Korábbi dolgozója beperelte a Honvédkórházat

0
79
youtube

Diplomás ápoló, ötgyermekes édesanya indított munkaügyi pert korábbi munkahelye, a Honvédkórház egyik intézete ellen. Tíz éven át dolgozott ott közalkalmazottként. Foglalkoztatása idén januárban szűnt meg, mert nem volt hajlandó honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesíteni. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele azt kéri a bíróságtól, hogy a kórház fizesse ki neki az elmaradt végkielégítését.

Az Országgyűlés tavalyi utolsó, viharosra sikeredett ülésén nem csak a túlóratörvényt és a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt fogadták el, hanem a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szólót is. Ennek az lett a következménye, hogy a honvédségnél, így a Honvédkórházban és tagintézményeiben is megszűnt annak a lehetősége, hogy valaki „civil” közalkalmazottként dolgozzon tovább.

A közalkalmazott dolgozóknak csak néhány napjuk volt arra, hogy eldönthessék, vállalják-e az új feltételeket.

Bár az ígéretek szerint honvédelmi alkalmazottként valamivel több pénzre számíthattak, mint korábban, de az új jogviszony szigorúan korlátozza véleménynyilvánítási szabadságukat (a főnöki utasítást nem bírálhatják, párt nevében és érdekében nem vállalhatnak közszereplést) és gyülekezési jogukat is. Sőt, még külföldi utazásaikat is be kell jelenteniük a főnöküknek.

Mindezekre a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele, aki nem katona, hanem betegek gyógyításával foglalkozó ápolónő, nem volt hajlandó, ezért nem fogadta el a jogviszony megváltoztatását, és nem írta alá az elé tolt nyilatkozatot. Azok, akik így tettek, nem kaptak végkielégítést a ledolgozott évek után.

A változásokról szóló minisztériumi tájékoztatóban az szerepelt, hogyha valaki nem „választja” az új, egyetlen lehetséges honvédelmi alkalmazotti jogállást, akkor foglalkoztatása a „törvény erejénél fogva” megszűnik, és hogy ilyen esetben végkielégítés meg felmentési időre járó pénz nem jár.

Csakhogy a törvény egyetlen szóval sem mondja, hogy ilyen esetben annak erejénél fogva szűnne meg a jogviszony és ne járna végkielégítés. Sőt, hasonló átalakításra – vagyis civil munkaviszonyból egyfajta közszolgálati jogviszonyra való módosításra – sok más területen sor került a kormányzati igazgatástól a rendőrségig, és mindenhol járt végkielégítés.

Éppen ezért az évtizedes munkavégzés után méltánytalannak tartotta az elbocsátott ápoló, hogy a mintegy 800 ezres végkielégítését nem kapta meg, és a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult. A jogvédő szervezet elvállalta az egészségügyi dolgozó képviseletét a munkaügyi perben.

„Felfoghatatlan, hogy amikor az egészségügy vészes munkaerőhiánnyal küzd, bürokratikus pótcselekvések miatt miért kell felkészült szakembereket elbocsátani.

De ha már megtörténik, vajon miért nem lehet azt méltányosan tenni? Tízévnyi, fizikailag és lelkileg is nehéz közalkalmazotti munka után kötelezően háromhavi illetménynek megfelelő végkielégítés dukál. Sok mindent elárul az egészségügyi bérekről az összeg: ez ügyfelünk esetében kevesebb, mint 800 ezer forintot jelent. Mi ennek megállapítását kérjük a bíróságtól” – nyilatkozta Tóth Balázs, az ápolónő ügyvédje.

A Magyar Helsinki Bizottság a fenti ügyön kívül igény esetén ingyenes jogi segítséget, kapacitástól függően ügyvédi képviseletet is nyújt minden olyan volt honvédségnél dolgozott közalkalmazottnak, aki nem írta alá az új viszonyról szóló jognyilatkozatot, és ezért elesett a neki járó végkielégítéstől. A helyzet ugyanis egyszerre törvénysértő, a többi jogviszonyhoz képest diszkriminatív és méltánytalan minden olyan munkavállalóval, aki azért vesztette el korábbi munkáját, mert az alapjogainak egyoldalú korlátozását nem fogadta el. Nincs az rendben, hogy tisztességes munkát végzett emberek nem kapnak végkielégítés évtizednyi vagy hosszabb idő után sem.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez a weboldal az Akismet szolgáltatását használja a spam kiszűrésére. Tudjunk meg többet arról, hogyan dolgozzák fel a hozzászólásunk adatait..