Meghalt Stephen Hawking

0
85

A világ egyik legismertebb tudósa cambridge-i házában halt meg. 76 éves volt.

Fotó: MTI/EPA/Jason Szenes

A korunk egyik legnagyobb elméjeként, az asztrofizika popsztárjaként is emlegetett tudós 1942. január 8-án született Oxfordban. Már 17 évesen bekerült az Oxfordi Egyetemre, ahol fizikából szerzett diplomát kiváló eredménnyel. Kozmológiai-asztrofizikai tanulmányait Cambridge-ben folytatta, ahol 1966-ban szerzett doktori fokozatot.

Az egyetemi évek alatt diagnosztizálták nála az amiotrófiás laterálszklerózis (ALS) nevű

gyógyíthatatlan betegséget, amely a mozgató idegpályák elsorvadásához vezetett.

(MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)

Kezdetben bottal járt, de 1969-ben végleg tolókocsiba kényszerült, a bénulás elhatalmasodása után fej- és szemmozdulatokkal vezérelhetővé tett beszédszintetizátor segítségével tudta már csak megosztani gondolatait másokkal. Bár az orvosok rövid időt jósoltak neki, mégis több mint öt évtizedet élt együtt betegségével, amely testi állapotát lerontotta, de elméjét nem.

Nevét az 1988-ban megjelent,

Az idő rövid története

című, a tudományokban járatlanok számára is élvezhető könyv tette széles körben ismertté. A kötetet negyven nyelvre fordították le, harmincmillió példány kelt el belőle.

Hawking pedig

valódi világsztár lett:

szerepelt rajzfilmekben, sorozatokban, lemezeken is. 2001-ben jelent meg Az univerzum dióhéjban című munkája, amelyben arra hívja fel a figyelmet, hogy az emberi fajnak nincs jövője, ha nem terjeszkedik a világűrben. 2005-ben adta ki első könyvének átdolgozott, kibővített változatát Az idő még rövidebb története címmel. 2010-ben megjelent A nagy terv című könyve azért kavart vitát, mert

azt fejtette ki, hogy a világegyetem keletkezése a fizika törvényeivel megmagyarázható, így nincs szükség Istenre.

Tavaly ingyen hozzáférhetővé tette 1965-ben készült doktori értekezését, amelyre a közzétételt követő első héten több mint kétmillióan voltak kíváncsiak.

(MTI/EPA/Facundo Arrizabalaga)

Stephen Hawking számos kitüntetést kapott, 32 évesen lett a brit Királyi Akadémia tagja, 37 évesen megkapta Cambridge-ben a matematika tanszék Lucas-professzori (tanszékvezetői) posztját, amelyet korábban Newton is betöltött. 2009-ben nyugdíjba vonult, de professor emeritusként folytatta munkáját a Cambridge-i Egyetemen, a relativitáselmélettel és gravitációval foglalkozó csoportot vezette.

Három gyereke született, akik közleményükben azt írták: “Mély szomorúság tölt el minket, hogy szeretett apánk eltávozott az élők sorából. (…)

Nagyszerű tudós és rendkívüli ember volt, akinek munkája és öröksége sokáig élni fog.

(…) Bátorsága és kitartása zsenialitásával és humorérzékével világszerte megihlette az embereket. Egyszer azt mondta, nem lenne valami nagy az univerzum, ha nem lenne olyan emberek otthona, akiket szeretünk”.

Életéről néhány éve film is készült, A mindenség elmélete címmel.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..