Macron elnök számítása bevált: a választások második fordulójában sikerült megakadályozni Marine Le Pen szélsőjobboldali mozgalmának áttörését: győzött a baloldali Új Népfront.
Abszolút többségről szó sincs: koalíciós kormánynak kell következnie, addig marad a jelenlegi, amelynek már eddig sem volt parlamenti többsége most pedig végképp nincsen hiszen Macron mozgalma feláldozta magát a közös győzelem oltárán.
A vesztes Marine Le Pen megduplázta képviselőinek számát a francia parlamentben, de messze elmaradt az abszolút többségtől pedig a szélsőjobb vezére kikötötte: csakis akkor alakítanak kormányt, ha ehhez nem kell koalíciót kötniük. Marine Le Pen megmutatta az oroszlán körmeit, de valószínűleg nemigen bánkódik azon, hogy nem alakíthat kormányt hiszen az számtalan népszerűtlen intézkedéssel járna. Marine Le Pen pedig 2027-re készül az elnökválasztásra, ahol be akarja söpörni az összes proteszt szavazatot, amelynek egy része most az Új Népfrontot erősítette. Macron elnök már korábban jelezte, hogy nem kíván együtt kormányozni az Új Népfront egyik fő erejével, melyet a demagóg és oroszbarát Mélenchon vezet. A többiekkel: szocialisták, zöldek stb. viszont igen. Ezenkívül ott van a hagyományos jobboldal, a republikánusok, akikkel szívesen paktálna Macron elnök.
Európa a vesztes
Macron elnök kezdettől fogva az európai reformok legfőbb támogatója volt Brüsszelben.
A reformokat megakadályozta Merkel kancellár, a Covid pandémia és Putyin agressziója Ukrajna ellen. A problémák viszont megmaradtak: Európa immár versenyképtelen – állapította meg Mario Draghi a brüsszeli bizottságnak készített jelentésében. Az Európai Központi Bank ex elnöke, aki nemrég még Olaszország miniszterelnöke is volt azt javasolja, hogy az Európai Unió hozzon létre nagy közös alapokat a digitális fejlesztésre, a zöld átmenetre, az ukrajnai háborúra stb. Ezeket az alapokat közös kölcsön felvételeiből finanszíroznák. Ennek az elképzelésnek Európában a legfőbb támogatója Emmanuel Macron elnök volt és maradt is, csak épp jóval kevesebb erőt tud ehhez felmutatni hiszen ideje és energiája jórészét felemészti a belpolitika. A reformok erői egy nagy táborban gyülekeznek:
Patrióták vagy idióták?
Orbán Viktor az osztrák Szabadságpárttal és a cseh Anoval létrehozott egy új szent szövetséget, amelyhez sok más párt után a választások után Marine Le Pen is csatlakozott. Ez 30 képviselőt jelent az Európai Parlamentben, összesen több mint hetvenet a 720 tagú szervezetben. A fő irányt továbbra is a néppárti – szocialista blokk határozza meg, melyhez csatlakozhatnak a liberálisok, a zöldek sőt olykor a Meloni által vezetett mérsékelt szélsőjobb is ahova nem vették be Orbán Viktort. Elsősorban azért nem, mert a magyar miniszterelnök oroszbarát vonala számukra elfogadhatatlan, de az sem tetszik nekik, hogy Orbán Viktor elutasítja Draghi tervét. Az ex miniszterelnök Meloni gazdasági főtanácsadója, aki arra emlékeztet mindenkit, hogy Olaszország 200 milliárd eurót kapott a közös hitelfelvételből.
Orbán Viktor viszont még a magyar alkotmányba is beleíratta: még egy közös uniós hitelfelvétel nem lesz!
Hogy akarják megoldani a patrióták az Európai Unió sokasodó problémáit? Rejtély! A francia pénzügyminiszter kiszámolta Marine Le Pen gazdasági programjának következményeit: az eredmény pénzügyi válság lett volna hiszen Franciaország államadóssága már így is meghaladja az éves GDP 100%-át!
A patrióták idióták – erre a következtetésre jutottak a vezető francia üzletemberek, akik a hétvégén tanácskoztak a francia Davoson Aix en Provence-ban. Most nagy a megkönnyebbülés: Macron elnök fő támogatója Franciaország és Európa leggazdagabb embere Bernard Arnault, akinek vagyonát több mint 200 milliárd euróra becsülik.
Politikailag Macron meggyengült így aligha valószínű, hogy keresztül tudja vinni a reformokat Brüsszelben. Ahol tisztában vannak azzal, hogy a reformokra szükség van, de azt is tudják, hogy azok népszerűtlenek, ezért nehéz hozzájuk politikai támogatást találni. Így jó esély van arra, hogy minden úgy megy tovább mint eddig Brüsszelben: miközben majdnem mindenki a változások szükségességét hangsúlyozza, a gyakorlatban nem történik semmi, mert nincsen meg hozzá a politikai akarat a 27 tagállamban.
