Kezdőlap Címkék Deficit

Címke: deficit

17-17,5% között lesz az infláció vagyis a nyugdíjasok kaphatnak 10 hónapos pótlékot

Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter közölte, hogy a kormány idén 17-17,5%-os éves átlagos inflációra számít. Miután a nyugdíjak 15%-kal emelkedtek az év elején, ezért ennek alapján a nyugdíjasok mindenképp számíthatnak plusz pénzre.

A Portfolió azt is kiszámolta, hogy ennek alapján egy átlag nyugdíjas milyen összegre számíthat: 52 ezer forintra. Ha euróban vagy dollárban számítjuk, akkor ez szánalmasan kevés, és egyáltalán nem kompenzálja az inflációt, amely például az élelmiszerek terén az átlagnál magasabb az idén, de minthogy az átlag nyugdíj ma Magyarországon mindössze 208 ezer forint, ezért ez az összeg távolról sem elhanyagolható. A költségvetésnek ez plusz kiadást jelent, és növeli a deficitet.

Varga Mihály: az euró biztonságot ad

A pénzügyminiszter a Tranzit politikai fesztiválon arról beszélt, hogy Magyarország számára cél az euró kritériumok teljesítése, aztán majd, ha ez már sikerült, akkor el lehet dönteni azt, hogy a csatlakozás célszerű-e vagy sem.

Orbán Viktor nem is nagyon titkolja, hogy nem kíván csatlakozni az euróövezethez, mert ez csökkenti a magyar kormány mozgásterét. Más kérdés persze, hogy olyan stabilitást jelent a magyar gazdaságnak, melyet a forint képtelen biztosítani. Orbán Viktor már csak azért sem akarja az euró bevezetését, mert akkor nem alkalmazhatja jól bevált politikai fegyverét: a béremelést forintban miközben a magyar fizetőeszköz leértékelődik. A munkabérek emelését mindig fel lehet mutatni mint eredményt és szavazatszerző intézkedést miközben a külföldi befektetőknek továbbra is elő lehet adni, hogy a magyar munkaerő jólképzett és rendkívül olcsó – euróban vagy dollárban számolva.

Az átlag fizetés vagy az átlag nyugdíj euróban számolva szánalmasan alacsony, és jól mutatja, hogy

az Orbán kormány eredményei az életszínvonal emelésében siralmasan gyengék.

Ha mindezt a bőrükön érzik a magyar választópolgárok, akkor miért szavaznak mégiscsak Orbán Viktorra? Mert a magyar miniszterelnök legalább beszél a bérek emeléséről és az életszínvonalról.

Liberális ellenfelei mint például Bokros Lajos a tizenharmadik havi nyugdíj és a rezsi csökkentés megszüntetését javasolják!

Olyan körülmények között amikor a magyar átlagpolgár vagy átlag nyugdíjas alig tud kijönni a havi jövedelméből. A szociális demagógia kizárólag a jobboldal propagandájában szerepel. Márpedig az embereket elsősorban a megélhetés érdekli nem pedig a kormány politikája. Amíg a hatalom úgy lop, hogy az átlagpolgár is kap valamit, addig a rendszer stabil. Ezért beszél annyit Orbán Viktor a bérek emeléséről, hogy ki ne derüljön: ha euróban vagy dollárban számolunk, akkor a magyar munkajövedelmek vagy nyugdíjak az Európai Unió legvégén kullognak. Orbán Viktor viszont joggal hivatkozhat arra, hogy ez már 2010 előtt is így volt. Arról viszont mélységesen hallgat a miniszterelnök, hogy a magyar jövedelmek a jövőben is sereghajtók lesznek Európában.

Meg lehet-e reformálni az eurozóna pénzügyi rendszerét?

Németország ezt nem helyesli a pénzügyi rendszer reformját, a problémákkal küszködő tagállamok viszont igen. Erről is beszélt Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztos a Der Spiegel tudósítójának.

Az uniós kormányoknak támogatni kell a lakosságot az energia válság idején – ezt hangsúlyozza Paolo Gentiloni. Csakhogy emiatt elszállhat a költségvetés, nőhet a deficit és az államadósság. Az Európai Unió gazdasági biztosa szerint nem zárható ki a recesszió, sőt az energia korlátozás sem egyes tagállamokban, de vannak kedvező adatok is. Például a munkaerőpiacon.

“Nem zárhatjuk ki a recessziót az eurozónában, de az Európai Unió számai pozitívak. Ez a tél a történetünk egyik legnehezebb tele lesz” – nyilatkozta az uniós biztos.

Lesznek-e energia korlátozások, ahogy erre Franciaország miniszterelnöke utalt nemrégiben?

“Ez Putyin elnöktől és a mi döntéseinktől függ. A tagállamok helyzete ebből a szempontból nagyon különböző. Vannak kedvező fejlemények: a gáztárolók telítettsége jó, beindultak  a takarékossági intézkedések. Mindezzel együtt elképzelhető, hogy egyes tagállamokban szükség lesz az energia korlátozására a fűtési időszakban.”

Hogy lehet ezt kivédeni?

“Erős közös válasszal. A tagállamok kormányai már határozott döntéseket hoztak. Augusztus végéig az uniós GDP egy százaléka arra ment el, hogy mérsékeljük az energia válság hatásait. A német kormány óriási támogatási csomagot jelentett be, ennek eredményeképp az év végére legalább az uniós GDP 2%-át fordítjuk az energia válság kompenzálására.”

Képesek lesznek-e erre a tagállamok kormányai?

“A jelenlegi helyzetben melyik kormány merné leállítani a támogató csomagot? Azokban az államokban, ahol magas az államadósság, ez állandó költségvetési problémát jelenthet.”

Így megnő az államadósság, és minthogy a kamatláb is emelkedik, ezért több tagállam is nehéz helyzetbe kerülhet, mert nem tudja törleszteni adósságait. Lehet-e új euró krízis?

“Jelenleg nem. A kamatlábak még nem olyan magasak, és a bankok ma jóval stabilabbak mint 15 évvel ezelőtt amikor kitört a nagy pénzügyi válság.”

Az IMF arra buzdította az Európai Uniót, hogy a válságot kihasználva reformálja meg az eurozóna pénzügyi rendszerét. Hogy áll ez most?

“Vannak javaslataink, ezeket a brüsszeli bizottság hamarosan előterjeszti. A válság segít abban, hogy régi viták elcsituljanak. Szilárd pénzügyi rendszerre van szükségünk, de közben nem akarjuk leállítani a gazdaság növekedését.”

Németország közölte, hogy nem támogat semmiféle pénzügyi reformot: maradnia kell a 3%-os deficit mutatónak az eurozónában. Mit szól ehhez?

“A 3%-os deficit kritérium jó a költségvetési politikában. Ehhez ragaszkodnunk kell. Ugyanakkor Németország is tisztában van azzal, hogy nem terhelhetjük túl azokat az országokat, melyek amúgy is küszködnek az államadósság törlesztésével. Ha a tagállamok elkötelezik magukat a reformok mellett, akkor időt kell hagyni a számukra ehhez.”

Olaszországban különösen nagy az államadósság: az éves GDP 150%-a. Mégis a mostani választási kampányban néhány párt azzal kampányol, hogy alacsonyabb adókat és magasabb nyugdíjakat akar. Erről mi a véleménye?

“Az eurozónának 6 olyan tagja van, ahol az államadósság meghaladja a GDP 100%-át.

Ezekben az országokban korlátozni kell az új hitelek felvételét. Azt is látni kell viszont, hogy szükségünk van új beruházásokra is. Ne csak az adósság hegyeket lássuk hanem ezt is. Óvni kell a jövendő nemzedékeket a túl sok adósságtól, de attól is, hogy Európa elveszítse a versenyképességét”- hangsúlyozta Paolo Gentiloni uniós biztos.

3 milliárd eurós Damoklész kard Itália fölött

A Reuters értesülései szerint ennyivel akarja megkínálni Jean-Claude Juncker és Pierre Moscovici Olaszország populista kormányát a költségvetési deficit várható túllépése miatt. A Corriere della Sera arról írt ezzel kapcsolatban, hogy az Európai Bizottság elnöke és a pénzügyi biztos nem hisz abban, hogy gyorsan létrejönne az új európai vezető adminisztráció Brüsszelben vagyis még nekik kell szembesülniük azzal, hogy Olaszország túllépi a 3%-os költségvetési deficit határt, mely pedig az eurozónában kötelező.

Brüsszelből előre figyelmeztették Rómát: tarthatatlan a populista kormányzat költségvetése! Pierre Moscovici pénzügyi biztos levelével a populista olasz képviselők látványosan a cipőjüket tisztogatták Brüsszelben. Most eljött a válaszcsapás ideje.

Válság tanácskozás Rómában

A Reuters szerint 3 milliárd eurós büntetés jöhet Brüsszelből és ez végképp felborítaná az olasz költségvetést. Giuseppe Conte kormányfő ezért válság tanácskozásra hívta össze a pénzügyi kormányzat vezetőit a Chigi palotába. Giovanni Tria gazdasági miniszter épp nem volt Rómában, ezért őt telefonon kapcsolták. Nekik kellett kitalálni valamit arról, hogy mit mondjon Giuseppe Conte kormányfő a többi európai vezetőnek kedden este Brüsszelben?

Matteo Salvinit egyelőre nem érdekli Brüsszel

Nagyot nyert az európai választáson a Liga vezére, aki ezért közölte : marad az eredeti költségvetés és nem tart attól, hogy az EU kötelezettségszegési eljárást indít a túlságosan magas költségvetés deficit miatt. Marad a flat tax! – hangsúlyozta Olaszország erős embere. Aki egyelőre csak belügyminiszter, de hamarosan miniszterelnök lehet. A nagy adócsökkentés felbosszantotta Brüsszelt már a kezdet kezdetén is hiszen, ha egy kormánynak nincs elég adóbevétele, akkor a deficit könnyen elszállhat. Rómában arra hivatkoztak, hogy várhatóak extra bevételek. Például a Gucci féle 1,2 milliárd euro. A luxus divat cég hatalmas adócsalási ügyét egy megállapodás zárta le, melynek eredményeképp az államkincstár 1,2 milliárd euróval gyarapszik. Ez csinos összeg. Éppúgy mint az a 18 milliárd euro, melyet a kormányzat a privatizációból szeretne beszedni. Csakhogy ez álom – mutat rá Olaszország legbefolyásosabb lapja. A Corriere della Sera szerint Róma 18 milliárdot ígért Brüsszelnek, de ebből jó, hogyha 4-5 milliárd euro bejön. Vagyis ami a számokat illeti Jean Claude Junckernek és Pierre Moscovici-nek igaza van. Dehát ez politikai ügy- gondolja Matteo Salvini, aki az európai szélsőjobb vezérének látja magát.

Talán épp ezért akarják megkínálni Itáliát egy 3 milliárd eurós bírsággal

Jean-Claude Juncker és a brüsszeli bizottság mögött Merkel kancellár áll. Annak a Németországnak a vezetője, amely a szigorú pénzügypolitikát kívánja folytatni, melynek az atya istene Wolfgang Schäuble volt pénzügyminiszter korában. Manfred Weber ennek a vonalnak a Spitzenkandidat-ja. Ezért is bízik Matteo Salvini abban, hogy nem eszik olyan forrón a kását Brüsszelben …

Németország és a 26 törpe

Macron elnök mozgalmának egyik vezető képviselője nyíltan megmondta: nem támogatják Manfred Webert! – hangsúlyozta Pascal Canfin, aki a brüsszeli Politiconak nyilatkozott. Az indok: Macron elnök reformjait is akadályozza a szigorú német pénzügyi politika. Nem kívánnak német dominanciájú uniót! Francia elnököt akarnak, Michel Barniert vagy a liberális Marghrete Vestagert, de semmiképp sem az Európai Néppárt Spitzenkandidatját. A tagállamok vezetői döntik el, hogy ki lesz Jean-Claude Juncker utóda. Emmanuel Macron már tárgyalt is Portugália és Spanyolország miniszterelnökével. Sőt, felhívta Bulgária első emberét is és kérte a támogatását. Borisz Bojko miniszterelnök így válaszolt: készséggel támogatjuk a francia kérést amennyiben Franciaország elintézi, hogy az EU munkaügyi hivatala Szófiába települjön…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!