Egyetlenegy szervezet foglalkozik a pénzmosás elleni harccal, és ez ellenőrzi azt is, hogy betartják-e a szankciókat Oroszországgal szemben, amely korábban a kis balti államot szívesen használta a piszkos pénzek tisztára mosására. A pénzügyi ellenőrző szervezet vezetője a brüsszeli Politiconak nyilatkozott.
“Roppant egyszerű: ugyanazokat az eszközöket használjuk az Oroszország elleni szankciók ellenőrzésére mint amelyeket a pénzmosás elleni harcban kifejlesztettünk” – mondja Paulis Iljenkovs. Emlékeztet arra, hogy a pénzügyi ellenőrző szervezetet azt követően hozták létre még 2018-ban, hogy az USA pénzügyminisztériuma figyelmeztette a kis balti államot: az oroszok szisztematikusan pénzmosásra használják fel az ország bankjait.
Nemcsak az oroszok hajtottak végre gyanús pénzügyi műveleteket Lettországban hanem Észak Korea is.
Az USA figyelmeztette a kis NATO tagállamot, hogy ballisztikus rakétáinak fejlesztését a világtól elzárkózó nemzeti kommunista állam olyan pénzekből fedezi, melyek Lettország bankjain keresztül folynak át. Észak Korea ellen ENSZ szankciók vannak érvényben, hogy leállítsák a nukleáris és rakéta fejlesztési programokat, melyekkel a kis állam diktátor-dinasztiája szomszédait sőt már az Egyesült Államokat is fenyegeti. A lettországi ABLV bank azért is felkeltette az USA figyelmét, mert Putyin ezen keresztül pénzelte a korrupt politikusokat Azerbajdzsánban és Ukrajnában.
Az egész Baltikumra kiterjedt az orosz pénzmosó hálózat: összesen 230 milliárd euróról volt szó. Nemcsak helyi bankok keveredtek ebbe bele hanem a Danske Bank és a Swedbank is. Ezekben az ügyekben perek folynak – írja a Politico.
A Nemzeti Bank elnöke orosz ügynök?
A 2018-as év rémesen nehéz volt Lettország pénzügyi életében hiszen az ABLV, melyet az USA kizárt a dollárpiacról, az ország harmadik legnagyobb bankja volt. A megindult vizsgálat azután azt is leleplezte: a nemzeti bank elnöke szorosan együttműködik az oroszokkal!
Ilmars Rimsevics a megbízhatóság példaképe volt Rigában hiszen a függetlenség kikiáltása óta ő irányította a Nemzeti Bankot.
Aztán kiderült, hogy egy szaunában Riga mellett csinos összegeket fogadott el egy banktól, melyet bezártak, mert az Európai Központi Bank ragaszkodott ehhez. A szálak azután Oroszországba vezettek…
Az ex Nemzeti Bank elnökről végülis nem bizonyították be, hogy orosz ügynök. Korrupció miatt viszont kapott hat évet, most is ül.
Mit tett Lettország politikai vezetése ebben a nehéz helyzetben?
Döntött a bankok és pénzintézetek teljes felülvizsgálata mellett, létrehozott egy egységes ellenőrző szervezetet. Ami talán még lényegesebb: elrendelték, hogy a jövőben a bankok és pénzintézetek a hazai cégek és polgárok pénzügyeire koncentráljanak ne pedig a sokszor gyanús külföldi ügyletekre, melyek igen gyakran pénzmosást jelentettek Lettországban. Korábban Lettország híd akart lenni Oroszország és a külvilág között, ez szinte egyik napról a másikra megszűnt. Ez a stratégia működött: míg 2015-ben a betétek több mint a fele külföldi volt, ez 2022-re 12,5%-ra csökkent. A legnagyobb bank, a Swedbank politikája is alapvetően megváltozott:
”a kockázatvállalási képességünk radikálisan csökkent. Nincs már ehhez étvágyunk”
– nyilatkozta a Politiconak a bank egyik vezetője.
Rigában a pénzügyi ellenőrzés centralizált és szigorú
Erről nyilatkozott a pénzügyi ellenőrző szervezet új vezetője , aki a nemzeti bankból érkezett, mert április elsejétől a szankciók ellenőrzése is kizárólag hozzájuk tartozik:
”Régebben a nemzeti bank sem nagyon tudta, hogy mi zajlik a piacon, mert nem volt kötelező adatszolgáltatás.
Most viszont hogyha valaki Oroszországgal akar valamilyen ügyletet kötni, akkor be kell adnia egy részletes dokumentációt hozzánk, és megvizsgáljuk, hogy a tervezett üzlet nem sért-e valamilyen szankciót?
Ha ez a rendszer jól működik Lettországban, akkor miért nem lehet megvalósítani az Európai Unió szintjén? Jelenleg az a helyzet, hogy a 27 tagállam a maga módján ellenőrzi a szankciókat.
Az USA-ban természetesen van ilyen szervezet: Office of Foreign Assets Control. Mi lenne, hogyha az Európai Unióban is lenne ilyen szervezet, amely az amerikaival együtt ellenőrizné a szankciók betartását? Ez már korábban is felmerült amikor a CIA főnöke, William Burns egyeztetett Ursula von der Leyen kabinetfőnökével a szankciókról.
A Politicot arról tájékoztatta két magasrangú uniós tisztviselő, akik nem kívánták megnevezni magukat, hogy február óta folynak ilyen tárgyalások, de nincs előrehaladás. Miért nincs? Mert a tagállamokban nagy a tartózkodás az egységes uniós szankciós pénzügyi felügyelettel szemben. Az észt Financial Intelligence Unit igazgatóhelyettese szerint ez a tartózkodás érthető:
”nem igaz az, hogy egy rendszer mindenkinek egyformán jó. Egészen más a kockázat attól függően, hogy a tagállam hol helyezkedik el, mekkora és milyen a pénzügyi rendszere”
– mondta Laura Aus, aki hozzátette: ”Nálunk Észtországban több az orosz mint Cipruson, de az orosz vagyon nagyobb a szigeten mint nálunk.”
Észtország Lettországgal ellentétben nem centralizálta a szankciók ellenőrzését, mert náluk jól működik az információk cseréje a különböző intézmények között a külügytől a vámhivatalig.
Hollandiában ugyanez a helyzet: nincs egységes szervezet, de jó a koordináció a különböző intézmények között, és ezért hatékony az Oroszország elleni szankciók ellenőrzése.
Lettország sikereire hivatkozva megpályázta a pénzmosás elleni uniós ügynökséget – az AMLA-t – de az végülis Frankfurtba került, oda, ahol az Európai Központi Bank is működik.
