Kezdőlap Címkék Kémek

Címke: kémek

Kiutasították Oroszország oslói kereskedelmi képviselőjét

Nem megy jól mostanság az orosz kémeknek. Sorra buknak meg különböző országokban, sorozatban utasítják ki őket. Néhány napja írtunk az Ausztriából kiutasított kém esetérő, most pedig a dánok tették ugyanezt egy kereskedelmi képviselő bőrébe bújtatott kémmel. Természetesen az oroszok tagadják a vádakat, ők is kiutasítással fenyegetnek, majd minden megy tovább, elvégre még van néhány európai ország…

Norvégiában a kémelhárítás letartóztatott egy norvég állampolgárt, aki titkos információkat juttatott el az oroszoknak. A vizsgálat során kiderült, hogy a kémhálózatot az orosz kereskedelmi képviselet vezetője irányította. Ezért őt kiutasították Norvégiából. Válaszul Moszkvában bekérették Norvégia nagykövetét a külügybe, ahol közölték vele, hogy egy magasrangú norvég diplomatának is el kell hagynia Oroszországot. Norvégiának közös határa van Oroszországgal, ezért a kémek háborúja évtizedek óta tart. Norvégia az EU-nak nem, de a NATO-nak tagja, mert tart az orosz fenyegetéstől.

Orosz kémkedés a NATO határvidékén

Nemrég Szlovákiából utasítottak ki három orosz diplomatát kémkedés miatt. Ausztriából is hasonló okból távoznia kellett egy orosz diplomatának, aki osztrák állampolgárokat szervezett be hírszerzés céljából. Ausztria nem tagja a NATO-nak, ezért a kémek paradicsomának számít.

Pompeo amerikai külügyminiszter legutóbbi európai körútján hangoztatta, hogy Oroszország stratégiai ellenfélnek számít. Az USA nemrég katonai szerződést kötött Lengyelországgal – megerősítve a NATO keleti határainak védelmét az orosz fenyegetéssel szemben.

Kémek cseréje Litvánia és Oroszország határán

Összesen öten nyerték vissza a szabadságukat: a litván és az orosz hírszerzés 2-2 tisztje illetve egy nyugdíjas norvég határőr tiszt, akit kémkedésért 14 éves börtönbüntetésre ítéltek Oroszországban.

Frode Berg elismerte az orosz hadbíróság előtt, hogy borítékokat vitt át a határon, de azt hitte, hogy pénz van benne nem pedig videók az orosz tengeralattjárókról. Norvégia miniszterelnöke üdvözölte honfitársa szabadon bocsátását és megköszönte a szintén NATO tagállam, Litvánia közreműködését.

Litvánia és Oroszország viszonya megromlott azóta, hogy 2014-ben az oroszok annektálták a Krím félszigetet, mely korábban Ukrajnához tartozott. A balti államokban felébredt a gyanú, hogy Moszkva vissza akarja állítani korábbi határait amikor Litvánia, Lettország és Észtország a Szovjetunió része volt. A litván hírszerzők ezek után a tervek után tudakozódtak Oroszországban. Az oroszok az FSZB tisztjei voltak, akiknek az volt a feladatuk, hogy kémeket toborozzanak Litvánia hadseregében.

A kémek cseréje pontosan úgy ment végbe mint a hidegháborús időkben. A helyszín Litvánia és a Kalinyingrád övezet határa volt. Ez az övezet, mely régen Kelet Poroszország volt, enklávé vagyis nincsen földi határa Oroszországgal. Az orosz hadseregnek és a flottának ez nagyon fontos támaszpontja. Az oroszok sok rakétát is telepítettek ide, melyek közvetlenül fenyegetik a NATO tagállamokat – így Magyarországot is.

Bécs – magyar kémfészek is

0

A semleges Ausztriában a hidegháború idején grasszáltak a két világrendszer kémjei és szép számmal voltak közöttük a szocialista Magyarország ügynökei is. Éppen az ő szerepükre igyekszik fényt deríteni egy magyar-osztrák kutatási program.

Hogy a keleti hírszerzések milyen sikerrel működtek, az kiderül abból, hogy a cseh elvtársak annak idején be tudták szervezni még Helmut Zilket, a bécsi polgármestert, a szocialisták befolyásos véleményformálóját is. De hogy magyar kollégáik mire jutottak, azt kívánja feltárni a háború utáni időszakkal foglalkozó gráci Ludwig Boltzmann Intézet, valamint az Állambiztonsági Szolgálatok Történelmi Levéltárának egy éve zajló közös kutatása, amihez az osztrák tudományügyi tárca, a Nemzeti Alap, valamint több cég ad anyagi támogatást.

A Der Standard beszámolója szerint nemrégiben, Budapesten konferencián ismertették a kutatás első eredményeit, így azt, hogy mi volt a magyarok fő törekvése a régi, szép időkben: a határ, tehát a Vasfüggöny biztosítása, a menekültek szemmel tartása, valamint a nyugati titkosszolgálati akciók elhárítása – már osztrák földön. Ausztriában a háború után 22 ezer magyar menekültet tartottak nyilván, újabb bevándorlási hullámot váltott ki 1948-ban a kommunista hatalomátvétel, majd a forradalom leverésekor 200 ezren lépték át a nyugati határt. A magyar hatóságok feltételezték, hogy ezek az emberek segítik majd a rendszerellenes propagandát, illetve közülük toboroznak majd munkatársakat a nyugati szolgálatok. Utóbbiak viszont azokat próbálták kiszűrni, akiket a keleti konkurencia akart Nyugatra telepíteni az áradatot kihasználva. Vagyis valóságos ügynökháború zajlott ekkortájt.

A kutatást vezető osztrák történész úgy fogalmaz, hogy a kémkedés szempontjából akkortájt olyan volt Ausztria, mint manapság egy zsúfolt autópálya, méghozzá mindkét irányban. Keletiek ott alakították ki az első védelmi vonalat, és igaz, ami igaz: nagyon eredményesek voltak a nyugati akciók meghiúsításában. Az már nehezebbnek bizonyult, hogy titkos munkatársakat toborozzanak a migránsok körében, de még az is előfordult, hogy elraboltak és visszahurcoltak Magyarországra olyanokat, akiket veszélyesnek minősítettek az óhaza szempontjából.  Másfelől viszont az itthon maradt rokonságon keresztül sokakra nyomást tudtak gyakorolni a kintiek közül. A nyugatiak ugyanakkor nehezen tudtak felsorakoztatni magyar származású ügynököket, ezért a szóba jöhető osztrákok közül igyekeztek többeket beszervezni.

A dokumentumok arra utalnak, hogy a magyarok is verbuváltak megbízottakat az osztrák államapparátusban, természetesen ezeket a bizonyítékokat oda-vissza, számtalanszor ellenőrizni kell, hogy ki nyugodt szívvel lehessen mondani róluk: megfelelnek a valóságnak. Hiszen az akta léte még messze nem bizonyítja, hogy az illető valóban tudatosan dolgozott Magyarország számára, és nem csupán arról van szó, hogy a másik oldal felhasználta az általa elpöttyintett értesüléseket.

Az eredményeket jövőre könyv formájában teszik közzé, de nem az egyes esetekre összpontosítanak majd, hanem arra, hogy miként épültek ki ezek a hálózatok, milyen rendszerben, miként működtek.  Az azonban már most látható, hogy a titkosszolgálatok egykor ugyanazzal a módszerrel éltek, mint mai utódaik a terror elleni harcban, igaz napjainkban jóval magasabb műszaki színvonalon: be kell gyűjteni az információt, majd ellenőrizni, elemezni kell azokat és a végére marad az értékelés. Ehhez egyáltalán nem elegendő az világháló, a legtöbb fontos értesülést ma is az illetékesekből lehet kicsalogatni.

Der Standard/Szelestey Lajos

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK