Kezdőlap Címkék Németország

Címke: németország

Európa és Japán nem akar teljesen szakítani Oroszországgal

A londoni Financial Times úgy értesült, hogy Franciaország, Németország és Japán nem fogadta el azt az amerikai javaslatot, hogy tiltsanak be minden exportot Oroszországba.

A totális javaslatot az USA és Nagy Britannia terjesztette elő a G7 csúcsértekezletre. A hét nyugati nagyhatalom vezetői ezúttal Hirosimában találkoznak május 19 és 21 között. Az Egyesült Államok és Nagy Britannia teljes mértékben szeretné elszigetelni Oroszországot, amely agresszív háborút folytat Ukrajnában. A másik öt állam azonban nem kívánja mindenben követni az USA hidegháborús vonalát.

Macron elnök ezt nyíltan meg is mondta amikor Pekingben kijelentette:

nem akarunk az Egyesült Államok vazallusai lenni.

Németország és Olaszország óvatosabb ezen a téren, de ők sem akarnak szakítani Oroszországgal. Berlusconi, Olaszország ex miniszterelnöke, akinek pártja tagja az olasz kormánykoalíciónak továbbra is baráti kapcsolatot ápol Putyin elnökkel. Az ukrajnai háború immár tizennégy hónapja tart, és sehol sincsen nyoma sem annak, hogy hamarosan véget érhetne. Külföldön azonban mind kevésbé hisznek az ukrán vezetés ígéretének, hogy egy tavaszi hadjárat eredményeképp legyőzik az orosz hadsereget. Biden elnök csapata már programot dolgozott ki, hogy miképp magyarázzák majd el a közvéleménynek: miért nem érte el célját az ukrán offenzíva. Biden újra elnök szeretne lenni, így a számára igen fontos valamiféle siker Ukrajnában, de ennek a valószínűségét egyre csekélyebbnek látják a katonai szakértők.

Kínai szakítópróba

Hirosimában Kína lehet a legfőbb vitatéma hiszen az USA már 2021-ben deklarálta: Peking az első számú stratégiai ellenfél. Csakhogy Kína az Európai Unió legfontosabb gazdasági partnere. Ráadásul Peking nem akar hidegháborús konfliktust a nyugati világgal, mert úgy véli: az idő neki dolgozik. Gazdasági, technológiai téren akarja legyőzni az Egyesült Államokat és a Nyugatot. Ennek megfelelően a kínaiak együttműködést kínálnak az Európai Uniónak miközben az Egyesült Államok azt szeretné, ha Brüsszel is csatlakozna ahhoz a kereskedelmi háborúhoz, melyet az USA Kína ellen immár évek óta folytat.

Az amerikai diplomácia dilemmája az, hogy vezető szerepe a nyugati világban a hidegháborúhoz kötődik. Ha véget érne a háború Ukrajnában, akkor az európai szövetségesek jórésze újra vígan kereskedne Oroszországgal. Ezt egyébként most is sokan megteszik, csak nem közvetlenül hanem Törökországon vagy épp Kazahsztánon át kereskednek Moszkvával. Pekinggel pedig végképp nem kívánják megszakítani a gazdasági kapcsolatokat.

Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter kijelentette, hogy a nemzetbiztonság felülírja a gazdasági érdekeket. Az európai nagyhatalmak viszont nem érzékelik a kínai fenyegetést, és épp ezért nem kívánják nemzetbiztonsági okokból leépíteni gazdasági kapcsolataikat Kínával.

Ez a G7 csúcs a szokásosnál érdekesebbnek ígérkezik, mert az USA nem könnyen vergődhet zöldágra szövetségeseivel. Végül emlékeztetőül érdemes megjegyezni, hogy nem is oly rég a G7 még G8 volt, mert Vlagyimir Putyin orosz elnök is ott ült “barátai“ között.

Az USA hozta létre a szovjet ipart

Andrej Nyecsajev professzor arra hívta fel a figyelmet, hogy Sztálin egyáltalán nem zárkózott el annyira a világtól, ahogy azt ma Putyin Oroszországában állítják. Intenzív gazdasági kapcsolatokat tartott fenn az Egyesült Államokkal és a náci Németországgal is.

A félrevezetett nacionalista orosz közvéleményt meglepetésként érhette a független Oroszország első gazdasági minisztere véleménye. A Dnyeperi vízierőművet, mely a szovjet iparosítás első nagy sikere volt, az amerikai Cooper és a német Siemens építette. A híres szovjet gyárak jórésze amerikai konstrukció. A Gorkij autógyárat, mely a Volga autókat állította elő, az amerikai Austin cég tervezte és építette meg Nyizsnyij Novgorodban, melyet a szovjet időkben Gorkijnak neveztek. A Moszkvics gyárat a Ford mérnökei tervezték meg.

A Magnyitka, az orosz acélipar központja Magnyitogorszkban egy amerikai óriás üzem pontos mása: az eredeti Garyben áll Indiana államban.

Sztálingrádban a híres traktorgyárat, mely a második világháború idején világhírűvé vált hiszen ott folytak a legelszántabb csaták a Wehrmacht és a várost védő szovjet hadsereg között 1942-43-ban, teljes egészében az Egyesült Államokban tervezték és építették meg. 100 hajó hozta Európába, ahol újra felépítették Sztálingrádban persze anélkül, hogy egy kukkot is szóltak volna arról, hogy a gyár a megvetett burzsoá nyugatról érkezett Oroszországba.

Az Albert Kahn cég 500 gyárat épített fel a Szovjetunióban – írja  Nyecsajev professzor, aki emlékezteti a gazdasági nacionalizmus híveit, hogy irányvonaluk zsákutca.

Orosz alumínium király: a Putyin rendszer nem működik

Oleg Deripaszka, akinek gyárai voltak az Egyesült Államokban is, mielőtt Putyin megindította volna háborúját Ukrajna ellen, keményen bírálta az orosz államkapitalizmust Krasznojarszkban, ahol gazdasági vezetők mondták el a véleményüket a nem épp rózsás helyzetről. Oroszország gazdasági és pénzügyi válságban van – hangsúlyozta Deripaszka.

Nemrég már Putyin elnök is elismerte, hogy a nyugati szankciók komoly károkat okoznak Oroszországnak. Oleg Deripaszka ennél tovább ment amikor kijelentette: nincs pénz az új beruházásokra!

“Ha nem jönnek a külföldi befektetők Oroszországba, akkor már jövőre elfogyhat a pénz. De ki jön olyan országba, ahol minden negyedévben megváltoznak a szabályok?”

A putyini államkapitalizmus nem működik – hangsúlyozta az oligarcha, aki szerint “az egész üzleti élet inog mint a suszter zsámolya.” Oroszországban a hivatalos statisztika szerint is 6%-kal csökkent az életszínvonal egy év alatt, a valóság ennél valószínűleg sokkal rosszabb képet mutat.

Mit lehet tenni? Deripaszka nem kertel: “csökkentsék felére – harmadára az országot irányító titkosszolgálatot, hadsereget és a köztisztviselői kart!” Miért?

“Sokba kerülnek, és kevés haszon van belőlük!”

Ez a javaslat felségsértésnek számít Oroszországban, ahol Putyin támogatói épp ebből a körből kerülnek ki. Deripaszka nem mondta ki, de ők a felelősek a háborúért, ami miatt Oroszország teljesen elszigetelődött és zsákutcába jutott.

A német kormány továbbra sem mond le az orosz földgázról

Az Északi Áramlat 1-2 tengeralatti földgázvezetékek alaposan megrongálódtak amikor máig ismeretlen tettesek felrobbantották őket, de két német biztosító társaság – méghozzá a legnagyobbak – a kormánnyal konzultálva úgy döntött, hogy meghosszabbítják szerződésüket a jelenleg használhatatlan földgázvezetékekről, melyek többségi tulajdonosa a Gazprom.

Az Allianz és a Munich Re döntése annál is figyelemreméltóbb, hogy egy amerikai újságíró megírta: minden valószínűség szerint a CIA áll a robbantási akció mögött vagyis Németország első számú szövetségese tette tönkre a vezetéket.

Az Egyesült Államok kezdettől fogva ellenezte a vezetékeket, mert ellenére volt, hogy Németország szorosan együttműködjön Oroszországgal. Trump elnök annak idején Berlinbe küldte Pompeo külügyminisztert, hogy megpróbálja eladni a jóval drágább amerikai palagázt a németeknek és más európai szövetségesnek. Akkor az európaiak azt válaszolták “a szabadság földgázával” házaló amerikai külügyminiszternek, hogy túlságosan drága az amerikai palagáz.

Aztán persze jött Putyin agressziója Ukrajna ellen, és leállt a földgázszállítás a két vezetéken, mert Oroszország megpróbálta megzsarolni a német kormányt: maradjon ki az ukrajnai háborúból! Putyin számítása nem jött be, Németország csatlakozott az USA álláspontjához, és immár fegyverekkel, például Leopard tankokkal támogatja Ukrajnát.

Ettől persze a probléma megmaradt: az amerikai palagáz túlságosan drága.

Az USA földgáz szankciót is akart Oroszországgal szemben, de ezt több uniós állam is ellenezte, ezért földgázt szabadon lehet importálni, így a magyar energia biztonságot továbbra is részben ez garantálja.

USA kontra Eurázsia

Miért ellenzi Washington a német-orosz együttműködést? Az amerikai geostratégiai könyvek döntő többsége abból az alaptételből indul ki, hogy az Egyesült Államok csakis akkor tarthatja meg világhatalmát, ha megakadályozza, hogy Európa, Oroszország és esetleg Kína szoros gazdasági együttműködést alakítson ki egymással. Ez ugyanis túlságosan nagy erőt képviselne az Egyesült Államokkal szemben. Ez a brit birodalmi gondolat kiterjesztése a világra: Őfelsége diplomáciája mindig is arra törekedett, hogy ne alakuljon ki európai egység egy nagyhatalom irányítása alatt. Ezért szállt szembe Napóleonnal, majd pedig Hitlerrel. Később ezzel indokolta meg a hidegháborút Churchill Sztálinnal szemben.

Blinken amerikai külügyminiszter ennek az 1945 utáni előadásnak a felújítására készül – ezt maga az amerikai diplomácia vezetője közölte.

Antony Blinken, akinek édesapja Budapesten volt amerikai nagykövet, egy német lapnak most úgy nyilatkozott, hogy nem lehet tűzszünetet kötni Oroszországgal. Indoklás: ily módon ukrán területek maradnának orosz kézen.

Csakhogy az oroszok most körülbelül a nyelvi határon állnak vagyis olyan ukrán területeket tartanak megszállva, amelyeken a lakosság többsége hagyományosan orosz.

Így nyugodtan le lehetne állni a harcokkal, és véget nem érő tárgyalásokat kezdeni a békéről Oroszország és Ukrajna között. Viszont az USA mindenképp meg akarja akadályozni a kapcsolatok javulását Oroszország és az Európai Unió, mindenekelőtt Németország között. Washington figyelmét egyáltalán nem kerülte el, hogy Szászország miniszterelnöke az év elején azt nyilatkozta a Berliner Zeitungnak: meg kell javítani az Északi Áramlat 1 és 2 földgáz vezetéket, hogy amint véget érnek a harcok Ukrajnában, újra indulhasson a földgáz szállítás Oroszországból. Michael Kretschmer, Szászország kormányfője ugyanahhoz a párthoz tartozik mint Angela Merkel (CDU), aki kiharcolta a vezetékeket az amerikaiak ellenállást leküzdve. Olaf Scholz kancellár szociáldemokrata elődje, Gerhard Schröder  pedig a Gazprom igazgató tanácsának elnöke volt az Északi Áramlat 1 és 2 építésének idején.

Német vita, magyar vita

A német közéletet ezekben a hetekben a hárompárti (szociáldemokrata-zöld-szabaddemokrata) koalíció belső vitája foglalkoztatja.

A három párt koalíciós megállapodása nagy horderejű intézkedéseket tartalmazott a klímaválsággal szemben. Szerkezetei változást irányoztak elő az épületek fűtésére használt energiában és a közlekedésben. Most eljött az intézkedések ideje. A zöldek által delegált gazdasági és klímaügyi miniszter, Robert Habeck alkancellár dolgozta ki a fűtési technológiaváltást: a jövő évtől megtiltanák az olaj- vagy gázfűtés beépítését új épületekbe, és a hőszivattyús vagy más, nagyobb részben megújuló energiát használó technológiák alkalmazását írják elő. A meglevő épületekben a felújításra szoruló fűtési rendszereknél is lehetőség szerint ezt szorgalmazzák. Miért is? Azért, hogy tovább csökkentsék az energiafelhasználáson belül a környezeti szempontól ártalmas fosszilis energia részarányáét, amely ráadásul korábban az Oroszországtól való függőséget jelentette.

A másik két kormánypárt fékezné az átállást, tekintettel arra, hogy az új technológia a beépítéskor nagyobb költséggel jár, miközben a használat során már olcsóbb. A közlekedésben már a koalíciókötéskor megállapodtak a belső égésű motorral működő új autók forgalomba helyezésének leállításában 2035-től, amit az EU is elfogadott, és amit most a szabad demokrata közlekedési miniszter kezdeményezésére úgy lazítanak, hogy csak a benzines és dieselautók forgalomba helyezését tiltják meg, a szintetikus üzemanyaggal (E-fuels) működő motorok továbbra is forgalmazhatók lesznek. Míg a zöldek azt szerették volna, ha minden közlekedési beruházást a vasút fejlesztésére fordítanak, és nem fejlesztik tovább az autópályákat, a szabad demokrata közlekedési miniszter elérte, hogy 144 ponton oldják az autópálya-hálózat szűk keresztmetszeteit. A zöldek azért elérték, hogy a teherautók megnövelt útdíját 80 százalékban vasútfejlesztésre fordítsák.

Mi folyik közben Magyarországon?

Az Orbán-kormány a maga újraiparosítási programjának zászlóshajójaként akkumulátor-nagyhatalommá kívánja tenni az országot, ezért szerte az országban akkumulátorgyárakat építtet. A Kereskedelmi- és Iparkamara márciusi rendezvényén állt elő Orbán Viktor azzal, hogy ezek hatalmas villamosenergia-igényének kielégítésére négy új gázerőművet építenek az ország különböző pontjain. Nálunk nincs koalíciós konfliktus, hiszen koalíció sincs. Konfliktus a kormány és az ellenzék között van: az ellenzéki pártok környezetvédelmi megfontolásból ellenzik az akkumulátorgyárak sorozatban történő építését, és – bár erről kevesebb szó esik – ehhez új gázerőművek építését, ami nyilván az orosz gázimport további fenntartását, akár növelését jelentené. Az Orbán-kormány egy évtizede fékezi a megújuló energia használatát: a szélerőművek létesítését leállította, és a napenergia hasznosítása is a háztetőkre korlátozódik.

Miért tanulságos számunkra a német és a magyar kormány energiapolitikai törekvéseinek összehasonlítása? A német kormányokat (a jelenlegit is és a korábbit is) a klímaválsággal szembeni fellépés szempontja vezeti, aminek haszonélvezője nem elsősorban a német lakosság, hanem az egész világ, hiszen a klímaválság csak globálisan fékezhető meg, még ha a szennyezés mérséklése egy-egy ország és régió levegője, éghajlata szempontjából is előnyös. A német választóközönség környezettudatossága készteti a zöldek mellett a többi demokratikus pártot is az ilyen intézkedések támogatására, még ha a költségekre és az ingatlantulajdonosok illetve autósok szempontjaira tekintettel fékezik is az energiaszerkezet átalakítását.

Mi a helyzet Magyarországon?

Az Orbán-kormányt a környezetvédelem nemigen foglalkoztatja. Nemcsak a minisztériumot szüntették meg (én nem ezt tartom a fő kérdésnek), de az energiaszerkezet átalakítását sem tartják fontosnak. A Donald Trump „America First” jelszavát lefordító „Nekünk Magyarország az első” kampányjelszó azt jelenti, hogy az Orbán-rendszert nem érdekli, hogy Magyarország is a nemzetközi közösség része, és felelős is azért, hogy részt vállaljon az olyan világméretű problémák kezelésében, mint a menekültügy, a háborús agresszió megfékezése, a világélelmezés vagy a most tárgyalt klímaválság.

Orbánékat csak a saját hatalmuk fenntartása foglalkoztatja,

ezt szolgálja az Oroszországhoz fűződő gazdasági, ezen belül energetikai együttműködés fenntartása, és az elavult gazdasági szerkezetet újratermelő „újraiparosítási” program. Találóan mutatott rá Győrffy Dóra, hogy az Orbán-kormányok gazdaságpolitikája a Rákosi-korszakéra emlékeztet. Hozzátehetjük: a külpolitikája is. Nem is beszélve a politikai rendszer fejlődési irányáról.

Japán – német csúcstalálkozó

Először tartottak olyan csúcstalálkozót Tokióban, amelyen a német kancelláron és a japán miniszterelnökön kívül sok miniszter is részt vett. Mind Japán mind Németország csökkenteni akarja a függést Kínától, és fokozni az együttműködést egymással nemcsak gazdasági, de védelmi téren is.

“Korunk kihívásai kristálytisztán megmutatják, hogy fokozni kell az együttműködést a baráti országokkal, csökkenteni akarjuk a függést másoktól, és növelni a két ország gazdaságának ellenállóképessét” – írta Twitteren Scholz kancellár, aki Putyin Ukrajna elleni agressziója óta már járt Pekingben noha Biden amerikai elnök megpróbált őt lebeszélni erről. Kína ugyanis Németország és az Európai Unió legnagyobb kereskedelmi partnere. Scholz kancellár ezt a függést szeretné csökkenteni miközben növeli az együttműködést Japánnal, amely Ázsiában a második legfontosabb partnere Németországnak. A két ország kereskedelme tavaly elérte a 45,7 milliárd eurót.

Kishida japán kormányfő nyíltan bírálta Kínát mondván:

“Japán és Németország fejlett ipari államok, melyek meg akarják akadályozni, hogy egyes külföldi cégek állami támogatással tőlük technológiai eljárásokat megszerezzenek.”

Scholz kancellár a közös sajtóértekezleten azt hangsúlyozta , hogy az ukrajnai háború megmutatta “milyen fájdalmas következményei lehetnek annak, ha egy szállítótól függünk egy fontos téren.” Ez nyilvánvaló utalás volt az orosz energia zsarolásra.

Mind Scholz kancellár mind Kishida miniszterelnök újra elítélte Oroszország agresszióját Ukrajnával szemben.

A német kormány 17 miniszteréből 6 vett részt a tokiói tanácskozáson, melyen a védelmi kérdések különösen nagy hangsúlyt kaptak – számolt be az AP hírügynökség Tokióból.

A japán és a német védelmi miniszter azt hangsúlyozta a tanácskozás után, hogy fokozni fogják az együttműködést, Németország továbbra is szerepet vállal a kelet-ázsiai régióban. Japán és Németország közös hadgyakorlatot is tervez – erősítette meg Hamada japán és Pistorius német védelmi miniszter. Tavaly Japán új védelmi stratégiát határozott meg, és tervbe vette a haderő jelentős fejlesztését míg korábban az USA védőernyőjére számított.

Védelmi együttműködés

“Meg akarjuk teremteni a védelmi és biztonságpolitikai együttműködés jogi kereteit” – áll a japán – német közös közleményben, mely kitér arra, hogy Scholz kancellár és Kishida japán miniszterelnök megvitatta az ukrajnai háború globális következményeit. Mind Japán mind Németország jelentős mértékben fokozza erőfeszítéseit a hadiipar fejlesztésére azt követően, hogy Putyin megtámadta Ukrajnát. Mind Japánt mind Németországot zavarja az egyre szorosabbá való kínai-orosz együttműködés: Hszi Csin-ping elnök háromnapos tárgyalásokat folytatott Putyinnal Moszkvában. Scholz kancellár felszólította Hszi Csin-ping kínai elnököt, hogy ne szállítson fegyvereket Oroszországnak, mert “ha ezt megteszi, akkor annak komoly következményei lesznek.“ A Politico nemrég arról írt, hogy már folynak a kínai fegyverszállítások Kínából Oroszországba, de Pekingben cáfolták ezt.

A német kancellár és a japán miniszterelnök hamarosan újra találkozik egymással Japánban hiszen az idei G7 csúcstalálkozót májusban szimbolikus helyen, Hirosimában rendezik meg.

Mások vére árán a béke pártján

Mint az igencsak emlékezetes, a FIDESZ a múlt év márciusában azzal emelte több, mint duplájára addig elért szavazatelőnyét, hogy “az ellenzék háborúba sodorna minket”. Akkora lármát csapott hazugságával, hogy a végén még saját maga is elhitte. A temetőkben nem járt ugyan körbe hangszórós kocsi, de ennek is csak nagyon kevés híja volt.

A NER érvelés egyszerű: Márki-Zay a kampány során kijelentette, küldene katonát Ukrajnába, egyértelmű hát, hogy fiainkat vágóhídra szánja, az országot meg belesodorná a háborúba. Azt a kormány harsonái kifelejtették zengeni, hogy ez abban az egyetlen esetben történhetne meg, ha NATO felkérésnek kellene eleget tenni.

Kétségtelen, hogy ha a NATO katonák küldését kéri, azt jelenti, a NATO hadban áll. Ilyen esetben mindegy, ki a miniszterelnök, mindenképpen küldené a katonákat (Orbán éppúgy, mint Márki-Zay), különben országostól rögtön kirúgnák a szervezetből szerződésszegés miatt. Azt pedig még Orbán is tudja, sok jó abból nem sülne ki, ha nem egy NATO és EU tag ország képviselőjeként utazna Moszkvába gázártárgyalásra, hanem mint pimf miniszterelnök, ugyanis az orosz stílus eléggé kellemetlen. Csak addig vagyunk fontosak az oroszoknak, amíg NATO és EU tagként belső zavart keltve segítjük Putyint, anélkül Orbán csak egy Lukasenka light, vagy tán még annyi sem, mert nem tudnak használni minket semmire. Még oroszul sem beszélünk.

Nagy szerencséje miniszterelnökúrnak, hogy a NATO nem állt hadban, és ma sem áll, így bátran harsoghatja azóta is, ő aztán nem küld katonát! Igaz, nem is kérte tőle senki. A többi jelentéktelen hatású látszatintézkedését, például hogy „hazánkon át nem szállíthatnak fegyvert Ukrajnának”, inkább fedje mély homály.

A jól megkomponált hazugság úgy ment át a köztudatba, ahogy magától értetődőn zöld a fű és kék az ég. A NER sajtó teljes erővel terjesztette (MTVA inkluzíve évi 130 milliárdjába belefér), a függetlenek viszont eltartott kisujjal figyelték, ahogy Márki-Zay rohangál mindenfelé, és kétségbeesetten kiáltozza, de hát ő nem is!

Függetlenék nem cáfoltak semmit, legfeljebb ismertették az eseményeket, hogy ha valakihez nem jutott volna el információként az ellenzék vérgőzös mivolta, az is értesüljön róla. A nép közben fejcsóválva nézte, ahogy Márki-Zay „tagadni próbálja a nyilvánvalót”. Nem is hittek neki, hiszen „katonákat küldene!”.

A választás eredménye ettől kezdve egyértelmű volt.

Jellemző miniszterelnökúrra, hogy ha valamiben egyszer megkapaszkodott, sokáig képes lógni rajta. Ma is ott buzgólkodik a békén, hiába akarják sötét erők háborúba kényszeríteni. Hogy kik azok a sötét erők, egyelőre rejtély, hacsak az ukránok morgását (dühét) nem tekintjük annak, akik azt szeretnék, hogy Magyarország szavakban is támogassa őket. A morgás értehető, mivel Oroszország minden keze ügyébe került hadigéppel támad, és olyankor nincs érzéke a célpontként használtaknak sem a finom pávatánchoz, sem az orbáni kettősbeszédhez. Az ukránok ehelyett elvárják a mellettük történő konkrét és egyértelmű kiállást. A magyar kormánytól is.

Azt ugyan várhatják. Olyan úgyse lesz.

A világ demokratikus része szintén békét szeretne, de nem mindenáron. Aki ezt követeli, az belenyugszik, hogy Oroszország az elrabolt területeket megtarthassa, és ezzel megadja az esélyt a jövő minden agresszorának, hogy elindítsa csapatait, mivel azok úgy gondolhatják, a demokratikus országok a területrablást nem fogják megakadályozni. Oroszország már bemutatta annak példáját, hogy nincs ellenállás (amint a Krím annektálásakor úgy is láthatta), tovább fog lépni, például Donyeck és Luhanszk annektálása érdekében, mert a korábbiakból arra következtet, gond nélkül teheti.

Ha azokat is megszerezte, az ismételt továbblépés magától értetődő, ahogy néhányan az orosz vezetésből már beszéltek párszor erről.

Az agresszori mohóságot illetően: mikor Chamberlain a Hitlerrel való tárgyalás után kijelentette, hogy Csehszlovákia feldarabolása és a Szudétavidék Németországnak való átengedése árán meghozta a békét, Churchill azt mondta neki a Parlamentben:

„Ön választhatott a becstelenség és a háború között. A becstelenséget választotta, és meg fogja kapni a háborút.”

Igaza lett.

Azért nagy hiba az azonnali béke követelése, mert nem csak az Oroszország jelenlegi területnyereségét fagyasztaná be, anélkül, hogy garanciát kapna a világ arra: az oroszok nem folytatják gyilkos terjeszkedésüket. Siker esetén “folyt. köv.” jöhetne, hiszen az agresszorok így szokták.  Az ellenzék is a fenti elvet vallja, mert józan ítélőképesség esetén mást nem is tehet.

Orbánt viszont a ráció nem nagyon zavarja, ő aztán rendíthetetlen békepárti tűzön-vízen át.

Mint derék népének elmondotta volt, „…ütnek, vernek, rúgnak, harapnak, minden eszközt bevetnek, hogy belerángassanak minket a háborúba.” Minden eszköz alatt nyilván a demokrácia hiánya meg az alapítványok közbeszerzés mentessége (= közpénzkiáramoltató képesség) miatt visszatartott EU pénzeket érti. Az eljárásokat, noha az EU már számtalanszor megindokolta, fura módon nem tartja jogosnak, viszont ha figyelünk rá, világos lesz a kép:

Mások számára követhetetlen észjárással navigáljuk hazánkat az európai hullámverésben”.

Aha. Hát, ha csak úgy nem…

A primitív észjárású Németország Orbán szerint már belesodródott a háborúba, de sokak meglepetésére pont úgy néz ki, mint aki nem sodródott bele.

Mi is pont úgy nézünk ki, ám ez nem a német típusú vakvéletlennek, hanem kizárólag miniszterelnökúrnak köszönhető, mert ő, míg ott lesz a vártán, nem enged a sodródásnak semmiképp!

Azon az áron sem, hogy közben szép lassan kisodródunk a demokratikus Európából.

Törökország segít az oroszoknak a szankciók megkerülésében

Szankciókkal sújtott orosz exportra csaptak le a hatóságok Németországban. A Reuters már decemberben felhívta a figyelmet arra, hogy az elektronikus alkatrészek exportja Oroszországba tovább folyik Németországban miközben az uniós szankciók tiltják azt.

Három cégre csaptak le a hatóságok a szankciók feltételezett megsértése miatt Németországban – közölte az ügyészség. Amely azt is megemlítette, hogy három személy lakhelyén is vizsgálódtak a hatóságok, de neveket nem közöltek. A Reuters szerint az egyik gyanúsított cég a Smart Impex, amely elektronikai alkatrészekkel kereskedik, és Törökországon keresztül továbbra is üzletelt Oroszországgal. A Smart Impex főnöke 2022 márciusában tehát nem sokkal az első szankciók után létrehozott egy céget Törökországban. A Reuters interjút készített a Smart Impex főnökével még tavaly októberben amikor a német kereskedő cég vezetője úgy nyilatkozott, hogy

“nem szállítunk Oroszországnak, melyet szankciók sújtanak, de továbbra is exportálunk Törökországba, amelyre nem vonatkoznak az uniós tilalmak.“

És mi van az ön által alapított török céggel? Az nem exportál Oroszországba?

“Ez üzleti titok” – válaszolta októberben a német cég főnöke a Reutersnek. Decemberben lemondott a német cég ügyvezetője lemondó nyilatkozatában utalt arra, hogy

“nem tudtam arról, hogy a török cég Oroszországba exportál. Én abban a hitben voltam, hogy a mi vállalatunk megszüntette kivitelét Oroszországba miután az megtámadta Ukrajnát.”

Törökország közismerten profitál abból, hogy nem alkalmaz szankciókat Oroszországgal szemben Putyin Ukrajna elleni agresszióját követően.

Brüsszel és Washington aggódik Moszkva török kapcsolatai miatt

Az Európai Unió külügyi főképviselője, Josep Borrel decemberben levelet küldött az Európai Parlamentnek, melyben aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy Törökország nem csatlakozott az Oroszország ellenes szankciókhoz. Emiatt sokan Törökországon keresztül üzletelnek Oroszországgal. Erdogan elnök a maga kissé nyers modorában így reagált:

“Nekem Borrell nem partner. Beszélhet a török külügyminiszterrel. A nyilatkozata csúnya. Borrell nem szólhat bele abba, hogy milyen a kapcsolatunk Oroszországgal. Nincsen se felhatalmazása se képessége arra, hogy döntéseket hozzon. Kicsoda ő egyáltalán ahhoz, hogy beleszóljon abba: milyen a mi szankciós politikánk Oroszországgal kapcsolatban?!”

A New York Times nemrég hosszú cikkben foglalkozott azzal, hogy Oroszország szomszédai profitálnak a szankciókból, melyekkel a Nyugat Moszkvát sújtja az Ukrajna elleni agresszió miatt. Törökország esetében nemcsak arról van szó, hogy nyugati cégek rajta keresztül szállítanak tiltott árukat Oroszországba hanem arról is, hogy orosz árukat visznek így a világpiacra. Novorosszijszk kikötőjébe rakodják be az orosz árukat, melyeket Isztambulba szállítanak. Ott aztán átcímkézik, és irány a világpiac.

“Oroszország gazdasága nem omlik össze. Nem igaz az, hogy Putyinnak ne lennének meg az eszközei a háború folytatására” – idézte a szankciókkal kapcsolatban a New York Times Oroszország egykori pénzügyminiszter-helyettese, Szergej Aleksasenko.

“Kína és Törökország nagy szerepet játszik abban, hogy Oroszország importja nem csökkent jelentősen”

– mondta a New York Timesnak Matthew Klein, aki nemrég könyvet adott ki ezzel a címmel: A kereskedelmi háborúk és az osztályharc.

A német hírszerzés egyik vezetője Putyinnak dolgozott

Botrány a Bundesnachrichtendienst (BND) szolgálatnál, ahol kiderült: az egyik osztályvezető az oroszoknak olyan információkat adhatott át, melyek döntő fontosságúak lehettek az ukrajnai háborúban.

Carsten L.-t, a BND kulcsfontosságú Technikai Szolgálatának vezetőjét december végén tartóztatták le – írja a Der Spiegel, mely szerint ez a legnagyobb kémbotrány Németországban az elmúlt években. Miért? Mert ennek az osztályvezetőnek a jelentései is hozzájárultak ahhoz, hogy a német hírszerzés folyamatosan alábecsülte az orosz fenyegetést Ukrajna ellen, noha a CIA figyelmeztette erre. A háború megindulása után Németország öt hónapon keresztül még azon az állásponton volt, hogy elítélte az orosz agressziót, de fegyvert nem szállított Ukrajnának. Nem kizárt, hogy ebben is szerepe volt az év végén lebukott osztályvezető jelentéseinek. Még kínosabb: a Technikai Szolgálat feltörte az oroszok információs rendszerét, ezért a hadműveletekről informálni tudta az ukrán hadsereget.

Mit tesz a kínos ügyben a német kormány? Hallgat. Egyetlenegy miniszter szólalt meg, aki megpróbálta sikernek beállítani az áruló osztályvezető lebukását. Marco Buschman igazságügyi miniszter kijelentette:

“nagy csapást mértünk az orosz hírszerzésre ezzel a letartóztatással.”

Sebastian Fiedler, SPD  képviselő a Bundestagban erős túlzásnak minősítette a miniszter szavait. A Der Spiegelnek úgy nyilatkozott, hogy “most láthatjuk mire képes Oroszország a politikában, a gazdaságban, a kormány ügynökségekben Németországban.”

Putyin, aki maga is a titkosszolgálatnál kezdte a karrierjét, az NDK-ban is szolgált alezredesi rangban, egész hálózatot épített ki Nyugaton a politikai-gazdasági rendszer befolyásolására. Berlinben ezt sokan nem akarták észrevenni mondván a kémek háborújának már vége – írja a Der Spiegel.

Pedig voltak figyelmeztető jelek: az FSZB, a KGB utód szervezete, meggyilkolt egy grúz ellenzékit Berlinben. Németország kiutasított néhány orosz diplomatát, de nem fordított különösebb figyelmet arra, hogy az FSZB gyilkos akciót szervezett Németország fővárosában. A berlini kormány nem akarta felingerelni Putyint. Arra gondoltak, hogyha sok orosz diplomatát utasítanak ki az ügyben, akkor Moszkva válaszképpen ugyanennyi német diplomatát nyilvánít nemkívánatosnak Oroszországban. Akkor pedig komolyan károsodott volna a német képviselet Oroszországban, amely Németország legfontosabb energia szállítója volt.

Gerhard Schröder szociáldemokrata kancellár idején kifejezetten leépítették a kémelhárítást hiszen Putyin nagy barátja bízott az oroszokban. Schröder most is Putyin remekül megfizetett embere, akinek kiemelt szerep jutott az Északi Áramlat gázvezeték létrehozásában.

A figyelmeztetések süket fülekre találtak

A CIA korábbi európai és eurázsiai igazgatója elmondta a Der Spiegel tudósítójának, hogy “hiába figyelmeztettem a BND-t, süket fülekre találtam”. Marc Polymeropoulos le is vonta a következtetést:

”az oroszok saját játszótérnek tekintették Európát”.

A BND kioktatta kelet-európai partnereit mondván “mi jobban ismerjük az oroszokat mint ti.”

Csak 2017-ben kapott észbe a német kormány, és akkor kezdték megerősíteni a kémelhárítást. Ez el is fogott néhány kis halat, de nem tűnt fel neki, hogy a BND egyik osztályvezetője az oroszoknak dolgozik!

Erre egy másik nyugati titkosszolgálat figyelmeztette a német kormányt.

Mennyire súlyos az árulás következménye? Sem a kémelhárítás sem pedig a letartóztatott Carsten L. ügyvédei nem nyilatkoztak eddig. Azt sem lehet tudni, hogy miért vállalkozott a BND-nek dolgozó Bundeswehr tiszt az árulásra? Figyelemreméltó, hogy az ügyészség nagyon súlyos vádat fogalmazott meg vele szemben: minősített hazaárulás! Az ügyészség szerint Carsten L

“veszélyeztette Németország biztonságát osztályvezetői állásának kihasználásával szerzett államtitkok elárulásával.”

Ez életfogytiglan börtönbüntetést is jelenthet.

Ilyen súlyos ügye a BND-nek még sohasem volt. 2014-ben letartóztatták Marcus R-t, aki titkos dokumentumokat ajánlott Oroszország müncheni főkonzuljának. A német kémelhárítás azt hitte róla, hogy az orosz hírszerzés embere, de kiderült: valójában a
CIA-nek dolgozott! Nyolc éves börtönbüntetésre ítélték.

Carsten L. a Technikai Hírszerzés főnöke volt a BND-nél tehát nagy sok szigorúan titkos dokumentumhoz férhetett hozzá. A német kémelhárítás egyelőre a sötétben tapogatózik, mert azt sem tudják, hogy Carsten L. mióta dolgozott az oroszoknak?

A vizsgálatot nehezíti, hogy a Technikai Szolgálat Bajorországban működik, nem költöztették Berlinbe. Több mint ezer munkatársa van, akik jórészt Pullachban, Bajorországban működnek. Ők készítik a BND jelentéseinek felét.

Meghatározó szerep az ukrajnai háborúban

A Technikai Szolgálat igen aktív szerepet játszott az ukrán hadsereg támogatásában: az oroszok információs rendszerét fel tudták törni, és az így megszerzett adatokat azonnal eljuttatták Kijevbe!

Érthető, hogy az oroszok rendkívüli mértékben érdeklődtek a BND Technikai szolgálata után. Most, hogy a főnök lebukott nyilvánvalóan nagyszabású átszervezésre van szükség – hangsúlyozza a Der Spiegel, amelynek a titkosszolgálatokat ellenőrző parlamenti bizottság feje, Konstantin von Notz így nyilatkozott:

”a titkosszolgálatainknak sokkal hatékonyabbaknak, keményebbeknek és gyorsabbaknak kell lenniük, mert erőteljes fenyegetés éri a demokráciát. Kémkedés, propaganda, befolyás szerzés. Ezért nemcsak a hadsereget kell átszerveznünk hanem a titkosszolgálatokat is.”

Ki tudja-e fizetni Magyarország az energia számlát?

Az EU 1000 milliárd dolláros energia számlája csak a kezdet, mert évekig elhúzódhat az energiaválság, földgázból csak 2026-ban lesz elég – jósolja a Bloomberg. Helyes-e földgázt venni Katartól miközben az emírség képviselőket vásárol meg az Európai Parlamentben?

“Ez az 1000 milliárd dollár hatalmas összeg a támogatások miatt, és a kormányoknak jövőre még nehezebb lesz a válságot menedzselni mint az idén”

– nyilatkozta Martin Devenish, az S-RM szakértő cég igazgatója a Bloombergnek.

Miért ilyen drága minden? Mert az orosz gázra már nem lehet számítani jövőre amikor a fűtési szezon elmúltával fel kell újra tölteni a gáztárolókat. Az Egyesült Államokból és Katarból lehet cseppfolyósított földgázt importálni, de ez jóval drágább mint a csővezetéken érkező orosz földgáz. Ráadásul méregdrága beruházások szükségesek a cseppfolyósított földgáz fogadásához.

A brüsszeli Bruegel Kutatóintézet szerint a kormányok az Európai Unióban mintegy 700 milliárd  dollárt költöttek arra, hogy a lakosság és a vállalkozások számára az energiasokk elviselhető legyen. Évekig szükség lehet erre a támogatásra – jósolja a Bruegel, amely utal arra, hogy ez az Európai Unió tagállamainak költségvetését hosszú időre befolyásolhatja negatív irányban.

Ilyen körülmények között felmerül a kérdés: vajon meddig engedhetik meg a kormányok azt, hogy hatalmas összegeket költsenek a támogatásra? Egyáltalán nem kizárt, hogy néhány uniós kormány a jövőben nem költhet olyan nagy összeget rezsitámogatásra mint eddig.

A költségvetés a legtöbb uniós államban már így is nagyon feszes. Az államadósság deficitje a legtöbb uniós tagállamban meghaladja a 60%-ot, melyet elvben felső határnak tekintenek az eurozónában.

Katargate a legrosszabbkor

Az Európai Parlament korrupciós botránya különösen Németország földgáz ellátását veszélyezteti – hangsúlyozza a brüsszeli Politico. Olaf Scholz kancellár személyesen próbált földgázt szerezni hosszú távra Németországnak, melyet súlyosan érint az orosz gáz kiesése hiszen az import 55%-a érkezett Oroszországból az ukrajnai háború előtt.

Németország 15 éves földgázszállítási szerződést kötött Katarral évi 2 millió tonna cseppfolyósított földgáz vásárlásáról.

Sok uniós tagállam, köztük Olaszország a földgáz tőzsdén vásárol, mert így azonnal hozzájuthat a nyersanyaghoz” – nyilatkozta a Politiconak Cinzia Bianco. Az Európai Külkapcsolatok Tanácsának az Öböl ügyeivel foglalkozó szakértője hangsúlyozza, hogy

“eddig csak Németország kötött hosszútávú  szerződést Katarral cseppfolyósított földgáz szállításáról.

Ez súlyos etikai problémákat vet fel. Az újságírók meg is kérdezték Habeck alkancellártól, hogy

“helyes-e Katartól földgázt vásárolni miközben Katar képviselőket vesz meg meg az Európai parlamentben?!”

Robert Habeck alkancellár sietett kijelenteni, hogy “ez két különböző dolog.”

Az energiabiztonság túlságosan fontos ahhoz, hogy etikai problémák miatt kockára tegye bárki is. A fő probléma azonban az, hogy a kínálat szűk.

Jelenleg Katar csak az uniós földgáz import 5%-át jelenti, de a jövőben ez az arány mindenképp növekszik majd. A világ legnagyobb földgáz lelőhelyének Katar és Irán a tulajdonosa. Iránt szankciók sújtják, ezért Katar szerepe különösen fölértékelődik. Az óriási kereslet miatt két mega kitermelési program is elindult. A baj csak az, hogy cseppfolyósított földgáz igazán nagy mennyiségben csak akkor érkezhet Katarból, ha a két fejlesztési program befejeződik: 2026- ban illetve 2027-ben – írja a Politico.

Skandal! – német botrány orosz titkosszolgálati szállal

Németország legnagyobb pénzügyi botránya volt a második világháború után a Wirecard bukása hiszen a céget fénykorában 24 milliárd euróra becsülték. Most Skandal! címen dokumentumfilmet mutattak be arról, hogy miképp jutott a csúcsra és onnan a mélybe a Wirecard, melyet Merkel kancellár és Putyin elnök is támogatott.

1,9 milliárd euró hiányzik a Wirecard számláiról

– írta meg a londoni Financial Times, amely leleplezte a botrányt. A Wirecard csődbe jutott, a vezérigazgatót letartóztatták.

A mindent mozgató menedzser viszont Oroszországba menekült.

A Bellingcat értesülései szerint Jan Marsalek, aki az osztrák titkosszolgálat tisztje volt, de kiváló kapcsolatot ápolt az oroszokkal is, döntő szerepet játszott a cég felfuttatásában. Elsősorban abban, hogy megszerezte Angela Merkel akkori német kancellár és Putyin elnök támogatását. Cserébe szabad kezet kapott a Wirecard ügyeinek intézésében. Hozzá kerültek az ázsiai üzletek vagyis a német óriás leginkább reménytkeltő piaca. Csakhogy a brit hírszerzés megsúgta a Financial Timesnak, hogy Jan Marsalek saját számlára dolgozik illetve az oroszok élvezik munkálkodásának gyümölcsét.

2019 júniusában a Financial Times megírta: 1,9 milliárd euró hiányzik a Wirecard ázsiai számláiról. Sőt valószínűleg soha nem is volt ott. Csakhogy a német pénzügyi felügyelet elnéző volt a Wirecard-dal szemben hiszen mögötte állt Merkel kancellár. Aztán a független könyvvizsgáló kiderítette az igazságot, a német és az angol lapok pedig megírták. Jan Marsalek azonnal a Fülöp szigetekre utazott, hogy “utánanézzen a dolgoknak”. Azóta se látta őt senki. Illetve felismerték őt Belorusziában és Moszkvában is. Németország kérte is a kiadatását, de az oroszok annyit közöltek: nálunk nincs ilyen külföldi polgár!

Hol van Marsalek

A Bellingcat kiderítette, hogy osztrák diplomata útlevéllel – Jan Marsalek osztrák állampolgár – 2015 óta rendszeresen járt Oroszországban. Ott kapcsolatba került vagy az FSZB-vel vagy pedig a katonai titkosszolgálattal, a GRU-val. A német Bild Zeitung idén már azt írta, hogy Jan Marsalek Moszkvában él “az FSZB felügyelete alatt.”

Münchenben Jan Marsalek állítólag nyíltan fogadta az orosz titkosszolgálat tisztjeit, akik megbízták a többi között annak az oroszbarát milíciának a finanszírozásával, amely Líbiában képviselte Putyin érdekeit. Jan Marsalek müncheni villája épp az orosz konzulátus mellett van. Andrej Csuprigin magasrangú GRU tiszt a villa gyakori látogatója volt.

Jan Marsaleknak nagy szerep jutott abban is, hogy pénzelje Putyin európai barátait. Az osztrák Szabadságpárt, amely híres volt Putyin barátságáról, állítólag jelentős pénzhez jutott rajta keresztül. Nem kizárt, hogy a magyar szélsőjobboldal is szerepelt a kedvezményezettek listáján.

Mindenképp érdekes, hogy Jan Marsalek tíz éven át a legnagyobb német digitális pénzügyi vállalkozás műveleti igazgatója lehetetett.

Az osztrák titkosszolgálatot többször is bírálat érte Amerikából, hogy túlságosan is jó kapcsolatokat ápol Oroszországgal. Sebastian Kurz kancellárt az USA meg is fenyegette azzal, hogy kizárják Ausztriát a Berni Unióból, ha nem vet véget az orosz barátságnak. A Berni Unióban egyeztetik az USA európai szövetséges titkosszolgálatai elképzeléseiket az amerikaiakkal. Sebastian Kurz a figyelmeztetést követően hamarosan eltűnt Ausztria politikai életéből.

Jan Marsalek jelenleg Interpol körözés alatt áll, és Európa legkeresettebb bűnözői közé tartozik.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK