Kezdőlap Címkék Migráció

Címke: migráció

Államtitkár az Egyenes Beszédben

Múlt csütörtöki sajtótájékoztatóján jelentette be nagy meglepetésre Gulyás Gergely miniszter, hogy tudomásul véve – bár nem helyeselve – a luxemburgi bíróság ítéletét, megszüntetik a tranzitzónákat.

A kormány sajtótájékoztatóján újságírók nem lehettek jelen, a miniszter ott csak előre elküldött kérdésekre válaszolt, így erről a döntésről még nem kellett újságírói kérdésre válaszolnia. Újabban a kormány államtitkárai gyakrabban mennek el az ATV stúdiójába, így ezúttal is módja volt az ATV műsorvezetőjének Dömötör Csaba miniszterelnökségi államtitkárt, az ellenzék napirend előtti felszólalásainak gyakori megválaszolóját kérdezni erről.

Íme, egy hosszabb részlet az interjúból:

ATV:Miért döntött a kormány úgy, hogy úgy, ahogy van, felszámolja a tranzitzónákat? Ez nem lett volna kötelezettsége.”

DCS: „Kettő alapelv miatt. Az egyik a határok védelme, a másik pedig az, hogy Magyarország nem szeretne bevándorlást, és ezt ilyen körülmények között így lehet biztosítani, mert, mint tudjuk, született két egymással is ellentmondásos bírósági ítélet, és a másodikból, amelyik az elsőnek ellentmond, abból következik ez a kormányzati döntés, hogy szeretnénk megvédeni a határainkat.”

ATV:Igen, de a luxemburgi ítéletben az nincs benne, hogy a tranzitzónákat meg kell szüntetni, csak arról szól, hogy nem lehet börtönként használni.”

DCS: „Az nincs benne, de hogyha gyakorlat ellehetetlenítik a tranzitzóna jelenlegi működését, abból az fakad, hogy nem tudjuk úgy megvédeni a határainkat, ahogy szeretnénk. Egyébként lehetőség lesz kérelmek benyújtására, külképviseleteken.”

ATV:Egyébként ez mennyire reális? Tehát azok az emberek, akik eddig a zöld határon érkeztek mondjuk Szerbia felől, azok menjenek el valahova egy külképviseletre.”

DCS: „A jogi lehetőség megvan. Ha be szeretnének jönni, akkor be tudják nyújtani a kérelmet. Ez azon az alapelven nem változtat, hogy a kormány ellenzi a bevándorlást, úgy általánosságban, és azt látjuk, hogy vannak intézmények, európai intézmények, európai döntéshozók, akik nem ezen az állásponton vannak. Felhívja a figyelmünket arra, hogy ez a vita, amely gyakorlatilag évek óta velünk van, 2015 óta mindenképp, az velünk is marad.”

ATV:Ugye, arra sem Strasbourg, sem Luxemburg nem kötelezte Magyarországot, hogy ne dönthessen szabadon arról, hogy kit enged be, tranzitzónából vagy bárhonnan máshonnan. Tehát ilyen szempontból az ország autonómiája nem csorbult.”

DCS: „De hát valahogy meg kell oldani azt, hogy százezrek érkeznek a déli határra, és szeretnének bejutni. És van, aki úgy oldja ezt meg, hogy kinyitja a kaput. Mi ezt ellenezzük, mi ezt nem szeretnénk. De egyébként azt mondjuk, hogy tudomásul vesszük, hogy más ország így dönt. De mi ezt nem szeretnénk. És a tranzitzóna szerintünk egy jó megoldás volt arra, hogy megfelelő keretek között lehessen ezt az eljárást lefolytatni. Lett most egy bírósági döntés, azt tudomásul vesszük, egyet nem értünk vele, úgy hogy lépéskényszerbe került a kormány.”
ATV:Lesz majd valami más, ami felváltja a tranzitzónát, vagy ez, hogy külképviseleten kell… Dolgoznak rajta?

DCS: „Most egyelőre ez a döntés született. Természetesen folyamatosan figyelemmel kell kísérni az eseményeket. Több mint százezer potenciális bevándorló van úton a dél-balkáni útvonalon, ás valószínűleg lesz ez még több is, ha abból indulunk ki, hogy Törökországban mennyien vannak.”

ATV:Az ENSZ menekültügyi szervezete kész segíteni Magyarországot abban, hogy felelős és hatékony, egyben tisztességes módon biztosítani tudja a menedékkérők belépését az országba, és hozzáférésüket a menekültügyi eljáráshoz, ezt mondja a szervezet regionális vezetője. Elfogadják-e ezt a segítséget?”

 

DCS: „Minden véleményt, minden javaslatot szívesen figyelembe veszünk, de attól a ténytől azért nem tudunk eltekinteni, hogy nagyon sok nemzetközi szervezet eleve lehetőségként, jó dologként tekint a migrációra. A magyar kormány nem ezt az álláspontot osztja.”

ATV:De mondjuk az ENSZ-re nem sorosista szervezetként tekintenek?

DCS: „Hát nézze, hogyha már fölhozza ezt a kérdést, nagyon sokan osztoznak a milliárdos véleményében. Abban, hogy ez egy lehetőség. Ő például azt mondta, hogy a határok, azok akadályt jelentenek a migráció előtt. A kormány nem ezen az állásponton van. Ez a vita velünk marad.”

Ha az ember ezt így végighallgatja, arra figyel fel, hogy a legfontosabb, adódó kérdéseket a műsorvezető nem tette fel az államtitkárnak. Tudjuk, az Orbán-kormány emberei 2015 óta következetesen összemossák a menedékkérőket a bevándorlókkal. Bevándorlónak azt tekintjük, aki azzal a szándékkal érkezik egy országba, hogy ott tartósan letelepedjen. Menedékkérőnek pedig azt, aki üldöztetés elől, életét, biztonságát, szabadságát féltve menekül el lakóhelyéről, hazájából, és védelmet kér egy másik, biztonságos országban.

Az, hogy Magyarország nem akar bevándorlókat, nem indokolja, hogy a menedékjogért folyamodók ügyének korrekt elbírálásától és indokolt esetben a menedékjog megadásától elzárkózzék.

A műsorvezetőnek meg kellene kérdeznie a kormány államtitkárától, hogy miért nem látszik tudni erről a különbségről.

Mellesleg a 2015 óta érdemben soha fel nem tett kérdést is fel lehetne tenni, hogy tulajdonképpen miért is ellenzi a kormány a bevándorlást. Merthogy az államtitkár ezt mondja. Magyarország népessége évek óta csökken, hasonlóan Európa más országaihoz. A gazdasági szakértők szerint az országnak – Európa más országaihoz hasonlóan – kifejezetten szüksége lenne bevándorlókra.

Az első Orbán-kormány idején ezt még ők is tudták, Orbán egyszer még azt is nyilatkozta, hogy az ország területén tizennégymillió embernek jutna hely. Ebben a szellemben készült akkor bevándorlás-politikai koncepció az ország számára.

Csak a 2015-ös menekültválság késztette Orbánt arra, hogy gyökeresen megváltoztassa álláspontját, és mindenképp elkerülendő, veszedelmes iránynak nyilvánítsa az Európán kívülről jött menekülők megjelenését Európában, támaszkodva a magyar lakosság meglevő idegenellenességére, és masszív propagandakampánnyal a végletekig erősítve azt. (Kivéve persze a letelepedési kötvények fizető kedvezményezettjeit.)

Azzal, hogy az ATV műsorvezetője nem teszi fel ezeket a kérdéseket, hozzájárul ahhoz, hogy a közvéleményben magától értetődőnek tűnjön a kormány, vagyis a Fidesz álláspontja.

Az pedig már mindennek a teteje, amikor azt kérdezve, hogy nem tekinti-e az államtitkár „sorosista” szervezetnek az ENSZ-t, elfogadható osztályozási szempontnak tekinti, hogy valamely nemzetközi szervezet „sorosista”-e avagy sem.
Más részeiben is tanulságos volt az államtitkárral folytatott beszélgetés. A műsorvezető hirtelen rátért arra, hogy rendszeresen Dömötör államtitkár válaszol Gyurcsány Ferenc napirend előtti felszólalásaira:

ATV:Feltűnt nekem, hogy egy páros mérkőzést vív Gyurcsány Ferenccel. Most már hetek óta, számok tekintetében. Pont ez lenne a kérdés, hogy kedvét leli Ön ebben, vagy egyszerűen kiosztották a feladatot, hogy Ön válaszol ezekre a támadásokra, felvetésekre. Miért működik ez így?

DCS: „A parlamenti koordináció nekem feladatom, illetve az is, hogy a napirend előtti vitákban részt vegyek. Én nem azt mondanám, hogy kedvemet lelem, bár szeretem a munkámat. Inkább azt mondanám, hogy ez a dolgom. Tehát hogy ha a kormány számára felvetnek bizonyos kérdéseket, kérdeznek tőle, akkor nekem válaszolnom kell, minden hétfőn. Hogy ha Gyurcsány Ferenc tesz fel kérdéseket, akkor neki. Ha Jakab Péter, akkor neki.”

ATV:Szóval személyes meccs, akkor ez nincs benne, ez a hivatallal jár?

DCS: „Nem is lehet, mert mi nem tudjuk, hogy ki szólal fel az egyes ellenzéki pártok részéről.”
Az utóbbi állítás nyilvánvalóan hamis, hiszen a frakcióknak a parlamenti ülést megelőzően kell bejelenteni, hogy ki szólal fel napirend előtt a frakció nevében. A napirend előtt egyébként nem is kérdéseket tesznek fel, hanem álláspontokat fejtenek ki, és erre reagálhat a kormány képviselője.
Az államtitkár azt a kérdést, hogy miért folytat „páros mérkőzést” Gyurcsánnyal, azzal az általánossággal üti el, hogy az a dolga, hogy az a dolga, hogy válaszoljon a napirend előtti felszólalásokra.

Valóban ez a dolga – 2010 előtt az effajta válasz a miniszterek és politikai államtitkárok feladata volt, míg az Orbán-kormány erre a feladatra néhány főleg ezzel és politikai propagandával foglalkozó államtitkárt mozgósított, mint amilyen Rétvári Bence, újabban Schanda Tamás és természetesen maga Dömötör Csaba.

A műsorvezetőnek azonban, ha követi a parlament működését, észre kellett vennie, hogy míg más napirend előtti felszólalóknak az utóbbi hetekben gyakran válaszol Szijjártó Péter, Gyurcsánnyal napirend előtt sem „áll szóba”, neki mindig Dömötör válaszol. Erre is rá kellett volna kérdezni, miként arra is, hogy Dömötör válaszai miért Gyurcsány becsmérléséről szólnak, és miért nem arról, amiről a napirend előtti felszólalás szólt. Erre azonban mintha nem terjedne ki a műsorvezető figyelme.

És végül még valami. Dömötör az interjú végén így folytatja:

DCS:De azért ez a vita sok szempontból méltatlan. Az egyik mélypontja volt az elmúlt heteknek, amikor elhangozhatott az, hogy a halálozási adatokat tekintve Magyarország a legrosszabbul áll az egész világon. Ezt Szabó Tímea mondta. Azért idáig nem kellene eljutni. Mert hogyha megnézik a számokat, és elnézést, hogy puskázok, de fontosnak tartom, hogy ha Belgiumban százezer főre vetítve nyolcvanan haltak meg, Spanyolországban ötvenkilencen, Egyesült Királyságban ötvennégyen, Svédországban harmincheten, Magyarországon öten.

ATV: „Hogy a világon a legrosszabb lenne, ezt én sem gondolom. Államtitkár Úr, köszönöm, hogy eljött.”

A kormány képviselői – mint ezúttal Dömötör – mindig az egyes országok népességéhez mérik a halálozásokat, és a világjárvány által korábban elért nyugat-európai országokat használják összehasonlítási alapul, ami kedvező színben tünteti fel Magyarországot. Ezzel szemben egy korábbi felszólalásában Szabó Tímea a fertőzöttek számához viszonyította a halálozások számát, és kétségtelenül túlzásként azt állította, hogy az nálunk a legmagasabb a világon.

Azokban a nyugat-európai országokban ugyanis, amelyeket Kína után először ért el a vírus (Olaszország, Franciaország, Belgium, Hollandia, Spanyolország, Egyesült Királyság, valamint alighanem a járvánnyal kapcsolatos külön utas politika miatt Svédország) valóban 10 százalék fölötti a halálesetek aránya az összes fertőzéshez képest.

De csak ezekben az országokban – valamint Magyarországon. Németországban, valamint Finnországtól és Észtországtól Bulgáriáig és Görögországig – tehát a fertőzés által később elért országokban – ez az arány sehol sem haladja meg a hét százalékot, sőt a legtöbb országban 5 százalék alatt marad. Szemben a 13 százalékos magyar aránnyal. Korábban hajlamosak voltunk ezt annak tulajdonítani, hogy nálunk keveset tesztelnek, és ezért a halálozásokat a valóságosnál sokkal kevesebb nyilvántartott fertőzéshez viszonyítjuk. Csakhogy a négy orvosegyetem reprezentatív vizsgálatának eredményei alapján azt valószínűsíthetjük, hogy valóban jóval kevesebb nálunk a fertőzés, mint a nyugat-európai országokban, s e kevesebb fertőzéshez képest a halálozások száma bizony jóval magasabb, mint a többi, később megfertőződött országban. Erről a magasabb arányról beszélt legutóbb Gyurcsány is, amire Dömötör az interjúban is megismételt módon válaszolt. Ezt a választ a műsorvezetőnek nem lett volna szabad az idézett módon helyben hagynia: neki szembesítenie kellett volna az államtitkárt azzal a következtetéssel, amely az ellenzékiek által alkalmazott összehasonlításból adódik.

“Migrációs aggodalmak nem akadályozhatják az EU líbiai misszióját”

Heiko Maas ismét sürgette az EU országait, hogy támogassák a haditengerészeti műveletet, amely végrehajtja az ENSZ Líbiára vonatkozó fegyverembargóját. A külügyminiszter kijelentette, hogy az Európába való migráció előmozdítása miatti aggodalmak fölöslegesen hátráltatják a megoldást. – írja a Deutsche Welle német közszolgálati portál.

    

Heiko Maas német külügyminiszter hétfőn megduplázta az Európai Unió missziójára irányuló felhívását az ENSZ Líbiára vonatkozó fegyverembargójának érvényesítésére, mondván, hogy néhány EU-országnak le kell győznie azon aggodalmait, hogy a haditengerészeti járőrök ösztönözhetik az Európába történő migrációt.

“Azoknak, akik elsősorban a migrációs problémákra gondolnak … tudniuk kell, hogy a migrációs problémákat is csak akkor lehet megoldani, ha Líbia nem marad bukott állam” – mondta Maas a blokk külügyminisztereinek ülése előtt.

Több ország, nevezetesen Ausztria, kifogásolta a Sophia földközi-tengeri tengeri missziójának újjáélesztését, amelynek feladata az ENSZ embargójának végrehajtása. Azt mondják, hogy az a tény, hogy a misszióban részt vevő hajók a tengeren bajba jutott migránsokat fogadtak, arra ösztönözhet több embert, hogy hajóval induljanak Európába a jobb élet reményében.

Jelenleg Sophia szinte kizárólag repülőgépekkel és pilóta nélküli drónokkal működik, nem pedig hajókkal.

Nincs bizonyított „húzóhatás”

Josep Borrell az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hétfőn felszólalt annak érdekében, hogy megnyugtassa a misszió kritikus nemzeteket, mondván,  a migránsokkal szembeni „húzóhatás”, amelytől félnek, a eddig soha nem történt meg.

Borrell azonban azt mondta, hogy a hétfői ülésen még nem kell megoldani a kérdést, mivel Sophia megbízatása március végén lejár.

Az EU arra törekszik, hogy elkerülje a 2015-ös események megismétlését, amikor több százezer ember, többségük menekül a konfliktusoktól vagy az otthoni szélsőséges szegénységből, szárazföldön vagy tengeren megindult Európába. A Közel-Keletről vagy Afrikából a Földközi-tenger feletti tengeri utazást próbáló vándorlók ezrei meghaltak azért, hogy elérjék Európa partjait.

Mivel a Balkánon és Törökországon keresztül a görög szigetekre irányuló migrációs útvonalakat a bevándorlók számára jelentősen megnehezítették, sokan Líbiát használják a veszélyes mediterrán út kiindulópontjául.

Líbiát körülbelül kilenc évig sújtotta a polgárháború, amely megnehezítette vagy lehetetlenné tette a migránsok áramlásának ellenőrzését. Az emberi jogi csoportok szintén bírálták az EU-val az országgal kötött együttműködési megállapodásokat ebben a kérdésben, számos jelentés fényében, amely az ország hatóságainak a migránsokkal való rossz bánásmódját dokumentálja.

Macron: veszélyben vannak a menekültek jogai Európában

A menekültek és bevándorlók jogait veszély fenyegeti Európában, noha az európaiság alapját jelenti a rászorulók megsegítése – jelentette ki Emmanuel Macron francia államfő kedden Strasbourgban, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében.

Az Európa Tanács fennállásának 70. évfordulója alkalmából tartott beszédében Macron azt mondta, az európaiak “azt kérték a kormányoktól, hogy kezeljék a migrációs helyzetet”.

“Ha nem vagyunk képesek választ adni a migrációs kihívásokra, ha megfeledkezünk alapvető kötelességeinkről, nem teszünk eleget az emberek akaratának, és sérül a demokrácia” – fogalmazott.

Kiemelte, mindez teret hagy a tekintélyelvű vezetőknek, akik az emberek félelmére alapozva erősítik rendszereiket.

Az európai határok védelme egyebek mellett az afrikai országok gazdasági felemelkedését szavatoló politika megteremtését, az embercsempész-hálózatok felszámolását jelenti – tette hozzá a francia államfő.

EU szabályozás: illegális migráció elleni küzdelem érdekében

A Tanács a mai napon olyan módosításokat fogadott el a vízumkódexről szóló rendeletre vonatkozóan, amelyek javítani fogják a feltételeket a jogszerűen utazó személyek esetében, és bővíteni fogják azoknak az eszközöknek a körét, amelyek az illegális migráció jelentette kihívások kezelésére rendelkezésre állnak. – Olvasható az Európa Tanács közleményében.

Jobb feltételek a jogszerűen utazó személyek számára

Az új szabályok gyorsabb és világosabb eljárásokat biztosítanak a jogszerűen utazó személyek számára:

  • biztosítják, hogy a vízumkérelmeket legfeljebb hat hónappal és legkésőbb 15 nappal az utazás előtt lehessen benyújtani
  • biztosítják, hogy a vízumkérdőívet elektronikus úton is ki lehessen tölteni és alá lehessen írni
  • harmonizált megközelítést vezetnek be a kedvező „vízumelőélettel” rendelkező rendszeres utazók többszöri beutazására jogosító vízum kiállítására, amelynek érvényességi időtartama fokozatosan növekedni fog, egytől öt évig terjedően.

Az eljárás költségeinek fedezése

A vízumdíj 80 euróra emelkedik annak érdekében, hogy a tagállamok jobban tudják fedezni a vízumkérelmek feldolgozásának költségeit; az összeg ugyanakkor nem gyakorol visszatartó hatást a vízumkérelmezők körében.

A rendelet emellett mechanizmust vezet be annak háromévenkénti felülvizsgálatára, hogy a vízumdíj összegét módosítani kell-e.

Jobb együttműködés az irreguláris migránsok visszafogadása terén

A rendelet emellett elő fogja segíteni a visszafogadás terén harmadik országokkal folytatott együttműködést azáltal, hogy egy olyan új mechanizmust vezet be, amelynek keretében a vízumkérelmek feldolgozása nyomásgyakorlásra használható.

A mechanizmus keretében a Bizottság rendszeresen értékelni fogja, hogy a harmadik országok miként működnek együtt a visszafogadás terén. Amennyiben egy ország nem működik együtt, a Bizottság javasolni fogja a Tanácsnak, hogy az adott országot illetően fogadjon el a vízumkérelmek feldolgozására és adott esetben a vízumdíjakra vonatkozó egyedi korlátozó intézkedések alkalmazását előíró végrehajtási határozatot.

Másrészt viszont, ha megállapítják, hogy egy ország együttműködik a visszafogadás terén, a Bizottság javasolhatja a Tanácsnak, hogy fogadjon el olyan végrehajtási határozatot, amely a vízumdíjak csökkentéséről, a vízumkérelmek elbírálási idejének lerövidítéséről, vagy a többszöri beutazásra jogosító vízumok érvényességi idejének meghosszabbításáról rendelkezik.

Bréking (fék)nyúz, 2019. április 24. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az Origóból megtudhatjuk, hogy Nyugaton veszélyben vannak a keresztény szimbólumok. A PestiSrácok megírta, hogy Amerikában már beérett a liberális csodafegyver, a népességcsere. Kövér László pedig elmagyarázta, hogy a bírói függetlenség nem abszolút és öncélú.

Óriási veszélyben van a Nyugat

A párizsi Notre-Dame leégése még aktuálisabbá tette azt a nyugat-európai jelenséget, hogy a keresztény templomokat egyre több támadás éri az utóbbi időben. Ezek a támadások sok esetben rongálások, gyújtogatások és megszentségtelenítések. Miközben Közép-Európában csak elvétve vannak ilyen támadások, a nyugati országokban évről évre nő a keresztényellenes támadások száma.

Franciaországban naponta átlagosan két templomot szentségtelenítenek meg. A támadások száma jellemzően azokban az országokban nőtt a leginkább, ahová a legtöbb muszlim bevándorló érkezett. A nyugati média persze magát a támadásokat is megpróbálja elhallgatni. Aki beszélne a problémáról, azt gyűlöletbeszéddel vádolják. (Origo: Egyre aggasztóbb a nyugat-európai keresztényellenesség)

A rekordokat döntögető migrációs áradat miatt többen szavaznak majd a Demokrata pártra

Beérni látszik az amerikai Demokrata párt bevándorlást segítő programja, egy friss felmérés szerint a 2020-as elnökválasztásokon az aktív választópolgárok körében többségbe kerülnek a spanyolajkúak a feketékhez képest, ami eddig sosem fordult elő. Minthogy a fekete közösségek kényszerbetelepítése már rég a múlté, önkéntes bevándorlásuk az Egyesült Államokba pedig elenyésző, a latinók lettek az első számú migráns populáció az USA-ban. A Pew Research Center felmérése alapján ez azért különösen érzékeny kérdés, mivel a migrációs hátterű választók jellemzően a baloldali liberális politikai erőket támogatják.

Az afro-amerikai közösség annak ellenére zsugorodott második számú etnikummá számtani értelemben, hogy a fekete népesség növekedett. Az egyszerű különbség köztük, és az őket megelőző latin- amerikaiak között, nem más, minthogy az utóbbi népcsoport rendkívüli növekedését nagyban segíti a rekordokat döntögető migrációs áradat Közép- és Dél- Amerikából.

Még rosszabb helyzetben vannak az amerikai fehérek, akik 2000-ben még a választók 76.4%-át adták, ma azonban a választójoggal rendelkezőknek csupán kétharmada fehér. (PestiSrácok: Amerikában már beérett a liberális csodafegyver, a népességcsere)

Kövér László: a bíró nem lehet független az államtól

A bírói függetlenség nem abszolút és öncélú – jelentette ki Kövér László, az Országgyűlés elnöke a magyar bírói függetlenséget garantáló törvény elfogadásának 150. évfordulója alkalmából tartott konferencián, a Parlamentben szerdán.

Hozzátette: a bíró nem lehet független az államtól, annak “nem külső tartozéka”.

Az állam egyik sarokkövét alkotta meg az 1869. évi 4-es törvény, amely 80 évig hatott. Nem véletlen, hogy éppen addig élt, amíg a magyar állami függetlenség: a 20. század közepéig – mondta a házelnök.

Kövér László azt mondta, szerencsés az a nemzedék, amely újjászervezheti az államot: 1990-ben a kommunizmust, 2010-ben a posztkommunizmust “sikerült lerázni”.

Ma a globalizmus nevében a demokratikus nemzeti államok felszámolása, az Európa erőforrásai feletti ellenőrzés megszerzése a cél az európai politikában. Védjük meg a cselekvőképes államot, mint közös jövőnk biztosítékát! – hangoztatta Kövér László. (MTI: Kövér László: a bírói függetlenség nem abszolút és öncélú )

The Guardian: A kivándorlás nagyobb probléma

0

A tizenhárom európai uniós ország széles körű felmérése szerint a dél- és kelet-európa polgárai szerint nagyobb gondot okoz a kivándorlás, mint a bevándorlás.

Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban, Lengyelországban, Magyarországon és Romániában az Európai Külügyi Tanács (ECFR) által készített felmérés szerint a népesség szintje vagy már lecsökkent vagy csökken, és ezért egyre több polgár számára aggasztóbb mint a bevándorlás.

A legnagyobb gondot Romániában jelent, ahol a lakosság létszáma majdnem 10%-kal csökkent az elmúlt évtizedben, mivel legfőképp fiatalok Nyugat-Európában vállaltak munkát.

Az északi és nyugati országokban azonban a bevándorlással kapcsolatos aggályok messze felülmúlják a kivándorlást.

A felmérés célja, hogy a májusban megrendezett európai parlamenti választások előtt megállapítsa a fő aggodalomra okot adó kérdéseket. A megkérdezett 14 ország 80% -át foglalja el az új parlamentben.

A közvélemény-kutatás megállapította, hogy az európaiak sokkal inkább aggódnak, a  korrupció, a nacionalizmus, a terrorizmus és az éghajlatváltozás miatt, mint a migráció megoldatlanságán, annak ellenére, hogy az EU politikáját és diskurzusát a távozó parlament ötéves időtartama alatt a migráció uralta.

„Az EU-választásokat csatatérnek használják Európa szívében” – mondta Mark Leonard, az ECFR igazgatója, hozzátéve, hogy a nacionalisták a szavazást a migrációról szóló népszavazásként próbálják beállítani.

A bevándorlási számok azonban jelentősen csökkentek az elmúlt két évben: 2018-ban az UNHCR a Földközi-tengeren áthaladó számot csaknem 116 000-re tette, majdnem 90% -kal csökkent a 2015-ös adatokhoz hasonlítva.

A felmérés szerint az iszlám radikalizmustól való félelem öt európai közül egynek az elsődlegesen megoldandó probléma. A félelem Belgiumban, Franciaországban és Hollandiában sokkal magasabb fokú, mint Kelet-Európában.

Szinte minden országban az emberek többsége egyetértett abban, hogy a környezet védelmét akkor is prioritássá kell tenni, ha az csak a gazdasági növekedés kárára valósulhat meg.

Az adatok ugyanakkor sokféle témát priorizáltak a különböző országokban, ami azt jelenti, hogy a választások különböző kérdések középpontba állításáról fognak szólni a kontinens különböző országaiban.

Olaszországban, Romániában és Görögországban a gazdaság volt a legnagyobb gond. Hét országban – Magyarországon, Olaszországban, Lengyelországban , Romániában, Spanyolországban, Görögországban és Szlovákiában – a megkérdezettek több mint 50% -a mondta, hogy a korrupció fontos kérdés.

Az európai választások a második legnagyobb választási verseny a világon, az indiai választások mögött. A 27 országban szavazóknak 705 európai parlamenti képviselőt kell megválasztaniuk, akik július 2-án hivatalba lépnek. Az Egyesült Királyságot nem tervezik bevonni a szavazásban, akiknek április 12-ig tájékoztatniuk kell az EU-t, halasztják e a kilépést és vállalják a májusi szavazás megrendezését, ami azért hosszabb időre halasztaná a Brexit megvalósítását.

* Ez a cikk a Guardian és az öt főbb európai újság, a Le Monde , a Süddeutsche Zeitung , a La Stampa , a La Vanguardia és a Gazeta Wyborcza közötti, hosszú távú együttműködés részét képezi .

Bréking (fék)nyúz, 2019. március 22. – Tudósítás a másik valóságból

0

Az Origo és az MTI megírta, hogy Manfred Weber már a szélsőbaloldalnak udvarol. A Tűzfalcsoport.blog leleplezte, hogy Soros birodalma Brüsszellel közösen szervezi és támogatja a bevándorlást. A 888-tól megtudhatjuk, hogy az Európai Parlament olyan, mintha egy űrkocsma lenne.

Manfred Weber már a szélsőbaloldalnak udvarol

Nyílt ajánlatot tett a baloldalnak Manfred Weber, a néppárt uniós csúcsjelöltje a Süddeutsche Zeitungnak adott interjújában. Szavaiból kiderül, hogy már nemcsak a szociáldemokratákkal és a liberálisokkal, de a szélsőbaloldali zöldekkel is koalíciót kötne – éppen csak a jobboldali frakciók nem jöhetnek szóba. Ezzel egyértelműen lelepleződött Weber és a néppárti vezetés. A Fidesz elleni bosszúhadjárat oka: Weber a baloldal segítségével akar az Európai Bizottság elnöke lenni, és az ő követeléseiket teljesítette az elmúlt hónapokban.

A teljes behódolást Weber azzal próbálta enyhíteni, hogy azt mondta, elvárja Frans Timmermans szociáldemokrata csúcsjelölttől is, hogy fellépjen “a korrupció legalábbis részleges legalizálására” törekvő romániai szociáldemokratákkal szemben, és a “rendkívül kétes” tevékenységet folytató szociáldemokrata máltai kormánnyal szemben. (Origo: Manfred Weber már a szélsőbaloldalnak udvarol)

A Soros-birodalom és Brüsszel 14 éve szervezi a bevándorlást

Soros György hálózata 12 másik alapítvánnyal együttműködésben, már 2005-ben bevándorlásszervező birodalmat hozott létre. Céljuk, hogy migrációbarát irányváltozást érjenek el az EU-ban. Jelenlegi ismereteink szerint, megalakulásuk óta 450 szervezetet vettek fel partnerként, és láttak el pénzügyi forrásokkal. A felállított hálózat brutális lobbierővel rendelkezik. Az EPIM megerősített bástyákat épített fel Brüsszelben és mindent megtesznek az Európai Egyesült Államok létrehozása érdekében.

Soros György filantróp amerikai milliárdos saját alapítványi csoportjával, az Open Society Foundations-szel – tizenkét másik szupergazdag alapítvánnyal szövetségben – megalapította az European Programme for Integration and Migration-t (EPIM), amelyhez a Robert Bosch Alapítvány is tartozik. A szinte korlátlan anyagi források összefogott erejével ez a kezdeményezés hozzáfogott ahhoz, hogy Európából egy migrációs, illetve bevándorlási kontinenst csináljanak. (Tűzfalcsoport: Erre már nincsenek szavak: Soros hálózata Brüsszellel közösen szervezi a bevándorlást)

Itt tart ma Brüsszel

Ha Brüsszelben jár az ember és belép az Európai Parlamentbe, olyan érzése lehet, mintha egy űrkocsmába keveredett volna. Sok fura szerzet, akik mind Európa nevében beszélnek, szövetségek szerveződnek, néha hátba szúrják egymást, ha nem jöttek be a számításaik. Az elővigyázatosság tehát nem árt, mert nem minden az, aminek látszik. Aki tisztán játszik, veszíthet, a sok fura alakot viszont nem kell félteni, ha körmönfontságról van szó. Nem árt ezzel tisztában lenni, amikor minket oktatnak ki például a kommunisták.

Míg a takarítónőnek kinéző, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség francia színeiben politizáló Eva Joly vagy a hajléktalan ábrázattal, Orbán iránti gyűlöletéről megrögzötten prédikáló, balos északír képviselő, Luke Ming Flanagan csak felháborodást kelthetnek megjelenésükkel (és szélsőséges kijelentéseivel), vannak náluk sokkal rosszabbak.

Marie-Christine Vergiat az Egységes Európai Baloldal képviselője. Ő az a francia kommunista, aki utálja a franciákat, mert a nemzetköziségben hisz. Vergiat mellett Barbara Spinelli erősíti a kommunisták táborát. Vergiat mellett Barbara Spinelli erősíti a kommunisták táborát. Míg Vergiat francia létére a franciákat, Spinelli zsidó létére a zsidókat utálja.

Ők akarnak leckét adni jogállamiságból. Takarítónők, hajléktalanok, kommunisták és antiszemiták. Vajon kinek van több joga képviselni az európai gondolatot? Nekik vagy nekünk? (888: Kommunisták és antiszemiták képviselik ma Európát Brüsszelben)

Avramopulosz: vége a bevándorlási válságnak

0

Az illegális bevándorlás lényegesen kisebb mértékű, mint a 2015-ös válság előtt volt – közölte Dimitrisz Avramopulosz. Az Európai Bizottság migrációs politikáért és uniós belügyekért, valamint az uniós polgárságért felelős tagja brüsszeli sajtótájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a bevándorlás továbbra is fontos téma, de sok a hazugság a kampányokban.

Sok a hazugság és az álhír a témáról

A biztos az európai migrációs stratégia elmúlt négy évben elért eredményeit bemutató sajtótájékoztatóját azzal kezdte, hogy kiemelje, a bevándorlás továbbra is fontos téma, és Európa-szerte kampánytéma.

Mégis sok a téves tájékoztatás, a hazugság és az álhír, ezért nehéz megtudni, hogy valójában mi a helyzet a bevándorlással Európában. Ezért szeretne pár világos, megbízható tényt bemutatni arról, hogy tart most a helyzet, mit sikerült elérni, és milyen tennivalók vannak még – olvasható az Európai Bizottság oldalán megjelent beszámolóban.

Tájékoztatása szerint az Európába érkezők száma három egymást követő évben stabilan csökkent, és a jelenlegi szint a 2015-ösnek pusztán 10 százalékát teszi ki, olyan alacsony, mint 2013 óta soha. 2018-ban csökkenő tendenciát mutatva mintegy 150 ezer szabálytalan határátlépést észleltek az Európai Unió (EU) külső határain.

Az Európai Bizottság szerint a Marokkónak nyújtott támogatást még intenzívebbé kell tenni, mivel a Földközi-tenger nyugati medencéjében kialakult migrációs útvonalon jelentős mértékben emelkedett a Spanyolországba érkezők száma. Ennek részeként folytatni kell a határigazgatást támogató program végrehajtását, és újra kell kezdeni a visszafogadásról és a vízumkönnyítésről folytatott tárgyalásokat Marokkóval.

A Földközi-tenger középső medencéjén kialakult migrációs útvonalat érintően javítani kell a Líbiában fennálló “megdöbbentő” állapotokon. Elő kell segíteni a migránsok őrizetből való szabadon bocsátását, meg kell könnyíteni az önkéntes visszatérést, amelyből eddig 37 ezerre került sor. Valamint evakuálni kell a leginkább kiszolgáltatott helyzetben lévőket. Ilyen ez idáig közel 2500 estben fordult elő – közölte.

Összehangolt uniós megközelítésre van szükség

A görög biztos kiemelte, a Görögországot érintő migrációs útvonalon jelentkező alapvető problémák még mindig fennállnak, bár a migrációs nyomás jelentősen csökkent, az érkező menekültek száma a 2015-es napi 10 ezerről mindössze napi 81-re zuhant 2018-ben. Ez jórészt a Törökországgal kötött megállapodásnak köszönhető. A migráció kezelésének javítása érdekében Görögországnak mielőbb hatékony nemzeti stratégiát kell kialakítania.

Hangsúlyozta: a tengerből kimentett menekültek partra szállítására vonatkozó átmeneti rendelkezések helyett szisztematikusabb és összehangoltabb uniós megközelítést kell alkalmazni. Az ilyen rendelkezések uniós szinten ültetnék át a gyakorlatba a szolidaritást és felelősségvállalást, és áthidaló megoldást jelentenének a dublini rendelet reformjának véglegesítéséig.

A legális migráció hat az illegális ellen

Beszámolójában kijelentette: a legális migrációs lehetőségek a szabálytalan, illegális belépések ellen hatnak, és fontos szerepet játszanak abban, hogy a szabályos és a szükségleteken alapuló migráció legyen az Európai Unióba való belépés fő módja. A bizottság hamarosan előterjeszti az EU legális migrációra vonatkozó keretének átfogó értékelését – közölte. Ezzel párhuzamosan a tagállamoknak fokozniuk kell a legális migrációval kapcsolatos kísérleti projektek alkalmazását, a tartózkodási joggal rendelkező személyek sikeres integrációja ugyanis döntő fontosságú a migráció működőképessé tételéhez – tette hozzá.

A határvédelem minden eddiginél jobban működik

A külső határainkat jobban védik, mint korábban bármikor. Az uniós határvédelmi ügynökség lényeges változást ért el a közös határvédelemben, de az eddiginél is több segítségek akarnak adni a tagállamoknak a külső határok védelméhez.

Vége a migrációs válságnak

Avramopulosz újságírói kérdésre válaszolva kijelentette: az a tény, hogy a március végén tervezett uniós csúcstalálkozó napirendjén hosszú évek óta először nem szerepel a migráció kérdése, azt igazolja, hogy a migrációs válságnak vége. Az, hogy a migrációs válság megszűnt, egy újabb bizonyítéka annak, hogy az Európai Unió eddigi migrációs politikája sikeres.

A migráció kérdése azonban továbbra is fontos kérdés marad, és az európai parlamenti választások során több tagállam kampányában fontos helyet kap majd. Ezzel kapcsolatban újra kiemelte, a választóknak a tényekre szabad csak támaszkodniuk, óvakodniuk kell a félrevezető információktól, az iszlám térhódításáról vagy a migráció jelentette veszélyekről szóló hamis hírektől.

A populisták a migráció hullámait lovagolják meg, és azt a képet akarják erősíteni, hogy a válság folytatódik, de a tények mások. Erre mindenkinek figyelemmel kell lennie – tette hozzá az uniós biztos. (europa.eu, Euronews, MTI)

Bréking (fék)nyúz, 2019. február 25. – Tudósítás a másik valóságból

0

A Médianéző Központ kiderítette, hogy nagy az ellenzéki sajtó túlsúlya, sőt újabban nőtt is a befolyásuk. Az interneten már csaknem háromnegyedes a túlsúlyuk. Kovács Zoltán leleplezi: az Európai Bizottság bevándorlókontinenst csinálna Európából. A Magyar Hírlap megtudta, hogy a svéd néppártiak is Soros-ügynökök.

A kormánykritikus sajtó dominál

Múlt év vége óta nőtt a kormánykritikus orgánumok dominanciája a magyar médiapiacon, s az online portálok esetében az elérések aránya megközelíti a háromnegyedes túlsúlyt – olvasható a Médianéző Központ tanulmányában.

A különböző típusú médiumok közül egyedül a rádiók terén kerültek többségbe kormánybarát adók: múlt év végén még a kabinetet bíráló állomások – amelyek közül a legnagyobb a Klubrádió – bírták az elérések 53 százalékát, januárra a politikailag releváns konzervatív rádiók – amelyekből a Karc FM, a Gong Rádióra és a Part FM tagjai a holdingnak – tudják eljuttatni műsoraikat az emberekhez ebben az arányban.

A televíziók terén még úgy is nőtt a kormánykritikus médiumok – elsősorban az RTL Klub és az ATV – dominanciája, hogy a KESMA-csatornák – Echo TV, Hír TV – híradói mellett a holdinghoz nem tartozó TV2 és Super TV2 hírműsorainak eléréseit is vizsgálta a tanulmány: a decemberi 54-46 százalékos arány 55-45-re módosult az év elejére. (Magyar Nemzet: Továbbra is túlsúlyban a kormánykritikus média)

Kovács Zoltán: az Európai Bizottság tervei ellentétesek azzal, amit a magyar emberek vallanak

Az Európai Bizottság migráció kezelésével kapcsolatos tervei ellentétesek azzal, amit Magyarország kormánya és a magyar emberek vallanak, Európából bevándorlókontinenst szeretnének csinálni, ezzel viszont Magyarország nem ért egyet – mondta Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár hétfőn újságíróknak.

A politikus felidézte: az elmúlt napokban a kormány rendszeresen beszélt arról, hogy hogyan tagadja az Európai Bizottság és az európai intézmények a nyilvánvalót, vagyis azokat a terveket és elképzeléseket, amelyek mind a mai napig érvényben vannak az illegális migrációval kapcsolatban.

Hangsúlyozta: az elképzeléssorozat egyik eleme a migránskártyák rendszere, vagyis az a támogatási rendszer, amelyet gyakorlatilag a legfontosabb döntéshozatali fórumok megkerülésével, azok véleményének kikérése nélkül, az ENSZ különböző alszervezeteivel együttműködve hoztak létre. Csak a nyilvánosságra került adatok alapján több mint 60 ezer ember részesült januárban is ilyen típusú támogatásban és erre a programra 110 millió eurónál is többet, nagyjából 40 milliárd forintot költöttek eddig – tette hozzá az államtitkár.

Az államtitkár hozzátette: a rendszer további eleme a migránsvízum, valamint a kötelező betelepítési kvóta, amelyet az Európai Parlament továbbra sem vett le napirendjéről. (MTI: Kovács Zoltán: az Európai Bizottság bevándorlókontinenst csinálna Európából)

A svéd néppártiak is Soros-ügynökök

Liberális Soros-lobbistákként jellemezték a Magyar Hírlapnak svéd bevándorlásellenes politikusok a Fidesz kizárását követelő néppártiakat. Az érintettek valóban a milliárdos szövetségeseinek számítanak.

A múlt héten az Európai Néppártban (EPP) a svédek mentek a legmesszebb a Fidesz és Orbán Viktor kormányfő bírálatában. A jobbközép pártcsalád több vezetője elítélte a magyar kormány tájékoztató kampányát – igaz, a Bundestag bajor alelnöke védelmébe vette –, de csak a svédek javasolták a Fidesz kizárását. Ulf Kristersson, a Mérsékeltek (Moderaterna) elnöke, és Peter Kullgren kereszténydemokrata (KD) párttitkár egyaránt azt nyilatkozta a TT svéd hírügynökségnek, hogy a magyar kormánypárt „alapvető kérdésekben” megy szembe az EPP alapelveivel. A két politikus a George Soros alapítványa által is támogatott Freedom House jogvédő szervezet jelentésére is hivatkozott.

Nem meglepő, hogy a magyar kormány és több szakértő által is élesen bírált jelentést készpénznek veszik a svéd néppártiak, hiszen négy EP-képviselőjük közül hárman is rajta vannak azon a néhány éve kiszivárgott listán, amely Soros szövetsége­seit gyűjtötte össze. A negyedik képviselő csak azért maradt le, mert ő a tavaly őszi parlamenti választások után váltotta le a stockholmi törvényhozásba bekerült elődjét, aki rajta volt a Soros-listán.

A néppártiaktól jobbra álló, bevándorlásellenes erők nem értenek egyet a Magyarországgal szembeni támadásokkal. Björn Söder, a Svéd Demokraták (SD) parlamenti képviselője a lapnak úgy fogalmazott: a jelenlegi kritikák inkább a liberális baloldal politikai kampányának a részei, amit sajnos a svéd néppártiak is, úgy tűnik, fenntartások nélkül támogatnak. Gustav Kasselstrand, az Alternatíva Svédországnak (AfS) elnöke úgy fogalmazott: a Néppárt konzervatív pártjait már régen meggyengítette és „pacifikálta az új liberális burzsoázia”. (Magyar Hírlap: Soros-lobbi a svéd támadások mögött)

Keleten, Délen, Nyugaton… – Déli kávé Szele Tamással

No, ma feketén isszuk a kávét, mint a müezzin Mekkában, mert annak van aktualitása: Orbán Viktor ugyanis Egyiptomba utazott, az Arab Liga és az Európai Unió csúcstalálkozójára. Amivel nincs különösebb baj, bár tekintve hazánk súlyát és fontosságát, körülbelül annyi keresnivalónk van ott, mint az OPEC-államok konferenciáján, de ha oda akar menni, menjen.

Persze, hogy oda akar menni: hiszen ott is előveheti kedvenc témáját, a migrációt. Reméljük, eléggé vigyáznak rá és nem fogja összetéveszteni nagy nyilvánosság előtt az Arab Ligát a Bundesligával, de ha mégis, tán csak megússzuk, hogy Omán vagy Eritrea hadat üzenjen nekünk. Természetesen nem különösebben érdekli őt a konferencia, amely pedig nagyon tanulságos is lehetne számára, ugyanis megtudhatná ott, hogy a migráció, mint olyan egyáltalán nem az iszlám és/vagy az arab világ központi kérdése.

Szó nincs arról a paranoiás világképről, ami az ő fejében tombol: de még a nagy, világszintű „iszlám szolidaritás” is úgy néz ki, hogy a múlt héten, mikor Mohammed bin Szalman szaúdi koronaherceg Pekingben járt egy több millió dolláros kereskedelmi szerződés aláírása végett, az ujgur vezetők kérésére válaszul, akik azt szerették volna, ha kiáll kisebbségük mellett – ne feledjük, Kínában körülbelül egymillió embert zártak „átnevelő” táborokba, pusztán azért, mert ujgurok – megvédte Peking nemzetiségi politikáját. Azt mondta: „Kínának joga van ahhoz, hogy terrorellenes és a szélsőségek elleni programot hajtson végre nemzetbiztonsági érdekből.” Kétségtelen, hogy Kínának sok mindenhez van joga, ne is tagadjuk, bár kissé túlzásnak érzem, hogy egymillió ember terrorista lenne, sőt, némiképp lehetetlennek is, de ne feledjük: Kínának joga van szerződéseket is kötni bin Szalman koronahercegen keresztül Szaúd-Arábiával is, és ezt nem zavarhatják meg mindenféle vallási képzetek.

Szóval, ennyit az összetartó, egységes és veszélyes muzulmán világról, mely kizárólag a magyar miniszterelnök homlokcsontja mögött létezik, de ott nagyon.

De akkor mi fog eldőlni a csúcstalálkozón?

Tessenek megkapaszkodni: lényegében véve semmi. Már az is sokat mond, hogy az Arab Liga huszonhat tagállamának csak a fele vesz részt a találkozón, tehát mindenkire nézve kötelező, általános döntés minősített többség hiányában nem is születhet arab részről. Az Európai Unió huszonnégy állama delegált küldötteket, tehát részünkről határozatképesek volnánk, csak nincs kivel tárgyalni, a másik fél fele nem jött el. Ily módon az a különös helyzet áll elő, hogy Egyiptomban – mely különben hagyományosan az Arab Liga főtitkárait adja – nem a Ligával, hanem a Ligáról folyhat majd a szó.

A tárgyalások három fő téma körém összpontosulnak, ezek a migráció, a biztonság és a gazdasági fejlődés. Hát, jó lenne személyesen ott lenni, és hallani is, igazából ki mit mond, ugyanis nem csak a mi kormányfőnk van most ott, hanem Angela Merkel német és Theresa May brit miniszterelnök, valamint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is. Valamint egyéb mindenféle királyok, hercegek, grófok.

De akkor mit keres ott Orbán Viktor?

Valószínűleg a konfliktust keresi magának, meg a bajt nekünk.

Ugyanis az már előre látható, hogy ezen a találkozón komoly döntések nem születhetnek migrációs ügyekben. Gazdasági egyezmények annál inkább, valószínűleg azok miatt is tartják meg egyáltalán, de mivel Orbánt csakis a migráció izgatja, mint varázsszó, ha nem születik valami radikális döntés, (és miért születne?) utólag ezt is felhasználhatja unióellenes propagandára. Ráadásul, mivel ott volt személyesen, azt sem lehet majd neki mondani, hogy téved, hiszen azzal őt, mint szemtanút hazugoznánk le. Más kérdés, hogy joggal: de akkor is méltánytalan, unfair helyzet, hogy ő mondhat, amit akar a tárgyalásokról, nekünk meg úgy kellene tennünk, mintha el is hinnénk.

No, de nincs itthon a macska, cincognak az egerek?

Nem cincognak: ők sincsenek itthon.

Kövér László például a biztonság kedvéért Etiópiába és Ugandába utazott, mint azt az Országgyűlés sajtóirodája közölte ma reggel az MTI-vel.

De mi végre ment oda? Mert Orbánt még értem Egyiptomban (bár az ő útját sem értem igazán), de miféle halaszthatatlan feladat vagy kötelesség szólíthatja Etiópiába és főként Ugandába a házelnököt?

A közlemény szerint:

„Magas rangú parlamenti és állami vezetőkkel folytat hivatalos tárgyalásokat, és fogadja őt mindkét ország köztársasági elnöke.

A hivatalos látogatás célja a parlamenti és diplomáciai kapcsolatok erősítése a szubszaharai térség fejlődő országaival, a magyar kormány által 2015-ben meghirdetett déli nyitás politikája jegyében – tették hozzá.

A házelnök Etiópiában megbeszélést folytat – mások mellett – vendéglátójával, Tagesse Chafóval, az etióp törvényhozás Népképviselők Házának elnökével és audiencián fogadja őt őszentsége Mátyás pátriárka (Abune Mattiász), az Etióp Ortodox Tewahedo Egyház vezetője is – írták.

Az Országgyűlés elnöke Ugandában tárgyal Rebecca Alitwala Kadagával, az ugandai Parlament elnökével, Henry Oryem Okello külügyi államminiszterrel, és felkeresi az ugandai keresztény mártírok emlékhelyét is – áll a közleményben.”

Hát ezek valóban kulcsfontosságú ügyek, ezekhez semmiképp nem lett volna elég egy külügyi államtitkár, ide házelnök kell. Mondjuk Etiópiában is, Ugandában is tényleg az kell, mert ha a házelnökök hívták meg, súlyos udvariatlanság lenne alacsonyabb rangú személyt küldeni, csak hát maradjunk annyiban, hogy Déli Nyitás ide vagy oda (mert nem csak Keleti Nyitás van) ezzel a két állammal a legkomolyabb magyar diplomáciai kapcsolatokat mindezidáig Széchenyi Zsigmond és Kittenberger Kálmán ápolták, igaz, nem mint diplomaták, hanem mint oroszlánvadászok, nem is értem, hogy a Semjén hogy hagyta ki Kövér szafáriját.

Tehát Orbán a mesés Keleten, Kövér a messzi, tikkasztó Délen, ki van Nyugaton?

Deutsch Tamás, az Igazság Lovagja. Brüsszel öblös termében jár alá s fel, mint egy bajnok Pázmán és hadakozik mindenkivel, hogy ha esetleg nem lenne elég ellenségünk, akkor se szenvedjünk hiányt ebből az elengedhetetlen cikkből. Mármint az ellenségből. Most éppen azt találta mondani, miszerint

„Brüsszeli “füllentéscunami” indult el, a brüsszeli bürokraták megpróbálják letagadni a migránsvízum bevezetésére vonatkozó előterjesztést.

A valóság a képviselő elmondása szerint az, hogy az MSZP, a DK és a Párbeszéd képviselőinek támogatásával 2018. december 11-én a parlament elfogadta a „migránsvízum” bevezetését célzó előterjesztést. Ezzel egy olyan rendszert hoznának létre, amely szerint az unió tagállamának nagykövetségén jogosult egyszeri belépésre jogosító vízumot kapni még a menedékkérelmi eljárás lefolytatása előtt.

A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az unióba érkező bevándorlók 90 százaléka gazdasági bevándorló volt az elmúlt 3,5 évben. A brüsszeli bürokraták úgy akarják legalizálni a folyamatot, hogy a gazdasági bevándorlókat menekülteknek akarják „kikiáltani”, ezzel a mostani menekültkérelmek elbírására vonatkozó rendszert teljesen felborítanák.” (MTI)

Hát, hogy ki hazudik és ki mond igazat, az ebben az esetben nem is kérdéses

Csak azért nem érdemes mélyebben elemezni, mert ez már az óvodás kiscsoport szintje: „a Pistike hazudik!” „Nem, a Jancsika hazudik!” „De nem is, mert a Pistike!” „De nem, mert a Jancsika!” „Beee!!!” „Beee!!!” Szóval, erre a szintre nem szeretnék lemenni, nézetem az, hogy erősen elhamarkodott dolog volna képviselőnk minden szavát készpénznek venni, állításait bizonyára tévedésből, félreértésből tette. Mást el sem tudok róla képzelni, hiszen tudjuk, mekkora barátja ő az igazmondásnak, példa erre egész visszafogott, szolid, konzervatív életpályája.

Ő maga a mértéktartás, róla fogják annak szobrát megfaragni.

Hát akkor lássuk, összegzésképpen.

Orbán Keleten, Kövér Délen, Deutsch Nyugaton, csapataink harcban állnak, Északra szerencsére nem ment egyetlen ügyes lovag sem, mert ha a Nagy Medvét is felhergelnénk, tényleg végünk lenne (bár így is meregeti a karmait, mióta bejött az ebédlőbe lakni a spájzból).

Ojvé, akkor ki van a boltban?

Nyugalom.

Mészáros Lőrinc.

Rá meg vigyáz a Németh Szilárd.

Meg van ez szervezve, kérem.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK