33 éve fogták el Románia diktátorát, akit azután feleségével együtt rövid úton kivégeztek.
“Remélem, hogy Ceausescu elvtárs még életben lesz jövő januárban, hogy folytathassuk ezt a vitát” – mondta 1989 december elején Mihail Gorbacsov, a Szovjetunió kommunista pártjának utolsó főtitkára Nicolae Ceausescunak, aki szemére vetette a Szovjetunió vezetőjének, hogy hagyta megbukni az NDK-t. Ahol Drezdában egy bizonyos Putyin alezredes a KGB nevében azzal fenyegette a tüntetőket, hogy tüzet nyitnak rájuk, ha megtámadják az épületet.
Hiába telefonált Putyin idegesen Moszkvába, ott hallgatás volt a válasz.
Gorbacsov feladta a Szovjetunió kelet-európai birodalmát. Az érintett kis államokat nem kérdezte meg senki, a rendszerváltás a fejük fölött ment végbe.
Nicolae Ceausescu, akit a KGB elődje képezett ki a negyvenes évek végén a Szovjetunióban, aligha lepődhetett meg. Amikor az oroszok kivonultak a balti államokból 1941-ben akkor a velük együttműködő helyi erőket kivégezték. Nehogy az előrenyomuló nácik készséges együttműködő erőket találjanak Észtországban, Lettországban és Litvániában.
Ceausescu utódát, Iliescut is a Szovjetunióban képezték ki. A diktátor félreállította mint veszélyes vetélytársát, de nem ölette meg. Iliescu jött, látott és győzött. Átvette a fegyveres erők és főként a titkosszolgálat irányítását, amely ily módon könnyedén elkerülte a felelősségre vonást. Csak Ceausescut és nejét kellett beáldozni a nagy rendszerváltó játszmában.
“Király Károlyt lelőtték Marosvásárhelyen”
Ezt az álhírt terjesztette a Securitate 1989 decemberében, hogy kijátssza a magyar kártyát. Kovászna megye egykori kommunista párttitkára olykor még Ceausescuval is szembeszállt a magyar kisebbség érdekében. Emiatt a diktátor félreállította.
A magyar Tőkés László püspök indította el az országos tiltakozó mozgalmat Temesváron, amely a diktátor bukásához vezetett el. A magyarok és a románok összefogtak, hogy elűzzék a diktátort. A Securitate azonban éber volt: összeugrasztotta a magyarokat és a románokat Marosvásárhelyen. Sütő András író fél szemét kiütötték. A Securitate mind a Király Károlyról szóló álhírrel mind a Marosvásárhelyen kirobbantott nemzetiségi viszállyal azt kívánta igazolni: akármilyen rendszer is lesz Romániában, rá mindenképp szükség van. Ion Iliescu, Románia új erős embere mindig is tudta ezt, de nem is neki akarták ezt igazolni hanem az Egyesült Államoknak. Amely szép csendben hozzá is járult ahhoz, hogy a demokratikus Románia szó nélkül átvegye az állami terror gépezetét. Az NDK-ban a Stasit feloszlatták, Romániában ilyesmiről szó sem lehetett. Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés Ceausescu által kinevezett főnöke irányította azt a különleges bíróságot, amely halálra ítélte a diktátort és nejét.
Románia a Szovjetunió szövetségeséből az USA szövetségese lett. Nem újdonság ez a román diplomácia számára. A román királyság a központi hatalmak szövetségese volt az első világháború kezdetén, ám miután az angol-francia entente nekik ígérte Erdélyt, rögtön átálltak a másik oldalra 1916-ban. Jutalmul megkapták a trianoni békét.
A második világháború idején Románia a náci Németország szövetségese volt, Antonescu marsall Hitler kedvencei közé tartozott. 1944 augusztusában a román király parancsára elfogták Antonescu marsallt miután az angol-amerikai-szovjet szövetség megígérte Romániának, hogy visszakaphatja Észak Erdélyt.
Ceausescu annak idején azt hirdette, hogy öten győztek a második világháborúban: a Szovjetunió, az USA, Nagy Britannia, Franciaország és Románia. Gorbacsovnak elég volt megállapodnia az amerikaiakkal, és Ceausescu eltűnt a süllyesztőben oly sok diktátor elődje nyomában.
