Lehet, hogy keveseknek lesz „devizahitel-fordulat”

0
84
Darák Péter Kúria-elnök és Wellmann György. MTI / Kovács Tamás

A bő három éve felfüggesztett devizahiteles perek egy részére lehet hatással a Kúria Konzultációs Testületének állásfoglalása a nem megfelelő tájékoztatás pontosításáról. Azok számára, akik annak idején kérték a banki szerződés egészének érvénytelenné nyilvánítását is.

Sokakban támadt fel a remény, hogy mégis fordulatot ígér a Kúria Konzultációs Testületének (KT) minapi állásfoglalása. A Kúria elnökének kezdeményezésére létrejött csapat bírákból áll, elnöke a polgári kollégium vezetője, Wellmann György. Nem mellesleg az, akinek irányításával öt éve megalkották azokat a jogegységi határozatokat, amelyek – törvények mellett – rendezni igyekeztek a devizahitel-szerződések ügyét.

Pontosítottak, körülírtak

De ezekben éppen az árfolyamkockázatról nem döntöttek. Arról, hogy ki viselje ennek terhét: az ügyfél vagy a bank. (Az árfolyamrés ügyét rendezték, illetve forintosították a szerződések egy részét. Az árfolyam-kockázatra 2011-ben próbáltak megoldást találni, de ez a törvény végül nem orvosolta teljes körűen a bajt.)

A KT 140 ügyet vizsgált meg.

Azt, mi volt a bíróságok gyakorlata a szerződések tisztességtelenségének megítélésében

arról, a bankok hogyan tájékoztatták a kölcsönt felvevőket az árfolyam-kockázatról.

Körülírták azokat a körülményeket, amelyek megléte esetén megállapítható a bankok gyakorlatának tisztességtelen volta. Egyebek közt kimondták, hogy ennek tekinthető, ha különféle dokumentumokból, illetve a szerződésben több helyről kellett az ügyfélnek „összeollóznia” az árfolyamban rejlő rizikó elmagyarázását; ha nem tették egyértelművé, hogy ez a kockázat valós veszély és a szerződés teljes időtartamában bármikor valóra válhat; és főleg,

ha nem magyarázták el az ügyfeleknek, hogy ennek összegében (vagyis a törlesztőrészlet megugrásában) nincs felső határ;

és leszögezték, hogy nem róható fel az ügyfélnek, ha nem tett fel újabb tisztázó kérdéseket, s ha a szerződés szövege – konyhanyelven fogalmazva – kellően homályos és jogias ahhoz, hogy nem érthető átlagembernek.

Csak egyedileg dönthetnek, de kik ügyében?

A testület leszögezte, hogy újabb iránymutatás (a bíróságokra kötelező jogegységi határozat) nem lehetséges, a folytatható pereket egyedileg kell elbírálni.

Adódik a kérdés, hogy kiket érinthet ez az eddigieknél egyértelműbb álláspont arról, hogy mi tekinthető alapos tájékoztatásnak a zömmel svájci frankban felvett, de forintban folyósított és törlesztett kölcsönök árfolyam-kockázatáról. (Töredék hányadban voltak eurós és japán jenes ügyletek is.)

Magyar György magyarázata szerint a 2014-es törvények alapján a devizaalapú kölcsönszerződések érvényességével kapcsolatban folyamatban lévő pereket fel kellett függeszteni legkésőbb 2015. december 31-ig. S ezeket a pereket csak akkor lehet(ett) folytatni,

ha az érvénytelenség, vagy részleges érvénytelenség megállapítása mellett a szerződés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége jogkövetkezményének alkalmazását is kérte a felperes.

Vagyis ha van olyan folyamatban lévő per, amelyben az eredeti devizaalapú szerződés érvénytelenségét támadja a fogyasztó azon az alapon, hogy – az árfolyamkockázatról történő megfelelő tájékoztatás elmaradása miatt –

az egész szerződés érvénytelen, ott lehet még ennek jelentősége.

De – ismétli meg nyomatékkal az ügyvéd -, ilyen per csakis úgy lehet folyamatban, ha az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazását is kéri a devizahiteles.

És ha érvénytelen, utána mi lesz? Még nem tudjuk

Ennek három következménye lehet. Fő szabályként az eredeti állapot helyreállítása, ami aligha járható út: az ingatlanokat megvették előző tulajdonosuktól vagy felépítették, és azóta eltelt 10-15 év. Ebben az esetben a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Erre akkor van lehetőség, ha az érvénytelenség oka – különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével – megszüntethető.

A KT éppen erről fog állásfoglalást kialakítani következő, június közepi ülésén. Tehát arról,

mi történjék, ha az elégtelen tájékoztatás miatt ki kell mondani a szerződés érvénytelenségét.

Ez az állásfoglalás nem jogszabály

A kúriai testület nyilvánosságra hozott összefoglaló megállapításai a bírói joggyakorlat aktuális szakmai álláspontját összegzik a kérdésben. Ez azonban nem minősül jogszabálynak, így az egyedi ügyekben eljáró bírókra sem kötelező, bár nyilvánvalóan a bírák igazodnak ehhez, hiszen ez szakmai iránymutatás Magyar György szerint.

Van azonban egy mondata a megismert szövegnek, amelybe sokan fognak belekapaszkodni, s amely valószínűleg még alapot adhat vitákra. Ez azt tartalmazza, hogy ha az árfolyamban rejlő kockázatot feltáró tájékoztatás elégtelen vagy nem is volt, az a teljes szerződés érvénytelenségét vonja maga után. Merthogy ez a szerződés úgynevezett főszolgáltatásának körébe tartozik

Vizsgálható vagy nem a rossz tájékoztatás? Csak erős idegzetűeknek

Ezzel szemben az egyik 2014-es jogegységi határozat úgy szól, hogy „a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.”

Magyar György szerint látszólagos az ellentmondás. Idézi a kúriai határozat indokolását, amely szerint az Európai Unió Bírósága egyik ítéletében akként foglalt állást, hogy a „szerződés elsődleges tárgyát” vagyis a „főszolgáltatást” megállapító szerződési feltételeknek azok tekintendők, amelyek a szerződést jellemző szolgáltatást határozzák meg.

Ennek alapján a devizaalapú kölcsönszerződések jellegadó sajátossága többek között az, hogy e szerződéstípusnál az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett más devizában adósodott el,

amiből következően az ügyfél viseli az árfolyamváltozás hatásait.

Önmagában azonban az, hogy az árfolyamkockázat viselésének szabályai a főszolgáltatás körébe tartoznak, nem zárják ki ezen szerződési rendelkezések tisztességtelenségének vizsgálatát. Abban az esetben, ha e rendelkezések nem világosak, nem érthetőek – figyelemmel a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásokra is.

Az ügyvéd szerint azonban a „tisztességtelenség” nem általános érvénytelenségi kategória, mert az főszabály szerint a fogyasztóval kötött szerződésben alkalmazott általános szerződési feltételekre vonatkoztatható, vagyis egy szerződés „apróbetűs” részre. Az általános szerződési feltételek általában nem a szerződés fő szolgáltatására vonatkoznak. Kölcsönszerződés esetén a főszolgáltatás: a kölcsön adása (hitelező) és annak visszafizetése (adós).

Fogalmilag a tisztességtelenség – főszabály szerint – erre nem vonatkozhat, csakis az általános szerződési feltételekre.

Ennek alapján tehát várható, hogy ezek után is lesznek értelmezési viták.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..