Néhány órán belül két tekintélyes nemzetközi szervezet, a Transparency International és Amnesty International is megjelentette évi jelentését, az első a korrupció mértékéről, a másik az emberi jogok helyzetéről szól az egyes országokban. Magyarországnak „sikerült” eljutnia a második legkorruptabb uniós tagállam büszke címéhez, az emberi jogok terén meg „új mélységekbe süllyedt”.
A Transparency International közzétette a friss korrupcióérzékelési listáját, az eredmény magyar szemszögből lesújtó. A legfőbb megállapítások:
Magyarország az EU második legkorruptabb országa, és a saját korábbi helyzetünkhöz képest is rosszabbul állunk.
A közbeszerzések közel fele vagy hirdetmény nélküli, vagy egy induló van csak.
A közbeszerzésekből a kormányközeli oligarchák mesésen gazdagodnak.
A tao-támogatások jelentik az új hűbéri rendszer egyik igazodási pontját, több tízmilliárd forint közpénz folyt el a politikailag jól fekvő klubokhoz és sportágakhoz.
Aki kidolgozták a letelepedési államkötvények rendszerét, azokat hűtlen kezelésért felelősségre lehetne vonni.
Globális összehasonlításban
Magyarország korrupciós fertőzöttsége Szenegállal van azonos szinten,
teljesítménye valamivel rosszabb, mint Malajziáé és Montenegróé, és valamivel jobb, mint Ománé, Jamaicáé vagy Fehéroroszországé.
A hvg.hu erre vonatkozó cikke megállapítja: ritkaság egy ilyen elemzésben, hogy egy embert név szerint emeljenek ki,
Mészáros Lőrinc azonban egy teljes bekezdést kapott.
Mint a jelentésben áll, Magyarország legismertebb gázszerelője csak tavaly megháromszorozta a vagyonát, az érdekeltségébe tartozó cégek 476 milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzéseket, az összeg 83 százaléka pedig az EU-tól származott.
Az Amnesty International összefoglaló jelentése szerint pedig
„Magyarország új mélységekbe süllyedt”
annak a törvénynek az elfogadásával, amely az ország területén szabálytalanul tartózkodók mindegyikének visszaküldéséről, illetve a menedékkérők őrizetbe helyezéséről intézkedik, az EU-jog nyílt megsértésével. Az AI szerint Magyarország módszeresen megsérti a menekültek, a menedékkérők és a migránsok jogait azzal is, hogy mindössze két határ menti tranzitzónát alakított ki, amelyekben naponta legfeljebb tíz menedékkérelem nyújtható be.
Ennek következtében ezrek gyűltek össze az előírásoknak nem megfelelő szerbiai táborokban – áll a jelentésben.
Az Amnesty International a menekültválságra adott európai válaszlépéseket taglaló fejezetben kimutatja, hogy tavaly 171 332 menekült és migráns érkezett Európába tengeri úton az előző évi 362 753 után. A csökkenés az emberi jogi szervezet szerint az EU által Líbiával és Törökországgal folytatott együttműködés eredménye volt, de
tavaly így is legalább 3119 ember halt meg,
miközben megpróbált a Földközi-tengeren át Európába jutni.
Az EU-tagállamok eközben fokozták erőfeszítéseiket a szabályozatlan beáramlás megakadályozására, és növelték a visszaszállított emberek számát, de ehhez olyan módszereket is alkalmaztak, amelyek rossz bánásmódnak, kínzásnak és egyéb visszaéléseknek tettek ki migránsokat a tranzit- vagy a kiindulási országokban.
