Kezdőlap Címkék Németország

Címke: németország

Lesznek-e új adósság kritériumok az Európai Unióban?

Első Spanyolországi látogatásán Olaf Scholz német kancellár és Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök áttekintette a pandémia utáni gazdasági fellendülés kérdéseit. Noha mindkét vezető szociáldemokrata abban a kérdésben különböztek az álláspontok, hogy szükségesek e új adósság kritériumok az Unióban. 

A 750 milliárd eurós helyreállítási alapból még sok megvan, hogy segítse a gazdaságok talpra állását a pandémia után – hangsúlyozta Olaf Scholz kancellár, aki német pénzügyminiszterként döntő szerepet játszott abban, hogy a közös uniós alap létrejöhetett. Ezt meg is köszönte Pedro Sanchez miniszterelnök, de nem is titkolta, hogy ennél többet vár a német kancellártól: Spanyolország – Franciaországgal és Olaszországgal együtt – azt szeretné elérni, hogy felvizezzék a maastrichti kritériumokat vagyis a jövőben ne ragaszkodjanak ahhoz, hogy minden tagállamban 3% alatt kell tartani a költségvetés hiányát és 60% alatt az államadósságot. A pandémia miatt ezt senki sem teljesíti, és idén nem is várják el egyetlen tagállamtól sem. Január elsejétől viszont elvben visszaállhat a régi rendszer, melynek kritériumait az eurozóna gyengébb tagállamai képtelenek teljesíteni.

Paolo Gentiloni, az Európai Unió pénzügyi biztosa olyan javaslaton dolgozik, amely minden tagállam számára egyéni kritériumokat állítana fel tekintettel arra, hogy a gazdaságok állapota nagyon is különböző.

Macron francia elnök amellett lobbizik, hogy a zöld beruházások, amelyekhez ő szívesen hozzászámolja a nukleáris energiát is, jelentsenek kivételt a végső elszámolásnál.

Scholz kancellár hivatalosan egyelőre elzárkózik ezektől az elképzelésektől, mert a pénzügyminisztere, az FDP vezetője, nem tartja ezt elfogadhatónak – írja a közszolgálati Deutsche Welle, amely azonban rámutat arra, hogy európai szociáldemokrata együttműködéssel megoldódhat ez a húsbavágó probléma.

Az Európai parlament szocialista frakciójának főtitkára ugyanis nemrégiben kijelentette, hogy baloldali pártok vannak hatalmon jelenleg Spanyolországban, Portugáliában, Németországban és a skandináv országokban, ezért közösen megoldást találhatnak a költségvetési hiány és az államadósság  problémájára. Achim Post főtitkár maga is német, ugyanannak a szociáldemokrata pártnak a tagja, amelynek vezetője Olaf Scholz kancellár.

Madridban erről diplomatikusan Pedro Sanchez miniszterelnök csak annyit mondott miután tárgyalt a német kancellárral, hogy

“Egyetértettünk abban, hogy új fázisba érkezett az együttműködésünk európai szinten. Véleményünk egybeesik abban, hogy

az európai költségvetési szabályok túlságosan komplexek és nehéz teljesíteni őket – különösen  pandémia idején.”

Zöld együttműködés

Mindkét kormányfő hangsúlyozta, hogy ezen a téren különösen fontos Németország és Spanyolország együttműködése. A zöldek a kormánykoalíció részét alkotják Németországban.

“Rendkívül gyorsan akarjuk fejleszteni a megújuló energia forrásokat”

– hangsúlyozta Olaf Scholz kancellár. Aki gyorsan hozzátette, hogy ennek gazdaságilag megalapozott programnak kell lennie.

“A szél és a napenergia fejlesztése fontos, de legalább ennyire fontos az, hogy ez sikeres gazdasági vállakozás legyen, és a rendszerek összekapcsolódjanak európai szinten.

A Moszad és az iszlám atom

Az izraeli Moszad német és svájci cégeket ellen követett el robbantásos merényleteket, hogy leállítsák a pakisztáni atomfegyverprogramot – jelentések szerint Pakisztán az 1980-as években Irán tiltott nukleáris programjának megsegítésén dolgozott.

A Moszadot azzal gyanúsítják, hogy az 1980-as években bombákat robbantott és fenyegetett német és svájci vállalatokat, amelyek közvetlenül részt vettek a Pakisztáni Iszlám Köztársaság megsegítésén, annak születőben lévő atomfegyver-programjában.
A Neue Zürcher Zeitung (NZZ) neves svájci napilap szombaton számolt be először az eredményekről. A lap szerint „felmerült a gyanú, hogy a Moszad állhat a támadások és fenyegetések mögött.

Izrael számára egzisztenciális fenyegetést jelentett az a kilátás, hogy Pakisztán az első iszlám állammá válhat amelyik atombombával rendelkezik.”

A lap arról számolt be, hogy Pakisztán és az Iráni Iszlám Köztársaság az 1980-as években szorosan együttműködött nukleáris fegyverek gyártásában. A lap szerint a német és svájci cégek intenzív munkája az iráni nukleáris program támogatásában „viszonylag jól kutatott”. Azonban “a berni és washingtoni archívumokból származó új, korábban ismeretlen dokumentumok élesítik ezt a képet.”

A lap idézte Adrian Hänni svájci történészt, aki szerint a Moszad valószínűleg részt vett svájci és német vállalatok elleni bombatámadásokban, hozzátéve azonban, hogy nem volt „füstölgő pisztoly”, amely bizonyítaná, hogy a Moszad hajtotta végre a támadásokat.

Egy dél-ázsiai nukleáris fegyverek elterjedését megakadályozó szervezet, egy korábban ismeretlen szervezet, a svájci és a németországi robbanásokért vállalta a felelősséget.
Az NZZ beszámol a néhai pakisztáni atomtudós, Abdul Qadeer Khan, Pakisztán atomfegyver-programjának atyjának szerepéről, aki az 1980-as években átszelte Európát, hogy technológiát és tervrajzokat szerezzen a nyugati intézményektől és cégektől egy nukleáris fegyverhez. A lap azt írta, hogy Khan egy zürichi szállodában találkozott az Iráni Atomenergia-szervezet küldöttségével 1987-ben. Az iráni delegációt Masud Naraghi mérnök, az iráni atomenergia-bizottság főnöke vezette.
Két német mérnök, Gotthard Lerch és Heinz Mebus, valamint Naraghi, aki az USA-ban szerzett PhD fokozatot, találkozott Khan csoportjával Svájcban. További találkozókra Dubajban, az Egyesült Arab Emírségekben került sor.

Pakisztán nukleáris fegyverprogramjának felgyorsítására tett gyors ütemű erőfeszítéseivel szemben az Egyesült Államok kormánya sikertelenül próbálta elérni, hogy országaikban a német és a svájci kormány lépjen fel a Pakisztánt segítő cégek ellen.

A feltételezett Moszad-ügynökök állítólag Svájcban és Németországban léptek fel a Pakisztánt segítő cégek és mérnökök ellen.
Az NZZ szerint „Néhány hónappal az amerikai külügyminisztérium Bonnban (az akkori Nyugat-Németország fővárosa) és Bernben történt sikertelen beavatkozása után ismeretlen tettesek veszélyes támadásokat hajtottak végre három ilyen cég ellen: 1981. február 20-án a a Cora Engineering Chur egyik vezető alkalmazottjának háza; 1981. május 18-án a Wälischmiller cég markdorfi gyárépületén; végül 1981. november 6-án Heinz Mebus erlangeni mérnöki irodájában. Mindhárom támadás csak anyagi kárt okozott, csak Mebus kutyája halt meg.”
A lap megjegyezte, hogy „A robbanóanyag-támadásokat több telefonhívás kísérte, amelyekben idegenek angolul vagy törött németül fenyegettek más szállítócégeket. Néha a hívó elrendelte a fenyegetés rögzítését.

„Önnel is megtörténhet az a támadás, amit a Wälischmiller cég ellen követtünk el”

– ezzel megfélemlítették a Leybold-Heraeus adminisztrációs irodát. Siegfried Schertlert, a cég akkori tulajdonosát és vezető üzletkötőjét, Tinnert többször is hívták magánvonalakon. Schertler a svájci szövetségi rendőrségnek is beszámolt arról, hogy az izraeli titkosszolgálat felvette vele a kapcsolatot. Ez derül ki a nyomozási aktákból, amelyeket az NZZ először láthatott.”
Schertler elmondta, hogy Izrael németországi nagykövetségének egyik alkalmazottja, akit Davidnek hívtak, felvette a kapcsolatot az cégvezetővel. A cég vezetője elmondta, hogy David sürgette, hogy hagyja abba „ezeket az atomfegyverekkel kapcsolatos üzleteket”, és térjen át a textilüzletre.

„E beszállítók közül sokan, főleg Németországból és Svájcból, hamarosan milliós értékű üzletet kötöttek Pakisztánnal:

a Leybold-Heraeus, a Wälischmiller, a Cora Engineering Chur, a Vakuum-Apparate-Technik
(a fő vevő Friedrich Tinnerrel) vagy a Buchs fémművek, hogy csak néhányat említsünk. Egy fontos körülmény hasznot húzott nekik: a német és a svájci hatóságok igen nagyvonalúan értelmezték a kettős felhasználásra vonatkozó rendelkezéseiket: az urándúsításhoz szükséges alkatrészek többségét, például a nagy pontosságú vákuumszelepeket elsősorban polgári célokra használják.”

Az NZZ arról számolt be, hogy a washingtoni Nemzetbiztonsági Archívum nemrégiben közzétette az Egyesült Államok külügyminisztériumának 1980-ban folytatott bonni és berni diplomáciai levelezését.

„Ez azt mutatja, hogy az Egyesült Államok komolyan nehezményezte a két ország laza kezelését a pakisztáni kényes szállításokkal kapcsolatban.

Egy alkalmazott feljegyzésében Bern viselkedését „elengedett megközelítésnek” minősítették – ennek megfelelően a helyi hatóságokat azzal vádolták, hogy szemet hunytak a kétes tevékenység folytatása fölött.

A most nyilvánosságra hozott, korábban titkosnak minősített küldeményeken először szerepelnek azok a cégek, amelyeket az Egyesült Államok azzal vádolt meg, hogy szállításaikkal támogatják a pakisztáni atomfegyver-programot. A listán körülbelül fél tucat cég szerepelt Németországból és Svájcból.

Adóparadicsomok az Európai Unióban is vannak

25 éve küzd az Európai Unió az európai adóparadicsomok ellen – igen mérsékelt sikerrel. Miért lehet euró milliókat eltitkolni az adóhivatal elől? Erről kérdezte a Der Spiegel a Leideni egyetem tanárát, aki negyedszázada kutatja ezt a témát.

“Nincs transzparencia! Az a bizottság, amelyet az Európai Unió e célból létrehozott, zárt ajtók mögött ülésezik, és a vizsgálatai titkosak. Én megpróbáltam ezen változtatni. 2500 eddig titkosan kezelt dokumentumot vizsgáltam meg” – mondja Martijn Nouwen közgazdász professzor, aki arra jött rá, hogy “amint a bizottság felfedezett egy adóelkerülési eljárást az Európai Unióban, abban a pillanatban a leleményes adótanácsadók újabb kiskaput találtak – elsősorban Luxemburgban, Hollandiában és Cipruson.

“Az úgynevezett levélszekrény társaságok adózása még sokhelyütt nincsen megoldva”

– hangsúlyozza a szakértő azokra a cégekre utalva, amelyek egy államban csakis azért jelentik be magukat, mert ott alacsonyabb a társasági adó.

“A kis államok a szokásos gyanúsítottak: Ciprus és Málta, de azután jönnek a Benelux országok. Ezek az államok ott akadályozták az uniós adócsoport munkáját, ahol csak tudták. De nemcsak a kicsikről van szó: Németország nem hajlandó a mai napig közzétenni azt, hogy a multik milyen adókedvezményeket kapnak az Európai Unió legerősebb államában. Az ok: a tartományok nem kívánják ezt. Nagy Britannia védelmezi Guernsey és Jersey különleges adó jogait.”

Mit csinálnak az uniós pénzügyminiszterek?

“Ők is létrehoztak egy csoportot, amely ezt a problémát úgy rendezte, hogy a tagállamok közben megőrizhessék a szuverenitásukat, amelyhez nagyon ragaszkodnak. Az érdekes az, hogy létrehoztak egy rendszert, de 2003 óta rá se néznek erre. Még akkor sem, ha komoly adócsalás lehetősége forgott fenn.

Ennek az az egyik oka, hogy az adócsalások annyira rafinálttá váltak, hogy a pénzügyminisztériumok szakértői sem mindig értik meg azokat. A másik ok, és nyilvánvalóan ez a fontosabb: a tagállamok el akarták kerülni a vitákat. Végül is rengeteg vita volt mindig az Európai Unióban, és az adócsalások ügyét úgy ítélték meg, hogy emiatt nem érdemes háborúzni.”

Lehet-e ezen változtatni?

“Lehet és kell is. Egyrészt növelni kell a transzparenciát és a demokratikus legitimitást. Az adócsoportnak szüksége van egy politikus elnökre, aki tartja a kapcsolatot a pénzügyminiszterekkel illetve az olyan nemzetközi szervezetekkel mint az OECD. Jó lenne, ha ez az új főnök részt vehetne a pénzügyminiszterek tanácskozásain. Végül nagyon fontos, hogy a pénzügyminiszterek megvitassák a tagállamok közötti adóverseny ügyét, és megnevezzék azokat a tagállamokat, melyek megsértik az uniós előírásokat.

Mindehhez nyilvánvalóan elsősorban transzparencia kell” – hangsúlyozta a Leideni egyetem tanára.

Továbbra is jó formában a hazai e-kereskedelem

Sikeres a hazai e-kereskedelem, továbbra is jelentős növekedési potenciállal rendelkezik. Marketingszakértő segítségével annak jártunk utána, hol tart most a szegmens és milyen változások várhatók a következő néhány éves ciklusban.

A megkérdezett szakértő szerint mindenképpen érdemes visszatekintést tenni a pandémia előtti évekre, hiszen azok jó támpontot adhatnak a hazai piac potenciáljáról. Az említett időszakban a magyar online piac hozzávetőlegesen 15-20 százalékot tudott nőni; ez jelentősen felülmúlta a kontinens átlagát, illetve illeszkedett a közép-kelet-európai régió teljesítőképességéhez. Egyfajta lassú, de stabil felzárkózást láttunk a kontinens fejlettebb régióihoz.

A 2020-as esztendő azonban jelentős változásokat hozott, a kiszámíthatóság is megszűnt.   A 16%-os várakozások helyett a hazai e-kereskedelem 45%-ot volt képes nőni, vagyis nem túlzó a kijelentés, miszerint a szektor egy év alatt hármat lépett előre. Tagadhatatlan, hogy ebben a pandémia által megváltozott vásárlói szokások rendkívüli mértékben közrejátszottak.

Érdemes látni azonban a különbséget a kontinens régiói között.

Míg a közép-kelet-európai régióban az e-kereskedelem rendkívüli növekedését láttuk, addig sok területen visszaesés volt tapasztalható, elsősorban a gazdasági bizonytalanság okán.

Ez persze azt is jelenti, hogy a nyugati e-kereskedelmi mélyrepülést várhatóan jelentős visszapattanás követi, a hazai szegmens azonban aligha lesz képes jelentős növekedésre. Sőt, a legtöbb szakértő szerint a bázis teljesítése már nagyszerű eredmény lenne a webáruházaktól. Az optimistább hangok szerint erre minden lehetőség megvan, hiszen az első negyedév kiugróan erős volt, az utolsó negyedév kapcsán pedig indokolt a pesszimizmus, miszerint a koronavírus-járvány ismét a négy fal közé kényszerít bennünket, így az online vásárlás felé fordulva.

Mindeközben jelentős változással kecsegtet a július 1-én életbe lépő áfatörvény-módosítás.

A legtöbb piaci szereplő úgy véli, jelentősen javultak az exportot célzó tevékenységek lehetőségei. Az áfaszabályok változásának legnagyobb hozadéka az adminisztratív terhek jelentős csökkenése. Ezidáig a külföldre is szállító webáruházaknak gyakorlatilag annyiféle módon kellett áfát fizetniük, ahány országba szállítottak. Azonban nem szabad elfelejteni, hogy a könnyítés nem csupán a magyar e-kereskedőkre vonatkozik, hanem az EU összes tagországában tevékenykedő társaikra is, vagyis a szomszédos és nem szomszédos piacok szereplői nagyobb valószínűséggel jelennek majd meg a magyar vásárlók előtt, ahogyan a kontinens egyik legnagyobb divat-webáruháza, a Zalando már bejelentette a 2022-es érkezését.

Némi pesszimizmusra ad okot, hogy ezidáig sokkal jellemzőbb a külföldi szereplők érkezése, mint a hazai e-kereskedők piachódítása.

Pozitív példaként említhetők az Extreme Digital külföldi webáruházai; a cég folyamatos terjeszkedéssel mára hét országban van jelen kisebb-nagyobb piaci részesedést uralva.

A legújabb webáruházuk Németországban működik.

Sokan úgy vélik, hogy az áfaszabályok jelentős egyszerűsítésének köszönhetően a hazai webáruházak megfelelő exportterv, tudatos digitális marketing és megfelelő logisztikai szolgáltatások birtokában eredményessé válhatnak a közép-kelet-európai régió országaiban. Nem kell sokat várnunk és kiderül, a hazai szereplők képesek lesznek-e élni a lehetőséggel.

A zöld politikus, Marquardt megszervezi saját kabuli charterjáratait

0

A zöld politikus, Erik Marquardt vezette kezdeményezés ki akarja menteni az embereket Afganisztánból. Az első evakuációs járatot már előkészítik. Katonai szakértők magas kockázatú projektről beszélnek.

A Földközi-tengeren való mentésében részt vevő aktivisták adományokból finanszírozott charterjáratokat terveznek, hogy evakuálják az embereket Kabulból. A Polgári Flotta Támogató Egyesület, amelynek élén a 33 éves zöld politikus, Erik Marquardt állítja,

„béreltünk egy gépet, amellyel Kabulba repülünk”.

Az új kabulluftbruecke.de weboldal szó szerint ezt mondja : „A formalitásokat tisztázták, most a megvalósításról van szó.” A tervezett charterrepülés időpontjáról vagy a repülőgép méretéről nem közöltek részleteket.

Marquardt a Zöld Ifjúság szóvivője volt. A 2019 -es európai választások óta a Zöldek / EFA képviselőcsoport tagjaként az Európai Parlament tagja. Elnöke a berlini Civilfleet-Support egyesületnek, amely adományokból bérelt mentőhajókat polgári tengeri mentésre a Földközi-tengeren. A kabuli mentőakció charterjáratainak az egyesület által most bejelentett kezdeményezését állítólag mintegy 100 kezdeményezés és csoport támogatja, amint azt az adományozási felhívás alatt szereplő lista is mutatja.

A német kormány eddig A400M katonai szállító repülőgépeket használt a sebezhető emberek evakuálására, miután az iszlamista tálibok hatalomra kerültek. A küldetésüket veszélyesnek tartják. A Bundeswehr repülőgépek speciális megközelítési manővereket gyakorolnak annak érdekében, hogy a lehető leghamarabb az irányított fegyverek hatótávolságába kerüljenek, és olyan védelmi eszközökkel vannak felszerelve, amelyekkel a polgári repülőgép nem rendelkezik. Azt még látni kell, hogy a polgári charterrepülőgépet egyáltalán engedik e leszállni.

Katonai szakértők magas kockázatú projektről beszélnek. Jelenleg az Egyesült Államok gyakorlatilag továbbra is ellenőrzi a kabuli repülőtér katonai részének megközelítését és használatát. Csak az elmúlt hétfőn 152 felszállás és leszállás történt.

Amerikai adatok szerint egy nap alatt összesen 21.600 embert mentettek ki Kabulból. Egyedül az Egyesült Államok mintegy 12.700 embert szállított 32 darab C-17-es szállító repülőgépével és öt járatával a kisebb Hercules C-130-mal. Más országokból 57 járat is érkezett 8900 utassal.

A bennfentesektől azt hallják, hogy állítólag tárgyalások folynak az USA és a tálibok között arról, hogy a kabuli repülőtérnek az Egyesült Államok kért augusztus 31-i kivonulása után is folytatnia kell a polgári működést, esetleg az Egyesült Nemzetek védelme alatt.
Ahogy az Airlift honlapján is elhangzott, minél több embert ki kell megmenteni Kabulból.

“A kormánynak támogatásra van szüksége a mentésben, mert rettenetesen fogy az időnk.”

Az egyesület állítólag “listákat tartalmaz azokról az emberekről, akiket ki kell menteni, és több száz emberrel állnak kapcsolatban”.

Szó szerint:

„Látjuk, hogy több lehetőség van a repülőtér hozzáférésének biztonságosabbá tételére, és azt várjuk, hogy ezeket a lehetőségeket a következő napokban is használni lehessen.”

A lehető legtöbb repülőgépet adományokból szervezik meg.
Saját információi szerint a charterjáratok kezdeményezése szorosan együttműködik a helyzetközponttal és az operatív parancsnoksággal. „A német bürokrácia folyamatai azonban számos területen nélkülözik a rugalmasságot, amire pedig leginkább szükség lenne.” – áll a kampány honlapján.

A zöld politikus és a Polgári Flotta Támogató Egyesület elnöke a Twitteren közzétett videóban arról beszél, hogy a kabuli charterrepülésre „a szövetségi kormánnyal egyeztetve” kerül sor. Nem közölték előre, mert előzetesen biztosítani kell, hogy a charter biztonsággal használható legyen. “A lehető legsűrűbben szeretnénk Kabulba repülni” – áll a videóüzenetben, amely az adományok iránti felhíváshoz kapcsolódik.

A Bundeswehr parancsnoksága azt közölte, hogy nincs ismert megbeszélés a Kabulba tartó charterjáratok konkrét terveiről.

Egy Duhában folytatott megbeszélésen a tálibok arról tájékoztatták Németországot, hogy a legális okmányokkal rendelkező afgánok az evakuáció utolsó napját követően is utazhatnak majd a kereskedelmi járatokon.

Nagy kérdés azonban mennyire lehet hinni a tálib ígéreteknek.

KÖVÉR, KORCOK, HAVEL, BRANDT

Kövér László, aki nemcsak a Fidesz alelnöke, de a magyar Országgyűlés elnöke is, a szlovákiai Somorján avatott emlékművet a háború után kitelepített magyaroknak.

Kövér e szavakkal emlékezett:

„A bűn nem akkor teljesedik be, amikor elkövetik, hanem akkor, amikor elfelejtik. Amit a felvidéki magyarság ellen 1945 és 1947 között elkövettek, az Isten és ember előtti bűn volt. Ha az áldozatok utódai elfelejtik az elődeik ellen elkövetett történelmi bűnöket, akkor a bűnök a jövőben megismétlődhetnek, és az utódok ismét bármikor védtelen áldozatokká válhatnak. (…) van erkölcsi alapunk arra is, hogy szelíd, de állhatatos türelemmel várjuk a bocsánatkérés és elégtételadás gesztusát a magyarok ellen a múltban elkövetett bűnökért az utánunk következő nemzedékek békéje érdekében.”

Ismerjük el, ezek önmagukban véve szép és igaz mondatoknak tűnnek. Amit Ivan Korčok szlovák külügyminiszter írt erre a maga Facebook-oldalán, az egyáltalán nem rokonszenves. Saját fordításomban idézek belőle:

„Arra kérem Magyarország felső vezetőit, hogy tiszteljék a Szlovák Köztársaságot. Semmiképp nem vonom kétségbe Magyarország jogát, hogy a maga módján szemlélje a történelmet, de azt kérem, hogy a történelmi események kezelésében tartsák tiszteletben Szlovákiát.

Ahogy Magyarország felső vezetői újra meg újra felvetik a történelmi kérdéseket, az ellentétben áll a Szlovákiához fűződő jó kétoldalú kapcsolatok kinyilvánított törekvésével.

(…) Csalódott vagyok amiatt, ahogy Budapestről folyamatosan célozgatnak és kioktatnak bennünket a közös történelemről. (…) A háború utáni rendezés lezárt téma, és kapcsolatainkat a jelenre és a jövőre tekintve kell alakítanunk. Ennek része a magyar kisebbséghez tartozó honfitársainkkal való megbékélés is. Arra kérem ezért a magyar vezetőket, hogy mérlegeljék, hogy mit mondanak, ne veszélyeztessék ezt a megbékélést, és tartsák tiszteletben a Szlovák Köztársaságot.”

Időközben a szlovák külügyminisztérium hivatalos jegyzékben is megismételte ezt.

Korčok külügyminiszter azt mondja, amit a szlovák politikusok évtizedek óta mondanak. Kövér László pedig azt, amit a szlovákiai magyar és a magyarországi politikusok radikálisabb része mond. Ebből az persze

igaz, hogy a szlovákiai magyarok teljes jogfosztása és kitelepítése kegyetlen, embertelen, az emberi jogokat súlyosan sértő eljárás volt.

A korabeli csehszlovák elit bosszúja volt a német és magyar kisebbséggel szemben, bosszú azért, hogy e kisebbségek léte hivatkozási alap volt Hitler és Horthy számára a csehszlovák állam szétverésére. Alaptalan bosszú volt még a Szudéta-vidéken élő németekkel szemben is, akiknek csak egy kisebbsége játszott aktív szerepet a müncheni egyezményhez vezető folyamatban, de különösen alaptalan volt a szlovákiai magyarokkal szemben.

Bizony akkor járna el helyesen a szlovák politikai osztály, ha ezt hét évtized elteltével elismerné – de nem teszi.

Csehországban legalább Havel elnök tett – még csehszlovák szövetségi elnökként – ilyen gesztust, amiért a csehek közül sokan nehezteltek is rá, majd Václav Klaus miniszterelnöksége idején Helmuth Kohllal tettek egy közös politikai nyilatkozatot, amelyben a cseh fél legalább a kitelepítés során történt atrocitások – és nem maga a kötelező kitelepítés – miatt fejezte ki sajnálkozását. (Az ellenzékben levő szociáldemokraták nem is szavazták meg a dokumentum ratifikációját a cseh parlamentben.)

Lengyelország idáig sem ment el, a tizenkétmillió német kitelepítését a lengyelek mindmáig helyénvalónak tekintik.

Persze, Lengyelország esetében mégis csak arról van szó, hogy a németeket a háborús vereség nyomán, a határok gyökeres átrendezése, Lengyelország nyugatra tolása kapcsán, a szövetséges nagyhatalmak közös döntésével űzték el erőszakkal az Odera–Neisse-határtól keletre (nagyobb részt Lengyelországhoz, kisebb részt a Szovjetunióhoz) került területekről. Hasonlóképpen a szövetséges nagyhatalmak döntöttek a szudétanémetek kitelepítéséről is Csehszlovákiából. Willy Brandt 1969-70-ben elindított új keleti politikájával elfogadta az Odera-Neisse határt, és sem Lengyelországgal, sem Csehszlovákiával vagy mással szemben sem veti fel a német állam a kitelepített németek millióit ért jogtalanság kérdését.

Brandt fontosabbnak tartotta a megbékélést Németország keleti szomszédjaival, s így gondolkodnak mindmáig a német politikusok.

A Beneš-dekrétumok a németek jogfosztásával a nagyhatalmi döntéseket fordították le csehszlovák jogszabályokra, s Csehország mindmáig számíthat az ügyben a szövetséges nagyhatalmak támogatására. A szlovákiai magyarok ügyében azonban a nagyhatalmak nem járultak hozzá hasonló eljáráshoz, ezért próbálkoztak annak idején „lakosságcserével”, és telepítettek magyarokat kényszerrel az elűzött németek helyére, kényszermunkára Észak-Csehországba.

Kétségtelen, hogy indokolt lenne, ha a demokratikus szlovák állam legalább valamilyen gesztust tenne az ügyben.

A jogsértések 1948-tól, a kommunista hatalomátvételtől megszűntek, a Csehországba deportáltak visszatérhettek szülőföldjükre, a magyarok állampolgári jogait visszaadták, de az elvett tulajdont nem, s a történtek jogsértő voltát sem korábban a csehszlovák, sem 1993 után a szlovák állam nem ismerte el.

Mindamellett nem jó, ha akár a szlovákiai magyar politikusok, akár a magyar állam vezetői ezt újra meg újra felvetik.

Hiába igaz, hogy a Szlovákia és Magyarország közötti határ az első bécsi döntés nyomán került a legközelebb az akkori nyelvhatárhoz, az első bécsi döntést a két fasiszta nagyhatalom hozta, és a külvilág joggal sorolja ezt a határváltozást is a második világháborúba torkolló folyamat állomásai közé.

A csehszlovákiai magyarok jogfosztását sem különbözteti meg világosan a németekétől. Abban sajnos Korčok külügyminiszternek van igaza, hogy az ilyen fellépés árt a szlovákiai magyarok helyzetének ma Szlovákiában. Ahhoz, hogy valamikor a szlovák állam ezt maga megtegye, a szlovák demokraták körében, mindenekelőtt a politizáló szlovák értelmiségben kell erre megérnie a helyzetnek. A magyarországi politikusok fellépése ezt inkább hátráltatja, mintsem, hogy segítené.

Lopni tudni kell

Azt állítja Daniel Freund, a német zöldek Európa Parlamenti képviselője, hogy évente egymilliárd eurót lopnak el az uniós támogatásból Magyarországon.

Az éves átlag, amely az uniós támogatás 20-30%-a, nem tartalmazza azt a plusz támogatást, melyet a 750 milliárd eurós válságkezelő alapból kaphat Magyarország. Jelenleg Brüsszel nem fizet, szeptemberben folytatódnak a tárgyalások a magyar kormánnyal. Daniel Freund azt követeli a Frankfurter Rundscahuban, hogy Brüsszel és Berlin nézzen jobban Orbán körmére hiszen ezekkel az uniós euró milliárdokkal megnyerheti a következő választást. Akkor pedig tovább folytathatja illiberális politikáját az Európai Unió meggyengítésére.

Jönnek a zöldek?

Szeptemberben választások lesznek Németországban, ahol a zöldek esélyei megerősödtek, mert a nagy árvíz igazolta: a klímaváltozás olyan veszély, mellyel már ma is számolni kell. Ha a zöldek jól szerepelnek a választásokon , akkor bekerülhetnek a kormányba mint a CDU-CSU szövetségesei. Baerbock asszony, a zöldek vezetője állítólag a külügyminiszteri posztot célozta meg. Ennek van már hagyománya Németországban hiszen Joschka Fischer, akinek a családja Budakesziről került vissza őshazájába, külügyminiszterként képviselte hazáját a zöldek színeiben. Csakhogy akkor még más volt a helyzet, ma a zöldek Orbán Viktor legfőbb bírálói Németországban. Számukra Orbán politikája elfogadhatatlan.

Nemcsak a nemzeti együttműködés korrupt rendszerét utasítják el, de Orbán diplomáciáját is.

A jó kapcsolat Moszkvával és Pekinggel számukra vörös posztó, a zöldek az USA legjobb szövetségesei Németországban. Mindez nem ígér túlságosan sok jót Orbán Viktornak, aki külföldi támogatói közül már elveszítette Donald Trumpot, Benjamin Netanjahut és hamarosan elveszíti Angela Merkelt is.

Német kancellár jelölt: többségi szavazás kell az EU-ban!

Armin Laschet, a CDU kancellárjelöltje a brüsszeli Politiconak elmondta, hogy a külpolitikát érintő döntésekben át kell térni a többségi elvre az Európai Unióban. Ez a célzás minden bizonnyal a magyar diplomáciának szól, amely az utóbbi időben több uniós döntést is megakadályozott, mely Kína elítélését tartalmazta.

Biden elnök épp azért jött Európába, hogy Kína elleni egység frontot hozzon össze. Magyarország nyilvánvalóan a trójai faló szerepet játsza el, és ez aggasztja az amerikaiakat. Őket nem annyira a diplomácia szintjén hanem a technológiai szankciók kijátszása terén. Az USA ily módon kívánja lassítani Kína nyomulását, de Pekingben felhasználhatják Magyarországot az amerikai szankciók kijátszására.

Armin Laschet megértéssel beszélt Magyarország és Lengyelország helyzetéről mondván mindkét államban a kommunista múlt miatt nagy értéknek számít a nemzeti szuverenitás.

Mi lesz a pénzzel?

Armin Laschet Merkel kancellár hű tanítványa, és nem is kíván változtatni a helyzeten. Közölte, hogy jelenleg még tart a válság ellenes harc, ezért nem érvényesek a költségvetési deficittel és az államadóssággal kapcsolatos uniós kritériumok, de utána minden visszatér a régi kerékvágásba – jósolta a CDU kancellár jelöltje.

Hogyan ellenőrizze az EU a pénzek elköltését a tagállamokban? Erről Laschet ugyanúgy gondolkodik mint Angela Merkel vagyis kompromisszumot kell kötni a szóbanforgó tagállammalb   , és nem vegzálni azt, mert ily módon gyengülhet az EU kohéziója.

Orbán és Laschet

A magyar miniszterelnök a németek belső harcaiban nem őt támogatta, de hamarosan rájött arra, hogy számára még mindig ez a legjobb megoldás. Az alternatíva ugyanis a zöldek kancellár jelöltje Baerbock, aki sokkal kritikusabb lenne a nemzeti együttműködés magyar rendszerével szemben. Brüsszelben a zöldek Orbán legaktívabb kritikusai. Baerbock azonban meggyengült, mert kiderült, hogy a hivatalos életrajza és a valóság nincs épp szerves egységben. Németországban ezt halálosan komolyan veszik: volt már miniszter, aki azért kényszerült távozni, mert kiderült, hogy nem ő írta a diploma munkáját. Emiatt a zöldek leszerepeltek a legutóbbi tartományi választáson az egykori NDK-ban, ahol viszont a CDU fényesen szerepelt. Megszerezte a szavazatok több mint egyharmadát, és messze az első helyen végzett holott korábban sokan attól tartottak, hogy áttörést érhet el a szélsőjobboldali Alternative für Deutschland.

Ha szeptemberben Armin Laschet ismételni tud az országos választáson, akkor Orbán Viktor megkönnyebbülhet hiszen az új kancellár a régi vonalat folytatná. Csakhogy mindenképp koalíciós kormány alakul majd. Ha pedig a zöldek vagy a szociáldemokraták bekerülnek a kormányba Berlinben, akkor alaposan Orbán körmére nézhetnek majd.

A zöldek kiváló kapcsolatot ápolnak Amerikával, épp ezért igen rossz szemmel nézik a magyar diplomácia keleti nyitását. Egyáltalán nem lesznek oly elnézők Orbán kínai és orosz barátai iránt mint Angela Merkel. Ez azonban kevésbé izgatja Orbán Viktort mint az, hogy a németek is növekvő mértékben kérhetik számon az uniós pénzek elköltését, melyen a nemzeti együttműködés rendszere alapszik Magyarországon. Akárki lesz a kancellár Berlinben – az amerikai nyomás miatt – fokozott ellenőrzésre kényszerül Magyarországon, akármennyire is megértőnek mutatkozik most Armin Laschet a brüsszeli Politicoban.

Biden-Zelenszkij, avagy cui prodest?

  • Biden-Putyin találkozó, Zelenszkijnek telefonbeszélgetés jutott

  • Szövetségesi engedmény Németországnak

  • Ukrajna és a NATO a vörös vonal

  • USA: fuck the EU

Az amerikai elnök telefonon tárgyalt az ukrán államfővel, akit meghívott Washingtonba. Ezt Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó jelentette be, aki korábban azt tudatta a világgal, hogy Biden és Putyin Svájcban találkoznak egymással az USA elnökének európai túrájának végén. Zelenszkij ukrán elnök azt szerette volna, ha még az amerikai-orosz csúcs előtt találkozhatott volna Biden elnökkel, mert attól tart, hogy az amerikaiak a feje fölött egyezkednek Putyinnal. Erre utalhat az is, hogy az amerikaiak végülis elfogadták az Északi Áramlat kettő földgáz vezetéket, amelyet korábban elleneztek, mert közvetlenül szállít orosz földgázt Németországba. Csökkentve ezzel Ukrajna stratégiai jelentőségét és zsarolási potenciálját. Biden feltehetően nem Putyin miatt döntött így, hanem német szövetségesének próbált a kedvébe járni európai útja előtt.

Mennyire fontos Ukrajna Amerikának?

Ha Ukrajna belépne a NATO-ba, akkor az a vörös vonal átlépését jelentené – mondta az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke a legutóbbi ukrajnai válság idején. Zelenszkij elnök mindenképp szeretné Ukrajnát belül tudni a NATO-n, mert ez azt jelentené, hogy határait az Amerikai Egyesült Államok garantálja. Ezt Moszkva márcsak azért sem fogadná el, mert időközben megszerezte a Krím félszigetet, melyet Ukrajna továbbra is saját területének tekint.

Biden és Putyin svájci tárgyalásán mindenképp szó esik majd Ukrajnáról, de Zelenszkij ukrán elnöknek csak később lesz módja interveniálnia amikor a Fehér Házban találkozik Joe Bidennel.

A magyar diplomácia fellép Ukrajnával szemben

A NATO csúcson a magyar diplomácia határozottan kívánja képviselni korábbi álláspontját: addig nem járul hozzá Ukrajna belépéséhez amíg Kijev vissza nem vonja a nyelv törvényt, amely hátrányos a magyar kisebbség számára Kárpátalján. Sokan gyanítják, hogy ezzel Orbán Viktor épp Putyin elnök érdekeit képviseli hiszen az oroszok mindenképp meg kívánják akadályozni Ukrajna NATO tagságát.

Orbán Viktor ellenkezése másoknak is jól jön:

sem Németország, sem Franciaország nem lelkesedne azért, ha Ukrajna a NATO tagja lenne, és ily módon hidegháborús helyzet alakulhatna ki Európában.

A különutas magyar diplomácia így másoknak is kapóra jöhet, de tovább gyengíti Orbán Viktor renoméját Washingtonban, ahol az orosz-amerikai kapcsolatok függvényében kívánnak dönteni Ukrajnáról, és nemigen érdeklődnek az uniós vélemények felől.

Victoria Nuland asszony, aki újra vezető szerepet játszik az amerikai diplomáciában épp Kijevben mondta el híres mondatát:

fuck the EU!

Németország nem érti a magyar külügyet

A Petry ügy diplomáciai botránnyá válik miután a magyar külügy ezt az alkalmat is arra használja fel, hogy támadást intézzen az uniós normák ellen. Németország budapesti nagykövetsége megerősítette, hogy a Petry ügy miatt a magyar külügy bekérette a német ügyvivőt.

” A magyar kormánynak azok a megnyilatkozásai, melyek azzal kapcsolatosak, hogy Petry Zsoltot elbocsátotta a Hertha BSC, számunkra érthetetlenek. Ezt ügyvivőnk is világossá tette a magyar kormány számára a találkozás alkalmával. A nemzeti szocializmusra történő utalást a leghatározottabban visszautasítjuk!”

Így reagált a budapesti német nagykövetség Magyar Levente államtitkár és a német ügyvivő találkozójára.

Nyilvánvaló, hogy Magyar Levente és Szijjártó Péter Orbán Viktor miniszterelnök utasítására cselekszik. Vajon miért fújja fel ezt a tragikomikus ügyet a magyar miniszterelnök?

Orbán fél, ezért előre menekül

Trump veresége után két út kínálkozott az USA ex elnök európai barátainak. Boris Johnson az elsőt választotta: mondvacsinált ürüggyel kirúgta főtanácsadóját, Dominic Cummingsot, aki Trump politikáját hirdette Nagy Britanniában. Azonnal jelezte Washingtonban: az atlanti szövetség a fontos, nem pedig az, hogy ki ül a Fehér Házban.

Orbán Viktor a másik utat választotta: ellenáll a változásnak. Elhagyta az Európai Néppártot és új radikális jobboldali csoportot próbál szervezni Matteo Salvinivel és Mateusz Morawieckivel.

Tovább erősíti a kapcsolatokat Kínával és Oroszországgal pontosan akkor amikor az USA új külügyminisztere egyértelművé tette Brüsszelben: mindkét keleti nagyhatalmat az Egyesült Államok stratégia ellenfélnek tekinti.

Orbán Viktor felvállalja a trójai faló szerepet az Európai Unióban illetve a NATO-ban.

Arra számít, hogyha Washingtonból elküldik neki a selyemzsinórt, akkor Peking és Moszkva segít.

Legkésőbb a 2022-es választás alkalmából kiderül, hogy Orbán Viktor ezúttal jól számolt-e?!

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK