támogatják Putyin háborúját, mely már több mint két éve tart, és a győzelemnek még az esélye is elúszni látszik.

Putyin: “Nem akarunk megtámadni egyetlen NATO államot sem”

Az orosz elnök egy légitámaszpontot keresett föl Tverben, ahol kijelentette: “Egy NATO tagállam megtámadása nonszensz!”

Az erőviszonyok ismeretében valóban az, de Putyin már az ukrajnai agresszió előtt is cáfolta, hogy Oroszország megtámadná Ukrajnát, és mégiscsak bekövetkezett az agresszió, melynek költségei emberéletben és pénzben óriásiak, eredményei viszont annál szerényebbek.

Szergej Nariskin tábornok, a hírszerzés vezetője és Viktor Geraszimov tábornok, a vezérkar főnöke épp erre hivatkozva utasította el az Ukrajna elleni támadás gondolatát 2022-ben. Mindketten a helyükön maradtak, és ez azt bizonyítja, hogy Putyin távolról sem annyira teljhatalmú diktátor. Sokkal inkább a szilovikok csapatának frontembere. Oroszországban sziloviknak nevezik a hadsereg és a titkosszolgálatok tábornokait, akik hatalomra juttatták Vlagyimir Putyint több mint húsz évvel ezelőtt.

Az orosz titkosszolgálat háromnapos villámháborúban akart győzni Ukrajnában, de ez a kísérlet csúfos kudarcba fulladt 2022 februárjában. Utána tárgyalások kezdődtek Oroszország és Ukrajna között, de ezek megszakadtak – máig nem lehet tudni, hogy miért.

Zelenszkij elnök – a NATO támogatásával – az orosz csapatok teljes kivonulásához köti a fegyverszüneti tárgyalások újrakezdését, ám az erőviszonyok ismeretében ez teljesen irreális elképzelés. Ukrajnának sem elég katonája sem elég fegyvere és pénze sincsen ahhoz, hogy legyőzze Oroszországot.

Mire számít Putyin? Arra, hogy Donald Trump visszatér a Fehér Házba, és tárgyalások kezdődhetnek az USA és Oroszország feje fölött Ukrajnáról. Trump fogadkozik, hogy napok alatt megoldaná az ukrajnai válságot.

A koreai félszigeten a fegyverszünetet Sztálin halála után pár hónappal kötötték meg. Békeszerződés azóta sincsen, de az 1953-ban megkötött fegyverszünet tartja magát. Erre esély lehetne Ukrajnában is hiszen mindkét fél kimerült a megnyerhetetlen háborúban, amelyben fiatalok százezrei halnak hősi halált a nagy semmiért.

A béke hetek, a tűzszünet néhány nap, evakuálás lassan

FüHü

-

2022-03-19

0

A béke hetek, a tűzszünet néhány nap, evakuálás lassan

Az Oroszországgal folytatott béketárgyalások legalább „néhány hétig” tarthatnak, bár a jelek szerint Moszkva álláspontja „elfogadhatóbbá” vált – mondta Mihajlo Podoliak ukrán elnök tanácsadója, aki részt vesz a béketárgyalásokon.

A tárgyalások kulcsfontosságú kérdései közé tartozik a biztonsági garanciák, a tűzszünet, az orosz csapatok kivonása és a „vitatott területek politikai rendezése” – mondta a Bloomberg TV – nek adott interjújában pénteken.

„Ez a folyamat elhúzódhat” – mondta Podoliak, tekintettel az egymást kölcsönösen kizáró pozíciók számára.

„Vannak olyan engedmények, amelyeket biztosan nem fogunk tenni. Nem adhatunk fel egyetlen területet sem”

– mondta a tárgyalások résztvevőjeként.

Míg a teljes békemegállapodásra jutni néhány hétig tarthat, addid „ami néhány napon belül megtörténhet, az egy tűzszünet”, amely több humanitárius folyosót nyit meg – mondta Podoliak.

Az Ukrán Elnöki Hivatal vezetőjének tanácsadója szerint

„az orosz hadsereg nem áll harcban az ukrán hadsereggel – csak a civilekkel áll háborúban”.

Szerinte az orosz hadsereg azt a taktikát alkalmazza, hogy „a nagyvárosokat körülveszi, cirkálórakétákkal és légibombákkal bombázza annak érdekében, hogy humanitárius enklávékat hozzon létre”.

„A szíriai vagy afgán háborús forgatókönyvet próbálják megvalósítani Ukrajnában” – mondta Podoliak.

Emlékeztetni kell arra, hogy Oroszország a csapatok bevetése előtt tagadta Ukrajna megtámadásának szándékát, de most azt állítja, hogy csak a katonai infrastruktúrát rombolja le, bár a lakónegyedeket is lebombázza, és egész városokat ostromol.

Így Mariupolban a város otthonokk mintegy 80%-át elpusztították az orosz támadások, naponta 50-100 bombát dobtak a városra, és a lakosok nem tudták elhagyni a várost, pincékben és bombaóvóhelyeken ültek. 350.000 emberből csupán 40.000 elhagyhatta a várost.

Címke: béketárgyalások