Kezdőlap Címkék Paolo Gentiloni

Címke: Paolo Gentiloni

Miből támogatja az Európai Unió Ukrajnát?

Brüsszel 50 milliárd eurót ígér az orosz agresszió ellen küzdő államnak, amely külső segítség nélkül nem tudná magát tartani a túlerővel szemben. Washingtonban Trump republikánus barátai egyelőre eredményesen akadályozzák a 60 milliárd dolláros csomagot Ukrajnának, ezért felértékelődik az uniós támogatás.

Egyelőre elegendő forrás az nincsen. Közben az Európai Unió visszaállította a maastrichti kritériumokat, ezért a tagállamoknak újra alkalmazkodniuk kell a költségvetési hiány felső, 3%-os határához illetve az államadósság 60%-os mércéjéhez. A legtöbb tagállam ezt csak nehezen vagy sehogy sem tudja teljesíteni, ezért nemzeti forrásból nemigen növelheti Ukrajna támogatását. Mi lehet a megoldás?

Folyamatos uniós kötvénykibocsátás

Ezt javasolja Paolo Gentiloni, a brüsszeli bizottság pénzügyi biztosa. A Bloomberg szerint Brüsszelben nagyon komolyan vizsgálják a közös kötvény kibocsátás lehetőségét. Eredetileg ezt Macron, francia elnök javasolta, mert Franciaország sem teljesíti a maastrichti kritériumokat. Eddig egyszer volt közös kötvény kibocsátás az Európai Unióban: így jött össze 750 milliárd euró a helyreállítási alapra. Ezt minden uniós tagállam meg is kapta kivéve Magyarországot, ahova a jogállami normák be nem tartása miatt egyelőre nem érkeznek az eurómilliárdok. Brüsszel a jogállami normák be nem tartásáról beszél, de valójában nem akarnak finanszírozni egy rendszert, melynek elitje lenyúlja az uniós támogatásokat. Merkel német kancellár utolsó uniós sikere volt a helyreállítási alap létrehozása, de meg kellett ígérnie, hogy csak egyedi esetről van szó. Most viszont Paolo Gentiloni pénzügyi biztos folyamatos kötvény kibocsátásról beszél.

Lépés az Európai Egyesült Államok felé

Fura módon Orbán Viktor miniszterelnök és Mark Rutte, holland kormányfő, aki talán a legfőbb ellenfele az Európai Unióban, egyaránt ellenzi a közös kötvény kibocsátást. Orbán Viktor két okból ellenzi ezt: egyrészt, mert nem akarja pénzelni Ukrajnát. Trumphoz hasonlóan úgy véli, hogy az ukrajnai háború megnyerhetetlen, ezért azt pénzelni fölösleges pénzkidobás. Másrészt a magyar miniszterelnök elveti az Európai Egyesült Államok ötletét, és tart a Hamilton hatástól. Mark Rutte, holland miniszterelnök támogatni akarja Ukrajnát, de szintén fél a Hamilton hatástól. Miért? Hamilton volt az USA első pénzügyminisztere, aki a 13 felszabadult gyarmat adósságát közös kötvény kibocsátásával egyesítette. Ezzel megteremtette az Egyesült Államok pénzügyi alapját a XVIII-ik század végén. Orbán Viktor azért ellenzi az Európai Egyesült Államokat, mert az csökkentené az ő “szuverenitását”. Mark Rutte, holland miniszterelnök viszont nem akar finanszírozni olyan kétes tagállamokat mint az Orbán Viktor által vezetett Magyarország.

Paolo Gentiloni uniós pénzügyi biztos viszont arra utalt, hogy a közös kötvény kibocsátásnak nemigen van alternatívája. Az Európai Unió előnyös kamat feltételekkel kaphatna kölcsönt olcsóbban mint a tagállamok zöme.

A közös uniós kötvény kibocsátásáról a Tanácsnak kell döntenie, ahol Orbán Viktor vétózhatna. Korábban ezt többször meg is tette, de február elsején a rendkívüli uniós csúcstalálkozón pillanatok alatt megadta magát. Ma sem tudjuk, hogy mivel fenyegette meg Orbán Viktort Ursula von der Leyen, a brüsszeli bizottság elnöke, Scholz német kancellár, Macron francia elnök, Meloni olasz miniszterelnök, de nem kétséges: ha ők eldöntik, hogy a közös uniós kötvény kibocsátásra szükség van Ukrajna támogatása érdekében, akkor nem tűrik el Orbán Viktor vétóját. A magyar miniszterelnök nincsen könnyű helyzetben, mert még mindig nem kapta meg Magyarország az uniós eurómilliárdok jelentős részét, és egyre drágábban jut csak pénzhez a globális piacon. Az adósságtörlesztés már elviszi az éves GDP 4,2%-át vagyis többet kell rá költeni mint az egészségügyre. A magyar gazdaság növekedési kilátásai gyengék annak ellenére, hogy tavaly 0,9%-kal csökkent a GDP vagyis idén a mínuszból startolt.

A pénzügyi csőd még messze, de a pénzhiány permanens, ez pedig politikai instabilitást jelent ahogy ezt láthattuk is Törökországban, ahol Orbán Viktor barátja, Erdogan elveszítette a helyi választásokat.

Dániában takarít a Teleki Blanka gimnázium egykori igazgatója

“A helyzet nem fog javulni, ezért, aki tudja, az szedje a sátorfáját“ – mondta a Magyar Hangnak Pukli István, aki 2016-ban a tiltakozó tanári mozgalom egyik vezéralakja volt. Azután felhagyott a politizálással, végül pedig Dániába költözött, és feleségével, három gyermekével ott kezdett új életet. Miért?

“44 éves voltam amikor a feleségemmel egyetértésben úgy döntöttünk, hogy külföldre költözünk, mert azt akartuk, hogy a gyerekek minőségi oktatáshoz jussanak. Ezért hajlandók vagyunk bármilyen árat megfizetni. Tökéletesen mindegy, hogy mi a munkám, a lényeg az, hogy a gyerekeknek legyen esélyük egy normális felnőttkorra” – mondta a Teleki Blanka gimnázium egykori igazgatója, és ennél lesújtóbb kritikát kevesebben fogalmaztak meg a nemzeti együttműködés tizenhárom éve tartó rendszere ellen.

Orbán Viktor elveszítette a perspektíváját: a siralmasan alacsony tanári fizetések ügyében Brüsszelre mutogat, amellyel ő veszett össze.

Mi lesz az uniós eurómilliárdokkal?

Orbán Viktor tisztában lehet azzal, hogy nem érkeznek meg ezek a nagyon is szükséges uniós eurómilliárdok, mert Brüsszel példát akar statuálni. Egy magát megnevezni nem kívánó magasrangú kormányzati vezető megkérdezte a brüsszeli bizottság pénzügyi biztosát: miért nem kapja meg Magyarország az uniós eurómilliárdokat? Paolo Gentiloni olasz pénzügyi biztos válasza:

“két szóval válaszolok, ez pedig Viktor Orbán!”

Hahn, a brüsszeli bizottság költségvetési biztosa nemrég megerősítette: megtalálják a módját annak, hogy Orbán Viktor zsarolási potenciálját csökkentsék! A magyar miniszterelnök az Európai Unió egész több mint 100 milliárd eurós plusz programját megvétózná, mert ebben benne van az Ukrajnának ígért hatalmas összegű segély. Csakhogy az is benne van, amit a migránsválság enyhítésére szán az Európai Unió a frontországoknak. Épp ezért Giorgia Meloni olasz miniszterelnök nagyon érdekelt abban, hogy megszavazzák ezt a csomagot, mert Olaszország szép pénzt kapna. Giorgia Meloni ideológia kérdésekben Orbán szövetségese lenne, de érdekei Brüsszel oldalára állítják.

Lengyelországban a magyar miniszterelnök elvbarátai nemigen tudnak kormányt alakítani. Aki viszont tudhat, Donald Tusk, az Brüsszel kedvencei közé tartozik. Tusk azzal kampányolt, hogy amennyiben őt választják meg, akkor gyorsan és biztosan megérkeznek az uniós eurómilliárdok, melyre Lengyelországnak is nagy szüksége van. Orbán magára maradhat, és Tusk kormánya semmiképp sem védelmezné őt az uniós szankciókkal szemben.

Milyen perspektívát kínálhat az országnak Orbán?

Semmit! A magyar gazdaság ezer szállal kötődik az Európai Unió zászlós hajójához, Németországhoz, amely viszont Európa beteg emberévé vált. Olaf Scholz kancellár 100 milliárd eurós mentőcsomaggal akarja kihúzni a bajból hazáját, amely az olcsó orosz energiára alapozta gazdaságának működését. Németország legfeljebb közös hitelfelvétellel lesz képes finanszírozni az Európai Unió terveit. Ez lépés lenne az Európai Egyesült Államok felé, amelytől Orbán éppúgy tart mint az Amerikai Egyesült Államoktól. Pressman amerikai nagykövet keresi Orbán utódát, de egyelőre nem találja. Orbán utolsó ütőkártyája az, hogy mind Brüsszelnek mind Washingtonnak azt üzenheti: én vagy a káosz?! Minthogy káoszt senki sem akar, ezért egyelőre marad a nemzeti együttműködési rendszere, amely azonban képtelen Magyarország problémáinak megoldására. Orbán profi politikus és még csak hatvan éves, látnia kell, hogy zsákutcába jutott. Kérdés, hogy merre van előre?

Meg lehet-e reformálni az eurozóna pénzügyi rendszerét?

Németország ezt nem helyesli a pénzügyi rendszer reformját, a problémákkal küszködő tagállamok viszont igen. Erről is beszélt Paolo Gentiloni uniós gazdasági biztos a Der Spiegel tudósítójának.

Az uniós kormányoknak támogatni kell a lakosságot az energia válság idején – ezt hangsúlyozza Paolo Gentiloni. Csakhogy emiatt elszállhat a költségvetés, nőhet a deficit és az államadósság. Az Európai Unió gazdasági biztosa szerint nem zárható ki a recesszió, sőt az energia korlátozás sem egyes tagállamokban, de vannak kedvező adatok is. Például a munkaerőpiacon.

“Nem zárhatjuk ki a recessziót az eurozónában, de az Európai Unió számai pozitívak. Ez a tél a történetünk egyik legnehezebb tele lesz” – nyilatkozta az uniós biztos.

Lesznek-e energia korlátozások, ahogy erre Franciaország miniszterelnöke utalt nemrégiben?

“Ez Putyin elnöktől és a mi döntéseinktől függ. A tagállamok helyzete ebből a szempontból nagyon különböző. Vannak kedvező fejlemények: a gáztárolók telítettsége jó, beindultak  a takarékossági intézkedések. Mindezzel együtt elképzelhető, hogy egyes tagállamokban szükség lesz az energia korlátozására a fűtési időszakban.”

Hogy lehet ezt kivédeni?

“Erős közös válasszal. A tagállamok kormányai már határozott döntéseket hoztak. Augusztus végéig az uniós GDP egy százaléka arra ment el, hogy mérsékeljük az energia válság hatásait. A német kormány óriási támogatási csomagot jelentett be, ennek eredményeképp az év végére legalább az uniós GDP 2%-át fordítjuk az energia válság kompenzálására.”

Képesek lesznek-e erre a tagállamok kormányai?

“A jelenlegi helyzetben melyik kormány merné leállítani a támogató csomagot? Azokban az államokban, ahol magas az államadósság, ez állandó költségvetési problémát jelenthet.”

Így megnő az államadósság, és minthogy a kamatláb is emelkedik, ezért több tagállam is nehéz helyzetbe kerülhet, mert nem tudja törleszteni adósságait. Lehet-e új euró krízis?

“Jelenleg nem. A kamatlábak még nem olyan magasak, és a bankok ma jóval stabilabbak mint 15 évvel ezelőtt amikor kitört a nagy pénzügyi válság.”

Az IMF arra buzdította az Európai Uniót, hogy a válságot kihasználva reformálja meg az eurozóna pénzügyi rendszerét. Hogy áll ez most?

“Vannak javaslataink, ezeket a brüsszeli bizottság hamarosan előterjeszti. A válság segít abban, hogy régi viták elcsituljanak. Szilárd pénzügyi rendszerre van szükségünk, de közben nem akarjuk leállítani a gazdaság növekedését.”

Németország közölte, hogy nem támogat semmiféle pénzügyi reformot: maradnia kell a 3%-os deficit mutatónak az eurozónában. Mit szól ehhez?

“A 3%-os deficit kritérium jó a költségvetési politikában. Ehhez ragaszkodnunk kell. Ugyanakkor Németország is tisztában van azzal, hogy nem terhelhetjük túl azokat az országokat, melyek amúgy is küszködnek az államadósság törlesztésével. Ha a tagállamok elkötelezik magukat a reformok mellett, akkor időt kell hagyni a számukra ehhez.”

Olaszországban különösen nagy az államadósság: az éves GDP 150%-a. Mégis a mostani választási kampányban néhány párt azzal kampányol, hogy alacsonyabb adókat és magasabb nyugdíjakat akar. Erről mi a véleménye?

“Az eurozónának 6 olyan tagja van, ahol az államadósság meghaladja a GDP 100%-át.

Ezekben az országokban korlátozni kell az új hitelek felvételét. Azt is látni kell viszont, hogy szükségünk van új beruházásokra is. Ne csak az adósság hegyeket lássuk hanem ezt is. Óvni kell a jövendő nemzedékeket a túl sok adósságtól, de attól is, hogy Európa elveszítse a versenyképességét”- hangsúlyozta Paolo Gentiloni uniós biztos.

Az EU megosztottsága lehet a fő akadálya a globális társasági adó elfogadásának

Írország, Ciprus és Magyarország máris jelezte, hogy számukra nem elfogadható a G7 államoknak az a javaslata, hogy legyen globális minimális társasági adó. Erről ír a brüsszeli Politico, melynek munkatársai olyan uniós diplomatákkal beszélgettek, akik kérték nevük elhallgatását, mert nincsenek felhatalmazva arra, hogy a háttértárgyalásokról nyilatkozzanak.

“Újjáéled a multilateralizmus – a vezető államoknak az az akarata, hogy a G7 és a G20 keretében rendezzék a világ jelenleg legfontosabb gazdasági problémáit” – jelentette ki Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter azt követően, hogy a hétvégén a G7 pénzügyminiszterek 15%-os globális társasági adót javasoltak. Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter már arról beszélt, hogy egy hosszú úton indultak el. Nyilvánvalóan emlékezett arra, hogy Nicolas Sarkozy francia elnök már előállt azzal, hogy egységes adózási rendszer kellene az Európai Unióban, de ez az elképzelése elbukott.

2019-ben az írek kaszáltak el egy olyan uniós kezdeményezést, hogy egységesen adóztassák az olyan óriásokat mint a Google, a Facebook vagy az Apple. Így aztán a tagállamok – Franciaországgal az élen – maguk alkottak adótörvényeket a multik ellen – emlékeztet a Politico, amely felidézi a kelta tigris siker történetet.

Írország az alacsony társasági adónak köszönheti fellendülését

A nyolcvanas évektől fogva sok amerikai cég kereste fel az ír adó paradicsomot, amely számukra remek adóelkerülési megoldást jelentett. Példájukat azután mások is követték: Luxemburg ennek köszönheti, hogy ez a kis állam mondhatja magáénak a legmagasabb egy főre jutó GDP-t! Ez az eredmény egyáltalán nem a luxemburgi gazdaság remek teljesítményének a következménye hanem azoknak az adó konstrukcióknak, melyeket Jean-Claude Juncker akkori miniszterelnök talált ki. Példájukat azután követte Ciprus , majd Szlovákia és Magyarország.

A nagy kérdés: kötelező lesz-e a 15% mindenki számára vagy lesz kibúvó nemzeti alapon?

A G7 pénzügyminiszterei nyitva hagyták ezt a kérdést, de a Politico megkérdezte a tárgyalásokon résztvevő szakértőke , akik megerősítették: a nagyhatalmak kötelező érvényűnek tekintik a 15%-ot. Pontosabban szólva ennél több lehet a társasági adó, de kevesebb nem! Csakhogy Magyarországon ez 9%, Írországban 12,5%. Mindkét ország arra hivatkozik, hogy épp ez az alacsony adó segít abban, hogy becsábítsák a külföldi tőkét.

Számukra ez potenciálisan nagy veszteséget jelenthet. A Politico által megkérdezett uniós diplomaták szerint ezek a kritikus kis államok egyelőre mégiscsak hallgatni fognak, mert tudják: nagyon messze van még az az idő amikor ezeket az elképzeléseket valóban alkalmazni is fogják a gyakorlatban.

Menetrend-élet-halál harccal

A G7 csúcstalálkozó minden bizonnyal megerősíti a globális társasági adó tervet márcsak azért is, mert mindegyik országnak szüksége van a várható plusz adó milliárdokra. A G20 csúcson már aligha alakul ki konszenzus hiszen ott a résztvevőknek nagyon is különbözőek az érdekeik: a kínaiak, az indiaiak, az oroszok vagy a törökök aligha fogadják el szó nélkül a G7 javaslatot. Még akkor is, ha július 9-én a G20 pénzügyminiszterek elfogadják a globális társasági adó tervet, hosszú időnek kell eltelnie ahhoz, hogy az Európai Unió érdemben tárgyalja az ügyet. A nagy csata ugyanis az unión belül várható: Németország és Franciaország támogatja az elképzelést, de a kis államok lelkesedése ugyancsak visszafogott. Írország, Ciprus és Magyarország pedig harcolni fog a 15%-os adó ellen.

Szakértők szerint optimális esetben 2023 nyarán kezdődhet meg a vita a közös uniós társasági adóról – írja a brüsszeli Politico. A portál hozzáteszi: élet-halál harc lesz a kis államok küzdelme a minimális társasági adó ellen!

A mostani áttörést az tette lehetővé, hogy az USA új elképzelésekkel állt elő áprilisban. A 15%-os minimális határt már lelkesen támogathatta Németország és Franciaország is. Paolo Gentiloni, az EU pénzügyi biztosa is támogatásáról biztosította a globális társasági adó tervet.

Ezt a dinamikát nehéz lesz figyelmen kívül hagyni, de gyorsan hozzátesszük: a harc még csak most kezdődik az Európai Unióban.

A magyar infláció az uniós átlag duplája

A magyar infláció az uniós átlag duplája, többi között az derült ki azon a brüsszeli sajtótájékoztatón, melyen Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa ismertette a kilátásokat.

A pandemia nagy sokkot jelentett minden gazdaságnak. Valószínűleg emiatt az uniós tagállamok döntő többsége csak a jövő év végére éri el a 2019-es színvonalat. Az EU ezzel messze elmarad globális vetélytársai: Kína és az USA mögött. Az EU GDP-je tavaly 6,1%-al csökkent. Idén 4,2, jövőre 4,4%-al nőhet.

Magas magyar infláció

Magyarország GDP-je tavaly 5%-al csökkent. Idén várhatóan 5%-al nő, jövőre pedig 5,5%-os bővülés várható. Az infláció idén 4 jövőre 3,2% lesz – jósolja a brüsszeli bizottság.

Magyarország most adta be azt a tervet Brüsszelben, amely az újrakezdési programot részletezi. A brüsszeli bizottságnak két hónapja van arra, hogy azt jóváhagyja. Az idő sürget, ezért Brüsszelben aligha kukacoskodnak majd. A magyar parlament még nem szavazta meg az uniós válságkezelő alapot márpedig enélkül nem indulhatnak meg a kifizetések, melyeket mindenütt nagyon várnak az Európai Unióban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK