Kezdőlap Címkék Devizahitelek

Címke: devizahitelek

Mégis felülvizsgálhatók a devizahiteles ügyek?

Ha a tájékoztatásból nem derült ki, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyam-változásnak nincs felső határa, és az valós veszély, akkor a devizahiteles szerződés érvénytelen – ez a lényeg a Kúria Konzultációs Testületének álláspontjában. Ezzel akár fordulat is beállhat sok devizahiteles banki szerződésében.

Március közepén hozott ítéletet az Európai Unió Bírósága (EUB) a magyar devizahiteles ügyek egyes kérdéseiről egy eljáró magyar bíró kérdései alapján. Sokan ezt akkor úgy értelmezték, hogy a hatályos magyar jogszabályok ellenében felülvizsgálhatók lesznek az évekkel ezelőtt lezárt peres ügyek. Mások inkább hűtötték a kedélyeket, mondván ugyan visszamenőleg is megsemmisíthetők a tisztességtelen feltételeket tartalmazó devizahiteles szerződések, ám ehhez olyan feltételek fennállása kell, amelyre a magyar jogrendszerben nincsen semmi esély.

Mikor tisztességes a tájékoztatás?

Most mégis úgy néz ki, hogy – szigorúan egyenkénti döntésekkel – mégis újranyithatók az akták, legalábbis ez olvasható ki a Kúria Konzultációs Testületének ülésén tett megállapítások emlékeztetőjéből. Vagyis hozzányúlhatnak az eddig nyitva hagyott kérdéshez, valóban kizárólag az adós viselje-e az árfolyam-kockázat összes következményét, az elszállt törlesztési összegek terhét.

Ezt a fórumot a Kúria elnöke hívta életre a devizahiteles szerződések érvénytelenségi pereinek jogalkalmazási kérdéseinek vizsgálatára tavaly decemberben. Ennek során a Kúria által több, mint 140 ügy vizsgálatát végezték el a bíróságok gyakorlatáról. Arról, hogyan ítélték meg az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési kikötések tisztességtelenségének kérdését.

Mint a tíz pontban foglalt anyagból kitűnik, arról tettek megállapításokat, mely tartalmi elemei vannak a bank részéről a kölcsönt felvevők részére adott tájékoztatás tisztességességének az árfolyam-kockázatról.

A legfontosabbnak az tűnik, amely szerint a tájékoztatás akkor megfelelő, ha abból kitűnik, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa, vagyis a törlesztő részlet akár jelentősen is megemelkedhet. Valamint

akkor, ha az is kitűnik, hogy az árfolyamváltozás lehetősége valós, az a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet.

Sőt, a testület ezt megtoldotta azzal, hogy a tájékoztatásból egyértelműen ki kell tűnnie nemcsak annak, hogy az árfolyam-változással számolni kell, hanem annak is, hogy az

nem elhanyagolható mértékű kockázat,

és nem csak elhanyagolható mértékben növelheti a törlesztő részleteket.

És itt mindjárt húztak is egy határvonalat. Ha ugyanis a világos és érthető írásbeli, vagy szóbeli tájékoztatásból a várható árfolyam-növekedés felső határa vagy maximális nagyságrendje megállapítható, az árfolyamkockázat csak eddig a mértékig terheli a fogyasztót.

Fontos körülményre világít rá a testület, amikor nem megfelelőnek tartja a kockázatról szóló tájékoztatást, ha ezt az ügyfélnek úgy kell több helyről összeszednie és értelmeznie. Például az általános szerződési feltételekből, üzletszabályzatból. És akkor se tisztességes, ha a szerződés egyes rendelkezéseiből ez csak kikövetkeztethető.

Az érthetőség is számít

És hogy teljesen egyértelmű legyen a megállapítás súlya, leszögezik: az árfolyam-kockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás (vagyis hogy az ügyfél vagy a bank terhe-e az elszaladt forint-deviza-kurzus miatti törlesztés-növekedés) elmaradása vagy nem megfelelő volta miatt tisztességtelen, ezért érvénytelen a szerződésnek az a része, amely a kockázatot az ügyfélre terhelte. A tisztességtelenséghez magyarázatul a testület odabiggyesztette a

„nem világos, nem érthető”

kiegészítést.

Ebben az esetben pedig az egész szerződés válik érvénytelenné, „aminek következtében a fogyasztó nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére”.

A bírósági testület egy másik pontban azzal is megerősíti a fogyasztói jogot, hogy lényegében elismeri a kölcsönt felvevők gyakori jellemző általános tájékozatlanságát. Legalábbis ez olvasható ki abból, amikor arról írnak, hogy figyelemmel kell lenni a szerződés átlagos fogyasztó számára esetleg félreérthető, homályos, bonyolult megfogalmazására is.

Tehát amikor azt vizsgálják, hogy a fogyasztó kellő körültekintéssel járt-e el, amikor nem kért a pénzügyi intézménytől további tájékoztatást, figyelembe kell venni a szerződés megérthetőségét is.

És persze kitérnek arra is, hogy a tájékoztatás elhangzásakor, illetve ennek aláírásakor elegendő időt kellett adni az ügyfélnek a szerződés áttanulmányozására. Ha nem így történt, akkor bizony kifogásolható a tájékoztatás.

Ezzel nincs vége

Vagyis a testület lényegében a devizahiteles perek összes kényes részére adtak most fogódzót a Kúria számára. És leszögezték azt is, hogy az árfolyam-kockázatról szóló tájékoztatás tisztességességének megállapítása a bizonyítékok összességének mérlegelésén alapulhat. Ebből arra a következtetésre jutnak, hogy a Kúria nem bocsáthat ki újabb jogegységi határozatot a bíróságok számára. Vagyis

az ügyeket egyenként lehetséges elbírálni

a most felállított szempontok figyelembe vételével.

Az ügynek ezzel természetesen nincs vége, hiszen ha sok szerződés érvénytelenné válik visszamenőleg, akkor dönteni kell arról is, hogy ebből mi következik: a felvételkori árfolyamon forintosítsák-e a hiteleket, és akkor mi legyen a kamatokkal (15 százalék körüli forintkamatok voltak akkoriban, ez nyitotta meg a harmadakkora kamatú frankkölcsönök előtti utat).

A testület június közepi ülésén fogja megvizsgálni, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történhet.

Sok a nyitott kérdés a bedőlt hitelű lakások visszavásárlásában

A lényegi kérdésekre nincs válasz az állam által megvett bedőlt hitelű lakások tervezett visszavásárlásának feltételeiről. Nem ismertek a kedvezmények és a vételár meghatározása sem.

Amint arról pár napja írtunk, a kormány terve az, hogy minél több olyan lakástól megszabadul, amelyet a Nemzeti Eszközkezelő (NET) Zrt. vásárolt meg 2012 óta tulajdonosaiktól a bedőlt hitelszerződések miatt. (Egy kormányrendelet pedig azóta megjelenése napján le is zárja az egész eszközkezelős programot, már csak a benyújtott szándéknyilatkozatok elbírálására lesz lehetőség.)

Röviden összefoglalva a felkínálandó lehetőséget: a bérlővé vált volt tulajdonos – ha rendben fizette a havi díjat – kedvező feltételekkel egy összegben megveheti a lakást. Ehhez annak elhelyezkedése alapján százalékos kedvezményt kap a vételárból, amelybe beszámítják az eddigi bérleti díjak összegét. Nincs kamat az árra, és az összes költséget az állam fizeti.

A másik lehetőség hosszú távú részletfizetéssel vásárolni vissza a lakást. Az árba ekkor is beszámítják a korábbi bérleti díjakat, és ez is kamatmentes, a költségek ekkor is az államot terhelik.

Harmadik választás lehet, hogy a lakó marad a lakásban bérlőként a jelenlegi feltételekkel.

A visszavásárlási szerződéseket 2019-ben kell megkötni.

Az első ránézésre kedvezőnek tűnő ajánlat olvastán az első felmerülő kérdés az, hányan lehetnek azok, akik idő közben olyan anyagi helyzetbe kerültek, hogy megvegyék a lakást. Erre semmilyen utalás sincs a NET honlapján olvasható közleményben.

A benyújtott törvényjavaslat semmilyen részletet se árul el a leglényegesebb kérdésekről: hogyan állapítják meg a vételárat.

A jelenlegi piaci árakat veszik alapul, vagy az évekkel korábbi megvásárlási árat?

Arra sincsen egyértelmű rendelkezés, hogy nem emelkedhet a bérleti díj a benn maradó lakók esetében. (Ezeket később nyilván rendeletben a kormány fogja meghatározni.)

A NET 2012. eleje óta 36 ezer ingatlant vett meg, 154 ezer ember menekült meg úgy a többmilliós hiteltartozástól, hogy továbbra is az otthonában maradhatott – ennyi az összes információ, amit a NET közreadott a program lezárása előtt.

A NET lakásállományának megoszlása 2015-ben. Forrás: NET Zrt.

Ha megnézzük a jelenleg érvényes bérleti díjakat, világossá válik, hogy miért akar megszabadulni ezektől az ingatlanoktól az állam. A lakbér alapja a lakóingatlan hitelfelvételkor megállapított forgalmi értékének 1,5 százaléka, osztva 12-vel. Ez annyira kevés, hogy

a lakások szükséges állagmegóvására se futja,

a lassan esedékes ilyen-olyan felújítások elmaradása miatt ezek a lakások-házak rohamosan veszítenének értékükből. (Egy jelenleg 16-18 millióért megvehető használt garzon esetében 13-15 ezres havi bérlet lenne, miközben a piaci díj minimum 80-90 ezer.)

Ez tehát a tulajdonos államnak folyamatos veszteségforrás volt eddig is. (Ezen még az se sokat javít, hogy az éves hivatalos inflációval emelhették a havi díjat.)

Mindezekből az is következik, hogy a vételárba beszámítható bérleti díjak összege nem lesz túlságosan magas, pontosabban nagyon nem mindegy, hogy annak, aki mondjuk öt éven át kifizetett összesen egymillió körüli pénzt, ezt az összeget mekkora vételárba számítják be. (Ebből piaci lakásár esetén pár négyzetméterre futja.)

A jogszabályok alapján figyelembe vett

megvásárláskori vételárak meglehetősen nyomottak voltak.

Eleve nem túlságosan magasan húzták meg a plafont a figyelembe vehető forgalmi értékben.

A jelzáloghitel-szerződés aláírásakori maximális forgalmi érték Budapesten és agglomerációjában, valamint a megyei jogú városokban 25 millió, egyéb településeken 20 millió lehetett. (Igaz, a bedőlt hitelesek szerződései még jóval a pár éve zajló áremelkedések előtt keletkeztek.)

A NET a hitelszerződésben megállapított forgalmi értéknek csak 47 százalékát fizette ki a fővárosban, az agglomerációban és a megyei jogú városokban, a többi városban 43, községekben már csak 29 százalékát. További megszorítás volt, hogy a NET a fenti három települési kategóriában legfeljebb 9,4 millió, 6,45, illetve 4,35 milliót fizethetett.

Mindezek alapján nem csoda, hogy a NET honlapján elérhető utolsó, 2015. januári nyilvános adatsorok szerint a megvásárolt ingatlanok átlagos forgalmi értéke a jelzálog-hitelszerződés megkötésekor 7,9 millió forint, a NET Zrt. által fizetett átlagos vételár 3,7 millió forint volt. (Ekkorra 24,2 ezer ingatlant vett meg a NET a jelenlegi 36 ezerből.)

Rendkívüli parlamenti ülést tartanának a CEU és a devizahitelesek miatt

0

A szocialisták kezdeményezték, az LMP támogatja, a Fidesz viszont nem. A Jobbik még nem döntött.

A szocialisták azért kezdeményezték a rendkívüli parlamenti ülés összehívását még július közepén, hogy módosítsák a felsőoktatási törvényt, miután

az Európai Bizottság újabb szakaszba léptette az ügyben Magyarország ellen megindított kötelezettségszegési eljárást.

Hadházy Ákos, az LMP társelnöke ma sajtótájékoztatóján azt mondta, javaslatot tettek a napirend kiegészítésére annak érdekében, hogy a devizahitel-károsultak kilakoltatását a lehető leghamarabb felfüggesszék. Tavaly rekordszámú, mintegy háromezer károsultat lakoltattak ki, idén pedig már több mint 10 ezer kilakoltatási eljárás indult el. Szerinte a kormány nem oldotta meg a problémát, csak azoknak segített, akiknek a legkevésbé volt erre szüksége.

A CEU épülete
Forrás: Wikimedia Commons

Hadházy a CEU-val kapcsolatban azt mondta:

“az egyetem meggyilkolásának megakadályozására nincs túl sok idő”.

Azt is mondta:

A kormány nem akar tárgyalni, nem akarja megoldani ezt a helyzetet.

MTI Fotó: Kovács Attila

Ujhelyi István, az MSZP alelnöke ugyanezen a sajtótájékoztatón közölte, ha az Országgyűlés egy hónapon belül nem lép a CEU-t ellehetetlenítő törvény ügyében, akkor

a kérdés az Európai Bíróságra kerül, amelynek ítélete súlyos pénzbírságot jelenthet Magyarországnak.

Javaslatuk szerint augusztus 21-én lenne a rendkívüli parlamenti ülés. Összehívásához 40 képviselő aláírására van szükség, az MSZP-nek és az LMP-nek együtt 33 képviselője van.

A Fidesz sorosozással válaszolt,

az MTI-vel azt közölték, nem vesznek részt a rendkívüli ülésen, amit szerintük “Soros György a helyi embereivel akarja összehívatni”, hogy „eltöröltesse a Lex CEU-t”.

A közlemény érdekessége, hogy korábban a Fidesz volt az, amelyik tiltakozott az ellen, hogy a törvény a CEU-ról szólna – most pedig ők maguk nevezték a törvényt Lex CEU-nak.

Ahhoz, hogy össze tudják hívni a rendkívüli ülést, a Jobbik képviselőire is szükség van. Dúró Dóra szóvivő a Hír TV-ben azt mondta: támogatják a kezdeményezést.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK