LAPSZEM – 2017. november 27.

0
291

Ma a Virgilek ünneplik a névnapjukat. Nem csak nekik kedvez az időjárás, amely kicsit jobbra fordul: az elmúlt napok szürke, ragadós-tapadós időjárása után a hírek szerint ki-kisüthet a napocska. De nézzük, miről írnak a lapok! Rendhagyó – tematikus – lapszemlénk következik.

 

Népszava: Keleti álmot álmodók Pesten

A rendkívüli tisztelet jeleként – a diplomáciában merőben szokatlan módon – vasárnap délután Orbán Viktor fogadta a kínai kormányfőt a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtéren. Li Ko-csiang az öt éve alapított Kína és 16 közép- és kelet-európai ország együttműködési keretének (16+1) mai csúcstalálkozójára érkezett Budapestre, de a tervek szerint kedden Orbán Viktor és Li Ko-csiang kétoldalú, hivatalos államközi tárgyalást is folytat egymással, majd a térség több kormányfőjével külön bilaterális egyeztetésekre is készülnek – kezdi írását a Népszava. Amely tényszerűen beszámol arról, ami már most lehet tudni a látogatásról (például, hogy 23 kétoldalú megállapodást írnak alá Kína és a közép-európai országok között), ám igyekszik a sikerszámok és a lózungok mögé is nézni, megállapítva: a világgazdasági folyamatokkal foglalkozó, mérvadó közgazdászok közül többen látják úgy,

hogy inkább keleti bukásról beszélhetünk, nem pedig sikerekről.

Arról, hogy a magyar kormány alaposan elmérte a lehetőségeket a két ország külgazdasági forgalmának növekedési ütemét illetően.

Kínában valóban óriásiak a piacra jutás lehetőségei, de ezek többnyire meghaladják hazánk gazdasági erejét.

Magyar Nemzet: Ni hao! A kínai kormányfő látogatásával ma nehéz nap virrad Budapest népére

„Ráadásul sok hűhó, ha nem is egészen semmiért, de egyelőre nem túl sokért. A hangzatos szavak és a nagy horderejű bejelentések ellenére ugyanis a számok azt mutatják, egyelőre stagnálnak a két ország gazdasági kapcsolatai: Magyarország súlya egyre kisebb Kína külföldi befektetései között, és hazánk is mindinkább piacot veszít a távol-keleti országban” – írja a polgári napilap, rámutatva:  a régióban egyedül az Orbán-kormány ment bele a kínaiak pocsék üzletébe, így nekünk csak a soha meg nem térülő Budapest–Belgrád-vasút jut.

Sok sebből vérzik a projekt: uniós vizsgálat, magas költségek, megkérdőjelezhető kihasználtság, versenyképes alternatív útvonalak szerepelnek az ellenérvek között.

 

Magyar Idők: Felértékelődtünk Kína szemében

Közép-Európa különösen felértékelődött Peking szemében az elmúlt években, az Új selyemút tervében pedig Magyarországnak is fontos szerep jut – mutat rá a kormánypárti lap, amely részletesen ecseteli Kína nemzetközi szerepének az erősödését, hogy

“maga alá gyűrte” a legnagyobb vetélytársát, az USA-t “a globális hegemóniáért folytatott harcban”.

„Élre tör hazánk” – alcímmel a cikk a magyar Kína-kapcsolatok sikereit ecseteli, majd szembe állítva az ázsiai országot az Európai Unióval rámutat: „Noha az Európai Uniónak mint integrációs szervezetnek több mint 40 éve van hivatalos diplomáciai kapcsolata Kínával, a tagállamokat összetömörítő egységes viszonyrendszert a pekingi törekvések ellenére sem sikerült kialakítani az unió és a távol-keleti ország között, ez pedig nem független a brüsszeli bürokrácia „lomhaságától”, amely éles ellentétben áll a kínai kormányzatot jellemző határozott lépésektől és azok gyors végrehajtásától.”

A Kínát egész Eurázsiával összekötni szándékozó Új selyemút gazdasági övezet tervében Magyarországnak is fontos szerep jut,

méghozzá a Budapest–Belgrád vasútvonal fejlesztése miatt – szögezi le a részletes írás.

Magyar Hírlap: Vasútépítés délre: indul a közbeszerzési eljárás

A Budapest–Belgrád vasúti projekt lebonyolításával megbízott Kínai–Magyar Vasúti Nonprofit Zrt. vezérigazgatója adott interjút a Magyar Hírlapnak. Pafféri Zoltán a többi között arról beszélt, hogy az Unió közbeszerzési irányelveivel összhangban a részvétel valamennyi gazdasági szereplő részére adott. A projekt teljes beruházást foglal magában az előkészítéstől a tervezésig, a hatósági engedélyek megszerzésével, kisajátításokkal és a kivitelezéssel bezárólag.

A beruházás költségeinek nyolcvanöt százalékát a Kínai Exim Bank nyújtja hitel formájában, a fennmaradó tizenöt százalék pedig a hazai önrész. A vállalatnál többségében magyar és kínai vasúti mérnökök, illetve szakértők dolgoznak, mondta a vezérigazgató, aki fontosnak tartotta kiemelni, hogy a vasútvonal felújításával kapcsolatban az unió nem indított hazánkkal szemben kötelezettségszegési eljárást.

Zhang Songyan a vállalat kínai vezérigazgatója is nyilatkozott a lapnak, ő azt mondta, hogy

az új projekt a magyar és a kínai nép hosszú távú baráti viszonyát képviseli,

és a beruházás Magyarország számára hasznos lesz. Emellett a kelet-közép-európai együttműködés zászlóshajója ez a projekt – tette hozzá. A hitelt Kína nyújtja ugyan, de nemzetgazdasági szempontból Magyarország számára jelentős lesz a vasútépítés, hiszen bármely országból is érkezzen a nyertes ajánlattevő, hazai építőanyagokkal lehet megvalósítani a beruházást, és többségében magyaroknak nyújt a projekt munkalehetőséget. Hangsúlyozta azt is, az is pozitív hozadék, hogy Kína ezáltal nagyobb figyelmet szentel az országnak – emeli ki a szélsőjobboldali lap.

 

 

 

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .