Hasznos

Sokat köszönhetünk a külfödön dolgozóknak

0

Habár azt nem tudni biztosan, hogy hány magyar állampolgár dolgozik napjainkban külföldön, azt már igen, hogy milyen nagyságrendű hazautalásokat köszönhetünk nekik. Az Eurostat most közzétett – 2016-ban készített – adatai igen komoly összegekről számolnak be.

Durván 2­­05 milliárd forintra tehető az az összeg, amelyet tavaly a külföldön dolgozó magyarok hazautaltak. Az Eurostat adata szerint ennél csak nyolc ország polgárai küldtek haza több pénzt, a legtöbbet a portugálok, a magyar által hazautalt pénzösszeg majdnem ötszörösét. A képet azonban árnyalja, hogy miközben

a magyar átutalások 94 százaléka az Európai Unión belülről érkezik,

addig a portugálok esetében a hazautalások összegének a harmada az unión kívülről származik. Érdekes egyébként, hogy a lengyelek a második legnagyobb hazautalók, durván négy és félszer akkor összeggel, mint a magyarok.

Magyarországról a beérkező összegeknek csak a töredékét – mintegy 3 milliárd forintnyit utalnak ki uniós állampolgárok. Így azután az egyenlegünk igencsak szép.

Lakossági hazautalások egyenlege (2016/Millió euró)

Forrás: Eurostat

Akit érdekelnek a részletes adatok, itt böngészhet.


 

Adócsalás svájci bankár módra

Új pert rendelt el a legfelső francia joghatóság a legnagyobb svájci bank ügyében megállapítva: az UBS valóban adócsalást és pénzmosást követett el amikor francia ügyfeleinek azt javasolta, hogy vezessenek számlát Svájcban.

Franciaországban kétértelmű ítélet született a svájci UBS hatalmas adócsalási botrányában. A bíróság megállapította az adócsalást, ugyanakkor a hatalmas összeget, melyet a francia állam emiatt követel, nem kell befizetnie a svájci banknak, mert azt újra meg kell határozni.

Zürichben fellélegeztek a legnagyobb svájci bank főhadiszállásán hiszen a Crédit Suisse átvétele épp elég gondot okozott nekik, nem hiányzott egy újabb hatalmas összeg kifizetése.

1,8 milliárd euró elkobzását rendelte el a francia bíróság még 2021 decemberében az
UBS-től, és ezenkívül még büntetésként 3,75 millió eurót kellett volna a svájci banknak befizetnie a francia államkasszába. Ahol erre nagyon is számítottak hiszen a francia államadósság meghaladja az éves GDP 100%-át, és a költségvetési hiány is messze megengedett 3% fölött van. Régi ügyről van szó, melyet a francia pénzügyőrök szorgos munkája derített fel már évekkel ezelőtt. Feketén fehéren kiderült, hogy a francia államot óriási veszteség érte 2002 és 2014 között amikor az UBS javaslatára a gazdag ügyfelek inkább Svájcba vitték át a jövedelmüket, ahol kisebb az adó. Ezt az óriási adócsalást, melynek értékét 9,8 milliárd euróra becsülte a francia pénzügyminisztérium  akarta a francia bíróság 1,8 milliárd eurós bírsággal büntetni, de a semmítőszék döntés után erre kisebb az esélye. A semmítőszék ugyan megállapította az adócsalás tényét, de az államnak megítélt 1,8 milliárd eurós összeget jogosulatlannak nevezte.

A UBS franciaországi irodái intézték az adócsalási és pénzmosási ügyeket, ezért ezeknek a vezetőit már korábban elítélték. Ők nem fellebbeztek, ezért ez az ítélet rájuk nem vonatkozik.

Az UBS France bankot 1,875 millió eurós bírságra ítélték korábban, és a négy érintett vezető félévtől egy évig terjedő szabadságvesztés büntetést kapott felfüggesztve. Ezenkívül fejenként 200-300 ezer eurós bírság megfizetésére kötelezték őket.

“Svájc és az EU szerződése legálissá tette az UBS akcióját”

A semmítőszék ítélete után ezzel érvelt a svájci óriás bank, amely rejteni igyekszik megkönnyebbülését. A zürichi bank elszánt jogi háborút folytat a francia állam ellen, és nem is sikertelenül, mert az első fokon még 3,7 milliárd eurós bírságot állapított meg egy francia bíróság. Másodfokon ezt 1,8 milliárd euróra mérsékelték, és most ezt az ítéletet is megváltoztatta a legfelső joghatóság Párizsban. A semmitőszék döntését a UBS részleges sikerének értékelik a svájci lapok. Arra utalnak, hogy az új per várhatóan elhúzódik majd, és valószínűleg csak kisebb bírságot állapítanak majd meg a végén. A tőzsde mindenképp kedvezően fogadta a párizsi döntést, mert a UBS részvényei 2,26%-kal emelkedtek -írja a zonebourse című tőzsdei portál.

Másképp osztják ezután az uniós pénzeket

Kevesebb uniós pénzt kaphat az a gazda, aki rosszul bánik a munkásaival – írja a brüsszeli Politico, amely rámutat arra, hogy az EU új szabályok alapján akarja elosztani a 387 milliárd eurós mezőgazdasági támogatási alapot /CAP/. Büntethetik azt a gazdát, aki kizsákmányolja kiszolgáltatott dolgozóit.

 

Az európai mezőgazdasági munkások körülbelül 40%-a vagyis 4 millió ember szenved attól, hogy a munkaadója rosszul bánik vele. Ez annak a felmérésnek az eredménye, melyet az Európai Élelmiszeripari, Mezőgazdasági és Turisztikai szakszervezeteinek szövetsége végzett. Ez a szakszervezet – többszáz más társadalmi csoporttal együtt – levelet intézett a brüsszeli bizottsághoz, melyben követelik, hogy a szociális szempontok is képezzék részét a mezőgazdasági támogatási rendszer reformjának.

A vita múlt nyár óta tart, mert akkor koronavírus járvány söpört végig a vágóhidakon Németországban. A vizsgálat kiderítette, hogy a rémes higiénia volt az egyik legfőbb oka a járványnak. Az is kiderült, hogy a vágóhidakon jórészt kelet-európai vendégmunkások és migránsok dolgoznak.

Milyen reform?

Három elképzelés van – írja a Politico. Az Európai parlament által leginkább támogatott verzió szerint az uniós pénzekkel gazdálkodó ügynökségek egyik feladata lesz, hogy a nemzeti adatbázis alapján megvizsgálják: a gazdák betartják-e az EU előírásait a dolgozók jogait illetően? Ezt rendszeresen ellenőrzik majd, és ha valamit nem találnak rendben, akkor felszólítják a gazdát: javítson a dolgozók élet és munkakörülményein! Ha ez nem történik meg, akkor jöhet az „adminisztratív büntetés”. Ez végső soron az uniós támogatás csökkentésével is járhat, de csak azután, ha erről bírósági döntés született.

A tagállamok a gazdák oldalán állnak

Az uniós mezőgazdasági támogatási rendszernek eleve nagy problémája az, hogy a gazdaságok 20%-a kapja a támogatás 80%-át. Ezeknek a nagy mezőgazdasági vállalkozásoknak a lobbi ereje is jelentős. Ráadásul a gazdák döntő többsége hazai polgár míg a munkavállalók jelentős része vendégmunkás vagy épp migráns.

Épp ezért 13 uniós tagállam közös levélben bírálja azt, hogy a szociális szempontok bekerüljenek a mezőgazdasági támogatási rendszer szabályai közé. Ehelyett azt javasolják, hogy növeljék meg a mezőgazdasági támogatási rendszer tanácsadó testületének hatáskörét. Ez a szervezet figyelné a szociális problémákat, majd pedig jelentést tenne a brüsszeli bizottságnak. A javaslatot támogatják olyan fejlett államok mint Ausztria és Belgium, de olyan vendégmunkásokat exportáló tagállam is mint Románia.

A szakszervezetek kapásból elutasítják ezt az opciót.

A vita folyik a portugál elnökség alatt. Portugália mezőgazdasági minisztere úgy nyilatkozott a Politico-nak, hogy bár vannak fenntartásaik , de „a szociális szempontok érvényesítését mindenképp relevánsnak” tekintik az Európai Unió új megreformált mezőgazdasági támogatási rendszerében.

Az EXXON és az extraprofit

A legnagyobb USA olajvállalat beperelte az Európai Uniót az extraprofitadó miatt. Az EXXON arra hivatkozott, hogy az Európai Uniónak nincs joga adó kivetésére, és az extraprofitadó különben is visszavetheti a beruházásokat az olaj szektorban pedig az energiaválság idején ez problematikus lehet. Az Európai Unió éppen az energiaválságra hivatkozva vetette ki az extraprofitadót.

Az Európai Unió Luxemburgban működő bíróságához fordult az Exxon Hollandiában és Németországban működő leányvállalata, hogy ne kelljen befizetnie az uniós extraprofitadót – írta meg elsőként a londoni Financial Times.

Mire hivatkoznak az amerikai olajóriás jogászai?

Arra, hogy csak államoknak van joguk ilyen adó kivetésére, az Európai Uniónak nincsen. A brüsszeli bizottság egyik szóvivője kijelentette, hogy az extraprofitadó teljes mértékben megfelel az uniós jogi szabályozásnak.

Nem kis pénzről van szó: az Exxon egyedül 2 milliárd dollárt fizethet be az uniós kasszába a jövő év folyamán – írja a Wall Street Journal. Az Exxon mindenfajta ilyen adó kivetéssel kapcsolatban azzal érvel, hogy az hátráltatja az új beruházásokat a szektorban. Az amerikai óriás szóvivője elismerte, hogy az energiaválság nagy gondot okoz az európai családoknak és a kormányoknak, de szerintük az extraprofitadó kontraproduktív. Az Exxon szóvivője emlékeztetett arra, hogy az elmúlt évek során az amerikai cég rengeteget költött európai olajfinomítóinak korszerűsítésére, és ez javára vált az európai gazdaságnak.

“Ez az extraprofitadó elveszi a befektetők kedvét az új beruházásoktól, ezért a jövőben Európának többet kell majd importálnia a világ más részeiről”

– hangoztatta az Exxon szóvivője. Rámutatott arra, hogy “Európa jelenleg versenyképességi válsággal küzd a magas energiaárak miatt, épp ezért a kormányoknak inkább támogatniuk kellene azokat az olajvállalatokat, melyek megbízható szolgáltatást nyújtanak.”

Mit jelent az extraprofit adó?

Ha az olaj és földgáz vállalat profitja 20%-kal meghaladja az elmúlt négy év átlagát, akkor az extraprofitnak számít az Európai Unióban.

Ebből a brüsszeli bizottság 25-27 milliárd dolláros bevétellel számol jövőre. Ebből a hatalmas összegből európai családokat és vállalkozásokat támogatnának.

A harmadik negyedévben az Exxon profitja 20 milliárd dollár volt, ez rekord. Már az előző negyedévi profit is rekord volt, mert a magas olaj- és földgázárak hatalmas bevételeket jelentettek.

Idén az amerikai óriás 58 milliárd dolláros profitra számít. Tavaly Európa részesedése 26% volt az Exxon bevételében, az amerikai kontinensé 49%. A cég érdeklődése Európa iránt fokozatosan csökken: az elmúlt négy évben érdekeltségeket adott el sok országban: Norvégiában, Nagy Britanniában, Olaszországban, Romániában és Németországban. A cég mindinkább az amerikai kontinensre koncentrál: Texasban és Új Mexikóban folynak nagyberuházások az USA-ban, Dél Amerikában pedig Brazília és Guyana a kiválasztott beruházási terület.

Az Exxon igazgatótanácsa azt tervezi, hogy 50 milliárd dollár értékben vásárol vissza részvényeket 2023-ban és 2024-ben – írja a Wall Street Journal.

Veszélyben a banántermés

0

Gombabetegség tizedeli a világ banántermelését, komoly károkat okozva a kereskedőknek, és a mintegy 400 millió termelőnek, aki számára a megélhetést adja a banán adja, amely a világ legnépszerűbb gyümölcse.

Forrás: Wikipedia Commons

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) a partnereivel elindított egy 98 millió dolláros programot a Fusarium gombabetegség új törzsének, a Tropical Race 4-nek (TR4) a kezelésére – írják közleményükben. A betegség igen alattomos, akár évekig is életben maradhat a talajban, és könnyen terjed fertőzött eszközök, víz, lábbelik vagy járművek segítségével.

Az új TR4 törzset először Délkelet-Ázsiában azonosították a ’90-es években, és azóta

10 ország 19 területén bukkant fel,

köztük a Közel-Keleten, Dél-Ázsiában és Mozambikban. A most indított ötéves program 67 országot fed le, és fő célja, hogy megállítsa a további terjedést és kezelje a már kialakult fertőzést. Nemzetközi összefogás hiányában szakértők szerint 2040-ig akár 1,6 millió hektár banánültetvényt is elérhet a fertőzés – avagy

a teljes banántermelés hatodát,

10 milliárd dollár éves értékben. A program révén az érintett területek akár 40 %-kal is csökkenthetők. A tervek szerint minden ma a programba fektetett 1 dollár 20 év alatt 98 vagy akár 196 dollár hasznot hoz majd.

Forrás: Pixabay

A TR4 eddig mintegy 100 000 hektár banánültetvényt érintett, közte a Cavendish típusú banánt is, amely napjainkban a banántermelés felét adja. A banánt az egész világon szívesen fogyasztják, így

komoly súlya van a világkereskedelemben.

A fertőzött növény levelei elsárgulnak, elvesztik tartásukat és mintegy szoknyát képezve vonják be a növény törzsét. A gomba gyorsan terjed és akár évtizedekig és életben marad a talajban.

Növekednek az USA beruházásai Kínában

Mind Peking mind pedig Washington azt szeretné, hogy sikeresek legyenek a kereskedelmi tárgyalások – ezzel az optimistának szánt diplomáciai frázissal jellemezte az USA és Kína a tárgyaló delegációk vezetőinek keddi telefonbeszélgetését.

Peking oldaláról Liu Ho, a Harvardon végzett miniszterelnök-helyettes, Washingtonból pedig Steve Mnuchin pénzügyminiszter és Robert Lightizer vett részt a tárgyalásokon, melyekről semmilyen érdemi részletet sem közöltek. Az elmúlt idők szitok-átok kampányai után mindenesetre a kulturált hangnem is fontos előrelépésnek számít. Pekingben hivatalból optimisták amint ez a Global Times cikkéből kiderül.

„Peking megőrzi a hidegvérét” – nyilatkozta a portálnak a Népi Egyetem külügyi intézetének igazgatója, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az USA közvetlen beruházásai évről évre nőnek Kínában annak ellenére, hogy Trump elnök az elmúlt időszakban ezzel ellentétes politikát folytat.

Az USA beruházás meghaladta a 216 milliárd dollárt

Ha változatlan árakon számolunk, akkor a növekedés szembetűnő, ha lassult is az elmúlt időszakban. A US Bureau of Economic Analysis szerint 2016-ban az amerikai beruházások értéke még nem érte el a 100 milliárd dollárt (97,458 milliárd) míg 2019-ben ez a szám már meghaladta a 116 milliárd dollárt.

Választási év szója szószban

Pekingben úgy gondolják, hogy Trump szinte kizárólag amiatt fordult szembe Kínával, mert választási tanácsadói ezt javasolták neki. Jó példa erre a szója ügy, melyről már John Bolton, Trump elcsapott tanácsadója is írogatott nemrég megjelent könyvében. Kínában fogy a világon a legtöbb szója szósz, és az amerikai farmerek erre a piacra szánják árujukat. Minthogy Trump hű szavazóiról van szó, az elnök többször is kérte a kínaiakat: tőlük vegyenek szóját! Amikor az elnök szankciókkal sújtotta a kínai export jó részét, akkor a kínaiak válaszul áttértek a latin-amerikai szója importra. A dühös amerikai farmerek pedig az elnöknél reklamáltak emiatt. Most a kereskedelmi tárgyalások kapcsán a pekingi Global Times minden kommentár nélkül közölte: augusztus 7 és 14 között Kína 2,3 millió tonna szóját vásárolt az Egyesült Államoktól…

Trump népszerűbb mint Biden pedig az USA gazdasága egész jól működik

Az Egyesült Államokban a választópolgárok többsége a pénztárcája alapján ítéli meg a helyzetet, és a többség dühös és elégedetlen, de miért? Miért elégedetlen az USA-ban a választópolgárok jórésze?

“A gazdaság a fontos” – hangsúlyozta 1992-ben a választási kampány során Bill Clinton, aki nyolc évre be is költözött a Fehér Házba. A proteszt szavazat most is az ellenzéket – minden valószínűség szerint – Donald Trumpot erősíti. Biden elnök, aki nyolc évre tervezi a karrierjét a Fehér Házban igyekezett mindent megtenni annak érdekében, hogy az amerikai választópolgárok jól érezzék magukat a bőrükben, és papíron jók az eredmények: a magas inflációt sikerült úgy megfékezni, hogy nem állt le a gazdaság mint Európában. A munkaerőpiacon könnyű elhelyezkedni. A társadalmi különbségek nőttek, de Biden elnök igyekezett mindent megtenni az alacsony jövedelmű rétegek támogatására. Személyesen elment a sztrájkoló autógyári munkások közé, és nyíltan hirdette: a munkaadók többet tehetnének a munkások életszínvonalának megőrzése érdekében.

A Fehér Ház közvetített a szakszervezet és a munkaadók között, és fontos szerepet játszott a kompromisszumban. A Gini koefficiens, mely a bérek és jövedelmek egyenlőtlenségét mutatja drámai mértékben nőtt Trump elnöksége idején, de Biden alatt leállt. Az egyenlőtlenség nem nőtt – legalábbis ezt mutatják a statisztikák, de nem így érzik az Egyesült Államok választópolgárai. Nem véletlenül: az egészségügyi kiadások ugyanis az egekbe emelkedtek. Részben az infláció miatt részben pedig azért, mert a lakosság öregszik. Mind több amerikai család adósodik el amiatt, hogy nem tudja fizetni az egészségügyi számlákat. Távolról sem csak a szegényekről van szó hanem sok középosztálybeli család kerül nehéz helyzetbe, mert az egészségbiztosítása nem fedezi a kórházi költségeket.

A fiatalok félnek a jövőtől

Míg korábban az Egyesült Államokban optimizmus uralkodott a jövő kilátásaival kapcsolatban manapság a fiatalabb korosztályok távolról sem olyan magabiztosak mint a szüleik vagy a nagyszüleik voltak ifjúságuk idején. Ennek technológiai okai is vannak hiszen a mesterséges intelligencia a munkahelyek 60%-át fenyegetheti a nem is oly távoli jövőben. Ezt mutatta a hollywoodi színészek és forgatókönyvírók elhúzódó sztrájkja. A fiatalok bizonytalanságát fokozza, hogy a zöld átmenet az Egyesült Államokban is igencsak problematikus: a gazdasági és környezetvédelmi érdekek gyakran keresztezik egymást.

A fiatalok esélyeit rontja, hogy a szülők és a nagyszülők jórésze ül a pénzén. Manapság sokáig élnek az Egyesült Államokban, ezért a fiatalok úgy érezhetik: nincs esélyük olyan életszínvonalra mint a szüleiknek.

Méregdrága lett a színvonalas oktatás, melyet a családok többsége nem tud megfizetni. A diákhitel pedig sokszor csapdának bizonyul, mert sokan évekig – évtizedekig képtelenek visszafizetni a kölcsönt.

“A szülők nemzedékével való összehasonlítás igazságtalan, mert amikor ők kiléptek a munkaerő piacra, akkor a globalizáció miatt pezsgés volt a világgazdaságban, ahol most nagy a bizonytalanság” – írja a Project Syndicate oldalon Pinelopi Koujianu Goldberg, a Yale egyetem közgazdász professzora, aki a főszerkesztője az American Economic Review-nak, és korábban dolgozott a Világbankban is.

A professzor hozzáteszi: nagyon megnőttek az igények is:

“én a Yale egyetemen végeztem, ahol 2007-ben 18 ezren jelentkeztek felvételre, 2027-re már most 52 ezer jelentkező van, és hol van még 2027?”

A fiatalok úgy érzik, hogy most sokkal kevésbé van lehetőségük a feljutásra   mint Bill Clintonnak vagy Barack Obamának, akik alulról küzdötték fel magukat a Fehér Házig.

“Vagyis ma már távolról sem csak a gazdaság számít mint 1992-ben” – hangsúlyozza a Yale egyetem közgazdász professzora az amerikai választópolgárok elégedetlenségének okairól a 2024-es választási évben.

Áradnak az afrikai és ázsiai vendégmunkások az EU keleti tagállamaiba

Bár a magyar és a lengyel diplomácia elszántan tiltakozik a migráció ellen Brüsszelben, de a többi kelet-európai tagállamhoz hasonlóan mind Magyarország mind Lengyelország egyre több külföldi vendégmunkást alkalmaz. Az ok a demográfia – írja a közszolgálati Deutsche Welle.

3000 vendégmunkást vár Magyarország a Fülöp szigetekről – írja az Infomigrants portál, amely idézi Lengyelország manilai alkonzulját is: ”Lengyelország egyre népszerűbb a munkavállalók között a Fülöp szigeteken. A Freeman című manilai portál szerint Lengyelország elsősorban szakmunkásokat vár a Fülöp szigetekről: hegesztőket, csőszerelőket, autóbusz és kamion sofőröket  stb.

Lengyelországban minden negyedik cég alkalmaz olyan vendégmunkást, aki nem az Európai Unió tagállamaiból érkezett. Ezek nagyrésze persze ukrán állampolgár hiszen a háború miatt milliók lépték át a lengyel határt, de már a háború előtt is egymillió felett járt az ukrán munkavállalók száma Lengyelországban.

A New York Times is felfigyelt arra, hogy 6000 ázsiai vendégmunkás dolgozik egy állami olajtársaságnál Plock közelében Lengyelországban: törökök, indiaiak, pakisztániak, koreaiak és Fülöp szigetiek.

Magyarországon a Wáberer importál kamionsofőröket Indiából.

Jan Rafaj, a cseh gyáriparosok szövetségének alelnöke elmondta a Deutsche Welle tudósítójának, hogy évente 30-50 ezer ember megy nyugdíjba a cseh iparból, és őket hazai forrásból nem tudják pótolni, tehát importra kényszerülnek.

Csehországban csaknem egymillió külföldi munkavállaló dolgozott tavaly: fele az Európai Unióból érkezett, fele pedig azon kívülről. Ez az összes munkavállaló 15%-a, és a jövőben ez az arány valószínűleg növekedni fog Csehországban.

Románia 2021-ben úgy döntött, hogy évente 100 ezer vendégmunkás vízumot ad ki.

A digitális forradalom és a zöld átmenet új helyzetet teremt

Erre mutatott rá Nadia Kurtiewa lengyel kutató, aki elmondta, hogy mind a zöld átmenet mind pedig a digitális forradalom új munkahelyeket teremt, melyeket olykor nehéz hazai munkaerővel betölteni. Jelenleg komoly munkaerőhiány van ezeken a területeken az Európai Unió keleti tagállamaiban.

Ehhez természetesen az is hozzájárul, hogy a szakképzett informatikusok jelentős része emigrál ezekből az országokból hiszen a munkaerőhiány fennáll Nyugat Európában és az Egyesült Államokban is, ahol magasabbak a fizetések.

A Világbank szerint Szlovéniában a legmagasabb a nettó migrációs mutató: 4568-an többen érkeztek a munkaerő piacra külföldről mint ahányan oda távoztak. A legalacsonyabb a román mutató a térségben, mert ott továbbra is jelentős a munkaerő export.

Szinte mindenütt csökken a hazai munkavállalók száma a jövőben az Európai Unióban

2010 és 2021 között szinte valamennyi uniós tagállam népessége csökkent, de különösen jelentős volt a csökkenés a közép és kelet-európai tagállamokban. A kivándorlás és az alacsony születési szám magyarázza ezt, és minthogy a tendencia várhatóan fennmarad, ezért a munkaerő piacon hiány várható. A European Employment Services szerint a 20-64 éves korcsoport létszáma 30%-kal lesz kisebb 2050-ben a jelenleginél az Európai Unióban.

Lengyelországban a társadalombiztosítás, a ZUS kiszámolta, hogy évente 200-400 ezer új vendégmunkásra lesz szüksége az országnak az elkövetkező években.

“Három évvel ezelőtt nem hittem volna, hogy Varsóban üldögélek kezemben egy lengyel sörrel”

– mondta a Deutsche Welle tudósítójának Shouriya Singh, aki Benáreszből, India szent városából érkezett, és kockázatelemzőként dolgozik Varsóban. Egy nemzetközi fejvadász cég bukkant rá, és szerződést kínált neki Lengyelországban, ahol először az ING Bankban dolgozott, most pedig EY munkatársa.

Abraham Ingo Namibiából érkezett Varsóba. A huszonéves fiatalember szintén kockázatelemző, és nagyon hasznosnak tartja a munkát Lengyelországba, de vissza akar térni hazájába:

”nagyon jó a munkamorál, a munkahelyi kultúra annál a cégnél, amelyiknél dolgozom. Nagyon nagy mértékben  segíti a szakmai fejlődésemet ez a munka Lengyelországban, és bízom benne, hogy sokat tudok majd hasznosítani belőle, ha visszatérek Namíbiába.”

Nincs probléma abból, hogy Ázsiából és Afrikából érkeztek? “Nincs sok gondom ebből, egy igazi problémám van, ez pedig a nyelv, de hát ott a Google fordító program” – mondja mosolyogva az indiai vendégmunkás Varsóban.

Trump szankciókkal akarja megállítani a törökök offenzíváját

„Trump nem adott szabad jelzést Erdogannak Szíriában!” – közölte Mike Pence alelnök, aki arról is beszámolt, hogy Trump felhívta a török elnököt. Határozottan kérte: állítsa le az offenzívát a kurd milícia ellen, melyet a hétvége óta Asszad hadserege is támogat!

A törökök és a szírek összecsapnak, akkor egy NATO állam kerül szembe egy olyan országgal, melyet az oroszok támogatnak! Ezt a kényes szituációt szeretné elkerülni Trump elnök, akit erre az oroszok is figyelmeztettek. A Szaúd Arábiában vendégeskedő Putyin üzent vendéglátóin keresztül Washingtonnak. Ahol értették a finom célzást.

100 milliárd dolláros szabadkereskedelmi szerződés

Ettől fosztja meg magát Törökország, ha nem állítja le az offenzívát. Legalábbis Trump elnök ezzel fenyegette meg Erdogan török elnököt. Steven Mnuchin pénzügyminiszter egyelőre csak kisebb konkrét szankciókat jelentett be mindenekelőtt a hadügyminisztérium és az energia minisztérium ellen Törökországban. Egy szankció viszont máris fájdalmat okozhat: az acél büntető vámját  megduplázták az amerikaiak. Ezentúl ez 50% lesz. Az igazi szankció persze a fegyver export korlátozása lenne, de erre aligha kerülhet sor.

Erősen meg van kötve az amerikaiak keze, mert Törökország már így is orosz rakétavédelmi rendszert vásárolt – amerikai helyett. Az Sz 400-as rakétavédelmi rendszer igen hatékony az F 35-ös amerikai harci gépek ellen, melyekkel sok légierő rendelkezik a Közel Keleten. Ez az orosz rendszer a drónok ellen is hatékony. Ezért Putyin ezt ajánlotta Szaúd Arábia figyelemébe amikor a világ legnagyobb olaj feldolgozó üzemét drón támadás érte. Az USA rögtön jelezte: képes megvédeni Szaúd Arábiát. Trump fegyverek és katonák  küldését hagyta jóvá Szaúd Arábia védelmének erősítése érdekében. Csakhogy Putyin mindennek ellenére Szalman király vendége volt. 2 milliárd dolláros befektetést ígért, és egyeztette a világ két legnagyobb olajexportáló államának érdekeit. Egyáltalán nem mellesleg megjegyezte

Az orosz vezérkar folyamatosan egyeztet a törökökkel

Moszkva semmiképp sem szeretne katonai konfliktust Törökországgal, mellyel az elmúlt években jó kapcsolatot alakított ki. Csakhogy Asszad elnökkel Szíriában még régebbi kapcsolat. Ezért a törökök és Szíria fegyveres erőinek összecsapását nemcsak Trump, de Putyin is mindenáron el akarja kerülni.

Az EU elítéli a törökök offenzíváját, de tart egy újabb migráns hullámtól

Erdogan elnök 3,5 millió szír migránssal fenyegette meg az Európai Uniót. A török külügyminiszter megerősítette a Deutsche Wellenek: Ankara ezt komolyan is gondolja! Horst Seehofer német belügyminiszter , aki nemrég a helyszínen járt francia kollégája és az uniós migrációs biztos társaságában, úgy nyilatkozott a német közszolgálati portálnak  , hogy mindenképp el kell kerülni egy olyan migráns hullámot mint amilyen 2015-ben bekövetkezett. Angela Merkel kancellár ezért is kötött 6 milliárd eurós megállapodást Erdogannal. Aki Szíriába akarja visszaküldeni a menekülteket. Csakhogy épp ellenségeinek, a kurdoknak a településeire. Akik elszántan küzdenek ez ellen, most már Szíria támogatásával.

Erdogan magára maradt, de Orbán Viktor kiállt mellette. A török elnök megköszönte a magyar kormányfőnek Bakuban – ahol mindketten a Türk Tanács ülésén vettek részt -, hogy megakadályozta Luxemburgban a külügyminiszterek értekezletén: az EU szigorúan elítélő nyilatkozatát. Heiko Maas német külügyminiszter mindenesetre kijelentette: a legfontosabb az, hogy fennmaradjon a párbeszéd az Európai Unió és Törökország között.

Pekingben lesz a Siemens robot kutató központja?

0

A német óriás cég a pekingi Csinghua egyetemmel közösen robot kutató központot épít a kínai fővárosban.

Elsősorban az elektronika és a mechanika optimális párosítására törekszenek hiszen a fő cél az ipari robotok kutatása. A mesterséges intelligencia terén új fejlesztéseket szeretnének elérni, hogy a robotok olyan intelligensek legyenek mint a munkavállalók jelentős része.

A pekingi Csinghua egyetemet amerikai hittérítők alapították több mint száz évvel ezelőtt.

Kína leghíresebb egyetemének számít, ott végzett a jelenlegi elnök, Hszi Csinping is. Aki nemrég stratégiai iránynak jelölte ki a mesterséges intelligencia fejlesztését Kínában. A Siemens ebben élen jár, üzleti forgalmának 14%-át adja az informatika, de ez az arány gyorsan növekszik- mondta Roland Busch Münchenben.

A Siemens technológiai főnöke közölte: már több kutató központjuk működik Kínában, mely a robotok legnagyobb potenciális piaca. 4500 kínai mérnök és kutató dolgozik a Siemens számára ezekben az intézetekben. Ennek a kínai Siemens birodalomnak lesz a csúcsa az a pekingi kutató központ, melyet a Csinghua egyetemmel közösen hoznak létre a kínai fővárosban.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK