Kezdőlap Címkék Pénzmosás

Címke: pénzmosás

Pénzmosási rekord Németországban

114 914 gyanús esetet talált tavaly a Pénzügyi Felügyelet az Európai Unió legerősebb államában, ahol az ellenőrzést mintaszerűnek tartották. Eddig.

Jött a Wirecard ügy, és kiderült: az ellenőrző hatóságok ott is behunyják a fél szemüket, ha hazai cég felfutását szeretnék elősegíteni egy ígéretes piacon.

Miben látják a problémát a Pénzügyi Felügyeletnél?

“A mi nagy problémánk az, hogy Németországban a pénzmosás ügyészi kivizsgálása nincs igazán jól megalapozva” – nyilatkozta a berlini Tagesspiegelnek a Pénzügyi Felügyelet vezetője.

A müncheni ügyészség viszont a Pénzügyi Felügyeletet okolja a késlekedésért a Wirecard ügyben. Korábban a Deutsche Welle arról számolt be, hogy a Pénzügyi Felügyelet szándékosan visszatartott kényes dokumentumokat a Wirecard esetében, ezzel is hátráltatva a nyomozást a kétmilliárd eurós ügyben.

A Transparency International figyelmeztette a németeket

50%-al több gyanús pénzügyi tranzakciót regisztráltak tavaly mint az előző évben. Különösen veszélyeztetett az ingatlan szektor – hívta fel a figyelmet a Transparency International már 2017-ben. 30 milliárd eurós kétes hátterű beruházást regisztráltak a németek ingatlan piacán. Mit jelentett ez a gyakorlatban?  Azt, hogy

az olasz maffia több milliárd eurót mosott tisztára ingatlan üzletekben Németországban!

Ha lassan is, de a Bundestagban is döntésre jutottak a honatyák és honanyák. Múlt novemberben összhangba hozták a német pénzmosási törvényt az uniós irányelvekkel. Megszigorították az ellenőrzést. Ez azt jelenti, hogy a gyanús ügyleteket jelentenie kell a hatóságoknak az ingatlan ügynököknek, jegyzőknek is. A felmérések szerint a különböző maffiák a kétes pénzeik 15-30%-át fektetik be az ingatlan piacon, ahol nemcsak az adás-vétel jelent remek pénzmosási lehetőségeket, de a felújítás vagy a lakás bérlet is Németországban.

Cégtulajdonosok, mint szamár a ködben, avagy az eltűnt Pólus Péter

Tegnap összejöttek az EU parlamentben az uniós országok civiljei, azért, hogy javuljon a cégadatokhoz való hozzáférés. Sok itt még a tennivaló. A független, tényfeltáró újságírók sokszor nem jutnak el az offshore-láncok végéig, pedig az átlátható tulajdonosi struktúrát a pénzmosás elleni jogszabályok is előírják.

Meg tudják-e állapítani, hogy mi rejlik a liechtensteini Insula Management Establishment cég mögött, hogy valójában kikkel állnak kapcsolatban, és miért kellett közbenső tulajdonosként szerepeltetni ezt a céget a Quaestor birodalomban. Fel tudják-e deríteni, hogy a Veresegyházi Ingatlan Kft-nek mi köze van ehhez az egészhez, és meg tudják-e állapítani, a brit Virgin szigeteken, valamint a Panamában bejegyzett ugyancsak Quaestor cégek tulajdonosi körét és esetleges magyar kapcsolataikat? Kétlem.

Amikor egy likviditási gondokkal küzdő cég vezetője egyetlen termelő eszközét kivonva, bedönti adóssággal terhelt cégét, hogy felvirágoztasson egy másikat, vagy amikor tömegesen fiktív ruháznak át cégeket, vagyonkimentési céllal, akkor jelennek meg a cégtemetők sírásói, ügyvédek és strómanok. Az interneten még cégmester is hirdeti, hogy fő területe az adóssággal terhelt cégek átvétele, kiközvetítése (cégátvétel), problémás cégek adás-vételének lebonyolítása (cégadásvétel), cégeladás, cégalapítás, cégmódosítás, üzletrész átruházás, no meg ügyvezető kölcsönzés és adósságátvállalás, adósságrendezés, továbbá esetenként pályázati pénzek, hitelek intézése.

