Ismét magyar hivatalos kiküldöttek nélkül startol el Davosban a világ politikai, gazdasági és társadalmi élete elitjének talán legfontosabb és legbefolyásosabb közös éves fóruma, a Világgazdasági Fórum. Nem volt mindig így. A holnap kezdődő négynapos tanácskozás 400 ülésén vesz részt a több mint 110 ország háromezernél is több képviselője. A fő téma az idén: hogyan tudnánk közös jövőt kialakítani a széttöredezett világunkban. 48. alkalommal gyűlik össze a világ elitje a svájci üdülővárosban.
Magyar hivatalos politikai résztvevőről nem tudni. Talán nem véletlenül: Davos a rengeteg hivatalos programja mellett elsősorban az informális találkozások, lobbizások színhelye, már maga részvétel is jelent valamit. Ott lehet megmutatni, hogy kik vagyunk, mit képviselünk, s igen sok háttértárgyalást lehet folytatni, háttéralkut lehet kötni – sokszor a nyilvánosság szeme előtt kibékíthetetlen politikusok, országvezetők is leülnek egy asztalhoz – akár nyilvánosan, akár a nyilvánosság kizárásával. Ott lehet megvédeni az álláspontokat – igaz, ahhoz nyíltan fel is kell tudni vállalni, s vállalni kell a kérdéseket, amelyeket akár a politikusok, akár a gazdasági élet képviselői, akár az újságírók szegeznek a résztvevőkhöz.
Lehet, ezért sem jár Orbán Viktor a Világgazdasági Fórumra. Nem úgy, mint korábban Medgyesy Péter vagy éppen Gyurcsány Ferenc, aki többször és még a számára kényelmetlen években is elutazott Davosba.
S értjük persze azt is, hogy rendre miért nem vesz részt a fórumon Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank jelenlegi elnöke. Nem úgy mint elődjei, köztük például Surányi György.
Ahogy Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum alapítója és első embere fogalmazott:
„Világunk széttöredezett a nemzetek és az egyes társadalmakon belüli mély megosztások következtében.
Pedig a világ előtt álló kihívások minden eddiginél inkább megkövetelik a koncentrált, közös és integrált lépéseket.
Éves tanácskozásunk célja éppen ezeknek a tévutaknak a kiigazítása, azzal, hogy megerősítjük a nemzetek érdekeit és biztosítjuk a sokszereplős elkötelezettséget megújítva a társadalmi szerződéseket”
Davos üzenetét a világ formálói meghallják – nem véletlenül lesz jelen nem csak Angela Merkel német kancellár vagy éppen Emannuel Macron francia miniszterelnök – az „Amerikai az első” jelszóval működő amerikai elnök, Donald Trump is jónak látja a jelenlétét.
Több mint 110 ország háromezernél is több képviselője – köztük államfők, miniszterelnökök, véleményformálók, cégvezetők, Nobel díjas közgazdászok – lesznek jelen a kedden kezdődő davosi tanácskozás-sorozaton. A résztvevők 21 százaléka nő, sőt, a szervezők ennél is tovább menve hét női társelnököt választottak. Névsoruk is mutatja egyébként, hogy nem hiábavaló a sok erőfeszítés –
szép lassan, de teret nyernek a nők egyenjogúságáért küzdők mind a politikában, mind pedig az üzleti életben és a kulturális világban.
Davosban tehát kiemelt szerepet kap a holnap kezdődő fórumon a többi között Sharan Burrow, a Nemzetközi Szakszervezeti Szövetség (ITUC) főtitkára, Fabiola Gianotti, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) vezérigazgatója, Isabelle Kocher, az Engie globális energetikai vállalat vezérigazgatója, Christine Lagarde, az IMF vezérigazgatója, Ginni Rometty, az IBM elnök-vezérigazgatója, Chetna Sinha, az indiai Deshi Mahila Bank és a Mann Deshi Foundation alapító-elnöke és Erna Solberg norvég miniszterelnök.
Ha már a statisztikáknál tartunk: az idei résztvevők közül nem egészen 350 az úgynevezett közszereplő: köztük 70 állam- és kormányfő, 45 nemzetközi szervezet vezetője. S persze ott gyűlik össze a világ gazdaságának a krémje: 1900 vezető üzletember. A civil szférát hetvenen képviselik, negyvenen pedig a világ kulturális életét – derül ki a szervezők által összeállított statisztikából.
Hat fő témát emelnek ki az ideiek közül a szervezők, ezek a következők:
- A fenntartható gazdasági fejlődés
- Irányok a többpólusú és többszemléletű világban
- A társadalmi megosztottság megszüntetése
- A mindenki számára biztonságot nyújtó élet a technológiai fejlődés változásai közepette.
