Kezdőlap Címkék Magyar györgy

Címke: magyar györgy

Nem kérhette az adatok zárt kezelését – 2019. március

Helyesen járt el az ügyészség, amikor a Pesti Srácok újságírójának levelét nem tette zárttá a Czeglédy-ügyben – mondta Magyar György ügyvéd. Szerinte a felfedett informátor akár perelhet is.

Nem tehette meg az ügyészség, hogy zártan kezelje a Pesti Srácok újságírójának levelét, amelyet az az ügyészségnek küldött a Czeglédy Csaba ellen hatmilliárdos csalási gyanú miatt indult büntetőügyben – mondta a Független Hírügynökségnek Magyar György ügyvéd. Szerinte tehát az ügyészség helyesen járt el.

Beszálltak az ügybe

A hvg.hu írta meg a nyomozati iratok alapján, hogy a Pesti Srácok szerzője kiadta az ügyészségnek a neki információkat adó MSZP-s nevét, hogy ezzel is serkentse a nyomozást. Egészen pontosan a Polt Péter legfőbb ügyésznek írott levélben azt írta, hogy „csak a legmagasabb szintű ügyészi közbenjárás” biztosítja a Czeglédy és társai elleni „eljárás eredményes lefolytatását”. Emellett kifogásolta a „politikai szál” elhanyagolását a Czeglédy-ügyben. Méghozzá egy vaskos,

közel 40 oldalas irományban szolgáltatott információkat.

Ennek nyomán őt tanúként hallgatta ki a hatóság.

Ezután Huth Gergely, a Pesti Srácok főszerkesztője felháborodva rátámadt a Legfőbb Ügyészségre, mondván az „elképesztően hanyagul kezelte Füssy Angéla bejelentését, és határozott kérése ellenére kiszivárogtatta a vádlottak védőinek az ügy egyik kulcsfigurájának információit és kolléganőnk levelét”. Ezzel pedig „súlyosan megsértette a büntetőeljárásokról szóló törvény rendelkezéseit”.

Huth szerint munkatársa nem sértette meg a sajtóetikát az informátor nevének megadásával, mert erre azok „egyetértésével, tudomásával” került sor. Annak ellenére, hogy az kifejezetten kérte anonimitását.

Az ügyészség szerint nem tehettek mást

A vitában a Legfőbb Ügyészség közleményben tudatta, hogy minden alapot nélkülöző megállapításokat tett az ügyészséggel kapcsolatban a két orgánum. Az nem derül ki belőle, hogy az alapcikket közlő portál miben vétkezett volna, a közlemény kizárólag a PS és szerzője eljárásával foglalkozik.

Eszerint a cikkekben említett újságírót írásbeli bejelentése nyomán tanúként hallgatta ki a nyomozó hatóság. A tanú nem kérte személyi adatai zártan kezelését. Az újságíró ezt követően újabb beadványt küldött. Ez tartalmazza azt a kérést, hogy a beadvány benyújtója az okiratot és annak tartalmát zártan kéri kezelni.

Ezt tartja a büntetőeljárási törvénnyel ellentétesnek az ügyészség, mert az írásmű a gyanúsítottakra és egy tanúra vonatkozó adatokat tartalmaz. Emiatt

az eljáró ügyészségnek nincs törvényes lehetősége arra,

hogy ezeket az adatokat figyelmen kívül hagyja vagy kiemelje. Sőt, a nyomozóknak kötelességük ezeket a többi irattal együtt a gyanúsítottak és védőik rendelkezésére bocsássa.

Magyar György szerint az ügyészség helyesen járt el, amikor beadványként kezelte a PS munkatársának levelét, amely ezáltal bekerült a nyomozati iratokba. Ezekbe

az ügyészség nem nyúlkálhat bele, és ezt a kihallgatott tanú se kérheti

– hangsúlyozza az ügyvéd.

Egyébként is

mindenki csak a maga adataira kérheti a zárt kezelést,

mások adataira nem vonatkozhat, azon túl, hogy aki részévé válik az eljárásnak, felel minden szaváért – fűzte hozzá.

Lehet, hogy nincs vége

Az ügyvéd megítélése szerint a PS munkatársa sajtóetikai vétség, de elviekben nem zárható ki, hogy a beadványában foglaltaknak lehet utóéletük – de az iratok ismerete nélkül ebben nem akar állást foglalni.

Magyar szerint Czeglédy Csabának és védőjének dolga, hogy alaposan értékeljék a PS munkatársa által leírtakat, s ha találnak bennük jogsértőnek tűnő állításokat, megtehetik a szükséges lépéseket. Másik eset például az MSZP-s informátoré. Az ő neve ugyanis nyilvánosságra került, annak ellenére, hogy az eddigiek alapján nem ebben állapodtak meg (és a sajtótörvény lehetővé teszi, az újságírói etika pedig előírja az informátor kilétének védelmét). Ez akár meg is alapozhat polgári vagy büntetőjogi eljárást az ügyvéd szerint.

Kényes kérdések – Dr. Magyar György

Lapunk új sorozatot indít, „Kényes kérdések” címmel, melyben politikusokat, közéleti személyeket kérdezünk, nem éppen közömbös vagy érdektelen témákban – ha válaszolnak mindenképpen közzétesszük.
És ha nem válaszolnak, akkor csak a kérdéseket tesszük közzé.

Véget ért az előválasztás, lassan lenyugodnak a kedélyek. A felszínen. Most mindenki a túlélésre játszik és tényleg mindent belead, hogy Karácsonynak legyen esélye Tarlós ellen. Az MSZP a létéért, a DK frissen szerzett vezető pozíciójának megtartásáért, a Párbeszéd egy küszöb feletti támogatottságért, a Momentum pedig a jövő biztos győzteseként  további előrelépésért küzd. A Jobbik felismerte fennmaradásának egyetlen útját, az LMP, nos a valódi szándékuk nem láthatók tisztán, ha így nézzük a túlélés, ha úgy betölteni a romboló szerepét, az önkormányzati választás után meglátjuk.

Azt viszont biztonsággal állíthatjuk, hogy a Civil Választási Bizottság elvégezte amire vállalkozott. Hogy maradt mégis néhány kényes kérdésünk, ahhoz elég tudni: ez Magyarország a NER tizedik évében vagyunk, és ennek ellenére boldog lehet a demokrácia.

Elégedett a jelöltállítási szavazás lebonyolításával?

A legteljesebb mértékben elégedett vagyok. Ez abból fakad, hogy bizonyítottuk: civil összefogással képes a társadalom tartalmas politikai viták mellett, a demokrácia alapelvei mentén érdemi politikai véleményt nyilvánítani. Az előválasztáson megmutatkozó részvételi adatok pedig azt mutatják, hogy erre igenis van még igény, annak ellenére, hogy a regnáló hatalom érdeke a politikai viták negligálása, bagatellizálása, ha pedig mégis vitára kényszerül, igyekszik azt a legszínvonaltalanabb mederbe terelni és tartani.

A média funkciója alapján a modern társadalmakban a hatalmi ágak egyike: ha hitelesen tájékoztat, akkor elősegíti az állam működésének ellenőrzését az állampolgárok által. Aki a média kényes kérdései elől kitér, vagy aki a médiában nyilvános vitát nem vállal, az eleve alkalmatlan arra, hogy közhatalmi pozíciót viseljen. Az előválasztás során volt jelölti vita, az alapján pedig a budapesti lakosság körében volt érdemi politikai részvételi szándék is.

Volt a szavazás menetének megzavarására kísérlet? Itt most az estleges hekkertámadásra gondolok, vagy éppen valamiféle technikai malőrre.

Informatikai, illetőleg egyéb technikai jellegű beavatkozási kísérletről nincsen tudomásom. A Civil Választási Bizottsághoz (CVB) érkezett egy olyan bejelentés, amely a szavazás megzavarására alkalmas telefonos eseménysorozatot vélelmezett. A Civil Választási Bizottság tájékoztatta a bejelentőt, hogy a bejelentés tárgyát képező eseteket nem tekinti a szavazás eredményét érdemben befolyásolni képes történéseknek, valamint arra sincsen hatásköre, hogy megállapítsa az eseménysorozat megvalósításában érintett személyt, vagy személyi kört. A bejelentő ezt tudomásul vette és panaszt nem terjesztett elő.

Lehetőséget biztosítottunk a bejelentőnek, hogy kérésére – lehetőségeinkhez képest – felderítjük az ügyet és esetlegesen meghallgatásokat is foganatosítunk, de ezt a bejelentő nem kívánta. Egyebekben a jelzett telefonos akció megállt, a felek nyugvópontra jutottak.

Hangsúlyozom a CVB azért nem foglalkozott ezzel a bejelentéssel érdemben, mert a feltételezett eseménysorozat alkalmatlan volt a szavazás végeredményének érdemi befolyásolására.

A média befolyásoló hatása erősen egy irányba mutatott. Mindenütt ”jóindulatúan” lesajnálták a Momentumos jelöltet stb.  Volt e valamiféle megállapodásuk a hangadó médiákkal a pártatlan tájékoztatás biztosítására?

A Civil Választási Bizottságnak egyetlen médiaorgánummal sem volt semmilyen megállapodása. Az előválasztáson résztvevő jelöltek és az Őket támogató pártok nevében nem tudok nyilatkozni. Megjegyzem, az előválasztási indulástól önként visszalépett aspiránstól hallhattunk olyan nyilatkozatokat, hogy a „baloldali és liberális sajtó” eredményezte Karácsony Gergely győzelmét. Aki ebben az országban nyitott szemmel és füllel él az pontosan tudja, hogy a jelenleg regnáló hatalom tevékenységének köszönhetően ilyen sajtó ma már gyakorlatilag nincsen.

Kikerülhetett e részeredmény a pártokhoz vagy a sajtóhoz, hiszen gyakorlatilag hétfő estére már suttogók jelezték (a végén kiderült pontosak voltak az infók) Karácsony Gergely nagyon vezet.

A Civil Választási Bizottság részéről sem a pártok, sem a sajtó, sem senki harmadik fél felé nem került ki semmi a hivatalos bejelentés előtt. A szavazóhelyeken a jelölőszervezetek, pártok delegáltjai, megfigyelői folyamatosan jelen voltak az előzetes megállapodás szerint, ugyan úgy, mint a jogszabályi keretek között lebonyolított választások során. Vélhetően ez eredményezte – a hagyományos választásokhoz hasonlóan – hogy bizonyos információk a médiába is eljutottak, de ezek csupán feltételezések lehettek, nem pedig valós, hitelt érdemlő adatok.
Az eredeti tervek szerint 2019. június 26-án, 18 órakor hirdettük ki a végeredményt, ezt megelőzően arról senkinek sem lehetett hitelt érdemlő információja.

A fentieket fényesen igazolja, hogy kedden délután konkrét szám jelent meg arról a DK szimpatizánsok körében, hogy Kálmán Olgának még kilencezer szavazatra van szüksége a választás biztos megnyeréséhez! (És valóban plusz kilencezer szavazattal biztosan nyert volna: 33355/25093)

Az előzetesen terjedő információk kizárólag feltételezések lehettek, valós, hitelt érdemlő alapjuk nem lehetett, mivel a Civil Választási Bizottság adatokat nem szivárogtatott; a szavazás lezárásáig, az urnák felbontásáig fizikailag sem tudott volna kiszivárogtatni semmit, mert a szavazás titkos volt. A szavazás egyébként nem kedden, hanem szerdán zárult csak le. A DK is régi szereplője a politikának, úgy tűnik, kitűnően tudnak a szakértői becsülni, de ez nem azt jelenti, hogy előzetesen tudta a tényleges szavazati arányokat. Minden erre utaló, vagy erre célozgató sajtóhír divatos szóval csak „fake news”.

Hogyan lehetséges, hogy több szocialista politikus már három óra körül kiírta a Facebookra Karácsony győzelmét? Karácsony is négy óra körül posztolta ki, néhány média egészen pontos számokkal rendelkezett a végeredményről!  Nem kétlem, hogy önök minden pártnak kiadták az eredményt, de csak az MSZP-P szegte meg a az íratlan szabályokat! Nem volt megállapodás arról, hogy nyilvánosan csak Ön jelentheti be a végeredményt a sajtótájékoztatón?

Még egyszer hangsúlyozom: a Civil Választási Bizottság sem a médiának, sem a pártoknak, sem senki harmadik fél számára a hivatalos bejelentés előtt nem adta ki az adatokat előzetesen. A szavazatok megszámlálását és összesítését követően, a sajtótájékoztató kertében történő eredményhirdetés alkalmával jelentettük be a végeredményt. A pártok delegáltjai a szavazatszámláskor is jelen lehettek, de előzetes megállapodás alapján kizárólag telekommunikációs eszközök és írószerek nélkül. A CVB azért nem tud felelősséget vállalni, ha esetlegesen rajtuk keresztül valamilyen módon mégis információk szivárogtak ki. Mindazonáltal azt gondolom, ha történt is ilyen szivárogtatás, az az előválasztás tisztaságát nem sérthette, ez a hagyományos választásokon is egy létező jelenség. Remélem az előválasztás nem erről lesz híres, hanem arról, hogy megvalósította a pártok és civilek együttműködését és elősegítette a demokrácia győzelmét!

Ön szerint jogilag létezik e kis csalás vagy nagy csalás? (Nem arra gondolok, hogy a károkozás mértéke befolyásolja a kiszabható büntetés nagyságát, hanem arra, hogy jogi szempontból a csalás tényének megállapítását befolyásolja e annak mértéke.)

A Civil Választási Bizottság az előválasztással kapcsolatban semmilyen csalást nem állapított meg. Az örök kételkedés is egyike az ember általános ösztöneinek, de garantálom, hogy az előválasztás végeredményét érdemben befolyásoló tisztességtelenség, vagy csalás nem történt. Az eredmény hiteles és valódi legitimációt ad a győztesnek.

Még azután sem korrigáltak, hogy kiderült valóban megtörtént a csalás, méghozzá az egyik jelölt kampánycsapatából indítva a fake news-t? Maga Karácsony Gergely  bocsánatot is kért! Hagyták, hogy az önök elutasító döntését úgy kezelhesse a média, mint negatív kísérletet a választók befolyásolására, vagyis a DK újabb zavaró repülést hajt végre! Ön a sajtótájékoztatón nem értette Kálmán Olga miért nincsen jelen. Ezek szerint a Klubrádióba betelefonáló aHang munkatárs tudta csupán, hogy meghívót egyáltalán senkinek nem küldtek ki?

Utalnék az előző kérdésekre adott válaszaimra: csalás nem történt az előválasztás során.

Az előválasztás lebonyolítása komoly szervezési munkát igényelt, amelyben az érintettek folyamatosan együttműködtek és egyeztettek, állandó online kapcsolatban. Ez azt is jelenti, hogy valamennyi érintett jelölőszervezet és párt, így a jelöltek és a stábjuk is előre tudott minden lényeges eseményről, amelyekre éppen ezért semmilyen formális meghívót nem kaptak, soha. A Civil Választási Bizottság nem egy „Party Service” szervezet, a fő feladata az előválasztás megszervezése, a szavazás infrastruktúrájának biztosítása, a szavazatok megszámlálása és összesítése és a hiteles végeredmény kihirdetése volt. Ennek maradéktalanul és lelkiismeretesen eleget is tett, erre mindannyian büszkék is lehetünk. Több mint ezer aktivista segített ebben, nekünk nincsenek közalkalmazottaink, védett szavazóhelyeink, jelentősebb volumenű emberi és anyagi erőforrásaink.

Történt e írásban vagy más egyéb formában meghívás a sajtótájékoztatóra bármelyik jelöltnek, vagy pártjának?

Az előző pontban erre már válaszoltam és mint látható, egy kényes kérdés elől sem szaladtam el.

Bőven az érvényesség felett az előválasztás

Az előre kitűzött ötvenezret lényegesen meghaladó számban adtak le szavazatot a budapestiek a főpolgármester-jelöltekre. Eddig már 57 ezren nyilvánítottak véleményt.

A főpolgármester-jelöltek előválasztási kampányában a Civil Választási Bizottság 50 ezerben határozta meg az érvényesség határát. Ezt már jelentősen túllépte az érdeklődés. Kedd délután a leadott szavazatok száma elérte az 57 ezret – mondta a civil testület vezetője, Magyar György ügyvéd a Klubrádióban.

A téli első előválasztási fordulóban 34 ezer szavazatot adtak le budapestiek a Karácsony Gergely (Párbeszéd) és Horváth Csaba (MSZP) közti versengésben. Ezt Karácsony elsöprő fölénnyel (27 ezer szavazat) nyerte meg. A két párt most már őt indítja Tarlós Istvánnal szemben, vetélytársa Kálmán Olga (DK) és Kerpel-Fronius Gábor (Momentum).

Az öt napja kezdődött elővoksolás holnap délig tart, tizenöt fővárosi közlekedési csomóponton lehet véleményt nyilvánítani.

Hajóbaleset: visszatértek a rendőrök a Vikingre – hiba volt elengedni?

Újabb szemlét tartott a rendőrség a hajóbalesetben részes Viking Sigyn szállodahajón a „további bizonyítékok beszerzése” érdekében. Az elhunyt hableányos matróz ügyvédje eleve hibának tartotta a hajó elengedését.

Önmagával került ellentmondásba a rendőrség a közel két hete történt hajóbaleset bizonyítási eljárásában.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság nyomozócsoportja hétfőn délután Visegrádon

„a további bizonyítékok beszerzése és a történeti tényállás teljes körű tisztázása érdekében”

újabb szemlét tart a menetrend szerint Magyarországra érkezett Viking Sigyn kabinos szállodahajón – tudatta a rendőrség.

Korábban mindent elvégeztek?

Ez azért tűnik különösnek, mert a baleset után pár nappal a rendőrség útjára engedte a szállodahajót. Állításuk szerint

minden bizonyítékot begyűjtöttek, amelyre szükség volt

a nyomozáshoz. Dél-Korea tiltakozott ez ellen, szerintük le kellett volna foglalni a hajót. Ugyanez a véleménye a Hableány balesetében elhunyt matróz családját képviselő Magyar György ügyvédnek is. Szerinte a rendelkezésre állott időben nem lehetett begyűjteni az összes bizonyítékot, és a büntetőeljárási törvény alapján egyébként is

le kellett volna foglalni, hogy érintetlen bizonyítási eszköz legyen az eljárásban.

Mindenesetre a fotókon látszik, hogy a Vikingen az eltelt időben kijavították az orron keletkezett sérüléseket.

A Viking Visegrádon most, alatta a baleset után. MTI/Cseke Csilla

Magyar György a múlt héten kifejtette, hogy a legkülönfélébb nyomokat, akár emberi maradványokat is, a baleset után azonnal kellett volna megszerezni a hajó elülső részéről.

A Viking Sigyn – korábbi elbocsátása után – visszaállt a szokásos utasforgalomba. Ennek részeként érkezett vissza Magyarországra.

Lehet, hogy keveseknek lesz „devizahitel-fordulat”

A bő három éve felfüggesztett devizahiteles perek egy részére lehet hatással a Kúria Konzultációs Testületének állásfoglalása a nem megfelelő tájékoztatás pontosításáról. Azok számára, akik annak idején kérték a banki szerződés egészének érvénytelenné nyilvánítását is.

Sokakban támadt fel a remény, hogy mégis fordulatot ígér a Kúria Konzultációs Testületének (KT) minapi állásfoglalása. A Kúria elnökének kezdeményezésére létrejött csapat bírákból áll, elnöke a polgári kollégium vezetője, Wellmann György. Nem mellesleg az, akinek irányításával öt éve megalkották azokat a jogegységi határozatokat, amelyek – törvények mellett – rendezni igyekeztek a devizahitel-szerződések ügyét.

Pontosítottak, körülírtak

De ezekben éppen az árfolyamkockázatról nem döntöttek. Arról, hogy ki viselje ennek terhét: az ügyfél vagy a bank. (Az árfolyamrés ügyét rendezték, illetve forintosították a szerződések egy részét. Az árfolyam-kockázatra 2011-ben próbáltak megoldást találni, de ez a törvény végül nem orvosolta teljes körűen a bajt.)

A KT 140 ügyet vizsgált meg.

Azt, mi volt a bíróságok gyakorlata a szerződések tisztességtelenségének megítélésében

arról, a bankok hogyan tájékoztatták a kölcsönt felvevőket az árfolyam-kockázatról.

Körülírták azokat a körülményeket, amelyek megléte esetén megállapítható a bankok gyakorlatának tisztességtelen volta. Egyebek közt kimondták, hogy ennek tekinthető, ha különféle dokumentumokból, illetve a szerződésben több helyről kellett az ügyfélnek „összeollóznia” az árfolyamban rejlő rizikó elmagyarázását; ha nem tették egyértelművé, hogy ez a kockázat valós veszély és a szerződés teljes időtartamában bármikor valóra válhat; és főleg,

ha nem magyarázták el az ügyfeleknek, hogy ennek összegében (vagyis a törlesztőrészlet megugrásában) nincs felső határ;

és leszögezték, hogy nem róható fel az ügyfélnek, ha nem tett fel újabb tisztázó kérdéseket, s ha a szerződés szövege – konyhanyelven fogalmazva – kellően homályos és jogias ahhoz, hogy nem érthető átlagembernek.

Csak egyedileg dönthetnek, de kik ügyében?

A testület leszögezte, hogy újabb iránymutatás (a bíróságokra kötelező jogegységi határozat) nem lehetséges, a folytatható pereket egyedileg kell elbírálni.

Adódik a kérdés, hogy kiket érinthet ez az eddigieknél egyértelműbb álláspont arról, hogy mi tekinthető alapos tájékoztatásnak a zömmel svájci frankban felvett, de forintban folyósított és törlesztett kölcsönök árfolyam-kockázatáról. (Töredék hányadban voltak eurós és japán jenes ügyletek is.)

Magyar György magyarázata szerint a 2014-es törvények alapján a devizaalapú kölcsönszerződések érvényességével kapcsolatban folyamatban lévő pereket fel kellett függeszteni legkésőbb 2015. december 31-ig. S ezeket a pereket csak akkor lehet(ett) folytatni,

ha az érvénytelenség, vagy részleges érvénytelenség megállapítása mellett a szerződés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége jogkövetkezményének alkalmazását is kérte a felperes.

Vagyis ha van olyan folyamatban lévő per, amelyben az eredeti devizaalapú szerződés érvénytelenségét támadja a fogyasztó azon az alapon, hogy – az árfolyamkockázatról történő megfelelő tájékoztatás elmaradása miatt –

az egész szerződés érvénytelen, ott lehet még ennek jelentősége.

De – ismétli meg nyomatékkal az ügyvéd -, ilyen per csakis úgy lehet folyamatban, ha az érvénytelenség jogkövetkezményének alkalmazását is kéri a devizahiteles.

És ha érvénytelen, utána mi lesz? Még nem tudjuk

Ennek három következménye lehet. Fő szabályként az eredeti állapot helyreállítása, ami aligha járható út: az ingatlanokat megvették előző tulajdonosuktól vagy felépítették, és azóta eltelt 10-15 év. Ebben az esetben a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Erre akkor van lehetőség, ha az érvénytelenség oka – különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével – megszüntethető.

A KT éppen erről fog állásfoglalást kialakítani következő, június közepi ülésén. Tehát arról,

mi történjék, ha az elégtelen tájékoztatás miatt ki kell mondani a szerződés érvénytelenségét.

Ez az állásfoglalás nem jogszabály

A kúriai testület nyilvánosságra hozott összefoglaló megállapításai a bírói joggyakorlat aktuális szakmai álláspontját összegzik a kérdésben. Ez azonban nem minősül jogszabálynak, így az egyedi ügyekben eljáró bírókra sem kötelező, bár nyilvánvalóan a bírák igazodnak ehhez, hiszen ez szakmai iránymutatás Magyar György szerint.

Van azonban egy mondata a megismert szövegnek, amelybe sokan fognak belekapaszkodni, s amely valószínűleg még alapot adhat vitákra. Ez azt tartalmazza, hogy ha az árfolyamban rejlő kockázatot feltáró tájékoztatás elégtelen vagy nem is volt, az a teljes szerződés érvénytelenségét vonja maga után. Merthogy ez a szerződés úgynevezett főszolgáltatásának körébe tartozik

Vizsgálható vagy nem a rossz tájékoztatás? Csak erős idegzetűeknek

Ezzel szemben az egyik 2014-es jogegységi határozat úgy szól, hogy „a devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés azon rendelkezése, amely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli, a főszolgáltatás körébe tartozó szerződéses rendelkezés, amelynek tisztességtelensége főszabályként nem vizsgálható.”

Magyar György szerint látszólagos az ellentmondás. Idézi a kúriai határozat indokolását, amely szerint az Európai Unió Bírósága egyik ítéletében akként foglalt állást, hogy a „szerződés elsődleges tárgyát” vagyis a „főszolgáltatást” megállapító szerződési feltételeknek azok tekintendők, amelyek a szerződést jellemző szolgáltatást határozzák meg.

Ennek alapján a devizaalapú kölcsönszerződések jellegadó sajátossága többek között az, hogy e szerződéstípusnál az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett más devizában adósodott el,

amiből következően az ügyfél viseli az árfolyamváltozás hatásait.

Önmagában azonban az, hogy az árfolyamkockázat viselésének szabályai a főszolgáltatás körébe tartoznak, nem zárják ki ezen szerződési rendelkezések tisztességtelenségének vizsgálatát. Abban az esetben, ha e rendelkezések nem világosak, nem érthetőek – figyelemmel a pénzügyi intézménytől kapott tájékoztatásokra is.

Az ügyvéd szerint azonban a „tisztességtelenség” nem általános érvénytelenségi kategória, mert az főszabály szerint a fogyasztóval kötött szerződésben alkalmazott általános szerződési feltételekre vonatkoztatható, vagyis egy szerződés „apróbetűs” részre. Az általános szerződési feltételek általában nem a szerződés fő szolgáltatására vonatkoznak. Kölcsönszerződés esetén a főszolgáltatás: a kölcsön adása (hitelező) és annak visszafizetése (adós).

Fogalmilag a tisztességtelenség – főszabály szerint – erre nem vonatkozhat, csakis az általános szerződési feltételekre.

Ennek alapján tehát várható, hogy ezek után is lesznek értelmezési viták.

Amit a kormány művel, az már nem agymosás, hanem agyhalál

0

A magyar ügyészség szerepéről tartott előadást dr. Magyar György ügyvéd a Liberális Magyarországért Alapítvány – ALMA és a Magyar Liberális Párt békéscsabai vezetőjének, dr. Fülöp Zoltánnak a rendezésében Békéscsabán. A fórum résztvevői arra voltak kíváncsiak, vajon mennyire befolyásolja a politika a szervezet működését, illetve valójában korbácsnak tekinthető-e a vádhatóság a hatalom kezében.

Magyar György már a felvezetésben kijelentette: szinte sehol a világon nincs olyan rendszer, mint hazánkban; olyan kiváltságokat élvez az ügyészség, mint sehol másutt. Az ügyészség saját magát vizsgálja, hogy egy döntése jó volt-e vagy rossz, lényegében senki, semmilyen felsőbb lépcső nincs, amely vizsgálhatná a testület működését. „Bár ez kismiska ahhoz képest, hogy Magyarországon már nincs jogállam” – szélesítette ki mondandóját Magyar György. Ebből a szempontból pedig szinte természetesnek tekinthető, hogy az ügyészség munkájában erősen jelen van a politikai befolyás. Egyébként is, hangsúlyozta az ügyvéd, hazánkban nem válnak szét a hatalmi ágak, azaz a törvényhozói, a végrehajtói, illetve a bírói hatalom. Magyar negyedik hatalmi ágként idesorolta a médiát is, amely ugyancsak döntő mértékben a kormányzat kezében van.

Magyar György felvázolta hallgatóságnak, hogy a Fidesz már a 2010-es évek elején súlyos támadásokat indított a bírói függetlenség ellen, mindent megtett annak érdekében, hogy uralma alá hajtsa a bíróságokat, és tette ezt akkoriban úgy, hogy lefejezte a bíróságokat. A recept állandó volt az Orbán-rendszerben: ha valamit meg akartak változtatni, törvényeket alkottak rá; így történt ez a bírói személycserék végrehajtása esetében is. A bíróságok ügye még korántsem lezárt, hívta fel a hallgatóság figyelmét az ügyvéd: létrehozták a közigazgatási bíróságokat, amely a Fidesz házi bírósága lesz – fogalmazott Magyar –, és a legkényesebb ügyek fognak a testület elé kerülni, amelynek vezetőjét a Fidesz-kormány nevezi ki. Mondhatni a kormányzat embere lesz, aki már a Nemzeti Választási Bizottság elnökeként bizonyította lojalitását. (Patyi Andrásról van szó.) Ez az új bíróság ily módon az aktuális politikának lesz alárendelve, amit amúgy is megkísérelt már a rezsim: valósággal megrendelt bírósági ítéleteket a számára fontos ügyekben.

Európa vajon miért tehetetlen? – tette fel a kérdést saját magának Magyar, majd rögtön meg is válaszolta: azért, mert az európai közösség kezdetben hat állammal közös érdekek és értékek mentén jött létre, nem gondolván akkor arra, ha majd egyszer kibővül – jelenleg 28 tagállammá -, akkor lesznek olyan országok, amelyek a közös szabályok kijátszásában érdekeltek. Hogy lesznek olyan országok, ahol például az ügyészség állam az államban. Hogy lesznek olyan országok, ahol a vádhatóság – amely egyedüliként hivatott arra, hogy vádat emeljen -, ezt egy sor esetben nem fogja megtenni. Mégpedig olyan esetekben, amelyek a hatalom számára kényesek, kényelmetlenek. Magyarországon talán nem is azzal van a baj, amikor az ügyészség vádat emel, hanem azzal, hogy egy sor esetben ezt nem teszi meg – fogalmazott Magyar György.

A Szabadon szólva mai vendége dr. Magyar György.

Közzétette: Liberálisok – Békéscsaba – 2019. március 5., kedd

Az ügyvéd a fórumon résztvevők kérdéseire válaszolva arról beszélt: amit ma Magyarországon művel a kormány az emberekkel, az nem agymosás, az már agyhalál. Hogyan lehet ez ellen védekezni? Bár – mint Magyar mondta – erőszakra nem buzdítana senkit, azt nem kell eltűrnünk, hogy egy település művelődési házában ne lehessen hasonló rendezvényeket szervezni, mint ez a békéscsabai – utalt vissza egy hozzászóló panaszára az ügyvéd. „Oda kell menni, engedetlennek, keménynek kell lenni, nem kell beszarni (sic!), mert különben el leszünk taposva” – zárta le a beszélgetést Magyar György.

Márki Zay Péter: Meg kell változtatnunk a Magyarországon ma uralkodó politikai kultúrát

Vasárnap alakult meg Márki-Zay Péter vezetésével a Mindenki Magyarországa mozgalom, melynek fő célja, hogy a 2019-es önkormányzati választásokon minden településen egyetlen hiteles polgármester-jelölt, és az őt támogató képviselőjelöltek nyerjék el a helyi közösségek bizalmát. A Mozgalom alapítói – Márki-Zay Péter, Hadházy Ákos, Ábrahám Júlia, Bod Péter Ákos, Elek István, Kaltenbach Jenő, Kész Zoltán, Lengyel Róbert, Lukácsi Katalin, Magyar György, Mellár Tamás, Üveges Gábor – főként a jelenlegi politikai paletta jobbközép oldaláról ismert közéleti emberek, de vannak mások is az elnökségben. A mozgalom alapítójával, Márki-Zay Péter hódmezővásárhelyi polgármesterrel beszélgettünk.

 

A Facebookon azt írta, hogy a mozgalom fő célja, hogy a 2019-es önkormányzati választásokon minden településen hiteles polgármester-jelöltek győzzenek. Ehhez azonban nagyon komoly országos csapatot kell építeni, lát-e erre esélyt, milyen terveik vannak erre?

Folyamatosan bővül a csapat, csak a mai napon két olyan polgármester jelentkezett, akik eddig nem voltak benne a mozgalomban.

Azt is írta, hogy az állampártot csak összefogással lehet legyőzni. Kikkel szeretne összefogni és kikkel nem? Vannak-e olyan ellenzéki pártok, amelyeket kihagyna az összefogásból?

Nincs olyan ellenzéki párt, akiket kihagynánk ebből az összefogásból A lényeg a hitelesség, a tisztesség, vagyis olyan erők együttműködését szorgalmazzuk, akik érdekeltek abban, hogy leváltsák ezt a kormányt. Elvileg még a Fideszt is el tudnám képzelni ebben a mozgalomban, persze, csak akkor, ha nem olyan, amilyen most. Persze ez csak egy elméleti feltételezés, hiszen a mi mozgalmunk épp azért jött létre, hogy leváltsuk azt a politikai kultúrát, amelyet a Fidesz képvisel.

A mozgalom tagjai zömmel jobbközépre sorolhatók. A mozgalommal a magyar demokratikus jobboldal gyengeségén, szinte a hiányán akarnak változtatni?

Azt kellett felismernünk, hogy a jobbközépen nagyon sok olyan tisztességes, mérsékelt ember van, akik most elárvultnak érzik magukat, mert nem tudják és nem is hajlandók elfogadni azt a hatalomgyakorlást, amit a Fidesz képvisel. Űr keletkezett a jobbközépen, ezért van az, hogy a mozgalom megalakulásakor ebből a táborból érkeztek többen hozzánk. De nyitottak vagyunk minden oldal felé, a lényeg számunkra, hogy az illető elutasítsa a korrupciót, a jogállam lebontását és egy korszerű politikai kultúrát képviseljen.

A Fideszt állampártnak nevezte, ezzel lényegében a mai rendszert is körülírta. Mikor és miért csalódott a régebben támogatott Fideszben?

Mint sokaknál, ez nálam is egy folyamat része volt. Orbán Viktor és a Fidesz, amely valamikor még Európa irányába vitte volna Magyarországot, irányt váltott és egy ideje Putyin és Oroszország felé kormányozná az országot. Ha mégis mondani kellene egy időpontot, talán 2009-et jelölném meg. Addig Orbán és a Fidesz kifejezetten orosz-ellenesek voltak, emlékszünk még arra, hogy „Ruszkik haza” és ehhez hasonlók. Ám akkor valamiért hirtelen megváltozott minden, a Fidesz nek már nem voltak fontosak az európai értékek, ehelyett az oroszokat és Putyint kezdte pártolni.

A kiábrándulási folyamat része volt az is, hogy 2002-es választási vereségből a baloldali kormányokat a korrupció miatt ostorozó Fidesz nem azt a következtetést vonta le, hogy kevesebb korrupcióval kell kormányozni, hanem épp ellenkezőleg: mindent meg kell szerezni. És ez vonatkozik a médiára is. Addig valóban baloldali túlsúly volt a médiában, de korántsem olyan mértékben, mint ahogyan most a Fidesz uralja a sajtót. Most gyakorlatilag az övékétől eltérő vélemények nem tudnak megszólalni az országos sajtóban.

Önt sem nagyon kérdezik.

Még a polgármesteri választási kampány során egyszer behívtak a M1-be, azóta sem tudom, leadták-e egyáltalán a velem készült beszélgetést, és ha igen, mi maradt abból, amit elmondtam

Az önkormányzati választás nyilván csak az első lépcső, annak megnyerése csak rövid távú cél. Mik a hosszú távú céljaik? 

A legfőbb célunk, hogy megváltoztassuk a ma Magyarországon uralkodó politikai kultúrát. Szeretnénk hiteles alternatívát nyújtani azoknak, akik elutasítják a korrupciót, és a hatalomgyakorlás mostani módját, stílusát. Az emberek el fognak jutni odáig, hogy elegük lesz abból, ami az országban történik

Ehhez az is kell, hogy az információ azokhoz is eljusson, akik most még el vannak zárva a valódi hírektől.

Igen, ez tényleg nagy probléma, ráadásul a mostani ellenzék nem tudta megoldani, hogy olyan sajtója kegyen, ami sok emberhez eljuttatja a valódi információkat. De nemcsak erről van szó: a legutóbbi választáson nagyon sok szavazókörbe nem sikerült ellenzéki számlálóbiztost találni. Az a célunk, hogy a jövő őszi önkormányzati választáson minden szavazókörben legalább két ellenzéki számlálóbiztos üljön.

Hogyan akarják leváltani az Orbán-rendszert?

Nem egyszerűen Orbánt, vagy a Fideszt kell leváltani, hanem azt a politikai kultúrát, amit ők képviselnek Magyarországon. Ezt persze ma Orbán és a Fidesz testesíti meg, s bár erősnek és magabiztosnak tűnnek, előbb, vagy utóbb meg fognak bukni. Ma Orbánék egy demokratikus választáson leválthatatlannak tűnnek, hiszen olyan eszközrendszerük van, olyan anyagi erőket tudnak propagandára fordítani, aminek mások legföljebb a töredékével rendelkeznek. De egyszer meg fognak bukni és még abban sem vagyok biztos, hogy a mostani rendszer eltart a következő választásig.

Véget akarunk vetni annak a gyakorlatnak, hogy az én kommunistám jó, a tiéd bűnös, az én tolvajomat megvédjük, a tiédet börtönbe küldjük. Mi mindenkivel együtt kívánunk működni, aki normális, tisztességes és használni akar az országnak. Egy példát is mondanék: nálunk Hódmezővásárhelyen olyan fideszes érzelmű vállalkozó sincs kizárva a megrendelésekből, akivel – és ez egy konkrét eset – más ügyben éppen perben állok. Nemrég írtam alá egy ilyen vállalkozóval szerződést, mert amit kínált, az hasznára lesz Hódmezővásárhelynek.

A mozgalom hosszabb távon párttá átalakul, vagy inkább az ellenzéki összefogást megszervező ernyőszervezet akar majd maradni? 

Nem alakulunk párttá, hanem azokat akarjuk segíteni, akik a jövő évi önkormányzati választáson a legtisztességesebb és persze a legesélyesebb jelöltek lehetnek a Fidesszel szemben.

Ez a recept működhet az önkormányzati választáson, de 2022-ben a parlamenti választáson pártok indulnak.

Ez még egy távolabbi történet, még ezt sem tudjuk. Most az önkormányzati választásra kell koncentrálnunk, hogy jövő ősszel minden településen egy hiteles ellenzéki jelölt álljon szemben a Fidesszel.

Felmentvény a hazaárulás vádja alól

0

„Szellemes, de semmi jogi alapja nincs” – kommentálta Magyar György ügyvéd a DK akcióját, hogy hazaárulás bűntettének gyanújával feljelentette a Sargentini-jelentést megszavazó két európai parlamenti képviselőjét. Molnár Csaba és Niedermüller Péter ugyanis így felmentvényt kap a hazaárulás vádja alól az ügyészségtől. Egyébként pedig a két politikusnak – mint minden EP-képviselőnek – elsődleges feladata az európai érdekek védelme.

Gyurcsány Ferenc a Demokratikus Koalíció elnöke jelentette be, hogy Molnár Csaba és Niedermüller Péter, a DK EP-képviselője hazaárulás vádjával feljelenti az ügyészségen saját magát, miután a kormánypárti politikusok lehazaárulózták őket.

Magyar szerint ez a kormány részéről értékítélet, a DK elnöke részéről pedig a szónoki beszéd része, de nem büntetőjogi kategória.

Megítélésem szerint, e kettőt nem csak jogászok, hanem laikusok is képesek elkülöníteni. „Az ügyészség csak bűntetőjogi értelemben dönthet a kérdésben, közpolitikai értelemben nem, s az előbbinek a Btk.-ban meghatározott pontos kritériumai vannak” – szögezte le Magyar György.

A DK az önfeljelentéssel nyilvánvalóan azt a hatást akarja elérni, hogy két politikusa kapjon felmentvényt a hazaárulás vádja alól. Ezután mondhatják, hogy aki ilyet állít róluk, az rágalmazást követ el, megbélyegzi és hátrányos helyzetbe hozza őket – fejtette ki Magyar, aki szerint a Sargentini-jelentéről szóló szavazás kapcsán (is) érdemes egy ritkán emlegetett szempontról is beszélni. Mégpedig arról, hogy egy európai parlamenti képviselőnek pontosan kit, és mit kell, hogy képviseljen.

„Amikor magyar politikusként európai parlamenti képviselőnek delegál a pártom, akkor azzal háttérbe szorul a magyarországi képviseleti lehetőségem, mert elsődlegesen az össz-európai érdekeket kell vizsgálnom és Európát kell képviselnem”

– fejtette ki, hozzátéve: ez persze egy kettős, hogy úgy ne mondjuk skizofrén állapot, de a tény az tény: közpolitikai értelemben egy EP-képviselőnek elsősorban európainak kell lennie. Példaként hozta fel Navracsics Tibort, az Európai Bizottság – Fidesz által delegált – tagját, aki immár négy éve felelőse az uniós oktatás-, kulturális, ifjúság- és sportpolitikáért fele, és nem a kormánypárt politikáját jeleníti meg. De ugyanígy, amikor Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője küzd Paks-2 ellen, akkor nem csupán a magyar választók érdekében emeli fel a szavát.

Hazaárulás

  1. §(1) Az a magyar állampolgár, aki Magyarország függetlenségének, területi épségének vagy alkotmányos rendjének megsértése céljából külföldi kormánnyal vagy külföldi szervezettel kapcsolatot vesz fel vagy tart fenn, bűntett miatt öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha a hazaárulást

  1. a)súlyos hátrányt okozva,
  2. b)állami szolgálat vagy hivatalos megbízatás felhasználásával,
  3. c)háború idején vagy
  4. d)külföldi fegyveres erő behívásával vagy igénybevételével

követik el.

(3) Aki hazaárulásra irányuló előkészületet követ el, egy évtől öt évig, háború idején két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

A nap kérdése: Büntetendő-e, ha nem jutunk megfelelő egészségügyi vizsgálatokhoz?

0

„Ha nem jut megfelelő időben a szükséges vizsgálatokhoz a beteg és emiatt hatalmasodik el rajta úgy a kór, hogy meghal, akkor ez minősíthető emberölésnek?” – tettük fel a kérdést Magyar György ügyvédnek. Az ő válaszát itt olvashatja, de előtte szavazzon!

 

Ön szerint bűntetendőnek kellene lennie?

Agymosásból agyhalál

Magyar György ügyvéd szerint, ha nem jut megfelelő időben a szükséges vizsgálatokhoz a beteg és emiatt hatalmasodik el rajta úgy a kór, hogy meghal, akkor ez emberölés biztosan nem lesz, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés lehet. A közélettel is sokat foglalkozó jeles szakember úgy gondolja hogy, „az agymosásból sajnos agyhalál lesz! Ebbe az irányba mozdultunk el.”

  • Magyarországon a jogalkotás vált jogellenessé!
  • Nem vagyok optimista, csak szeretnék optimista lenni.
  • Az emberek különböző okokból félnek, nem merik a nevüket adni.
  • Ez a magyarországi „kásakeverés” sehová sem vezet.
  • Megtanultam a sportban, hogy kikapni lehet, de feladni soha.

 

Minden hangos most a Honvéd Kórház sürgősségi osztályának helyzetétől. De más kórházakból is hallunk olyan eseteket, hogy sürgősségi osztályon vagy akár máshol, mire sorra került volna a beteg, meghalt. Akár még egy érzéstelenítőt vagy nyugtatót sem kapott, ott dekkolt a folyosón. Ilyenkor általában a kórház bebizonyítja, hogy ha rögtön ellátták volna, akkor is meghal. Ha valakit egy sürgősségi osztályon 3-5 óra múlva lát csak orvos és tényleg kevés az orvos, akkor ki a felelős?

Ami a sürgősségi osztályokon történik, az nem a kórházak ügye, hanem véleményem szerint rendszerhiba. Az egészségügy felülről vezérelt. Nem feltétlenül arról van szó, hogy kevés a pénz, hanem hogy rosszul van szervezve az ellátás. Például a Honvéd Kórház egy kiemelt intézmény, úgy működik, hogy nem tudjuk igazán, ki a gazdája. Van a Honvédelmi Minisztérium felügyelete, van az Egészségügyi Minisztériumé, ami lényegében nincs is Magyarországon, de ezt a kérdéskört most nem nyitom meg, és van szakmai vezetése. Csak éppen ebben a kettősségben, hármasságban azt nem tudjuk, hol van a felelősség és mi is határozza meg pontosan a sürgősségi orvost. A sürgősségi orvos nem azt jelenti, hogy arra az osztályra majd odamegy egy orvos és megnézi a beteget. Az egy speciális szakma. És ebben az speciális szakmában biztos, hogy nincs elég szakember, aminek megint különféle okai vannak.

Van-e egyáltalán arra törvény, hogy egy sürgősségi osztályon mondjuk negyed órán belül kutya kötelessége megnézni egy orvosnak a beteget? Ha netán ez nem történik meg, akkor ettől kezdve logikus lenne, hogy máris hibáztatható a kórház, mert mulasztást követett el, függetlenül attól, hogy a beteg mennyire károsodott amiatt, hogy sokáig kellett várni. Sőt, akár ez már önmagában per tárgya lehet, hiszen például a beteg nyilván nem tudja eldönteni, hogy perforálhat-e hamarosan a vakbele és azonnali műtétre szorul-e. Ha ücsörögni kényszerül órákig, akkor életveszélybe is kerülhet ott, a kórházban.

Magyarországon önmagában azért, hogy egy sürgősségi osztályon valakit nem látnak el az osztály nevének megfelelően sürgősen, nem sok sikerrel indítható per. Nyugati, fejlett országokban ilyen mulasztásokért 100%-os sikerrel lehetne peres eljárásokat indítani vagy kártérítésért egyeztető tárgyalásokat kezdeményezni a kórházzal. De Magyarországon máshogyan működik ez, és az emberek találékonysága is belép a képbe. Azok is elmennek a sürgősségi ellátásra, akik egy-egy vizsgálatra, kezelésre csak igen kései időpontra kapnak beutalót. Azt mondják, hogy rosszul lettek és gyors ellátást igényelnek.

Természetesen a sürgősségi ellátásra is irányadóak az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény rendelkezései, illetőleg ezen felül a szakmai protokollok. Amennyiben a sürgősségi ellátás elmaradása, késedelme, szakértői vizsgálatot követően a gyógyulási esély mérséklődését dokumentálja, akkor nagyobb esély mutatkozik egy sikeres kártérítési eljárásra, amikor az egészségügyi intézmény biztosítója is jó esetben helyt állhat.

Ha valaki például rákos és két hónapra rá kap ultrahangra, röntgenre beutalót, ami alatt a ráknak már simán lehet akár többszörös áttétje is, akkor ez minősülhet emberölésnek? Hiszen belehalhat abba az illető, ha nem végzik el szélsebesen a vizsgálatokat, és ha szükséges, nem műtik meg azon nyomban.

Azt gondolom, arra kell megtalálni a megfelelő módszereket és embereket, hogy egy előszűrést hajtsanak végre, hogy az illető csak szimuláns vagy tényleg életveszélyben van.

Hallani egy rakat történetet, hogy konkrétan megállapították valakiről, hogy rákos és tudható, hogy rögvest szüksége lenne jó néhány vizsgálatra és ilyen esetben is csak sokkal későbbre kap időpontokat. Ez bizony egyenlő lehet a gyilkossággal.

Ez egészen biztos, hogy nem Honvéd Kórház-i probléma.

Persze, szó sincs róla, hogy ez csak Honvéd Kórház-i ügy lenne.

Hallottunk például a Városmajor utcai érsebészetről, ahol nincs CT és azért az érsebészeten is adódnak jócskán életveszélyes helyzetek. Micsoda dolog, hogy így néz ki az eszközellátottság?!

Azt hiszem, hogy az országban az egészségügy a legbetegebb.

Ha nem jut megfelelő időben a szükséges vizsgálatokhoz a beteg és emiatt hatalmasodik el rajta úgy a kór, hogy meghal, akkor ez minősíthető emberölésnek?

Emberölés biztosan nem lesz, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetés lehet, amit a Btk. bűnösség megállapítása esetén 1-től 5 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni.

De, ki a gondatlan veszélyeztető? Nyilván nem az, aki nem ad korábbi időpontot, mert valószínűleg nincs rá lehetősége. Leszámítva azt, hogy ugye tudjuk, hogy ezen a területen is működhet a kéz kezet mos elve, a lefizetés, a protekció.

Nem véletlen, hogy nálunk az egészségügy eltolódott a magánellátások irányába. Akár 50-60%-nyi beteg a TB befizetésén kívül a saját zsebéből magánellátásokat vesz igénybe, mert nincs bizalma az állami egészségügyhöz. Nagy baj van, ha a szakmai kamara és a hozzáértők nem emelik fel a hangjukat és nem verik a tamtamot, addig, amíg érdemi változás nem lesz. Hiszen ezt nem csak a betegek, hanem az orvosok is megsínylik.

Komoly problémát jelent megítélésem szerint az, hogy míg a régi Alkotmány egyértelműen biztosította egészségügyi ellátáshoz való jogát, addig a most hatályos Alaptörvény csak azt tartalmazza, hogy az állam „törekszik” erre, de nem biztosít semmit. Úgy gondolom ez nagyon komoly eszmei és jogi differenciát jelenít meg.

Másrészt azért a változatlanság másik oka lehet az, hogy az orvosok egy része is sütögeti a pecsenyéjét. Többen az állami rendszerben jelentkező betegnek azt mondják, hogy itt nincs megfelelő eszköz meg nagy a várakozási idő, de ha elmennek hozzá a magánrendelőbe, akkor minden megoldódik. Sokan pedig az állami ellátórendszerben kezelik a magánbetegeiket.

Jól mondod, azt hiszem, hogy nincs megfelelő válasz arra, hogy kinek jó ez a rendszer. Senkinek sem jó. Az lenne a megfelelő, ami számos országban működik is, ha lenne egy jó alapellátás, de lehetne kérni gyorsított eljárást, „extrákat”, amiknek viszont vannak plusz számlaköltségei. Ez ugyanolyan, mint egy biztosítás, lehet alacsonyabb és magasabb összeggel kötni. De ez a szocialista rendszerből átöröklött látszólagos ingyenesség, korrupció, hálapénz és azoknak az orvosoknak a kihasználása, akiktől a segítséget várjuk, és akik nincsenek megbecsülve, nem megoldás. Nem lehet véletlen, hogy elvágyódnak az országból.

Most nem mint jogászt, hanem mint politikával rendszeresen foglalkozó embert kérdezlek, hogy miért nem tette rendbe az egészségügyet az egyik kormány sem? Ez az, ami mindenkit érint, és éppen emiatt a választásoknál abszolút perdöntő lehet.

Azt gondolom, hogy ez Magyarországon mindig az ellenzék tematikája marad, mert nálunk sajnos az a társadalomellenes, politikai műhiba is előállt, hogy a kormányok négy éves ciklusokban gondolkoznak. Ez pedig kevés arra, hogy átfogó változás jöhessen létre akár az egészségügyben, akár az oktatásügyben. Őket támogató választókra van szükségük és gyors sikerekre, ezért inkább tűzoltások, látszatmegoldások vannak ezeken a területeken, nem pedig valódi, gyökeres megoldások, reformok.

Az oktatásügyben tényleg érdeke lehet bárkinek is, hogy ostobává tegyen embereket? Hiszen az az ország fejlődésének a gátjává válhat, ha sok szemszög, sokféle tankönyv helyett csak egyféle van és ugyanígy, ha sokféle tananyag helyett csak az előírtat preferálják. Miközben a pedagógia éppen hogy ellenkező irányba megy, azt mondja, hogy a gyerekből, a személyiségből kell kiindulni, ehhez kell igazodni és ebből megszámlálhatatlanul sokféle van. Így aztán esetleg egészen különböző módszerekre van szükség.

Azt kell mondanom neked, hogy ugyan Orbán Viktor elvitathatatlanul tehetséges politikus, de azért nem csak az ő kútfejében születik meg, hogyan kell bánni az állampolgárokkal, az oktatással, az egészségüggyel stb. Forgatókönyvekből dolgozik és ezek az úgynevezett nagy keleti sikerekből fakadnak. Valóban nem feltétlenül a társadalom érdekében történik a hatalomgyakorlás, nem a jövőre készülnek fel, hanem inkább arra, hogy az adott időszakban megfelelő mennyiségű választót tudjanak maguk mögé állítani.

Biztos vagyok benne, és nem akarok személyeskedni, hogy a mai pártvezetés és a hatalom reprezentánsai gyakran más képzésben részesítik a gyermekeiket, az unokáikat, mint az állampolgárokét.

Valóban cél az, hogy egy irányba gondolkozzanak, hogy a hatalmat tekintsék „cáratyuska”-szerűségnek. Olyan orientációt kapnak az emberek, hogy nem kell gondolkozniuk, hiszen majd megvédik őket az áltámadásokkal szemben.

De láthattuk, hogy például Finnország vagy Japán a legnagyobb bajban, a legnagyobb válság idején a kultúrára és az oktatásra tettek, éppen hogy nem ezeken spóroltak és ez be is jött nekik. Ha nem ez történik akkor ez hova vezet? Elhülyül akár az egész ország?

Igen. Az agymosásból sajnos agyhalál lesz! Ebbe az irányba mozdultunk el. Finnországban és Japánban, utóbbiban egyébként van császár is, az ottani vezetés nem biztos, hogy arra gondol, hogy évtizedekig kézben kell tartania minden ember sorsát a hatalom megtartása érdekében. Azokban az országokban, ahol a hatalmon lévők túl tudnak nézni a saját érdekeiken, történik érdemi változás. Belefognak nagy reformokba és a nagy reformok eredményességét a jövő megmutatja. Ezért a legjobb befektetés a gyermek, a tanulás, a tanítás.

Az, hogy képviselő-jelölt voltál, meg korábban főpolgármester-jelölt, összeegyeztethető a jogászi léttel?

Az ügyvéd hozzá van szokva ahhoz, hogy képvisel. Ügyeket visz, emberi érdekeket akar megjeleníteni. Büntetőügyben például fel kell mutatnia azt, ami a vádlott javára szolgál. A képviselet, az ügyvédi tevékenység alapvetése. Hol egyéni érdekeket, hol csoportérdekeket képviselünk, mi egy olyan ügyvédi iroda vagyunk, ahol nagyobb csoportok érdekeit is képviseljük, például nyugdíjasok, Questor károsultak, vörösiszap katasztrófa károsultjai, a hazai börtönben lévő emberek rossz életkörülményei miatti strasbourgi pereket is visszük, ehhez már csak egy lépés az esetleges képviselőség, hiszen ott is az a cél, hogy a képviselő bizonyos érdekeket megfelelő formában, szakmai tapasztalattal, hitelesen megjelenítsen. Nem látok nagy távolságot az ügyvédkedés és a közéleti szerepvállalás között.

Miközben meglehetősen népszerű emberré dolgoztad fel magad, miért nem tudtál nyerni a mostani választásokon?

Elsősorban azért, mert a hatalmon lévők nem tisztességes eszközökkel játsszák ezt a versenyt, olyan a választójogi rendszer, ami lejtős pályát jelent. Azok, akiknek az lenne a feladatuk, hogy megmutassák a társadalomnak, hogy nem csak Fidesz létezik, nem képesek koordinálni és együttműködni, az egyéni, a pénzügyi és a rosszul felfogott társadalmi érdekeik azt eredményezték, hogy nem összetartás, hanem széttartás zajlik. Még arra sem voltak képesek, hogy egy-egy helyen visszalépjenek a másik javára. Pedig a jelenlegi választási rendszerben csak úgy lehet győzni, ha az ellenzéknek egyetlen egy közös jelöltje van. Ha a Jobbik és az LMP együtt gondolkozott volna a többiekkel, nincs kétharmad és még azt is meg merem kockáztatni, hogy nagyon nehezen jöhetett volna össze a Fidesznek az 51% is. Ha állandóan kétharmadban akarunk élni, fékek és ellensúlyok nélkül, ha azt akarjuk, hogy ne legyen se gazdasági, se politikai, se jogi kontrollja a hatalomgyakorlásnak, akkor az ellenzéknek az eddigi módon kell tovább működnie, és viselnie ennek felelősségét…

Sokan sokféle dolog miatt félnek manapság, ami gátolja a cselekvést.

Az emberek különböző okokból félnek, nem merik a nevüket adni, aláírást nem mernek letenni az asztalra, féltik a munkahelyüket, az egzisztenciájukat. Szeretnek a hatalomhoz tartozni, szeretnek jól járni. A félelem beültetése az emberek lelkébe pont elég ahhoz, hogy ne merjenek mást választani.

Meg hát, ami most van, az sokak számára mégiscsak a tuti. Jó néhányan érzik azt, hogy folyamatosan növekszik kicsit az életszínvonaluk, és ezt nem akarják kockáztatni, mert nem tudják, ha nincs a Fidesz hatalmon, akkor mi következik utána.

Ezért mondom azt, és mások is mondanak hasonlókat, hogy először az ellenzéket kell leváltani, és csak utána lehet leváltani a hatalmat. Az ellenzék leváltásához pedig pártokon átívelő civil szerveződésekre, új mozgalmakra van szükség. Európai irányt kell felvenni, mert ez a magyarországi „kásakeverés” sehová sem vezet. Semmi előrelépés nem lesz attól, ha az egyik párt két százalékkal többet kap, mint a másik. Ha az ellenzéki szféra nem képes olyan alaptevékenységet végezni, mint annak idején a Fidesz, ami megalapította vidéken a polgári köröket, amíg legalább nem jönnek létre asztaltársaságok, ahol az együtt gondolkodók együttműködnek, addig semmiféle megoldás nem működhet.

Nincs arról szó, hogy a politika és maguk a politikusok annyira devalválódtak, hogy meglehetősen kevés épeszű ember akar politikussá válni? Ezért elég bajos leváltani a jelenlegi ellenzéket, mert nem látom, hogy a mostaniak helyére sokan aspirálnának. Egy csomó egyetemre jókora túljelentkezés van, de ezt a politika területén nem észlelem.

Azt kell mondanom neked, hogy ma Magyarország visszafelé fejlődik. Egy feudális hierarchiát építettek fel és ebben a kiskirályi, alattvalói, „cselédszolgálati” rendszerben valóban nagyon nehezen fognak kitermelődni olyanok, akik tevőlegesen érdekeltek lesznek a jelenlegi rendszer megváltoztatásában. A médiarendszer, a jelenlegi pártfinanszírozás mind-mind ellene szól annak, hogy sokan összeálljanak, és azt mondják, tegyünk valamit. Mégis meg kell próbálni, én magam is ezen vagyok. Szerveztem nem rég egy komoly konferenciát, amire meghívtam polgármestereket, értékes, gondolkodó, tenni merő és akaró embereket, akik csalódtak is meg aktívak is, és azt a körkérdést tettük fel, hogy szabad-e, lehet-e, kell-e valamit tenni. Szerintem van remény, csak szükség van hozzá gondolatokra és politikát kell hozzájuk társítani. Ehhez ki kell nyílni pénztárcáknak is, mert annyira lejt a pálya a jelenlegi hatalom irányában, hogy másként nincs esély.

Fontos megemlíteni, hogy a Fidesznek csak a parlamentben és nem a magyar társadalomban van kétharmados többsége.

Te összehoztad most ezt a konferenciát, meg alakulhatnak klubok, de az a tudás, ami ezekben kitermelődik, hogyan jut el a tömegekhez úgy, hogy a baloldali média még tovább csökken.

Fel is vásárolják ezeket.

De valahogy baloldalról a kutya sem vásárol föl semmiféle sajtóorgánumot. A jobboldal, még amikor ellenzékben volt, onnan felépítette a maga sajtóbirodalmát, míg a baloldal, amikor hatalmon volt, akkor is hagyta lepukkanni az övét. A baloldali milliárdosok is félnek?

Igen.

Ezt azt jelenti, hogy mindenki kicsinálható?

Igen.

Akkor te miért nem vagy kicsinálható?

Annyira nem vagyok érdekes. De valamit mégiscsak adni kell azoknak az embereknek, akik félnek, vagy azért nem mentek el szavazni, mert nem látnak alternatívát. Megtanultam a sportban, hogy kikapni lehet, de feladni soha, és szerencsére vannak erre jó példák is.

Nem válaszoltál igazán arra, hogy a baloldali médiát miért nem próbálja meg fejleszteni senki. Miért hagyják, hogy még tovább pusztuljon vagy éppen elbulvárosodjon?

Ebben közrejátszik a tehetetlenség, a félelem, a pénzhiány, a reménytelenség egyaránt miként az agresszív jogalkotás is, amely elveszi azoknak a kedvét, akik tenni akarnának.

De ha nem sikerül médiát szerezni, akkor csinálhatsz több konferenciát is, meg összegyűlhetnek az emberek stikában pincében, padláson, itt-ott-amott, gyárthatnak akár szamizdatokat is, ha ezekkel szemben szinte minden csatornán dől a kormánypropaganda. Nyilván ezért is van például Dankó Rádió, Nóta Tv, hogy azok, akik kis eséllyel nyitnak ki egy híradót, is megkapják két nóta között a „kiképzést”.

És tessék mondani, aki netán baloldali rádiót, tévét venne, hogyan szerezne frekvenciát egy olyan országban, ahol lebontották a jogállamot, és az intézmények jelentős része elvesztette a függetlenségét? Nincs intézmény, ahová valamiféle jogorvoslatért lehetne fordulni! Egy majdani változtatáskor a legfontosabb az egykor független intézmények függetlenségének visszaadása, az Alaptörvény vadhajtásainak lenyesegetése, a pártfinanszírozás és a választójogi törvény rendbetétele. Emiatt jelöltek parlamenti képviselőnek civilek és pártok, hogy szélesebb sávban küzdhessek ezekért az ügyekért, mint ahogy most küzdök egy-egy televízió műsorban, vagy interjúban, mint amit most adok éppen neked.

Már a bíróságok sem függetlenek?

Ezt még nem mondtam, de a tendencia megvan, hogy ők is legyenek beolvasztva a központi irányítás alá, megsértve ezzel a hatalommegosztás alapelvét. Az Akadémiát is központi irányítás alá akarják venni, ahogy az oktatásról, az egészségügyről már beszéltünk is.

Magyarországon a jogalkotás vált jogellenessé!

Jogot alkotnak, törvényt hoznak, törvénygyár van, és így mindenre rámondható, hogy ami történik, az törvényes, hiszen jogszabály van rá.

Akkor végképp föl kell hagyni azzal, hogy az igazságszolgáltatás igazságot szolgáltat, tényleg inkább csak jogot szolgáltat, ami már egyre kevésbé azonos az igazsággal?

A legnagyobb sérelem, hogyha a törvény előtti egyenlőség megszűnik, ha az állampolgár nem jut hozzá törvényes bírójához, és elfogult, vagy túlzottan szervilis bírók hoznak ítéletet. A bírák néha fölemelik a szavukat, mi ügyvédek is írtunk alá petíciót, hogy el a kezekkel a bíróságoktól. Nem tudom, hogy lesz-e ennek a társadalmi nyomásnak valamilyen eredménye. Megmondom neked őszintén, hogy nem vagyok optimista, csak szeretnék optimista lenni. Az én tapasztalataim – és már közelebb vagyok a 70-hez, mint a 65-höz – azt jelzik, hogy ebben az országban az irány rossz és sajnos, amikor a mai hatalom példákat követ, akkor ez nem az emberek hasznára, hanem a kárára történik.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!