A nyilvántartásból gyakran nem derül ki a valódi tulajdonos neve

Egy-egy cég adatát jelenleg ingyenesen megtekinthetjük az állami e-cégjegyzék szolgáltatáson keresztül, de ha nagyobb mennyiségű adatra, strukturált és kereshető adatbázisra volna szüksége egy cégnek, vagy újságírónak, akkor komoly pénzeket kell fizetnie érte. A végső tulajdonosokról pedig egyelőre nem is létezik hozzáférhető állami nyilvántartás Magyarországon. Szépen vagyunk, nem mondom.

Például a letelepedési kötvényeket, a forgalmazó cégek közül a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund hozta be. Ez a vállalkozás kapta meg a kínai ügyfelekre is a kötvényforgalmazási engedélyt az Országgyűlés gazdasági bizottságától, de kik a tulajdonosok a sor végén? A cégről annyit lehet tudni, hogy a testülettől kapott engedélyt átadta a hasonló nevű, Hongkongban bejegyzett Hungary State Speciel Debt Managementnek. Hogy erre mi szükség volt, azt nem tudni, azt azonban igen, hogy a hongkongi vállalkozás tulajdonosa három, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett offshore cég. De kik állnak a tulajdonosi sor végén?

Azonban nem csak cégek, jogi személyek tűnnek el, mint szamár a ködben az érdeklődők szeme elől. Mint például olyanok, melyek tucatszám voltak bejelentve egy rózsadombi címre – szúrta ki a 444.hu. Természetes személyek is köddé váltak! Persze nem csak strómanok fordultak elő, miként a hvg.hu mutatta be Farkas Mihályt, egy milliárdos cég nincstelen zenész tulajdonosát. De hazánk elhíresült közmunkása, Orgován Béla is ide tartozik, akinek nevén négy társaság volt fellelhető az Opten adatbázisában – derítette ki a 24.hu.Teljesség igénye nélkül említettem e két példát, csak tájékozódási pontokként. Van még belőlük bőven, sorolhatnánk napestig.

Azért akad valódi tulajdonos is a felszívódottak sorában

Pólusról nem csak az irodaházas center, cukrászda, vagy fittnes edzőterem jut az ember eszébe, hanem Pólus Péter, a kétezres évek közepének vendéglátó ipari sztárvállalkozója, aki nagy üzletet hozott össze: 2005-re luxusgolfszállót épített Göd határában. Ma a résztvevők – az önkormányzat, a CIB és a Magyar Fejlesztési Bank – a pénzük után futnak. A válság a hibás, vagy a semmivel alá nem támasztott üzleti és politikai ambíciók okozták a milliárdos buktát? Netán egyszerű szélhámosság, ami zajlott?

Pólus Péter Csaba, mint annyi más hasonszőrű társa ismeretlen helyen tartózkodik. Bizonyára oka van rá. Ha valaki mégis többet tudna róla és csalafintaságairól, az jelentkezzen!

Már pénzmosással is vádolják a bukott kormányfőt

0

Minden idők egyik legnagyobb korrupciós ügyével vádolják a volt malajziai miniszterelnököt: az állami befektetési alapból 4 és fél milliárd dollár tűnt el, Nadzsib Razak és családja pedig jachtokat, repülőket, amerikai szállodákat, festményeket vett.

Az új vád szerint pedig 42 millió ringgitet, vagyis 10 millió dollárt helyezett el illegálisan a magánszámláin. Razak korrupciós ügyeiről régóta beszéltek, de csak azután indult ellene vizsgálat, hogy tavasszal elvesztette a választást. A vizsgálat már kiterjedt Szingapúrra és Svájcra is.

Az állami fejlesztési alap elvileg azt a célt szolgálta, hogy elősegítse Malajzia gazdasági fejlődését, csakhogy a sajtó hamar lebuktatta:

a miniszterelnök számláján is találtak több százezer dollárt,

melyet az alap utalt át a számára.

Razak először mindent tagadott, de a botrány miatt korábbi mentora, a már 93 éves Mahathir Mohamed is visszatért a politikába, és elindult ellene a választáson, méghozzá ősi ellenségével, Anvar Ibrahimmal szövetkezve.

A bukott kormányfőt letartóztatták, útlevelét elkobozták. Az új vád, a pénzmosás miatt 15 év börtönre számíthat, a korrupció miatt 20 évre.

A piszkos pénzek 1%-át derítik csak fel

0

Évente minimum 29 milliárd eurót mosnak tisztára Európában, s a piszkos pénzek 99%-a célba is jut a bankok átutalási rendszerében, pedig a bankok évente 20 milliárdot költenek az ellenőrzésre! A kontinensen 400 profi pénzmosó működik.

 

Minderről Rob Wainwright az Europol távozó főigazatója beszélt a brüsszeli Politico tudósítójának. A szervezet hágai központjában adott interjújában szerint ennek pofon egyszerű az oka: minden tagállam nemzeti hatáskörben ellenőrzi a bankokat, miközben a nagy pénzmosó maffiák globális távlatokban gondolkodnak és cselekszenek. Jellemzőnek mondta a brit MI 5 egykori ásza, hogy a nagy pénzmosási ügyek két államra koncentrálódnak az Európai Unióban:

a brit és  holland bankok kétharmados arányt hasítanak ki ebből az igen jövedelmező piacból.

Az Europol májusban távozó főigazgatója szerint a terrorizmus rádöbbentette a tagállamokat az  egységes információs rendszer szükségességére. Ezért a nagy párizsi merényletsorozat után felgyorsult az információcsere, mert

a szolgálatok felismerték, hogy ha nem működnek együtt, akkor a terroristák játszva legyőzik őket.

Rob Wainwright szerint ezen a téren az Europol sokat lépett előre az ő irányítása alatt. Ő mégsem ezen a területen folytatja hanem a pénzmozgást figyeli majd a Deloitte informatikai csalások elleni harccal megbízott főnökeként.

Szlovákiában Ján Kuciak fiatal oknyomozó újságíró az olasz maffia pénzek nyomába eredt, és a pozsonyi kormányra lelt. Robert Fico le is mondott, de az újságírót meggyilkolták.

Líbiában Kadhafi maffia-állama óvakodott a bankoktól: készpénzzel fizetett.

Franciaországban, Nicolas Sarkozy ex-elnöknek azokra a kínos vizsgálóbírói kérdésekre kell válaszolnia, hogy kapott-e 5 millió eurót készpénzben Líbia akkori elnökétől?

Görögországban a jelenlegi kormányzat azzal gyanúsít korábbi miniszterelnököket, minisztereket és jegybank-vezetőket, hogy óriási uniós pénzeket nyúltak le, és juttattak saját bankszámlára, többnyire Anglián keresztül.

London közismerten az orosz maffiapénzek átutalási központja, de minthogy nehéz különbséget tenni a titkosszolgálatok által mozgatott pénzek és a maffia átutalásai között, ezért erre kísérletet sem tesznek. Rob Wainwright a brit belső elhárítástól jött, és nem véletlenül hallgat. A londoni City ugyanis nagymértékben profitál abból, hogy a piszkos pénzek rajta keresztül jutnak el „jogos tulajdonosukhoz”. Most a Brexit miatt nagy az aggodalom: mi lesz ezután? Az Europol távozó főnöke felvázol egy-két lehetőséget, de diplomatikusan nem foglal állást, a britek ugyanis szeretnének továbbra is profitálni a közös adatbankból, de egyáltalán nem ragaszkodnak a külső ellenőrzéshez.

Lényegében persze a többi tagállamban is ez a helyzet: senki sem kívánja  a hazai elit olykor meglehetősen kétes pénzügyeit avatatlan szemek elé tárni.

Aki pedig mégiscsak erre tesz kísérletet, az könnyen úgy járhat, mint a fiatal szlovák újságíró, aki az olasz maffia és a pozsonyi kormány közötti pénzügyi kapcsolatokat vizsgálta, és akit menyasszonyával együtt nemrég temettek el.

Cáfolja a rendőrséget a legújabb pénzmosási ügy kulcsfigurájának ügyvédje

0

Pénzmosás miatt folyik büntetőeljárás a „gyémántügy” kulcsfigurája ellen, ezt írta a Független Hírügynökségnek a férfi ügyvédje. Aki egyben cáfolta a rendőrséget és az ügyészséget, akik szerint azért nem tudták kihallgatni a férfit, mert megszökött. Mint írta: nem is akarták kihallgatni, pedig tudták, hogy lehet elérni.  

A Magyar Nemzet írt először arról, hogy egy magyar férfi FBI-védelem alatt áll az Egyesült Államokban, és a gyanú szerint szerepe volt abban, hogy az elmúlt években 3-4 milliárd euró, vagyis kb. 1300 milliárd forint szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai országokban lévő számlákra. A lap szerint az amerikaiak azt gyanítják,

ez volt a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költsége”.

A lap azt írta: az FBI gyanúja szerint a pénzt jellemzően az MKB-ból vették fel, majd gyémántban vagy az arab világ párhuzamos bankrendszerén, az úgynevezett havalán keresztül vitték külföldre.

Az MKB ma bejelentette: pert indít, mert ezeket alaptalan rágalomnak tartja.

Az érintett férfi, F. Péter András ügyvédje közben közleményt küldött a Független Hírügynökségnek. Ebben azt írja: a férfivel szemben

„2014 óta pénzmosás miatt büntetőeljárás van folyamatban az NNI által közölt tényállás alapján”.

Az ügyvéd szerint a férfit „az évek óta húzódó eljárásban a nyomozó hatóság azonban annak ellenére nem hallgatta ki a mai napig, hogy védői útján amerikai lakcímét a nyomozó hatóság és a bíróság részére bejelentette, ahogyan annak ellenére sem történt meg kihallgatása, hogy a két állam közötti kölcsönös, protokoll tájékoztatás keretében a magyar hatóságok hivatalos tudomást szereztek arról, hogy Ügyfelünk az Amerikai Egyesült Államokban életvitelszerűen tartózkodik”.

A Nemzeti Nyomozó Iroda tegnap azt mondta: azért nem tudták kihallgatni a férfit, mert megszökött. Ügyvédje szerint viszont ez nem igaz. Azt írja:

„F. Péter Andrással a magyar nyomozóhatóság sem magyarországi tartózkodása idején, sem később, azaz a mai napig nem közölte a gyanúsítás tényét a büntetőeljárás szabályai szerint.”

Az ügyvéd szerint a férfi legálisan, az elfogatóparancs kiadása előtt hagyta el az országot, Amerikában tudta meg, hogy eljárás indult ellene. Ügyvédjei útján többször is jelezte, hogy a magyar hatóságok rendelkezésére áll, ennek ellenére nem kezdeményezték kihallgatását.

A közlemény szerint a férfi meghallgatása érdekében kezdeményezett jogsegély sorsára sem a Fővárosi Főügyészség, sem a Legfőbb Ügyészség nem adott az ügyvédjeinek tájékoztatást.

Az MKB perel az őt érintő cikk miatt

0

Az MKB Bank az üzleti jó hírnevének súlyos sérelmét jelentő, alaptalan rágalomnak tartja a Magyar Nemzetnek a bankra vonatkozó állításait, ezért rágalmazás miatt büntető feljelentést tesz a cikk kapcsán – tudatta az MKB. Az állítólagos 3-4 milliárd euró összegű pénzmosási ügy áll a háttérben.

A Magyar Nemzet hétfőn írt arról, hogy az FBI egy védett magyar tanú ügyében arról nyomoz, hogy Magyarországról 3-4 milliárd euró összeget vittek ki és mostak tisztára. Olyan pénzt, amelyet uniós támogatásokból szereztek. A pénzt az MKB-ból és más, kormány által ellenőrzött pénzintézetből vették ki – írta a lap.

A magyar bankrendszer jogszerű működésébe vetett általános állampolgári bizalom megerősítése, valamint az ügyfelek MKB Bankkal kapcsolatos bizalmának fenntartása és a bank üzleti hírnevének megvédése egyaránt megköveteli, hogy a bank határozottan visszautasítson minden olyan próbálkozást, melynek célja az, hogy a nevét lejárató kampányokba belekeverjék, a bankot politikai célokra – eszközként – használják – áll az MKB közleményében.

A bank szerint az összeg se stimmel. Míg a cikk szerint „ezerháromszázmilliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról”, addig az MKB szerint az elmúlt három évben, szigorúan ellenőrzött, többségében intézményi ügyfelek által kezdeményezett – 250 ezer eurót meghaladó egyedi készpénzes kifizetés keretében – mintegy 18 milliárd forintot vettek fel ügyfeleik a kirendeltségeikben.

Az FBI nyomozhat, tanúvédelembe más léptethet

Az FBI tanúvédelmi programba nem tehet embereket, ugyanakkor a Szövetségi Nomozóiroda nyomozhat abban az ügyben is, amelyről a Magyar Nemzet ma robbantott egy bombát idehaza. 

Az FBI-nak nincs jogszabályi felhatalmazása arra, hogy valakit a tanúvédelmi program hatálya alá helyezzen – hívta fel a Független Hírügynökség figyelmét egy amerikai szakértő. Erre akkor kerülhet sor, amikor az Igazságügyi Minisztérium egy szövetségi ügyésze által elrendelt nyomozás során valakit fel szeretnének venni a programba: a speciális szövetségi rendőri szerv, a minisztérium alá rendelt United States Marshals Service szervezet intézkedhet a tanúvédelmi programba való felvételéről, ahogy arról az 1970-ben született törvény (Racketeer Influenced and Corrupt Organizations Act) intézkedik.

Ennyiben tehát téved a Magyar Nemzet mai cikke, ám a leírtak alapján a magát megnevezni nem kívánó kapcsolatunk szerint biztos, hogy a szóban forgó illető valamit az Egyesült Államokban is elkövetett, s megállapították az amerikai bűnüldöző szervek hatáskörét és illetékességét. Az, hogy miért helyezték a tanúvédelmi programba – nem fogjuk megtudni, az ugyanis szigorúan titkos, de az biztos, hogy valami fontos dologról lehet szó.

Az is vélelmezhető, hogy nemzetközi, több kontinenst is érintő nyomozásról lehet szó, amelyet az FBI végez az Igazságügyi Minisztérium kerületi ügyészének hatáskörében, s Brüsszelig is elérhetnek a szálak.

Az idehaza komoly spekulációkat elindító Magyar Nemzet értesülést a rendőrség és a Legfőbb Ügyészség szokatlan gyorsasággal igyekezett cáfolni, ugyanakkor a cikk egyes elemei visszaköszönnek ezekben a közleményekben. Amit hangsúlyozni igyekeznek az az, hogy a pénzmosás EU-s vagy magyar költségvetési forrást nem érintett, illetve „nem merült fel” egyetlen eljárásban sem ilyesmi.

Ez volna az „atombomba” indítógombja?

Hosszú hónapok óta hallani hol nyíltan, hol utalásokban arról, hogy a választások előtt napvilágra kerül majd egy igazi – korrupciós/pénzmosásos – ügy. Nos, a Magyar Nemzet ma kihozott sztorija ebben a megközelítésben is több, mint érdekes. A szóban forgó összeg egyébként éppen megegyezik a Kósa-ügyben szereplővel.

Gyémánttá vált „alkotmányos költség”, magyar védett tanú Amerikában” – címmel közölt egy írást a lap amerikai forrásokból szerzett értesülésekre hivatkozva. Mint a lap írja: egy magyar férfi az FBI tanúvédelmi programjában kapott papírokkal él az Egyesült Államokban, és azért kíváncsiak rá az amerikai hatóságok, mert gyanújuk szerint ő is egy szem volt abban a láncban, amelynek a segítségével az elmúlt években három-négy milliárd euró, vagyis ezerháromszázmilliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai számlákra. A pénz – az amerikaiak gyanúja szerint – a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költsége”, a kormánypárti politikusok részére visszaosztott jutalék.

Mint ismeretes, a KÓsa-ügyben éppen ekkorra összeg szerepel.

Az FBI gyanúja szerint az összeget jellemzően az MKB-ból, esetenként pedig más, a kormány által ellenőrzött magyar bankokból vették fel.

A tranzakció készpénzben történt, alkalmanként néhány millió eurós összegben, hogy aztán a futárok (ilyen volt az Amerikában védett férfi is) gyémántban vagy az arab világ párhuzamos bankrendszerén, az úgynevezett havalán keresztül vigyék külföldre, jellemzően közel-keleti vagy szingapúri számlákra.

Globális csalás veszélye miatt kongatják a vészharangot

Minden pénzüket elbukhatják azok a „befektetők”, akik úgynevezett ICO-tól vásárolnak tokent, jellemzően valamilyen ötlet megvalósítására, cégfejlesztésre. Az uniós és a magyar felügyeleti hatóság mindenkit óv a rohamosan terjedő csalásgyanús ügylettől.

Részben vagy egészben elveszítheti berakott tőkéjét, aki a nyilvánosan meghirdetett ICO forrásgyűjtési formát választja „befektetésül” – derül ki a Magyar Nemzeti Bank és az Európai Értékpapír-piaci Hatóság csütörtöki közleményéből.

Az ICO (angolul initial coin offering) lényegében nyilvánosan meghirdetett pénzgyűjtési forma, és rohamosan terjed már Európában, így Magyarországon is. Jellemző módja, hogy valamilyen jónak tűnő ötlet, üzleti lehetőség megvalósítására vagy cég fejlesztésére keresnek pénzt, lehetőleg magánszemélyektől. Cserébe úgynevezett tokent bocsátanak ki, ami az ígéret szerint „értéket testesít meg”, részesedést a későbbi haszonból. Ám

tulajdonosi jogot, értelemszerűen beleszólást a döntésekbe nem tesz lehetővé.

Ez a módszer több vonásában ismerős máshonnan. Az MNB is felhívja a figyelmet, hogy emlékeztet a nyilvános részvény-kibocsátásra, azzal az el nem hanyagolható különbséggel, hogy azt a törvények szigorúan szabályozzák, például a kötelezően bemutatandó tájékoztató tartalmát, a kockázatok ismertetését. Az ICO esetében ilyen nincs.

Mindemellett hiányos vagy nincs állami hatósági felügyelet az ICO-k felett. Ezért – némileg leegyszerűsítve az MNB közleményét – nincs garancia a közölt információk ellenőrizhetőségére, a tokenek kibocsátásával kapcsolatos eljárásra, és arra se, hogy mi történik, ha a „befektető” nem tudja értékesíteni a „lejegyzett” tokent.

Ezért az ICO rendkívül kockázatos spekulatív befektetési forma

– szól a magyar és uniós felügyeleti figyelmeztetés.

Már csak azért is veszélyesek az ICO-k, mert a tokent nem csak hivatalos pénzért, például euróért lehet megvenni, hanem az elmúlt hónapokban valóságos őrületet kiváltó

bitcoinért vagy más virtuális pénzért.

A bitcoin olyan nem hagyományos, virtuális pénz, amelynek kibocsátása mögött nem állam áll, értelemszerűen hatósági szabályozás sincs felette. Számítógépes algoritmus szabályozza, teljességgel decentralizált hálózatban keletkezik és terjed. Mivel nincs mögötte állami kibocsátó, árfolyamát semmilyen (reál)gazdasági folyamatok nem befolyásolják, kizárólag a „kibányászható” mennyiség (az algoritmusban rögzített maximum 21 millió bitcoinból meglévő rész) és a spekuláció mozgatja.

Ennek következtében egy bitcoin ezer dollárról rövid idő alatt húszezer (!) dollár körüli árfolyamra futott, hogy aztán szinte megfeleződjön. Napi 10-20 százalékos árfolyam-ingadozások figyelhetők meg, az

óriási nyereséggel szemben természetesen a gigaveszteség áll a másik oldalon.

Az ICO-kkal tehát egyszerre két nagyon kockázatos pénzügyi terepre tévedhet az ember.

Az ICO-kapcsán felmerülhet a csalás és pénzmosás lehetősége – szól az MNB figyelmeztetése. A bitcoin esetében viszont már bizonyítékot is találtak arra, hogy a terrorizmus, szervezett bűnözés mind inkább efelé fordul, kikerülve a hivatalos pénzpiaci műveleteket.

Átfogó vizsgálat jöhet az azeri pénzmosoda ügyében

0

Az Átlátszó, amely az OCCRP nemzetközi újságíró szervezet magyarországi médiapartnereként vett részt az azeri pénzek útjának felderítésében, feljelentéssel fordult Polt Péter legfőbb ügyészhez pénzmosás, pénzmosással kapcsolatos bejelentési kötelezettség elmulasztása, valamint hivatali vesztegetés ügyében.

Bodoky Tamás, az Átlátszó főszerkesztője szerint

nonszensz, hogy az ügyészség nem vizsgálja az azeri miniszterelnök-helyetteshez, Orbán Viktor tárgyalópartneréhez köthető offshore cég több milliárd forint értékű magyarországi utalásait,

mert úgymond „nincs hivatalos tudomása róla”.

Európai színtéren pedig Jávor Benedek zöldpárti EP-képviselő – négy további brüsszeli képviselővel közösen – bejelentéssel és kérdésekkel fordult az Európai Bankhatósághoz, a pénzmosási ügy összeurópai kivizsgálását kezdeményezve.

A Párbeszéd uniós képviselője szerint elképesztő, hogy Európában, a 21. században lehetséges, hogy egy diktatórikus berendezkedésű Azerbajdzsán Egyesült Királyságban bejegyzett, offshore hátterű álcégek segítségével, egy nagy dán bank észt leányvállalatán keresztülmosva juttat pénzt további EU-s országokba, többek között Magyarországra.

Az így „átöblített” pénzt aztán vesztegetésre és befolyás megvásárlására használják fel, a nemzeti hatóságok pedig nem tesznek semmit sem.

Jávor Benedek szerint egyértelmű, hogy ez az európai bankrendszer rendszerszintű problémája, melynek kivizsgálására és hatékony fellépésre van szükség. „Nem engedhetjük meg a rendszerszintű korrupciót az EU-n belül sem, de azt meg pláne nem, hogy ázsiai diktatúrák vesztegetéssel ássák alá az EU és a tagállamok még meglévő demokratikus működését.

Az azeri ügyben már korábban is tettek feljelentést az ügyészségen: ahogy október közepén a FüHü megírta, Staudt Gábor jobbikos politikus hivatali vesztegetésről szóló feljelentése megérkezett a Legfőbb Ügyészséghez. Most kiderült, hogy ezt azóta bűncselekmény hiányában elutasította a Központi Nyomozó Főügyészség.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK