pénzmosás Archives » Független Hírügynökség

Németországban a rendőrség lerohanta Putyin oligarchájának birtokait

Polonius

-

2022-09-23

Németországban a rendőrség lerohanta Putyin oligarchájának birtokait

250 német rendőr kutakodott az orosz oligarcha 24 ingatlanában, mert pénzmosással gyanúsítják a tulajt, akit hivatalosan nem neveztek meg, de a sajtó kiderítette. Aliser Uszmanov az egyik leggazdagabb orosz oligarcha – vagyona csaknem 20 milliárd euró -, aki Putyin Ukrajna elleni agressziója óta szerepel az uniós fekete listákon. A magyar diplomácia megpróbálta levetetni Aliser Uszmanovot a fekete listáról, de később elállt ettől.

Aliser Uszmanov különösen közeli kapcsolatban áll Vlagyimir Putyinnal, egyike annak az ötven oligarchának, aki rendszeresen találkozik vele a Kremlben – írta az uniós jellemzés, mely megindokolta, hogy miért került a fekete listára. Uszmanov volt a tulajdonosa a világ legnagyobb jachtjának, melynek értékét 600 millió dollárra becsülték. A jachtot már korábban lefoglalták, most az ingatlanokra került sor Németországban. A 24 ingatlanból a legtöbb Bajorországban található, de Baden Württemberg, Schleswig Holstein és Hamburg is érintett.

Mivel gyanúsítják az üzbég származású orosz oligarchát? Azzal, hogy európai cégei adóparadicsomokba juttattak el hatalmas összegeket, hogy ily módon rejtsék el azokat az adóhatóságok elől.

Csaknem 20 milliárd eurós vagyon

Putyin oligarchái általában nem szűkölködnek, de Aliser Uszmanov köztük is szupergazdagnak számít. Vagyonát 19,7 milliárd euróra becsülték Putyin Ukrajna elleni agressziója előtt. A 69 éves milliárdos külföldön elsősorban óriási jachtja miatt volt ismert illetve, mert tulajdonrészt szerzett Premier League egyik sztár csapatában az Arsenalban.

Putyin másik kedvenc oligarchája, Roman Abramovics a Chelsea tulajdonosaként egyengette az orosz diplomácia útját Londonban. Mindketten távozni kényszerültek az angol fociból.

Uszmanov vagyonát az orosz bányászatban és a fémiparban alapozta meg. Az övé Oroszország második legnagyobb mobil hálózata, a Megafon. A sajtóban is terjeszkedett: a Kommerszant média fontos szereplője az orosz nyilvánosságnak.

Uszmanov természetesen nem ért egyet az uniós jellemzéssel, mely feketelistára tette őt. Ezért az imént említett Roman Abramoviccsal együtt az Európai Bírósághoz fordult annak érdekében, hogy lekerüljön az uniós feketelistáról.

Szijjártó Péter feddhetetlen üzletfelei

Kenderessy Milán

-

2021-12-03

0

Pénzmosással és adócsalással gyanúsítják azt a dúsgazdag maláj üzletembert, aki 180 milliárd forint értékben szállított lélegeztető gépeket Magyarországra. Az üzletet a külügyminisztérium tavaly kötötte. A külügy a magyar sajtóval mindössze annyit közölt: tudnak a vizsgálatról, de tudomásuk szerint nincs magyar szála a hatóságok nyomozásának Malajziában. Miről is van szó?

559 millió dollár

Összesen ilyen értékben kötött szerződéseket tavaly a magyar külügy Vinod Sekhar malajziai milliárdossal a Covid 19 járvány első hullámának idején. Elsősorban lélegeztető gépeket vásároltak, hogy felkészüljenek a járvány hatásaira. Miért épp ezt a malajziai üzletembert választották?

Rejtély. Az ellenzék Magyarországon már akkoris azt állította, hogy a lélegeztető gépek túlárazottnak tűnnek, és a hatalmas üzlet egyáltalán nem transzparens. A Malaysia Now című lap megírta, hogy a magyar kormány túlságosan sok lélegeztető gépet vásárolt. Nagyrészük raktárba került, és később megpróbálták ezeket eladogatni.

Az üzlet megkötésekor nyilvánvalóan nem gondoltak arra, hogy személyzet kell a lélegeztető gépekhez, és ez a szűk keresztmetszet nem pedig a altatógépek hiánya.

A bevásárlást nemzetbiztonsági ügynek nyilvánították, hogy ne is lehessen utánanézni: pontosan mit is jelent a hatalmas üzlet?!

Ligeti Miklós, a Tranparency International magyarországi főnöke többször is kérte a magyar külügyet, hogy adják ki a szükséges adatokat, de eszük ágában sem volt. A 24.hu megkérdezte Ligeti Miklóst, hogy mit tudott meg a malájoktól.

Kiderült, hogy nem is a maláj milliárdos számláira hanem egy szingapúri és hongkongi bankszámlára kellett átutalnia a magyar külügynek a pénzt. Az eset nyilvánvalóan felveti a pénzmosás lehetőségét. Így érthető, hogy a malajziai hatóságok lerohanták a maláj milliárdos cégeit, és onnan nem távoztak üres kézzel.

Az emberélet nem múlhat pénzen

Ezt válaszolta a külügy amikor a furcsa üzletről nála érdeklődött néhány magyar portál. Ha viszont megindul a lavina Malajziában, akkor az elérkezhet Budapestre is.

Szijjártó külügyminiszter a Financial Timesnak nyilatkozta, hogy az USA a Magnyitszkij törvénnyel akarja megbuktatni Orbán Viktort. A Magnyitszkij törvény azt teszi lehetővé, hogy az USA hatóságai külföldi korrupciós ügyeket is vizsgáljanak.

Így buktatták meg Abdul Razak malajziai miniszterelnököt , aki csaknem egymilliárd dollárt vett ki egy állami fejlesztési alapból. Az ex kormányfőt húszéves fegyház büntetésre ítélték pénzügyi visszaélések miatt.

Aligha valószínű , hogy Orbán Viktor vagy Szijjártó Péter ilyen jövőről álmodna…

Pénzmosási rekord Németországban

FüHü

-

2020-08-25

0

114 914 gyanús esetet talált tavaly a Pénzügyi Felügyelet az Európai Unió legerősebb államában, ahol az ellenőrzést mintaszerűnek tartották. Eddig.

Jött a Wirecard ügy, és kiderült: az ellenőrző hatóságok ott is behunyják a fél szemüket, ha hazai cég felfutását szeretnék elősegíteni egy ígéretes piacon.

Miben látják a problémát a Pénzügyi Felügyeletnél?

“A mi nagy problémánk az, hogy Németországban a pénzmosás ügyészi kivizsgálása nincs igazán jól megalapozva” – nyilatkozta a berlini Tagesspiegelnek a Pénzügyi Felügyelet vezetője.

A müncheni ügyészség viszont a Pénzügyi Felügyeletet okolja a késlekedésért a Wirecard ügyben. Korábban a Deutsche Welle arról számolt be, hogy a Pénzügyi Felügyelet szándékosan visszatartott kényes dokumentumokat a Wirecard esetében, ezzel is hátráltatva a nyomozást a kétmilliárd eurós ügyben.

A Transparency International figyelmeztette a németeket

50%-al több gyanús pénzügyi tranzakciót regisztráltak tavaly mint az előző évben. Különösen veszélyeztetett az ingatlan szektor – hívta fel a figyelmet a Transparency International már 2017-ben. 30 milliárd eurós kétes hátterű beruházást regisztráltak a németek ingatlan piacán. Mit jelentett ez a gyakorlatban? Azt, hogy

az olasz maffia több milliárd eurót mosott tisztára ingatlan üzletekben Németországban!

Ha lassan is, de a Bundestagban is döntésre jutottak a honatyák és honanyák. Múlt novemberben összhangba hozták a német pénzmosási törvényt az uniós irányelvekkel. Megszigorították az ellenőrzést. Ez azt jelenti, hogy a gyanús ügyleteket jelentenie kell a hatóságoknak az ingatlan ügynököknek, jegyzőknek is. A felmérések szerint a különböző maffiák a kétes pénzeik 15-30%-át fektetik be az ingatlan piacon, ahol nemcsak az adás-vétel jelent remek pénzmosási lehetőségeket, de a felújítás vagy a lakás bérlet is Németországban.

Cégtulajdonosok, mint szamár a ködben, avagy az eltűnt Pólus Péter

Adorján György

-

2018-12-04

0

Cégtulajdonosok, mint szamár a ködben, avagy az eltűnt Pólus Péter

Tegnap összejöttek az EU parlamentben az uniós országok civiljei, azért, hogy javuljon a cégadatokhoz való hozzáférés. Sok itt még a tennivaló. A független, tényfeltáró újságírók sokszor nem jutnak el az offshore-láncok végéig, pedig az átlátható tulajdonosi struktúrát a pénzmosás elleni jogszabályok is előírják.

Meg tudják-e állapítani, hogy mi rejlik a liechtensteini Insula Management Establishment cég mögött, hogy valójában kikkel állnak kapcsolatban, és miért kellett közbenső tulajdonosként szerepeltetni ezt a céget a Quaestor birodalomban. Fel tudják-e deríteni, hogy a Veresegyházi Ingatlan Kft-nek mi köze van ehhez az egészhez, és meg tudják-e állapítani, a brit Virgin szigeteken, valamint a Panamában bejegyzett ugyancsak Quaestor cégek tulajdonosi körét és esetleges magyar kapcsolataikat? Kétlem.

Amikor egy likviditási gondokkal küzdő cég vezetője egyetlen termelő eszközét kivonva, bedönti adóssággal terhelt cégét, hogy felvirágoztasson egy másikat, vagy amikor tömegesen fiktív ruháznak át cégeket, vagyonkimentési céllal, akkor jelennek meg a cégtemetők sírásói, ügyvédek és strómanok. Az interneten még cégmester is hirdeti, hogy fő területe az adóssággal terhelt cégek átvétele, kiközvetítése (cégátvétel), problémás cégek adás-vételének lebonyolítása (cégadásvétel), cégeladás, cégalapítás, cégmódosítás, üzletrész átruházás, no meg ügyvezető kölcsönzés és adósságátvállalás, adósságrendezés, továbbá esetenként pályázati pénzek, hitelek intézése.

A nyilvántartásból gyakran nem derül ki a valódi tulajdonos neve

Egy-egy cég adatát jelenleg ingyenesen megtekinthetjük az állami e-cégjegyzék szolgáltatáson keresztül, de ha nagyobb mennyiségű adatra, strukturált és kereshető adatbázisra volna szüksége egy cégnek, vagy újságírónak, akkor komoly pénzeket kell fizetnie érte. A végső tulajdonosokról pedig egyelőre nem is létezik hozzáférhető állami nyilvántartás Magyarországon. Szépen vagyunk, nem mondom.

Például a letelepedési kötvényeket, a forgalmazó cégek közül a Kajmán-szigeteken bejegyzett Hungary State Special Debt Fund hozta be. Ez a vállalkozás kapta meg a kínai ügyfelekre is a kötvényforgalmazási engedélyt az Országgyűlés gazdasági bizottságától, de kik a tulajdonosok a sor végén? A cégről annyit lehet tudni, hogy a testülettől kapott engedélyt átadta a hasonló nevű, Hongkongban bejegyzett Hungary State Speciel Debt Managementnek. Hogy erre mi szükség volt, azt nem tudni, azt azonban igen, hogy a hongkongi vállalkozás tulajdonosa három, a Brit Virgin-szigeteken bejegyzett offshore cég. De kik állnak a tulajdonosi sor végén?

Azonban nem csak cégek, jogi személyek tűnnek el, mint szamár a ködben az érdeklődők szeme elől. Mint például olyanok, melyek tucatszám voltak bejelentve egy rózsadombi címre – szúrta ki a 444.hu. Természetes személyek is köddé váltak! Persze nem csak strómanok fordultak elő, miként a hvg.hu mutatta be Farkas Mihályt, egy milliárdos cég nincstelen zenész tulajdonosát. De hazánk elhíresült közmunkása, Orgován Béla is ide tartozik, akinek nevén négy társaság volt fellelhető az Opten adatbázisában – derítette ki a 24.hu.Teljesség igénye nélkül említettem e két példát, csak tájékozódási pontokként. Van még belőlük bőven, sorolhatnánk napestig.

Azért akad valódi tulajdonos is a felszívódottak sorában

Pólusról nem csak az irodaházas center, cukrászda, vagy fittnes edzőterem jut az ember eszébe, hanem Pólus Péter, a kétezres évek közepének vendéglátó ipari sztárvállalkozója, aki nagy üzletet hozott össze: 2005-re luxusgolfszállót épített Göd határában. Ma a résztvevők – az önkormányzat, a CIB és a Magyar Fejlesztési Bank – a pénzük után futnak. A válság a hibás, vagy a semmivel alá nem támasztott üzleti és politikai ambíciók okozták a milliárdos buktát? Netán egyszerű szélhámosság, ami zajlott?

Pólus Péter Csaba, mint annyi más hasonszőrű társa ismeretlen helyen tartózkodik. Bizonyára oka van rá. Ha valaki mégis többet tudna róla és csalafintaságairól, az jelentkezzen!

Már pénzmosással is vádolják a bukott kormányfőt

FüHü

-

2018-08-08

0

Már pénzmosással is vádolják a bukott kormányfőt

Minden idők egyik legnagyobb korrupciós ügyével vádolják a volt malajziai miniszterelnököt: az állami befektetési alapból 4 és fél milliárd dollár tűnt el, Nadzsib Razak és családja pedig jachtokat, repülőket, amerikai szállodákat, festményeket vett.

Az új vád szerint pedig 42 millió ringgitet, vagyis 10 millió dollárt helyezett el illegálisan a magánszámláin. Razak korrupciós ügyeiről régóta beszéltek, de csak azután indult ellene vizsgálat, hogy tavasszal elvesztette a választást. A vizsgálat már kiterjedt Szingapúrra és Svájcra is.

Az állami fejlesztési alap elvileg azt a célt szolgálta, hogy elősegítse Malajzia gazdasági fejlődését, csakhogy a sajtó hamar lebuktatta:

a miniszterelnök számláján is találtak több százezer dollárt,

melyet az alap utalt át a számára.

Razak először mindent tagadott, de a botrány miatt korábbi mentora, a már 93 éves Mahathir Mohamed is visszatért a politikába, és elindult ellene a választáson, méghozzá ősi ellenségével, Anvar Ibrahimmal szövetkezve.

A bukott kormányfőt letartóztatták, útlevelét elkobozták. Az új vád, a pénzmosás miatt 15 év börtönre számíthat, a korrupció miatt 20 évre.

A piszkos pénzek 1%-át derítik csak fel

FüHü

-

2018-04-06

0

Évente minimum 29 milliárd eurót mosnak tisztára Európában, s a piszkos pénzek 99%-a célba is jut a bankok átutalási rendszerében, pedig a bankok évente 20 milliárdot költenek az ellenőrzésre! A kontinensen 400 profi pénzmosó működik.

Minderről Rob Wainwright az Europol távozó főigazatója beszélt a brüsszeli Politico tudósítójának. A szervezet hágai központjában adott interjújában szerint ennek pofon egyszerű az oka: minden tagállam nemzeti hatáskörben ellenőrzi a bankokat, miközben a nagy pénzmosó maffiák globális távlatokban gondolkodnak és cselekszenek. Jellemzőnek mondta a brit MI 5 egykori ásza, hogy a nagy pénzmosási ügyek két államra koncentrálódnak az Európai Unióban:

a brit és holland bankok kétharmados arányt hasítanak ki ebből az igen jövedelmező piacból.

Az Europol májusban távozó főigazgatója szerint a terrorizmus rádöbbentette a tagállamokat az egységes információs rendszer szükségességére. Ezért a nagy párizsi merényletsorozat után felgyorsult az információcsere, mert

a szolgálatok felismerték, hogy ha nem működnek együtt, akkor a terroristák játszva legyőzik őket.

Rob Wainwright szerint ezen a téren az Europol sokat lépett előre az ő irányítása alatt. Ő mégsem ezen a területen folytatja hanem a pénzmozgást figyeli majd a Deloitte informatikai csalások elleni harccal megbízott főnökeként.

Szlovákiában Ján Kuciak fiatal oknyomozó újságíró az olasz maffia pénzek nyomába eredt, és a pozsonyi kormányra lelt. Robert Fico le is mondott, de az újságírót meggyilkolták.

Líbiában Kadhafi maffia-állama óvakodott a bankoktól: készpénzzel fizetett.

Franciaországban, Nicolas Sarkozy ex-elnöknek azokra a kínos vizsgálóbírói kérdésekre kell válaszolnia, hogy kapott-e 5 millió eurót készpénzben Líbia akkori elnökétől?

Görögországban a jelenlegi kormányzat azzal gyanúsít korábbi miniszterelnököket, minisztereket és jegybank-vezetőket, hogy óriási uniós pénzeket nyúltak le, és juttattak saját bankszámlára, többnyire Anglián keresztül.

London közismerten az orosz maffiapénzek átutalási központja, de minthogy nehéz különbséget tenni a titkosszolgálatok által mozgatott pénzek és a maffia átutalásai között, ezért erre kísérletet sem tesznek. Rob Wainwright a brit belső elhárítástól jött, és nem véletlenül hallgat. A londoni City ugyanis nagymértékben profitál abból, hogy a piszkos pénzek rajta keresztül jutnak el „jogos tulajdonosukhoz”. Most a Brexit miatt nagy az aggodalom: mi lesz ezután? Az Europol távozó főnöke felvázol egy-két lehetőséget, de diplomatikusan nem foglal állást, a britek ugyanis szeretnének továbbra is profitálni a közös adatbankból, de egyáltalán nem ragaszkodnak a külső ellenőrzéshez.

Lényegében persze a többi tagállamban is ez a helyzet: senki sem kívánja a hazai elit olykor meglehetősen kétes pénzügyeit avatatlan szemek elé tárni.

Aki pedig mégiscsak erre tesz kísérletet, az könnyen úgy járhat, mint a fiatal szlovák újságíró, aki az olasz maffia és a pozsonyi kormány közötti pénzügyi kapcsolatokat vizsgálta, és akit menyasszonyával együtt nemrég temettek el.

Cáfolja a rendőrséget a legújabb pénzmosási ügy kulcsfigurájának ügyvédje

FüHü

-

2018-03-27

0

Cáfolja a rendőrséget a legújabb pénzmosási ügy kulcsfigurájának ügyvédje

Pénzmosás miatt folyik büntetőeljárás a „gyémántügy” kulcsfigurája ellen, ezt írta a Független Hírügynökségnek a férfi ügyvédje. Aki egyben cáfolta a rendőrséget és az ügyészséget, akik szerint azért nem tudták kihallgatni a férfit, mert megszökött. Mint írta: nem is akarták kihallgatni, pedig tudták, hogy lehet elérni.

A Magyar Nemzet írt először arról, hogy egy magyar férfi FBI-védelem alatt áll az Egyesült Államokban, és a gyanú szerint szerepe volt abban, hogy az elmúlt években 3-4 milliárd euró, vagyis kb. 1300 milliárd forint szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai országokban lévő számlákra. A lap szerint az amerikaiak azt gyanítják,

ez volt a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költsége”.

A lap azt írta: az FBI gyanúja szerint a pénzt jellemzően az MKB-ból vették fel, majd gyémántban vagy az arab világ párhuzamos bankrendszerén, az úgynevezett havalán keresztül vitték külföldre.

Az MKB ma bejelentette: pert indít, mert ezeket alaptalan rágalomnak tartja.

Az érintett férfi, F. Péter András ügyvédje közben közleményt küldött a Független Hírügynökségnek. Ebben azt írja: a férfivel szemben

„2014 óta pénzmosás miatt büntetőeljárás van folyamatban az NNI által közölt tényállás alapján”.

Az ügyvéd szerint a férfit „az évek óta húzódó eljárásban a nyomozó hatóság azonban annak ellenére nem hallgatta ki a mai napig, hogy védői útján amerikai lakcímét a nyomozó hatóság és a bíróság részére bejelentette, ahogyan annak ellenére sem történt meg kihallgatása, hogy a két állam közötti kölcsönös, protokoll tájékoztatás keretében a magyar hatóságok hivatalos tudomást szereztek arról, hogy Ügyfelünk az Amerikai Egyesült Államokban életvitelszerűen tartózkodik”.

A Nemzeti Nyomozó Iroda tegnap azt mondta: azért nem tudták kihallgatni a férfit, mert megszökött. Ügyvédje szerint viszont ez nem igaz. Azt írja:

„F. Péter Andrással a magyar nyomozóhatóság sem magyarországi tartózkodása idején, sem később, azaz a mai napig nem közölte a gyanúsítás tényét a büntetőeljárás szabályai szerint.”

Az ügyvéd szerint a férfi legálisan, az elfogatóparancs kiadása előtt hagyta el az országot, Amerikában tudta meg, hogy eljárás indult ellene. Ügyvédjei útján többször is jelezte, hogy a magyar hatóságok rendelkezésére áll, ennek ellenére nem kezdeményezték kihallgatását.

A közlemény szerint a férfi meghallgatása érdekében kezdeményezett jogsegély sorsára sem a Fővárosi Főügyészség, sem a Legfőbb Ügyészség nem adott az ügyvédjeinek tájékoztatást.

Az MKB perel az őt érintő cikk miatt

FüHü

-

2018-03-27

0

Az MKB Bank az üzleti jó hírnevének súlyos sérelmét jelentő, alaptalan rágalomnak tartja a Magyar Nemzetnek a bankra vonatkozó állításait, ezért rágalmazás miatt büntető feljelentést tesz a cikk kapcsán – tudatta az MKB. Az állítólagos 3-4 milliárd euró összegű pénzmosási ügy áll a háttérben.

A Magyar Nemzet hétfőn írt arról, hogy az FBI egy védett magyar tanú ügyében arról nyomoz, hogy Magyarországról 3-4 milliárd euró összeget vittek ki és mostak tisztára. Olyan pénzt, amelyet uniós támogatásokból szereztek. A pénzt az MKB-ból és más, kormány által ellenőrzött pénzintézetből vették ki – írta a lap.

A magyar bankrendszer jogszerű működésébe vetett általános állampolgári bizalom megerősítése, valamint az ügyfelek MKB Bankkal kapcsolatos bizalmának fenntartása és a bank üzleti hírnevének megvédése egyaránt megköveteli, hogy a bank határozottan visszautasítson minden olyan próbálkozást, melynek célja az, hogy a nevét lejárató kampányokba belekeverjék, a bankot politikai célokra – eszközként – használják – áll az MKB közleményében.

A bank szerint az összeg se stimmel. Míg a cikk szerint „ezerháromszázmilliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról”, addig az MKB szerint az elmúlt három évben, szigorúan ellenőrzött, többségében intézményi ügyfelek által kezdeményezett – 250 ezer eurót meghaladó egyedi készpénzes kifizetés keretében – mintegy 18 milliárd forintot vettek fel ügyfeleik a kirendeltségeikben.

Az FBI nyomozhat, tanúvédelembe más léptethet

N. Vadász Zsuzsa

-

2018-03-26

0

Az FBI nyomozhat, tanúvédelembe más léptethet

Az FBI tanúvédelmi programba nem tehet embereket, ugyanakkor a Szövetségi Nomozóiroda nyomozhat abban az ügyben is, amelyről a Magyar Nemzet ma robbantott egy bombát idehaza.

Az FBI-nak nincs jogszabályi felhatalmazása arra, hogy valakit a tanúvédelmi program hatálya alá helyezzen – hívta fel a Független Hírügynökség figyelmét egy amerikai szakértő. Erre akkor kerülhet sor, amikor az Igazságügyi Minisztérium egy szövetségi ügyésze által elrendelt nyomozás során valakit fel szeretnének venni a programba: a speciális szövetségi rendőri szerv, a minisztérium alá rendelt United States Marshals Service szervezet intézkedhet a tanúvédelmi programba való felvételéről, ahogy arról az 1970-ben született törvény (Racketeer Influenced and Corrupt Organizations Act) intézkedik.

Ennyiben tehát téved a Magyar Nemzet mai cikke, ám a leírtak alapján a magát megnevezni nem kívánó kapcsolatunk szerint biztos, hogy a szóban forgó illető valamit az Egyesült Államokban is elkövetett, s megállapították az amerikai bűnüldöző szervek hatáskörét és illetékességét. Az, hogy miért helyezték a tanúvédelmi programba – nem fogjuk megtudni, az ugyanis szigorúan titkos, de az biztos, hogy valami fontos dologról lehet szó.

Az is vélelmezhető, hogy nemzetközi, több kontinenst is érintő nyomozásról lehet szó, amelyet az FBI végez az Igazságügyi Minisztérium kerületi ügyészének hatáskörében, s Brüsszelig is elérhetnek a szálak.

Az idehaza komoly spekulációkat elindító Magyar Nemzet értesülést a rendőrség és a Legfőbb Ügyészség szokatlan gyorsasággal igyekezett cáfolni, ugyanakkor a cikk egyes elemei visszaköszönnek ezekben a közleményekben. Amit hangsúlyozni igyekeznek az az, hogy a pénzmosás EU-s vagy magyar költségvetési forrást nem érintett, illetve „nem merült fel” egyetlen eljárásban sem ilyesmi.

Ez volna az „atombomba” indítógombja?

FüHü

-

2018-03-26

0

Hosszú hónapok óta hallani hol nyíltan, hol utalásokban arról, hogy a választások előtt napvilágra kerül majd egy igazi – korrupciós/pénzmosásos – ügy. Nos, a Magyar Nemzet ma kihozott sztorija ebben a megközelítésben is több, mint érdekes. A szóban forgó összeg egyébként éppen megegyezik a Kósa-ügyben szereplővel.

Gyémánttá vált „alkotmányos költség”, magyar védett tanú Amerikában” – címmel közölt egy írást a lap amerikai forrásokból szerzett értesülésekre hivatkozva. Mint a lap írja: egy magyar férfi az FBI tanúvédelmi programjában kapott papírokkal él az Egyesült Államokban, és azért kíváncsiak rá az amerikai hatóságok, mert gyanújuk szerint ő is egy szem volt abban a láncban, amelynek a segítségével az elmúlt években három-négy milliárd euró, vagyis ezerháromszázmilliárd forintnak megfelelő összeg szivároghatott ki Magyarországról arab és ázsiai számlákra. A pénz – az amerikaiak gyanúja szerint – a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költsége”, a kormánypárti politikusok részére visszaosztott jutalék.

Mint ismeretes, a KÓsa-ügyben éppen ekkorra összeg szerepel.

Az FBI gyanúja szerint az összeget jellemzően az MKB-ból, esetenként pedig más, a kormány által ellenőrzött magyar bankokból vették fel.

A tranzakció készpénzben történt, alkalmanként néhány millió eurós összegben, hogy aztán a futárok (ilyen volt az Amerikában védett férfi is) gyémántban vagy az arab világ párhuzamos bankrendszerén, az úgynevezett havalán keresztül vigyék külföldre, jellemzően közel-keleti vagy szingapúri számlákra.

Címke: pénzmosás

Csaknem 20 milliárd eurós vagyon

559 millió dollár

Az emberélet nem múlhat pénzen

114 914 gyanús esetet talált tavaly a Pénzügyi Felügyelet az Európai Unió legerősebb államában, ahol az ellenőrzést mintaszerűnek tartották. Eddig.

Miben látják a problémát a Pénzügyi Felügyeletnél?

A Transparency International figyelmeztette a németeket

az olasz maffia több milliárd eurót mosott tisztára ingatlan üzletekben Németországban!

A nyilvántartásból gyakran nem derül ki a valódi tulajdonos neve

Azért akad valódi tulajdonos is a felszívódottak sorában

Minden idők egyik legnagyobb korrupciós ügyével vádolják a volt malajziai miniszterelnököt: az állami befektetési alapból 4 és fél milliárd dollár tűnt el, Nadzsib Razak és családja pedig jachtokat, repülőket, amerikai szállodákat, festményeket vett.

a miniszterelnök számláján is találtak több százezer dollárt,

a brit és holland bankok kétharmados arányt hasítanak ki ebből az igen jövedelmező piacból.

Lényegében persze a többi tagállamban is ez a helyzet: senki sem kívánja a hazai elit olykor meglehetősen kétes pénzügyeit avatatlan szemek elé tárni.

ez volt a nyertes uniós pályázatok „alkotmányos költsége”.

Az FBI tanúvédelmi programba nem tehet embereket, ugyanakkor a Szövetségi Nomozóiroda nyomozhat abban az ügyben is, amelyről a Magyar Nemzet ma robbantott egy bombát idehaza.

Az is vélelmezhető, hogy nemzetközi, több kontinenst is érintő nyomozásról lehet szó, amelyet az FBI végez az Igazságügyi Minisztérium kerületi ügyészének hatáskörében, s Brüsszelig is elérhetnek a szálak.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA