Hasznos Archives » Oldal 8 a 52-ből » Független Hírügynökség

Európai segély öt, az ukrán gabonabeáramlás által érintett tagállamnak

FüHü

-

2023-06-26

Európai segély öt, az ukrán gabonabeáramlás által érintett tagállamnak

Százmillió eurós támogatást hagyott jóvá a hétfőn az Európai Unió (EU) öt, az ukrán gabonabeáramlást negatívan érintő országának – jelentette be az Európai Bizottság.

A március végén kiosztott 56 millió euró után Brüsszel április közepén további 100 milliós támogatást javasolt öt olyan ország (Lengyelország, Magyarország, Bulgária, Románia és Szlovákia) gazdálkodói között, akiket destabilizált az Ukrajnából érkező tömeges gabonaimport.

Ezek az importok megtöltik a silókat, és leszorítják az árakat az országok a piacain.

Ehhez a kerethez a tagállamok beleegyezése szükséges, amelyek közül tucatnyian kértek „felvilágosítást” a források kiszámításának és elosztásának kritériumairól. Brüsszel 39,33 millió eurót szán Lengyelországnak, 29,73 milliót Romániának, 15,93 milliót Magyarországnak, 9,77 milliót Bulgáriának és 5,24 milliót Szlovákiának – pontosította sajtóközleményében az európai ügyvezető.

Ezenkívül a Bizottság június elején felhatalmazta ezt az öt államot, hogy szeptember 15-ig meghosszabbítsák korlátozó intézkedéseiket, amelyek célja az ukrán búza, kukorica, repce és napraforgó forgalmazásának blokkolása a területükön, azzal a feltétellel, hogy más országokba történő tranzitjukat szüneteltetik.

Ezeket az intézkedéseket a tagállamok csaknem fele élesen bírálta, és közös levélben aggodalmát fejezte ki a „belső piacon belüli eltérő bánásmód” miatt.

A vonakodás leküzdése és a 100 millió eurós keretről való megállapodás biztosítása érdekében Janusz Wojciechowski biztos június közepén megígérte, hogy a másik huszonkét tagállam javára aktiválja a „mezőgazdasági válságtartalék ” maradék részét, amelynek teljes összegét felfelé módosítva, 530 millió euróra az évre (szemben a korábbi 450 millióval). A huszonkét állam így 330 millió eurót oszthat meg, hogy segítse gazdáit abban, hogy szembenézzen a pillanatnyi válságokkal: az ukrajnai háború közvetett hatásaival, amelyek megemelték az energia- és műtrágyaárakat, de a közelmúltban bekövetkezett árvizeket is. Olaszországot az fokozottan, de a többi országot is sújtó szárazság miatt.

A Bizottság hétfőn részletezte az erre a keretre javasolt felosztást. Spanyolország lenne az első kedvezményezett (mintegy 81,08 millió euró), ezt követi Olaszország (60,55 millió), Franciaország (53,1 millió) és Németország (35,77 millió). Minden ország felhatalmazást kap arra, hogy megháromszorozza az európai segélyt nemzeti finanszírozással. Ezt a 330 millió eurós keretet még hivatalosan jóvá kell hagyni a tagállamok képviselőinek jövőbeli találkozóján – szögezte le az európai végrehajtó hatalom.

Közel keleti háború: 150 dollárra is felmehet egy hordó olaj ára

ki

-

2023-11-02

0

Közel keleti háború: 150 dollárra is felmehet egy hordó olaj ára

A 147 dolláros eddigi rekordot is felülmúlhatja egy hordó Brent olaj ára, ha elfajul a konfliktus Izrael és a Hamász között – értékeli a helyzetet a Világbank, amely arra a nyilvánvaló tényre utal, hogy a világ energiaellátása még mindig javarészt a Közel Kelettől függ. Erre figyelmeztet a Világbank, amely az egész világgal együtt aggodalommal követi a közel-keleti háború fejleményeit.

Márpedig ötven évvel ezelőtt a Jom Kippur háború idején az arab államok olajbojkottot hirdettek a nyugati világ ellen, amely Izraelt támogatta a konfliktusban. Most hasonló ársokktól tartanak Washingtonban, ahol azt jósolják, hogy a jelenlegi 90 dolláros ár felmehet 140-157 dollárra is! Ezzel felborulna a világgazdaság egyensúlya. A korábbi rekord, a 147 dollár a 2008-as nagy globális pénzügyi válsághoz kötődik.

A közel-keleti konfliktus nem sokkal az orosz – ukrán háború kitörése után következett be márpedig az energiapiacot megrázta az, hogy a nyugati államok fokozatosan leszakadtak az orosz energia szolgáltatásról, melyhez évtizedeken át szorosan kapcsolódtak.

“A döntéshozóknak nagyon figyelniük kell, mert hogyha eszkalálódik a háború a Közel Keleten, akkor duális sokk érheti a világ energiapiacát” – nyilatkozta a sajtónak, köztük a londoni Guardian tudósítójának a Világbank vezető közgazdásza. Indermit Gill sietett hozzátenni, hogy

“Az eszkaláció a Közel Keleten nemcsak az energiapiacon okozna drámai változásokat, de az élelmiszerbiztonság is felborulna a világ jelentős részén. Sok országban az éhezés napi realitássá válhatna.”

Jelenleg Izrael és a Hamász konfliktusa nem ingatta meg az olaj világpiacot, de hogyha a háború kiterjed, akkor ez nagyon gyorsan megváltozhat.

Ha nem terjed ki a háború a Közel Keleten, akkor valószínű, hogy csökken az olaj ára, mert a világgazdaság lassul, és emiatt mérséklődhet az olaj ára.

Jövőre 81 dollár lehet az átlagos olajár

Ez az optimista forgatókönyv, de van három másik is, amely jóval magasabb árral számol:

Az első pesszimista forgatókönyv szerint napi félmillió – kétmillió hordó olajjal csökken a kínálat – nagyjából úgy mint a líbiai polgárháború idején 2011-ben. Ebben az esetben egy hordó Brent olaj ára 93-102 dollár között alakulna.

A második számú negatív forgatókönyv szerint az iraki háború idején tapasztalt feltételek jellemeznék az olaj világpiacot: 2003-ban napi 3-5 millió hordó olaj hiányzott a világpiacról. Az árak ennek megfelelően 109-121 dollár között alakulnának jövőre.

Végül a legrosszabb, a Jom Kippur háború forgatókönyve: napi 6-8 millió hordó olaj hiányzik a világpiacon, és ennek megfelelően az árak az egekbe szökhetnek, és elérhetik a 140-157dolláros sávot.

1973-ban több mint négyszeresére emelkedett az olaj világpiaci ára, és ezzel véget ért a fellendülés, és megkezdődött az infláció elleni szívós küzdelem a világgazdaságban.

“Ha sokáig magasak az olajárak, akkor elkerülhetetlen az élelmiszerek áremelkedése”

– hangsúlyozta a Világbank vezető közgazdászának helyettese. Ayhan Kose elmondta, hogy komoly olajáremelés tovább fokozná az élelmiszer árak inflációját, és ez főként a szegény országokban drámai következményekkel járhat. Már ma is 700 millió ember számít alultápláltnak a világban, és ez a szám vészesen megnövekedhet.

“Ha az olajárak tartósan magasak maradnak, akkor az élelmiszerinfláció nem marad meg a szegény országok problémájának hanem az egész világ gondja lehet” – hangsúlyozta a Világbank vezető közgazdászának helyettese.

Hiányzik Putyinnak 800 milliárd euró?

Kenderessy Milán

-

2018-11-22

0

Óriási összegeket mostunk tisztára, melyek jórészt Oroszországból érkeztek – vallotta Koppenhágában a parlament előtt a Danske bank exfőnöke, aki lerántotta a leplet az eddigi legnagyobb pénzmosási botrányról, mely legalább annyira kínos Putyin elnöknek, mint azoknak a nagy nyugati bankoknak, melyek részt vettek benne. Tisztában volt ezzel a Danske Bank is, mely jelentős összeget ígért ex menedzserének, ha befogja a száját. Howard Wilkinson viszont beszél és egyre kínosabb mindenkinek az, amit elmond. Hogy lett a puha rubelből kemény valuta?

Az orosz pénzek Észtországba érkeztek, ahonnan azután tovább vándoroltak Angliába, az USA-ba és az adóparadicsomokba például a Brit Virgin szigetekre. Nemcsak a Danske Bank sáros. Egy nagy európai bank 150 milliárd eurót vitt ki az USA-ba! – állította a dán parlamentben az egykori menedzser. Nevet nem említett, de a londoni Guardian siet közölni: a Deutsche Bankról van szó, amelyet hatalmas bírságokkal sújtottak épp emiatt az Egyesült Államokban. Érintett volt az USA-ban a JP Morgan és a Bank of America is, de ők kisebb bírsággal megúszták, mert kevesebb orosz pénzt mostak tisztára mint a Deutsche Bank.

800 milliárd eurót tart off shore számlán az orosz elit. Ezt állítja a Citibank egykori kelet-európai menedzsere. Steven Halliwell, aki a Reuters hírügynökségnek írta meg a véleményét az óriási pénzmosási ügyről. Bőséges személyes tapasztalata is van, mert a kelet-európai vállalkozások pénzügyeit intézte a Citibank színeiben. Leírja, hogy az orosz államhivatalnokok rendszeresen úgy adtak meg különböző engedélyeket, hogy cserébe ők is kértek valamit. Az így megszerzett rubel ezreket vagy épp milliókat siettek kemény valutára váltani és külföldön elhelyezni. Otthon ugyanis Hodorkovszkij példája mutatta meg, hogy még a leggazdagabb oligarcha sincs biztonságban. Ez a rendszer nemcsak, hogy Putyin tudtával működik, de az elnök környezete is részt vesz benne. Nem kizárt, hogy maga Putyin elnök is így menti vagyona egy részét külföldre. Erre volt is utalás a Panama Papírok körüli botrányban. Csakhogy abban a nyolc évben amikor a nagy balti pénzmosási akció működött, akkor Oroszország gazdaságilag jól állt. Most viszont baj van, mert csökken a lakosság reál jövedelme és emiatt nő az elégedetlenség. Szükség lenne a külföldre vitt 800 milliárd euróra!

Ki hoz pénzt egy olyan országba, ahol nincs jogbiztonság? Ha a bírák Putyin elnök kénye-kedve szerint büntetnek, akkor kevesen kockáztatnak otthon. Még akkor sem viszik haza a pénzüket, ha fekete listára kerülnek az USA-ban. Elviszik azokból az államokból, ahova az FBI keze elér, de nem hozzák haza Oroszországba! Óriási összegről van szó: 800 milliárd euró az orosz háztartások összes magán vagyona! Ennyi van most külföldön offshore számlákon – konzervatív becslés szerint. Ezeket a pénzeket csakis úgy lehetne aktivizálni, ha Putyin garantálná a jogbiztonságot vagyis reformokat hajtana végre.

Saját emberei aligha lelkesednének a reformokért – véli az Oroszországot jólismerő amerikai bank menedzser, Steven Halliwell. Aki nem gondol a kínaiakra, akik mindinkább modellként szolgálhatnak Putyin elnök számára is a kínaiak mindinkább modellként szolgálhatnak.Kína ma már messze Oroszország legfontosabb gazdasági partnere. Az Új Selyemút program nagyonis számít Oroszországra, amely kemény valutát továbbra is csak nyersanyagokért vagy fegyverekért tud szerezni.

Kemény valutára pedig egyre nagyobb szüksége van Oroszországnak, mert a nagy orosz pénzmosoda nem állt le: Európában és Amerikában egyre erősebb a pénzügyi ellenőrzés, de ott a Közel Kelet, ahol még mindig minden lehetséges. Még jobban aggaszthatja Putyin elnököt, hogy a lakosság roham tempóban csökkenti a deviza számláit. Egyrészt, mert nem akarja feladni az eddigi életformáját másrészt pedig azért, hogy külföldre vigye a pénzt. Eddig a pénzmosás az oligarchák és a korrupt bürokraták több milliárd eurós játéka volt, de most már a lakosság is bekapcsolódott. Mindez akár sarkallhatná reformokra is minden oroszok urát, de ennek a valószínűsége nem túlságosan nagy. Sokkal valószínűbb, hogy tovább működik a nagy orosz pénzmosoda hiszen Oroszországban senki sem lehet biztos abban lesz-e módja élvezni is azt a pénzt, amelyet valamilyen úton-módon megszerzett?!…

Terrorizmus finanszírozásával vádolnak egy francia cégvezetőt

Tasnadi Kata

-

2017-12-08

0

Terrorizmus finanszírozásával vádolnak egy francia cégvezetőt

Eric Olsen és a LafargeHolcim a vád szerint az Európai Unió embargója ellenére lepaktált a különböző terrorista szervezetekkel, köztük az Iszlám Állammal Szíriában.

Különösen két döntést ró fel a volt cégvezetőnek a francia ügyészség: olajat vásárolt az Iszlám Államtól, és védelmi pénzt fizetett azért, hogy a LafargeHolcim üzeme tovább működhessen Dzsalabijaban. A cementgyár üzemeltetését az iszlamista terroristák biztosították 2013-ban és 2014-ben.

A cég nagyon meg volt elégedve ezzel, mert Eric Olsent, aki akkor még csak vezérigazgató-helyettes volt, vezérigazgatóvá léptették elő. Erről a tisztségéről csak nemrég mondott le, miután a vizsgálat megindult ellene. Két másik korábbi a cégből, Bruno Lafont és Christian Herrault ellen is nyomoznak az ügyben.

Olsent többek között terrorizmus finanszírozásával vádolják. A francia ügyészség most azt vizsgálja: ki és mennyit tudott a szíriai alkuról a cégben.

19 ezer embert kirúg az American Airlines hacsak…

FüHü

-

2020-08-28

0

19 ezer embert kirúg az American Airlines hacsak…

Ma a legkeményebb üzenetet kell megosztanunk a dolgozóinkkal – írta a cég két főnöke abban a belső levélben, melyet a Business Insider tudósítója is elolvashatott. 1600 pilóta, 8100 légi kísérő állásáról van szó. A többieket az American Airlines más osztályairól bocsátják el október elsején hacsak a washingtoni kongresszus nem szavaz meg újabb pénzeket a munkahelyek megvédése érdekében a légiforgalomban.

Az American Airlines 5,8 milliárdot kapott

A Covid-19 különösen sújtja a légiforgalmat az Egyesült Államokban és szinte mindenütt a világon. A washingtoni kongresszus és Trump ezért dollár milliárdokkal támogatta az ágazatot nehogy csődbe menjen több tízezer embert az utcára téve. Az első csomagból az American Airlines 5,8 milliárd dollárt kapott arra, hogy bért tudjon fizetni akkor is a dolgozóinak, ha azok nem dolgoztak a vírusválság miatt. Csakhogy hiába lett vége az elzárásnak a légiforgalom dinamikája nem növekedett igazán – messze elmaradt a nyári csúcs szezon hiszen nagyon sok országba nem engedik be az amerikai turistákat, mert az USA-ban volt a legtöbb áldozata a Covid-19 vírusnak, és a fertőzés egyáltalán nincsen elmúlóban.

40 ezres létszám csökkentés

Az American Airlines két vezére szerint ilyen sok embert kell elbocsátani a cégtől: „amikor a washingtoni kongresszus megszavazta a támogatást a légiforgalomnak, akkor abból indult ki, hogy szeptember végére helyreáll a légiforgalom. Nyilvánvaló , hogy nem ez a helyzet!”

12500 ember már kérte a korai nyugdíjazását, 11 ezren pedig nem fizetett szabadságra mennek október elsejével.

Fele akkora forgalomra számítanak mint tavaly

Erre is csak a negyedik negyedévben. Az American Airlines vezetői ehhez hozzáteszik, hogy a nemzetközi forgalom várhatóan csak az egynegyede lesz a tavalyinak! Ezért azokat a dolgozókat, akik a nemzetközi légiforgalomban töltötték munkaidejük nagy részét, még súlyosabban érinti a tervezett elbocsátás.

A légitársaságok keményen lobbiznak

Az elbocsátó szép üzenetben az American Airlines vezetői megírják, hogy más légitársaságokkal és a szakszervezetekkel együtt próbálják folyamatosan meggyőzni a washingtoni honatyákat és honanyákat egy újabb támogatási csomagról, de eddig eredménytelenül.

Közben a Delta Airlines is bejelentette, hogy meg kell válnia 1900 pilótájától.

Miért nem jut dűlőre a kongresszus? Egyrészt azért, mert választási év van és ezért mindenfajta konszenzus megteremtése jóval nehezebb, másrészt pedig a légiforgalmi támogatási terv egy nagyobb csomag része, amelyről azért nem sikerül megállapodni, mert a Covid-19 vírusválság sokkal súlyosabb mint ahogy azt korábban gondolták Washingtonban.

Putyin jelenlétében avatták fel az első Mercedes gyárat Oroszországban

Polonius

-

2019-04-04

0

Putyin jelenlétében avatták fel az első Mercedes gyárat Oroszországban

250 millió eurót fektet be a Mercedes-Benz orosz földön – mondta a megnyitón Dieter Zetsche. A Mercedes-Benz főnöke kiemelte: Putyin támogatása nélkül nem ment volna ilyen simán minden. Az orosz elnök is jelen volt a Mercedes gyár avatásán Moszkvától 40 kilométerre. Az új gyárban ezer ember dolgozik, és amikor eléri a csúcs kapacitást, akkor 25 ezer járművet értékesít majd az orosz piacon évente.

Putyin hangsúlyozta: a Mercedest nagyon sokra tartják Oroszországban. Németország érdekelt egy sikeres Oroszországban. Ezt hangoztatta Peter Altmaier. Angela Merkel kancellár egykori kabinetfőnöke, aki jelenleg Németország gazdasági minisztere elmondta: tavaly 61,9 milliárd euro volt a két ország kereskedelmi forgalmának értéke. Peter Altmaier tárgyalt Alkeszandr Novak orosz gazdasági miniszterrel is. A megbeszélés fő témája az Északi áramlat 2 elnevezésű tengeralatti gázvezeték volt. Ez közvetlenül szállít gázt Oroszországból Németországba. Sok szövetséges állam bírálta emiatt a németeket Trump elnökkel az élen. Berlinben viszont azt hangsúlyozzák: Európa energiaellátását Európában döntik el! A szankciók maradnak. 2014-ben Oroszország – egy népszavazás után – annektálta a Krím félszigetet. Ezt a külvilág nem fogadta el: az EU emiatt szankciókat léptetett életbe Oroszországgal szemben. Most a Mercedes gyár avatása kapcsán Merkel kancellár szóvivője sietett megerősíteni: maradnak a szankciók Oroszországgal szemben. Berlinben és Moszkvában szép csendben tovább folytatják az együttműködést, melyet az Egyesült Államok bírál, mert úgy érzi: ily módon csökken a befolyása Európában és az egész globális gazdaságban.

Rizshiány az El Nino és a klímaváltozás miatt

Polonius

-

2023-09-10

0

Rizshiány az El Nino és a klímaváltozás miatt

A klímaváltozás kiszámíthatatlanná teszi az időjárást, az El Nino hatás nagyobb meleget és kevesebb esőt jelent. A következmény aszály, amely rizshiányhoz és áremelkedéshez vezet.

20%-kal növekednek az export árak Thaiföldön és Vietnamban, ebben a két kulcsországban, melyek szerepe felértékelődött miután India korlátozta a rizs kivitelét – írja a Reuters. A hírügynökség jelentéséből kiderül, hogy egyáltalán nemcsak India szüntette be az exportot, de az Egyesült Arab Emírségek is négy hónapra felfüggesztette a kivitelt. Mianmar, az egykori Burma szintén erre készül. Indonézia export helyett inkább importálni akar, hogy feltöltse az ország rizskészleteit. A Fülöp szigeteken a kormány ársapkát húzott a rizsre, hogy a szegényebb néprétegek is meg tudják azt fizetni. Az emberiség több mint fele minden nap fogyaszt rizst vagyis olyan alapvető élelmiszerről van szó, melynek ára befolyásolhatja a politikai stabilitást is.

A Fülöp szigetek kormánya az El Nino hatást kárhoztatja mindezért: emiatt ugyanis felmelegszik a Csendes óceán és aszály alakulhat ki sok országban, ahonnan a rizst exportálják.

A Guardian tudósítója ellátogatott egy rizsföldre Thaiföldön, ahol máskor legalább bokáig ér a víz, de most minden kiszáradt. Az öntözőcsatornában sincs víz.

“Minden kiszáradt. Ha most el is kezdene esni, már akkor is késő, mert a rizsnek idő kell, hogy megnőjön. Mi már feladtuk az idei termést” – mondja a gazda.

2015-16-ban tapasztalták utoljára az El Nino jelenséget a Csendes óceánon, akkor ez 15 millió tonnás csökkenést jelentett a rizstermésben az előző évekhez képest.

Idén mennyire komoly veszteségre lehet számítani? Ehhez tudni kellene, hogy az El Nino hatás mennyire lesz erős, de ez kiszámíthatatlan:

“Nem tudjuk, mert a Csendes óceán felmelegedését most először figyeljük meg folyamatosan. Ennek következtében előfordulhat, hogy a klímaváltozással kombinált El Nino hatás olyan következményeket produkál, melyeket eddig még sohasem tapasztaltunk”

– mondja Benjamin Horton professzor, a szingapúri geológiai obszervatórium igazgatója.

Aki abban bízik, hogy az El Nino hatás idén csak kicsi lesz, mert különben “kővé válhatunk, ha ránézünk a rizs termésre.”

Az El Nino környezeti katasztrófát okozhat

Ha nagy lesz a hatás, akkor a levegő annyira szennyezetté válhat, hogy nem lesz biztonságos kimenni az utcára, ahol különben is nehézzé válhat a közlekedés, mert olyan erős köd keletkezhet.

“A vízhiány okozza a nagy El Nino hatás esetében a legfőbb gondot: egyrészt azért, mert nem lesz elég ivóvíz, másrészt pedig nem terem rizs az aszály miatt vagyis nem lesz mit enni”

– vázolja fel a környezeti katasztrófát Horton professzor.

Thaiföldön a vízügyi hatóság azzal számol, hogy 40%-kal kevesebb eső esik ebben a rizstermesztés számára kulcsfontosságú szezonban.

India szerepe meghatározó a globális rizskereskedelemben: normális esetben több mint 40%-át az exportnak a világ legnépesebb állama adja. Csakhogy Narendra Modi miniszterelnöknek garantálnia kell 1,4 milliárd ember rizsellátását, ezért leállította az exportot. A rizs nagy részét minden ország magának termeli meg, a kereskedelem csak a termés 11%-át érinti. Sok szegény afrikai és ázsiai állam mégiscsak ráállt az olcsó indiai rizs importjára, és most főhet a vezetők feje, hogy miképp szerezzenek rizst külföldön. A rizs probléma a legrosszabbkor jön a szegény országoknak hiszen az ukrajnai háború miatt a gabona beszerzés is akadályokba ütközik, és az árak mennek felfelé.

Az El Nino hatás nemcsak a rizstermesztést hátráltatja, de sok más mezőgazdasági ágazatot is érint például a pálmaolaj előállítását. Indiában gond lehet ezenkívül a cukornáddal, a szójával és a gabonával is.

Thaiföldön egyelőre még nem gondolkodnak a rizsexport leállításán, arra buzdítják a gazdákat, hogy kevesebb vízzel érjék el a szokásos rizs termést csakhogy ez a hagyományos módszerekkel lehetetlen.

Akárhogy is alakul az El Nino hatás, a gazdáknak hozzá kell szokniuk ahhoz, hogy a jövőben nagyobb lesz a meleg és kevesebb lesz a víz. A baj az, hogy ez drámai mértékű csökkenést okozhat a rizstermésben: ha egy százalékkal magasabb az éjszakai hőmérséklet, akkor ez átlagosan 10%-os termés csökkenést jelent” – állapította meg a Rizs kutatóintézet a Fülöp szigeteken.

Külön-külön vagy együtt lépnek rá az uniós államok az Új Selyemútra

FüHü

-

2018-12-01

0

Külön-külön vagy együtt lépnek rá az uniós államok az Új Selyemútra

3000 milliárd eurót ígérnek a kínaiak Európa és Ázsia összekapcsolására. Erről tárgyalt a G20 csúcsra igyekezve Spanyolországban Hszi Csinping elnök. Azt hangsúlyozta, hogy Kína sohasem zárkózik be újra! A szabadkereskedelem híveként ellenzi Trump egyoldalú politikáját és együttműködésre törekszik az Európai Unióval illetve annak tagállamaival.

Brüsszellel tárgyaljon Peking vagy a nemzeti kormányokkal?

Spanyolországban kikosarazták a kínaiakat mondván: nekünk ott a közös uniós terv a Pekinggel való együttműködésre. Ezt szeptemberben hagyták jóvá Brüsszelben, ahol attól tartanak, hogy a kétoldalú egyezmények gyenge pozícióba hozhatják a nemzeti kormányokat, mert a kínaiak szigorúan az erőviszonyok alapján tárgyalnak mindenkivel. Az Európai Unió számukra egyenlő partner, a nemzeti kormányok többsége nem, még akkor sem, ha maguk a kínaiak persze ennek mosolyogva az ellenkezőjét állítják. A világ második számú nagyhatalma 1,4 milliárdos piaccal egészen más erőt képvisel mint az uniós államok többsége, melyek törpék a kínaiakhoz viszonyítva.

A kínaiakkal megkötött kétoldalú egyezményeknek nincs nemzetközi jogi értéke

Az Új Selyemút egyezmények szándékokat tükröznek, de nem jelentenek jogilag elkötelezettséget arra, hogy ezeket a szándékokat meg is valósítják. Vagy ha igen, mikor és milyen feltételekkel?! Erre hívta fel a figyelmet Jean-Francois di Meglio Kína szakértő, aki a párizsi Asia Center egyik vezető munkatársa. A párizsi Le Figaronak elmondta: a szándéknyilatkozatok látványos bejelentésekre adnak alkalmat, de azután csak nagyon kevesen kérdezik meg: mi valósult meg belőle? Milyen fizetési feltételekkel?

A kínaiaknak van pénzük, de azt okosan akarják elkölteni

Erre hívta fel a figyelmet a pekingi Nemzeti Bank nemrég nyugalomba vonult elnöke Kantonban egy nemzetközi tanácskozáson. Régebben a feltörekvő nagyhatalmat a korábbi vezető államok finanszírozták, de most a feltörekvő Kína pénzeli részben Amerikát és az Európai Uniót! Csakhogy a támogatásnak ára van. Ezért is mondott nemet Spanyolország, mert látta, hogy Görögországban mit jelentett a kínaiak fellépése. A nagy pénzügyi válság idején a parlament tagjai felállva tapsoltak Kína akkori miniszterelnökének. Ven Csiapao ugyanis megígérte, ha a nyugati nagyhatalmak nem segítenek a gazdasági válságba jutott görögöknek, akkor majd ők fognak! Ebből nem sok minden valósult meg. Görögország nem tudta elkerülni az IMF megszorító csomagjait. Kína viszont szépen bevásárolt Görögországban. Megszerezte például a stratégiai fontosságú kikötőt Pireuszban, mely az európai előrenyomulás előretolt bástyája lett. Ehhez kapcsolódik a Budapest-Belgrád vasútvonal kínaiak által igencsak támogatott felújítása is.

Az USA-t aggasztja, hogy a kis kelet-európai uniós államok milyen lelkesen léptek rá az Új Selyemútra

Li Kocsiang miniszterelnök épp Budapesten tájékoztatta Közép- és Kelet-Európa vezetőit az Új Selyemút lehetőségeiről. Szinte mindenki kapva kapott az alkalmon. Pekingben hosszú távú stratégiát követnek. Orbán Viktort már 2009-ben meghívták, hogy megváltoztassák nézeteit Kínával kapcsolatban. A korábbi kritikát fel is váltotta a lelkes együttműködési szándék.

Philippe Le Corré, a Harvard Kennedy School Kína szakértője szerint mind Washingtont, mind pedig Brüsszelt aggasztja a kis uniós államok lelkesedése az Új Selyemút iránt. Ugyanakkor reálisan elismeri: ezek a kis államok azt fedezték fel, hogy itt van egy távoli nagyhatalom, amely nem akar és nem is nagyon tud beleszólni az ügyeinkbe viszont hajlandó pénzt adni nekünk! Mindenképp alternatívát jelent Brüsszelhez és Washingtonhoz képest. A németek pragmatikusan megállapodtak a kínaiakkal: Peking nem nyomul előre olyan hevesen a Balkánon, ha azt akarja, hogy az együttműködés igazán hatékony legyen az Európai Unió és Kína között. Most ennek az együttműködésnek különösen nagy tétje van. Brüsszel és Peking együtt akarja megállítani Donald Trumpot és az ő America First politikáját. Ezért is érkezik a G 20 csúcsra Európán keresztül Hszi Csinping kínai elnök, hogy figyelmeztesse Trumpot: amikor szemtől szembe állnak majd, akkor az USA elnöke mögött nem lesz senki viszont Kína számíthat (egy alaposan megosztott Európa) feltételes támogatására a világ gazdasági nagyhatalmainak találkozóján Buenos Airesben.

EasyJet: Utas és létszám csökkentés

FüHü

-

2022-05-12

0

A fapados cégnek kevés az utas kísérője, ezért kiveszik az utolsó sort a gépek egy részén. 4 utaskísérő helyett így három is elég lesz a jövőben. Az A319 gépeken kezdik meg az utaslétszám csökkentését. Így maximum 150 utas repülhet a gépen.

A hatósági előírások szerint nem az számít, hogy hány utas van a gép fedélzetén hanem az, hogy hány ülés.

Az EasyJet és a British Airways a múlt hónapban többszáz járatát volt kénytelen megszüntetni, mert a Covid járvány visszatérése miatt komoly személyzeti gondjaik voltak. A repülőtársaságok folyamatosan létszámgondokkal küszködnek amióta újra megindult a tömeges légiforgalom. A pandémia idején ugyanis a munkatársaik zömét elbocsátották. Azóta rohamtempóban toboroznak, de permanens a hiány a légi személyzetben. A BBC szerint a következő egy évben ez így is maradhat.

Az EasyJet arra számít, hogy nyárra „csaknem visszaállhat” a 2019-es járvány előtti helyzet. Akkor a csúcs szezonban napi 300 ezer utast szállítottak.

A fapados cég igyekszik megnyugtatni a nyári utazást tervezőket mondván, hogy az utolsó sorban, amelyet most megszüntetnek, általában utolsó percben érkezők ülnek. A nyári utazásokat általában előre megtervezik, és nem az utolsó pillanatban váltanak repülőjegyet.

Az eddigi tapasztalatok nem túlságosan biztatóak: a húsvéti csúcsforgalom idején kilométeres sorok kígyóztak a repülőterek előtt. A káosz miatt le is mondott a manchesteri repülőtér ügyvezető igazgatója.

A személyzeti problémák gyors megoldását nehezíti az a hatósági előírás, hogy a légitársaságok és a repülőterek munkatársainak mind át kell menniük nemzetbiztonsági átvilágításon.

Grant Shapps, Nagy Britannia közlekedési minisztere, ezért legutóbb azt mondta a parlamentben, hogy felfüggesztik a kötelező nemzetbiztonsági átvilágítást. Így az új személyzet kiképzését azonnal meg lehet kezdeni Nagy Britanniában – írja a BBC portál.

43 milliárdos vállalatbirodalmát irányítja Kelet Európa leggazdagabb üzletasszonya?

Polonius

-

2024-02-12

0

43 milliárdos vállalatbirodalmát irányítja Kelet Európa leggazdagabb üzletasszonya?

Amikor férje meghalt egy helikopter balesetben Alaszkában, akkor senki sem ismerte feleségét az üzleti életben, de ma három évvel később Renata Kellnerova már határozottan irányítja a PPF vállalat birodalmat – írja a Bloomberg, amely e mail interjút készített Kelet Európa leggazdagabb üzletasszonyával. Ez az első interjú a feleségből sikeres üzletasszonnyá vált Renata Kellnerovaval. Az is kiderül, hogy a sikeres cégnél nőuralom van…

“Férjem halála után rájöttem, hogy a vállalat, a PPF számomra személyes ügy, melyet átadhatok a gyermekeimnek. Az a küldetésem, hogy a gyerekeimet felkészítsem arra: egy napon majd ők vehetik át a cég vezetését” – írta az 56 éves Renata Kellner, aki nehéz időkben kellett, hogy bizonyítson a PPF élén hiszen férje, Petr Kellner Csehországon kívül elsősorban Oroszországban és Kínában terjeszkedett márpedig ezt a két nagyhatalmat az Egyesült Államok 2021-ben stratégiai ellenfélnek nyilvánította. 2022 februárjában Putyin megtámadta Ukrajnát, és ezt követően az Európai Unió is szankciókkal sújtotta Oroszországot. Renata Kellner döntött: a céget a nyugati piacokra irányította át – írja a Bloomberg.

Új üzletpolitikához új emberek kellenek: Renata Kellnerova új vezérigazgatót nevezett ki a PPF élére – a cég nagyon sok területen érdekelt: a pénzügyektől, a telekommunikációtól az internetes kereskedésig -, és megvált sok vezetőtől, akiket még a férje választott ki.

Megváltozott a PPF tulajdonosi szerkezete is: a 43 milliárd dolláros cég teljes mértékben családi tulajdonná vált azt követően, hogy Kellnerova asszony kivásárolta a két megmaradt részvényest. Egyidejűleg létrejött a nőuralom is: Kellnerova asszony és a három lánya bekerült az igazgató tanácsba.

“Szorosan együttműködünk Jiri Smejc vezérigazgatóval, így egyetlen hétvégén fontos üzleti döntéseket hozhatunk meg.”

A PPF új üzlet politikája elsősorban az uniós piacokra irányul: részesedést szereztek a ProSieben média vállalkozásban és egy lengyel internetes kereskedő cégben.

A PPF sok médiavállalkozását eladta Közép és Kelet Európában Abu Dhabi telekommunikációs cégének 2,15 milliárd dollárért. A PPF megvált pénzügyi vállalkozásaitól Indonéziában és a Fülöp szigeteken, ezért 615 millió eurót kapott.

A kivonulás az orosz piacról igen komoly veszteséget okozott a PPF-nek, emiatt a 2022-es év rosszul is sikerült: 406 millió eurós mínuszban zártak. Sokkal jobban végződött 2023 első féléve: a nyereség meghaladta a 709 millió eurót.

A Kellner család vagyona 11,8 milliárd dollár

Ennyire becsülte a Bloomberg dollármilliárdos indexe. A főnökasszony nagyon fontosnak tekinti a magánélet szentségét, ezért nemigen szerepelnek sem ő sem a lányai a nyilvánosság előtt. Az egyetlen kivétel a 27 éves Anna, aki lovas bajnok, részt vett a tokiói olimpián is.

A négy Kellner nő a gondolatait is megtartja magának. Amikor a Bloomberg megkérdezte e mailben Renata Kellnerovat, hogy mik az üzleti tervei, akkor csak azt a semmire sem kötelező választ kapta, hogy

“kitartunk négy alapvető terület mellett: pénzügyi szolgáltatások, telekommunikáció, média és internetes kereskedelem. Ez persze nem jelenti azt, hogyha másutt látunk valamilyen előnyös üzleti befektetési lehetőséget, akkor azt nem használjuk ki.”

A Kellner család hosszú távra tervez:

”mi megengedhetjük magunknak, hogy türelmesek legyünk. Ezért nálunk az üzleti döntések során a gyors profit nem jelent meghatározó szempontot.”

A PPF a privatizáció során nőtt naggyá: az akkori Csehszlovákiában Petr Kellner 1991-ben már 202 vállalatban szerzett részesedést. A legjövedelmezőbb húzás az volt, hogy 20%-os részesedést vásárolt az ország legnagyobb biztosító társaságában. Petr Kellner 2013-ban adta el ezt a részesedését az olasz Generalinak 3,3 milliárd dollárért. Ekkoriban az asszony a lányok nevelése mellett jótékonysággal foglalkozott, ő vezette a Kellner családi alapítványt, amely az egyik legelső ilyen szervezet volt Csehországban. Kellner asszony számára a szociális szempontok azóta is nagyon fontosak:

”a PPF olyan vállalkozás, amely az üzleti szférán túlmenően társadalmi felelősséget is érez”

– fogalmazta meg Kelet Európa leggazdagabb asszonya, Renata Kellnerova.

Hasznos

Százmillió eurós támogatást hagyott jóvá a hétfőn az Európai Unió (EU) öt, az ukrán gabonabeáramlást negatívan érintő országának – jelentette be az Európai Bizottság.

Ezek az importok megtöltik a silókat, és leszorítják az árakat az országok a piacain.

“Az eszkaláció a Közel Keleten nemcsak az energiapiacon okozna drámai változásokat, de az élelmiszerbiztonság is felborulna a világ jelentős részén. Sok országban az éhezés napi realitássá válhatna.”

Jövőre 81 dollár lehet az átlagos olajár

Eric Olsen és a LafargeHolcim a vád szerint az Európai Unió embargója ellenére lepaktált a különböző terrorista szervezetekkel, köztük az Iszlám Állammal Szíriában.

Az American Airlines 5,8 milliárdot kapott

40 ezres létszám csökkentés

Fele akkora forgalomra számítanak mint tavaly

A légitársaságok keményen lobbiznak

Közben a Delta Airlines is bejelentette, hogy meg kell válnia 1900 pilótájától.

A klímaváltozás kiszámíthatatlanná teszi az időjárást, az El Nino hatás nagyobb meleget és kevesebb esőt jelent. A következmény aszály, amely rizshiányhoz és áremelkedéshez vezet.

“Nem tudjuk, mert a Csendes óceán felmelegedését most először figyeljük meg folyamatosan. Ennek következtében előfordulhat, hogy a klímaváltozással kombinált El Nino hatás olyan következményeket produkál, melyeket eddig még sohasem tapasztaltunk”

Az El Nino környezeti katasztrófát okozhat

“A vízhiány okozza a nagy El Nino hatás esetében a legfőbb gondot: egyrészt azért, mert nem lesz elég ivóvíz, másrészt pedig nem terem rizs az aszály miatt vagyis nem lesz mit enni”

Brüsszellel tárgyaljon Peking vagy a nemzeti kormányokkal?

A kínaiakkal megkötött kétoldalú egyezményeknek nincs nemzetközi jogi értéke

A kínaiaknak van pénzük, de azt okosan akarják elkölteni

Az USA-t aggasztja, hogy a kis kelet-európai uniós államok milyen lelkesen léptek rá az Új Selyemútra

A fapados cégnek kevés az utas kísérője, ezért kiveszik az utolsó sort a gépek egy részén. 4 utaskísérő helyett így három is elég lesz a jövőben. Az A319 gépeken kezdik meg az utaslétszám csökkentését. Így maximum 150 utas repülhet a gépen.

A PPF új üzlet politikája elsősorban az uniós piacokra irányul: részesedést szereztek a ProSieben média vállalkozásban és egy lengyel internetes kereskedő cégben.

A Kellner család vagyona 11,8 milliárd dollár

“kitartunk négy alapvető terület mellett: pénzügyi szolgáltatások, telekommunikáció, média és internetes kereskedelem. Ez persze nem jelenti azt, hogyha másutt látunk valamilyen előnyös üzleti befektetési lehetőséget, akkor azt nem használjuk ki.”

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA