Kezdőlap Címkék Kuba

Címke: kuba

Orosz hadihajók Kubában

0

A Kazan atomtengeralattjáró és az Admiral Gorskov fregatt vesz részt a hadgyakorlaton, amely a Karib tengeren folyik egyidőben egy nagy orosz-fehérorosz erődemonstrációval, melyen atomfegyvereket hordozó repülőgépeket és rakétákat is kipróbálnak.

A kubai hadügyminisztérium az orosz hadiflotta “baráti látogatásával” kapcsolatban hangsúlyozta, hogy a fedélzetükön nincsenek nukleáris fegyverek.

Moszkva nem értesítette Washingtont erről éppúgy mint a Florida pártjai mentén cirkáló Cirkon hadihajóról, amely felkeltette a Pentagon figyelmét is, és ezért amerikai hadihajókat küldtek a helyszínre.

Putyin elnök a hétvégén arról beszélt, hogy

“folyamatosan felülvizsgálják az orosz nukleáris doktrínát.”

Majdnem világháború lett 1961-ben

A Szovjetunió nukleáris robbanófejjel ellátott rakétákat telepített Kuba szigetére azt követően, hogy ott diadalmaskodott Fidel Castro kommunista forradalma. Kennedy elnök felszólította a Szovjetuniót, hogy vonja ki rakétáit Kubából, és miután ezt Hruscsov kezdetben megtagadta, hajóblokádot rendelt el a Karib tengeren Kuba körül. Kennedy elnök azért vállalta fel a világháborús kockázatot, mert a Kubából kilőhető rakéták olyan gyorsan érhetnék el az amerikai stratégiai célpontokat, hogy az amerikai hadseregnek nem lenne ideje arra reagálni.

Hruscsov meghátrált, és nem sokkal később meg is bukott: 1964-ben távozott a Szovjetunió éléről.

Putyin most is hivatkozik a kubai példára: ma Oroszország tart attól, hogy Ukrajnában az Egyesült Államok olyan rakétákat helyezhet el, amelyek olyan gyorsan érnék el a stratégiai célpontokat orosz területen, hogy nem lenne idő reagálni rá.

Putyin Ukrajna elleni támadása előtt folytak erről tárgyalások az USA és Oroszország között, de nyilvánvalóan nem vezettek eredményre.

Most az oroszok arra hivatkoznak, hogy nem vonulhatnak ki Ukrajna északi és keleti területeiről, mert akkor ott az USA támadó rakétákat helyezne el, amely felborítaná a stratégiai egyensúlyt a két nagyhatalom között. Már Obama elnök tudatta Putyinnal, hogy Oroszország immár nem világhatalom vagyis stratégiai egyensúlyról beszélni már értelmetlen. Oroszország GDP-je az amerikainak az egytizedét sem éri el vagyis képtelen olyan erős hadsereget fenntartani, amely egyenrangú lehetne a NATO-val. Minthogy a NATO sokkal erősebb a konvencionális fegyverek esetében, ezért Oroszország a nukleáris fegyverzetben vélheti felfedezni a hátrány kiegyensúlyozását. Nukleáris robbanó töltetek tekintetében Oroszország még fölényben van, más kérdés, hogy ezek bevetése sűrűn lakott  területeken öngyilkos politika lenne. Ezért kapitulált Gorbacsov a nyolcvanas évek végén pedig akkor a Szovjetuniónak sokkal erősebb hadserege volt mint ma Putyinnak.

Hogy kerül egy kubai sebész a Santa Maria degli Ungheresi kórházba Olaszországban?

500 kubai orvos nélkül nem működne az egészségügyi hálózat Calabriában, Olaszország déli részén, ahol riasztóan nagy az orvoshiány.

“Olaszországban jó az orvosi technológia és jók az orvosok. Csak épp kevés van belőlük. Mi pedig odamegyünk, ahol hiány van orvosokból”- mondja a 38 éves Asbel Diaz Fonseca kubai doktor, aki egy sebész csapatot vezet a Santa Maria degli Ungheresi kórházban Calabria tartományban.

Decemberben sztrájkoltak itt is az egészségügyi hálózat dolgozói, mert a Meloni kormány nehéz pénzügyi helyzetében a nyugdíjak csökkentését tervezi. Olaszország költségvetési hiánya és államadóssága krónikus problémákkal küszködik, és ezt próbálja enyhíteni Giorgia Meloni kormánya a nyugdíj reformmal. Csakhogy a Covid pandémia telibe találta Olaszországot, és ennek következtében több mint 11 ezren hagyták el az egészségügyi közszolgálatot 2021 óta. Hova mennek az orvosok és az ápolók? A magánszektorba vagy külföldre.

A kórház, ahol a kubai sebész dolgozik, 200 ezer ember egészségügyi ellátásáért felelős, de az óriási hiány orvosokban és ápolókban elfogadhatatlan körülményeket hozott létre.

Ezért a tartományi önkormányzat Kubához fordult, ahol a legkiválóbb orvos képzés működik egész Latin Amerikában.

Szerződés alapján 500 kubai doktor érkezett Dél Olaszországba, ahol az időjárás nem okoz számukra nagy problémát. A nyelv sem hiszen a spanyol és az olasz elég közel áll egymáshoz.

A Santa Maria degli Ungheresi kórházban immár 18 kubai orvos dolgozik, akiket kezdetben eléggé szkeptikusan fogadtak az olasz kollégák. Miután a kubai doktorok villámgyorsan megtanultak olaszul, hamar kiderült, hogy tévedtek: a kubai kollégák szakmai színvonala nem  alacsonyabb az olasznál, és a külföldi doktorok igen lelkesen dolgoztak, mert a hazainál jobb kórházi technológiára találtak, és magasabb fizetéshez jutottak.

“A kubaiak olyanok számunkra mint az oxigén” – nyilatkozta lelkesen egy olasz orvos a londoni Guardian tudósítójának.

A kubai kormány szép összeghez jut az orvosok exportjából ráadásul kemény valutában. Korábban a kubai doktorok nagy számban dolgoztak Venezuelában , de az ottani rendszer a csőd szélén táncol , ezért Havanna új piacot keresett az orvos exportra.

Calabria önkormányzatának jobboldali vezetőjét sokan bírálták azért, mert a kommunista Kubából hívott orvosokat, de a kedvező tapasztalatok mindenkit meggyőztek, ezért a szerződést Calabria és Kuba között 2025 végéig meghosszabbították.

Külföldi orvosokkal akarja javítani az egészségügy helyzetét Macron francia elnök is

Sajtóértekezletén a francia államfő elismerte, hogy kialakultak “egészségügyi sivatagok” az ország területén, ahol igen nehéz megfelelő ellátáshoz jutni a közelben, mert a kórházakban kevés az orvos és az ápoló. A helyzet javítására Emmanuel Macron közölte: új törvénnyel könnyítik meg  a külföldi orvosok alkalmazását a francia kórházakban, mert ily módon a páciensek  jobb ellátáshoz juthatnának.

Mit jelent ez a gyakorlatban? Az új kormány különleges tartózkodási engedélyt ad a külföldi orvosoknak, akik így könnyebben vállalhatnak munkát Franciaországban. Az egykori francia gyarmatokon az orvosképzés nagyon hasonló az anyaországhoz, így az átállás nem okoz gondot. Macron bírálói viszont felvetik: olyan országokból jönnek ezentúl nagy számban orvosok, ahol sokkal nagyobb a hiány, és ahol az egészségügyi hálózat elemi gondokkal küszködik Afrikában. A közszolgálati RFI ismertet egy szenegáli példát: Mamadou Demba Ndour doktor telefonja állandóan csöng, mert ő az egyetlen szülész – nőgyógyász egy vidéki kórházban Dakartól, a fővárostól 600 kilométerre. Évente több mint ezer szülést vezet le Szenegál elmaradott tartományában. Mi lesz, ha ő is eljön?

“Fényévekre vagyunk Európától, Szenegálban vidéki kórházban dolgozni az szerzetesi önfeláldozást követel meg. A technikai felszerelés elavult, a fizetés szánalmasan alacsony”

– vázolja fel a helyzetet a középkorú doktor Szenegálban. Aki lehet, hogy Franciaországban folytatja.

26 ezer külföldi orvos dolgozik jelenleg a francia egészségügyben , ez 11,5%-ot jelent, de a valóságban az arány magasabb, mert sokan közülük már megkapták a francia állampolgárságot. A döntő többségük az egykori francia gyarmatokról érkezik: az első helyen a Maghreb államok állnak – Algéria, Marokkó és Tunézia. Utánuk fekete Afrika következik, ahol a világ legszegényebb országaiban óriási az orvoshiány.

“Úgy akarják megszüntetni az egészségügyi sivatagokat Franciaországban, hogy az ilyen sivatagok területét növelik meg Afrikában”

– hangsúlyozza a kérdés szakértője. Christelle Fifaten Hounsou szerint a francia egészségügyben akkora az orvosok hiánya , hogy a háziorvosi szolgálat, a traumatológia, a szülészet vagy az altatóorvosi hálózat egészen egyszerűen nem működne nélkülük. Már a hetvenes évek óta áramlanak az orvosok Afrikából Franciaországba, és a különleges orvosi tartózkodási engedély ezt felgyorsítja majd.

A francia kórházak általában igyekeznek a külföldi rezidenseket megtartani, és megpróbálják elintézni nekik a tartózkodási engedélyt. Ez számukra azértis előnyös, mert a külföldi doktoroknak kevesebbet kell fizetniük hiszen ők nemigen követelhetnek béremelést.

“Kezdetben ez olyan mint a kényszermunka” – mondja Jad Zahnan fiatal kardiológus Libanonból. Poissy egyik kórházában dolgozott mint rezidens, majd ottmaradt. A fizetése kezdetben mindössze 1400 euró volt, ami Franciaországban nevetségesen kevés. Most abban bízik, hogy négy év után megkapja a francia állampolgárságot, és a helyzete rendeződik.

A nehézségek ellenére nem bánt meg semmit: Franciaországban sokkal jobbak az orvosi munka feltételei mint Libanonban, magasabb a jövedelem és jobb az életszínvonal.

Mit változtat az új törvény a külföldi orvosok helyzetén Franciaországban: ” azoknak, akik már itt dolgoznak a francia egészségügyben lényegesen könnyebb lesz, de mi van azokkal, akik ezután akarnak Franciaországba jönni? Ezeknek a külföldi orvosoknak a jogállása változatlan marad” – nyilatkozta az RFI-nek annak az orvos szakszervezetnek a főtitkára, amelyben az Európai Unión kívüli doktorok védik az érdekeiket Franciaországban.

Zsoldoshiány Oroszországban

Kubában emberkereskedelemnek tekintik az oroszok zsoldos toborzását a szigeten, ezért a kubai hatóságok felszámolják azt az emberkereskedelmi hálózatot, amely kubai állampolgárokat akar beszervezni az orosz fegyveres erőkbe – éljenek azok Oroszországban vagy Kubában – közölte a külügy Havannában.

Kuba mindig is ellenezte a zsoldosok felhasználását a hadseregben, és semmiképp sem kíván belekeveredni az Ukrajnában folyó hadműveletekbe – hangsúlyozza a kubai külügyminisztérium. Arról nincs szó a közleményben, hogy harcolnak-e már kubai zsoldosok az orosz hadseregben Ukrajnában mint ahogy arra sem térnek ki Havannában: milyen kapcsolatban áll “az emberkereskedő hálózat” az orosz kormánnyal?

Májusban Rjazanyban egy helyi lap azt írta, hogy

“Sok kubai állampolgár jelentkezett a seregbe, hogy harcoljon Ukrajnában.”

Nem világos az sem, hogy a Wagner zsoldos hadsereg végezte-e a toborzást? Valószínűleg erről van szó, de Prigozsin lázadása majd halála megváltoztatta a Wagner hadsereg és Putyin kapcsolatát. Az orosz elnök mostanában megpróbálja beolvasztani a hadseregbe a Wagner hadsereg “lojális elemeit.”

A kommunista Kuba, melyet a Szovjetunió erőteljesen támogatott az Egyesült Államokkal szemben, Putyin Ukrajna elleni agressziója után is kitartott Moszkva-barát álláspontja mellett.

Miguel Diaz-Canel elnök többször is kijelentette, hogy

“Oroszország élvezi Kuba feltétlen támogatását a Nyugat elleni küzdelemben.”

Putyin célozgatott arra, hogy amennyiben a Nyugat be akarja vonni Ukrajnát a NATO-ba, akkor Moszkva válaszképpen fontolóra veheti nukleáris rakéták elhelyezését Kuba területén.

1961-ben emiatt majdnem kitört a világháború, mert Nyikita Szergejevics Hruscsov akkori szovjet vezető nukleáris robbanófejjel ellátott rakétákat helyezett el a Karib-tengeri szigetországban, amely igen közel van az Egyesült Államok keleti partvidékéhez. Kennedy elnök ezt stratégiai kihívásnak tekintette, és embargót rendelt el Kuba körül. Végül a Szovjetunió visszavonult, és a nukleáris rakétákat kivonták Kubából. Hruscsov elveszítette az arcát, és a kubai válság is hozzájárult ahhoz, hogy 1964-ben leváltották összes tisztségéből Moszkvában.

Oroszországban gőzerővel folyik a toborzás

Mindkét hadsereg nagy veszteségeket szenved el Ukrajnában, és az utánpótlás mind nagyobb gondot okoz mind a két kormányzatnak. Oroszországban az év végéig 140 ezer katonával akarja feltölteni a hadsereget – közölte Andrej Guruljev honatya, korábbi katonatiszt. Aki azt is elmondta, hogy Oroszországban élő közép-ázsiai állampolgároknak azt ígérik a toborzó tisztek, hogyha jelentkeznek az orosz hadseregbe, akkor gyorsított eljárással megkaphatják az orosz állampolgárságot.

A New York Times hétfőn arról írt, hogy Oroszországba látogat Kim Dzsong un, aki arról tárgyal majd Putyinnal, hogy Észak Korea miképpen támogathatja Oroszországot az ukrajnai háborúban. Dmitrij Peszkov, Putyin szóvivője nem volt hajlandó megerősíteni az észak-koreai vezető érkezését, de nem is cáfolta azt. A nemzeti kommunista Észak Korea vezetői annyira féltik az életüket, hogy titkolják: merre járnak. Az Észak Koreát 1945 óta irányító Kim dinasztia tagjai ezenkívül rettegnek a repüléstől, ezért páncélvonattal utaznak.

A New York Times szerint Vlagyivosztokban, a távol-keleti orosz kikötőben tarthatják meg az orosz-észak-koreai csúcstalálkozót. Nemrég Sojgu orosz hadügyminiszter Phenjanban járt, ahol arról állapodtak meg, hogy Oroszország segíti Észak Korea nukleáris és rakéta fejlesztési programját, cserébe pedig elad olyan orosz fegyvereket és lőszereket, melyeket korábban Moszkvától kapott. Kim Dzsong un korábban katonákat is ajánlott Putyinnak, de az orosz elnök akkor ezt elutasította.

A jövő héten tartják a távol-keleti gazdasági fórumot Vlagyivosztokban , és akkor kerülhet sor a csúcstalálkozóra Vlagyimir Putyin és Kim Dzsong un között – írja a londoni Guardian.

Putyin: a Nyugat egy zsidót állított Ukrajna élére

Az orosz elnök – az antiszemita hagyományok szellemében – Zelenszkij ukrán elnök származására utalt egy interjúban, amelyet Blinken amerikai külügyminiszter kijevi látogatására időzített.

Blinken külügyminiszter felmenői közül is többen a holokauszt áldozatai lettek. Az amerikai külügyminiszter édesapja, az USA egykori budapesti nagykövete, baráti viszonyt ápolt Soros Györggyel, aki vörös posztónak számít Moszkvában már évtizedek óta. Már a szovjet időkben is támadták Soros Györgyöt Moszkvában, ahol a KGB világméretű zsidó összeesküvés szimatolt, melynek célja nem más mint a Szovjetunió megdöntése.

Ezt az elméletet Jurij Vlagyimirovics Andropov találta ki, aki származására tekintve maga is zsidónak született 1914-ben még a cári birodalomban, ahol ezt fel is tüntették az anyakönyvi kivonatban. Andropov, aki KGB elnökként /1965-1982/ a Szovjetunió első számú vezetőjének posztjára pályázott, szorgos munkával eltüntette zsidó származása nyomait, mert úgy vélte, hogy akkor nem lenne esélye a vezéri posztra.

Andropov átvette a cári titkosszolgálat, az Ohrana, kitalált világméretű összeesküvéséről, mely

“Oroszország, a harmadik Róma lerombolására irányult”.

Andropov számára az 1980-81 es lengyel válság világméretű zsidó összeesküvés eredménye volt.

Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin akkoriban már a KGB-ben szolgált tiszti beosztásban. Andropov parancsba adta a KGB-nek, hogy írják össze: a Szovjetunióval “szövetséges“ szocialista országokban hány zsidó funkcionárius dolgozik felelős beosztásban a kommunista pártban, az állami vezetésben, a fegyveres testületeknél, a médiában stb. Sok helyütt brutális antiszemita tisztogatásra került sor a fontos intézményekben.

Putyin elnök most ugyanezt az antiszemita kártyát vette elő, hogy kudarcba fulladt ukrajnai akcióját igazolja az orosz közvélemény előtt.

Kétségbeesett toborzó kampány

140 ezer embert akarnak bevonultatni a hadseregbe Oroszországban az év végéig, hogy pótolják a nagy emberveszteséget. A Wagner hadsereg a börtönökben is toborzott, de Prigozsin furcsa puccsa majd halála, szép csendben koporsóba helyezte a nyíltan neonáci tradíciókat valló zsoldos sereget, melynek “lojális tagjait” Putyin igyekszik beilleszteni a hadseregbe. Közben pedig folyik a kétségbeesett toborzás: Oroszországban élő és dolgozó közép-ázsiai állampolgárokat buzdítanak arra, hogy lépjenek be az orosz hadseregbe. Cserében gyorsított eljárással orosz állampolgárok lehetnek. Kérdés, hogy ez mennyiben teszi vonzóvá a hősi halált Putyinért.

Kubában a külügy tiltakozott egy “emberkereskedő hálózat” ellen, mely zsoldosokat toborzott Oroszországnak kubai állampolgárok között. Korábban voltak olyan hírek, hogy Oroszországban élő kubaiak “önként” jelentkeztek a Wagner hadseregbe. Most a havannai külügy szerint

Kubában is próbáltak már toborozni, de ezt a szigetország belügyminisztériuma megakadályozta mondván “nem akarunk belekeveredni az ukrajnai háborúba.”

Kuba elnöke különben többször is támogatásáról biztosította Putyint “a Nyugat elleni küzdelemben”.

Az orosz elnök korábban azt pedzegette, hogy fontolóra veheti nukleáris támadó fegyverek telepítését Kubába, ha Ukrajnát felveszik a NATO-ba. 1961-ben csaknem világháború robbant ki amiatt, hogy Nyikita Szergejevics Hruscsov, a Szovjetunió vezetője  nukleáris rakétákat telepített a karib-tengeri szigetországba, amely igen közel van Washingtonhoz. Kennedy elnök utasítására az amerikai flotta embargó alá vette Kubát. Hruscsov végül meghátrált, a rakétákat kivonták Kubából. Hruscsov hazugságai miatt elveszítette az arcát, és ez is szerepet játszott abban, hogy 1964-ben leváltották minden tisztségéből Moszkvában.

Putyin elnök a jövő héten Vlagyivosztokban találkozhat Kim Dzsong un-nal, hogy megtárgyalják a két állam katonai együttműködését. Észak Korea orosz segítséget vár saját nukleáris és rakéta erői fejlesztéséhez, cserében régi orosz fegyvereket adna Oroszországnak, amely e tekintetben is jelentős veszteséget szenved Ukrajnában.

Kínai támaszpont Kubában?

0

Havanna és Peking arról folytat intenzív tárgyalásokat, hogy valamiféle kiképző központ jöjjön létre a szigetországban, ahol a kínaiak intenzív kémkedést folytatnak az USA-val szemben – értesült a Wall Street Journal. Washingtont azért aggasztja ez, mert Kuba alig 150 kilométerre van az Egyesült Államok keleti partvidékétől.

Az Egyesült Államok megkereste a kubai kormányt, hogy lebeszélje arról: engedélyezze egy kínai hírszerző központ létesítését a karib-tengeri szigetországban. Kedden Pekingben amerikai tudósítók érdeklődtek a kínai külügy szóvivőjénél, hogy mit tud arról: hamarosan kínai katonák állomásozhatnak Kubában? A szóvivő azt a rutinszerű választ adta, hogy nincsen tudomása az ügyről, amelyet épp akkor robbantott ki a Wall Street Journal amikor Antony Blinken amerikai külügyminiszter befejezte tárgyalásait a kínai fővárosban.

Nem is oly rég Peking vendége volt Kuba első embere is, aki pénzügyi támogatást kért a gazdasági válsággal küszködő karib-tengeri szigetországnak. A kínai-kubai csúcstalálkozóról nem szivárogtak ki hírek, de ezt követően fokozódtak a félelmek Washingtonban, hogy Kína valamiféle kémközpontot hozna létre a szigetországban. A hatvanas évek elején csaknem világháború robbant ki amiatt, hogy a Szovjetunió nukleáris robbanófejjel ellátott rakétákat telepített a karib-tengeri szigetországba. Az USA követelésére a Szovjetunió kivonta rakétáit, de továbbra is intenzív hírszerző tevékenységet folytatott Kubában az Egyesült Államok ellen. A Szovjetunió bukása után fokozatosan a kínaiak vették át ezt a szerepet – írja a yahoo news hírügynökség szakértője. Emlékeztet arra, hogy már 2019-ben felhívta az USA Kuba figyelmét arra, hogy a két állam kapcsolatait veszélyezteti, ha a kínaiak fokozzák hírszerző tevékenységüket, de az ennek ellenére tovább fokozódott.

A Wall Street Journal nemrég már olyan információt közölt titkosszolgálati forrásokra hivatkozva, hogy a kínaiak és a kubaiak már meg is kötöttek egy titkos egyezményt a kínai kémközpontról. A Fehér Ház magát megnevezni nem kívánó magasrangú szakértője cáfolta ezt az információt. Szerinte évek óta folytatnak kémkedést a kínaiak Kuba területéről az USA ellen, és ebben nem következett be minőségi ugrás. Arról nincs hír, hogy Blinken külügyminiszter felvetette volna a kubai kérdést kínai tárgyaló partnereinek.

Mind az USA mind Kína elégedett

Blinken külügyminisztert fogadta Hszi Csin-ping elnök is. A kínai államfő utána kijelentette, hogy Kína és az Egyesült Államok visszatér ahhoz, “amiben Bali szigetén Biden elnökkel megállapodtunk.” Akkor mind az Egyesült Államok mind Kína azt hangsúlyozta, hogy fenn kell tartani a párbeszédet Washington és Peking között. Most Blinken pekingi látogatása után ugyanezt emelte ki a washingtoni külügy:

”A versenyt az USA és Kína között nyílt csatornákon kell folytatni, mert el kell kerülni azt, hogy a versengés konfliktushoz vezessen.”

Korábban Kína első számú diplomatája, Vang Ji azt kérte az Egyesült Államoktól, hogy “ne használja a kínai fenyegetés kifejezést, szüntesse meg a szankciókat Kínával szemben és ne avatkozzon be a tajvani ügyekbe.”

Hosszú idő után Blinken külügyminiszter látogatása volt az első hivatalos magas szintű személyes kapcsolatfelvétel a két nagyhatalom vezetői között. Májusban titokban járt Pekingben William Burns, a CIA igazgatója, és ezt követően jelezte Hirosimában a G7 csúcstalálkozón Biden elnök, hogy “olvadás indulhat meg az Egyesült Államok és Kína kapcsolatában.”

Kína Kubából kémkedik az USA ellen

0

Azt állítja az amerikai kémelhárítás, és természetesen cáfolja mind Kína mind pedig Kuba, hogy az Egyesült Államoktól 90 mérföldre lévő szigetországot kémtámaszpontként használja Kína. Nemrég Peking vendége volt Kuba első embere, aki pénzt  kért a válságban levő Karib tengeri szigetország támogatására.

Kína már régóta folytat hírszerző tevékenységet Kubában, és erre 2019-ben rá is erősített – nyilatkozta a Biden kormányzat egy magasrangú tisztviselője, aki nem kívánta megnevezni magát.

A nyilatkozat előzménye az, hogy a Wall Street Journal közölte: értesülései szerint a kínaiak elektronikus kémközpontot hoztak létre Kuba területén. Havannában a kubai külügyminiszter egyik helyettese sietett cáfolni az amerikai lap értesülését mondván

“Kuba ellenez minden külföldi katonai tevékenységet Latin Amerikában.”

Ez finom célzás arra, hogy az Egyesült Államoknak számos támaszpontja van Latin Amerikában, melyet az USA a Monroe doktrína értelmében saját vadászterületének tekint. 1961-ben az Egyesült Államok világháborúval fenyegette meg a Szovjetuniót, ha nem vonja ki nukleáris robbanófejjel felszerelt rakétáit Kuba területéről. Hruscsov, a Szovjetunió akkori vezetője engedett az amerikai nyomásnak, és bele is bukott a válságba 1964-ben.

Kuba első embere nemrég Kínában tett látogatást, ahol Hszi Csin-ping elnök támogatást ígért a súlyos gazdasági válság elhárítására. Konkrétumokat egyik fél sem közölt, de közismert, hogy a kínaiak – éppúgy mint minden más nagyhatalom – kérni is szoktak valamit cserében.

Csakhogy eddig nem nagyon voltak eredményesek a kémkedésben – mondta a Biden kormányzat magasrangú tisztviselője a sajtónak Washingtonban: ”folyamatos a kínai hírszerzés működése Kubában, nem történt semmiféle nagy fordulat. Már a Trump kormányzat is tett lépéseket ebben az ügyben, de ez nem volt elegendő. Mi azonban direkt módon fellépünk az ilyen ügyekben. Az erőfeszítéseink ezen a téren eredményt hoztak, és lelassították a kínaiak előrenyomulását ezen a téren. A kínaiak egyáltalán nem tartanak ott, ahol szeretnének” – idézi a magát megnevezni nem kívánó magasrangú amerikai kormány tisztviselőt a CNBC gazdasági portál.

Blinken Pekingben

Június 18- án érkezik az amerikai diplomácia vezetője a kínai fővárosba. Korábban is várták már, de akkor a tragikomikus kém léggömb botrány megakadályozta Tony Blinken amerikai külügyminiszter látogatását Kínában. Májusban viszont be nem jelentett látogatást tett Pekingben William Burns, a CIA igazgatója. Ő rutinos diplomata hiszen korábban az Egyesült Államok moszkvai nagykövete volt. Tárgyalásairól csak utólag adott hírt a Washington Post, de a lap felhívta a figyelmet arra, hogy a CIA igazgató pekingi útja után jelentette ki Biden elnök, hogy “megkezdődhet az olvadás az Egyesült Államok és Kína kapcsolatában.”

Bidentől azt is megkérdezte az amerikai sajtó, hogy mikor találkozik Hszi Csin-ping elnökkel. Az USA elnöke annyit mondott, hogy

“lesz ilyen találkozó, de nem lehet még tudni, hogy pontosan mikor.”

A G20 csúcstalálkozón Indiában ősszel találkozhat egymással a világgazdaság két legnagyobb hatalmának vezetője, de ehhez nyilván az is szükséges, hogy sikerrel járjon Tony Blinken pekingi missziója.

Kuba és Tajvan

Pekingben tárgyalt Kuba államfője, Miguel Diaz-Canel Bermudez. Rutin látogatás lenne, de nem ebben a helyzetben amikor kíméletlen küzdelem zajlik az USA és Kína között a világuralom újraelosztása körül.

Biden elnök először nemrég Bali szigetén találkozott Hszi Csin-ping államfővel azóta, hogy Washingtonban stratégiai ellenfélnek nyilvánították Kínát. A tárgyalásokról kevés szivárgott, a kínaiak azt közölték, hogy Tajvan volt a fő téma. Biden úgy nyilatkozott, hogy el akarják kerülni a konfrontációt. Csakhogy az amerikaiak és szövetségeseik felfegyverzik Tajvant, melyet Kína saját területének tekint.

Kuba emiatt válhat igencsak érdekessé. A kínai diplomácia vezetője, Vang Ji korábban nagykövet volt Washingtonban, jól ismeri Bident és a többi veterán döntéshozót. Pontosan tudja, hogy Kuba az ő fejükben a hatvan évvel ezelőtti  amerikai-szovjet válságot jelenti amikor az USA még nukleáris háborúra is hajlandónak mutatkozott, hogy rákényszerítse a Szovjetuniót: vonja ki nukleáris robbanófejjel ellátott rakétáit a karib-tengeri szigetországból. Hruscsov kivonta a rakétákat, elveszítette az arcát, és nemsokára a hatalmát is Moszkvában. Hszi Csin-pingnek esze ágában sincs ezt megismételni, de Kuba mint virtuális fenyegetés hasznos lehet az amerikai-kínai diplomáciai játszmában.

A kínaiak nemzeti sportja nem a sakk hanem a mahdzsong, amely sokkal kifinomultabb játék – számtalan variációval. A virtuális fenyegetés fontosságáról már Szunce mester is értekezett. A világ legrégebbi katonai szakértője azt fejtegette, hogy a csata megnyeréséhez olykor az is elég, ha a fenyegetés virtuális marad és nem valósul meg. Az ellenfél fejében ugyanis olyan folyamatokat indíthat el, melyek destabilizálják őt.

Kuba a pénzügyi csőd szélén

A karib-tengeri szigetország nem tudja kifizetni energiaszámláit, amelyek jelentős mértékben megnövekedtek.

Kína segítséget nyújthat Kubának abban, hogy megoldja energia gondjait – írja a pekingi Global Times. Vagyis Kuba számíthat kínai pénzügyi támogatásra, de mit kér érte Peking? Erről természetesen semmit sem közöltek, de Görögország esetében a kínaiak Pireusz kikötőjét kérték. Meg is kapták annak nagyrészét, és ott kifejlesztették a Földközi tenger vidékének legnagyobb kikötőjét, ahonnan áradnak a kínai áruk Európába. Ilyen

gazdasági érdek Kubában nincs, de stratégiai annál inkább.

A kínai flottának igencsak szüksége lehet kikötőre az Egyesült Államok közvetlen közelében. Washingtonban aligha örülnének ennek a fejleménynek. A pekingi Global Times viszont kárörömmel jegyzi meg: az USA ugyan saját érdekszférájának nyilvánította Latin Amerikát még a tizenkilencedik században, de jelenleg majdnem minden országban baloldali kormány van hatalmon, amely jó kapcsolatot ápol Kubával, melyet viszont az USA bojkottál.

A titkosszolgálat főnöke cserbenhagyta az elnököt

0

Legyőztük a puccskísérletet! – hangsúlyozta Nicolas Maduro köztársasági elnök miután ellenfelének, Juan Guaidonak nem sikerült fellázítania a hadsereget. Ennek ellenére repedések mutatkoztak Maduro rendszerében, mert a titkosszolgálat eddigi vezetője búcsút mondott az elnöknek.

„Mindíg hű voltam Maduro elnökhöz, de most új politikára van szükség. Hozzá kell látni az ország újjáépítéséhez!”- írta levelében Manuel Ricardo Christopher Figuera. A levelet a CIA hitelesnek ismerte el. Trump elnök aktívan támogatja az ellenzéki puccs kísérletet. Megfenyegette Kubát, hogy embargót alkalmaz vele szemben, hogyha a szigetország nem hagy fel Nicolas Maduro támogatásával.

Kubán kivül Oroszország, Kína és Törökország támogatja Nicolas Maduro rendszerét Venezuelában. Nemrég egy orosz kommandós alakulat érkezett Caracasba. Emiatt Trump elnök tiltakozott, de az oroszok közölték: a két állam közötti egyezmény erre felhatalmazást ad. Erdogan török elnök pedig amiatt tiltakozott, hogy az ellenzék amerikai támogatással próbálja megbuktatni Nicolas Maduro elnököt.

Mai kérdés – Ön szerint meteorit robbant Kuba fölött? ( Videó felvételen megtekinthető)

0

Pénteken meteorit robbanhatott fel  Kuba nyugati része fölött – tudatták a helyi hatóságok, miután turisták és helyiek egyaránt fénycsóváról és robbanásról számoltak be a déli égbolton.

This poll is no longer accepting votes

Ön szerint meteorit robbant Kuba fölött?

Van megoldás az orvoshiányra!

Kubai orvosokat kellene befogadni, akár százával a rengeteg gondot okozó orvoshiány megoldására. És nem, ők nem migránsok lennének, hanem ideiglenesen hazánkban állomásozó külszolgálatosok. Mint most megtudtam, Kuba egyik legfontosabb bevételi forrása az orvosok exportja: mintegy 50 000 egészségügyi dolgozójuk vállal munkát a világ 60 országában.

A megdöbbentő friss hír, ami erre felhívta a figyelmet, az az, hogy az új, szélsőjobboldali brazil elnök, Jair Bolsonaro miatt most 8500 kubai orvos elhagyta Brazíliát és ezért több millió (!) brazil maradt orvosi ellátás nélkül.

A nemrég megválasztott brazil elnök ugyanis közölte, hogy a kubai orvosok csak akkor maradhatnak, ha a kubai kormány beleegyezik, hogy megkapják teljes bérüket és magukkal vigyék a családjukat is Brazíliába. Ha elmennek és ezért rengeteg brazil – főleg a szegénynegyedekben – orvos nélkül marad, ezek szerint nem zavarja Bolsonarot. Meg Donald Trump kormányát sem, hiszen az Egyesül Államok üdvözölte és megdicsérte a kubai orvosok hazazavarását.

Kubai orvos a reptéren – Forrás: YouTube

Az persze igaz, hogy a kubai állam elveszi a külföldön dolgozó orvosok fizetésének 75 százalékát, családjaik pedig nem hagyhatják el Kubát. A kubai rendszer ezzel akadályozza meg, hogy az orvosok kivándoroljanak, vagy talán pontosabb azt írni, hogy disszidáljanak. Még így is van rá legalább egy példa, hogy valaki inkább Brazíliában marad.

A külföldi munkát vállaló kubai orvosok azonban még így is jól járnak, hiszen bérük nagyobb részének elvonása ellenére is messze a kubai átlag fölött keresnek, világot látnak és átérezhetik, hogy fontos feladatot látnak el olyan emberek kezelésével, akik nélkülük nem is látnának orvost.

Na és mi a helyzet nálunk?

Ami meg minket illet, ne higgyük, hogy mondjuk egy szabolcsi falú végén jobb a helyzet, mint egy brazil favelában (nyomornegyedben). Más kérdés, hogy Pártunk és Kormányunk nyilván nem lesz hajlandó befogadni kubai orvosokat, hiszen bizonyára komcsik, nem a tízparancsolat segítségével akarnak gyógyítani, meg különben is, ha a szegények meg a nyugdíjasok tovább élnek, arra csak ráfizet a NER, és kevesebb közpénz jut Orbán haverjainak.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK