Kezdőlap Címkék Amnesty International

Címke: Amnesty International

A „Stop Soros” és az alaptörvény

Hát hogy vagyunk, hogy vagyunk ebben a kis honvédő háborúban? Mert ez nem a Nagy Honvédő, ez a kicsi, mi nem oroszok vagyunk, hanem magyarok és nem a Harmadik Birodalommal hadakozunk, meg a szövetségeseivel, hanem elvben a janicsárok özönével, mely déli határainknál sereglik, de mivel nem sereglenek az Istennek sem, a civil szervezetekkel, jobb híján.

Ugye, a civil szervezetek elleni küzdelem leghathatósabb fegyvere a „Stop Soros” nevű törvény, de miről is szól ez a paragrafus? Érdekes módon nem Soros Györgyről, hanem a civil szervezetek működését szabályozza, mégpedig igen lehetetlen módon. Lényegében véve arról van szó, hogy amennyiben egy civil szervezet „támogatja a bevándorlást” és ez a fogalom a legtágabban értelmezhető, valamint a legcsekélyebb anyagi támogatást is elfogadja külföldről, akkor a támogatás összegének 25%-a erejéig különadóval sújtják. Ugyancsak köteles bevallani, hogy támogatták, ha be nem vallja, de mégis támogat, úgy magára a megsegített személyre szabják ki az adót.

Mármost bevándorlást támogatni a törvény szerint nem csak direkt módon lehet, hanem közvetve is, médiakampányok, szemináriumok folytatása, és az abban való részvétel; hálózatépítés és működtetés, valamint bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység útján. Ebbe, ha jobban belegondolunk majdnem minden belefér, de még a turisztikai prospektus is hiszen ha én azt írom egy reklámba, hogy a Mecsek tavasszal gyönyörű, a Balaton vize nyáron csodálatos, az is pozitív színben tünteti fel az országot, így meghozza a potenciális bevándorlók kedvét az ideköltözéshez.

A civil szervezetek helyzetét akarják ellehetetleníteni

Van még sok más képtelenség is a törvényben, csak a vak nem látja, hogy a civil szervezetek helyzetét akarják vele ellehetetleníteni: nos, erről a paragrafusról már sokan mondtak sok mindent, például az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) és az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottság is kijelentette állásfoglalásában, miszerint ez annyira sérti a szólásszabadságot és az egyesülési szabadságot, hogy hatályon kívül kell helyezni. A magyar állam nem helyezte hatályon kívül, mert mit neki Velencei Bizottság, ellenben Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára úgy reagált: a Velencei Bizottság a jogi tanácsadó profilját „politikai nyomásgyakorló karakterre” cserélte ezzel az állásfoglalással.

No, ha határon kívül nincs orvosság ez ellen a rémség ellen, határon belül még akadhat: ezért fordult az Amnesty International Magyarország az Alkotmánybírósághoz beadványában, jogértelmezést kérve, mert szerintük az abban foglaltak sértik az alaptörvényt, „mégpedig a büntetőjogi normák egyértelműségének követelményét és a szólásszabadságot”.

Ki tetszik találni az eredményt?

Ma reggel született meg, már nyilvános is.

Az Alkotmánybíróság természetesen nem találta megalapozottnak az indítványt. Éspedig azért nem, mert „az új bűncselekménynek még nincsen bírói gyakorlata, ezért nem vonható le alappal olyan következtetés, hogy a tényállásban szereplő egyes meghatározások eleve értelmezhetetlenek lennének”.

Az Alkotmánybíróság szerint:

– az új bűncselekmény csak szándékosan követhető el, és célzatos, vagyis az elkövetőnek tudnia kell arról, hogy olyan személy érdekében folytat szervező tevékenységet, aki valójában nincs üldözésnek kitéve, vagy a közvetlen üldözéstől való félelme nem megalapozott.

– Tisztában kell lennie azzal, hogy az ország területére jogellenesen belépőt vagy jogszerűtlenül itt tartózkodót segít tevékenységével tartózkodási jogcím szerzésében.

– E tudomás fennállását pedig a nyomozó hatóságnak kell bizonyítania.

– A szólásszabadság sérelme pedig azért nem következett be, mert az új bűncselekmény kizárólag az olyan véleménynyilvánítást tiltja, amelynek célja más személyek jogellenes magatartásra indítása, egyébként a migrációval kapcsolatos véleménynyilvánítást, a közéleti viták tartalmát nem érinti.

– A veszély, amit a korlátozás elhárítani igyekszik, nem a kommunikációra vonatkozik, hanem a kommunikáció által kiváltani kívánt magatartásra.

– A tényállás szövege nem utal a humanitárius segítségnyújtást célzó tevékenységek tilalmára, és az alaptörvényben megkövetelt észszerű értelmezés mellett bíróság nem is juthat ilyen következtetésre.

– Az elesettek és a szegények megsegítése alaptörvényi kötelesség, ezzel összeegyeztethetetlen lenne büntetéssel fenyegetni az olyan segítő, önzetlen tevékenységet, amely a büntető törvénykönyvben tiltott céllal nem áll összefüggésben.

És ezen az alapon sikerült is elutasítani az Amnesty indítványát.

Ők nyilatkozatban reagáltak, mely szerint:

„Rettenetesen szomorúak vagyunk, hogy az Alkotmánybíróság egy szerintünk ennyire egyértelműen abszurd és Alaptörvény-ellenes ügyben így döntött. A STOP Soros homályos, jogi szempontból teljesen értelmezhetetlen. A törvénynek nincs más célja, mint börtönnel fenyegetni azokat, akik kiszolgáltatott embereknek segítenek és nem értenek egyet a kormány jogsértő menekültpolitikájával” – mondta Vig Dávid, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

„A már szinte kizárólag kormánypárti bírókból álló testület döntése illeszkedik abba a gyakorlatba, hogy politikailag kényes ügyekben vagy nem dönt – ahogyan felfüggesztette a külföldi támogatásokról szóló törvény elbírálását – vagy nem mer szembeszegülni a kormány akaratával. Az Alkotmánybíróságnak kellene lennie az alkotmányosság legfőbb őrének és az Alaptörvény legfőbb védelmezőjének, sajnos ennek a feladatának már egyre kevésbé felel meg.

Az Amnesty Magyarország 2018. október 12-én nyújtott be alkotmányjogi panaszt. Érvelésünk szerint a súlyosan jogkorlátozó törvénymódosítás annyira homályos definíciót ad a bűncselekményre, hogy annak gyakorlatilag bárki bármikor az alanya lehet, ami a kiszámíthatatlan helyzetet teremt és lehetőséget ad annak önkényes alkalmazására. A törvény sérti továbbá a szabad véleménynyilvánításhoz való jogot, mert a legsúlyosabb, büntetőjogi szankciók alkalmazását helyezi kilátásba, ezzel pedig szükségtelenül és aránytalanul beavatkozik abba, hogy ki és hogyan vehet részt a migrációról szóló demokratikus közéleti vitákban.”

Hát kérem, itt tartunk most. Bűn az, amit a kormány annak nevez, és ha holnaptól valami mást fog bűnnek nevezni, akkor az is bűn lesz: az mondjuk érthető, hogy az Alkotmánybíróság miért emelte ki az önzetlen segítség büntethetetlenségét: ha ugyanis ezt ki nem hangsúlyozza, be kéne tiltani az összes egyházi karitatív szervezetet is, és akkor kicsit morcosak lennének.

Nem lenne egyszerűbb bevezetni a nyílt parancsuralmat? Nem kéne annyit kínlódni ezekkel a jogértelmezésekkel.

Sebaj, legkésőbb őszre az is meglesz.

Ismét megpróbálják csőbe húzni a Migration Aidet?

„Írásban kértünk állásfoglalást a NAV-tól a bevándorlási különadó kapcsán, s miután 15-e a bevallási határidő, a hétfőn benyújtott kérdéseinkre addig meg kell kapnunk a válaszokat” – mondta a Független Hírügynökségnek Siewert András, a párttá alakult civil szervezet, a Migration Aid vezetője. Nem tiszta például, hogy a bankszámlára 25-e után érkező tételek adókötelesek-e. Mindenesetre két gyanús adományt kaptak a héten: egyet itthonról, egyet pedig külföldről. Mások is lépnek: az Amnesty International például kész bíróságra menni, vagy lehet az Alkotmánybírósághoz fordul.

Azzal kerestük meg a bevándorlási különadóra frappáns válasszal előállt Migration Aid vezetőjét, hogy egyeztettek-e velük más, érintett civil szervezetek a párttá alakulás ötletéről, vagy bármely más módszerről, amelynek révén kezelhető az idén augusztus 25-e óta hatályban lévő plusz teher. „Beszélgettünk másokkal, mindenkinek megvannak a maga gondolatai, ám nincs konszenzus abban, hogy mit kellene tenni” – közölte Siewert András. Ők a maguk részéről a NAV-hoz fordultak: „az adóhivatalnak kell állást foglalnia a kérdésekben, amelyekre a jogi szakértők sem tudtak egységes és egyértelmű válaszokat adni a borzasztóan képlékenyen megfogalmazott törvény alapján”.

Arra várnak válaszokat, hogy pontosan kikre és hogyan vonatkozik a törvény.

Például kérdés, hogy keletkezik-e adókötelezettség az adományok után – hiszen bár ők jó előre közzétették, hogy augusztus 25-e után nem fogadnak adományokat, a több mint egy éve meghirdetett banki folyószámlájukat nem számolták fel, s kérdés, hogy mi van azokkal az összegekkel, amelyek 25-e után érkeznek be hozzájuk.

Fotó: Youtube

Ezzel kapcsolatban egyébként egy érdekes momentumot említett Siewert András. A különadó hatályba lépés után megnézték a bankszámlájuk kivonatát, amelyen találtak két, kistételű – egyenként 10 ezer forint összegű – utalást, amelyek jogi személyiségű adományozótól érkeztek, egyik magyartól, a másik külfölditől.

„Nagyon régen kaptunk utoljára jogi személyiségű adományozótól pénzbeni utalást, így, az időzítés miatt nem véletlen, hogy felmerült bennünk annak a gyanúja, hogy tesztelni akarnak minket” – mutatott rá.

(Mint emlékezetes, A Migration Aidet egyszer már csőbe akarták húzni: ez volt az a szervezet, amely leleplezte a civilek ellen folytatott lejárató akciót, amelyet, mint utóbb kiderült, egy izraeli hírszerzőcég hajtott végre.)

A NAV állásfoglalását várják abban is, hogy csak a jogi személyiség adományára vonatkozik a különadó vagy a magánszemélyekére is. A törvény szövege ugyanis nem tesz különbséget ebben.

Elvben elsősorban az adományozó szervezet kötelezett adófizetésre (akár pénzbeni, akár természetbeni adományról van szó), de hogyan tudná az adományt fogadó teljesíteni a bevallást, ha a különadó fizetésére kötelezett adományozónak és az azt fogadó civil szervezetnek ugyanaz a bevallási határideje? Ez is a tisztázandó kérdések sorát gyarapítja. (Mint emlékezetes, a 25 százalékos különadót elvben az adományozónak kell fizetnie, de ha az nem rója le, akkor a fogadó civil szervezetre hárul a teher rendezése.)

Amint megkapják a válaszokat a függőben lévő adókérdésekre, azokat megosztják a többi, hasonló cipőben járó civil szervezetekkel – mondta Siewert András. A kérdésre, hogy miért csak most, a törvény hatályba lépését követően fordultak hivatalosan a NAV-hoz, azt fejtegette, hogy

az adóhatóság nem szokott állásfoglalást kiadni még nem hatályos adóügyekben – azaz, meg kellett várniuk a bevándorlási különadó életbe lépését a kérdések feltevésével.

Habár már nem indítanak kampányokat, s a biztonság kedvéért nem is fogadnak természetbeni adományokat, azért adományok még érkezhetnek hozzájuk (ld.  fenti két utalást) – emiatt is fontos, hogy az adóhatóság foglaljon állást a nyitott kérdésekben. „El tudom képzelni, hogy NAV-nak is kellemetlen ez az egész” – mondta, hozzátéve: „ott adójogászok dolgoznak, a törvény pedig nagyon képlékenyen van megfogalmazva”. Mindenki azt mondja, hogy bíróság elé kellene vinni a bevándorlási különadó szabályozását, mivel jogbizonytalanságot teremt, hogy senki nem tudja, hogy kikről és miről szól a jogszabály”, szögezte le, rámutatva:

„az biztos, hogy egy szakmai törvény nem így néz ki”.

Fotó: Youtube

Más szavakkal, de ugyanezt mondta Demeter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője és médiafelelőse, aki a Független Hírügynökségnek leszögezte, hogy

 

„maga a jogszabály a civil szervezetek többsége szerint értelmezhetetlen és alkotmányellenes”.

Nem véletlen, hogy más civil szervezetekkel beszélgetve szóba került az is, hogy látott-e bármelyikük az elmúlt harminc évben hasonlóan megfogalmazott jogszabályt.

„Még nem döntöttünk arról, hogy mikor és milyen formába megyünk bíróságra, de ha a NAV azt gondolja, hogy mi is a bevándorlási különdó-törvény hatálya alá esünk, akkor egészen biztosan lépünk” – mondta Demeter Áron. Hozzátette: arról nincs még formális döntés hogy adott esetben az Alkotmánybíróságon, alkotmányjogi panaszban támadják-e meg a törvényt. Szeptemberre várható döntés.

Kérdésünkre, hogy felmerült-e bennük, hogy valamilyen kiutat keressenek a hatály alól, ahogy például a Migration Aid tette, Demeter Áron leszögezte: ők biztosan nem alakulnak párttá, s maradnak közhasznú egyesület,

„bármit is talál ki akár a  kormány, akár a NAV”.

„De nem fogjuk könnyen adni a bőrünket” – szögezte le.

A bevándorlási különadót „a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység” vagy a „Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása” után kell fizetni, mértéke 25 százalék.
A törvény szerint bevándorlást segítő tevékenységnek számít a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány, médiaszeminárium, hálózat működtetése vagy „a bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység”. Nem kell fizetni pártoknak, valamint olyan szervezeteknek, amelyek adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonossági alap biztosítja.

Így készülnek a civilek a különadóra

Néhány héten belül hatályba lép az úgynevezett bevándorlási különadó. Megkerestünk több civil szervezetet, amelyek, kiindulva abból, hogy a kormánypropaganda célpontjainak számítanak, érintettek lehetnek. Arról kérdeztük őket, hogyan készülnek a különadóra.

A múlt héten jelent meg a Magyar Közlönyben a bevándorlási különadó bevezetéséről szóló törvénymódosítás, amelyet nem sokkal korábban fogadott el az Országgyűlés. Mivel a törvény a kihirdetést követő 31. napon lép hatályba, ez azt jelenti, hogy ez már augusztus végén megtörténik.

Az adót „a bevándorlást segítő magyarországi tevékenység” vagy a „Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet bevándorlást segítő tevékenységének anyagi támogatása” után kell fizetni, mértéke 25 százalék.

A törvény szerint bevándorlást segítő tevékenységnek számít a bevándorlás előmozdításával összefüggő médiakampány, médiaszeminárium, hálózat működtetése vagy „a bevándorlást pozitív színben feltüntető propagandatevékenység”. Nem kell fizetni pártoknak, valamint olyan szervezeteknek, amelyek adómentességét nemzetközi szerződés vagy viszonossági alap biztosítja.

Az elmúlt időszakban

több civil szervezet is a kormánypropaganda célpontjává vált:

volt, amelyiknek felmatricázták a székházát, másokat a Figyelő listázott. A szervezetek közül többen nemrég a Parlamentnél tartottak tüntetést.

Megkerestünk több szervezetet is, amelyek, kiindulva a korábbi támadásokból, a célpontjai lehetnek a különadónak.

Az Amnesty International emberi jogi szakértője és médiafelelőse, Demeter Áron azt mondta: jogászi szempontból nehéz értelmezni a törvényszöveget, de szerinte lehet, hogy cél is volt, hogy homályos legyen. Úgy fogalmazott:

„a politikai hisztéria miatt érinthet minket is a törvény.”

Most azon gondolkodnak, hogy milyen jogi lehetőségeik vannak. A törvény hatályba lépése után várhatóan az Alkotmánybírósághoz és a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordulnak majd.

Mint mondta, az adótörvényeknél korlátozottak az Alkotmánybíróság jogkörei, de ha alapvető jogsérelem áll fenn, akkor azokat is vizsgálhatják.

Alapvető jogsérelmet pedig nem csak ők látnak, hanem a Társaság a Szabadságjogokért is. Kapronczay Stefánia ügyvezető igazgató a Független Hírügynökségnek azt írta: ők nem folytatnak olyan tevékenységet, amely a törvény hatálya alá esnek, ugyanakkor

„a bevándorlási adó nem más, mint szólásszabadság-korlátozás.”

Úgy fogalmazott: minden társadalmi kérdésben elengedhetetlennek tartják a különböző álláspontok ütköztetését. „A kormánynak természetesen jogában áll egyet nem érteni azokkal, akik a bevándorlás pozitív oldalairól beszélnek, sőt vitába is szállhat vele” – írta. Szerinte ugyanakkor a kormánynak a döntései pozitív és negatív következményeit is mérlegelni kell, egyes vélemények megadóztatása viszont ezt teszi lehetetlenné.

Mint írta: „pont azoknak civil szervezeteknek az elhallgattattása lehet az eredmény, amelyek évtizedes tapasztalattal rendelkeznek.”

Hasonlóan érvelt a Magyar Helsinki Bizottság szakértője, Zádori Zsolt is. Ő azt mondta a Független Hírügynökségnek, hogy „érintheti” a tevékenységük környezetét a különadó, de ettől még nem változtatnak az eddigi munkájukon, amelynek „egyik legfontosabb része a menedékkérőknek nyújtott jogi segítség”.

Mint mondta, ehhez a forrásokat az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága és Európai Unió biztosítja – a törvényből pedig az következik, hogy

ezekre a szervezetekre nem vonatkozik a különadó,

„ha hinni lehet a törvény mondatainak”. Ha viszont eljárás indul ellenük vagy támogatóik ellen, akkor ők is minden lehetséges jogi fórumot igénybe vesznek majd.

Az Alkotmánybíróság és a strasbourgi emberi jogi bíróság mellett még uniós fórumokat említette, hiszen hiába tagállami hatáskör az adópolitika, ebben az esetben egy különleges adóról van szó, amelyet azért kell például fizetni, ha valaki a kormányéval ellentétes véleményt fogalmaz meg a migrációról. Ez pedig

a véleményszabadság korlátozása, ami miatt újabb kötelezettségszegési eljárás is indulhat,

ráadásul az alaptörvénnyel is ellentétes.

De, mint mondta, nem tudni, valójában mit tervez a kormány, kiszámíthatatlan, mennyire akarnak élni a fenyegetéssel. Úgy fogalmazott: amíg a bíróságok függetlenek, addig bennük, illetve az EU-ban, az Európa Tanácsban lehet bízni. Szerinte itt egy politikai propagandaakcióról van szó, ami „civilizált jogállamban nem elfogadható, de itt így működik a kormányzás”.

A Menedék Egyesület igazgatója, Kováts András annyit mondott a Független Hírügynökségnek: ők nem készülnek sehogy az adóra, mivel, ahogy ők értelmezik a jogszabályt, az az ő tevékenységeiket nem érinti. Ha viszont „valami mégis történik”, akkor persze ők is mérlegelni fogják a lehetőségeiket.

Nagy, piros szívvel tiltakoznak a civilek a Stop Soros ellen

0

Tízméteres piros szívet állított az Amnesty International és több más civil szervezet a Parlamentnél. Arra akarják felhívni a figyelmet, hogy a civilek Magyarország jobbá tételéért dolgoznak, és arra kérik a parlamenti képviselőket, hogy szavazzanak nemmel a Stop Sorosra.

A Parlament előtt állították fel a hatalmas, 10 méteres piros szívet. Az akciót az Amnesty International szervezte, de csatlakozott a Magyar Helsinki Bizottság és több már civil szervezet és aktivista is. Mint mondták, így akarnak mindenkit emlékeztetni arra, hogy

a magyar civilek azért dolgoznak, hogy Magyarország mindenki számára jobb és élhetőbb hely legyen.

Iván Júlia, az Amnesty International magyarországi igazgatója azt mondta: azért a nemzeti összetartozás napján tartják ezt az akciót, „mert a Stop Soros biztosan nem segíti a nemzeti összetartozást. A törvényjavaslat vitája egyébként holnap kezdődik az országgyűlésben. Az akción több parlamenti képviselő is megjelent, például a párbeszédes Szabó Tímea és a liberális Bősz Anett.

Mint Iván Júlia elmondta, amellett, hogy felállították ezt a szívet, egy olyan füzetet akarnak átadni a 199 képviselőnek, amelyben nagyon sokan elmondják, miért fontos, hogy Magyarországon sokszínű legyen a civil társadalom is.

Demeter Áron, az Amnesty emberi jogi szakértője a Független Hírügynökségnek elmondta, hogy ebben a füzetben „teljesen átlagos” Amnesty-tagok, -aktivisták és -támogatók szólalnak meg, a világ minden részéről. Összesen

22 ezer támogató üzenetet kaptak,

amelyekben arra kérték a kormányt, hogy „ejtse a Stop Sorost és hagyja abba a kormány a civilek elleni boszorkányüldözést”.

Pardavi Márta, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke azt mondta: „Elfogadhatatlan, hogy egy demokratikus jogállamban olyan törvényt fogadjon el az Országgyűlés, ami kriminalizálja,

büntethetővé teszi azt, ami helyes és ami jogszerű”.

Mint mondta, ezt nem lehet javítani, „ki kell dobni”, ezért arra kérik a képviselőket, szavazzanak nemmel a törvényjavaslatra. Beszélt arról is, hogy a humanitárius és jogi segítségnyújtás, a jogvédelem egy jogállamban nem bűncselekmény, és menedékjogot kérni sem az, emellett mindenkinek joga van ahhoz, hogy tisztában legyen azzal, mit kérhetnek tőle a hatóságok.

Úgy fogalmazott:

„Ma a menekültekről beszél a kormány, holnap talán másról beszél. Mindannyiunk számára óriási fenyegetést jelent egy ilyen elképzelés,

amely elzárja azokat a segítségtől, akik a leginkább rászorulnak.”

Arra is emlékeztetett, hogy sok rangos emberi jogi szervezet felszólította a magyar kormányt, hogy álljon el ettől a javaslattól, ne bélyegezze meg a jogvédőket, a civileket.

Az óriásszív-akcióra a Fidesz is reagált, a szokásos sorosozással: közleményük szerint „a Soros-hálózat azért tiltakozik a Stop Soros és az alkotmánymódosítás ellen, mert be akarja telepíteni a migránsokat Európába”.

A Stop Sorossal kapcsolatban egyébként Bősz Anett, a Liberálisok parlamenti képviselője azt mondta:

egyeztetésre hívták az öt legnagyobb civil szervezetet, hogy közösen lépjenek fel a Stop Sorossal szemben,

amely „keleti autoriter rendszereket idéz”. A Helsinki Bizottság és az Amnesty mellett megkeresték a Transparency Internationalt, az Ökotárs Alapítványt és a TASZ-t, hogy egy közös akciótervet dolgozzanak ki, ők pedig azt válaszolták: egymással már eddig is egyeztettek, de örülnek az új kezdeményezésnek. Annyit kértek, hogy az egyeztetésre hívják meg a többi ellenzéki pártot is.

„Méla undort érzek”

Sorra reagálnak az érintett civil szervezetek a Figyelő mai írására, amelyben a szerintük a „Soros-hálózathoz” tartozó embereket sorolták fel.

A hetilap által összeállított, „A spekuláns emberei” címet viselő listában olyanok is szerepelnek, akik már évekkel ezelőtt meghaltak, de felsorolnak egyetemi tanárokat, civil szervezetek munkatársait és még újságírókat is.

Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója erre azt mondta:

„Nagyon szeretném azt mondani, hogy meglep a dolog és felháborodtam. De ehelyett inkább csak szomorúságot és méla undort érzek.

(…) Minden reggel úgy kelünk fel, hogy azt várjuk, ma vajon milyen aljas hazugságot ír rólunk a kormánymédia. A mai lista egy újabb kísérlet arra, hogy megfélemlítsék a civil szervezeteknél dolgozókat és azok tagjait, támogatóit.”

Az Amnesty közleményében azt írja: nem félnek és nem fognak meghátrálni, folytatják a munkájukat. Ahogy fogalmaznak: “Ezek a szervezetek emberek tízezreinek nyújtottak és nyújtanak segítséget és képviseletet. Ha a civileket támadja a kormány, azzal őket, az ő igényeiket is semmibe veszi. Ha a kormány eléri a célját, és nem lesznek civil szervezetek, jellemzően

sérülékeny, kiszolgáltatott emberek maradnak segítség és támasz nélkül.

Ez a történet nem a megtámadott szervezetekről, hanem végső soron mindannyiunkról, mindannyiunk életéről szól, ezért mindenkinek fel kell emelnie a szavát, nem szabad hagynunk, hogy megfélemlítsenek minket.”

Korábban az Amnesty International főtitkára nyilatkozott a Független Hírügynökségnek a magyar kormány civil szervezetek elleni kampányáról, ezt itt olvashatja el.

A Figyelő a CEU oktatói közül is felsorolt többeket (köztük olyanokat is, akik már évekkel korábban meghaltak). Michael Ignatieff, az egyetem elnök-rektora erre azt mondta:

Ez egy kirívó megfélemlítési kísérlet, amely veszélyes az akadémiai szabadságra, és így a teljes magyar tudományos életre.”

Szerinte „egy ilyen lista publikálása a közelmúltban lezajlott választási kampány fényében szégyenletes”. Közleménye szerint a CEU elfogadhatatlannak tartja, hogy a Soros György által támogatott szervezetek munkatársait „zsoldosnak” nevezzék és elítéli a civil szervezetek megfélemlítésére tett kísérletet. Ezek a szervezetek egy demokráciában rendkívül fontos szerepet töltenek be: a társadalmi jelenségek vizsgálatával, ismertetésével és képviseletével, valamint a megoldási javaslatok szorgalmazásával a közjót szolgálják.

A Magyar Helsinki Bizottság visszataszítónak nevezi a Figyelő eljárását. Ők azt írják: a kormány már évek terjeszti azt a hazugságot, hogy „Soros-zsoldosok” dolgoznak Magyarországon, emiatt viszont

a Fidesz már kétszer is jogerősen pert veszített.

A szervezet szerint a listán halottak mellett adminisztratív dolgozók is szerepelnek, akik nem közszereplők, ráadásul a lajstromozás

a legrosszabb történelmi időket idézi.

Ahogy fogalmaznak, korábban a Kuruc Info és más szélsőjobboldali orgánumok listáztak melegeket, zsidókat és más kisebbségeket.

A Helsinki Bizottság szerint a lista elvitatja a legalapvetőbb szabadságjogok gyakorlását, miközben egy demokráciában „alapvető jog a közéletben való részvétel és a kormány bírálata, aki ezt elvitatja, antidemokratikus álláspontra helyezkedik”. 

Azt viszont értik, hogy

„a lista célja a megfélemlítés”.

Mint írják: eddig sem titkolták sem tevékenységüket, sem költségvetésüket, sem személyüket. Ezért el is indítottak egy Facebook-oldalt azoknak, akiket zavar, ha állami pénzek eltűnnek, vagy romákat, menekülteket bántalmaznak.

Emellett a Magyar Helsinki Bizottság felszólítja a Figyelőt és a lap tulajdonosát, hogy kérjen bocsánatot az érintettektől.

A bizottság társelnöke, Pardavi Márta korábban elmondta a Független Hírügynökségnek, milyen gyűlölködő, fenyegető telefonokat, kommenteket kaptak az elmúlt időszakban, erről itt olvashat.

A listában szintén említett Társaság a Szabadságjogokért azt írta, hogy

„amikor meglátod a neved a Figyelő listáján többféle érzés vetekszik benned egymással. Először nevetsz, aztán dühös leszel, aztán kicsit meg is ijedsz.”

Ahogy fogalmaznak: „ilyen listázások a történelemkönyvekben végzik, a legsötétebb lapokon”, és ők büszkén vállalják azokat az értékeket, amelyekért dolgoznak: egyenlőségért, szabadságért, demokráciáért.

Azt is írják: „Az elmúlt nyolc év során számos kísérletet tettünk arra, hogy figyelmeztessünk a háborús retorika, a megosztottság fokozásának veszélyeire. Számos alkalommal kértük a kormányt, a jobboldali véleményvezéreket arra, hogy felelősségük tudatában ne szítsanak gyűlöletet. Úgy látjuk, hogy mindez hatástalan volt. Ezért jogvédő szervezetként azt látjuk feladatunknak, hogy biztosítsuk munkatársainkat, az ügyfeleinket arról, hogy maradunk és megvédjük szabadságukat.”

Mint fogalmaznak, bárhogy fenyegetik őket, a szellemiségüket, az elveiket, azt, hogy küzdenek a mindenkori hatalom túlkapásai ellen, nem lehet eltiporni.

A Transparency International a Facebookon reagált a listára. Azt írják: ezzel szintet lépett a civilek elleni hadjárat, de

„a szervezet dolgozóiként továbbra is büszkén vállaljuk korrupcióellenes tevékenységünket, és visszautasítjuk a civilek elleni lejáratókampányt.”

Szerintük az egyre ellenségesebb közegben minden korábbinál nagyobb szükségük van a tevékenységükkel szimpatizáló emberek segítségére.

Szintén a Facebookon reagáltak a Direkt36 oknyomozó portál újságírói is. Ők többek között azt írták: átláthatóan működnek, minden támogatást feltüntetnek a honlapjukon, és büszkék arra, hogy olyan szervezetek támogatják őket, amelyek a szabadságjogokért és az emberi egyenlőségért küzdenek világszerte.

A Figyelő listázása ellen mások is tiltakoznak. Koren Miklós közgazdász pedig petíciót is indított, amelyhez bárki csatlakozhat, aki úgy érzi, „méltánytalanul” lehagyták a listáról.

Ez volt ma – 2018. február 22.

0

A magyar sport első téli olimpiai aranyérmét szerezte a Liu-testvérek vezette gyorskorcsolya-váltó Phjongcsangban. Kalocsán kirúgták állásából az ellenzéki képviselőjelöltet, akit több bizottságból is visszahívták, Elek István elmondta, hogyan nyerhet választást az ellenzék, tovább romlott az emberi jogok helyzete Magyarországon, a Jobbikkal viccelődött a miniszterelnök, Szíriában földi pokollá változott egy város. És még egy szomorú hír: meghalt Tahi Tóth László.

Történelmi magyar győzelem a téli olimpián

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Első helyen végzett a rövidpályás férfi gyorskorcsolya váltó a téli olimpián, ezzel 38 év után újra érmet szerzett Magyarország, és

ez volt az első magyar arany a téli olimpiák történetében.

A Burján Csaba, Knoch Viktor, Liu Shaoang és Liu Shaolin Sándor összeállítású csapat olimpiai csúccsal elért győzelmét videón itt nézheti meg, ide kattintva pedig elolvashatja, hogyan értékelték a sikert.

Átszervezésre hivatkozva kirúgták a kalocsai ellenzéki jelöltet

Angeli Gabriella
Fotó: Facebook

Angeli Gabriellát a kalocsai közgyűlés fideszes többsége leváltotta a jogi bizottság éléről és visszahívta a közbeszerzési bizottságból is.

Ő volt az, aki a nyilvánosság elé tárta az Elios-botrány helyi fejleményeit.

A Független Hírügynökségnek azt is elmondta, hogyan veszítette el az állását.

172 millió a volt szocialistának?

Márki-Zay Péter, a hódmezővásárhelyi polgármester-választás ellenzéki támogatottságú jelöltje a Független Hírügynökségnek azt mondta, azok hátráltatják,

„akiket megfizettek”.

Azt állítja, hogy volt MSZP-s ellenfelének a teniszklubja is pénzt kapott.

Tovább romlott az emberi jogok helyzete Magyarországon

Fotó: FüHü

Az Amnesty International éves jelentése szerint Magyarország már 2016-ban is sok területen

az európai régió egyik legkiábrándítóbb teljesítményét

nyújtotta, és a helyzet tavaly tovább romlott. A jelentés három helyen lát nagy problémát: a menedékkérőkkel szembeni bánásmódnál, a CEU elleni intézkedéseknél és a civil szervezetek üldözésénél.

Botka: Nem ismerek olyan pártot, hogy Modern Magyarországért Mozgalom

Ezt válaszolta mosolyogva arra a kérdésre, hogy mit szól ahhoz, hogy Bokros Lajos pártja az ellenzék által esélyesnek gondolt körzetben indít önálló jelöltet.

A Jobbik az balra van tőlünk – viccelődött (?) a miniszterelnök

Dunaújvárosba látogatott Orbán Viktor, hogy a Fidesz jelöltjét, Galambos Dénest támogassa. Erről is megjelent egy kampányvideó a Facebook-oldalán, amelyen Rogán Antallal „viccelődött”.

Elek István: A Fidesz csak az ellenzék összefogásától fél

wikimedia

Nyílt levelet írt Elek István Vona Gábornak, mert attól tart, hogy ha az ellenzék összefogás nélkül indul a választásoknak, akkor borítékolható a Fidesz kétharmada.

Ha viszont létrejön a legszélesebb választási koalíció, akkor szerinte a Fidesz legyőzhető.

Elek egyébként választási útitervet is csatolt a leveléhez. Ebben részletesen leírja, hogy villámgyors megállapodásra kéne jutni Orbán rendszerének megbuktatására, szükség lenne egy közös minimumprogramra, továbbá minél több helyen, de legalább 79 kerületben közös jelöltet kellene állítani. Elek István a Független Hírügynökségnek nyilatkozott a tervéről.

Ausztria bíróságon támadta meg a paksi bővítést

A határidő lejárta előtt megtámadta Ausztria az Európai Bíróságon, hogy az Európai Bizottság jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítési projekt állami támogatását. Ezt jelentette be közleményében Elisabeth Köstinger osztrák fenntarthatósági miniszter.

„Nincsenek szavak arra, hogy hány gyereket gyilkoltak meg”

Egyre többen, főleg civilek halnak meg a szíriai Kelet-Gútában. A város a felkelők kezén van, a kormánycsapatok és az őket támogató oroszok folyamatosan bombázzák.

Donald Trump szerint a tanárok kezébe is fegyvert kéne adni

A 17 halálos áldozatot követelő floridai lövöldözés kapcsán újult erővel lángoltak fel a fegyvertartással kapcsolatos viták az USA-ban. A kérdés akkor is előkerült, mikor Donald Trump a Fehér Házban fogadta a túlélőket. Az amerikai elnök arról beszélt, hogy

a tanároknak és az iskolai dolgozóknak is fegyvert kéne hordaniuk,

hogy megelőzzék a hasonló eseteket.

Meghalt Tahi Tóth László

Hosszú betegség után halt meg a Kossuth- és Jászai Mari-díjas magyar színművész, szinkronszínész, érdemes és kiváló művész. Még tavaly januárban lett rosszul előadás közben, kórházba került, megműtötték, de

utána újra színpadra állt.

Tahi Tóth László 75 éves volt.

Tovább romlott az emberi jogok helyzete Magyarországon

0

Az Amnesty International éves jelentése szerint Magyarország már 2016-ban is sok területen az európai régió egyik legkiábrándítóbb teljesítményét nyújtotta, és a helyzet tavaly tovább romlott.

Iván Júlia és Demeter Áron Fotó: FüHü

Iván Júlia, az Amnesty International magyarországi igazgatója a jelentést bemutató sajtótájékoztatón arról beszélt, hogy 2017-ben három problémás téma volt Magyarországon:

  • a menedékkérőket érő hatósági visszaélések, az őket érő jogsértések;
  • a CEU-val szembeni intézkedések, amelyek az oktatás, tudomány szabadságát érintik;
  • és a civil szervezetek üldözése, jogaik korlátozása.

Iván Júlia hangsúlyozta, hogy ezekben az ügyekben nem Magyarország, nem a magyar állampolgárok, hanem a kormány felelősségéről lehet beszélni, és több esetben nemzetközi vizsgálat is van a kormány ellen.

Ezzel kapcsolatban beszélt az Európai Parlament májusi határozatáról, amely többpárti együttműködéssel született meg, még a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt is megszavazta. Ez mondta ki, hogy

Magyarországon sérülnek az Európai Unió alapértékei,

vagyis a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok tiszteletben tartása. Jelenleg egy albizottság foglalkozik ezzel a helyzettel, márciusban lesz kész a jelentés, és várhatóan szeptemberben vita lesz róla az EP-ben.

A Magyarországgal szembeni kötelezettségszegési eljárásról Iván Júlia azt mondta:

„az Európai Bizottság magához képest rekordgyorsasággal folytatja ezt az eljárást,”

az Amnesty szerint ez is jelzi a jogsértés súlyosságát, hiszen már az Európai Bíróságra jutott több ügy.

Demeter Áron, az Amnesty International emberi jogi szakértője arról beszélt, hogy az elmúlt évben jelentősen csökkent az Európába érkező menekültek száma, körülbelül feleannyian jöttek, mint 2016-ban. Ennek egyik fő oka az EU-török alku, de továbbra sincs megoldva több tízezer, a görög szigeteken lévő ember ellátása.

A menekültválság kiszervezéséről is beszélt: vagyis a tranzitországokkal, például Líbiával kötött megállapodásokról, ahol viszont több ezer embert tartanak fogságban, sokat közülük megkínoztak, másokat rabszolgának adtak el.

Ugyanakkor

menekültügyben „Magyarország a régió mélypontja”.

Iván Júlia szerint leginkább a tranzitzóna szabályainak változása miatt aggódik a nemzetközi közösség – vagyis azért, mert meghatározatlan ideig lehet itt fogva tartani menedékkérőket, köztük a 14-18 éves, kísérő nélkülieket is, ami sérti a gyerekek jogairól szóló New York-i egyezményt.

Problémának nevezte azt is, hogy körülbelül 22 ezer menedékkérőt visszakísértek Szerbiába, és ezekben az esetekben nem érvényesült az a jogi alapelv, hogy mindenkinek joga van menedékkérelmet benyújtani, és csak azután lehet bárkit visszaküldeni másik országba, hogy ezt elutasították.

A jelentés szerint

sok esetben menedékkérőket érő bántalmazásokat is regisztráltak a határon.

Augusztusig 56 feljelentés érkezett, egy-egy katonát és rendőrt már el is ítéltek, 130 illetve 300 ezer forintos pénzbüntetésre, a katonát le is szerelték. Sok esetben bizonyítottság miatt szüntették meg az eljárást, összesen tíz nyomozás volt folyamatban.

Iván Júlia beszélt a kormány által befogadott menekültekről is, mint mondta, ezekben az esetekben olyan emberekről van szó, akik benyújtották a kérelmüket a tranzitzónában, amelyet elbírált a magyar hatóság és ezután kapták meg a védelmet. De, ahogy a jelentés is írja, korábban tíz, majd öt, most viszont csak egy kérelmet regisztrálnak naponta, ami Iván Júlia szerint globálisan is egyedülálló.

A tompai tranzitzóna.
MTI Fotó: Ujvári Sándor

Ennek ellenére körülbelül 2800 kérelmet regisztráltak a tranzitzónában, ezek közül bíráltak el több mint 1200-at pozitívan, vagyis arányaiban annyi ember kapott védelmet, mint korábban, amikor ez a szám 10-15 százalék körül mozgott. Az Amnesty szerint ez azt jelenti, hogy

nagyon sokan tényleg háborús övezetből jönnek,

ahol az életüket vagy alapvető szabadságjogaikat érezték veszélyben. Arról a 22 ezer emberről viszont, akiket „szó nélkül kidobtak a magyar határon”, nem lehet tudni, hogy honnan jöttek.

Iván Júlia beszélt Ahmed H.-ról is, akit a magyar kormánypropaganda terroristának nevez. Őt első fokon a bíróság elítélte, a másodfokú bíróság azonban az eljárás újrakezdését rendelte el. Azt mondta: annyit sikerült megállapítani, hogy ott volt Röszkén, beszélt egy megafonba, nem tisztázott, hogy mit mondott, és eldobott három tárgyat. Mint mondta, az ő esetében

az a kérdés, hogy van-e hozzáférése egy tisztességes büntetőjogi eljáráshoz.

Demeter Áron ehhez hozzátette: Ahmed H. szerintük nem követett el terrorcselekményt, azt viszont, hogy milyen bűncselekményt igen, a bíróságnak kell eldöntenie. Arról is beszélt, hogy az ügy újabb példa arra, hogy több országban próbálják összekapcsolni a menekülteket a terrorizmussal.

A CEU-val kapcsolatban Iván Júlia arról beszélt, hogy a kormány nehéz feltételeket támasztott, szűk határidőkkel, amelyeket az egyetem ugyan teljesített, a kormány mégsem írja alá az egyetem további működését lehetővé tevő egyezményt New York állammal. Ahogy fogalmazott:

„kíváncsian várjuk, hogy mi lesz a folytatása ennek az ügynek”.

A sajtótájékoztatón beszéltek a Stop Soros csomagról is, amelyet korábban életveszélyesnek neveztek. Mint Iván Júlia mondta, azért tartják annak, mert olyan szankciókkal sújt szervezeteket, amelyek megnehezítik a működésüket, például ilyen az aránytalan pénzelvonás, és

„rövid úton eljutnak oda, hogy ezeket a szervezeteket megszünteti a hatalom”.

Ezt pedig jogsértésnek tartják, hiszen a törvény politikai alapon diszkriminál, ami szerintük „egy nagyon veszélyes irány”, és arról szól, hogy

elhallgattassák azokat, akik feltárják a kínos ügyeket.

Demeter Áron azt mondta: a civilellenes törvény az Amnesty szerint egyértelmű jelzése annak, hogy a magyar kormány magáévá tette a civilekkel, emberi jogokkal szemben ellenséges beszédet.

A sajtótájékoztatón szóba került a metoo-kampány is. Iván Júlia azt mondta, hogy bár Magyarországon is széleskörű vita bontakozott ki a kérdésben, de

„fájó hiányossága a magyar jogalkotásnak”,

hogy az Isztambuli Egyezményt továbbra se ratifikálta az ország, és az nem része a magyar jogrendnek.

Iván Júlia egyébként azt is mondta: ők lennének a legboldogabbak, ha nem jogsértésekről kellene beszámolniuk.

Az Amnesty International főtitkárával, Shalil Shettyvel készült interjúnkat itt olvashatja el. A teljes jelentés pedig itt található (angolul).

Magyarország új mélységekbe süllyedt – nemcsak a korrupcióban

0

Néhány órán belül két tekintélyes nemzetközi szervezet, a Transparency International és Amnesty International is megjelentette évi jelentését, az első a korrupció mértékéről, a másik az emberi jogok helyzetéről szól az egyes országokban. Magyarországnak „sikerült” eljutnia a második legkorruptabb uniós tagállam büszke címéhez, az emberi jogok terén meg „új mélységekbe süllyedt”.

A Transparency International közzétette a friss korrupcióérzékelési listáját, az eredmény magyar szemszögből lesújtó. A legfőbb megállapítások:

Magyarország az EU második legkorruptabb országa, és a saját korábbi helyzetünkhöz képest is rosszabbul állunk.

A közbeszerzések közel fele vagy hirdetmény nélküli, vagy egy induló van csak.

A közbeszerzésekből a kormányközeli oligarchák mesésen gazdagodnak.

A tao-támogatások jelentik az új hűbéri rendszer egyik igazodási pontját, több tízmilliárd forint közpénz folyt el a politikailag jól fekvő klubokhoz és sportágakhoz.

Aki kidolgozták a letelepedési államkötvények rendszerét, azokat hűtlen kezelésért felelősségre lehetne vonni.

Globális összehasonlításban

Magyarország korrupciós fertőzöttsége Szenegállal van azonos szinten,

teljesítménye valamivel rosszabb, mint Malajziáé és Montenegróé, és valamivel jobb, mint Ománé, Jamaicáé vagy Fehéroroszországé.

A hvg.hu erre vonatkozó cikke megállapítja: ritkaság egy ilyen elemzésben, hogy egy embert név szerint emeljenek ki,

Mészáros Lőrinc azonban egy teljes bekezdést kapott.

Mint a jelentésben áll, Magyarország legismertebb gázszerelője csak tavaly megháromszorozta a vagyonát, az érdekeltségébe tartozó cégek 476 milliárd forint értékben nyertek el közbeszerzéseket, az összeg 83 százaléka pedig az EU-tól származott.

Az Amnesty International összefoglaló jelentése szerint pedig

“Magyarország új mélységekbe süllyedt”

annak a törvénynek az elfogadásával, amely az ország területén szabálytalanul tartózkodók mindegyikének visszaküldéséről, illetve a menedékkérők őrizetbe helyezéséről intézkedik, az EU-jog nyílt megsértésével. Az AI szerint Magyarország módszeresen megsérti a menekültek, a menedékkérők és a migránsok jogait azzal is, hogy mindössze két határ menti tranzitzónát alakított ki, amelyekben naponta legfeljebb tíz menedékkérelem nyújtható be.

Ennek következtében ezrek gyűltek össze az előírásoknak nem megfelelő szerbiai táborokban – áll a jelentésben.

Az Amnesty International a menekültválságra adott európai válaszlépéseket taglaló fejezetben kimutatja, hogy tavaly 171 332 menekült és migráns érkezett Európába tengeri úton az előző évi 362 753 után. A csökkenés az emberi jogi szervezet szerint az EU által Líbiával és Törökországgal folytatott együttműködés eredménye volt, de

tavaly így is legalább 3119 ember halt meg,

miközben megpróbált a Földközi-tengeren át Európába jutni.

Az EU-tagállamok eközben fokozták erőfeszítéseiket a szabályozatlan beáramlás megakadályozására, és növelték a visszaszállított emberek számát, de ehhez olyan módszereket is alkalmaztak, amelyek rossz bánásmódnak, kínzásnak és egyéb visszaéléseknek tettek ki migránsokat a tranzit- vagy a kiindulási országokban.

120 perc – 2018. január 31. 18:00

0

Szijjártó Péter szerint, ha az ENSZ migrációs csomagjának első tervezetében nem lesz elmozdulás pozitív irányba, Magyarország álláspontja felé, elindítják Magyarország kilépési folyamatát a tárgyalássorozatból.

Magyarország csatlakozott az Európa Tanács terrorizmus megelőzéséről szóló egyezményéhez, 40. tagországként.

Folytatni kell a reformok, de megvan az esély, hogy Szerbia 2025-re uniós tag legyen, ezt mondta Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke.

Új magatartási kódex lépett életbe az Európai Bizottságban, mától szigorúbb etikai szabályok vonatkoznak a biztosokra.

Aggodalomra ad okot a tervezett romániai igazságügyi reform, az ország számára létfontosságú az igazságszolgáltatás függetlenségének biztosítása, ezt mondta Klaus Iohannis román elnök Brüsszelben.

Az Egyesült Államok felvette a terroristákat felsoroló listájára a Hamász vezetőjét, Iszmáil Haníjét.

Trump jogászcsapatának korábbi szóvivőjét is ki akarja hallgatni Robert Mueller különleges ügyész. (Reuters)

Óvadék ellenében szabadon engedte a török bíróság Taner Kilicet, az Amnesty International török elnökét.

Levélíró Maraton: Indul a világ legnagyobb emberi jogi kampánya

0

Az Emberi Jogok Világnapja (december 10.) környékén minden évben levelek és üzenetek millióit küldik el a világ minden részén élő emberek olyanoknak, akiket nem ismernek, de így akarják kifejezni, hogy támogatják őket. A Levélíró Maraton 14 év alatt a világ legnagyobb emberi jogi eseménye lett. Az idei, 15. kampány ma indul.

Az Amnesty International által indított kampányban

tavaly a résztvevők közel 4,6 millió levelet, emailt, SMS-t, faxot és Twitter-üzenetet küldtek

különféle jogsértések áldozatainak, hogy kifejezzék a támogatásukat és szolidaritásukat, valamint a hatóságoknak is írtak, felszólítva őket, hogy engedjék szabadon a jogtalanul bebörtönzött foglyokat, vizsgálják ki a jogsértéseket, és vonják felelősségre az elkövetőket.

„A Levélíró Maraton az elmúlt 15 évben reményt adott embereknek életük legsötétebb pillanataiban. Képzeljük el, milyen érzés lehet egy börtönben ülőnek, amikor egyszer csak levelek ezreit kapja meg, amelyekben számára ismeretlen emberek fejezik ki a szolidaritásukat. Képzeljük el, milyen érzés lehet megtudni, hogy emberek százezrei támogatják az igazságért folytatott harcod.

A levelek életeket változtathatnak meg”

– mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára, aki nemrég interjút adott a Független Hírügynökségnek.

Azt is mondta:

„A világ minden táján jogvédők vannak veszélyben, sokukat úgy kezelik, mintha bűnözők lennének, mert ki merték mondani a véleményüket,

vagy mert szembeszálltak a környezetszennyezőkkel. Soha nem volt még annyira fontos, hogy megmutassuk, velük vagyunk. A Levélíró Maraton azt üzeni a jogsértő hatóságoknak, hogy figyeljük őket. Lehet, hogy hatalmuk van egyes embereket megfélemlíteni vagy börtönbe zárni, de nem hallgattathatják el az őket támogató milliókat.”

Idén az Amnesty két munkatársa is a címzettek között szerepel: a szervezet törökországi igazgatója és elnöke, Idil Eser és Taner Kilic. Ők is a tizenegy jogvédő között vannak, akik ellen a török hatóságok terrorizmussal kapcsolatos koholt vádak alapján eljárást indítottak.

A letartóztatások ellen tüntetők Isztambulban.
Fotó: MTI/EPA/Tolga Bozoglu

Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója azt mondta: „A Levélíró Maraton egy

kiváló eszköz arra, hogy kiálljunk a jogsértések áldozatai mellett, és erősítsük Magyarországon is a globális szolidaritás eszméjét.

A magyarok gyakran nem hiszik el, hogy egy petíció aláírása számít, de a Levélíró Maraton évről-évre bebizonyítja, hogy milyen ereje van, ha emberek milliói fognak össze egy közös ügy érdekében.”

A kampány december 15-ig tart részeként december 7-én a szervezet bulit is rendez, Vedd magadnak a bátorságot jelszóval. Iván Júlia szerint „az este célja, hogy összehozzuk egy helyre az utóbbi időben egyre nagyobb kormányzati nyomás alatt dolgozó civileket, és amellett, hogy beszélgessünk a közös dolgainkról,

kibulizzuk magunkból a Nemzeti Konzultáció és az ellenünk folyó lejáratókampány okozta feszültséget és stresszt.

Természetesen itt is lehetőség lesz aláírni a Levélíró Maraton eseteit.”

Idén a két török jogvédő mellett egy olyan csádi aktivista mellett is ki lehet állni, akit a Facebookra feltöltött videók miatt kínoztak meg, de lehet támogatni egy finn transzszexuálist, izraeli palesztin aktivistákat, és egy jamaicai jogvédőt is.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK