Kezdőlap Címkék Szélsőjobboldal

Címke: szélsőjobboldal

“Én Románia Orbán Viktora vagyok” – hirdeti a szélsőjobb vezére

“Az AUR-nak és a Fidesznek ugyanaz az ideológiája” – hangsúlyozza a szélsőjobboldali párt vezére. George Simion most arra pályázik, hogy Románia elnöke legyen.

Klaus Johannis államfő mandátuma lejár az idén. A szász elnököt annak idején nem engedték be Németországba, mert a Securitate tisztjeként szolgálta Ceausescut, de időközben “kiváló európaivá vált”, aki megkapta a Nagy Károly császárról elnevezett érdemrendet.

Románia – ellentétben Orbán Viktor Magyarországával az Európai Unió és a NATO mintadiákja, amely meg is kapja az uniós eurómilliárdokat annak ellenére, hogy korrupcióban nem marad el Magyarország mögött.

Ki áll az AUR mögött?

Kérdezi Markó Béla a Népszavában. Az RMDSZ egykori vezetője, aki gyakran bírálja Orbán Viktor politikáját, melyet veszélyesnek tart az erdélyi magyarok számára, joggal véli úgy, hogy a szélsőjobboldali AUR vagyis arany mozgalom legfőbb támogatója nem más – éppúgy mint a kilencvenes években – mint maga a Securitate utóda, a Romániában majd mindenható titkosszolgálat, melyhez az elit szinte minden tagjai kapcsolódik.

Amerikai és orosz támogatással a kilencvenes években Iliescu lett Románia elnöke, aki tanulmányait a Szovjetunióban végezte, és Ceausescuhoz hasonlóan kapcsolódott a KGB-hez. Csakhogy az USA Ceasescu bukása után fontos szövetségessé nyilvánította Romániát, amely Lengyelországgal együtt Washington számára a régió kulcsországa lett.

Következett a nagy tisztogatás: Laura Codruta Kövesi főügyész az amerikai nagykövetség dossziéi alapján korrupciós perekkel söpörte ki az elitből az oroszbarát elemeket.

Akik azután a nacionalista pártokban leltek vigaszra: az AUR oroszbarát és szemben áll Ukrajnával éppúgy mint Orbán Viktor. Aki épp Erdélyben Tusnádfürdőn szeret hangzatos bejelentéseket tenni politikájáról. Orbán Erdélyben igyekezett megbuktatni az RMDSZ-t, de miután nem járt sikerrel inkább azt az utat választotta, hogy lepaktált vele. Míg Markó Béla még óvakodott attól, hogy Orbán politikáját kövesse az RMDSZ élén, utóda Kelemen Hunor már lepaktált a magyar miniszterelnökkel, mert nem tehetett mást.

Orbán Viktor népszerűsége Romániában az egekbe emelkedett, mert a magyar kisebbség még soha nem kapott ekkora figyelmet és ennyi pénzt Erdélyben Budapesttől.

Mi lesz, ha az RMDSZ nem éri el az 5%-os küszöböt, és kicsöppen a parlamentből?

Markó Béla szerint az RMDSZ-nek benne kell lennie a parlamentben és lehetőség szerint a kormányban is, hogy tenni tudjon valamit a magyar kisebbségért  Romániában. A kormányból már kicsöppent, és fennáll a veszély, hogy a parlamentből is kiesik, mert nem éri el az 5%-os küszöböt.

Románia lakossága is fogy, de a magyar kisebbségé még inkább. Ceausescu idején 23 milliós volt a lakosság, ma nem éri el a 20 milliót.

A rendszerváltás után milliók mentek Nyugatra, végképp eltávozott a gazdasági és kulturális életben igen aktív német és zsidó kisebbség. Az AUR épp azt használja ki, hogy míg Románia gazdasága sikeresebb volt az elmúlt évtizedekben mint a magyar, de mindkét országban milliók érzik vesztesnek magukat. A lakosság döntő többsége még mindig az európai szegénységi küszöb alatt él minden perspektíva nélkül. Ők alkotják Orbán Viktor szavazó táborát, és rájuk számít az AUR Romániában. Csakhogy míg az AUR ellenzékben szervezkedik, Orbán már 14 éve hatalmon van. Míg Bukarestben az elit Európa és Amerika barát addig Orbán Viktor szemben áll Brüsszellel és Washingtonnal. A román diplomácia mindig is jobban tudta olvasni a globális változásokat mint a magyar, de a kontraszt most különösen éles. Az

RMDSZ pedig beleesett Orbán csapdájába: se vele se nélküle nem boldogul.

Orbán politikája következtében Szlovákiában már elveszett a magyar parlamenti képviselet, most ugyanez a veszély áll fenn Romániában, ahol még mindig több mint egymillió magyar él.

Orbán a Zelenszkij találkozó helyett Washingtonban és Brüsszelben egyaránt fúrja az Ukrajnának jutó támogatást

Mind a magyar miniszterelnök mind pedig Ukrajna elnöke részt vesz Argentínában az új elnök, Javier Milei beiktatásán. A szélsőjobboldali elnök első látványos diplomáciai gesztusa az volt, hogy közölte: Argentína nem lép be a BRICS szövetségbe!

Az előző baloldali populista argentin kormányzat tervezte el a belépést Brazília – Oroszország – India – Kína és Dél Afrika szövetségébe, amely lényegében az Egyesült Államok világuralma ellen irányul. Javier Milei az argentin Trumpnak tekinti magát, és szeretné, hogyha hazájában felváltaná a hazai pesot az amerikai dollár. Argentínában jelenleg 140% fölött jár az infláció.

Orbán Viktor már tárgyalt Javier Milei-jel mindketten Donald Trump támogatása mellett foglaltak állást. Közben az Egyesült Államokban a The Atlantic folyóirat egyenesen arról értekezik, hogy Donald Trump amennyiben hatalomra kerül a jövő évi választás eredményeképp, akkor Orbán Viktor nemzeti együttműködési rendszerét tekinti majd normának. Orbán Viktort Putyin orosz és Hszi Csin-ping kínai elnökhöz hasonlóan egyszerűen diktátornak nevezi a The Atlantic hiszen olyan hatalmuk van, melyet az országon belül senki sem tud megkérdőjelezni.

A magyar és az ukrán nemzeti együttműködés rendszerét nemrégiben összehasonlította egy ukrán szociológus, és megállapította: nem sok különbség van. A hatalom mindenható és a korrupció általános jelenség. Ehhez képest Orbán Viktor Ukrajnát Európa legkorruptabb államának nevezte amikor Párizsban nyilatkozott a Le Point című hetilapnak. Ukrajna csakugyan korrupt, de Magyarország megelőzi ebben – írta ezzel kapcsolatban Guy Verhofstadt belga liberális képviselő az Európai Parlamentből.

Zelenszkij azért utazott el Buenos Airesbe, hogy biztosítsa Ukrajna támogatását Latin Amerikában.

Washingtonban Orbán emberei a republikánusokat győzködik: ne támogassák Ukrajnát!

A Guardian megtudta, hogy a republikánusok kétnapos zártkörű tanácskozást tartanak Washingtonban Ukrajnáról, és erre magyar szakértőket is meghívtak – Orbán Viktor támogatói közül. A konzervatív Heritage alapítvány rendezi a tanácskozást, amely Orbán miniszterelnök fő támogatói közé tartozik az Egyesült Államokban. A tanácskozás egyik fő szónoka Magor Ernyei, a Centre for Fundamental Rights nemzetközi igazgatója, ez az intézet hozta el a konzervatív republikánus konferenciát – CPAC – Magyarországra. A magyar külügyi intézet és a washingtoni magyar nagykövetség emberei is részt vesznek a tanácskozáson.

Washingtonban a magyar nagykövetség kiszivárogtatta,  hogy

“Orbán biztosra veszi, hogy az amerikai kongresszus nem szavazza meg Ukrajna támogatását, és ezért akarja blokkolni ezt a támogatást az EU csúcstalálkozón is Brüsszelben.”

Miért oly népszerűek manapság a populista politikusok?

Ezzel a kínos kérdéssel nemigen foglalkoznak a politológusok pedig csakis így lehetne megmagyarázni a Trump, Orbán vagy Milei jelenséget. Orbán Viktor az elsők között jött rá a nyugati világban, hogy a neoliberális globalizáció futószalagon termeli a lúzereket, akikkel azt közli: szegény vagy mert nem tudsz alkalmazkodni a villámgyorsan változó világhoz, melyet nálad sokkal okosabb emberek vezetnek. A frusztrált milliók számára olyan vezérek kínálják a kiutat, akik nem ortodox megoldást ajánlanak. Mi ez? Senki sem tudja pontosan: maga Orbán vagy Trump sem, de miután az ortodox út emberek milliói számára nem jelent mást mint a lúzer lét meghosszabbítását, ezért szívesen szavaznak akármilyen alternatívára. Hogy közben a vezér és csapata megtölti a zsebét? Hát aztán, ha nekem is juttat valamit. Orbán Viktor pedig a legutóbbi választás idején is több mint ezer milliárd forintot költött a választópolgárok megvásárlására. Akik meg is hálálták ezt újabb kétharmados többséggel. A recept egyelőre működik miközben a társadalmi különbségek egyre csak növekszenek. A GDP növekedés jórészét az elit vágja zsebre, amely gondosan ügyel arra, hogy juttasson választóinak is egy kisebb összeget a választások előtt. Az Osztrák – magyar monarchiában egy üveg pálinkával is meg lehetett vásárolni egy szavazatot, ma ennél valamivel több kell, de nem sokkal…

Orbán és az antiliberális internacionálé

0

A magyar miniszterelnök Dallasban összefogásra szólította fel a konzervatív erőket – ezt emeli ki a Washington Times, amely azután megszólaltatja a republikánus konferencia fő szervezőjét is. Matt Schlapp kijelentette: “az szeretjük Orbánban, hogy fellép népe szabadságáért az Európai Unió zsarnoksága ellen.”

Árulkodó mondat ez: Trump éppúgy mint Putyin az Európai Unió gyengítését akarja elérni. Így játszhatja el a trójai faló szerepet a magyar miniszterelnök kétfelé: mind Moszkva mind a Trump féle Washington ezt akarja. Trump a Buckingham palotában ígért fűt-fát amerikai elnökként a Brexitért a briteknek. Ebből az égvilágon semmi lett. A Bank of England viszont egyéves recessziót jósol Nagy Britanniának – sajnálatos Brexit utóhatás.

A liberális Washington Post szerint Orbán Viktor Dallasban fejtette ki a legvilágosabban: szélsőjobboldali antiliberális internacionálét akar. A Washington Post éppúgy mint a szintén liberális New York Times a globális világrend átalakítását látja a magyar miniszterelnök céljának.

Csakhogy a liberális világrend és annak bírálata egészen mást jelent az Egyesült Államokban – a centrumban, és mást a periférián Magyarországon. A perifériákon nagyon sokan érzik magukat a globalizáció vesztesének, akik egy erős államban védelmet keresnek kiszolgáltatott helyzetükben – ők Orbán Viktor szavazói. Trump tömegei a rozsda övezetek népe, amelynek munkahelyeit kiszervezték Kínába és más olcsó bérű országba. Milyen lenne tehát az új világrend, amelyet ez a szélsőjobboldali antiliberális internacionálé hirdet?

Méla csönd a gazdasági világválságról

Nincs receptje a szélsőjobboldali vezetőknek arra, hogy miképp lehetne kikecmeregni a világgazdaság válságából. Giorgia Meloni asszony, a szélsőjobb miniszterelnök jelöltje Olaszországban, erről azt mondta, hogy ő Tony Blair jobboldali követője. Ezzel arra akart utalni, hogy a brit Munkáspárt immár nyugdíjas miniszterelnöke, megtagadta a baloldali múltat és lepaktált a liberális globalizációval. Meloni azt állítja, hogy ő ugyanígy megtagadja a fasiszta múltat, és elismeri a globális kapitalizmus realitását. Trump számára nem is kérdés a globalizáció elfogadása annál is inkább, mert támogatói a válság legnagyobb haszonélvezői: az olaj és földgáz óriások, a fegyver gyárosok, az élelmiszer termelő világcégek. Csakhogy Trump szavazó tábora közben hoppon marad: neki kell megfizetnie az infláció árát. Éppúgy mint Magyarországon Orbán Viktor táborának. A magyar miniszterelnök ugyan siker receptről beszélt az Egyesült Államokban, de jól tudja: a politikai siker mögött nincsen gazdasági realitás. Ingyen pedig kevesen lelkesednek sokáig. A szélsőjobboldali internacionálénak életszínvonal emelő programot kell produkálnia. Ha ez nincs, márpedig nyoma sem látszik, akkor könnyen úgy járhat mint az arab tavasz mozgalom, amelynek minta országa Tunézia épp most adta fel. Megszavazta a diktatúra alkotmányát miután kiderült: a demokratikus forradalom életszínvonal csökkenést hozott az országnak a beígért Kánaán helyett.

Miért használta a fajelméletet Orbán Tusnádfürdőn?

A londoni Guardian egyértelműen szélsőjobboldalinak nevezi a magyar miniszterelnököt, aki állást foglalt az európai és nem európai fajok keveredése ellen. A náci időket idéző szóhasználat miatt a Mazsihisz elnöke kérte a magyar miniszterelnököt, hogy fogadja őt, és fejtse ki, hogy mire gondolt valójában?

Magyarországon többszázezer embert érintettek a faji törvények a holokauszt idején, közülük mintegy félmilliót meg is gyilkoltak.

A londoni Guardian  rámutat arra, hogy Orbán Viktor az USA szélsőjobb elméletét adta elő Tusnádfürdőn. Eszerint a fehér embert tudatosan cserélik le más kontinensekről érkező migránsokra a liberális kormányzatok.

Orbán jó kapcsolatot épített ki a Republikánus Párt erősen jobboldali részével, amely arra számít, hogy Trump visszatér a Fehér Házba 2024-ben. Az ideológia azonban sem Trumpnak sem pedig Orbánnak nem jelent túlságosan sokat. Egészen egyszerűen csak eszköz a hatalom megszerzésére és megtartására. Miért állt elő most náci szóhasználattal a magyar miniszterelnök, akinek roma származását gyakran emlegette fel korábban a szélsőjobboldal?

Orbán pénze elfogyott, a válság küszöbön áll

Amint a lakosság kézhez kapja az első magas rezsi számlákat kitörhet a tiltakozás Magyarországon. A hatalom elleni gyűlöletből elsősorban a szélsőjobboldal, a Mi Hazánk profitálhat. Erre jött rá Orbán. A baloldal ugyanis régóta bírálta a rezsicsökkentést, közgazdászai most egyetértenek a kormányzati döntéssel. Azt nem veszik észre amit Orbán Viktor régóta tud: az alacsony magyar jövedelmekben a rezsi nagyon komoly helyet foglal el. Komoly áremelés családok millióinak az egzisztenciális biztonságát boríthatja fel. Minthogy baloldali bírálat nem várható, Orbán a szélsőjobbhoz szólt Tusnádfürdőn. Ahogy korábban a Jobbik táborát próbálta megnyerni ilyen szövegekkel, most a Mi Hazánk potenciális szavazó táborát akarja csökkenteni. A proteszt szavazat ugyanis felhozhatja a Mi Hazánkat, amely szisztematikusan bírálja az Orbán rendszer korrupcióját, és arra mutat rá, hogy az eltérő ideológia ellenére a hatalom gazdaságpolitikája éppúgy neoliberális mint a baloldalé.

A szétesett baloldali-liberális ellenzék helyett a szélsőjobb lehet Orbán új kihívója. A szociális demagógia a szélsőjobb régi fegyvere, már Szálasi Ferenc és a nyilasok is használták. A közelgő válság tág teret nyit a szociális demagógiának Magyarországon is hiszen dollárban vagy euróban számolva alig emelkedett a magyar családok többségének életszínvonala a demokrácia több mint harminc évében.

Nőnapon vádolták meg szexuális zaklatással Eric Zemmourt

A francia szélsőjobboldali vezér zaklatási ügyeiről tett közzé videót március 8-án a Mediapart portál. Eszerint 1999 és 2019 között zaklatott nőket Eric Zemmour, aki ezalatt a húsz év alatt újságíróként dolgozott.

Eric Zemmour keze ugyancsak elkalandozott amikor egy 18 éves gyakornok lány informatikai segítséget nyújtott neki a Le Figaro párizsi szerkesztőségében. A lány jelentette ezt mentorának a szerkesztőségben. Az idősebb újságírónő szólt is Eric Zemmournak, hogy “ne nyúljon a gyakornok lányokhoz!” Mire a válasz: “hogyhogy nem lehet velük kikezdeni?! dehát a gyakornok lányokat erre teremtették!”

Egy másik gyakornok lány arról mesél a videón , hogy neki Eric Zemmour “nagyon nyers szexuális ajánlatot tett miközben a lift ajtajához szorította és erőszakkal megcsókolta.”

Egy harmadik nő arról számolt be, hogy Eric Zemmour egy nyári egyetem során erőszakkal ölelgette. Ez a nő kezdte el Eric Zemmour leleplezését a Facebookon még 2021-ben.

Tavaly decemberben a France 2 televízió megkérdezte erről Eric Zemmourt, aki ezt mondta: “nem kell válaszolnom, nem beszélek a magánéletemről. Ezek a nők minden bizonyíték nélkül vádaskodnak. Az én szavam áll az övékkel szemben.”

A Mediapart portál most is megkérdezte a szélsőjobboldali vezért, hogy kíván-e nyilatkozni, mert akkor azt is csatolják a videóhoz, de Eric Zemmour elutasította ezt a lehetőséget.

A Nőnap előtt megkérdezték a szélsőjobboldali jelöltet is arról, hogy mit gondol a szebbik nem jogairól és a családon belüli erőszakról. Eric Zemmour így válaszolt az LCI televízió kérdésére: “az erőszak családon belül vagy kívül egyaránt abszolút mértékben megbocsáthatatlan és szigorú büntetést érdemel”.

A Mediapart videóval kapcsolatban Zemmour sajtósa úgy nyilatkozott az AFP hírügynökségnek, hogy “felmelegített korábbi ügyekről van szó, és a videó szánalmas kísérlet Eric Zemmour besározására öt héttel a választások előtt.”

Zemmour: otthon én voltam a feminista

A 63 éves szélsőjobboldali vezér női támogatóival együtt ünnepelte a Nőnapot. Köztük Marion Maréchallal, aki nem más mint szélsőjobboldali vetélytársának, Marine Le Pen asszonynak az unokahúga. “Apám és nagybátyáim macsók voltak, én képviseltem a feminista irányzatot” – mondta Eric Zemmour, aki ezután dicsőítette “a bátor és független francia nőket mint Jeanne d’Arc, Catherine Deneuve és Marion Maréchal. “Utána persze előadta szokásos szövegét elítélve “a neo feminizmust” és “a nemek háborúját.”

Eric Zemmour és Marine Le Pen, a két szélsőjobboldali vezér elkeseredett harcot folytat azért, hogy bejusson a második fordulóba, ahol a jelenlegi elnök, Emmanuel Macron kihívója lehet. Mindketten Orbán Viktor vendégei voltak Budapesten, ahol Marine Le Pen asszony 10 millió eurós kölcsönt is kapott az MKB banktól. Korábban az oroszok pénzelték Marine Le Pent, aki éppúgy mint Eric Zemmour számíthatott Putyin támogatására. Az Ukrajna elleni orosz inváziót mindketten elítélték. Ellenfelük, Emmanuel Macron népszerűsége nőtt Putyin ukrajnai háborúja óta. A francia államfő többször is tárgyalt telefonon Putyinnal, de nem tudta őt lebeszélni a hadjárat folytatásáról.

Marine Le Pen Orbánhoz látogat, avagy zsák a foltját

A francia szélsőjobboldali vezér, aki a legutolsó választáson veszített Emmanuel Macronnal szemben, október 25-26-án Magyarországon lesz, ahol találkozik a magyar miniszterelnökkel.

Mindkét országban jövőre lesznek a választások. Orbán Viktor nemrég fogadta Eric Zemmourt, aki Marine Le Pen vetélytársa a szélsőjobboldalon.

Hol tart a nagy szélsőjobboldali egység?

Az Európai Néppártból kipöckölt magyar miniszterelnök szeretne egy erős szélsőjobb frakciót az Európai parlamentben, amely szembeszállhatna a jelenlegi centrummal, amely a szocialistákból, a liberálisokból, a zöldekből és az Európai Néppártból áll. Jelenleg két ilyen szélsőjobboldali frakció működik az Európai Parlamentben. Orbán két olasz barátja Salvini és Meloni is más-más frakcióban ül.

A szélsőjobboldali politikusok jelentős része Putyin barátja – éppúgy mint Orbán, aki Oroszország trójai falovának szerepét játssza az Európai Unióban. Ez nem problémamentes vállakozás, mert ezt felróják a magyar miniszterelnöknek nemcsak Brüsszelben, Berlinben, Párizsban vagy Rómában, de még Varsóban is.

Hol a program?

Nemcsak a megosztottságtól szenved a szélsőjobb, de a program hiányától is.

Állásfoglalásai csupa negatívumot jelentenek, de pozitív elképzelésük nincs semmiről. Nem helyeslik az Európai Egyesült Államokat, elutasítják a migránsok befogadását, bírálják az USA-t, de arra semmilyen válaszuk sincsen, hogy miképp lehetne versenyképes gazdaságot teremteni Európában, amely mindinkább lemarad a vetélytársak mögött. Negatív programmal választást esetleg lehet nyerni, de azután valamilyen reális elképzelésre lenne szükség a társadalom problémáinak megoldására. Az egy gondolat bánt engemet nem a szélsőjobb köreiben fogalmazódott meg, mert őket aztán egy sem.

Az is igaz persze, hogy általában nem a jól tájékozott racionálisan gondolkodó embereket kívánják megnyerni hanem az érzelmi alapon döntő alulinformált tömegeket. Mind Marine Le Pen mind Orbán Viktor velük kívánja megnyerni a választást. Brüsszel és Washington pedig azon van, hogy ezt megakadályozza.

“Orbán Viktor, az ország szélsőjobboldali miniszterelnöke”

Orbán Viktor, az ország szélsőjobboldali miniszterelnöke milliókat költött lobbizásra, agytrösztök támogatására és washingtoni szövetségesek ápolására – ezzel a Magyarország számára nem éppen hízelgő felhanggal  kezdi cikkét a New York Times.

Mike Pence volt alelnök a múlt hónapban részt vett Magyarországon egy konzervatív társadalmi értékekről szóló konferencián, amelynek Orbán Viktor miniszterelnök szélsőjobboldali kormánya adott otthont. Jeff Sessions volt igazságügyi miniszter szintén nemrégiben járt Budapesten. Tucker Carlson a nyáron egy hétig Magyarországról vezette Fox News műsorát. Az Amerikai Konzervatív Unió a jövő év elején Budapestre tervezi a CPAC találkozójának egy újabb állomását.
Ez az Orbán Viktor által az Egyesült Államokban folytatott, évtizedes múltra visszatekintő, jól finanszírozott kampány legutóbbi és legláthatóbb eredményei közé tartoznak. Ma már

esettanulmányként szolgálnak arra vonatkozóan, hogy a világ kormányai hogyan próbálják alakítani a politikát és a washingtoni vitákat, ami néha aggodalmat kelt az amerikai politikában való illetéktelen külföldi befolyásolással kapcsolatban.

A kormányhivatalok, washingtoni lobbisták, magyar diaszpóracsoportok, oktatási intézmények és kormányzati finanszírozású alapítványok hálózata által végrehajtott erőfeszítés fő célja az volt, hogy konzervatív vezetőként erősítse a világszínpadon kialakult Orbán-képét – és ellensúlyozza Oroszország és Kína felé közeledő, tekintélyelvű nacionalista hírnevét.

Ez néhány kézzelfogható, bár múló politikai győzelmet is hozott Orbán Viktornak, többek között azt, hogy

a Trump-kormányzat idején visszavonták a Külügyminisztériumtól a független magyarországi hírmédia támogatását,

valamint azt, hogy Orbán Viktornak 2019-ben egy régóta áhított találkozót biztosíthattak Donald J. Trump elnökkel az Ovális Irodában.

Sok minden, amit a magyar lobby tett, legális és szokásos működési eljárás Washingtonban. Néhány tevékenysége azonban szürke területeket érint,

beleértve a külföldi érdekek nevében eljárókra vonatkozó átláthatósági követelményeket, az elnökválasztási kampányok befolyásolására irányuló tengerentúli erőfeszítésekből eredő aggályokat, valamint a kormányoktól vagy azok megbízottjaitól pénzt elfogadó agytrösztök etikáját.

Tavaly két neves washingtoni külpolitikai agytröszt megszakította kapcsolatait a magyar    kormány által finanszírozott Hungary Foundationnal, mivel aggályok merültek fel annak rejtett kapcsolatai miatt.

Ifjabb Joseph R. Biden elnökválasztási kampánya pedig elhatárolódott egy önkéntes politikai tanácsadójától, miután értesülések érkeztek arról, hogy kapcsolatban állt Orbán Viktorral.

A kampánystáb – a helyzetet ismerő személyek szerint – az FBI-hoz fordult az ügyben.

A hálózat törekvései 2011 környékére vezethetők vissza, egy évvel azután, hogy Orbán Viktor másodszor is miniszterelnök lett. Miközben azon dolgozott, hogy növelje globális ismertségét, a világ minden tájáról összehívta a Magyarországhoz kötődő embereket a Diaszpóra Tanácsba, részben azért, hogy “segítse a magyar álláspont és érdekek összehangolt képviseletének kialakítását a világban”. A tanács első ülésein a résztvevők listáján olyan amerikai szervezetek képviseltették magukat, amelyek nagy szerepet játszottak a befolyásolási hálózatban.

A tanácskozáson részt vevő egyik csoport vezetője, Maximilian N. Teleki évek óta aktívan tevékenykedik a demokrata politikában. Ő állt az élére egy informális Amerikai Magyarok Bidenért kezdeményezésnek, adományozott a kampánynak, és tagja volt az Európával foglalkozó önkéntes külpolitikai csoportnak.

2020 augusztusában azonban Brian P. McKeon, aki a Biden-kampány külpolitikai tanácsadójaként működött, jelenleg pedig a külügyminisztérium vezető tisztviselője, a The New York Times birtokába került e-mailek szerint arról tájékoztatta Telekit, hogy a kampányhoz

“több bejelentés és aggodalomra okot adó nyilatkozat érkezett arról, hogy önnek kapcsolatai vannak” Orbán Viktor kormányával és politikai pártjával, a Fidesz-szel.

McKeon azt írta, hogy a kampány “nincs abban a helyzetben, hogy megállapítsa e jelentések valóságtartalmát”, de hozzátette, hogy “a kampány érdekében úgy gondoljuk, hogy a legjobb, ha Ön visszalép a külpolitikai tanácsadói hálózatban való részvételétől”, amely egyébként több száz önkéntesből állt.

A figyelmeztetés akkor hangzott el, amikor Biden kampánya óvintézkedéseket tett annak érdekében, hogy elkerülje a 2016-os párhuzamokat, amikor is Oroszország beavatkozott, hogy megpróbálja segíteni Trumpot a választásokon.

“Egyértelműen kijelenthetem, hogy nem volt érdemi kapcsolatom a magyar kormány vagy a Fidesz SEMMILYEN tagjával, mióta a tanácsadó csoportban dolgozom” – válaszolta Teleki, elhatárolódva Orbántól. A helyzetet ismerő személyek szerint Teleki úr távozott a politikai csoportból, és a kampány tisztviselői jelentették az FBI-nak az aggályaikat. Nem világos, hogy folyamatban van-e még a vizsgálat.

Az epizód nem akadályozta meg Telekit abban, hogy időnként kapcsolatba lépjen a Biden-csapattal, többek között segített megszervezni egy kampánypolitikai tájékoztatót a Zoomról a közép- és kelet-európai országokhoz kötődő emberek számára.

A múlt hónapban Teleki csatlakozott egy, a Fehér Ház által szervezett, nem hivatalosan rögzített telefonbeszélgetéshez, amelynek során az ukrajnai etnikai kisebbségekkel való bánásmódról tett fel kérdést – egy olyan kérdésről, amelyet Orbán Viktor Ukrajna ellen használ már egy ideje.

A magyar diaszpóra egy másik prominens személyisége, ifjabb Frank Koszorus elmondta, hogy Biden alatt megbeszéléseket folytattak a kétoldalú kapcsolatok javítására irányuló erőfeszítésekről.

“Az emberek érdekeltek a demokratákkal és a republikánusokkal való kapcsolattartásban is” – mondta Koszorus, aki az 1990-es években és a 2000-es évek elején a magyar nagykövetség lobbizásáért regisztráltatta magát az Egyesült Államok hatóságainál. A közelmúltig az Amerikai Magyar Szövetség elnöki szerepét is betöltötte. A csoport nyomást gyakorolt Trump kormányára, hogy vizsgálja felül a magyarországi sajtószabadság előmozdítására szánt külügyminisztériumi támogatást. Orbán Viktor szövetségesei bírálták a támogatást, mint annak példáját, hogy Washington beavatkozik az ügyeikbe.

Az Egyesült Államokban tett erőfeszítések egy részének finanszírozására Orbán Viktor kormánya 2012-ben engedélyezte egy nonprofit csoport létrehozását és pénzelését, amely később Magyarország Alapítvány néven vált ismertté.

A tavalyi év végéig több mint 5,2 millió dollárt adományoztak agytrösztöknek, konzervatív csoportoknak, főiskoláknak és magyar-amerikai szervezeteknek – köztük 1,3 millió dollárt a korábban Teleki és Koszorus  által vezetett csoportoknak – konferenciák, ösztöndíjak és kulturális programok finanszírozására.

2014-ben és 2015-ben az alapítvány néhány prominens igazgatósági tagja, köztük George E. Pataki volt New York-i kormányzó és Kurt D. Volker diplomata lemondott, mert felmerült annak lehetősége, hogy – a Foreign Agents Registration Act (FARA) értelmében – a csoportnak be kell majd jelentkeznie az alapítvány ügynökeként. A törvény a kormányzati dokumentumok szerint előírja az Egyesült Államokban bizonyos külföldi érdekek, külföldi médiumok és döntéshozók nevében folytatott lobbizási vagy PR-kampányok nyilvánosságra hozatalát”.

2015 végén az Igazságügyi Minisztérium tanácsadói véleményt adott ki, amely szerint az alapítvány mentesülhet a FARA szerinti nyilvántartásba vétel alól, amennyiben tevékenységei “jóhiszemű vallási, iskolai, tudományos, akadémiai vagy képzőművészeti tevékenységre” korlátozódnak, és nem folytat lobbitevékenységet vagy PR-tevékenységet.

Volker és Pataki 2016-ban visszatértek az igazgatótanácsba, és az alapítvány új ügyvezető igazgatót vett fel, Anna Smith Lacey-t, aki korábban a washingtoni magyar nagykövetség kongresszusi összekötője volt.

Az alapítvány és Smith Lacey hamarosan olyan módon kapcsolódott be az amerikai tisztviselőkkel folytatott politikai vitákba, hogy néha kifogásolta az igazságügyi minisztérium véleményének nyelvezetét.

Smith Lacey asszony, aki magyar állampolgár, és akinek az apja ottani kormánytisztviselő, részt vett a Külügyminisztériumban a Közép-Európáról szóló találkozók egyikén, amelyet egy Trump által kinevezett személy tartott a régióra összpontosító csoportok képviselőivel.

Megjelent a Közép-Európát felügyelő amerikai tisztviselőkkel tartott exkluzív összejöveteleken, amelyeket alapítványi támogatások kedvezményezettjei szerveztek, köztük az Atlantic Council és a Center for European Policy Analysis, amelyek mindegyike több mint 200 000 dollárt kapott a Hungary Foundationtől.

Az Atlantic Council által 2019-ben rendezett panelbeszélgetésen Smith Lacey asszony visszautasította azokat az állításokat, amelyek szerint Magyarországon erodálódik a demokratikus kormányzás, és képmutatással vádolta az Egyesült Államokat és más nyugati országokat.

Smith Lacey elmondta, hogy a külügyminisztériumi találkozón való részvétele nem függött össze az alapítványnál betöltött szerepével, és hogy pénzekkel nem támogatták az Atlanti Tanács konferenciáját. Az Atlantic Council (Atlanti Tanács) és a Magyarország Alapítvány azonban 2019-ben partnerséget kötött, hogy amerikai és magyar politikusok és szakértők részvételével zártkörű stratégiai megbeszéléseket tartsanak.

Az Atlanti Tanács küldöttsége néhány hónappal a konferencia után Budapestre utazott, hogy megvesse a közös projekt alapjait, mely közös nevezőre hozhatja a tanács és a magyar fél álláspontját olyan kérdésekben, mint a jogállamiság és a sajtószabadság eróziója. A magyar külügyminisztériumban tartott találkozó azonban konfrontációba torkollott, mivel a magyar diplomaták ragaszkodtak ahhoz, hogy a témák olyan kevésbé vitatott kérdésekre korlátozódjanak, mint a kereskedelem és az energia – írja az Atlanti Tanács.

“A tanácsunk úgy döntött, hogy a FARA megfontolások miatt a projekt nem volt megfelelő számunkra” – írta Smith Lacey a The Timesnak küldött e-mailben.

“A kérdés az, és ez egy jogos kérdés, hogy vajon a közép felé akartak-e elmozdulni, és mi segítettük volna ezt a fajta elmozdulást, vagy a kemény jobboldalon akartak maradni, és egyszerűen csak fedezékként akarták felhasználni Atlantic Tanácsot?” – mondta Daniel Fried, az USA korábbi lengyelországi nagyköveteegy interjúban.

“Ha Orbán érdekelt lett volna abban, hogy visszataláljon a jobbközéphez, akkor ez lett volna az egyik módja, hogy azt megtegye. De véleményem szerint nem érdekelte. Ő a szélsőjobboldalon akart mindent bevetni.”

Tavaly az Atlantic Tanács visszaadta a projekthez nyújtott 158 ezer dolláros támogatását, és megszüntette kapcsolatát a Magyarország Alapítvánnyal, amelyet a magyar és amerikai kormányzati dokumentumok szerint szinte teljes egészében a magyar kormány 21 millió dolláros támogatása finanszírozott.

Az Európai Politikai Elemzések Központja szintén megszakította kapcsolatát az alapítvánnyal, mivel aggályok merültek fel az alapítvány Orbán Viktor kormányához fűződő kapcsolatai, valamint Volkernak az alapítvány igazgatósági tagjaként és a központ ösztöndíjasaként betöltött szerepe közötti lehetséges konfliktus miatt – állítják a helyzetet ismerő személyek.

A New York Times cikke nyomán

Román szélsőjobb vezér: én vagyok a román Orbán Viktor

Az AUR nevű szélsőjobboldali párt 9%-ot ért el a választásokon Romániában. Természetesen a magyar kisebbség elleni fellépésekkel szerzett magának népszerűséget.

George Simion, a párt vezére arról nyilatkozott az Azonnalinak, hogy Orbán Viktort kívánja követni, mert “ő a népért küzd”. Hozzátette, hogy Romániában ő Orbán Viktor. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy

szó sem lehet arról, hogy a magyarok autonómiát kapjanak Romániában!

Magyar autonómia

Sztálin elvtárs hozta létre a Maros Magyar Autonóm tartományt, hogy “murkot dugjon az oláhok seggébe!”

Nicolae Ceausescu számolta fel a magyar autonómiát, aki román nacionalizmussal próbálta népszerűsíteni a kommunista diktatúrát Romániában.

A rendszerváltozás óta sokan követelik Erdélyben a magyar autonómiát. A magyar diplomácia Brüsszelt próbálja meg rávenni ennek támogatásra, de tekintettel Orbán Viktor és az Európai unió viszonyára, erre vajmi kevés az esély. Az Európai Parlamentben a liberális frakció vezetője a román Dacian Ciolos – egykori miniszterelnök – aki Orbán Viktor legelszántabb bírálói közé tartozik.

Lehet-e európai szélsőjobb?

Ezen ügyködik Orbán Viktor, akit ebben a román szélsőjobb támogat. Egyetlen képviselőjük van az Európai parlamentben, és ő is a szociáldemokraták (Ceausescu egykori pártja) támogatásával jutott be. A sors paradoxona, hogy miközben a magyar és a román szélsőjobb gyűlölködve áll szemben Romániában – közben mindkettő Orbán Viktor követőjének vallja magát.

Hitlernek persze sikerült létrehoznia egy nacionalista Internacionálét, de a Szovjetunió ellen. Most viszont Putyin elnök az európai szélsőjobb legfőbb támogatója. Orbán Viktornak tehát fel van adva a lecke, ha egységes szélsőjobboldalt akar, mert a közös ellenség csakis az USA és az EU lehet! Csakhogy mindkettő jelenleg szövetséges, és Brüsszel a nemzeti együttműködés rendszerének legfőbb szponzora.

Élőhalott Orbán európai álma

A magyar miniszterelnök és Matteo Salvini egységes szélsőjobboldali mozgalmat szeretne, mely komoly súlyt képviselne az Európai parlamentben.

16 párt most ugyan aláírt egy chartát arról, hogy nem akarnak európai Egyesült Államokat, de csak erre futotta az erejükből. Egységes mozgalomról szó sincs – írja az olasz La Repubblica, amely máris temeti a még létre sem jött szélsőjobboldali egységes mozgalmat.

Olaszországban ugyanis két ilyen párt van, és mindkettő vezető szerepre tör, de más más módszerrel. Matteo Salvini belépett Mario Draghi egység kormányába, amely egyertelműen híve az európai integrációnak sőt az európai Egyesült Államoknak is. Giorgia Meloni viszont ellenzékben maradt, és így próbálja növelni a népszerűségét.

Orbán Viktor épp Giorgia Melonira hivatkozva mondta le a szereplést a müncheni stadionban, ahol a magyar futball válogatott sorsdöntő mérkőzést játszott Németországgal szemben.

Mi lesz a németekkel?

Orbán korábban megpróbált nyitni az Alternative für Deutschland irányában, mert úgy gondolta, hogy ők vannak feljövőben a hagyományos CDU-CSU-val szemben. Ámde kiderült, hogy Orbán tévedett: az Alternative für Deutschland karanténban maradt.

Legutóbb a CDU a volt NDK-ban győzte le a szélsőjobboldali pártot!

Orbán így szövetséges nélkül maradt az EU legfontosabb államában. Ráadásul a feljövő zöldek kifejezetten az ellenségei közé tartoznak. Baerbock asszony, a zöldek vezetője arra buzdította az EU-t, hogy vegyen el pénzeket Orbán Viktortól a pedofil törvény miatt. Merkel kancellár közölte, hogy ez nem lehetséges. Ha viszont a zöldek bekerülnek a kormánykoalícióba Berlinben, akkor Merkel utódának nehéz lesz féken tartani a zöldek fellépését a magyar miniszterelnök politikája ellen.

Orbánnak nincs pozitív programja

A szélsőjobboldali pártok csak azt tudják, hogy mit nem akarnak. Ez kevésnek tűnik egy gazdasági-társadalmi válság kezeléséhez. Különösen azután, hogy Donald Trump megbukott Washingtonban.

Biden és az EU vonalával szemben Putyin orosz elnökre hivatkoznak

Moszkva támogatja is elszántan Matteo Salvinit, Marine Le Pent vagy Orbán Viktort, de ez olyan lehet mint Piszkos Fred barátsága, amely öl. Washington és Brüsszel számtalan gazdasági eszközzel akadályozhatja a szélsőjobboldali előretörést míg Putyinnak legfeljebb a vezetők pénzelésére van anyagi lehetősége.

A kínaiak sokkal realistábbak annál, hogy politikai mozgalmakat támogatnának. Ők csakis olyanokkal állnak szóba, akik hatalmon vannak vagy erre reális esélyük lehet. A lúzerek támogatása nem Peking műfaja …

Orbán a szélsőjobbal paktál Olaszországban

Együttműködésre szólítja fel Giorgia Meloni pártelnököt a magyar kormányfő abban a levélben, melyet az Olasz Testvérek vezetőjének címzett.

Olaszországban nemrég alakult nemzeti egységkormány a vírusválság leküzdésére. Mario Draghi miniszterelnököt támogatja Orbán korábbi szövetségese, Matteo Salvini is. Giorgia Meloni viszont elutasítja a nemzeti egységkormányt, amely Brüsszel és Washington támogatásával próbálja meg kivezetni Olaszországot a válságból.

Keresztény és konzervatív értékek

Orbán Viktor ezen az alapon kíván együttműködni a szélsőjobboldali párttal.

“A győzelem sohasem döntő, és a vereség sohasem végzetes” – írja a magyar miniszterelnök- hangsúlyozva azt, hogy ő is sokáig volt ellenzékben.

“Egyedül az számít, hogy készen állunk -e a küzdelemre?!”

– hangsúlyozza Orbán Viktor.

Giorgia Meloni látogatást tett a magyar miniszterelnöknél, aki azt 2019-ben viszonozta.

Az Olasz testvérek mozgalma jelenleg a harmadik legerősebb párt Olaszországban, de Matteo Salvini mind több szavazója hagyja el pártját, hogy átálljon hozzájuk, mert ők továbbra is szembenállnak Brüsszellel és Washingtonnal.

Giorgia Melonit az Európai konzervatívok és reformerek pártjának elnökévé választották.

Ebbe a szélsőjobboldali pártcsaládba léphet át a Fidesz, ha kitessékelik az Európai Néppártból.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!