Azt állítja az amerikai kémelhárítás, és természetesen cáfolja mind Kína mind pedig Kuba, hogy az Egyesült Államoktól 90 mérföldre lévő szigetországot kémtámaszpontként használja Kína. Nemrég Peking vendége volt Kuba első embere, aki pénzt kért a válságban levő Karib tengeri szigetország támogatására.
Kína már régóta folytat hírszerző tevékenységet Kubában, és erre 2019-ben rá is erősített – nyilatkozta a Biden kormányzat egy magasrangú tisztviselője, aki nem kívánta megnevezni magát.
A nyilatkozat előzménye az, hogy a Wall Street Journal közölte: értesülései szerint a kínaiak elektronikus kémközpontot hoztak létre Kuba területén. Havannában a kubai külügyminiszter egyik helyettese sietett cáfolni az amerikai lap értesülését mondván
“Kuba ellenez minden külföldi katonai tevékenységet Latin Amerikában.”
Ez finom célzás arra, hogy az Egyesült Államoknak számos támaszpontja van Latin Amerikában, melyet az USA a Monroe doktrína értelmében saját vadászterületének tekint. 1961-ben az Egyesült Államok világháborúval fenyegette meg a Szovjetuniót, ha nem vonja ki nukleáris robbanófejjel felszerelt rakétáit Kuba területéről. Hruscsov, a Szovjetunió akkori vezetője engedett az amerikai nyomásnak, és bele is bukott a válságba 1964-ben.
Kuba első embere nemrég Kínában tett látogatást, ahol Hszi Csin-ping elnök támogatást ígért a súlyos gazdasági válság elhárítására. Konkrétumokat egyik fél sem közölt, de közismert, hogy a kínaiak – éppúgy mint minden más nagyhatalom – kérni is szoktak valamit cserében.
Csakhogy eddig nem nagyon voltak eredményesek a kémkedésben – mondta a Biden kormányzat magasrangú tisztviselője a sajtónak Washingtonban: ”folyamatos a kínai hírszerzés működése Kubában, nem történt semmiféle nagy fordulat. Már a Trump kormányzat is tett lépéseket ebben az ügyben, de ez nem volt elegendő. Mi azonban direkt módon fellépünk az ilyen ügyekben. Az erőfeszítéseink ezen a téren eredményt hoztak, és lelassították a kínaiak előrenyomulását ezen a téren. A kínaiak egyáltalán nem tartanak ott, ahol szeretnének” – idézi a magát megnevezni nem kívánó magasrangú amerikai kormány tisztviselőt a CNBC gazdasági portál.
Blinken Pekingben
Június 18- án érkezik az amerikai diplomácia vezetője a kínai fővárosba. Korábban is várták már, de akkor a tragikomikus kém léggömb botrány megakadályozta Tony Blinken amerikai külügyminiszter látogatását Kínában. Májusban viszont be nem jelentett látogatást tett Pekingben William Burns, a CIA igazgatója. Ő rutinos diplomata hiszen korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt. Tárgyalásairól csak utólag adott hírt a Washington Post, de a lap felhívta a figyelmet arra, hogy a CIA igazgató pekingi útja után jelentette ki Biden elnök, hogy “megkezdődhet az olvadás az Egyesült Államok és Kína kapcsolatában.”
Bidentől azt is megkérdezte az amerikai sajtó, hogy mikor találkozik Hszi Csin-ping elnökkel. Az USA elnöke annyit mondott, hogy
“lesz ilyen találkozó, de nem lehet még tudni, hogy pontosan mikor.”
A G20 csúcstalálkozón Indiában ősszel találkozhat egymással a világgazdaság két legnagyobb hatalmának vezetője, de ehhez nyilván az is szükséges, hogy sikerrel járjon Tony Blinken pekingi missziója.
