Keleti befolyás: nálunk lubickolnak

0
1471
MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsõdi Balázs

Aktív a manipulációs befolyás a térségben orosz, kínai és török részről. Részben eltérő módszerekkel, de egy közös vonással mindenképpen: nálunk a legkönnyebb a dolguk az autoriter befolyással.

A kelet- és közép-európai régió kifejezetten sérülékeny az orosz, kínai és török autoriter befolyással szemben, mert demokratikus intézményei kevésbé beágyazottak, kormányai pedig maguk is populista módszerekkel igyekeznek hatalomban maradni. A Keletről érkező autoriter befolyásnak azonban Magyarországon van a legkönnyebb dolga – áll a Political Capital friss nemzetközi tanulmányában.

A Political Capital (PC) Grigorij Meseznikov szlovák politikai elemzővel, a cseh Prague Security Studies Institute-tal és és még egy neves alapítvánnyal együttműködve vizsgálta az orosz, a kínai és a török tekintélyelvű befolyás jellemzőit, módszereit Magyarországon, Szlovákiában és Csehországban. Arra keresték a választ, hogyan jelenik meg az autoriter befolyás ebben a három visegrádi államban. Azt is megvizsgálták, hogyan hat az autoriter befolyás az egyes országok szövetségi rendszerére, illetve miként jelennek meg a tekintélyelvű hatalmak a cseh, a magyar, illetve a szlovák médiatérben.

Megállapítják, hogy a régió országai két okból is fontos célpontok lehetnek Oroszország, Kína és Törökország számára. Mindenek előtt

rajtuk mint baráti politikai szereplőkön keresztül gyengíthetik a nyugati közösséget,

befolyásolhatnak bizonyos szakpolitikai döntéseket. Másrészt pedig örömükre szolgál az illiberális hatalomgyakorlás terjedése, ezzel is relativizálva saját politikai berendezkedésüket.

Három ország, három szerep

A V3 (Magyarország, Szlovákia, Csehország) országaiban az autoriter befolyás ereje és elterjedtsége számos körülménytől függ, beleértve a helyi kormányok nyitottságát az ilyen hatásokra. A három autoriter rendszer közül

Oroszország az egyetlen, amelynek kifejezetten érdekében áll az uniós integráció gyengítése.

Oroszország az úgynevezett „sharp power” eszköztárát, beleértve az orosz hírszerzés aktív intézkedéseit veti be a térségben, hogy helyi oroszbarát erőkön keresztül támogassa saját NATO- és EU-ellenes külpolitikai céljait. (A sharp power az, amikor egy ország manipulációs diplomáciai politikákat alkalmaz a célország politikai rendszerének befolyásolására és aláásására.)

Kína kapcsolata az unióval gyakran konfliktusos, Európára azonban multipoláris világrend egyik lehetséges pólusaként tekint, legfőbb érdeke pedig, hogy virágzó uniós gazdaságot tudhasson kereskedelmi partnerének.

Kína a puha hatalmi módszerekre koncentrál,

leginkább kulturális és oktatási területeken, de időről időre más befolyásolási eszközöket is bevet, hogy eltérítsen egyes helyi politikai szereplőket a Pekinggel ellentétes álláspontok képviseletétől. Ilyen eszköz az „ösztönzés és visszatartás” elve, vagyis hogy Kína szívesebben fektet olyan államokba, amelyek nem foglalnak állást Peking érdekeivel szemben, legalábbis sikerrel igyekszik eladni ennek a látszatát.

Elsősorban NATO-tagsága okán Törökország esik intézményesen legközelebb a Nyugathoz. Ennek következtében

Ankara szlovákiai és csehországi aktivitása szinte kizárólag a kultúrára korlátozódik, de Magyarországon politikai és gazdasági hatalmát is kiterjeszti.

Magyarország: mint kés vajban

A tanulmányban azt állapítják meg, hogy a keleti autoriter befolyás más-más módon jelenik meg a három V3-országban. Ránk nézve nem túl hízelgő következtetés, hogy

az autoriter rezsimeknek Magyarország esetében van a legkönnyebb dolguk.

A magyar kormány nyíltan keleti orientációjú külpolitikája – amelynek keretében úgymond „hídszerepet” vállal Kelet és Nyugat között – szélesre tárja a kapukat az autoriter befolyás terjedése előtt. Budapest gyakran az uniós szintű döntéshozatal hátráltatásával igyekszik magyarországi befektetésekre váltható jó pontokat szerezni az autoriter nagyhatalmaknál, amelyek alternatív finanszírozási lehetőséget nyújthatnak kormányközeli üzletembereknek.

Magyarország és szövetségesei számára konkrét fenyegetés a Nemzetközi Beruházási Bank (IIB) budapesti irodája, ami a Nyugat-Balkán uniós és NATO-integrációs erőfeszítéseinek akadályozásán dolgozó orosz hírszerzési csomóponttá válhat. Az első európai Türk Tanács iroda budapesti megnyitása következtében pedig felerősödhet a türk nyelvű országok lobbitevékenysége, hogy Budapesten keresztül befolyásolják a nyugati intézményrendszer döntéseit.

Szlovákiában és Csehországban is megvannak az autoriter rezsimek saját szurkolói a politikai és a gazdasági életben, beleértve Milos Zeman cseh elnököt és Andrej Danko szlovák házelnököt, de ők

korlátozott hatással bírnak országuk külpolitikájára.

Ezekben az országokban ezért az autoriter rezsimek, leginkább Oroszország és Kína, a pártpolitikai (például Nyugat-ellenes politikai erők támogatása), gazdasági (befektetések), hírszerzési (a kínai és orosz nagykövetségek aktivitása) és kulturális (oktatási együttműködések) területeken aktívak.

Közös és egyedi vonások a fenyegetettségben

A V3 országainak autoriter befolyással szembeni kitettségében közös és országspecifikus elemek is találhatók. Oroszország esetében

mindhárom vizsgált közép- és kelet-európai országban sérülékeny tényező az energiafüggőség,

a külső szereplők által kihasználható társadalmi problémák megoldatlansága, a helyi tisztviselők és a Kreml közötti esetleges információcsere és a helyi lakosság egyes rétegeinek oroszbarát nézetei.

Budapest döntése, hogy megnyitja a kapukat az orosz befolyás előtt és a prágai Orosz Nagykövetség folyamatos orosz hírszerzőcsomópontként való működése kockázat a nyugati intézményrendszer egészére. Szlovákiában a paramilitáris szervezetek lehetnek Oroszország eszközei, hogy beszivárogjanak egy NATO-tagországba.

Kína esetében az információhiány és a helyi kormányok

Pekinghez kötődő irreálisan magas gazdaságpolitikai reményei a legfontosabb közös probléma.

Magyarországon jó példa erre a Budapest-Belgrád vasútvonal, ami a magyar gazdaság számára nem, legfeljebb néhány kormányközeli vállalkozó számára lesz profitábilis. A beígért kínai befektetések többször nem valósultak meg Szlovákiában, 2018-ban pedig Csehországban a CEFC energiavállalat ütközött anyagi problémákba, hogy aztán csődöt jelentsen. A Petr Kellner cseh üzletember és a kínai kormány között kialakult szoros kapcsolat is kockázatot jelenthet.

Korlátozott pénzügyi kapacitásai, NATO-tagsága és uniós tagjelölti státusza miatt Törökország kevésbé számít veszélyesnek a régióban. Itt is mi vagyunk azonban a rossz kivétel.

Egyedül Magyarországon alakult ki rendszerszintű sérülékenység Törökországgal szemben,

ami főképp a szoros személyes és nepotikus kapcsolatokat takarja a magyar miniszterelnök és török kormányzati és kormánypárti szereplőkkel. Ez a kapcsolat segíthette Ankarát abban, hogy uniós döntéseket befolyásolhasson, például észak-szíriai offenzívája esetében.

Dezinformáció helyi segítséggel, főleg nálunk

A helyi Kreml-barát portálok aktívan terjesztenek az orosz érdekekkel megegyező magyarázatokat, sok közülük Kína esetében is támogató álláspontot vesz fel. Magyarország a dezinformáció tekintetében is különleges eset:

a legtöbb oroszbarát dezinformáció és a Kína nemzetközi szerepét döntően pozitívan megítélő álláspontot a magyar kormányzati irányítású médiabirodalom terjeszti.

Ez szinte feleslegessé teszi az Oroszország és Kína által támogatott manipulatív kampányok finanszírozását az országban.

Nem veszik elég komolyan a problémákat

A PC következtetése az, hogy ha Kelet-barát kormány kerül hatalomra a nyugati intézményrendszerbe integrálódott valamely országban,

a keleti autoriter rezsimek viszonylag zökkenőmentesen tudják befolyásolni a nyugati intézményrendszer döntéseit.

Ezt jelzi a magyar kormány tevékenysége, amelyben politikai előnyöket ígér Oroszországnak (retorikában akadályozza a további szankciók bevezetését Moszkva ellen), Kínának (a Peking álláspontját elítélő kezdeményezéseket vétózza) és Törökországnak (az észak-szíriai offenzívát elítélő nyilatkozat elfogadását késlelteti).

A Kelet felé kacsingató nyugati kabinetek bizonyították, hogy hajlandók lehetnek feláldozni nyugati kapcsolataikat az autoriter országoktól remélt előnyökért cserébe. Ez a felfedezés bátoríthatja Oroszországot, és esetlegesen más autoriter rezsimeket is, hogy fenntartsák vagy akár erősítsék az európai és észak-amerikai Kelet-barát szereplők támogatását célzó erőfeszítéseiket.

A kutatók javaslatokat is megfogalmaztak a nyugati szövetségesek számára. Ebben az első helyen áll az, hogy az EU külpolitikájára vonatkozóan az uniós intézményeknek és Nyugat-barát szereplőknek továbbra is a minősített többségi döntéshozatal bevezetése mellett kell érvelniük; ezzel volna csökkenthető az autoriter hatalmak EU-tagországokon keresztül kifejtett befolyása. (Vagyis az egyhangú helyett a minősített többség legyen elegendő a döntésekhez, megakadályozva egy-két ország ellenkezésének vétókénti lehetőségét.) Általában is komolyabban kellene venniük a keleti fenyegetést, olvasható ki a javaslatok sorából.

HOZZÁSZÓLOK A CIKKHEZ

Please enter your comment!
Please enter your name here

Ez az oldal az Akismet szolgáltatást használja a spam csökkentésére. Ismerje meg a hozzászólás adatainak feldolgozását .