Kínai békegalamb Ukrajna fölött?

0
372
x.com

Li Huj kínai diplomata, Hszi Csin-ping elnök különmegbízottja körutat tett a két háborúskodó országban, Brüsszelben és néhány uniós állam fővárosában, hogy felmérje egy fegyverszünet esélyeit, és nem sok jót tapasztalt.

A politikai megoldás egyre távolodni látszik miközben Macron francia elnök már azt javasolta, hogy a NATO tagállamok küldjenek csapatokat Ukrajnába. Ettől Biden amerikai elnök és Scholz német kancellár ugyan elhatárolta magát, de Putyin szóvivője, Peszkov szerint ez háborút jelenthetne Oroszország és a NATO között. Putyin közölte: bevetné az atomfegyvert is “Oroszország védelmében”. Az orosz elnök Oroszország részének tekinti a meghódított ukrán tartományokat is.

Weimari háromszög: ne hagyjuk Oroszországot győzni!

Berlinben a német kancellár, a francia elnök és a lengyel miniszterelnök vitatta meg Ukrajna helyzetét, amely mind drámaibb hiszen egyre nagyobb a hiány katonákban és fegyverekben, és a külföldi segítség is akadozik. Scholz kancellár hangsúlyozta: hogyha kell, akkor a világpiacról vásárolnak fegyvereket Ukrajna támogatására. Csehország már közölte: 800 ezer tüzérségi lövedéket vásárol a világpiacon, hogy ily módon támogassa Ukrajnát.

Olaszország viszont attól tart, hogy a NATO csapatok jelenléte a harmadik világháborúhoz vezethetne:

“Segíteni kell Ukrajnát abban, hogy védekezzen az orosz agresszió ellen, de a NATO belépése az Oroszország elleni háborúba a harmadik világháborúval fenyeget”

– hangsúlyozta Antonio Tajani olasz külügyminiszter.

Zelenszkij ukrán elnök szerint

“Már folyamatban is van a harmadik világháború, és Putyin nem áll le addig ameddig le nem győzik.”

Csakhogy Ukrajna katonai győzelmét Oroszország fölött egyre kevesebb katonai szakértő tekinti realitásnak hiszen az erőviszonyok Putyinnak kedveznek.

Ferenc pápa ezért is jelentette ki néhány nappal ezelőtt, hogy “nem szégyen felmutatni a fehér zászlót”, és hogy “mindenképp tárgyalni kellene a béke érdekében.”

Jelenleg erre Ukrajna vezetői és az Európai Unió nem áll készen, de a döntést az Egyesült Államokban hozzák meg. Biden elnök leváltotta Victoria Nulandot, azt a külügyi államtitkárt, aki a háborús politikát képviselte Ukrajnában. Victoria Nuland volt az, aki egy gyenge pillanatában elárulta, hogy az Egyesült Államok 5 milliárd dollárt költött arra, hogy megbuktassa az oroszbarát rendszert Kijevben.

“Trump egy centet sem adna Ukrajnának”

Ezt mondta Orbán Viktor, aki Floridában tárgyalt az Egyesült Államok ex elnökével. Trump az ukránok feje fölött tárgyalna Putyinnal, és ily módon vetne véget a háborúnak. John Bolton Trump egykori nemzetbiztonsági tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy az ex elnök hogyha visszakerülne a Fehér Házba, akkor közvetlenül tárgyalna az USA ellenfeleivel: Putyin orosz elnökkel, Hszi Csin- ping kínai államfővel, az iráni vezetőkkel és Kim Dzsong Un észak-koreai diktátorral.

Az USA 2021-ben nyilvánította stratégiai ellenfélnek Kínát és Oroszországot, Biden kezdettől fogva hidegháborús politikát folytat.

Ezt a republikánusok elvetik, és megpróbálnak valamiféle modus vivendit találni Kínával és Oroszországgal. Kissinger ex külügyminiszter, aki tető alá hozta az USA – kínai együttműködést 1972-ben, még százéves korában is elrepült Pekingbe, hogy megpróbálja helyrehozni az amerikai-kínai kapcsolatokat. Az együttműködésnek hála Kína a világ második számú nagyhatalma lett, és Hszi Csin-ping elnök emiatt jelentette be, hogy Peking G2- es világot akar vagyis olyat, melyet az Egyesült Államok és Kína együtt irányít. Washingtonban erről egyelőre hallani sem akarnak, de az 1,4 milliárd lakosú Kína GDP-je még mindig kétszer olyan gyorsan növekszik mint a 330 milliós Egyesült Államoké.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .