Kezdőlap Címkék Szélsőjobboldal

Címke: szélsőjobboldal

Orbán és az antiliberális internacionálé

0

A magyar miniszterelnök Dallasban összefogásra szólította fel a konzervatív erőket – ezt emeli ki a Washington Times, amely azután megszólaltatja a republikánus konferencia fő szervezőjét is. Matt Schlapp kijelentette: “az szeretjük Orbánban, hogy fellép népe szabadságáért az Európai Unió zsarnoksága ellen.”

Árulkodó mondat ez: Trump éppúgy mint Putyin az Európai Unió gyengítését akarja elérni. Így játszhatja el a trójai faló szerepet a magyar miniszterelnök kétfelé: mind Moszkva mind a Trump féle Washington ezt akarja. Trump a Buckingham palotában ígért fűt-fát amerikai elnökként a Brexitért a briteknek. Ebből az égvilágon semmi lett. A Bank of England viszont egyéves recessziót jósol Nagy Britanniának – sajnálatos Brexit utóhatás.

A liberális Washington Post szerint Orbán Viktor Dallasban fejtette ki a legvilágosabban: szélsőjobboldali antiliberális internacionálét akar. A Washington Post éppúgy mint a szintén liberális New York Times a globális világrend átalakítását látja a magyar miniszterelnök céljának.

Csakhogy a liberális világrend és annak bírálata egészen mást jelent az Egyesült Államokban – a centrumban, és mást a periférián Magyarországon. A perifériákon nagyon sokan érzik magukat a globalizáció vesztesének, akik egy erős államban védelmet keresnek kiszolgáltatott helyzetükben – ők Orbán Viktor szavazói. Trump tömegei a rozsda övezetek népe, amelynek munkahelyeit kiszervezték Kínába és más olcsó bérű országba. Milyen lenne tehát az új világrend, amelyet ez a szélsőjobboldali antiliberális internacionálé hirdet?

Méla csönd a gazdasági világválságról

Nincs receptje a szélsőjobboldali vezetőknek arra, hogy miképp lehetne kikecmeregni a világgazdaság válságából. Giorgia Meloni asszony, a szélsőjobb miniszterelnök jelöltje Olaszországban, erről azt mondta, hogy ő Tony Blair jobboldali követője. Ezzel arra akart utalni, hogy a brit Munkáspárt immár nyugdíjas miniszterelnöke, megtagadta a baloldali múltat és lepaktált a liberális globalizációval. Meloni azt állítja, hogy ő ugyanígy megtagadja a fasiszta múltat, és elismeri a globális kapitalizmus realitását. Trump számára nem is kérdés a globalizáció elfogadása annál is inkább, mert támogatói a válság legnagyobb haszonélvezői: az olaj és földgáz óriások, a fegyver gyárosok, az élelmiszer termelő világcégek. Csakhogy Trump szavazó tábora közben hoppon marad: neki kell megfizetnie az infláció árát. Éppúgy mint Magyarországon Orbán Viktor táborának. A magyar miniszterelnök ugyan siker receptről beszélt az Egyesült Államokban, de jól tudja: a politikai siker mögött nincsen gazdasági realitás. Ingyen pedig kevesen lelkesednek sokáig. A szélsőjobboldali internacionálénak életszínvonal emelő programot kell produkálnia. Ha ez nincs, márpedig nyoma sem látszik, akkor könnyen úgy járhat mint az arab tavasz mozgalom, amelynek minta országa Tunézia épp most adta fel. Megszavazta a diktatúra alkotmányát miután kiderült: a demokratikus forradalom életszínvonal csökkenést hozott az országnak a beígért Kánaán helyett.

Miért használta a fajelméletet Orbán Tusnádfürdőn?

A londoni Guardian egyértelműen szélsőjobboldalinak nevezi a magyar miniszterelnököt, aki állást foglalt az európai és nem európai fajok keveredése ellen. A náci időket idéző szóhasználat miatt a Mazsihisz elnöke kérte a magyar miniszterelnököt, hogy fogadja őt, és fejtse ki, hogy mire gondolt valójában?

Magyarországon többszázezer embert érintettek a faji törvények a holokauszt idején, közülük mintegy félmilliót meg is gyilkoltak.

A londoni Guardian  rámutat arra, hogy Orbán Viktor az USA szélsőjobb elméletét adta elő Tusnádfürdőn. Eszerint a fehér embert tudatosan cserélik le más kontinensekről érkező migránsokra a liberális kormányzatok.

Orbán jó kapcsolatot épített ki a Republikánus Párt erősen jobboldali részével, amely arra számít, hogy Trump visszatér a Fehér Házba 2024-ben. Az ideológia azonban sem Trumpnak sem pedig Orbánnak nem jelent túlságosan sokat. Egészen egyszerűen csak eszköz a hatalom megszerzésére és megtartására. Miért állt elő most náci szóhasználattal a magyar miniszterelnök, akinek roma származását gyakran emlegette fel korábban a szélsőjobboldal?

Orbán pénze elfogyott, a válság küszöbön áll

Amint a lakosság kézhez kapja az első magas rezsi számlákat kitörhet a tiltakozás Magyarországon. A hatalom elleni gyűlöletből elsősorban a szélsőjobboldal, a Mi Hazánk profitálhat. Erre jött rá Orbán. A baloldal ugyanis régóta bírálta a rezsicsökkentést, közgazdászai most egyetértenek a kormányzati döntéssel. Azt nem veszik észre amit Orbán Viktor régóta tud: az alacsony magyar jövedelmekben a rezsi nagyon komoly helyet foglal el. Komoly áremelés családok millióinak az egzisztenciális biztonságát boríthatja fel. Minthogy baloldali bírálat nem várható, Orbán a szélsőjobbhoz szólt Tusnádfürdőn. Ahogy korábban a Jobbik táborát próbálta megnyerni ilyen szövegekkel, most a Mi Hazánk potenciális szavazó táborát akarja csökkenteni. A proteszt szavazat ugyanis felhozhatja a Mi Hazánkat, amely szisztematikusan bírálja az Orbán rendszer korrupcióját, és arra mutat rá, hogy az eltérő ideológia ellenére a hatalom gazdaságpolitikája éppúgy neoliberális mint a baloldalé.

A szétesett baloldali-liberális ellenzék helyett a szélsőjobb lehet Orbán új kihívója. A szociális demagógia a szélsőjobb régi fegyvere, már Szálasi Ferenc és a nyilasok is használták. A közelgő válság tág teret nyit a szociális demagógiának Magyarországon is hiszen dollárban vagy euróban számolva alig emelkedett a magyar családok többségének életszínvonala a demokrácia több mint harminc évében.

Nőnapon vádolták meg szexuális zaklatással Eric Zemmourt

A francia szélsőjobboldali vezér zaklatási ügyeiről tett közzé videót március 8-án a Mediapart portál. Eszerint 1999 és 2019 között zaklatott nőket Eric Zemmour, aki ezalatt a húsz év alatt újságíróként dolgozott.

Eric Zemmour keze ugyancsak elkalandozott amikor egy 18 éves gyakornok lány informatikai segítséget nyújtott neki a Le Figaro párizsi szerkesztőségében. A lány jelentette ezt mentorának a szerkesztőségben. Az idősebb újságírónő szólt is Eric Zemmournak, hogy “ne nyúljon a gyakornok lányokhoz!” Mire a válasz: “hogyhogy nem lehet velük kikezdeni?! dehát a gyakornok lányokat erre teremtették!”

Egy másik gyakornok lány arról mesél a videón , hogy neki Eric Zemmour “nagyon nyers szexuális ajánlatot tett miközben a lift ajtajához szorította és erőszakkal megcsókolta.”

Egy harmadik nő arról számolt be, hogy Eric Zemmour egy nyári egyetem során erőszakkal ölelgette. Ez a nő kezdte el Eric Zemmour leleplezését a Facebookon még 2021-ben.

Tavaly decemberben a France 2 televízió megkérdezte erről Eric Zemmourt, aki ezt mondta: “nem kell válaszolnom, nem beszélek a magánéletemről. Ezek a nők minden bizonyíték nélkül vádaskodnak. Az én szavam áll az övékkel szemben.”

A Mediapart portál most is megkérdezte a szélsőjobboldali vezért, hogy kíván-e nyilatkozni, mert akkor azt is csatolják a videóhoz, de Eric Zemmour elutasította ezt a lehetőséget.

A Nőnap előtt megkérdezték a szélsőjobboldali jelöltet is arról, hogy mit gondol a szebbik nem jogairól és a családon belüli erőszakról. Eric Zemmour így válaszolt az LCI televízió kérdésére: “az erőszak családon belül vagy kívül egyaránt abszolút mértékben megbocsáthatatlan és szigorú büntetést érdemel”.

A Mediapart videóval kapcsolatban Zemmour sajtósa úgy nyilatkozott az AFP hírügynökségnek, hogy “felmelegített korábbi ügyekről van szó, és a videó szánalmas kísérlet Eric Zemmour besározására öt héttel a választások előtt.”

Zemmour: otthon én voltam a feminista

A 63 éves szélsőjobboldali vezér női támogatóival együtt ünnepelte a Nőnapot. Köztük Marion Maréchallal, aki nem más mint szélsőjobboldali vetélytársának, Marine Le Pen asszonynak az unokahúga. “Apám és nagybátyáim macsók voltak, én képviseltem a feminista irányzatot” – mondta Eric Zemmour, aki ezután dicsőítette “a bátor és független francia nőket mint Jeanne d’Arc, Catherine Deneuve és Marion Maréchal. “Utána persze előadta szokásos szövegét elítélve “a neo feminizmust” és “a nemek háborúját.”

Eric Zemmour és Marine Le Pen, a két szélsőjobboldali vezér elkeseredett harcot folytat azért, hogy bejusson a második fordulóba, ahol a jelenlegi elnök, Emmanuel Macron kihívója lehet. Mindketten Orbán Viktor vendégei voltak Budapesten, ahol Marine Le Pen asszony 10 millió eurós kölcsönt is kapott az MKB banktól. Korábban az oroszok pénzelték Marine Le Pent, aki éppúgy mint Eric Zemmour számíthatott Putyin támogatására. Az Ukrajna elleni orosz inváziót mindketten elítélték. Ellenfelük, Emmanuel Macron népszerűsége nőtt Putyin ukrajnai háborúja óta. A francia államfő többször is tárgyalt telefonon Putyinnal, de nem tudta őt lebeszélni a hadjárat folytatásáról.

Marine Le Pen Orbánhoz látogat, avagy zsák a foltját

A francia szélsőjobboldali vezér, aki a legutolsó választáson veszített Emmanuel Macronnal szemben, október 25-26-án Magyarországon lesz, ahol találkozik a magyar miniszterelnökkel.

Mindkét országban jövőre lesznek a választások. Orbán Viktor nemrég fogadta Eric Zemmourt, aki Marine Le Pen vetélytársa a szélsőjobboldalon.

Hol tart a nagy szélsőjobboldali egység?

Az Európai Néppártból kipöckölt magyar miniszterelnök szeretne egy erős szélsőjobb frakciót az Európai parlamentben, amely szembeszállhatna a jelenlegi centrummal, amely a szocialistákból, a liberálisokból, a zöldekből és az Európai Néppártból áll. Jelenleg két ilyen szélsőjobboldali frakció működik az Európai Parlamentben. Orbán két olasz barátja Salvini és Meloni is más-más frakcióban ül.

A szélsőjobboldali politikusok jelentős része Putyin barátja – éppúgy mint Orbán, aki Oroszország trójai falovának szerepét játssza az Európai Unióban. Ez nem problémamentes vállakozás, mert ezt felróják a magyar miniszterelnöknek nemcsak Brüsszelben, Berlinben, Párizsban vagy Rómában, de még Varsóban is.

Hol a program?

Nemcsak a megosztottságtól szenved a szélsőjobb, de a program hiányától is.

Állásfoglalásai csupa negatívumot jelentenek, de pozitív elképzelésük nincs semmiről. Nem helyeslik az Európai Egyesült Államokat, elutasítják a migránsok befogadását, bírálják az USA-t, de arra semmilyen válaszuk sincsen, hogy miképp lehetne versenyképes gazdaságot teremteni Európában, amely mindinkább lemarad a vetélytársak mögött. Negatív programmal választást esetleg lehet nyerni, de azután valamilyen reális elképzelésre lenne szükség a társadalom problémáinak megoldására. Az egy gondolat bánt engemet nem a szélsőjobb köreiben fogalmazódott meg, mert őket aztán egy sem.

Az is igaz persze, hogy általában nem a jól tájékozott racionálisan gondolkodó embereket kívánják megnyerni hanem az érzelmi alapon döntő alulinformált tömegeket. Mind Marine Le Pen mind Orbán Viktor velük kívánja megnyerni a választást. Brüsszel és Washington pedig azon van, hogy ezt megakadályozza.

“Orbán Viktor, az ország szélsőjobboldali miniszterelnöke”

Orbán Viktor, az ország szélsőjobboldali miniszterelnöke milliókat költött lobbizásra, agytrösztök támogatására és washingtoni szövetségesek ápolására – ezzel a Magyarország számára nem éppen hízelgő felhanggal  kezdi cikkét a New York Times.

Mike Pence volt alelnök a múlt hónapban részt vett Magyarországon egy konzervatív társadalmi értékekről szóló konferencián, amelynek Orbán Viktor miniszterelnök szélsőjobboldali kormánya adott otthont. Jeff Sessions volt igazságügyi miniszter szintén nemrégiben járt Budapesten. Tucker Carlson a nyáron egy hétig Magyarországról vezette Fox News műsorát. Az Amerikai Konzervatív Unió a jövő év elején Budapestre tervezi a CPAC találkozójának egy újabb állomását.
Ez az Orbán Viktor által az Egyesült Államokban folytatott, évtizedes múltra visszatekintő, jól finanszírozott kampány legutóbbi és legláthatóbb eredményei közé tartoznak. Ma már

esettanulmányként szolgálnak arra vonatkozóan, hogy a világ kormányai hogyan próbálják alakítani a politikát és a washingtoni vitákat, ami néha aggodalmat kelt az amerikai politikában való illetéktelen külföldi befolyásolással kapcsolatban.

A kormányhivatalok, washingtoni lobbisták, magyar diaszpóracsoportok, oktatási intézmények és kormányzati finanszírozású alapítványok hálózata által végrehajtott erőfeszítés fő célja az volt, hogy konzervatív vezetőként erősítse a világszínpadon kialakult Orbán-képét – és ellensúlyozza Oroszország és Kína felé közeledő, tekintélyelvű nacionalista hírnevét.

Ez néhány kézzelfogható, bár múló politikai győzelmet is hozott Orbán Viktornak, többek között azt, hogy

a Trump-kormányzat idején visszavonták a Külügyminisztériumtól a független magyarországi hírmédia támogatását,

valamint azt, hogy Orbán Viktornak 2019-ben egy régóta áhított találkozót biztosíthattak Donald J. Trump elnökkel az Ovális Irodában.

Sok minden, amit a magyar lobby tett, legális és szokásos működési eljárás Washingtonban. Néhány tevékenysége azonban szürke területeket érint,

beleértve a külföldi érdekek nevében eljárókra vonatkozó átláthatósági követelményeket, az elnökválasztási kampányok befolyásolására irányuló tengerentúli erőfeszítésekből eredő aggályokat, valamint a kormányoktól vagy azok megbízottjaitól pénzt elfogadó agytrösztök etikáját.

Tavaly két neves washingtoni külpolitikai agytröszt megszakította kapcsolatait a magyar    kormány által finanszírozott Hungary Foundationnal, mivel aggályok merültek fel annak rejtett kapcsolatai miatt.

Ifjabb Joseph R. Biden elnökválasztási kampánya pedig elhatárolódott egy önkéntes politikai tanácsadójától, miután értesülések érkeztek arról, hogy kapcsolatban állt Orbán Viktorral.

A kampánystáb – a helyzetet ismerő személyek szerint – az FBI-hoz fordult az ügyben.

A hálózat törekvései 2011 környékére vezethetők vissza, egy évvel azután, hogy Orbán Viktor másodszor is miniszterelnök lett. Miközben azon dolgozott, hogy növelje globális ismertségét, a világ minden tájáról összehívta a Magyarországhoz kötődő embereket a Diaszpóra Tanácsba, részben azért, hogy “segítse a magyar álláspont és érdekek összehangolt képviseletének kialakítását a világban”. A tanács első ülésein a résztvevők listáján olyan amerikai szervezetek képviseltették magukat, amelyek nagy szerepet játszottak a befolyásolási hálózatban.

A tanácskozáson részt vevő egyik csoport vezetője, Maximilian N. Teleki évek óta aktívan tevékenykedik a demokrata politikában. Ő állt az élére egy informális Amerikai Magyarok Bidenért kezdeményezésnek, adományozott a kampánynak, és tagja volt az Európával foglalkozó önkéntes külpolitikai csoportnak.

2020 augusztusában azonban Brian P. McKeon, aki a Biden-kampány külpolitikai tanácsadójaként működött, jelenleg pedig a külügyminisztérium vezető tisztviselője, a The New York Times birtokába került e-mailek szerint arról tájékoztatta Telekit, hogy a kampányhoz

“több bejelentés és aggodalomra okot adó nyilatkozat érkezett arról, hogy önnek kapcsolatai vannak” Orbán Viktor kormányával és politikai pártjával, a Fidesz-szel.

McKeon azt írta, hogy a kampány “nincs abban a helyzetben, hogy megállapítsa e jelentések valóságtartalmát”, de hozzátette, hogy “a kampány érdekében úgy gondoljuk, hogy a legjobb, ha Ön visszalép a külpolitikai tanácsadói hálózatban való részvételétől”, amely egyébként több száz önkéntesből állt.

A figyelmeztetés akkor hangzott el, amikor Biden kampánya óvintézkedéseket tett annak érdekében, hogy elkerülje a 2016-os párhuzamokat, amikor is Oroszország beavatkozott, hogy megpróbálja segíteni Trumpot a választásokon.

“Egyértelműen kijelenthetem, hogy nem volt érdemi kapcsolatom a magyar kormány vagy a Fidesz SEMMILYEN tagjával, mióta a tanácsadó csoportban dolgozom” – válaszolta Teleki, elhatárolódva Orbántól. A helyzetet ismerő személyek szerint Teleki úr távozott a politikai csoportból, és a kampány tisztviselői jelentették az FBI-nak az aggályaikat. Nem világos, hogy folyamatban van-e még a vizsgálat.

Az epizód nem akadályozta meg Telekit abban, hogy időnként kapcsolatba lépjen a Biden-csapattal, többek között segített megszervezni egy kampánypolitikai tájékoztatót a Zoomról a közép- és kelet-európai országokhoz kötődő emberek számára.

A múlt hónapban Teleki csatlakozott egy, a Fehér Ház által szervezett, nem hivatalosan rögzített telefonbeszélgetéshez, amelynek során az ukrajnai etnikai kisebbségekkel való bánásmódról tett fel kérdést – egy olyan kérdésről, amelyet Orbán Viktor Ukrajna ellen használ már egy ideje.

A magyar diaszpóra egy másik prominens személyisége, ifjabb Frank Koszorus elmondta, hogy Biden alatt megbeszéléseket folytattak a kétoldalú kapcsolatok javítására irányuló erőfeszítésekről.

“Az emberek érdekeltek a demokratákkal és a republikánusokkal való kapcsolattartásban is” – mondta Koszorus, aki az 1990-es években és a 2000-es évek elején a magyar nagykövetség lobbizásáért regisztráltatta magát az Egyesült Államok hatóságainál. A közelmúltig az Amerikai Magyar Szövetség elnöki szerepét is betöltötte. A csoport nyomást gyakorolt Trump kormányára, hogy vizsgálja felül a magyarországi sajtószabadság előmozdítására szánt külügyminisztériumi támogatást. Orbán Viktor szövetségesei bírálták a támogatást, mint annak példáját, hogy Washington beavatkozik az ügyeikbe.

Az Egyesült Államokban tett erőfeszítések egy részének finanszírozására Orbán Viktor kormánya 2012-ben engedélyezte egy nonprofit csoport létrehozását és pénzelését, amely később Magyarország Alapítvány néven vált ismertté.

A tavalyi év végéig több mint 5,2 millió dollárt adományoztak agytrösztöknek, konzervatív csoportoknak, főiskoláknak és magyar-amerikai szervezeteknek – köztük 1,3 millió dollárt a korábban Teleki és Koszorus  által vezetett csoportoknak – konferenciák, ösztöndíjak és kulturális programok finanszírozására.

2014-ben és 2015-ben az alapítvány néhány prominens igazgatósági tagja, köztük George E. Pataki volt New York-i kormányzó és Kurt D. Volker diplomata lemondott, mert felmerült annak lehetősége, hogy – a Foreign Agents Registration Act (FARA) értelmében – a csoportnak be kell majd jelentkeznie az alapítvány ügynökeként. A törvény a kormányzati dokumentumok szerint előírja az Egyesült Államokban bizonyos külföldi érdekek, külföldi médiumok és döntéshozók nevében folytatott lobbizási vagy PR-kampányok nyilvánosságra hozatalát”.

2015 végén az Igazságügyi Minisztérium tanácsadói véleményt adott ki, amely szerint az alapítvány mentesülhet a FARA szerinti nyilvántartásba vétel alól, amennyiben tevékenységei “jóhiszemű vallási, iskolai, tudományos, akadémiai vagy képzőművészeti tevékenységre” korlátozódnak, és nem folytat lobbitevékenységet vagy PR-tevékenységet.

Volker és Pataki 2016-ban visszatértek az igazgatótanácsba, és az alapítvány új ügyvezető igazgatót vett fel, Anna Smith Lacey-t, aki korábban a washingtoni magyar nagykövetség kongresszusi összekötője volt.

Az alapítvány és Smith Lacey hamarosan olyan módon kapcsolódott be az amerikai tisztviselőkkel folytatott politikai vitákba, hogy néha kifogásolta az igazságügyi minisztérium véleményének nyelvezetét.

Smith Lacey asszony, aki magyar állampolgár, és akinek az apja ottani kormánytisztviselő, részt vett a Külügyminisztériumban a Közép-Európáról szóló találkozók egyikén, amelyet egy Trump által kinevezett személy tartott a régióra összpontosító csoportok képviselőivel.

Megjelent a Közép-Európát felügyelő amerikai tisztviselőkkel tartott exkluzív összejöveteleken, amelyeket alapítványi támogatások kedvezményezettjei szerveztek, köztük az Atlantic Council és a Center for European Policy Analysis, amelyek mindegyike több mint 200 000 dollárt kapott a Hungary Foundationtől.

Az Atlantic Council által 2019-ben rendezett panelbeszélgetésen Smith Lacey asszony visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint Magyarországon erodálódik a demokratikus kormányzás, és képmutatással vádolta az Egyesült Államokat és más nyugati országokat.

Smith Lacey elmondta, hogy a külügyminisztériumi találkozón való részvétele nem függött össze az alapítványnál betöltött szerepével, és hogy pénzekkel nem támogatták az Atlanti Tanács konferenciáját. Az Atlantic Council (Atlanti Tanács) és a Magyarország Alapítvány azonban 2019-ben partnerséget kötött, hogy amerikai és magyar politikusok és szakértők részvételével zártkörű stratégiai megbeszéléseket tartsanak.

Az Atlanti Tanács küldöttsége néhány hónappal a konferencia után Budapestre utazott, hogy megvesse a közös projekt alapjait, mely közös nevezőre hozhatja a tanács és a magyar fél álláspontját olyan kérdésekben, mint a jogállamiság és a sajtószabadság eróziója. A magyar külügyminisztériumban tartott találkozó azonban konfrontációba torkollott, mivel a magyar diplomaták ragaszkodtak ahhoz, hogy a témák olyan kevésbé vitatott kérdésekre korlátozódjanak, mint a kereskedelem és az energia – írja az Atlanti Tanács.

“A tanácsunk úgy döntött, hogy a FARA megfontolások miatt a projekt nem volt megfelelő számunkra” – írta Smith Lacey a The Timesnak küldött e-mailben.

“A kérdés az, és ez egy jogos kérdés, hogy vajon a közép felé akartak-e elmozdulni, és mi segítettük volna ezt a fajta elmozdulást, vagy a kemény jobboldalon akartak maradni, és egyszerűen csak fedezékként akarták felhasználni Atlantic Tanácsot?” – mondta Daniel Fried, az USA korábbi lengyelországi nagyköveteegy interjúban.

“Ha Orbán érdekelt lett volna abban, hogy visszataláljon a jobbközéphez, akkor ez lett volna az egyik módja, hogy azt megtegye. De véleményem szerint nem érdekelte. Ő a szélsőjobboldalon akart mindent bevetni.”

Tavaly az Atlantic Tanács visszaadta a projekthez nyújtott 158 ezer dolláros támogatását, és megszüntette kapcsolatát a Magyarország Alapítvánnyal, amelyet a magyar és amerikai kormányzati dokumentumok szerint szinte teljes egészében a magyar kormány 21 millió dolláros támogatása finanszírozott.

Az Európai Politikai Elemzések Központja szintén megszakította kapcsolatát az alapítvánnyal, mivel aggályok merültek fel az alapítvány Orbán Viktor kormányához fűződő kapcsolatai, valamint Volkernak az alapítvány igazgatósági tagjaként és a központ ösztöndíjasaként betöltött szerepe közötti lehetséges konfliktus miatt – állítják a helyzetet ismerő személyek.

A New York Times cikke nyomán

Román szélsőjobb vezér: én vagyok a román Orbán Viktor

Az AUR nevű szélsőjobboldali párt 9%-ot ért el a választásokon Romániában. Természetesen a magyar kisebbség elleni fellépésekkel szerzett magának népszerűséget.

George Simion, a párt vezére arról nyilatkozott az Azonnalinak, hogy Orbán Viktort kívánja követni, mert “ő a népért küzd”. Hozzátette, hogy Romániában ő Orbán Viktor. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy

szó sem lehet arról, hogy a magyarok autonómiát kapjanak Romániában!

Magyar autonómia

Sztálin elvtárs hozta létre a Maros Magyar Autonóm tartományt, hogy “murkot dugjon az oláhok seggébe!”

Nicolae Ceausescu számolta fel a magyar autonómiát, aki román nacionalizmussal próbálta népszerűsíteni a kommunista diktatúrát Romániában.

A rendszerváltozás óta sokan követelik Erdélyben a magyar autonómiát. A magyar diplomácia Brüsszelt próbálja meg rávenni ennek támogatásra, de tekintettel Orbán Viktor és az Európai unió viszonyára, erre vajmi kevés az esély. Az Európai Parlamentben a liberális frakció vezetője a román Dacian Ciolos – egykori miniszterelnök – aki Orbán Viktor legelszántabb bírálói közé tartozik.

Lehet-e európai szélsőjobb?

Ezen ügyködik Orbán Viktor, akit ebben a román szélsőjobb támogat. Egyetlen képviselőjük van az Európai parlamentben, és ő is a szociáldemokraták (Ceausescu egykori pártja) támogatásával jutott be. A sors paradoxona, hogy miközben a magyar és a román szélsőjobb gyűlölködve áll szemben Romániában – közben mindkettő Orbán Viktor követőjének vallja magát.

Hitlernek persze sikerült létrehoznia egy nacionalista Internacionálét, de a Szovjetunió ellen. Most viszont Putyin elnök az európai szélsőjobb legfőbb támogatója. Orbán Viktornak tehát fel van adva a lecke, ha egységes szélsőjobboldalt akar, mert a közös ellenség csakis az USA és az EU lehet! Csakhogy mindkettő jelenleg szövetséges, és Brüsszel a nemzeti együttműködés rendszerének legfőbb szponzora.

Élőhalott Orbán európai álma

A magyar miniszterelnök és Matteo Salvini egységes szélsőjobboldali mozgalmat szeretne, mely komoly súlyt képviselne az Európai parlamentben.

16 párt most ugyan aláírt egy chartát arról, hogy nem akarnak európai Egyesült Államokat, de csak erre futotta az erejükből. Egységes mozgalomról szó sincs – írja az olasz La Repubblica, amely máris temeti a még létre sem jött szélsőjobboldali egységes mozgalmat.

Olaszországban ugyanis két ilyen párt van, és mindkettő vezető szerepre tör, de más más módszerrel. Matteo Salvini belépett Mario Draghi egység kormányába, amely egyertelműen híve az európai integrációnak sőt az európai Egyesült Államoknak is. Giorgia Meloni viszont ellenzékben maradt, és így próbálja növelni a népszerűségét.

Orbán Viktor épp Giorgia Melonira hivatkozva mondta le a szereplést a müncheni stadionban, ahol a magyar futball válogatott sorsdöntő mérkőzést játszott Németországgal szemben.

Mi lesz a németekkel?

Orbán korábban megpróbált nyitni az Alternative für Deutschland irányában, mert úgy gondolta, hogy ők vannak feljövőben a hagyományos CDU-CSU-val szemben. Ámde kiderült, hogy Orbán tévedett: az Alternative für Deutschland karanténban maradt.

Legutóbb a CDU a volt NDK-ban győzte le a szélsőjobboldali pártot!

Orbán így szövetséges nélkül maradt az EU legfontosabb államában. Ráadásul a feljövő zöldek kifejezetten az ellenségei közé tartoznak. Baerbock asszony, a zöldek vezetője arra buzdította az EU-t, hogy vegyen el pénzeket Orbán Viktortól a pedofil törvény miatt. Merkel kancellár közölte, hogy ez nem lehetséges. Ha viszont a zöldek bekerülnek a kormánykoalícióba Berlinben, akkor Merkel utódának nehéz lesz féken tartani a zöldek fellépését a magyar miniszterelnök politikája ellen.

Orbánnak nincs pozitív programja

A szélsőjobboldali pártok csak azt tudják, hogy mit nem akarnak. Ez kevésnek tűnik egy gazdasági-társadalmi válság kezeléséhez. Különösen azután, hogy Donald Trump megbukott Washingtonban.

Biden és az EU vonalával szemben Putyin orosz elnökre hivatkoznak

Moszkva támogatja is elszántan Matteo Salvinit, Marine Le Pent vagy Orbán Viktort, de ez olyan lehet mint Piszkos Fred barátsága, amely öl. Washington és Brüsszel számtalan gazdasági eszközzel akadályozhatja a szélsőjobboldali előretörést míg Putyinnak legfeljebb a vezetők pénzelésére van anyagi lehetősége.

A kínaiak sokkal realistábbak annál, hogy politikai mozgalmakat támogatnának. Ők csakis olyanokkal állnak szóba, akik hatalmon vannak vagy erre reális esélyük lehet. A lúzerek támogatása nem Peking műfaja …

Orbán a szélsőjobbal paktál Olaszországban

Együttműködésre szólítja fel Giorgia Meloni pártelnököt a magyar kormányfő abban a levélben, melyet az Olasz Testvérek vezetőjének címzett.

Olaszországban nemrég alakult nemzeti egységkormány a vírusválság leküzdésére. Mario Draghi miniszterelnököt támogatja Orbán korábbi szövetségese, Matteo Salvini is. Giorgia Meloni viszont elutasítja a nemzeti egységkormányt, amely Brüsszel és Washington támogatásával próbálja meg kivezetni Olaszországot a válságból.

Keresztény és konzervatív értékek

Orbán Viktor ezen az alapon kíván együttműködni a szélsőjobboldali párttal.

“A győzelem sohasem döntő, és a vereség sohasem végzetes” – írja a magyar miniszterelnök- hangsúlyozva azt, hogy ő is sokáig volt ellenzékben.

“Egyedül az számít, hogy készen állunk -e a küzdelemre?!”

– hangsúlyozza Orbán Viktor.

Giorgia Meloni látogatást tett a magyar miniszterelnöknél, aki azt 2019-ben viszonozta.

Az Olasz testvérek mozgalma jelenleg a harmadik legerősebb párt Olaszországban, de Matteo Salvini mind több szavazója hagyja el pártját, hogy átálljon hozzájuk, mert ők továbbra is szembenállnak Brüsszellel és Washingtonnal.

Giorgia Melonit az Európai konzervatívok és reformerek pártjának elnökévé választották.

Ebbe a szélsőjobboldali pártcsaládba léphet át a Fidesz, ha kitessékelik az Európai Néppártból.

Putyin embere a holland szélsőjobb vezére

Míg egyre terjed az európai szélsőjobboldal berkeiben Putyin támogató jobbjának elfogadása, addig otthon közel sem alakulnak olyan sikeresen a népszerűségi mutatók.

A holland sajtó állítja, hogy a jobboldal vezérét szoros szálak fűzik Vlagyimir Kornyilovhoz, Putyin bizalmi emberéhez. Thierry Baudet, a holland szélsőjobb vezére, eddig sem titkolta rajongását Putyin iránt, de most kiderült: őt és pártját az oroszok támogatják! Ezért védelmezi elszántan a “holland szuverenitást” az USA-val és az Európai Unióval szemben a szélsőjobboldali vezér. Thierry Baudet azt szeretné, hogyha Hollandia kilépne mind a NATO-ból mind pedig az Európai Unióból.

Ki is az a Vlagyimir Kornyilov?

Az MH 17-es jelzésű utasszállító gépet Kelet Ukrajna fölött lelőtték – fedélzetén sok holland utassal. Hosszas vizsgálat után a Kelet Ukrajnában működő orosz milíciák hadügyminisztere vállalta a felelősséget a gép lelövéséért. Vlagyimir Kornyilov “politológus”, aki orosz és ukrán útlevéllel egyaránt rendelkezik azt a feladatot kapta a titkosszolgálattól Moszkvában, hogy a nyugati közvélemény előtt tálalja az ügyet. A “politológus” szerint nem bizonyosodott be, hogy Kelet Ukrajnában állomásozó orosz milíciák lennének a felelősek a rakéta támadásért. A vizsgálat ugyan kiderítette, hogy az orosz hadseregben rendszeresített rakéta okozta a gép katasztrófáját, de azt kilőhették ukrán alakulatok is – állítja Vlagyimir Kornyilov.

Erről a “politológus”-ról derült most ki, hogy ő volt az összekötő kapocs Putyin orosz elnök és a holland szélsőjobb vezére, Thierry Baudet között.

Putyin szisztematikusan támogatja a szélsőjobboldalt Európában

Hollandiában Thierry Baudet Putyin embere, Franciaországban Marine Le Pen, Olaszországban pedig Matteo Salvini. Az utóbbinak legutóbb gratulált ahhoz Orbán Viktor magyar miniszterelnök, hogy megőrizte mentelmi jogát noha sokan az alkotmányos keretek túllépését rótták fel Matteo Salvininek Itáliában.

Az unióval való szembenállás általános ebben a körben, ahol a nemzeti szuverenitás védekezését egyáltalán nem zárja ki az igen szoros kapcsolat Moszkvával. Trump elnök, aki maga is gyakran igen kritikus az Európai Unióval szemben, nemigen tud mit kezdeni ezzel az orosz barát szélsőjobboldallal Európában, amely hozzá hasonló nézeteket hirdet, de Amerika ellenes felhangokkal. Közben pedig hazai ellenfelei, a demokraták magát Trumpot is azzal vádolják, hogy Putyin támogatásának köszönheti választási sikereit. Putyin elnök destabilizálni igyekszik a Nyugatot miközben saját rendszere inog alatta, mert a gazdaság menedzselése sokkal kevésbé megy neki mint a titkos diplomácia.

Az Alkotmányvédelmi hivatal figyeli a Szárnyat

A Szárny, az Alternative für Deutschland szélsőséges csoportja, mely nyíltan neonáci tendenciákat mutat, különösen az egykori NDK-ban erős. Legutóbb Türingiában egyenesen királycsináló szereppel próbálkoztak. Angela Merkel kancellár ellenállása miatt az akció meghiúsult, de a Szárny országos politikai válságot okozott, mert először fordult elő, hogy az Alternative für Deutschland kitörhetett az elszigeteltségből.

A hanaui szélsőjobboldali terrorakció tanulságai

Az Alkotmányvédelmi hivatal már tavaly megfigyelés alá helyezte a Szárny ifjúsági csoportját, ahol többé – kevésbé nyíltan terrorakciókra készülődtek, hogy a káoszban a hatalom közelébe kerülhessenek. Hanauban egy szélsőjobboldali terrorista 11 embert meggyilkolt – köztük saját édesanyját is – majd öngyilkos lett. A szélsőjobboldali terrorista szervezetileg nem, de ideológiai szempontból a Szárny hatása alatt állt.

“A múlt nem ismétlődhet meg!”

Ezt hangsúlyozta sajtóértekezletén az Alkotmányvédelmi hivatal vezetője. Aki arra mutatott rá, hogy a digitális világban magányos merénylők is szélsőséges eszmék hatása alá kerülhetnek. Így követhetnek el merényleteket, melyek ártatlan emberek életét követelik meg.

Az Alkotmányvédelmi hivatal vezetője a Szárny irányítóját, Björn Höckét is szélsőséges politikusnak nevezte. Ő volt az, aki Türingiában koaliciót kötött a jobboldali pártokkal.

A szélsőjobboldali terror nagyobb veszély mint az iszlamizmus

Ezt jelentette ki a Bundestagban Horst Seehofer belügyminiszter. A párhuzam egyáltalán nem véletlen. A szélsőjobboldali terroristák ugyanis előszeretettel választanak ki muzulmán célpontokat, de az is előfordult, hogy saját akcióikat iszlamista terror merényletnek próbálták meg beállítani Németországban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK