Kezdőlap Címkék Kuba

Címke: kuba

A titkosszolgálat főnöke cserbenhagyta az elnököt

0

Legyőztük a puccskísérletet! – hangsúlyozta Nicolas Maduro köztársasági elnök miután ellenfelének, Juan Guaidonak nem sikerült fellázítania a hadsereget. Ennek ellenére repedések mutatkoztak Maduro rendszerében, mert a titkosszolgálat eddigi vezetője búcsút mondott az elnöknek.

“Mindíg hű voltam Maduro elnökhöz, de most új politikára van szükség. Hozzá kell látni az ország újjáépítéséhez!”- írta levelében Manuel Ricardo Christopher Figuera. A levelet a CIA hitelesnek ismerte el. Trump elnök aktívan támogatja az ellenzéki puccs kísérletet. Megfenyegette Kubát, hogy embargót alkalmaz vele szemben, hogyha a szigetország nem hagy fel Nicolas Maduro támogatásával.

Kubán kivül Oroszország, Kína és Törökország támogatja Nicolas Maduro rendszerét Venezuelában. Nemrég egy orosz kommandós alakulat érkezett Caracasba. Emiatt Trump elnök tiltakozott, de az oroszok közölték: a két állam közötti egyezmény erre felhatalmazást ad. Erdogan török elnök pedig amiatt tiltakozott, hogy az ellenzék amerikai támogatással próbálja megbuktatni Nicolas Maduro elnököt.

Mai kérdés – Ön szerint meteorit robbant Kuba fölött? ( Videó felvételen megtekinthető)

0

Pénteken meteorit robbanhatott fel  Kuba nyugati része fölött – tudatták a helyi hatóságok, miután turisták és helyiek egyaránt fénycsóváról és robbanásról számoltak be a déli égbolton.

Ön szerint meteorit robbant Kuba fölött?

Van megoldás az orvoshiányra!

Kubai orvosokat kellene befogadni, akár százával a rengeteg gondot okozó orvoshiány megoldására. És nem, ők nem migránsok lennének, hanem ideiglenesen hazánkban állomásozó külszolgálatosok. Mint most megtudtam, Kuba egyik legfontosabb bevételi forrása az orvosok exportja: mintegy 50 000 egészségügyi dolgozójuk vállal munkát a világ 60 országában.

A megdöbbentő friss hír, ami erre felhívta a figyelmet, az az, hogy az új, szélsőjobboldali brazil elnök, Jair Bolsonaro miatt most 8500 kubai orvos elhagyta Brazíliát és ezért több millió (!) brazil maradt orvosi ellátás nélkül.

A nemrég megválasztott brazil elnök ugyanis közölte, hogy a kubai orvosok csak akkor maradhatnak, ha a kubai kormány beleegyezik, hogy megkapják teljes bérüket és magukkal vigyék a családjukat is Brazíliába. Ha elmennek és ezért rengeteg brazil – főleg a szegénynegyedekben – orvos nélkül marad, ezek szerint nem zavarja Bolsonarot. Meg Donald Trump kormányát sem, hiszen az Egyesül Államok üdvözölte és megdicsérte a kubai orvosok hazazavarását.

Kubai orvos a reptéren – Forrás: YouTube

Az persze igaz, hogy a kubai állam elveszi a külföldön dolgozó orvosok fizetésének 75 százalékát, családjaik pedig nem hagyhatják el Kubát. A kubai rendszer ezzel akadályozza meg, hogy az orvosok kivándoroljanak, vagy talán pontosabb azt írni, hogy disszidáljanak. Még így is van rá legalább egy példa, hogy valaki inkább Brazíliában marad.

A külföldi munkát vállaló kubai orvosok azonban még így is jól járnak, hiszen bérük nagyobb részének elvonása ellenére is messze a kubai átlag fölött keresnek, világot látnak és átérezhetik, hogy fontos feladatot látnak el olyan emberek kezelésével, akik nélkülük nem is látnának orvost.

Na és mi a helyzet nálunk?

Ami meg minket illet, ne higgyük, hogy mondjuk egy szabolcsi falú végén jobb a helyzet, mint egy brazil favelában (nyomornegyedben). Más kérdés, hogy Pártunk és Kormányunk nyilván nem lesz hajlandó befogadni kubai orvosokat, hiszen bizonyára komcsik, nem a tízparancsolat segítségével akarnak gyógyítani, meg különben is, ha a szegények meg a nyugdíjasok tovább élnek, arra csak ráfizet a NER, és kevesebb közpénz jut Orbán haverjainak.

Elnökváltás Kubában: Járt utat járatlanért…

Inkább a politikai kontinuitást, semmint egy új korszak kezdetét jelenti, hogy pár napja már nem egy Castro foglalja el az elnöki széket Kubában. Bár Miguel Díaz-Canel hozhat némi színt a karibi szigetország életébe, de sok tekintetben folytatni fogja elődje politikáját, főleg mert ugyanazokkal az égető problémákkal kénytelen szembenézni. 

 

Már évekkel Raúl Castro – a 2016-ban elhunyt Fidel Castro öccse – hatalomból való távozása előtt azt rebesgették, hogy a jelenleg 58. életévét betöltő Miguel Díaz-Canel lesz az utód. Ennek ellenére először nemcsak a nemzetközi közösséget, de még a dél-amerikai régiót is meglepetésként érte a megválasztása. Igaz, nem volt a Kubai Kommunista Párt (KKP) legismertebb “arcainak” egyike (azok Ramiro Valdés Menéndez egykori belügyminiszter és jelenlegi alelnök és Salvador Valdés Mesa alelnök), de Díaz-Canel évtizedek óta fontos állami és pártpozíciókat töltött be: az ifjúsági szervezet tagja, majd a tartományi bizottság első titkára, Kuba oktatási minisztere és a szigetország harmadik elnökhelyettes volt.

A helyi “Mátyás-király”

Miguel Díaz-Canel. Volt, hogy álruhában járt a minisztériumokba és a boltokba. A kép forrása: MTI/EPApool/Adalberto Roque.

Díaz-Canelnek sikerült az elmúlt években rendkívül pozitív képet kialakítania magáról: a kubai “emberarcú szocializmust” népszerűsítő, a néppel folyamatosan kapcsolatban álló, a problémáikat meghallgató és ezekre megoldást kereső politikus képét. Ráadásul kellő nyitottsággal állt az olyan kérdésekhez, mint az internet bevezetése vagy az LMBT-közösség jogainak biztosítása, s így nem kevés szimpátiát váltott ki a fiatalság körében. Közben pedig mindvégig kitartott a KKP elsőbbsége és a kubai szocializmus védelme mellett, és gyakran intézett támadást – nemcsak verbálisan, hanem jogi eszközökkel,a hatóságokkal közösen – a demokratikus ellenzék, az emberjogi aktivisták, valamint az Egyesült Államok ellen.

 

Miguel Díaz-Canel iránt csak akkor kezdett el nagyobb figyelmet tanúsítani a külföld, amikor a március 11-i kubai parlamenti választások előtt Raúl Castro bejelentette, hogy nem vállal újabb elnöki terminust. A választásokat követően a leendő elnök legtöbb riválisa – köztük Raúl fia, Alejandro Castro – be sem került a 605 fős kubai Nemzetgyűlésbe, így szinte minden akadály elhárult Miguel Díaz-Canel kinevezése előtt. Az április 18-án tartott alakuló ülésen államfővé választották, és egy nappal később már el is foglalhatta a hivatalát. Ugyanakkor a KKP örömét beárnyékolta, hogy

a 2018-as választásokkor a részvételi arány “mindössze” 85 százalék volt, miközben  azt megelőző években mindig 90 százalék feletti

Fiatal kubai úttörők ügyeltek a “választások tisztaságára”. A kép forrása: Link.

Pénz beszél

Ez ugyanis sok elemző és szakértő szerint annak volt a jele, hogy a lakosság egyre elégedetlenebb az ország vezetésével. Ezek az ellenérzések pedig elsődlegesen a gazdasági nehézségekből fakadnak. Kuba a hidegháború vége óta hullámzó gazdasági teljesítményt nyújtott, 2016-ban azonban mély recesszióba süllyedt. Addig képes volt eltartani magát a  Venezuelából származó energiahordozókból befolyó pénzekből, de mivel Hugo Chávez utódja, Nicolás Maduro alatt gyakorlatilag összeomlott a dél-amerikai ország, így Kuba elvesztette a legfontosabb ellátóját. Ezzel párhuzamosan a cukor, a dohány és a nikkel árának csökkenése is nehéz helyzetbe hozta a szigetországot, hiszen ezek számítanak a legfontosabb exporttermékeinek.

Ezért, ha Díaz-Canel társadalmi és politikai reformokat nem is lesz hajlandó bevezetni, a gazdasági problémákra mindképp megoldást kell találnia. A Bloomberg a kubai gazdaságról szóló cikkében több ilyen nehézséget, illetve azok megoldási lehetőségét sorolja fel: az energiahiányt a víz- és szélerőművekkel kellene megoldani, ki kellene bővíteni a központilag engedélyezett vállalatok működését, szigorítani a munkaügyi előírásokon, több külföldi tőkét kellene beengedni az országba. Ezek közül néhányat már Raúl megoldott, például azzal, hogy egymillió hektárnyi földet biztosított magánszemélyeknek, illetve átalakította az adórendszert, így Díaz-Canelnek lényegében már csak az előre kijelölt utat kellene követnie.

Árvízben álló utca Havannában 2017. szeptember 10-én, az Irma hurrikán elvonulása után. A trópusi szélvihar több kubai várost letarolt és több milliárd dolláros károkat okozott, amelyet a szigetország a mai napig nem hevert ki.  A kép forrása: MTI/EPA/Ernesto Mastrascusa.

Ugyanakkor a kubai üzleti és politikai elit számára a legtöbb fejtörést a kettős valutarendszer okozza. Létezik egy helyi és egy konvertibilis peso, ez utóbbit a dollár árfolyamához rögzítenek. Ez a rendszer ugyan lehetővé tette, hogy a kubaiak olcsón jussanak az alapvető szükségletekhez, illetve előlendítette a turizmust, ám eközben stagnálást és gyakori hiányt (hús, sajt, tej) okozott. A kettős valutarendszer lényegében

egy “22-es csapdájába” hajtotta a karibi országot.

Vagyis, ha az egyik valutát szüntetik meg, akkor a turizmus és a külföldi befektetés omlik össze, ha a másikat, akkor az elszegényedés és az áruhiány ölthet drasztikus méreteket.

Barátok nélkül mit érek én 

Díaz-Canel elnökségének második fontos kérdéskörét a külpolitika jelenti. Venezuela “elvesztése” után Havannának újra kell definiálni magát Latin-Amerikában, hiszen Bolíviát leszámítva egyetlen jelentősebb térségbeli ország sem viszonyul pozitívan a kubai vezetéshez. A 2004-ben létrehozott Bolivári Szövetség Amerika Népei Számára (ALBA) szövetségi rendszer jelenleg 11 tagállamot számlál, ám minden gazdasági integrációs törekvése mára elakadt vagy kudarccal végződött. Habár tavaly elterjedt, hogy Oroszország visszatérne Kubába, többek közt újranyitva az egykori szovjet bázisokat, azóta sincs semmi jele az egykori jó viszony visszaállásának Havanna és Moszkva között.  Ugyanúgy csalódást keltett Kína Kuba számára: ugyan Peking az évek során nagy érdeklődéssel fordult a régió iránt, de Kuba nem tartozik a legfontosabb országok közé számára. Annyira nem, hogy tavaly 30 százalékkal visszesett a két ország kereskedelmi forgalma, és a fejlesztési projektek nagy része sem valósult meg.

Nicolás Maduro venezuelai és Raúl Castro kubai elnök részt vesz a Bolivári Szövetség Amerika Népei Számára (ALBA), azaz a bolivári szövetség megalapításának 12. évfordulója alkalmából tartott találkozón Havannában 2016. december 14-én. A kép forrása: MTI/EPA/Ernesto Mastrascusa

A szigetország számára az egyik legnagyobb lehetőséget az Egyesült Államok jelentette volna. A Barack Obama elnöksége idején végrehajtott “kubai nyitás” sikeresen végződött: a politikai foglyok szabadon engedéséért és a rendszer enyhüléséért cserébe Washington levette Kubát a terrorizmust támogató országok listájáról. Eltöröltek több amerikai szankciót, a mezőgazdaságtól kezdve a turizmuson át a banki szolgáltatásokig.  A kapcsolatok rendezésének legfőbb jelképe az volt, amikor 2016-ban – 88 év után – amerikai elnök járt Kubában.

Csakhogy Donald Trump megválasztása után minden a visszájára fordult, s a nyitásból hirtelen zárás lett. Hallgatva a Havannával való kiegyezést ellenző republikánusokra és a többnyire Miamiben élő kubai közösségre, az amerikai elnök felmondta az Obama-adminisztráció által kötött egyezményt, mondván, abból csak a kommunista párt és a hadsereg profitált. Korlátozták az országba áramló dollár mennyiségét, ismét tiltólistára került néhány áru, s az amerikai turisták újra nehezebben juthattak el Kubába. Ugyan Trump a korábbi fenyegetéseivel ellentétben nem zárta be a 2015-ben újranyitott amerikai nagykövetséget Havannában, de jelentősen lecsökkentette a személyzet létszámát: szeptemberben hazarendelte az amerikai diplomaták mintegy felét, és október 3-án 15 kubai állampolgárt utasítottak ki az Egyesült Államok területéről. Ennek oka a hivatalos magyarázatok szerint az volt, hogy

a Kubában dolgozó amerikai diplomaták „akusztikus támadás” áldozatai lettek.

Diaz-Canel elnökségét sem fogadták pozitívan Washingtonban, és nem is várható lényeges változás az amerikai Kuba-politikában.

Az amerikai nagykövetség Kubában. A kép forrása: Youtube.

Kuba számára az egyetlen reményt az Európai Unió jelentheti. Brüsszelben történelmi fordulatként élték meg a Castro-éra végét, és bíznak a kereskedelmi kapcsolatok további erősödésében. Ezen a téren a szigetország ellen bevezetett uniós szankciók eltörlése óta már komoly eredményeket értek el: 2016-ban 2,4 milliárd dolláro értékű kereskedelmi forgalmat bonyolítottak, s szinte állandósultak a magas szintű találkozók. Federica Mogherini, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője tavaly év végén Kubában járt, s 50 millió euró értékű megállapodást írt alá a kubai vezetéssel a mezőgazdaság fejlesztéséről és a megújuló energiáról.

Háttérből irányítva

Miguel Díaz-Canel előtt nem kis feladatok tornyosulnak, s ezek teljesítése nem kevés erőt és energiát fognak igényelni. Azonban hiába került az elnöki székbe, ez még korántsem jelentheti azt, hogy a saját elképzelései szerint kormányozhatja a karibi szigetországot. Ugyanis fő gazdasági-politikai kérdésekben a legfontosabb döntéshozó továbbra is a párt központi bizottsága marad. Sőt, Raúl újabb három évig a KKP főtitkára, így a Castro-család még mindig meghatározó szereplő marad a szigetországban. Közben az idő szorít: a kubai vezetésnek minél előbb meg kell oldania a nehézségeket, ha nem szeretnék, hogy az ország Venezuela sorsára jusson.

Véget ért Kubában a Castro-korszak

0

Miguel Díaz-Canelt, a kubai államtanács korábbi első alelnökét választották az ország új elnökének. A 86 éves Raúl Castrót váltja a poszton, ezzel véget ér a közel 60 évig tartó Castro-korszak.

Raúl Castro
Fotó: MTI/EPA/Venezuelai elnöki hivatal

Fidel Castro 1959-ben vette át a hatalmat Kubában, és majdnem 50 évig meg is tartotta: 2006 végén betegsége miatt adta át „ideiglenesen” az elnöki posztot öccsének, Raúlnak. 2008 februárjában azonban hivatalosan is lemondott, majd három évvel később a pártfőtitkári posztot is átadta. Fidel Castro 2016. november 25-én halt meg.

Raúl Castro óvatos reformokba kezdett, és Barack Obama kormánya is nyitottnak mutatkozott arra, hogy rendezzék a kubai-amerikai kapcsolatokat. Valamelyest enyhült a diktatúra, és a magánszektor terjedésének is nagyobb teret engedett.

Raúl Castro már korábban bejelentette, hogy nem hosszabbítja meg idén lejáró elnöki mandátumát.

Saját maga által választott utódja az 57 éves villamosmérnök, Miguel Díaz-Canel, az államtanács volt első alelnöke lett. Őt, egyedüli jelöltként a szavazatok 99,83 százalékával választotta meg a parlament szerdán az államtanács elnökének. Már le is tette az esküt.

Miguel Díaz-Canel, az új kubai elnök.
Fotó: Flickr / Presidencia El Salvador

Első beszédében az új elnök

az elődei által vezetett szocialista forradalom és a Raúl Castro által megkezdett gazdasági reformok folytatását ígérte.

Arról is beszélt: hivatalba lépésének első gondolatai a történelmi nemzedék felé irányulnak, amely a kubai forradalom 1959-es győzelme óta vezeti az országot. Szerinte az ország vezetése nem feledheti el Kuba népe iránti kötelezettségét sem.

“A mandátumot a forradalom folyamatosságáért kaptuk”

– mondta a parlament előtt mondott, a televízió által is közvetített beszédében az új elnök, aki szerint “nincs helye a kapitalizmus visszaállításának a szigetországban, ahol csak a kommunista párt képes garantálni a kubai nép biztonságát és jólétét”.

Szakértők szerint egyébként, bár már nem ő az elnök, Raúl Castrónak még komoly befolyása lesz a döntésekre.

Az együttműködő partner: Kuba

0

November 1-jén új fejezet nyílik az Európai Unió és Kuba kapcsolataiban: ideiglenesen hatályba lép a Politikai Párbeszéd és Együttműködési Megállapodás. Az EU és Kuba valaha volt első megállapodása három fő fejezet köré csoportosítja az együttműködést: a politikai párbeszéd, az ágazati együttműködés és a kereskedelem a három nevesített terület. 

Tavaly decemberben írta a alá az EU és Kuba  a megállapodást, amelyet az idén júliusban hagyott jóvá az Európai Parlament. Az egyezmény zömét már most csütörtökön elkezdik alkalmazni, bár hatályba teljes egészében csak azt követően lép, miután a tagállamok mind ratifikálták. Kuba volt a térség egyetlen országa, amellyel az EU nem kötött ilyen megállapodást.

AZ Európai Unió és Kuba megállapodásának a célja a kubai gazdasági és társadalmi átmenet támogatása. Elősegíti a párbeszédet és az együttműködést a fenntartható fejlődés, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásának ösztönzése, valamint a globális kihívásokra adott közös megoldások kidolgozása céljából – írták a tavaly decemberi közleményben. A megállapodás gyakorlatba ültetésébe a szándékok szerint bevonják az összes lehetséges szereplőt, beleértve a közszférát, a helyi hatóságokat, a civil társadalom és a magánszektor képviselőit, valamint a nemzetközi szervezeteket és ügynökségeiket.

Kereskedelmi kapcsolatok

Az együttműködés nevesített három területének egyike a kereskedelem. Ami igen fontos volt eddig is Kuba számára, hiszen

az EU a második legjelentősebb kereskedelmi partnere a karibi országnak, ráadásul a legnagyobb működőtőke-befektetője.

Uniós befektetések elsősorban az idegenforgalomban, az építőiparban, a könnyűiparban és az agrárgazdaságban vannak. A Kubába látogató turisták harmada uniós állampolgár.

Tavaly az EU exportja Kubába 2,04 milliárd euróra rúgott, importja ennek töredékét, 0,41 milliárd eurót tett ki. Kuba legfontosabb kiviteli cikkei a mezőgazdasági termények, italok, dohány és ásványi fűtőanyagok.

Ami a magyar-kubai kereskedelmi kapcsolatokat illeti – ezek elenyészőknek mondhatók. Tavaly az egész magyar kivitel nem érte el a kétmillió eurót.

Forrás: KSH

Kivitelünknek a legnagyobb része feldolgozott termék, valamint a gépek és szállítóezközök. Alig mérhető exportot bonyolítunk energiahordozóból és élelmiszerből. Az idén egyébként valószínűleg nőni fog az export – legalábbis az első félév adatai erre utalnak.

Importunk jókora kilengéseket mutat, ahogy az az alábbi grafikonból is látszik.

Forrás: KSH

Irma, te mérges

0

Letarolta péntekről szombatra virradóra az Irma hurrikán Kuba középső részének több északi part menti városát, de az első jelentések nem szólnak halálos áldozatokról.

Az orkán éjszaka vonult át Villa Clara, Ciego de Ávila és Camagüey tartományok partvidékén. Az egyik leginkább érintett kikötő a nemzeti építészeti örökségbe sorolt hangulatos Caibarién, amelynek a tengerpart felőli utcáit,

a város közel felét elnyelték az 5-6 méteres hullámok.

Ez a város már soha nem tér magához – jósolta egy lakos.

A szintén a nemzeti örökséghez tartozó, hét kilométerrel beljebb fekvő Remediosban a hullámok helyett a 260 kilométeres sebességet is elérő szél pusztított, és csak a Kubában épült egyik első katedrális, a San Juan de los Remedios (1570) maradt épségben. A város a nagy tömegeket vonzó fesztiváljairól híres. A károkat még sehol sem mérték fel Kubában.

Az Irma 1932 óta az első 5-ös – legerősebb – fokozatú hurrikán,

amelynek a központja, a “szeme” kubai földet ért. Havannát a szombat esti órákban éri el, de már csak hármas fokozattal. A fővárosban azzal számolnak, hogy az óriási hullámok áttörnek a parti védműveken, és akár ötszáz méterre is behatolnak az épületek közé. Havanna repülőteréről már csak Mexikó felé indulnak járatok. A hatóságok a fokozott készültséget egy kivételével az összes tartományra kiterjesztették.

A szomszédos szigetország, Bahama áram nélkül maradt a vihar miatt. Floridába vasárnap reggelre várják az ismét felerősödő orkán érkezését. Az Egyesült Államok szárazföldi területét 1851 óta csak háromszor érte el 5-ös erősségű hurrikán.

A Karib-térséget dúló másik orkán, a Katia trópusi viharrá “gyengült”, de kelet felől már közelít a 4-es fokozatú José is, amely miatt a francia hatóságok maximális készültséget rendeltek el szombat este Saint-Barthélemy és Saint-Martin szigeten. Mindkét szigeten 150 fővel megerősítik a csendőrséget, mert gyakori fosztogatásról érkeztek hírek Párizsba, ahol emiatt összeült a biztonsági kabinet.

Irma újra ötös fokozatba kapcsolt

0

A kubai meteorológiai intézet szombati közleményében megerősítette, hogy az újra ötös erősségű Irma hurrikán partot ért a sziget középső részén található Camagüey tartomány északi részén, Cayo Romanónál.

Az amerikai Nemzeti Hurrikánközpont (NHC) szerint az ötfokozatú Saffir-Simpson hurrikánskála legmagasabb szintjére besorolt vihar központja hajnali öt órakor a kubai Caibariéntől mintegy 190 kilométerre délkeletre, a floridai Miamitől pedig 480 kilométerre délkeletre volt.

Az óránkénti 20 kilométeres sebességgel nyugat-északnyugati irányba haladó orkánt

260 kilométer/órás széllökések kísérik.

Kubában csaknem egymillió embert, az ország északi partjain pedig mintegy 10 ezer külföldi turistát helyeztek biztonságba az Irma érkezése előtt.

A hurrikán az elmúlt napokban a Karibi-szigeteken végzett hatalmas pusztítást, áldozatainak száma legalább 22. A helyiek attól tartanak, hogy az Irma hatásait a turizmus is megérezheti. A vihar nyomán a tengerszint felett 38 méterrel fekvő Barbuda teljes lakosságát, azaz 1400 embert át kellett telepíteni a szomszédos Antiguára.

Barbudát az Irma szinte teljesen letarolta.

Az NHC szerint a hurrikán a Bahamák és Florida felé vonul tovább, ahol a hatóságok több mint hatmillió embert szólítottak fel arra, hogy keressenek menedéket előle.

A hurrikánközpont figyelmeztetett, hogy az Irma által érintett térségekben a következő napokban jelentős mennyiségű csapadék várható.

Eközben a Katia is partot ért a mexikói Veracruz szövetségi állambeli Tecolutla nyaralóhely közelében – tette hozzá az NHC. Szakértők azt várják, hogy az egyes fokozatú hurrikán a nap folyamán gyorsan gyengül majd.

A Katiát 120 kilométer/órás széllökések kísérik. Veracruz hatóságai figyelmeztették a lakosokat, hogy a hurrikán áradásokkal és földcsuszamlásokkal járhat, és arra kérték a hegyek lábánál élőket, készüljenek fel az esetleges kitelepítésre.

Hatalmas földrengés Mexikóban

Mexikót csütörtök éjjel az elmúlt több mint 80 év legerősebb földrengése rázta meg, amelyben a legfrissebb adatok szerint legkevesebb 61-en meghaltak.

Tovább erősödött az Atlanti-óceánon tomboló José hurrikán, amely majdnem elérte az ötös fokozatot. A José jelenleg a Leeward-szigetektől mintegy 490 kilométerre kelet-délkeletre található. Az Irma pusztítását elszenvedő helyiek attól tartanak, hogy az óránkénti 28 kilométeres sebességgel nyugat-északnyugati irányba haladó José is végigsöpörhet a térségen.

FRISS HÍREK

Klímamegálla...

Nagy konzerv...

Főváros-korm...

Nem feledik ...

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK