Németország ezt nem helyesli a pénzügyi rendszer reformját, a problémákkal küszködő tagállamok viszont igen. Erről is beszélt Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztos a Der Spiegel tudósítójának.
Az uniós kormányoknak támogatni kell a lakosságot az energia válság idején – ezt hangsúlyozza Paolo Gentiloni. Csakhogy emiatt elszállhat a költségvetés, nőhet a deficit és az államadósság. Az Európai Unió gazdasági biztosa szerint nem zárható ki a recesszió, sőt az energia korlátozás sem egyes tagállamokban, de vannak kedvező adatok is. Például a munkaerőpiacon.
“Nem zárhatjuk ki a recessziót az eurozónában, de az Európai Unió számai pozitívak. Ez a tél a történetünk egyik legnehezebb tele lesz” – nyilatkozta az uniós biztos.
Lesznek-e energia korlátozások, ahogy erre Franciaország miniszterelnöke utalt nemrégiben?
“Ez Putyin elnöktől és a mi döntéseinktől függ. A tagállamok helyzete ebből a szempontból nagyon különböző. Vannak kedvező fejlemények: a gáztárolók telítettsége jó, beindultak a takarékossági intézkedések. Mindezzel együtt elképzelhető, hogy egyes tagállamokban szükség lesz az energia korlátozására a fűtési időszakban.”
Hogy lehet ezt kivédeni?
“Erős közös válasszal. A tagállamok kormányai már határozott döntéseket hoztak. Augusztus végéig az uniós GDP egy százaléka arra ment el, hogy mérsékeljük az energia válság hatásait. A német kormány óriási támogatási csomagot jelentett be, ennek eredményeképp az év végére legalább az uniós GDP 2%-át fordítjuk az energia válság kompenzálására.”
Képesek lesznek-e erre a tagállamok kormányai?
“A jelenlegi helyzetben melyik kormány merné leállítani a támogató csomagot? Azokban az államokban, ahol magas az államadósság, ez állandó költségvetési problémát jelenthet.”
Így megnő az államadósság, és minthogy a kamatláb is emelkedik, ezért több tagállam is nehéz helyzetbe kerülhet, mert nem tudja törleszteni adósságait. Lehet-e új euró krízis?
“Jelenleg nem. A kamatlábak még nem olyan magasak, és a bankok ma jóval stabilabbak mint 15 évvel ezelőtt amikor kitört a nagy pénzügyi válság.”
Az IMF arra buzdította az Európai Uniót, hogy a válságot kihasználva reformálja meg az eurozóna pénzügyi rendszerét. Hogy áll ez most?
“Vannak javaslataink, ezeket a brüsszeli bizottság hamarosan előterjeszti. A válság segít abban, hogy régi viták elcsituljanak. Szilárd pénzügyi rendszerre van szükségünk, de közben nem akarjuk leállítani a gazdaság növekedését.”
Németország közölte, hogy nem támogat semmiféle pénzügyi reformot: maradnia kell a 3%-os deficit mutatónak az eurozónában. Mit szól ehhez?
“A 3%-os deficit kritérium jó a költségvetési politikában. Ehhez ragaszkodnunk kell. Ugyanakkor Németország is tisztában van azzal, hogy nem terhelhetjük túl azokat az országokat, melyek amúgy is küszködnek az államadósság törlesztésével. Ha a tagállamok elkötelezik magukat a reformok mellett, akkor időt kell hagyni a számukra ehhez.”
Olaszországban különösen nagy az államadósság: az éves GDP 150%-a. Mégis a mostani választási kampányban néhány párt azzal kampányol, hogy alacsonyabb adókat és magasabb nyugdíjakat akar. Erről mi a véleménye?
“Az eurozónának 6 olyan tagja van, ahol az államadósság meghaladja a GDP 100%-át.
Ezekben az országokban korlátozni kell az új hitelek felvételét. Azt is látni kell viszont, hogy szükségünk van új beruházásokra is. Ne csak az adósság hegyeket lássuk hanem ezt is. Óvni kell a jövendő nemzedékeket a túl sok adósságtól, de attól is, hogy Európa elveszítse a versenyképességét”- hangsúlyozta Paolo Gentiloni uniós biztos.
