A két ország évek óta árnyékháborút vív. Konfliktusuk mára nyílt harcicselekményekig jutott. Izrael légicsapásokat hajtott végre szombaton Irán ellen – közölte az izraeli hadsereg.
A főváros, Teherán lakói által látott és hallott csapások hetekkel azután történtek, hogy Irán mintegy 200 ballisztikus rakétát lőtte ki Izraelre, és izraeliek millióit kényszerítette arra, hogy menedékházakba húzódjanak. Irán azt mondta, hogy e hónap eleji támadása megtorlás volt, amiért Izrael meggyilkolt egy iráni parancsnokot és a térségben Irán által támogatott csoportok több vezetőjét.
Izrael és Irán közelmúltbeli légitámadásai megtörték a közvetlen katonai összecsapások elkerülésének régóta fennálló gyakorlatát.
Íme egy pillantás mindarra, amit tudunk az Irán elleni izraeli katonai akcióról és azokról az eseményekről, amelyek idáig juttatták az országokat.
Mi történt?
Az izraeli hadsereg szombaton hajnali 2 óra 30 perckor kiadott közleményében közölte, hogy „pontos csapásokat hajt végre iráni katonai célpontokra”, és azt mondta, hogy az Irán és szövetségesei által Izrael ellen több mint egy éve tartó támadásokra reagálva hajtja végre az akciót. Ez egy ritka elismerés volt Izrael részéről az iráni területen folytatott katonai tevékenységről, mert eddig nem ismerte el közvetlenül a támadások tényét.
Teheránban reggel 6 óra után a katonaság közölte, hogy a csapások véget értek. Izraeli tisztviselők szerint a támadás körülbelül 5 óra körül ért véget, miután 20 célpontot találtak el. Az áprilisi légicsapások után során Izrael körülbelül öt napot várt, hogy válaszoljon a teheráni október 1-i rakétatámadásra. Ezúttal a 25 napos válaszreakciót több tényező is indokolta, beleértve az Izrael és a Biden-kormányzat közötti tárgyalásokat, az amerikai légvédelmi rendszer megérkezését és a zsidó ünnepeket. A közelgő amerikai választások is befolyásolhatták Izrael kivárását.
A múlt héten kiszivárgott két titkos amerikai hírszerzési dokumentum műholdfelvételeket írt le az izraeli katonai felkészülésről egy esetleges Irán elleni csapásra, és betekintést engedett a tervekkel kapcsolatos amerikai aggodalmakba.
Hogyan jutott Izrael és Irán idáig?
Irán és Izrael ellentéte évtizedeken át árnyékháborúnak minősült. Irán szövetséges csoportok hálózatát, köztük a Hamászt és a Hezbollahot használta fel izraeli érdekeltségek elleni támadására, Izrael pedig magas rangú iráni tisztviselőket és atomtudósokat gyilkolt meg, és kibertámadásokat szervezett Irán ellen. A köztük lévő közvetlen konfliktus idén robbant ki, a Hamász által Izrael elleni tavaly október 7-i támadások nyomán.
Áprilisban Irán rakéták és drónok százait indította Izrael ellen – ez volt az első közvetlen támadás az ország ellen –, megtorlásul a Szíria fővárosában, Damaszkuszban található iráni nagykövetség épületére adott izraeli csapásért, amelyben három vezető iráni parancsnok meghalt.
Izrael nagyrészt meghiúsította az iráni rakétatámadást az Egyesült Államok és más szövetségesei és saját légvédelme segítségével, majd közvetlen támadással válaszolt.
Aztán július végén izraeli repülőgépek megölték a Hezbollah egyik vezető parancsnokát Libanon fővárosában, Bejrútban, egy rakétatámadásért megtorlásul, amelyben legalább 12 ember meghalt. Egy nappal később a Hamász politikai vezetője, Iszmail Hanije meghalt egy teheráni robbanásban.
Az iráni kormány és a Hezbollah megfogadta, hogy megtorolják, de sokak meglepetésére Irán nem tett azonnali lépéseket.
Október 1-jén rakétát lőtt Izrael ellen, amivel az iráni Iszlám Forradalmi Gárda bosszút állt Haniyeh meggyilkolása miatt.
Mik voltak Izrael célpontjai?
Az Irán által támogatott Hezbollah és a Hamász súlyos meggyengítése után Izrael megpróbálta egyensúlyba hozni stratégiai céljait szövetségesei – különösen az Egyesült Államok – azon aggodalmaival, hogy egy új támadás szélesebb körű regionális háborút indíthat el.
Az izraeli kormány közölte a Biden-adminisztrációval, hogy elkerüli az iráni nukleáris dúsítási és olajkitermelési telephelyek elleni csapást – mondta két tisztviselő. A bizalmas diplomácia egyeztetés érdekében névtelenül nyilatkozó tisztviselők azt mondták: Izrael beleegyezett, hogy támadásait az iráni katonai célpontokra összpontosítsa.
Amerikai tisztviselők aggódnak amiatt, hogy egy nagyobb közel-keleti konfrontációba keverednek a kevesebb mint két hét múlva esedékes elnökválasztás előtt.
A szombati támadás során Izrael azt mondta, hogy harci gépei rakétagyártó létesítményeket, föld-levegő rakétakilövőket és más katonai helyszíneket vettek célba. Az iráni nemzeti légvédelmi erők szerint Izrael katonai támaszpontokat támadott meg három iráni tartományban, köztük Teheránban is, szerintük „korlátozott károkat” okozva. Az iráni hadsereg közölte, hogy két légvédelemben dolgozó katonája életét vesztette a csapásokban.
Azzal, hogy elkerülte a nukleáris vagy olajinfrastruktúra helyszíneit, Izrael valószínűleg korlátozni akarta a két ellenfél közötti teljes háború valószínűségét, amely pusztító hatással lenne a régióra.
Milyenek Izrael katonai képességei?
Izrael a közelmúltban megmutatta, hogy képes nagy távolságra is légicsapásokat végrehajtani.
A hutik elleni támadások során Jemenben szeptember végén az izraeli erők több mint ezer mérföldet repültek, hogy megtámadják az erőműveket és a hajózási infrastruktúrát, felderítő repülőgépekkel és több tucat vadászgéppel, amelyeket repülés közben kellett tankolni. Az Izraeltől mintegy 1000 mérföldre fekvő Teherán hasonló hatótávolságon van.
Iránnak sokkal erősebb a légvédelme, mint Libanonnak és Jemennek, de Izrael megmutatta, hogy velük szemben is előnye.
Áprilisban Irán első rakétatámadásának megtorlásaként egy izraeli légicsapás megrongált egy S-300-as légvédelmi rendszert Natanz közelében, egy közép-iráni város közelében, amely kritikus fontosságú az ország atomfegyver-programja szempontjából. Nyugati és iráni tisztviselők azt mondták, hogy Izrael légi drónokat és legalább egy rakétát lőtt ki harci repülőgépről a támadás során.
Ez a csapás megmutatta, hogy Izrael képes megkerülni Irán védelmi rendszereit, és megbénítani azokat.
A Center for Strategic and International Studies, egy washingtoni kutatóintézet szerint Izraelnek további lehetőségei vannak: Jericho 2 közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták, amelyek körülbelül 2000 mérföld (kb. 3200 km) távolságban lévő célpontokat érhetnek el, és Jericho 3 közepes hatótávolságú ballisztikus rakéták, amelyek olyan célpontokat is elérhetnek amelyek több mint 4000 mérföldre, azaz majdnem 6500 kilométer távolságra vannak.
Mi az amerikai kormány álláspontja?
Biden elnök ebben a hónapban kijelentette, hogy nem támogatja az iráni nukleáris létesítmények elleni támadást. A Fehér Ház szombaton támogatásáról biztosította Izrael hadműveletét, célzottnak és arányosnak nevezve azt.
Egy amerikai tisztviselő szombaton azt mondta, hogy Izrael figyelmeztette a Biden-adminisztráció illetékeseit a támadás előtt, de nem kívánta megmondani, hogy mennyivel előtte. Egyes elemzők szerint a közelgő amerikai elnökválasztás és az a tény, hogy Biden nem pályázik második ciklusra, megnehezíthette az adminisztrációt az izraeli fellépés befolyásolásában és esetleges korlátozásában.
A Fehér Ház szombati újságíróknak tartott hivatalos tájékoztatása szerint a kormányzat úgy véli, hogy az izraeli támadásnak véget kell vetnie Izrael és Irán közötti katonai cselekményeknek, de azt is kijelentették, hogy az Egyesült Államok ismét Izrael védelmére kel, ha Irán megtorolja.
