Kezdőlap Címkék Németország

Címke: németország

Továbbra is jó formában a hazai e-kereskedelem

Sikeres a hazai e-kereskedelem, továbbra is jelentős növekedési potenciállal rendelkezik. Marketingszakértő segítségével annak jártunk utána, hol tart most a szegmens és milyen változások várhatók a következő néhány éves ciklusban.

A megkérdezett szakértő szerint mindenképpen érdemes visszatekintést tenni a pandémia előtti évekre, hiszen azok jó támpontot adhatnak a hazai piac potenciáljáról. Az említett időszakban a magyar online piac hozzávetőlegesen 15-20 százalékot tudott nőni; ez jelentősen felülmúlta a kontinens átlagát, illetve illeszkedett a közép-kelet-európai régió teljesítőképességéhez. Egyfajta lassú, de stabil felzárkózást láttunk a kontinens fejlettebb régióihoz.

A 2020-as esztendő azonban jelentős változásokat hozott, a kiszámíthatóság is megszűnt.   A 16%-os várakozások helyett a hazai e-kereskedelem 45%-ot volt képes nőni, vagyis nem túlzó a kijelentés, miszerint a szektor egy év alatt hármat lépett előre. Tagadhatatlan, hogy ebben a pandémia által megváltozott vásárlói szokások rendkívüli mértékben közrejátszottak.

Érdemes látni azonban a különbséget a kontinens régiói között.

Míg a közép-kelet-európai régióban az e-kereskedelem rendkívüli növekedését láttuk, addig sok területen visszaesés volt tapasztalható, elsősorban a gazdasági bizonytalanság okán.

Ez persze azt is jelenti, hogy a nyugati e-kereskedelmi mélyrepülést várhatóan jelentős visszapattanás követi, a hazai szegmens azonban aligha lesz képes jelentős növekedésre. Sőt, a legtöbb szakértő szerint a bázis teljesítése már nagyszerű eredmény lenne a webáruházaktól. Az optimistább hangok szerint erre minden lehetőség megvan, hiszen az első negyedév kiugróan erős volt, az utolsó negyedév kapcsán pedig indokolt a pesszimizmus, miszerint a koronavírus-járvány ismét a négy fal közé kényszerít bennünket, így az online vásárlás felé fordulva.

Mindeközben jelentős változással kecsegtet a július 1-én életbe lépő áfatörvény-módosítás.

A legtöbb piaci szereplő úgy véli, jelentősen javultak az exportot célzó tevékenységek lehetőségei. Az áfaszabályok változásának legnagyobb hozadéka az adminisztratív terhek jelentős csökkenése. Ezidáig a külföldre is szállító webáruházaknak gyakorlatilag annyiféle módon kellett áfát fizetniük, ahány országba szállítottak. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a könnyítés nem csupán a magyar e-kereskedőkre vonatkozik, hanem az EU összes tagországában tevékenykedő társaikra is, vagyis a szomszédos és nem szomszédos piacok szereplői nagyobb valószínűséggel jelennek majd meg a magyar vásárlók előtt, ahogyan a kontinens egyik legnagyobb divat-webáruháza, a Zalando már bejelentette a 2022-es érkezését.

Némi pesszimizmusra ad okot, hogy ezidáig sokkal jellemzőbb a külföldi szereplők érkezése, mint a hazai e-kereskedők piachódítása.

Pozitív példaként említhetők az Extreme Digital külföldi webáruházai; a cég folyamatos terjeszkedéssel mára hét országban van jelen kisebb-nagyobb piaci részesedést uralva.

A legújabb webáruházuk Németországban működik.

Sokan úgy vélik, hogy az áfaszabályok jelentős egyszerűsítésének köszönhetően a hazai webáruházak megfelelő exportterv, tudatos digitális marketing és megfelelő logisztikai szolgáltatások birtokában eredményessé válhatnak a közép-kelet-európai régió országaiban. Nem kell sokat várnunk és kiderül, a hazai szereplők képesek lesznek-e élni a lehetőséggel.

A zöld politikus, Marquardt megszervezi saját kabuli charterjáratait

0

A zöld politikus, Erik Marquardt vezette kezdeményezés ki akarja menteni az embereket Afganisztánból. Az első evakuációs járatot már előkészítik. Katonai szakértők magas kockázatú projektről beszélnek.

A Földközi-tengeren való mentésében részt vevő aktivisták adományokból finanszírozott charterjáratokat terveznek, hogy evakuálják az embereket Kabulból. A Polgári Flotta Támogató Egyesület, amelynek élén a 33 éves zöld politikus, Erik Marquardt állítja,

„béreltünk egy gépet, amellyel Kabulba repülünk”.

Az új kabulluftbruecke.de weboldal szó szerint ezt mondja : „A formalitásokat tisztázták, most a megvalósításról van szó.” A tervezett charterrepülés időpontjáról vagy a repülőgép méretéről nem közöltek részleteket.

Marquardt a Zöld Ifjúság szóvivője volt. A 2019 -es európai választások óta a Zöldek / EFA képviselőcsoport tagjaként az Európai Parlament tagja. Elnöke a berlini Civilfleet-Support egyesületnek, amely adományokból bérelt mentőhajókat polgári tengeri mentésre a Földközi-tengeren. A kabuli mentőakció charterjáratainak az egyesület által most bejelentett kezdeményezését állítólag mintegy 100 kezdeményezés és csoport támogatja, amint azt az adományozási felhívás alatt szereplő lista is mutatja.

A német kormány eddig A400M katonai szállító repülőgépeket használt a sebezhető emberek evakuálására, miután az iszlamista tálibok hatalomra kerültek. A küldetésüket veszélyesnek tartják. A Bundeswehr repülőgépek speciális megközelítési manővereket gyakorolnak annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb az irányított fegyverek hatótávolságába kerüljenek, és olyan védelmi eszközökkel vannak felszerelve, amelyekkel a polgári repülőgép nem rendelkezik. Azt még látni kell, hogy a polgári charterrepülőgépet egyáltalán engedik e leszállni.

Katonai szakértők magas kockázatú projektről beszélnek. Jelenleg az Egyesült Államok gyakorlatilag továbbra is ellenőrzi a kabuli repülőtér katonai részének megközelítését és használatát. Csak az elmúlt hétfőn 152 felszállás és leszállás történt.

Amerikai adatok szerint egy nap alatt összesen 21.600 embert mentettek ki Kabulból. Egyedül az Egyesült Államok mintegy 12.700 embert szállított 32 darab C-17-es szállító repülőgépével és öt járatával a kisebb Hercules C-130-mal. Más országokból 57 járat is érkezett 8900 utassal.

A bennfentesektől azt hallják, hogy állítólag tárgyalások folynak az USA és a tálibok között arról, hogy a kabuli repülőtérnek az Egyesült Államok kért augusztus 31-i kivonulása után is folytatnia kell a polgári működést, esetleg az Egyesült Nemzetek védelme alatt.
Ahogy az Airlift honlapján is elhangzott, minél több embert ki kell megmenteni Kabulból.

“A kormánynak támogatásra van szüksége a mentésben, mert rettenetesen fogy az időnk.”

Az egyesület állítólag “listákat tartalmaz azokról az emberekről, akiket ki kell menteni, és több száz emberrel állnak kapcsolatban”.

Szó szerint:

„Látjuk, hogy több lehetőség van a repülőtér hozzáférésének biztonságosabbá tételére, és azt várjuk, hogy ezeket a lehetőségeket a következő napokban is használni lehessen.”

A lehető legtöbb repülőgépet adományokból szervezik meg.
Saját információi szerint a charterjáratok kezdeményezése szorosan együttműködik a helyzetközponttal és az operatív parancsnoksággal. „A német bürokrácia folyamatai azonban számos területen nélkülözik a rugalmasságot, amire pedig leginkább szükség lenne.” – áll a kampány honlapján.

A zöld politikus és a Polgári Flotta Támogató Egyesület elnöke a Twitteren közzétett videóban arról beszél, hogy a kabuli charterrepülésre „a szövetségi kormánnyal egyeztetve” kerül sor. Nem közölték előre, mert előzetesen biztosítani kell, hogy a charter biztonsággal használható legyen. “A lehető legsűrűbben szeretnénk Kabulba repülni” – áll a videóüzenetben, amely az adományok iránti felhíváshoz kapcsolódik.

A Bundeswehr parancsnoksága azt közölte, hogy nincs ismert megbeszélés a Kabulba tartó charterjáratok konkrét terveiről.

Egy Duhában folytatott megbeszélésen a tálibok arról tájékoztatták Németországot, hogy a legális okmányokkal rendelkező afgánok az evakuáció utolsó napját követően is utazhatnak majd a kereskedelmi járatokon.

Nagy kérdés azonban mennyire lehet hinni a tálib ígéreteknek.

KÖVÉR, KORCOK, HAVEL, BRANDT

Kövér László, aki nemcsak a Fidesz alelnöke, de a magyar Országgyűlés elnöke is, a szlovákiai Somorján avatott emlékművet a háború után kitelepített magyaroknak.

Kövér e szavakkal emlékezett:

„A bűn nem akkor teljesedik be, amikor elkövetik, hanem akkor, amikor elfelejtik. Amit a felvidéki magyarság ellen 1945 és 1947 között elkövettek, az Isten és ember előtti bűn volt. Ha az áldozatok utódai elfelejtik az elődeik ellen elkövetett történelmi bűnöket, akkor a bűnök a jövőben megismétlődhetnek, és az utódok ismét bármikor védtelen áldozatokká válhatnak. (…) van erkölcsi alapunk arra is, hogy szelíd, de állhatatos türelemmel várjuk a bocsánatkérés és elégtételadás gesztusát a magyarok ellen a múltban elkövetett bűnökért az utánunk következő nemzedékek békéje érdekében.”

Ismerjük el, ezek önmagukban véve szép és igaz mondatoknak tűnnek. Amit Ivan Korčok szlovák külügyminiszter írt erre a maga Facebook-oldalán, az egyáltalán nem rokonszenves. Saját fordításomban idézek belőle:

„Arra kérem Magyarország felső vezetőit, hogy tiszteljék a Szlovák Köztársaságot. Semmiképp nem vonom kétségbe Magyarország jogát, hogy a maga módján szemlélje a történelmet, de azt kérem, hogy a történelmi események kezelésében tartsák tiszteletben Szlovákiát.

Ahogy Magyarország felső vezetői újra meg újra felvetik a történelmi kérdéseket, az ellentétben áll a Szlovákiához fűződő jó kétoldalú kapcsolatok kinyilvánított törekvésével.

(…) Csalódott vagyok amiatt, ahogy Budapestről folyamatosan célozgatnak és kioktatnak bennünket a közös történelemről. (…) A háború utáni rendezés lezárt téma, és kapcsolatainkat a jelenre és a jövőre tekintve kell alakítanunk. Ennek része a magyar kisebbséghez tartozó honfitársainkkal való megbékélés is. Arra kérem ezért a magyar vezetőket, hogy mérlegeljék, hogy mit mondanak, ne veszélyeztessék ezt a megbékélést, és tartsák tiszteletben a Szlovák Köztársaságot.”

Időközben a szlovák külügyminisztérium hivatalos jegyzékben is megismételte ezt.

Korčok külügyminiszter azt mondja, amit a szlovák politikusok évtizedek óta mondanak. Kövér László pedig azt, amit a szlovákiai magyar és a magyarországi politikusok radikálisabb része mond. Ebből az persze

igaz, hogy a szlovákiai magyarok teljes jogfosztása és kitelepítése kegyetlen, embertelen, az emberi jogokat súlyosan sértő eljárás volt.

A korabeli csehszlovák elit bosszúja volt a német és magyar kisebbséggel szemben, bosszú azért, hogy e kisebbségek léte hivatkozási alap volt Hitler és Horthy számára a csehszlovák állam szétverésére. Alaptalan bosszú volt még a Szudéta-vidéken élő németekkel szemben is, akiknek csak egy kisebbsége játszott aktív szerepet a müncheni egyezményhez vezető folyamatban, de különösen alaptalan volt a szlovákiai magyarokkal szemben.

Bizony akkor járna el helyesen a szlovák politikai osztály, ha ezt hét évtized elteltével elismerné – de nem teszi.

Csehországban legalább Havel elnök tett – még csehszlovák szövetségi elnökként – ilyen gesztust, amiért a csehek közül sokan nehezteltek is rá, majd Václav Klaus miniszterelnöksége idején Helmuth Kohllal tettek egy közös politikai nyilatkozatot, amelyben a cseh fél legalább a kitelepítés során történt atrocitások – és nem maga a kötelező kitelepítés – miatt fejezte ki sajnálkozását. (Az ellenzékben levő szociáldemokraták nem is szavazták meg a dokumentum ratifikációját a cseh parlamentben.)

Lengyelország idáig sem ment el, a tizenkétmillió német kitelepítését a lengyelek mindmáig helyénvalónak tekintik.

Persze, Lengyelország esetében mégis csak arról van szó, hogy a németeket a háborús vereség nyomán, a határok gyökeres átrendezése, Lengyelország nyugatra tolása kapcsán, a szövetséges nagyhatalmak közös döntésével űzték el erőszakkal az Odera–Neisse-határtól keletre (nagyobb részt Lengyelországhoz, kisebb részt a Szovjetunióhoz) került területekről. Hasonlóképpen a szövetséges nagyhatalmak döntöttek a szudétanémetek kitelepítéséről is Csehszlovákiából. Willy Brandt 1969-70-ben elindított új keleti politikájával elfogadta az Odera-Neisse határt, és sem Lengyelországgal, sem Csehszlovákiával vagy mással szemben sem veti fel a német állam a kitelepített németek millióit ért jogtalanság kérdését.

Brandt fontosabbnak tartotta a megbékélést Németország keleti szomszédjaival, s így gondolkodnak mindmáig a német politikusok.

A Beneš-dekrétumok a németek jogfosztásával a nagyhatalmi döntéseket fordították le csehszlovák jogszabályokra, s Csehország mindmáig számíthat az ügyben a szövetséges nagyhatalmak támogatására. A szlovákiai magyarok ügyében azonban a nagyhatalmak nem járultak hozzá hasonló eljáráshoz, ezért próbálkoztak annak idején „lakosságcserével”, és telepítettek magyarokat kényszerrel az elűzött németek helyére, kényszermunkára Észak-Csehországba.

Kétségtelen, hogy indokolt lenne, ha a demokratikus szlovák állam legalább valamilyen gesztust tenne az ügyben.

A jogsértések 1948-tól, a kommunista hatalomátvételtől megszűntek, a Csehországba deportáltak visszatérhettek szülőföldjükre, a magyarok állampolgári jogait visszaadták, de az elvett tulajdont nem, s a történtek jogsértő voltát sem korábban a csehszlovák, sem 1993 után a szlovák állam nem ismerte el.

Mindamellett nem jó, ha akár a szlovákiai magyar politikusok, akár a magyar állam vezetői ezt újra meg újra felvetik.

Hiába igaz, hogy a Szlovákia és Magyarország közötti határ az első bécsi döntés nyomán került a legközelebb az akkori nyelvhatárhoz, az első bécsi döntést a két fasiszta nagyhatalom hozta, és a külvilág joggal sorolja ezt a határváltozást is a második világháborúba torkolló folyamat állomásai közé.

A csehszlovákiai magyarok jogfosztását sem különbözteti meg világosan a németekétől. Abban sajnos Korčok külügyminiszternek van igaza, hogy az ilyen fellépés árt a szlovákiai magyarok helyzetének ma Szlovákiában. Ahhoz, hogy valamikor a szlovák állam ezt maga megtegye, a szlovák demokraták körében, mindenekelőtt a politizáló szlovák értelmiségben kell erre megérnie a helyzetnek. A magyarországi politikusok fellépése ezt inkább hátráltatja, mintsem, hogy segítené.

Lopni tudni kell

Azt állítja Daniel Freund, a német zöldek Európa Parlamenti képviselője, hogy évente egymilliárd eurót lopnak el az uniós támogatásból Magyarországon.

Az éves átlag, amely az uniós támogatás 20-30%-a, nem tartalmazza azt a plusz támogatást, melyet a 750 milliárd eurós válságkezelő alapból kaphat Magyarország. Jelenleg Brüsszel nem fizet, szeptemberben folytatódnak a tárgyalások a magyar kormánnyal. Daniel Freund azt követeli a Frankfurter Rundscahuban, hogy Brüsszel és Berlin nézzen jobban Orbán körmére hiszen ezekkel az uniós euró milliárdokkal megnyerheti a következő választást. Akkor pedig tovább folytathatja illiberális politikáját az Európai Unió meggyengítésére.

Jönnek a zöldek?

Szeptemberben választások lesznek Németországban, ahol a zöldek esélyei megerősödtek, mert a nagy árvíz igazolta: a klímaváltozás olyan veszély, mellyel már ma is számolni kell. Ha a zöldek jól szerepelnek a választásokon , akkor bekerülhetnek a kormányba mint a CDU-CSU szövetségesei. Baerbock asszony, a zöldek vezetője állítólag a külügyminiszteri posztot célozta meg. Ennek van már hagyománya Németországban hiszen Joschka Fischer, akinek a családja Budakesziről került vissza őshazájába, külügyminiszterként képviselte hazáját a zöldek színeiben. Csakhogy akkor még más volt a helyzet, ma a zöldek Orbán Viktor legfőbb bírálói Németországban. Számukra Orbán politikája elfogadhatatlan.

Nemcsak a nemzeti együttműködés korrupt rendszerét utasítják el, de Orbán diplomáciáját is.

A jó kapcsolat Moszkvával és Pekinggel számukra vörös posztó, a zöldek az USA legjobb szövetségesei Németországban. Mindez nem ígér túlságosan sok jót Orbán Viktornak, aki külföldi támogatói közül már elveszítette Donald Trumpot, Benjamin Netanjahut és hamarosan elveszíti Angela Merkelt is.

Német kancellár jelölt: többségi szavazás kell az EU-ban!

Armin Laschet, a CDU kancellárjelöltje a brüsszeli Politiconak elmondta, hogy a külpolitikát érintő döntésekben át kell térni a többségi elvre az Európai Unióban. Ez a célzás minden bizonnyal a magyar diplomáciának szól, amely az utóbbi időben több uniós döntést is megakadályozott, mely Kína elítélését tartalmazta.

Biden elnök épp azért jött Európába, hogy Kína elleni egység frontot hozzon össze. Magyarország nyilvánvalóan a trójai faló szerepet játsza el, és ez aggasztja az amerikaiakat. Őket nem annyira a diplomácia szintjén hanem a technológiai szankciók kijátszása terén. Az USA ily módon kívánja lassítani Kína nyomulását, de Pekingben felhasználhatják Magyarországot az amerikai szankciók kijátszására.

Armin Laschet megértéssel beszélt Magyarország és Lengyelország helyzetéről mondván mindkét államban a kommunista múlt miatt nagy értéknek számít a nemzeti szuverenitás.

Mi lesz a pénzzel?

Armin Laschet Merkel kancellár hű tanítványa, és nem is kíván változtatni a helyzeten. Közölte, hogy jelenleg még tart a válság ellenes harc, ezért nem érvényesek a költségvetési deficittel és az államadóssággal kapcsolatos uniós kritériumok, de utána minden visszatér a régi kerékvágásba – jósolta a CDU kancellár jelöltje.

Hogyan ellenőrizze az EU a pénzek elköltését a tagállamokban? Erről Laschet ugyanúgy gondolkodik mint Angela Merkel vagyis kompromisszumot kell kötni a szóbanforgó tagállammalb   , és nem vegzálni azt, mert ily módon gyengülhet az EU kohéziója.

Orbán és Laschet

A magyar miniszterelnök a németek belső harcaiban nem őt támogatta, de hamarosan rájött arra, hogy számára még mindig ez a legjobb megoldás. Az alternatíva ugyanis a zöldek kancellár jelöltje Baerbock, aki sokkal kritikusabb lenne a nemzeti együttműködés magyar rendszerével szemben. Brüsszelben a zöldek Orbán legaktívabb kritikusai. Baerbock azonban meggyengült, mert kiderült, hogy a hivatalos életrajza és a valóság nincs épp szerves egységben. Németországban ezt halálosan komolyan veszik: volt már miniszter, aki azért kényszerült távozni, mert kiderült, hogy nem ő írta a diploma munkáját. Emiatt a zöldek leszerepeltek a legutóbbi tartományi választáson az egykori NDK-ban, ahol viszont a CDU fényesen szerepelt. Megszerezte a szavazatok több mint egyharmadát, és messze az első helyen végzett holott korábban sokan attól tartottak, hogy áttörést érhet el a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland.

Ha szeptemberben Armin Laschet ismételni tud az országos választáson, akkor Orbán Viktor megkönnyebbülhet hiszen az új kancellár a régi vonalat folytatná. Csakhogy mindenképp koalíciós kormány alakul majd. Ha pedig a zöldek vagy a szociáldemokraták bekerülnek a kormányba Berlinben, akkor alaposan Orbán körmére nézhetnek majd.

A zöldek kiváló kapcsolatot ápolnak Amerikával, épp ezért igen rossz szemmel nézik a magyar diplomácia keleti nyitását. Egyáltalán nem lesznek oly elnézők Orbán kínai és orosz barátai iránt mint Angela Merkel. Ez azonban kevésbé izgatja Orbán Viktort mint az, hogy a németek is növekvő mértékben kérhetik számon az uniós pénzek elköltését, melyen a nemzeti együttműködés rendszere alapszik Magyarországon. Akárki lesz a kancellár Berlinben – az amerikai nyomás miatt – fokozott ellenőrzésre kényszerül Magyarországon, akármennyire is megértőnek mutatkozik most Armin Laschet a brüsszeli Politicoban.

Biden-Zelenszkij, avagy cui prodest?

  • Biden-Putyin találkozó, Zelenszkijnek telefonbeszélgetés jutott

  • Szövetségesi engedmény Németországnak

  • Ukrajna és a NATO a vörös vonal

  • USA: fuck the EU

Az amerikai elnök telefonon tárgyalt az ukrán államfővel, akit meghívott Washingtonba. Ezt Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó jelentette be, aki korábban azt tudatta a világgal, hogy Biden és Putyin Svájcban találkoznak egymással az USA elnökének európai túrájának végén. Zelenszkij ukrán elnök azt szerette volna, ha még az amerikai-orosz csúcs előtt találkozhatott volna Biden elnökkel, mert attól tart, hogy az amerikaiak a feje fölött egyezkednek Putyinnal. Erre utalhat az is, hogy az amerikaiak végülis elfogadták az Északi Áramlat kettő földgáz vezetéket, amelyet korábban elleneztek, mert közvetlenül szállít orosz földgázt Németországba. Csökkentve ezzel Ukrajna stratégiai jelentőségét és zsarolási potenciálját. Biden feltehetően nem Putyin miatt döntött így, hanem német szövetségesének próbált a kedvébe járni európai útja előtt.

Mennyire fontos Ukrajna Amerikának?

Ha Ukrajna belépne a NATO-ba, akkor az a vörös vonal átlépését jelentené – mondta az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke a legutóbbi ukrajnai válság idején. Zelenszkij elnök mindenképp szeretné Ukrajnát belül tudni a NATO-n, mert ez azt jelentené, hogy határait az Amerikai Egyesült Államok garantálja. Ezt Moszkva márcsak azért sem fogadná el, mert időközben megszerezte a Krím félszigetet, melyet Ukrajna továbbra is saját területének tekint.

Biden és Putyin svájci tárgyalásán mindenképp szó esik majd Ukrajnáról, de Zelenszkij ukrán elnöknek csak később lesz módja interveniálnia amikor a Fehér Házban találkozik Joe Bidennel.

A magyar diplomácia fellép Ukrajnával szemben

A NATO csúcson a magyar diplomácia határozottan kívánja képviselni korábbi álláspontját: addig nem járul hozzá Ukrajna belépéséhez amíg Kijev vissza nem vonja a nyelv törvényt, amely hátrányos a magyar kisebbség számára Kárpátalján. Sokan gyanítják, hogy ezzel Orbán Viktor épp Putyin elnök érdekeit képviseli hiszen az oroszok mindenképp meg kívánják akadályozni Ukrajna NATO tagságát.

Orbán Viktor ellenkezése másoknak is jól jön:

sem Németország, sem Franciaország nem lelkesedne azért, ha Ukrajna a NATO tagja lenne, és ily módon hidegháborús helyzet alakulhatna ki Európában.

A különutas magyar diplomácia így másoknak is kapóra jöhet, de tovább gyengíti Orbán Viktor renoméját Washingtonban, ahol az orosz-amerikai kapcsolatok függvényében kívánnak dönteni Ukrajnáról, és nemigen érdeklődnek az uniós vélemények felől.

Victoria Nuland asszony, aki újra vezető szerepet játszik az amerikai diplomáciában épp Kijevben mondta el híres mondatát:

fuck the EU!

Németország nem érti a magyar külügyet

A Petry ügy diplomáciai botránnyá válik miután a magyar külügy ezt az alkalmat is arra használja fel, hogy támadást intézzen az uniós normák ellen. Németország budapesti nagykövetsége megerősítette, hogy a Petry ügy miatt a magyar külügy bekérette a német ügyvivőt.

” A magyar kormánynak azok a megnyilatkozásai, melyek azzal kapcsolatosak, hogy Petry Zsoltot elbocsátotta a Hertha BSC, számunkra érthetetlenek. Ezt ügyvivőnk is világossá tette a magyar kormány számára a találkozás alkalmával. A nemzeti szocializmusra történő utalást a leghatározottabban visszautasítjuk!”

Így reagált a budapesti német nagykövetség Magyar Levente államtitkár és a német ügyvivő találkozójára.

Nyilvánvaló, hogy Magyar Levente és Szijjártó Péter Orbán Viktor miniszterelnök utasítására cselekszik. Vajon miért fújja fel ezt a tragikomikus ügyet a magyar miniszterelnök?

Orbán fél, ezért előre menekül

Trump veresége után két út kínálkozott az USA ex elnök európai barátainak. Boris Johnson az elsőt választotta: mondvacsinált ürüggyel kirúgta főtanácsadóját, Dominic Cummingsot, aki Trump politikáját hirdette Nagy Britanniában. Azonnal jelezte Washingtonban: az atlanti szövetség a fontos, nem pedig az, hogy ki ül a Fehér Házban.

Orbán Viktor a másik utat választotta: ellenáll a változásnak. Elhagyta az Európai Néppártot és új radikális jobboldali csoportot próbál szervezni Matteo Salvinivel és Mateusz Morawieckivel.

Tovább erősíti a kapcsolatokat Kínával és Oroszországgal pontosan akkor amikor az USA új külügyminisztere egyértelművé tette Brüsszelben: mindkét keleti nagyhatalmat az Egyesült Államok stratégia ellenfélnek tekinti.

Orbán Viktor felvállalja a trójai faló szerepet az Európai Unióban illetve a NATO-ban.

Arra számít, hogyha Washingtonból elküldik neki a selyemzsinórt, akkor Peking és Moszkva segít.

Legkésőbb a 2022-es választás alkalmából kiderül, hogy Orbán Viktor ezúttal jól számolt-e?!

A Fidesz szép társaságban

Németország háború utáni történetében ez az első alkalom, hogy a szövetségi parlamentben képviselt pártot a demokrácia potenciális fenyegetéseként a titkosszolgálatok illetékes ága, az Alkotmányvédelmi Hivatal vizsgálja – olvasható a New York Times hasábjain.

Németország a háború utáni történelem során először felügyelet alá helyezte  ellenzéki legnagyobb pártját, amely egy nyugati demokrácia eddigi egyik legdrámaibb lépése azért, hogy megvédje magát a szélsőjobboldali erők támadásától.

A belső hírszerző ügynökség döntése mostantól lehetővé teszi a telefonok és egyéb kommunikációs eszközök lehallgatását, valamint a szélsőjobboldali AfD párt tagjai mozgásának megfigyelését.

Ez az egyik legszélesebb erőfeszítés a szélsőjobboldali és neonáci politikai mozgalmak térnyerésének kezelése a nyugati demokráciákban, amelyek erőteljesebben próbálják ezeket az elemeket korlátozni, kiközösíteni vagy akár törvényesen üldözni, hogy megakadályozzák őket demokratikus intézmények alapjai.

A lépés híre ugyanazon a napon érkezett, amikor Franciaország betiltotta a Generation Identity nevű harcos ifjúsági mozgalmat, amelyet veszélyesnek tartottak a neonáci koncepciók terjedése miatt, és mivel az Európai Parlament brüsszeli törvényhozói kényszerítették Orbán Viktort, Magyarország félig autoriter vezetőjét, hogy Fidesz nevű pártját kiléptesse az Unió fő konzervatív frakciójából.

A Fidesz rendet rak Európában

Gulyás Gergely a mai kormányinfón azt találta mondani, hogy mostanáig adtak időt a Néppártnak, de a frakciójuk nem élt a Fidesz biztosította lehetőséggel ezért ők – mármint a Bölcsek Köve és az Igazság letéteményesei – kidobták az EPP frakciót úgy, hogy a lábuk nem érte a földet és ugyanígy járhat a teljes EPP, ha nem embereli meg magát.

Szerintem most válságtanácskozásra gyűl össze az éji vad(nyugat-európa) mit is kezdjen ezután, hogy miközben egy Deutsch nevű szócső kijelentette, hogy nem oda Buda, mert a frakció kirúgása előtt biztosította a CDU-CSU pártszövetségét, hogy nekik azért még van esélyük, természetesen ehhez biztosítani kell az Unió pénzét mégpedig az általa meghatározott feltételek szerint.

Itthoni más a helyzet nálunk a válságtanácskozás feltehetően 2022-ben lesz megtartva, addig Magyarország egyre szégyenteljesebb miniszterelnökének gondolkodni kellene azon miért van, hogy

Csehország, Szlovákia és Ausztria soron kívül száz-százezer adag Pfizer-BioNTech vakcinát kap az Európai Unió többi tagállamától?

Mi főzhetünk a jó áron megvásárolt, Sinopharm vakcinából – ami valószínűleg hatékony csak éppen bizonytalansággal övezett –  amiről nem csak azt nem tudni elbír e a különböző mutáns vírusvariációkkal, de azt sem, hogy miért nem oltanak 60 éven felülieket még Kínában sem vele, nálunk viszont kizárólagt ők kapják!

Ha mindez nem elég a legutóbbi vizsgálatok során kiderült az AstraZeneca alkalmas az idősebb korosztályok beoltására, sőt egészen bizonyos, hogy a nálunk is tomboló brit variánssal szemben feltétlenül védelmet biztosít, ezekkel miért csak a hatvan év alattiakat oltják?

Ha mindezt sikerült átgondolni, talán még

nem késő bejelentkezni a sokkal hatékonyabb Moderna kvótánkra, igaz az jóval olcsóbb és arrafelé senkit nem lehet korrumpálni, de néha el lehetne engedni egy-egy ilyen üzletet mint a Sinopharm, néha meg kellene elégedni olyannal, ahol nem csöppen-csurran egyéb bankszámlákra némi alkotmányos költség. 

És ha mindez összeállt, ha mint népének nagy vezére, cselekvő agya ez egyszer felül emelkedne kicsinyes hiúságán és legalább önmagának ismerné el, hogy minden lépése Magyarország ellen elkövetett bűntett, és ne tévesztené össze a hatalom megtartásának technikáját – amit valóban magas fokon művel -, azzal amivel ország népe megbízta!
Aki állandóan csatákban edződött attól joggal elvárható, hogy hazugságok helyett méltósággal  viselje el vereségét.

Megsúgom, Orbán Gulyás Gergely szerint kirúgta az EPP-t, Magyarországot nem fogja tudni!

Európában hiány lehet a Covid-19 vakcinából

Németországban sőt az egész Európai Unióban kevésnek bizonyulhat a Pfizer-BioNtech védőoltás, melyet Mainzban fejlesztettek ki – állapítja meg a Der Spiegel összeállítása.

Kezdetben csak 400 ezer vakcina érkezik Németországba – jelentette be az egészségügyi miniszter. Később, márciusban jön a java: 11-13 millió. Ehhez képest az USA-ban a következő 2-3 hét során körülbelül 20 millió ember kaphatja meg a védőoltást. A tervek szerint március végére már 100 millió amerikai lehet beoltva méghozzá kétszeresen ahogy az a védelemhez szükséges.

Maga Merkel irányítja a kampányt

A kritikus helyzetben a kancellár asszony vette kézbe az ügyet. Erről mindenki meggyőződhetett amikor a nyilvánosság előtt Angela Merkel beszélgetést folytatott a védőoltás felfedezőivel, azzal a török házaspárral, akik Mainzban rekord idő alatt értek el eredményt. A kancellár asszony rámutatott arra, hogy Németország egy bevándorló párosnak köszönheti azt az életmentő vakcinát, amely leküzdheti a Covid-19 járványt.

A probléma azonban az, hogy az EU túlságosan keveset rendelt a Pfizer-Biontech védőoltásból, mások megelőzték mint Nagy Britannia és az USA. Ennek eredményeképp csak jövő őszre várható, hogy a lakosság 60%-a megkapja a védőoltást Németországban. Így előfordulhat, hogy jövő ősszel sőt télen is szükség lesz intézkedésekre a járvány ellen!

Miért? Európai szolidaritás

A gazdag államok megígérték Brüsszelnek, hogy közösen indítják a nagy oltási kampányt. Vagyis az olyan szegény tagállamok mint Románia nem kerülhetnek hátrányba Németországhoz képest. Ha Berlin maga vásárolja meg a szükséges vakcina mennyiséget Németországnak, akkor előnybe került volna a többiekkel szemben, de ezzel gyengítette volna az uniós kohéziót.

A virológusok szerint a lakosság legkevesebb 60%-át kell beoltani ahhoz, hogy a járványt megfékezzék. Ez 100-120 millió vakcinát jelent, mert a Pfizer – Biontech védőoltásból kettő kell.

Az EU 1,3 milliárd védőoltást rendelt, de különböző cégektől

Németország ennek a 18,6%-ra jogosult, mert a lakosság arányában osztják el a vakcinát. Jelenleg két vakcina van: a Pfizer-BioNtech és a Moderna. Az előbbit már elfogadta az EU, az utóbbit január 6-án engedélyezhetik. Ez 45+15 millió védőoltást jelent az első félévben Németországban. Édeskevés!

Mi van a négy másik gyógyszergyárral?

Az első félévben közülük csakis az amerikai Johnson&Johnson ígér eredményt márciusra. A másik három csak későbbre.

Németország három uniós állammal leszerződött az Astra Zenecaval 400 millió vakcinára. Aztán augusztus és október között az EU is szerződést kötött velük, a Johnson&Johnsonnal és a Sanofival. Érdekes módon a BioNtech-kel és a Modernaval akkor még nem pedig nekik voltak a legígéretesebb kísérleteik. Az USA viszont már júliusban leszerződött 600 millió vakcinára a Biontech-kel és 500 millióra a Modernaval. A cégek pedig egyértelművé tették: aszerint szállítanak, hogy ki mikor szerződött velük!

Az EU csak 200 millió vakcinára szerződött a BioNtech-kel, melyet kiegészít egy 100 milliós opció. A Németországban működő cég felajánlotta, hogy 500 millió védőoltást szállít az uniónak, de Brüsszel valamiért elutasította ezt az ajánlatot!

Jens Spahn német egészségügyi miniszter elszántan lobbizott a BioNtech mellett, de veszített, mert a franciák és néhány más állam a Sanofira tett.

Ugyanez történt a Moderna esetében is – írja a Der Spiegel. Az amerikai cég francia vezérigazgatója 300 millió plusz vakcinát ajánlott , de nem kértek belőle. Így maradt a 80 milliós rendelés plusz egy 80 milliós opció.

Közben pedig a Sanofi kénytelen volt jelezni: csak a jövő év utolsó negyedévére  lesz vakcinája!

Miután az EU rájött arra, hogy a BioNtech és a Moderna a nyerő, gyorsan megrendelte a 100 illetve 80 milliós opciót. A baj az, hogy ez már csak a második félévben érkezhet.

“Németország vásároljon közvetlenül a gyógyszergyáraktól!” – javasolja a kormányon levő szociáldemokraták egészségügyi felelőse.

A BioNtech rohamtempóban épít egy új gyárat Marburgban Németországban. Erről beszélt Merkel kancellár a török házaspárral akkor amikor a nyilvánosság már nem követhette az eszmecserét. Közben az USA újabb 100 millió vakcinát rendelt a Pfizer-BioNtech védőoltásból. A főnök először nemet mondott mondván: teljes kapacitással termelnek, és csak a második félévre vállalnak rendelést. Azután visszakozott, és folynak a tárgyalások. Mindez azt mutatja, hogy globális verseny folyik a Covid-19 vakcináért, és aki lemarad, az csak később jut ki a pandémia válságból – írja a Der Spiegel.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK