Mégis felülvizsgálhatók a devizahiteles ügyek?

0
127
Forrás: wikimedia.org

Ha a tájékoztatásból nem derült ki, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyam-változásnak nincs felső határa, és az valós veszély, akkor a devizahiteles szerződés érvénytelen – ez a lényeg a Kúria Konzultációs Testületének álláspontjában. Ezzel akár fordulat is beállhat sok devizahiteles banki szerződésében.

Március közepén hozott ítéletet az Európai Unió Bírósága (EUB) a magyar devizahiteles ügyek egyes kérdéseiről egy eljáró magyar bíró kérdései alapján. Sokan ezt akkor úgy értelmezték, hogy a hatályos magyar jogszabályok ellenében felülvizsgálhatók lesznek az évekkel ezelőtt lezárt peres ügyek. Mások inkább hűtötték a kedélyeket, mondván ugyan visszamenőleg is megsemmisíthetők a tisztességtelen feltételeket tartalmazó devizahiteles szerződések, ám ehhez olyan feltételek fennállása kell, amelyre a magyar jogrendszerben nincsen semmi esély.

Mikor tisztességes a tájékoztatás?

Most mégis úgy néz ki, hogy – szigorúan egyenkénti döntésekkel – mégis újranyithatók az akták, legalábbis ez olvasható ki a Kúria Konzultációs Testületének ülésén tett megállapítások emlékeztetőjéből. Vagyis hozzányúlhatnak az eddig nyitva hagyott kérdéshez, valóban kizárólag az adós viselje-e az árfolyam-kockázat összes következményét, az elszállt törlesztési összegek terhét.

Ezt a fórumot a Kúria elnöke hívta életre a devizahiteles szerződések érvénytelenségi pereinek jogalkalmazási kérdéseinek vizsgálatára tavaly decemberben. Ennek során a Kúria által több, mint 140 ügy vizsgálatát végezték el a bíróságok gyakorlatáról. Arról, hogyan ítélték meg az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési kikötések tisztességtelenségének kérdését.

Mint a tíz pontban foglalt anyagból kitűnik, arról tettek megállapításokat, mely tartalmi elemei vannak a bank részéről a kölcsönt felvevők részére adott tájékoztatás tisztességességének az árfolyam-kockázatról.

A legfontosabbnak az tűnik, amely szerint a tájékoztatás akkor megfelelő, ha abból kitűnik, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa, vagyis a törlesztő részlet akár jelentősen is megemelkedhet. Valamint

akkor, ha az is kitűnik, hogy az árfolyamváltozás lehetősége valós, az a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet.

Sőt, a testület ezt megtoldotta azzal, hogy a tájékoztatásból egyértelműen ki kell tűnnie nemcsak annak, hogy az árfolyam-változással számolni kell, hanem annak is, hogy az

nem elhanyagolható mértékű kockázat,

és nem csak elhanyagolható mértékben növelheti a törlesztő részleteket.

És itt mindjárt húztak is egy határvonalat. Ha ugyanis a világos és érthető írásbeli, vagy szóbeli tájékoztatásból a várható árfolyam-növekedés felső határa vagy maximális nagyságrendje megállapítható, az árfolyamkockázat csak eddig a mértékig terheli a fogyasztót.

Fontos körülményre világít rá a testület, amikor nem megfelelőnek tartja a kockázatról szóló tájékoztatást, ha ezt az ügyfélnek úgy kell több helyről összeszednie és értelmeznie. Például az általános szerződési feltételekből, üzletszabályzatból. És akkor se tisztességes, ha a szerződés egyes rendelkezéseiből ez csak kikövetkeztethető.

Az érthetőség is számít

És hogy teljesen egyértelmű legyen a megállapítás súlya, leszögezik: az árfolyam-kockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás (vagyis hogy az ügyfél vagy a bank terhe-e az elszaladt forint-deviza-kurzus miatti törlesztés-növekedés) elmaradása vagy nem megfelelő volta miatt tisztességtelen, ezért érvénytelen a szerződésnek az a része, amely a kockázatot az ügyfélre terhelte. A tisztességtelenséghez magyarázatul a testület odabiggyesztette a

„nem világos, nem érthető”

kiegészítést.

Ebben az esetben pedig az egész szerződés válik érvénytelenné, „aminek következtében a fogyasztó nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére”.

A bírósági testület egy másik pontban azzal is megerősíti a fogyasztói jogot, hogy lényegében elismeri a kölcsönt felvevők gyakori jellemző általános tájékozatlanságát. Legalábbis ez olvasható ki abból, amikor arról írnak, hogy figyelemmel kell lenni a szerződés átlagos fogyasztó számára esetleg félreérthető, homályos, bonyolult megfogalmazására is.

Tehát amikor azt vizsgálják, hogy a fogyasztó kellő körültekintéssel járt-e el, amikor nem kért a pénzügyi intézménytől további tájékoztatást, figyelembe kell venni a szerződés megérthetőségét is.

És persze kitérnek arra is, hogy a tájékoztatás elhangzásakor, illetve ennek aláírásakor elegendő időt kellett adni az ügyfélnek a szerződés áttanulmányozására. Ha nem így történt, akkor bizony kifogásolható a tájékoztatás.

Ezzel nincs vége

Vagyis a testület lényegében a devizahiteles perek összes kényes részére adtak most fogódzót a Kúria számára. És leszögezték azt is, hogy az árfolyam-kockázatról szóló tájékoztatás tisztességességének megállapítása a bizonyítékok összességének mérlegelésén alapulhat. Ebből arra a következtetésre jutnak, hogy a Kúria nem bocsáthat ki újabb jogegységi határozatot a bíróságok számára. Vagyis

az ügyeket egyenként lehetséges elbírálni

a most felállított szempontok figyelembe vételével.

Az ügynek ezzel természetesen nincs vége, hiszen ha sok szerződés érvénytelenné válik visszamenőleg, akkor dönteni kell arról is, hogy ebből mi következik: a felvételkori árfolyamon forintosítsák-e a hiteleket, és akkor mi legyen a kamatokkal (15 százalék körüli forintkamatok voltak akkoriban, ez nyitotta meg a harmadakkora kamatú frankkölcsönök előtti utat).

A testület június közepi ülésén fogja megvizsgálni, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történhet.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..