Kezdőlap Címkék Kúria Konzultációs Testülete

Címke: Kúria Konzultációs Testülete

Devizahitelek: forintosítás vagy árfolyammaximálás

Két javaslatot ad a Kúria a még folyamatban lévő devizahiteles perekben a bíróságoknak: forintosítást vagy az árfolyamok maximálását. A nem kötelező állásfoglalás eszerint kizárja a szerződések megsemmisítését a hiányos tájékoztatás esetében is.

A Kúria Konzultációs Testülete (KT) újabb állásfoglalásban kívánt támpontot adni azon devizahiteles perekben, amelyek még folyamatban vannak. A KT most azzal a kérdéssel foglalkozott, hogy az árfolyamkockázatot a fogyasztóra hárító szerződési kikötések – tájékoztatás hiánya, vagy nem megfelelő volta miatti – tisztességtelenségének megállapítása folytán teljes egészében érvénytelen devizaalapú kölcsönszerződésre mely jogkövetkezmények alkalmazásának van helye és milyen tartalommal.

Ha már sikerült bizonyítani a bank tisztességtelenségét

Az előző állásfoglalásban bővebben fejtette ki a KT, hogy mely esetekben minősül tisztességtelennek a banki tájékoztatás, és némileg tágították az ennek kimondásához vezethető okok körét. A mostani tehát csak a devizahiteles érvénytelenségi perek azon – az eddigi tapasztalatok szerint szűk – körére vonatkozik, ahol a fogyasztónak sikerült bizonyítania, hogy az árfolyamkockázatról egyáltalán nem, vagy nem megfelelő (nem világos, nem érthető) módon kapott tájékoztatást.

Az állásfoglalás nem kötelező a bíróságokra nézve.

Fontos kitétel, hogy ezekben a perekben a bíróság az érvénytelenségnek csak egyetlen jogkövetkezményét alkalmazhatja: érvényessé kell nyilvánítania a szerződést, kiküszöbölve ezzel az érvénytelenségi ok miatt bekövetkezett érdeksérelmet. Az érvénytelenség egyéb jogkövetkezményeinek alkalmazása kizárt.

Vagyis a teljes devizás szerződések visszamenőleges megsemmisítése nem lehetséges

a KT szövegének értelmezésével. A kúriai testület két megoldást ajánl a további perekben.

Érvényes marad forintosítva

Az egyikben a szerződést a bíróság forintkölcsönként nyilvánítja érvényessé, mert a fogyasztó árfolyamkockázat alóli mentesülésének következménye a devizában való nyilvántartás megszűnése. Ezzel a szerződés már nem minősül devizaalapúnak és így kikerül a forintosítási törvények hatálya alól is.

Ez konkrétan azt jelenti, hogy

a kölcsön összegét a ténylegesen a fogyasztó rendelkezésére bocsátott forintösszegben kell meghatározni.

Ilyenkor ügyleti kamatként a forintra vonatkozó pénzpiaci kamat szerződéskötéskori értékének kamatfelárral növelt mértékét kell figyelembe venni.

Ezen számítás eredményeként a fogyasztó nem kerülhet hátrányosabb helyzetbe, mint a szerződés érvényessége esetén. A forintkölcsönként való érvényessé nyilvánítás tehát legfeljebb a fogyasztó keresetének elutasítását eredményezheti, de nem keletkeztethet a pénzügyi intézet által érvényesíthető további követelést.

Vagyis – ha jól értjük – ebben az esetben a tényleges forintösszeg plusz a kamatok megfizetésén felül nem lehet további követelése a banknak.

Érvényes maximált árfolyamon

A másik lehetőség az, hogy a szerződést a bíróság úgy teszi érvényessé, hogy a deviza-forint átváltási árfolyamot maximálja, a szerződésben rögzített kamatmérték forintosítási fordulónapig történő érintetlenül hagyásával.

Ez a megoldás abból indul ki, hogy az a szerződési kikötés tisztességtelen, amely jelentős egyenlőtlenséget idézett elő a fogyasztó kárára. Az érvényessé nyilvánítás során a bíróságnak – a feltűnő értékaránytalanság kiküszöbölésével – nem teljes értékegyensúlyt kell létrehoznia a felek között, hanem

az aránytalanságnak csak azt a mértékét kell kiküszöbölnie, amely már jelentőssé tette az egyenlőtlenséget.

(Vagyis az árfolyamelfutásból származó túlzott mértéket.)

A bíróság feladata a mérlegelés

Az viszont a bíróság mérlegelési körébe tartozik, hogy mi legyen az a maximált árfolyam, amely mértékig a fogyasztónak még viselnie kell az árfolyamkockázatot. Ilyenkor figyelembe kell venni néhány szempontot.

Elsődlegesen annak van jelentősége, hogy

a devizaalapú szerződés alacsonyabb kamatmértéke által nyújtott előnyök meddig ellensúlyozták az árfolyamváltozásból eredő hátrányokat.

(Akkoriban 4-5 százalék kamatra lehetett felvenni például svájci frank alapú kölcsönt, a forinthitelek kamata ennek nagyjából háromszorosa volt.)

Jelentősége van továbbá a felvételkori árfolyamnak és az alkalmazott kamatmértéknek. Az átlagos fogyasztó által előre látható árfolyamkockázat meghatározása során az általa elérhető ismeretekre kell figyelemmel lenni, így euró hitelek esetén ki lehet indulni az intervenciós sávokból, amelyek léte a sajtóból jól ismert lehetett a kúriai testület szerint.

A legtöbbek által igénybe vett svájci frank alapú hitelek esetében a KT úgy fogalmaz, hogy az átlagos

fogyasztónak fel kellett ismernie, hogy a forint és a svájci frank inflációjának különbségéből adódóan az árfolyamok elcsúszhatnak.

A bírói mérlegeléshez a későbbi jogalkotás is adhat támpontokat. A fogyasztó által viselt árfolyamkockázat felső határaként figyelembe vehetőek a 2011-es törvényben meghatározott árfolyamok (svájci frankra 180, az euróra 250, a 100 japán jenre 200 forint). Figyelembe vehető továbbá az uniós irányelvben előírt 20 százalék mértékű árfolyamkockázat, mint amelyet a fogyasztó tájékoztatás hiányában is viselni köteles.

A bíróság által maximált árfolyam a forintosítás során is irányadó. A forintosítás fordulónapjától a forintosítási törvényekben meghatározott kamatszabályok az irányadóak. A fogyasztó tartozását vagy a részére esetleg visszajáró összeget ennek megfelelően kell kiszámítani.

Az Európai Bíróság visszalőtte a devizahiteles pereket

A magyar bíróságnak kell elbírálnia, hogy világosak és érthetőek-e a devizahiteles szerződéseknek az árfolyamot rögzítő feltételei – tudatta az Európai Unió Bírósága (EUB). Ha a szerződéses feltétel tisztességtelen, az nem róhat kötelezettséget a fogyasztóra. A Kúrián már elkezdődött a devizahiteles perek átfogó vizsgálata.

A Budai Központi Kerületi Bíróságnak (BKKB) kell döntenie arról, hogy a devizahiteles szerződésekben az érintett pénzintézetek, megfelelve a vonatkozó uniós irányelvnek, világosan és érthetően fogalmazták-e meg a folyósítási árfolyamot rögzítő feltételeket – közölte döntését a luxembourgi székhelyű EUB.

Hol rögzítették a folyósítási árfolyamot?

A BKKB a devizahitelekkel kapcsolatban arról kérte ki az uniós bíróság véleményét, hogy a tisztességtelen feltételekről szóló uniós irányelvvel ellentétes-e szerződésekben alkalmazott egyik feltétel. Ebben

a bank a folyósítási árfolyamot nem a devizahitel-szerződésben, hanem csak egy ahhoz kapcsolódó olyan jóváhagyási értesítőben határozza meg,

amelyet az adós nem írt alá.

Ítéletében az EUB közölte: ha az illetékes magyar bíróság azt állapítja meg, hogy a folyósítási árfolyamot rögzítő szerződési feltételeket a pénzintézetek nem kellően világosan és érthetően fogalmazták meg, akkor lehet azt vizsgálni, hogy ez a feltétel tisztességtelen-e. Erről azonban szintén a BKKB-nak kell döntenie.

A semmisség feltételei

Ha meg kellene állapítani az említett feltétel tisztességtelen jellegét, úgy ez – az irányelv értelmében – nem róhat kötelezettséget a fogyasztóra nézve. De a szerződés változatlan feltételekkel továbbra is köti a feleket, ha a kifogásolt feltétel kihagyásával is teljesíthető. Ennek értékelését is a BKKB-nak kell elvégeznie.

Vagyis a hitelintézetek által alkalmazott magyar szabályozás csak akkor lenne összeegyeztethetetlen a vonatkozó uniós irányelvvel, ha a feltételeket nem fogalmazták meg világosan és érthetően, ha e feltétel tisztességtelenségét megállapítják, valamint ha a szerződés e feltétel kihagyásával nem teljesíthető – tették hozzá Luxemburgban.

A Kúrián már zajlik a perek elemzése

A Kúria Konzultációs Testülete (KKT) az év elején látott hozzá az eddigi ítéletek alapján annak áttekintéséhez, hogy megfelelő volt-e a bankok tájékoztatása. Áprilisban ismertetett ülési jegyzőkönyve szerint azt vizsgálták, a perekben hogyan ítélték meg az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési kikötések tisztességtelenségének kérdését. Például

az árfolyam-kockázat ismertetésében, az árfolyamváltozásban rejlő veszélyek ismertetésének alaposságában.

A KKT álláspontja az, hogy az árfolyam-kockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás (vagyis hogy az ügyfél vagy a bank terhe-e az elszaladt forint-deviza-kurzus miatti törlesztés-növekedés) elmaradása vagy nem megfelelő volta miatt tisztességtelen, ezért érvénytelen a szerződésnek az a része, amely a kockázatot az ügyfélre terhelte. A tisztességtelenséghez magyarázatul a testület odabiggyesztette a

„nem világos, nem érthető”

kiegészítést.

Ebben az esetben pedig az egész szerződés válik érvénytelenné, „aminek következtében a fogyasztó nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére”.

A testület június közepi ülésén fogja megvizsgálni, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történhet.

Lehet, hogy keveseknek lesz „devizahitel-fordulat”

A bő három éve felfüggesztett devizahiteles perek egy részére lehet hatással a Kúria Konzultációs Testületének állásfoglalása a nem megfelelő tájékoztatás pontosításáról. Azok számára, akik annak idején kérték a banki szerződés egészének érvénytelenné nyilvánítását is.

Sokakban támadt fel a remény, hogy mégis fordulatot ígér a Kúria Konzultációs Testületének (KT) minapi állásfoglalása. A Kúria elnökének kezdeményezésére létrejött csapat bírákból áll, elnöke a polgári kollégium vezetője, Wellmann György. Nem mellesleg az, akinek irányításával öt éve megalkották azokat a jogegységi határozatokat, amelyek – törvények mellett – rendezni igyekeztek a devizahitel-szerződések ügyét.

Pontosítottak, körülírtak

De ezekben éppen az árfolyamkockázatról nem döntöttek. Arról, hogy ki viselje ennek terhét: az ügyfél vagy a bank. (Az árfolyamrés ügyét rendezték, illetve forintosították a szerződések egy részét. Az árfolyam-kockázatra 2011-ben próbáltak megoldást találni, de ez a törvény végül nem orvosolta teljes körűen a bajt.)

A KT 140 ügyet vizsgált meg.

Azt, mi volt a bíróságok gyakorlata a szerződések tisztességtelenségének megítélésében

arról, a bankok hogyan tájékoztatták a kölcsönt felvevőket az árfolyam-kockázatról.

Körülírták azokat a körülményeket, amelyek megléte esetén megállapítható a bankok gyakorlatának tisztességtelen volta. Egyebek közt kimondták, hogy ennek tekinthető, ha különféle dokumentumokból, illetve a szerződésben több helyről kellett az ügyfélnek „összeollóznia” az árfolyamban rejlő rizikó elmagyarázását; ha nem tették egyértelművé, hogy ez a kockázat valós veszély és a szerződés teljes időtartamában bármikor valóra válhat; és főleg,

ha nem magyarázták el az ügyfeleknek, hogy ennek összegében (vagyis a törlesztőrészlet megugrásában) nincs felső határ;

és leszögezték, hogy nem róható fel az ügyfélnek, ha nem tett fel újabb tisztázó kérdéseket, s ha a szerződés szövege – konyhanyelven fogalmazva – kellően homályos és jogias ahhoz, hogy nem érthető átlagembernek.

Csak egyedileg dönthetnek, de kik ügyében?

A testület leszögezte, hogy újabb iránymutatás (a bíróságokra kötelező jogegységi határozat) nem lehetséges, a folytatható pereket egyedileg kell elbírálni.

Adódik a kérdés, hogy kiket érinthet ez az eddigieknél egyértelműbb álláspont arról, hogy mi tekinthető alapos tájékoztatásnak a zömmel svájci frankban felvett, de forintban folyósított és törlesztett kölcsönök árfolyam-kockázatáról. (Töredék hányadban voltak eurós és japán jenes ügyletek is.)

Magyar György magyarázata szerint a 2014-es törvények alapján a devizaalapú kölcsönszerződések érvényességével kapcsolatban folyamatban lévő pereket fel kellett függeszteni legkésőbb 2015. december 31-ig. S ezeket a pereket csak akkor lehet(ett) folytatni,

ha az érvénytelenség, vagy részleges érvénytelenség megállapítása mellett a szerződés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége jogkövetkezményének alkalmazását is kérte a felperes.

Vagyis ha van olyan folyamatban lévő per, amelyben az eredeti devizaalapú szerződés érvénytelenségét támadja a fogyasztó azon az alapon, hogy – az árfolyamkockázatról történő megfelelő tájékoztatás elmaradása miatt –

az egész szerződés érvénytelen, ott lehet még ennek jelentősége.

De – ismétli meg nyomatékkal az ügyvéd -, ilyen per csakis úgy lehet folyamatban, ha az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazását is kéri a devizahiteles.

És ha érvénytelen, utána mi lesz? Még nem tudjuk

Ennek három következménye lehet. Fő szabályként az eredeti állapot helyreállítása, ami aligha járható út: az ingatlanokat megvették előző tulajdonosuktól vagy felépítették, és azóta eltelt 10-15 év. Ebben az esetben a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Erre akkor van lehetőség, ha az érvénytelenség oka – különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével – megszüntethető.

A KT éppen erről fog állásfoglalást kialakítani következő, június közepi ülésén. Tehát arról,

mi történjék, ha az elégtelen tájékoztatás miatt ki kell mondani a szerződés érvénytelenségét.

Ez az állásfoglalás nem jogszabály

A kúriai testület nyilvánosságra hozott összefoglaló megállapításai a bírói joggyakorlat aktuális szakmai álláspontját összegzik a kérdésben. Ez azonban nem minősül jogszabálynak, így az egyedi ügyekben eljáró bírókra sem kötelező, bár nyilvánvalóan a bírák igazodnak ehhez, hiszen ez szakmai iránymutatás Magyar György szerint.

Van azonban egy mondata a megismert szövegnek, amelybe sokan fognak belekapaszkodni, s amely valószínűleg még alapot adhat vitákra. Ez azt tartalmazza, hogy ha az árfolyamban rejlő kockázatot feltáró tájékoztatás elégtelen vagy nem is volt, az a teljes szerződés érvénytelenségét vonja maga után. Merthogy ez a szerződés úgynevezett főszolgáltatásának körébe tartozik

Vizsgálható vagy nem a rossz tájékoztatás? Csak erős idegzetűeknek

Ezzel szemben az egyik 2014-es jogegységi határozat úgy szól, hogy „a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.”

Magyar György szerint látszólagos az ellentmondás. Idézi a kúriai határozat indokolását, amely szerint az Európai Unió Bírósága egyik ítéletében akként foglalt állást, hogy a „szerződés elsődleges tárgyát” vagyis a „főszolgáltatást” megállapító szerződési feltételeknek azok tekintendők, amelyek a szerződést jellemző szolgáltatást határozzák meg.

Ennek alapján a devizaalapú kölcsönszerződések jellegadó sajátossága többek között az, hogy e szerződéstípusnál az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett más devizában adósodott el,

amiből következően az ügyfél viseli az árfolyamváltozás hatásait.

Önmagában azonban az, hogy az árfolyamkockázat viselésének szabályai a főszolgáltatás körébe tartoznak, nem zárják ki ezen szerződési rendelkezések tisztességtelenségének vizsgálatát. Abban az esetben, ha e rendelkezések nem világosak, nem érthetőek – figyelemmel a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásokra is.

Az ügyvéd szerint azonban a „tisztességtelenség” nem általános érvénytelenségi kategória, mert az főszabály szerint a fogyasztóval kötött szerződésben alkalmazott általános szerződési feltételekre vonatkoztatható, vagyis egy szerződés „apróbetűs” részre. Az általános szerződési feltételek általában nem a szerződés fő szolgáltatására vonatkoznak. Kölcsönszerződés esetén a főszolgáltatás: a kölcsön adása (hitelező) és annak visszafizetése (adós).

Fogalmilag a tisztességtelenség – főszabály szerint – erre nem vonatkozhat, csakis az általános szerződési feltételekre.

Ennek alapján tehát várható, hogy ezek után is lesznek értelmezési viták.

Mégis felülvizsgálhatók a devizahiteles ügyek?

Ha a tájékoztatásból nem derült ki, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyam-változásnak nincs felső határa, és az valós veszély, akkor a devizahiteles szerződés érvénytelen – ez a lényeg a Kúria Konzultációs Testületének álláspontjában. Ezzel akár fordulat is beállhat sok devizahiteles banki szerződésében.

Március közepén hozott ítéletet az Európai Unió Bírósága (EUB) a magyar devizahiteles ügyek egyes kérdéseiről egy eljáró magyar bíró kérdései alapján. Sokan ezt akkor úgy értelmezték, hogy a hatályos magyar jogszabályok ellenében felülvizsgálhatók lesznek az évekkel ezelőtt lezárt peres ügyek. Mások inkább hűtötték a kedélyeket, mondván ugyan visszamenőleg is megsemmisíthetők a tisztességtelen feltételeket tartalmazó devizahiteles szerződések, ám ehhez olyan feltételek fennállása kell, amelyre a magyar jogrendszerben nincsen semmi esély.

Mikor tisztességes a tájékoztatás?

Most mégis úgy néz ki, hogy – szigorúan egyenkénti döntésekkel – mégis újranyithatók az akták, legalábbis ez olvasható ki a Kúria Konzultációs Testületének ülésén tett megállapítások emlékeztetőjéből. Vagyis hozzányúlhatnak az eddig nyitva hagyott kérdéshez, valóban kizárólag az adós viselje-e az árfolyam-kockázat összes következményét, az elszállt törlesztési összegek terhét.

Ezt a fórumot a Kúria elnöke hívta életre a devizahiteles szerződések érvénytelenségi pereinek jogalkalmazási kérdéseinek vizsgálatára tavaly decemberben. Ennek során a Kúria által több, mint 140 ügy vizsgálatát végezték el a bíróságok gyakorlatáról. Arról, hogyan ítélték meg az árfolyamkockázatot a fogyasztóra telepítő szerződési kikötések tisztességtelenségének kérdését.

Mint a tíz pontban foglalt anyagból kitűnik, arról tettek megállapításokat, mely tartalmi elemei vannak a bank részéről a kölcsönt felvevők részére adott tájékoztatás tisztességességének az árfolyam-kockázatról.

A legfontosabbnak az tűnik, amely szerint a tájékoztatás akkor megfelelő, ha abból kitűnik, hogy a fogyasztóra hátrányos árfolyamváltozásnak nincs felső határa, vagyis a törlesztő részlet akár jelentősen is megemelkedhet. Valamint

akkor, ha az is kitűnik, hogy az árfolyamváltozás lehetősége valós, az a hitel futamideje alatt is bekövetkezhet.

Sőt, a testület ezt megtoldotta azzal, hogy a tájékoztatásból egyértelműen ki kell tűnnie nemcsak annak, hogy az árfolyam-változással számolni kell, hanem annak is, hogy az

nem elhanyagolható mértékű kockázat,

és nem csak elhanyagolható mértékben növelheti a törlesztő részleteket.

És itt mindjárt húztak is egy határvonalat. Ha ugyanis a világos és érthető írásbeli, vagy szóbeli tájékoztatásból a várható árfolyam-növekedés felső határa vagy maximális nagyságrendje megállapítható, az árfolyamkockázat csak eddig a mértékig terheli a fogyasztót.

Fontos körülményre világít rá a testület, amikor nem megfelelőnek tartja a kockázatról szóló tájékoztatást, ha ezt az ügyfélnek úgy kell több helyről összeszednie és értelmeznie. Például az általános szerződési feltételekből, üzletszabályzatból. És akkor se tisztességes, ha a szerződés egyes rendelkezéseiből ez csak kikövetkeztethető.

Az érthetőség is számít

És hogy teljesen egyértelmű legyen a megállapítás súlya, leszögezik: az árfolyam-kockázat viselésével kapcsolatos tájékoztatás (vagyis hogy az ügyfél vagy a bank terhe-e az elszaladt forint-deviza-kurzus miatti törlesztés-növekedés) elmaradása vagy nem megfelelő volta miatt tisztességtelen, ezért érvénytelen a szerződésnek az a része, amely a kockázatot az ügyfélre terhelte. A tisztességtelenséghez magyarázatul a testület odabiggyesztette a

„nem világos, nem érthető”

kiegészítést.

Ebben az esetben pedig az egész szerződés válik érvénytelenné, „aminek következtében a fogyasztó nem kötelezhető az árfolyamkockázat viselésére”.

A bírósági testület egy másik pontban azzal is megerősíti a fogyasztói jogot, hogy lényegében elismeri a kölcsönt felvevők gyakori jellemző általános tájékozatlanságát. Legalábbis ez olvasható ki abból, amikor arról írnak, hogy figyelemmel kell lenni a szerződés átlagos fogyasztó számára esetleg félreérthető, homályos, bonyolult megfogalmazására is.

Tehát amikor azt vizsgálják, hogy a fogyasztó kellő körültekintéssel járt-e el, amikor nem kért a pénzügyi intézménytől további tájékoztatást, figyelembe kell venni a szerződés megérthetőségét is.

És persze kitérnek arra is, hogy a tájékoztatás elhangzásakor, illetve ennek aláírásakor elegendő időt kellett adni az ügyfélnek a szerződés áttanulmányozására. Ha nem így történt, akkor bizony kifogásolható a tájékoztatás.

Ezzel nincs vége

Vagyis a testület lényegében a devizahiteles perek összes kényes részére adtak most fogódzót a Kúria számára. És leszögezték azt is, hogy az árfolyam-kockázatról szóló tájékoztatás tisztességességének megállapítása a bizonyítékok összességének mérlegelésén alapulhat. Ebből arra a következtetésre jutnak, hogy a Kúria nem bocsáthat ki újabb jogegységi határozatot a bíróságok számára. Vagyis

az ügyeket egyenként lehetséges elbírálni

a most felállított szempontok figyelembe vételével.

Az ügynek ezzel természetesen nincs vége, hiszen ha sok szerződés érvénytelenné válik visszamenőleg, akkor dönteni kell arról is, hogy ebből mi következik: a felvételkori árfolyamon forintosítsák-e a hiteleket, és akkor mi legyen a kamatokkal (15 százalék körüli forintkamatok voltak akkoriban, ez nyitotta meg a harmadakkora kamatú frankkölcsönök előtti utat).

A testület június közepi ülésén fogja megvizsgálni, hogy az árfolyamkockázatra vonatkozó kikötések érvénytelensége milyen jogkövetkezményekkel járhat, és annak alapján a felek közötti elszámolás milyen elvek szerint történhet.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!