Fontos

A háború 55. napja – (folyamatosan frissülő hírfolyam)

“… aki közvetlen és valóságos veszélyben saját biztonságára gondol, az a döntésre képes elme természetes működéséről tesz bizonyságot. Orr őrült, tehát le lehet szerelni. Csak annyit kell tennie, hogy kéri a leszerelést, de ha kéri a leszerelést, akkor már nem lehet őrült, és további bevetésekre küldhető.”
Joseph Heller

 

09:00 – Harmadik napja zárják le a humanitárius evakuációs folyosókat.  Folytatódik az intenzív ágyúzás a Donbasszban. Az oroszok nem hajlandók folyosót nyitni a civilek számára, hogy elhagyhassák Mariupolt Berdyanszk irányába.

07:45 – Luhanszk régióban Kreminnában és Popasnában a belvárosban dúlnak a harcok. Az ukrán fegyveres erők még kezükben tartják az irányítást e területek felett. Szinte az összes infrastruktúra megsemmisült. Éjszaka nem voltak súlyos lövöldözések, de tegnap 4 ember meghalt és 9 megsérült.

07:00 – Robbanások és tüzérségi lövedékek az egész régióban. A legkritikusabb helyzet Mikolajiv és Dnyipropetrovszk megyék határán van. A pusztulásról és az áldozatokról egyelőre nincs információ. A térség számos településen humanitárius válságban alakult ki.

06:10 – Az ukrán vezérkar beszámolója szerint az oroszok keleten próbálják folytatni a támadó hadműveleteket, hogy átvegyék a donyecki és luhanszki régiók teljes területét, valamint fenntartsák a szárazföldi folyosót a megszállt Krímmel. Fokozódnak a rakétacsapások különböző objektumok ellen a nyugati régiókban is.

04:55 – Izyum irányban Oroszország offenzív hadműveleteket hajt végre a Szeverszkij -Donyec folyó bal partján.

04:10 – Mario Draghi olasz miniszterelnök úgy véli, hogy Európa a korábban gondoltnál gyorsabban csökkentheti az Oroszországtól való energiafüggőséget:
„Európa továbbra is finanszírozza Oroszországot többek között olaj és gáz vásárlásával, olyan áron, amely a történelmi háttér és a termelési költségek szempontjából irreleváns.”

03:00 – Az Egyesült Államok tervbe vette, hogy szankciókat fog kiszabni az orosz hadiipari komplexum ellen.

02:40 – Az orosz Gazprombank volt alelnökét, feleségét és lányát holtan találták Moszkvában.

01:30 – Az amerikai külügyminisztérium képviselői minden rendelkezésükre álló eszközt mérlegelnek annak érdekében, hogy Oroszországot bíróság elé állítsák az ukrajnai háború miatt.

00:45 – Joe Biden és Emanuel Macron amerikai és francia elnök kedden más államfőkkel tárgyal Oroszország új, Ukrajna elleni offenzívájáról.

00:10 – A háború 55. napja Ukrajna teljes körű orosz inváziójának kezdetével kezdődött.Ukrajna keleti és déli részén a megszálló orosz csapatok megpróbálnak újabb offenzívát indítani az ukrán erők állásainak elfoglalásáért. Volodimir Zelenszkij azt mondja, hogy az ellenség megkezdte a harcot Donbaszért.

Zelenszkij: nem adunk át területeket Oroszországnak!

Az ukrán elnök szerint döntő fontosságúak lehetnek a harcok Kelet Ukrajnában. Ha az oroszok győznek, akkor újra Kijev ellen fordulhatnak – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij államfő, aki a CNN hírtelevíziónak nyilatkozott.

„Én egyáltalán nem bízom sem az orosz katonai sem pedig a polgári vezetésben” – erősítette meg az elnök, akit Putyin megpróbált megöletni a hadjárat kezdetén. A szpecnaz kommandósok le is csaptak az elnöki bunkerre Kijevben, de Volodimir Zelenszkij ekkor már nem ott volt. Az amerikai hírszerzés tanácsára Lvivbe menekítette őt az ukrán testőrség.

Miután az államfő meggyilkolása nem sikerült, az oroszok megpróbálták elfoglalni Kijevet, hogy hatalomra juttassák Putyin komáját Medvescsukot. Az ukrán politikus, aki oroszbarát pártot vezetett a kijevi parlamentben, háziőrizetben várta az orosz tankokat az ukrán fővárosban. Miután az orosz tankok nem érkeztek meg, Medvescsuk lelépett. Az ukrán biztonsági szolgálat azonban megtalálta és lecsukta. Zelenszkij felajánlotta Putyinnak, hogy elengedi emberét, ha cserébe elfogott ukrán katonai és polgári vezetőket kap.

Az orosz csapatok egyelőre letettek Kijev elfoglalásáról, és a Donbasz elfoglalására koncentrálnak.

Atomfegyver?

Zelenszkij szerint Putyin annyira elszánt, hogy bevetheti az atomfegyvert is céljai elérése érdekében Ukrajnában. Nem egészen világos, hogy amennyiben Putyin beveti az atomfegyvert, akkor hogy akarja megnyerni a háborút és békét kötni Ukrajnával hiszen a várhatóan óriási polgári áldozat mindenfajta politikai megoldást lehetetlenné tesz. A Donbaszért folyó csata döntő fontosságú – hangsúlyozta Zelenszkij.

Épp ezért még több fegyvert kért az Egyesült Államoktól és a többi NATO szövetségestől. Biden elnök nemrég 800 millió dolláros újabb fegyverszállítást hagyott jóvá Ukrajnának. Zelenszkij ezt megköszönte, de hangsúlyozta: többre lesz szükség az oroszok legyőzéséhez. Az ukrán elnök meghívta Bident Kijevbe. „Az elnök emberei tanulmányozzák az ukrajnai látogatás lehetőségét” – ezt a választ kapta ajánlatára.

Biden nemrég „elszólta” magát: közölte, hogy az USA célja Putyin megbuktatása. Bár ezt Washingtonban hivatalosan visszavonták, de sokan vélik úgy, hogy az Egyesült Államoknak valóban az a célja, hogy megbuktassa Putyint, és a helyére olyan orosz vezetőt szeretne, akivel a Nyugat együtt tud működni. Putyin kezdetben ilyen volt, de 2014 után fokozatosan megváltozott. Ahelyett, hogy átalakítította volna az orosz gazdaságot, hogy az versenyképes legyen a globális piacon, birodalmi álmok megvalósításába fogott. Most megpróbálja elfoglalni Ukrajnát vagy annak legalább egy részét. A Krím félsziget 2014 óta de facto Oroszország része bár ezt csak nagyon kevesen ismerik el. Putyin ezt mindenképp szeretné elismertetni Kijevvel éppúgy mint a két keleti tartomány – Donyeck és Luhanszk „függetlenségét”, majd csatlakozását Oroszországhoz.

„Az oroszok ultimátumot adtak, ilyen körülmények között a tárgyalás nem lehetséges” – hangsúlyozta az ukrán államfő, aki kijevi irodájában adott interjút a CNN hírtelevíziónak.

Az oroszok eddig nyolc generálist veszítettek

Vlagyimir Frolov vezérőrnagyot Szentpéterváron temették el miután Ukrajnában meghalt Putyin február 24-én megkezdett háborújában. A nyolcadik gárda hadsereg parancsnokának helyettese volt. Andrej Mordvicsev tábornokot, aki a nyolcadik gárda hadsereg parancsnoka volt, a múlt hónapban temették el miután meghalt az elfoglalt Herszonban.

Szentpéterváron a kormányzó temette Frolov tábornokot, aki „hősi halált halt az ukrán nacionalisták elleni harcban.”

Nemcsak tábornokból, de ezredesekből is nagyok a veszteségeik az orosz csapatoknak. Már 34 ezredest veszítettek „a különleges hadművelet” során. A legutolsó Mirasz Bashakov volt, aki egy tank zászlóaljnak parancsolt. Ukrajna 20 ezerre becsüli az oroszok személyi veszteségeit, a brit hírszerzés szerint a valós szám ennél kisebb: 10-15 ezer lehet.

Az oroszok nem közölnek veszteség listát, beérik az ukrán adatok cáfolatával. A nyolc „hősi halált” halt tábornok közül Frolov vezérőrnagy a második, akinek a temetését megemlítette a szigorúan ellenőrzött állami média Oroszországban.

Magomed Tusajev csecsen tábornok volt az első magasrangú orosz halott Ukrajnában. Két nappal a háború kitörése után csapdába csalták és megölték az ukrán különleges alakulatok. A csecsen dandártól tartanak Ukrajnában, mert brutalitásuk közismert. Kadirev, Csecsenföld főnöke többször is megfenyegette az ukránokat, hogy nagyon ráfizetnek, ha nem adják meg magukat azonnal Putyin hadseregének.

2500-3000 ukrán katona halt meg

Legalábbis ezt közölte Volodimir Zelenszkij elnök, aki megemlítette, hogy a sebesültek száma 10 ezer körül lehet. Az ENSZ emberi jogi szervezete szerint 2 ezer körül lehet a meggyilkolt civilek száma Ukrajnában a háború kezdete óta. Az ukrán belügyminisztérium szerint a 2700-at is meghaladja a polgári áldozatok száma. Senki sem tudja, hogy hányan veszítették az életüket Mariupolban, amelyet az orosz hadsereg szinte teljesen lerombolt. Dvornyikov tábornok, az orosz csapatok parancsnoka felszólította Mariupol megmaradt ukrán védőit, hogy adják meg magukat. Ellenkező esetben porig rombolják a várost, és ott mindenki meghal. A 400 ezer lakosú kikötővárosból a polgári lakosság többsége elmenekült, de sokan Mariupolban rekedtek, mert az oroszok nem engedték őket elmenekülni.

Dvornyikov tábornok hasonló módszert alkalmazott Aleppo városában Szíriában, ahol az orosz tüzérség és a légierő szétbombázta a milliós nagyvárost. Majd rövid időt adtak a polgári lakosságnak a menekülésre. Utána pedig megrohamozták a megmaradt ellenséges állásokat és mindenkit legyilkoltak.

Putyin Dvornyikov tábornokot bízta meg az Ukrajnában állomásozó orosz csapatok irányításával miután korábban nem volt főparancsnok a helyszínen. Sok szakértő ezzel is magyarázta, hogy az orosz csapatok nem érték el stratégiai céljaikat Ukrajnában.

A háború 54. napja – (folyamatosan frissülő hírfolyam)

„… aki közvetlen és valóságos veszélyben saját biztonságára gondol, az a döntésre képes elme természetes működéséről tesz bizonyságot. Orr őrült, tehát le lehet szerelni. Csak annyit kell tennie, hogy kéri a leszerelést, de ha kéri a leszerelést, akkor már nem lehet őrült, és további bevetésekre küldhető.”
Joseph Heller

 

11:30 – Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter kijelentette, hogy Mariupol sorsa vörös vonallá válhat a Kijev és Moszkva közötti tárgyalásokon.

10:25 – Ausztria valószínűleg néhány év múlva lesz képes lemondani az orosz földgázról – az ország 80%-ban az orosz gáztól függ, így „ma, holnap lehetetlen”. – mondta Karl Nehammer osztrák kancellár az NBC-nek.

09:20 – A regionális katonai igazgatás szerint legalább 6 embert öltek meg orosz rakéták Lvivben. A mentés jelenleg is folyamatban van, jelenleg 6 halottról és 8 sérültről tudnak . Egy gyermek is van az áldozatok között.

09:00 – Több orosz rakéta, amelyek reggel Lvivot lőtték, vasúti létesítmények közelében robbant. 

08:15 – A legfrissebb adatok szerint 24-en megsérültek és öten meghaltak Harkiv régióban az elmúlt 24 órában, ahol egész éjszaka ágyuzások hangja hallatszott. 

07:45 – Brit hírszerzési információk szerinz Mariupol védőinek kitartó ellenállása minden hadműveleti területen problémákat okoz az orosz csapatoknak. A titkosszolgálat megjegyzi, hogy a Kreml fellépési módszerei Mariupolban, a polgári infrastruktúra és a lakóházak ágyúzása megegyeznek azzal, amit az orosz katonaság tett Szíriában és a második csecsen háborúban alkalmazott – „annak ellenére, hogy az orosz védelmi minisztérium február 24-én kijelentette, hogy Oroszország nem fog csapást mérni városokra és a polgári lakosságra”.

06:55 – Az orosz hadsereg április 18-án, hétfőn reggel öt célzott rakétát lőtt ki Lviv (Lemberg) felé, a következmények tisztázása folyamatban van. 

03:00 – Április 16-án, a háború kezdete óta először többen érkeztek be Ukrajnába Lengyelországból, mint ahányan távoztak – jelentette a lengyel határőrség.

01:00 – A luhanszki Adminisztráció vezetője felszólította a régió lakosait, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget életükért, és hagyják el azt a területet, ahol a harcok zajlanak.

00:05 – Civilek, köztük nők és gyerekek rejtőznek víz és élelem nélkül  az orosz csapatok által körbezárt mariupoli Azovstal üzem területén. 

Párizs a második fordulóra készül

Nyolc nappal a második forduló előtt a „részvételi index” 72% lenne a France Info és a francia Le Parisien-Aujourd’hui számára készített Ipsos Sopra/Steria előrejelzés szerint.

A France Info és a Le Parisien-Today számára készített Ipsos Sopra/Steria előrejelzés szerint Emmanuel Macron leköszönő elnök nyerné az elnökválasztás második fordulóját Marine Le Pennel szemben. Macron 55,5%-os eredményével szemben Marine Le Pen, az RN jelöltjének 45,5%-os szavazati arány jutna. A felmérést Franciaországban szombaton publikálták. Öt évvel ezelőtt Emmanuel Macron a szavazatok 66,1%-ával nyert, szemben Marine Le Pen 33,9%-ával.

E felmérés szerint nyolc nappal a második forduló előtt a „részvételi index” 72% lenne, ami nagyon közel áll az 1. fordulóhoz (73,7%).

A 2022-es elnökválasztás első fordulójában Jean-Luc Mélenchonra szavazó franciák 33%-a Emmanuel Macronra kíván szavazni a második fordulóban, 16%-a Marine Le Penre, 51%-a pedig nem fejezte ki szavazási szándékát. Yannick Jadot szavazói közül 59% kívánja a második fordulóban a leköszönő elnököt választani, 7% pedig Marine Le Pent (34% nem nyilvánított véleményt).

Valérie Pécresse szavazóinak 55%-a Emmanuel Macront választja, 21%-uk pedig Marine Le Pent választja (24% nem nyilatkozott). Végül Eric Zemmour szavazói Marine Le Penre 76%-kal, Emmanuel Macronra pedig 9%-kal kívánnak szavazni (15% nem nyilatkozott).

Németország nem akadálya az olajembargónak

Az Európai Unió új Oroszország elleni szankciócsomagja a Sberbankot és az olajellátást célozza majd – mondta Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke egy német lapnak.

„Jelenleg az orosz bankszektort tanulmányozzuk, különösen a Sberbankot, amely ennek a szektornak a 37%-át teszi ki.” És persze az terítéken van az olajembargó kérdése is.”

Von der Leyen elmondta, hogy az Európai Unió „ésszerű mechanizmusokon” dolgozik annak biztosítására, hogy az olajembargó a későbbi szankciókba belekerülhessen.

A szankciók prioritása „Putyin bevételének csökkentése”.

Az EB elnöke közvetlenül megvédte a német kormányt azokkal a vádakkal szemben is, amelyek szerint az Oroszországgal szembeni korlátozások bevezetését késlelteti:

„Németország 48 órán belül elfogadta mind az öt általunk javasolt szankciócsomagot”.

Soha korábban az Európai Unió „olyan összetartóan, határozottan és lendületesen nem járt el, mint most”, ebben Berlinnek is nagy szerepe volt – mondta a politikus.

Von der Leyen felvetette, hogy a Moszkvával szemben bevezetett büntetőintézkedések már megtették a hatásukat:

„A szankciók hétről hétre egyre jobban behatolnak az orosz gazdaságba.” Az oroszországi export 70 százalékkal, az orosz bruttó hazai termék 11 százalékkal esett vissza

– mondta.

A szankciók hatására belatható időn belül az oroszországi gazdaság megoldhatatlan problémák elé néz – erről meg van győződve az EB elnöke.

„Ezzel a háborúval Putyin saját országát és népének jövőjét teszi tönkre”

– mondta von der Leyen.

A háború 53. napja – (folyamatosan frissítve)

Ez a háború nem olyan, mint az eddigiek: aki
a hadseregével behatol egy területre,
az ott
érvényre juttatja a maga társadalmi rendjét… 

Joszif Visszarionovics Sztálin

 

14:00 – Ukrajna leggazdagabb embere ígéretet tett arra, hogy segít újjáépíteni az ostromlott Mariupolt,  amely közel áll a szívéhez, mert  a városban két hatalmas acélmű tulajdonosa.

13:30 – Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy szombaton katonai célpontokat semmisített meg Kijevben és Mikolajivban, ami az elemzők szerint valószínűleg megtorlás volt a hajó elsüllyesztéséért. Vasárnap az ukrán fővároson kívüli katonai üzemet is eltalálták, bár áldozatokról nem érkezett azonnali információ.

12:50 – Oroszország katonai célpontokat vett célba  Ukrajna szerte, és az ukránok azt állították, hogy délen Odesszára és nyugatra Lvivre irányítottak rakétákat. 

12:00 – Az orosz megszálló erők nem tudnak agresszív offenzívát indítani a Donbászban, mert az ukrán fegyveres erők visszatartják őket.

11:30 – Ukrajna nem tudott megállapodni az orosz megszállókkal a kiürítési útvonalakra vonatkozó tűzszünetről, ezért április 17-én nem kerül sor humanitárius folyosókra – jelentette Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes.

10:45 – Oleh Szinehubov, Harkiv megye kormányzója közölte, hogy 31 ember, köztük négy gyerek megsérült az orosz erők Harkov több városrésze elleni támadásában az elmúlt 24 órában.

09:35 – Volodimir Zelenszkij elnök közölte  , hogy tárgyalások folynak a mariupoli ukrán védők megsegítéséről. Megállapodtunk, hogy lesznek humanitárius folyosók. El akarták vinni a sebesülteket, asszonyainkat és gyermekeinket, de Oroszország ezt megtagadta.

08:05 – Az orosz invázió hadműveleti súlypontja Kelet-Ukrajnára helyeződött át, de Oroszország végső célja változatlan marad. Az orosz erők továbbra is harci és segédeszközöket szállítanak Fehéroroszországból Kelet-Ukrajnába. A brit hírszerzés szerint ezek között vannak Harkiv és Szeverodonyeck környéki helyszínek is.

07:40 – Roman Abramovics orosz oligarcha, aki ellen uniós és brit szankciókat vezettek be, Kijevbe látogatott, hogy megpróbálja újraindítani az Ukrajna és Oroszország közötti tárgyalási folyamatot. Az orosz üzletember állítólag találkozott az ukrán tárgyalócsoport tagjaival, és megbeszélték a tárgyalások folytatásának lehetséges módjait.

07:20 – ukrán híradások szerint vasárnap hajnalban ismét megszólaltak a légvédelmi szirénák Kijev felett. A bombázás által okozott károkról és áldozatokról egyelőre nincs információ.

06:10 – Oroszország a hétvégén vagy a jövő hét elején megkezdheti ukrajnai hadjáratának következő szakaszát, az Egyesült Államok pedig arra kéri szövetségeseit, hogy biztosítsanak több tüzérségi fegyvert és lőszert Ukrajnának.

04:25 – Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Bild am Sonntagnak nyilatkozva kijelentette az Európai Unió új Oroszország elleni szankciócsomagja a Sberbankot és az olajellátást célozza majd.

03:30 – Az ukrán fegyveres erők vezérkarának jelentése szerint a megszálló orosz csapatok valószínűleg tengeri partraszállást készítenek elők Mariupolban.

02:20 – Április eleje óta sugároznak ukrán tévécsatornák a magyarországi kábelhálózatokon.

01:50 – Az Egyesült Államok most először biztosít  Kijev számára korszerű katonai felszerelést, köztük 11 Mi-17-es helikoptert; 18 db 155 mm-es tarackot és további 300 Switchblade típusú drónt. Az első szállítmányok már meg is érkeztek.

00:10 – Oroszország felszólította a még mindig az ostromlott Mariupol város védelmében harcoló ukrán erőket, hogy tegyék le fegyvereiket. A látszólagos ultimátum akkor érkezik, amikor Oroszország folytatja könyörtelen és pusztító támadását a délkeleti város ellen.

Az orosz titkosszolgálatok megbuktak Ukrajnában

Horváth József nyugalmazott vezérőrnagy, aki a Magyar Nemzetben fejtette ki a véleményét az orosz titkosszolgálatok kudarcáról Ukrajnában. A veterán titkosszolgálati tábornok jól ismerheti az oroszokat hiszen 1990 előtt a magyar szolgálatok lényegében az ő irányításuk alatt működtek.

Horváth tábornok bírálata lesújtó: „azt gondoltuk, hogy az alig nyolc éve leváló Ukrajnában az orosz titkosszolgálat mindent lát, mindent tud. Ha ebben a nagyon közeli, nyelvi akadályok nélküli országban nem voltak képesek megfelelő humán és technikai pozíciókat megtartani vagy kiépíteni az évek során, akkor mára kiderül:

      a király meztelen!

Az orosz hírszerzés nem tette a dolgát. Annak ellenére, hogy Putyin elnök két évtizede pénzt, paripát, fegyvert biztosított kedvenc szervezeteinek. A lojalitás mellé nem társult kellő szakértelem. Az orosz elhárításra sem vet túlságosan jó fényt, hogy a nemzeti gárdában áruló, vakond volt.”

5 milliárd dolláros alapok

Victoria Nuland, az USA akkori és mai kelet-európai ügyekben illetékes államtitkár helyettese, Kijevben elárulta: az amerikaiak ennyit költöttek arra, hogy elkergessék Janukovicsot, az oroszok emberét az ukrán fővárosból. Mostanában kiderült: válaszul Putyin elnök éppúgy 5 milliárd dolláros alapot hozott létre, hogy visszaállítsa a „baráti Ukrajnát”. Az alap élére ex tanácsadóját, Vlagyiszlav Szurkovot állította. Aki tagadta, hogy az ukránok önálló nép lennének. Folyamatosan amellett érvelt, hogy Ukrajnának vissza kell térnie a nagy szláv testvér, Oroszország birodalmába. Ebből az ötmilliárd dolláros alapból kellett volna megszerveznie a váltást. Putyinnak garantálta a kétnapos villámháború sikerét a beépített árulókra hivatkozva. Aztán ebből nem lett semmi. Nem sikerült meggyilkolni Zelenszkij elnököt, aki nemzetközi presztízst csinált az ellenállásból. A korábban nem túl népszerű elnök pillanatok alatt nemzeti hős lett annak ellenére, hogy orosz anyanyelvű zsidó egy erős antiszemita hagyományokkal rendelkező országban. Az ukrán hadsereg és a titkosszolgálatok hatékonyan szembeszálltak az oroszokkal. Áruló sehol. Medvescsukot, akit Putyin Zelenszkij utódának tekintett nemrég fogta el az ukrán elhárítás.

Esély sincs a gyors békekötésre

Putyinnak az arca megmentéséhez arra lenne szüksége, hogy Moszkvában a Vörös téren felmutathassa azt: Ukrajna végképp lemond a Krímről, és átadja a két orosz többségű tartományt, Donyecket és Luhanszkot Oroszországnak.

Az országát sikeresen védő Zelenszkij elnök viszont közölte egy amerikai televízióban, hogy erről szó sem lehet.

Ukrajnában ma a védekező hadsereg nagyobb és egyre erősebb, a támadó oroszok pedig azt látják, hogy az idő nem nekik dolgozik.

Ukrajna ma a világ legjobban felfegyverzett országa – írta Horváth József vezérőrnagy a Magyar Nemzetben. Az USA és a többi NATO állam önti a fegyvereket Ukrajnába. Az elhúzódó hadműveletekkel ki akarják véreztetni az orosz hadsereget és erodálni Putyin népszerűségét Oroszországban.

Biden elnök tudatosan bakizott amikor közölte: meg akarjuk buktatni Putyint!

Horváth tábornoknak feltűnt, hogy Ukrajna kapcsán nemigen esik szó a katonai hírszerzésről pedig ennek nagyobb a presztízse Moszkvában mint a polgárinak.

Romániában Stanculescu tábornok, a katonai hírszerzés Ceausescu által kinevezett parancsnoka volt annak a különleges bíróságnak az elnöke, amely halálra ítélte a diktátort és nejét, akiket egy laktanyában végeztek ki – az orosz és az amerikai titkosszolgálatok szorgos együttműködésének eredményeként 1989-ben.

A háború 52. napja – (folyamatosan frissítve )

Ez a háború nem olyan, mint az eddigiek: aki
a hadseregével behatol egy területre,
az ott
érvényre juttatja a maga társadalmi rendjét… 

Joszif Visszarionovics Sztálin

 

14:05 – Oroszország megtagadja a belépést országába, nemkívánatos személyként kezelik  Boris Johnson, brit miniszterelnököt és kormányának több tagját.

13:50 – A luhanszki régió vezetője felszólítja a lakosokat, hogy a helyzet súlyosbodásával meneküljenek ki a térségből, és ezzel segítsék a fegyveres erőket az orosz megszállókkal való konfrontációban.

12:05 – A Dnyipropetrovszk régiót két két rakétacsapás érte. Az egyik a Dnyipro városában – egy elhagyott baromfitelepet semmisített meg.

11:40 – Au ukrán titkosszolgálatok szerint az oroszok által megszállt Krím-félszigeten lévő Szevasztopol város közelében 39 orosz hadihajó vagy kishajó található, a Moszkva cirkáló nincs köztük.

10:20 – Mariupol orosz megszállói arra készülnek, hogy április 18-tól lezárják a várost a be- és kiutazás előtt, valamint a körzetekben megtiltanak mindenféle mozgást, hogy minden férfit kiszűrjenek így megakadályozva a bentmaradók hadba állását.

09:10 – Az orosz hatóságok bejelentették, hogy megkezdték az ukránok kitoloncolását a Harkiv megyei Izyumból az Oroszország területére.

08:40 – Kora reggeli óta robbanások hallatszanak a fővárosában, Kijevben és a nyugat-ukrajnai Lviv városában – jelentették a helyi portálok. 

07:20 – Az Egyesült Államok part menti védelmi fegyvereket ad a héten bejelentett 800 millió dolláros katonai segélycsomaghoz. 

05:30 – Ukrán tisztviselők becslése szerint 2500-3000 ukrán katona vesztette életét a háborúban.

04:25 – A legnagyobb német ellenzéki párt, a CDU vezetője bírálta Scholz kancellárt, amiért késik a nehézfegyverek szállítása Ukrajnába. Merz kijelentette, hogy „teljes mértékben” egyetért Annalena Burbock külügyminiszter álláspontjával, miszerint az ilyen késedelmek „már nem indokoltak” – olvasható Merz a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak adott interjújában.

03:00 – Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka Mark Milli tábornok vezérkari főnökök egyesült államokbeli elnökével a Harkiv-Izyum határon és Donbászban vívott harcokról tárgyalt.

02:15 – Az orosz külügyminisztérium megerősítette azokat a sajtóértesüléseket, amelyek szerint jegyzéket küldtek az Egyesült Államoknak az Ukrajnába irányuló fegyverszállításról. „Felszólítjuk az Egyesült Államokat és szövetségeseit, hogy vessen véget Ukrajna felelőtlen militarizálásának, amelynek beláthatatlan következményei vannak a regionális és nemzetközi biztonságra nézve” – áll a közleményben.

00:20 – Zelenszkij elnök kijelentette, hogy Oroszország örökre elvesztette Ukrajnát.

00:10 – Volodimir Zelenszkij elnök videón közzétett beszédében hangsúlyozta, hogy a hatóságok mindent megtesznek az emberek megmentése érdekében Mariupolban.

Klicsko: mindenre felkészültünk!

Kijev polgármesterének testvére, aki korábban világbajnok bokszoló volt, a német közszolgálati Deutsche Wellenek nyilatkozott arról, hogy semmi jóra nem számít a közeli jövőben Ukrajnában.

„Az oroszok továbbra is el akarják foglalni Kijevet” – hangsúlyozza Vlagyimir Klicsko. Moszkva csökkentette csapatainak létszámát az ukrán főváros körül, és a Donbasz megtámadására koncentrál. Vlagyimir Klicsko, a területi milícia katonája, aki úgy véli, hogy bár most Kelet és Dél Ukrajna az orosz hadsereg csapásainak célpontja, nem mondtak le az ukrán főváros megtámadásáról.

„Mariupol városa még nem esett el, ahogy az oroszok állítják, de a helyzet ott szörnyű. Nem tudom, hogy hány ezer civilt öltek meg az orosz katonák, mint ahogy azt sem tudom, hogy hány polgári személy rekedt a kikötővárosban. Ennek ellenére Mariupol még mindig harcol.”

Miért nem fogadták a német elnököt Kijevben?

Öt uniós tagállam elnöke készült Ukrajna fővárosába, hogy személyes jelenlétével növelje Zelenszkij elnök és az ukránok önbizalmát: az Európai Unió nem hagyja Ukrajnát magára ebben a nehéz helyzetben! Négyen tárgyaltak is Zelenszkij ukrán elnökkel: Lengyelország és a három balti ország államfője. Az ukrán fél azonban nem kívánta fogadni Németország köztársasági elnökét! Aki emiatt nem is ment el Kijevbe! Miért? Mert amikor Merkel kancellár külügyminisztere volt, akkor a német-orosz kapcsolatok legfőbb szószólójává vált Berlinben. Bírálta Ukrajnát és Lengyelországot amiért azok az Északi Áramlat 2  gázvezetéket a Molotov-Ribbentrop paktumhoz hasonlították. Vlagyimir Klicsko erről azt nyilatkozta, hogy természetesen fogadják Németország államfőjét Kijevben, de csak azután, hogy önkritikát gyakorolt amiatt, hogy aktívan szorgalmazta a németek együttműködését Putyin orosz elnökkel. Akkoriban Putyin, aki jól beszél németül, a Bundestagban is szívesen látott vendég volt. Német nyelvű beszédét a képviselők megtapsolták a törvényhozásban.

Steinmeier köztársasági elnök azóta önkritikát gyakorolt, és elítélte Putyin agresszióját Ukrajna ellen.

A régi német vezetők közül maga Merkel kancellár is jó kapcsolatot ápolt Putyinnal , akivel felváltva beszélgettek németül és oroszul. Most Merkel azonnal elítélte Putyin agresszióját Ukrajna ellen. Nem úgy mint elődje, Gerhard Schröder egykori szociáldemokrata kancellár, aki ma is tagja a Rosznyeft igazgató tanácsának és az Északi áramlat kettő vezetőségének. Schröder közvetíteni próbál Moszkva és Kijev között – kevés sikerrel.

A szakítás méregdrága lenne

Olaf Scholz kancellár, aki Merkel kormányában pénzügyminiszter volt, rámutatott arra, hogyha megszakítanák az energia importot Oroszországból, akkor ez csillagászati összegbe: 240 milliárd euróba kerülhetne. Hiába követeli ezt Ukrajna, az Európai Unió vezető hatalma ezt egész egyszerűen nem engedheti meg magának. Jól tudja ezt Putyin elnök is, aki egy gazdasági tanácskozáson kijelentette: az Európai Uniónak rövid távon nincs alternatívája az orosz energia kiváltására. Ami a hosszabb távot illeti: Putyin szerint Oroszország Kínába és Indiába fog energiát exportálni, hogy ezzel ellensúlyozza az uniós energia piac fokozatos elvesztését.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK