Kezdőlap Címkék Honvédkórház

Címke: Honvédkórház

Korábbi dolgozója beperelte a Honvédkórházat

0

Diplomás ápoló, ötgyermekes édesanya indított munkaügyi pert korábbi munkahelye, a Honvédkórház egyik intézete ellen. Tíz éven át dolgozott ott közalkalmazottként. Foglalkoztatása idén januárban szűnt meg, mert nem volt hajlandó honvédelmi alkalmazotti jogviszonyt létesíteni. A Magyar Helsinki Bizottság ügyfele azt kéri a bíróságtól, hogy a kórház fizesse ki neki az elmaradt végkielégítését.

Az Országgyűlés tavalyi utolsó, viharosra sikeredett ülésén nem csak a túlóratörvényt és a közigazgatási bíróságokról szóló törvényt fogadták el, hanem a honvédelmi alkalmazottak jogállásáról szólót is. Ennek az lett a következménye, hogy a honvédségnél, így a Honvédkórházban és tagintézményeiben is megszűnt annak a lehetősége, hogy valaki „civil” közalkalmazottként dolgozzon tovább.

A közalkalmazott dolgozóknak csak néhány napjuk volt arra, hogy eldönthessék, vállalják-e az új feltételeket.

Bár az ígéretek szerint honvédelmi alkalmazottként valamivel több pénzre számíthattak, mint korábban, de az új jogviszony szigorúan korlátozza véleménynyilvánítási szabadságukat (a főnöki utasítást nem bírálhatják, párt nevében és érdekében nem vállalhatnak közszereplést) és gyülekezési jogukat is. Sőt, még külföldi utazásaikat is be kell jelenteniük a főnöküknek.

Mindezekre a Magyar Helsinki Bizottság ügyfele, aki nem katona, hanem betegek gyógyításával foglalkozó ápolónő, nem volt hajlandó, ezért nem fogadta el a jogviszony megváltoztatását, és nem írta alá az elé tolt nyilatkozatot. Azok, akik így tettek, nem kaptak végkielégítést a ledolgozott évek után.

A változásokról szóló minisztériumi tájékoztatóban az szerepelt, hogyha valaki nem „választja” az új, egyetlen lehetséges honvédelmi alkalmazotti jogállást, akkor foglalkoztatása a „törvény erejénél fogva” megszűnik, és hogy ilyen esetben végkielégítés meg felmentési időre járó pénz nem jár.

Csakhogy a törvény egyetlen szóval sem mondja, hogy ilyen esetben annak erejénél fogva szűnne meg a jogviszony és ne járna végkielégítés. Sőt, hasonló átalakításra – vagyis civil munkaviszonyból egyfajta közszolgálati jogviszonyra való módosításra – sok más területen sor került a kormányzati igazgatástól a rendőrségig, és mindenhol járt végkielégítés.

Éppen ezért az évtizedes munkavégzés után méltánytalannak tartotta az elbocsátott ápoló, hogy a mintegy 800 ezres végkielégítését nem kapta meg, és a Magyar Helsinki Bizottsághoz fordult. A jogvédő szervezet elvállalta az egészségügyi dolgozó képviseletét a munkaügyi perben.

„Felfoghatatlan, hogy amikor az egészségügy vészes munkaerőhiánnyal küzd, bürokratikus pótcselekvések miatt miért kell felkészült szakembereket elbocsátani.

De ha már megtörténik, vajon miért nem lehet azt méltányosan tenni? Tízévnyi, fizikailag és lelkileg is nehéz közalkalmazotti munka után kötelezően háromhavi illetménynek megfelelő végkielégítés dukál. Sok mindent elárul az egészségügyi bérekről az összeg: ez ügyfelünk esetében kevesebb, mint 800 ezer forintot jelent. Mi ennek megállapítását kérjük a bíróságtól” – nyilatkozta Tóth Balázs, az ápolónő ügyvédje.

A Magyar Helsinki Bizottság a fenti ügyön kívül igény esetén ingyenes jogi segítséget, kapacitástól függően ügyvédi képviseletet is nyújt minden olyan volt honvédségnél dolgozott közalkalmazottnak, aki nem írta alá az új viszonyról szóló jognyilatkozatot, és ezért elesett a neki járó végkielégítéstől. A helyzet ugyanis egyszerre törvénysértő, a többi jogviszonyhoz képest diszkriminatív és méltánytalan minden olyan munkavállalóval, aki azért vesztette el korábbi munkáját, mert az alapjogainak egyoldalú korlátozását nem fogadta el. Nincs az rendben, hogy tisztességes munkát végzett emberek nem kapnak végkielégítés évtizednyi vagy hosszabb idő után sem.

A sürgősségi osztályok problémája országos

Végtelenségig nem lehet túlterhelni az orvosokat, a Magyar Orvosi Kamara (MOK) évtizedek óta hangoztatja, hogy az orvos is ember, és a teljesítőképességnek van határa. Az orvosok hivatástudatával sem szabad visszaélni, mert ez a betegeknek és az orvosoknak egyaránt rizikót jelent – mondta el a Független Hírügynökségnek Éger István, a MOK elnöke, akit annak kapcsán kérdeztük, hogy a Honvédkórház sürgősségi osztályán uralkodó állapotok miatt a kamara budapesti területi szervezete nyílt levelet írt a főpolgármesternek és a két illetékes miniszternek.

A Honvédkórház orvosai nevében a honvédelmi és az egészségügyért felelős miniszternek, valamint a főpolgármesternek címzett drámai hangú levél a sürgősségi ellátás biztonságos működését garantáló, halaszthatatlan intézkedéseket sürgeti. Az nem lehet megoldás – írják -, hogy szükséges szakképzettséggel, tapasztalattal nem rendelkező orvosokat – más osztályok működésének rovására – átirányítsanak a sürgősségire.

Elsőrendű feladat lenne „a betegút szervezetlenségének megszüntetése, ami miatt sürgősségi ellátásra jelentkeznek olyan betegek, akiknek ellátása más betegutat igényel, az aggódó hozzátartozók tájékoztatásának megszervezése, az egészségügyi dokumentáció vezetésének megszervezése,

korszerű adatrögzítési feltételek biztosításával, megfelelő számú szakdolgozó és más kisegítő személyzet biztosítása, az ellátandó betegszám meghatározása a rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételekhez igazítottan”.

A budapesti orvosok szakmai érdekképviseletének az a lépése, hogy a nyilvánosságot bevonva forduljanak az illetékesekhez, a Magyar Orvosi Kamara tudtával és egyetértésével történt. A Honvédkórház sürgősségi osztályán már annyira égető a helyzet, hogy rendkívül gyors megoldásra van szükség, de ez nemcsak helyi, hanem országos probléma – hangsúlyozta Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke, aki mentőorvosként a saját bőrén is tapasztalja a sürgősségi ellátás anomáliáit.

Szerinte azonban a rendszer problémáit nem lehet egy-két azonnali intézkedéssel megoldani, bár ezekre is sürgősen szükség lenne. Az alapoktól kellene kezdeni, vagyis a lakosság felvilágosításával, hogy a legalapvetőbb egészségügyi ismeretekkel mindenki tisztában legyen. Éger István úgy látja és naponta tapasztalja, hogy hazánkban e téren nagyon nagy az elmaradottság. Mint elmondta,

a kamara több mint egy évtizede küzd azért, hogy az iskolákban egészségtant oktassanak a gyerekeknek, de eddig nem sikerült eredményt elérniük.

Szerinte ugyanis az alapismeretek hiánya az egyik fő oka annak, hogy a sürgősségi osztályokon a betegek 60-70 százaléka nem indokoltan veszi igénybe a speciális ellátást. Felvetésünkre, hogy napjainkban ezt inkább talán a szakrendelések túlterheltsége és a vizsgálatok hosszú várakozási ideje okozhatja, hiszen ugyanazokat a vizsgálatokat, amikhez a szakrendelőkben hónapok alatt tudnak a betegek hozzájutni, a sürgősségin néhány óra elvégzik, nem beszélve arról, hogy az időpontra való várakozás alatt a betegek állapota rosszabbodik és valóban sürgősségi ellátásra szorulnak, Éger István így válaszolt: Generálisan ezt nem lehet kimondani, de kétségtelen, hogy számos ilyen eset van.

Bizonyos területeken, mint például a képalkotás (MR), előfordul, hogy a vizsgálatra esetleg hónapokat kell várni, ezért nem ritka, hogy a betegek a kerülő utakat választják. Ez is egy rendszerhiba.

A budapesti szervezet nyílt levele a Honvédkórházban kialakult helyzetre hívja fel a figyelmet, ami része annak a problémahalmaznak, amivel kapcsolatban számos tárgyaláson, levelezésen és egyeztetésen vannak túl – mutatott rá.

Azt mondta: „Ez is beletartozik a MOK stratégiájába, ami két évvel ezelőtt elkezdtünk azzal, hogy felmértük a sürgősségi osztályok szakorvos ellátottságát. Kiderült, hogy ez a szükségeshez képest körülbelül 25 százalékos.

Hatszáz helyett mintegy száznegyven sürgősségi szakorvos állt rendelkezésre, és ezek az arányok érvényesek ma is.”

A jelenség nem egyedi és nem csak budapesti, az országban még sok helyen hasonló a sürgősségi ellátás helyzete. Az persze nem véletlen, hogy a problémák a Honvédkórházban „buknak ki”, hiszen ez Budapest és egyben az ország legfrekventáltabb, legnagyobb ellátó helye, ahol a forgalom olyan nagy, hogy ez önmagában is komoly rizikó-faktor, mivel az ellátás nehézségei koncentráltabban jelentkeznek. A másik fontos tényező, hogy

a  Honvédkórházban megvan az érintettek „kritikus tömege”, vagyis az orvosok, az egészségügyi szakszemélyzet létszáma elegendő ahhoz, hogy összefogjanak és tiltakozni merjenek.

De az összefogás másutt is létrejöhet, ahol elegen vannak, például legutóbb az ajkai kórházban – emelte ki.

A budapesti kamara levele utalást tartalmaz arra vonatkozóan is, hogy a beteggel közvetlenül találkozó orvos viseli az etikai és büntetőjogi felelősséget az ellátás biztonságáért, megfelelőségéért, és ki van téve a nyilvános megaláztatásoknak (pl. a Facebookon) is. A szükséges intézkedések megtételét arra hivatkozva is sürgetik, hogy

nem szabad elfeledkezni arról, az orvos is ember.

Nem nehéz kikövetkeztetni, hogy az orvosi hivatás presztízsét is rombolja, ha az ellátásban zavarok vannak.

Sajnos nem új keletű dolog, hogy a betegek az orvosok ellen fordulnak és fordítva – ismerte el Éger István. Mindkét oldalról kikerülnek minősíthetetlen stílusú és hangvételű megnyilvánulások a közösségi média felületeire. Éppen most egy ilyen eset miatt nyilatkozatban határolódott el a MOK  egy Facebook-bejegyzésében magáról teljesen megfeledkezett és emberi mivoltából kivetkőzött orvostól – utalt rá. Véleménye szerint a közösségi média alkalmas a hangulatkeltésre, de a magasabb szintű problémamegoldásnak nem fóruma.

Attól a céltól, hogy elegendő számú, tisztességesen megfizetett orvos, nővér, egészségügyi szakszemélyzet, megfelelő tárgyi eszközrendszer álljon rendelkezésre és biztonságos, közfinanszírozott ellátást garantáljon, sajnos jelenleg nagyon messze vagyunk

– értékelte a helyzetet az orvoskamara elnöke.

Érdeklődésünkre, hogy milyen választ várnak a nyílt levélre, a MOK elnök elmondta: Tarlós István főpolgármestertől közvetlen ráhatás kevésbé várható, a két tárcavezetőtől viszont mindenképpen gyors reagálásra számítanak.

Kérdésünkre Éger István elmondta, nem tud arról, hogy a Honvédkórházban a mostani tiltakozás bármilyen összefüggésben lenne Zacher Gábor korábbi főorvos távozásával illetve utódjának személyével és tevékenységével sem pro, se kontra. Elég belterjes szakmáról van szó, de sem ebből a körből, sem máshonnét nem jutott el hozzá információ erre vonatkozóan.

Életveszélyben a beteg, mégse tehet semmit?

Az ügyvéd szerint álomvilág, a Honvédkórház volt főigazgatója szerint viszont kell lennie lehetőségnek bírósági úton annak kimondatására, hogy nem felel meg a feltételeknek egy kórház működése. Közben szaporodnak a műhiba-keresetek a Honvédkórházban.

Kritikus a helyzet a Honvédkórház Sürgősségi osztályán (SBO), a múlt héten 112 orvosról esett szó, akik bejelentették, hogy nem hajlandók önkéntesen és ingyen túlmunkát végezni, majd „a személyügyi és tárgyi krízis miatt” dr. Zacher Gábor, az osztályt vezető főorvos is beadta felmondását. Azóta kiderült, hogy „csak” 42-en tagadták meg a fizetség nélküli túlmunkát. A betegek rettegnek, az intézmény viszont közleményt adott ki, hogy minden rendben a kórházban, és az OMSZ volt főigazgatója személyében már meg is találták az osztály új vezetőjét is. Hasonlóképpen reagált a Honvédelmi Minisztérium is.

A Népszava értesülése szerint

már szeptemberre se sikerült a szükséges számú orvost megtalálni

az ügyeleti műszakokra.

Az orvosok munkamegtagadását konkrétan az váltotta ki, hogy a kórház nem fizette ki nekik az előző időszakban teljesített, önként vállalt túlórákat, így havi 50-60 ezer forinttal kevesebb fizetést vihettek haza. Ugyanakkor az is kiderült, hogy az elmúlt hónapokban kilenc orvos adta be a felmondását.

A hullámok még magasabbra csaptak, amikor Zacher Gábor, az SBO vezető főorvosa is bedobta a törülközőt.  A hvg.hu-nak így nyilatkozott: Hatalmas terhelés nehezedett a sürgősségi osztályra, leamortizálódott a felszerelés, olyan mennyiségű beteget kellett ellátni, amiért a személyügyi minimumfeltételek 60 százalékával egy centrum nem tud felelősséget vállalni. „Nem tudok elszámolni a lelkiismeretemmel, hogy ilyen állományprobléma, ilyen felszerelésügyi gondok mellett a betegellátást folytassam” – indokolta „felállását” a főorvos.

Zacher a PwC szakmai fórumán adott interjújában még tovább borított: a nyilatkozatot ugyan később visszavonta, azért elterjedt a nyilvánosságban. Szerinte

be kell dőlnie az egészségügyi rendszernek ahhoz,

hogy lényeges változás bekövetkezhessen, s ehhez már közel állunk – vélekedett. Az orvosi döntések tíz százaléka biztosan félremegy, de ezt az orvostársadalom nem hajlandó elismerni. Az egyik leggázabb a magyar orvostársadalom, ami létezik – fogalmazott.

A fórumról a Youtube-ra felkerült videót azóta Zacher Gábor kérésére eltávolították.

Információk szerint a Hovédkórház sürgősségi osztályán a hiányzó orvosokat rezidensek, és sürgősségi gyakorlattal nem rendelkező más orvosok helyettesítik. Ezzel összefüggésben Zacher Gábort is meglepte, amikor megtudta, hogy a kórházban már a felmondás pillanatától kezdve nem tartanak igényt a munkájára. Bár arra számított, hogy október végéig még ellátja feladatát, de kiderült: a felmondási idejét sem kell letöltenie.

A kórház közleményéből tudható, hogy dr. Zacher Gábor szerződése az idén év végén lejárt volna, és az intézmény nem szándékozott ezt meghosszabbítani.

Zacher Gábor több helyen is elmondta, egyelőre nem tudja, mihez kezd a jövőben, több megkeresést is kapott. A Független Hírügynökség érdeklődésére, hogy mivel tölti hirtelen szabaddá vált napjait, részletesebben nem kívánt válaszolni, csak annyit tett hozzá, hogy

ez a családjára és a barátaira tartozik, a nyilvánosságra nem.

Felvetődik a kérdés, hogy mit tehet a páciens, ha egy kórház vagy annak valamely részlege de facto működésképtelené válik, s előállhat az a helyzet, hogy életveszélyt eredményez oda bevonulni betegként. Ábrahám László, az orvosi ügyekre specializálódott ügyvéd azt válaszolta kérdésünkre, hogy „álomvilág” Magyarországon

annak kimondatása bírósággal, hogy ilyen állapot állott elő valamely intézményben.

A Honvédkórház egyik volt főigazgatója szerint viszont kell, hogy legyen módja annak, kényszerítsék ki bíróság útján annak megállapítását, nem felel meg a működési feltételek minimumának egy intézmény. László Imre (a DK szakpolitikusa) ehhez hozzátette: abban nem biztos, hogy lenne olyan bíróság, amely meg is tenné ezt. Az viszont egyértelmű, hogy jogszabály írja elő, hogy ilyen esetben az ÁNTSZ-nek

fel kell függesztenie a kórház működését

– mondta.

A beteg pedig nehéz helyzetben van, mert hiába tudja, hogy például a Honvédkórház SBO-ján minden bizonnyal a kritikus szint alá csökkent a személyzeti és műszerezettségi helyzet, a területi ellátási kötelezettség megszabja a lehetőségeket – mondta László Imre. Ez alól akkor lehet eltérni, ha egy másik intézmény ad befogadó nyilatkozatot, ám a többi kórházban is nagy problémák vannak a létszámmal (is), ezért

túl sok lehetősége nincs a páciensnek

– fűzte hozzá.

Mindeközben arról számolt be Ábrahám László, hogy csak az elmúlt hetekben egyedül az ő irodája négy megbízást kapott a Honvéd SBO-jával kapcsolatos esetek miatt.

Osváth Sarolta-Bak Mihály

Zacher Gábor vagy felmondott, vagy nem

0

A hvg.hu írta meg, hogy a Honvédkórház sürgősségi osztályát vezető Zacher Gábor felmondott, erről azonban Zacher nem tud, a Honvédelmi Minisztérium pedig azt közölte, hogy híresztelésről és ismételt hangulatkeltésről van szó.

Az ügy előzménye még januárra nyúlik vissza, amikor egy háziorvos elmondása szerint Zacher Gábor érdemi vizsgálat nélkül küldött haza egy beteget a Honvédkórház sürgősségi ügyeletéről. A háziorvos vérmérgezés gyanújával utalta a kórházba a beteget, ám ott csak átkötözték a sebét és fájdalomcsillapítási tanácsokat adtak neki, majd hazaküldték.

Az idős nő másnap rosszul lett, és mire a mentő kórházba szállította, kómába esett. Ott már nem tudtak rajta segíteni, meghalt.

A háziorvost felháborította az eset, szeretett volna belenézni néhai betege kórházi papírjaiba, de a kórház ezt nem tette lehetővé a számára.

Az ügy a múlt héten került nyilvánosságra, ma délután pedig a hvg.hu arról írt, hogy ezt követően és ettől nem függetlenül, felkínálták a Honvédkórház sürgősségi osztályát vezető Zachernek a lemondás lehetőségét, amit ő elfogadott.

A Zoom.hu ezzel szemben úgy értesült, hogy Zacher Gábor olyannyira nem tud arról, hogy lemondott volna, hogy állítása szerint továbbra is ő vezeti a Honvédkórház sürgősségi osztályát.

Az MTI a Honvédelmi Minisztérium  közleménye alapján a következőket hozta a nagyközönség tudomására: „A Honvédelmi Minisztérium visszautasítja mindazokat a híreszteléseket, amelyeket az MH Egészségügyi Központ Sürgősségi Betegállátó Centrumával kapcsolatban terjesztenek egyes médiumok.

Dr. Zacher Gáborral, az MH Egészségügyi Központ (Honvédkórház) Sürgősségi Betegellátó Centrum (SBC) osztályvezető főorvosával szemben

töretlen a Honvédelmi Minisztérium és kórház vezetésének bizalma, a kórházi szakmai munkájával elégedettek,

és a továbbiakban is az SBC vezetőjeként számítanak rá.”

Röviden összefoglalva: egy ember meghalt, a bizalom töretlen, a szakmai munkával elégedettek. Ennél fogva – legalábbis, ha az utolsó változat érvényes – nem ajánlották fel Zachernek a lemondást, amit ő nem is fogadott el.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!