Fontos

Miért népszerű Orbán Romániában?

Csíkszeredában lemondott egy könyv bemutatót a megyei könyvtár, mert március 15-én nem akartak botrányt ugyanis a könyv címlapján Orbán Viktor szerepelt.

Fekete hattyú a Balaton fölött – ez a könyv címe, a szerző a közszolgálati televízió kolozsvári szerkesztőségének egyik vezetője, aki interjúkat készített sok romániai szakértővel Orbán Viktor politikájának értékeléséről.

Tibori Szabó Zoltánt, a Népszabadság egykori erdélyi tudósítóját is megkérdezte a kötet szerzője. Tibori Szabó Zoltán jelenleg a kolozsvári Babes Bolyai egyetem tanára és a Holokauszt és Népírtás tanulmányok központjának igazgatója. Itt érdemes megemlíteni, hogy 1944-ben a Magyarországhoz csatolt Észak Erdélyben a zsidókat a magyar csendőrök összegyűjtötték, és őket Auchswitzba szállították, ahol a döntő többségük meghalt.

Erdély déli részén, amely Románia része maradt, elmaradt a holokauszt.

Márton Áron, a későbbi  katolikus püspök tiltakozott a holokauszt ellen, emiatt a magyar csendőrök áttették Dél Erdélybe.

Tibori Szabó Zoltán azt mondta a Magyar Hangnak, hogy a vele készült interjú korrekten megjelent a könyvben, melyet egy szélsőjobboldali szervezet adott ki Romániában.

Orbán 60%-os népszerűsége

Putyin Ukrajna elleni agressziója óta a magyar miniszterelnök népszerűségi mutatója megugrott Romániában, ahol már elérte a 60%-ot, noha 10 évvel ezelőtt ez még csak 10% volt. Politológusok szerint a népszerűség oka elsősorban az, hogy Orbán a béke oldalán áll, és emiatt szembeszáll a NATO-val és az Európai Unióval.

Románia 2 milliárd dollár értékben vásárolt amerikai fegyvereket, és a NATO legfontosabb támaszpontjának számít a régióban.

A román közvélemény igencsak megosztott az ukrajnai háború ügyében. Orbán Viktorhoz hasonlóan a román államfő sem tapsolta meg Zelenszkij beszédét Brüsszelben. Blinken amerikai külügyminiszter terve cordon sanitaire-t szeretne Oroszország nyugati határai mentén, és ebben komoly szerep jutna Romániának, amely egyesíthetné katonai erőit Moldovával az orosz fenyegetéssel szemben. Blinken amerikai külügyminiszter ezt a lengyel-ukrán együttműködés mintájára képzeli el, de Romániában távolról sem akkora a lelkesedés eziránt mint Varsóban vagy Kijevben. A románok többsége szeretne kimaradni a konfliktusból, de a román diplomácia maximálisan támogatja a NATO és az Európai Unió hivatalos vonalát – ellentétben Orbán Viktorral, akinek a népszerűsége pontosan emiatt növekedett meg Romániában.

Novavax, az új remény

A hamarosan elérhető fehérjevakcinák nagy változást fognak hozni a globális oltási kampányban. Az eddig széles körben alkalmazott és bevált oltási technológia valódi alternatívát jelent az oltásokat eddig szkeptikusan fogadók vagy az emlékeztető oltások  számára is.

Néhányan eddig azért nem oltatták be magukat mert nem bíztak a gyorsan kifejlesztett új technológiával gyártott oltóanyagokban. Ehelyett fehérje alapú koronavakcinákra várnak, mivel ezt a technológiát évtizedek óta nagyon megbízhatóan alkalmazzák az influenza, a tetanusz vagy a szamárköhögés elleni védekezésre. 

Az első koronafehérje-vakcinákat valószínűleg néhány héten belül jóváhagyják az EU-ban. Az előzetes információk szerint védelmet nyújtanak a koronavírus ellen is, de még kevesebb mellékhatást okoznak, mint a már engedélyezett oltások. 

Sürgősen szükséges a globális oltási kampányhoz

A gazdag országok jelenleg annyira el vannak foglalva az emlékeztető oltásokkal és  az oltási hiányosságok megszüntetésével, hogy gyakran elfelejtik az alacsony jövedelmű országokban csak a lakosság töredéke kapott oltást. Márpedig a napokban azonosított új Delta variáns is bizonyítja, hogy a WHO által Omikronnak elnevezett új variáció szinte napok alatt képes behálózni a világot, lehetetlen helyileg lokalizálva tartani.

A fehérje alapú vakcinák rendkívül fontos szerepet játszhatnak, mivel viszonylag olcsón előállíthatók, és 2-8 °C-on sokkal könnyebben szállíthatók és tárolhatók, mint a fagyasztott mRNS vakcinák. Emellett a közeljövőben a fehérje alapú vakcinákat a globális déli országokban is előállíthatják. Mindez nagyon hasznosnak bizonyulhat az oltási kampányokban a szerkezetileg gyenge régiókban.

Ígéretes jelöltek

Egy ilyen fehérje alapú koronavakcina kifejlesztése tovább tartott. November közepén azonban az  amerikai Novavax gyógyszergyár engedélyt kért az EU-ban a felelős európai gyógyszerügynökségtől (EMA). Az Egyesült Államok jóváhagyási kérelmét az év végére tervezik. Az EMA pozitív értékelése esetén a következő hetekben sor kerülhet az EU-ban a piaci jóváhagyásra. 

A Novavax november eleje óta sürgősségi engedélyt kapott Indonéziában, Nagy-Britanniában, Kanadában és Ausztráliában pedig még vizsgálják a kérelmeket. 

Jelenleg a Novavax áll az élen a jóváhagyási folyamatban, de más vakcinagyártók, például az indiai Biological E gyógyszergyár és a kínai versenytárs, a Clover Biopharmaceuticals a közeljövőben benyújtják a megfelelő kérelmeket, amelyeket szorosan követ a brit-francia gyógyszeripari óriás, a Sanofi-GlaxoSmithKline, a kanadai Medicago és a dél-koreai sk bioscience gyógyszergyártó cég.

Számos országban fejlesztenek fehérjealapú vakcinákat, és néhány országban, például Kubában, Oroszországban és Tajvanon, a fehérjealapú vakcinák régóta a nemzeti oltási kampányok központi pillérei.

Miben különböznek a fehérje alapú vakcinák?

A fehérjealapú koronavakcinák a jellegzetes tüskeprotein egy apró részecskéjét tartalmazzák. Az immunrendszer reagál a vakcinában lévő fehérjékre, és ez sokkal gyorsabban megy végbe, mert – más vakcinákkal ellentétben – a szervezetnek nem kell először előállítania ezeket a tüskés fehérjéket.

Más vakcinákhoz hasonlóan a Nuvaxovid is felkészíti a szervezetet a fertőzések elleni védekezésre. A vakcina apró részecskéket tartalmaz, amelyek a SARS-CoV-2 (a tüske (S) fehérje) felszínén található fehérje egyik változatából készültek, amelyet laboratóriumban állítottak elő. Tartalmaz továbbá egy „adjuvánst”, egy olyan anyagot, amely segít erősíteni a vakcinára adott immunválaszt.

Amikor egy személy megkapja a vakcinát, az immunrendszere idegenként azonosítja a fehérjerészecskéket, és természetes védekezést – antitesteket és T-sejteket – termel ellenük. Ha később a beoltott személy érintkezésbe kerül a SARS-CoV-2-vel, az immunrendszer felismeri a víruson lévő tüskefehérjét, és készen áll a megtámadására. Az antitestek és az immunsejtek úgy védekezhetnek a COVID-19 ellen, hogy közösen elpusztítják a vírust, megakadályozzák annak bejutását a szervezet sejtjeibe, és elpusztítják a fertőzött sejteket.

Mivel a keletkező nanorészecskék az mRNS vakcinákkal ellentétben nem tartalmaznak genetikai anyagot, a fehérje alapú vakcinák is ritkábban okoznak mellékhatásokat. Ugyanakkor sajnos az oltási reakció is gyengébb. 

Fokozott hatás az adjuvánsok révén

Az oltási válasz erősítése érdekében ezért aktív fokozókat, úgynevezett adjuvánsokat adnak a vakcinákhoz. (Adjuváns – védőoltásokban használt adalékanyag, ami segíti a szervezetbe juttatott vírusra irányítani az immunrendszer figyelmét, ezáltal növeli a szervezet által termelt ellenanyag mennyiségét, és meghosszabbítja a védettség időszakát.) A Novavaxnál az adjuváns szaponinokból (szappanfa-kivonat) és foszfolipidekből (membránkomponensekből) álló nanorészecskékből áll.

Az oltást ellenzők véleménye szerint bizonyos adjuvánsok, mint például az alumíniumsók, károsak az egészségre. A megfelelő meta-tanulmányok azonban nem találtak összefüggést súlyos mellékhatásokkal vagy allergiákkal.

Hosszantartó fejlődés

Mielőtt az mRNS-vakcinák a korona-járvány miatti áttörést ünnepelték volna, a fehérjealapú vakcinákat különösen úttörő, kiforrott technológiának tekintették – mondja Prof. Dr. Carlos Alberto Guzman, a braunschweigi Helmholtz Fertőzéskutató Központ Vakcinológiai és Alkalmazott Mikrobiológiai Osztályának vezetője:  

„A fehérjealapú védőoltások egyszerűen nagyon jól ismertek, általában jobban tolerálhatók, és nincsenek nagy kérdőjelek. Az egyik hátránya hogy a fehérjealapú (vakcinák) kifejlesztése tovább tart, mint a vektor- vagy mRNS-vakcináké.”

Valójában már a világjárvány kezdetén világos volt, hogy az új koronavírus elleni fehérjealapú vakcinák kidolgozása időt vesz igénybe. Egyszerűen időbe telik, amíg a tüskeprotein összeállítási utasításait mikrobákból, emlősökből, rovarokból vagy növényekből nyert sejtekbe integrálják. Az elmúlt hónapok megmutatták, milyen nehéz a tisztított fehérjéket úgy adaptálni, hogy azok valóban nagy mennyiségben, hiba nélkül előállíthatók legyenek. 

Sajnos a nagy gyógyszergyárak is elkövettek egy elkerülhető hibát a fejlesztés és a tesztelés során, amelyek egy része hónapokat visszavetett. De amint a fejlesztés és a szükséges klinikai tesztek befejeződnek, ezek a fehérje alapú vakcinák komoly versenytársak lesznek a már kialakult vektor- és mRNS-oltóanyagokkal szemben. 

Mennyire hatékonyak a koronafehérje vakcinák?

A fehérje alapú vakcinák nemcsak olcsóbbak és könnyebben szállíthatók, hanem hatékonyak is. A vállalat szerint 90,4%-os általános hatékonysággal a Novavax vakcinája nagyjából megegyezik a BioNTech/Pfizer és a Moderna mRNS-oltóanyagaival. 

Egy brit tanulmányban, amelyben az alfa-változat ellen vizsgálták, a Novavax 83 százalékos hatékonyságot ért el. Ezzel egyidejűleg Dél-Afrikában végzett vizsgálatban a béta-változat elleni hatékonysága csak 50 százalék körül volt. A Delta vagy a My változatnál a helyzet valószínűleg még sötétebbnek tűnik. De ha a változatok továbbra is ilyen agresszívan terjednek, az összes létező vakcina hatékonysága is tovább csökken. Ezért van szükség az erősítőre.

Kettős védelem a SARS-CoV-2 és az influenza ellen

Okosan, a Novavax vakcina kombinált oltóanyagként is beadható, amely állítólag egyszerre véd a koronavírus és a szezonális influenza ellen. Ez okos stratégiának bizonyulhat, mert akkor már nem kell várni az oltások között, és mindkettő ellen be lehet oltani. 

(Szakfolyóiratok és újságok alapján)

A paródia joga – Déli kávé Szele Tamással

Kérem, ha már kávézunk… bennem felmerült egy kérdés. Azt ugyan Ady megkérdezte már, hogy szabad-e sírni a Kárpátok alatt, én ma azt kérdezném: és tessék mondani, röhögni szabad? Mert az nem is olyan nagyon biztos, az Európai Unió egyik nem túl régi, véglegesítés előtt álló szabálycsomagja betilthatja a paródiák, mémek jó részét – vagy nem.

Miről is beszélek? Az Európai Unió Szerzői Jogi Irányelveinek ominózus 13. cikkelyéről. Bár a 11.-es is elég veszélyes ránk nézve.

De lássuk a mémeskutat. A 13-ik cikkely azt mondja ki, hogy a nagy mennyiségű, felhasználók által feltöltött tartalomnak helyet adó internetes platformok, mint a Youtube, az Instagram vagy a Facebook, kötelesek a tartalmakat még azok közzététele előtt ellenőrizni, hogy megállapítsák és megelőzzék a szerzői jogsértést. Vagyis a platform lenne a felelős a felhasználók viselkedéséért.

Fordítsuk magyarra. Ugye, tudjuk, a neten lopnak, ami tartalom felkerül, az már többet sosem lesz biztonságban, nincs az a védelem, ami meggátolná a lopást, plágiumot, szerzői jogok megsértését. És hát ki ne örülne, ha kapna egy kis pénzt azért, mert felhasználják egy régebbi képét, írását? Meg hát, tényleg járna is az a jogdíj.

Jaj, de jó, fizessenek a gazdagok, mondja a jogkövető európai polgár. Aztán hogyan, tessék mondani? Nem attól gazdagok, hogy szoktak vagy szeretnek fizetni. Sőt. Egyrészt hihetetlen mennyiségű tartalomról van szó, ezeket csak robottal lehetne szűrni. Másrészt az egy dolog, hogy ha tőlem idéznek vagy lenyúlják az egyik írásomat, ami nem ritka eset, akkor ihaj, pénzt kapok, de jó, csakhogy ha én idézek, azért meg nekem kell fizetni.

És az idézet mértéke a nem mindegy

A magyar sajtó gyakorlata szerint idézni kell is, lehet is, de forrásmegjelöléssel tesszük, és törekszünk nem teljes anyagot idézni. (A lopások más kategória, azt még a hatályos sajtótörvény is bünteti). Hanem, ha mondjuk azt írom, hogy valami illanó, mint Csuang-ce lepkeálma, kell nekem jogdíjat fizetni Szabó Lőrinc örököseinek, csak, mert a költőnek volt egy ilyen című verse? Az új törvény szerint kell bizony, még ha csak pár szóról is van szó, a robot meg nem tesz különbséget a pár szavas és a pár oldalas idézet között.

De ha rossz a kedvem, ezt jelzem a közösségi oldalon, és merő szadizmusból alája vágom a Dead Kennedys „Holiday in Cambodia” című virágénekét, akkor is vagy kell fizetnem a számért a szerzői jog birtokosainak, vagy kivágja a posztomat a rendszer. (Különben ez a zseniális marhaság épp a zeneipari lobby fejéből pattant ki). És nincs több mém sem: hiába akarok én ráírni valamit Darth Vader képére, ha nincs papírom a Disneytől, hogy tehetem – és nem adnák olcsón! – akkor nincs mém sem.

A legrosszabb viszont a 11. cikkely lesz

E szerint az újságírói tartalmak snippetjeinek (általában cím, ajánló és egy kép) online platformokon való közlése a kiadótól megvásárolt licenszhez lenne kötve, a megjelenéstől számított 20 évig. Ilyen snippeteknek számítanak a Google hírei és keresőtalálatai, valamint a Facebookon vagy Twitteren megosztott cikkek előnézetei is.

Tetszenek már kapiskálni? Én írok egy cikket, azt odaadom a szerkesztőmnek, aki közli az online lapban. Ezt elolvassák páran, mondjuk, hogy tetszik nekik: de megosztani már nem tudják, mert nem vették meg a licencet a kiadótól és nem is fogják, mert nem bolondok csak azért pénzt adni, hogy megoszthassanak valamit. Az írás nem terjed, ott penészedik meg, ahol van – még a figyelmet sem szabad rá felhívni licenc nélkül! Az olvasottság a napi sok ezerről lezuhan pár százra. Ha olyan a lap, hogy a hirdetésekből élne, hát csődbe is megy: nincs az a bolond hirdető, amelyik ugyanannyi pénzt adna pár száz találatért, amennyit pár ezerért.

Ki jár jól? Elsősorban az álhír-oldalak, ők ugyanis majd kiraknak egy nyilatkozatot, miszerint nem kérnek pénzt a snippetek felhasználásáért, lemondanak a szerzői jogokról, de erre épelméjű kiadó nem vállalkozhat, hiszen a szerzői jog a tőkéje – az álhír-oldal viszont nem a tartalmából él, hanem vígan guruló rubelecskékből, cervonyecekből. Meg a kattintásszámból, amit ez úton maximálni tud, szemben a valódi híroldalakkal, melyek csődbe mennek.

Ebbe bizony a magyar online sajtó belepusztulna

De lássuk, hol tart most a szabálycsomag? Mert a fentebb ismertetett formáján épp változtatni próbálnak, hogy mégse okozzon károkat pont a megvédeni kívánt rétegeknek.

Az Európai Parlament saját állítása szerint az átlag felhasználókat nem szeretnék vegzálni, sőt, a szabályozással a kis előadókat, tartalomgyártókat akarják támogatni. Na jó, de a közösségi médiában, ahol mindenki az, akinek látszani akar, ki tudja megmondani, hogy egy név átlag felhasználót vagy egy céget takar?

„Az európai jogvédőket tömörítő GESAC még egy weboldalt is létrehozott, az oldal célja, hogy segítsen eligazodni a cikkely körüli kérdésekben és eloszlassa a tévhiteket. A GESAC egyébként a saját oldalán külön kitért arra, hogy az intézkedés nem fogja érinteni a mémeket” – írja az Index.

A GESAC weboldala szerint a 13-as cikkely nem fog kellemetlenséget okozni, mivel:
– A jogvédelem alól kivett tartalmakra nem vonatkozik, mint a paródia vagy a gifek.
– Biztosítani kell a felhasználónak, hogy jelezni tudja, ha indokolatlanul távolították el a tartalmát.
– A panaszokat belátható időn belül kötelesek lesznek a szolgáltatók elbírálni.
– Vitás ügy esetén biztosítani kell harmadik, független elbíráló szervet is.

Ez szépen hangzik, főként, hogy minálunk parlamenti diskurzus is folyt ebben az ügyben: Szabó Sándor (MSZP) írásbeli kérdést adott be „Megvédi-e a kormány a mémeket?” címen. A kérdésre válasz is érkezett dr. Völner Páltól, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárától. Völner azt írta, hogy a mémek, mint átdolgozott szerzői jogi alkotások felhasználásához az eredeti mű szerzőjének engedélye volna szükséges, azonban a mémek jellemzően paródia jelleggel kerülnek felhasználásra, és a karikatúra, a stílusutánzás, a paródia kiemeli a felhasználást a szerző kizárólagos engedélyezési joga alól.

Azt se feledjük, hogy az Unió szabályozása nem kötelező a tagállamok számára

Csak erős ajánlást jelent, de nyilván ha egy tagország saját törvényei jelentősen eltérnek a többiétől, az előbb-utóbb hátrányos helyzetbe hozza az országot – mi van, ha én szabadon terjeszthetem (jogdíj szedése mellett) a szellemi termékemet Magyarországon, de sehol máshol nem tehetem, mert eltérnek a szabályozásaink?

Mindazonáltal az nagyon valószínű, hogy a mémeket nem éri majd bántódás. Rá lehet ezen túl is írni akárkinek a fényképére majdnem akármit, szóval a spontán indulat kifejezési lehetősége nem kerül veszélybe.

A független online sajtó azonban bajba kerül a 11. cikkely miatt. És megjósolom: senki, azaz senki nem fog érte szót emelni. A kormány természetesen nem fog haragudni az őt csipkedő online lapok csődje miatt, az ellenzék meg… hát, beléjük sem vetnék komoly reményt, valószínűbbnek látom, hogy a már meglévő saját híroldalaikat centralizálják majd, tényleg független sajtóra nekik sincs szükségük.

Milyen lesz a net?

Nem lesz rajta hír, zene, csak saját tartalom, úgymint kiscica, ebéd, vacsora, viszont nem lesznek rajta Coelho-idézetek sem, mert az is jogdíjas. Szórakoztató lesz, mint egy kalandos teadélután a nyugalmazott szakszervezeti adminisztrátorok klubjában.

Mi lesz a sajtóval?

A független online sajtó hamar éhenhal, az offline rövidesen követi (ugyanis a rövidlátó haszonlesés miatt nem látja, hogy online megjelenés nélkül őt sem fogják venni, az idő kerekét nem tudja visszaforgatni), az álhír-oldalak meg felvirágzanak.

Szóval, sajtó nem lesz, de minek is az nekünk.

Azt ne várjuk, hogy nyugati kollégáink vagy a választók tekintettel lesznek a mi speciális helyzetünkre, ha azzal pár centről le kell mondaniuk, és közbelépnek az érdekünkben: az egyetlen lehetőség a fennmaradásra az volna számunkra, ha a snippetekre vonatkozó cikkelyt teljesen törölnék a csomagból.

Ezt viszont kéne is, lehetne is szorgalmazni: sőt, ennek az ígérete is képes volna mozgósítani a magyar független online sajtót bármely párt vagy jelölt mellett az uniós választásokon, amely hajlandó volna megígérni, hogy tesz majd ilyen javaslatot megválasztása esetén az Európai Parlamentben.

Reméljük, akad majd ilyen – és én személy szerint azt is remélem, hogy nem a mostani kormánypárt lesz az. Meg nem is valamelyik szélsőjobboldali alakulat.

Mert akkor, megvallom, zavarba jönnék…

No, meglátjuk, mi lesz.

Egyelőre annyi biztos: röhögni szabad lesz a Kárpátok alatt. A mémeken.

Sírni?

Abban nem vagyok olyan biztos.

Orbán a szélsőjobbal paktál Olaszországban

Együttműködésre szólítja fel Giorgia Meloni pártelnököt a magyar kormányfő abban a levélben, melyet az Olasz Testvérek vezetőjének címzett.

Olaszországban nemrég alakult nemzeti egységkormány a vírusválság leküzdésére. Mario Draghi miniszterelnököt támogatja Orbán korábbi szövetségese, Matteo Salvini is. Giorgia Meloni viszont elutasítja a nemzeti egységkormányt, amely Brüsszel és Washington támogatásával próbálja meg kivezetni Olaszországot a válságból.

Keresztény és konzervatív értékek

Orbán Viktor ezen az alapon kíván együttműködni a szélsőjobboldali párttal.

„A győzelem sohasem döntő, és a vereség sohasem végzetes” – írja a magyar miniszterelnök- hangsúlyozva azt, hogy ő is sokáig volt ellenzékben.

„Egyedül az számít, hogy készen állunk -e a küzdelemre?!”

– hangsúlyozza Orbán Viktor.

Giorgia Meloni látogatást tett a magyar miniszterelnöknél, aki azt 2019-ben viszonozta.

Az Olasz testvérek mozgalma jelenleg a harmadik legerősebb párt Olaszországban, de Matteo Salvini mind több szavazója hagyja el pártját, hogy átálljon hozzájuk, mert ők továbbra is szembenállnak Brüsszellel és Washingtonnal.

Giorgia Melonit az Európai konzervatívok és reformerek pártjának elnökévé választották.

Ebbe a szélsőjobboldali pártcsaládba léphet át a Fidesz, ha kitessékelik az Európai Néppártból.

„Ne piszkos módszerekkel nyerjék a választásokat Európában!”

Vera Jourova uniós biztos törvény tervezetet készít elő, amely korlátozni fogja az államok befolyásolási lehetőségeit a választások során. Különösen nagy figyelmet szentelnek annak, hogy egyes nagyhatalmak mint Oroszország vagy Kína megpróbálják befolyásolni az uniós tagállamok választásait.

„Nem akarunk az Igazság Minisztériuma lenni!” – hangsúlyozta Vera Jourova, aki nemcsak uniós biztos, de egyben alelnöke is a brüsszeli bizottságnak. Korábbi bírálatai miatt a magyar kormányzat megszakította vele a kapcsolatot. Sőt Orbán Viktor miniszterelnök arra kérte Ursula von der Leyent, a brüsszeli bizottság elnökasszonyát, hogy bocsássa el Vera Jourovat. Ez természetesen nem történt meg.

A cseh biztos asszony most újságírók előtt hangsúlyozta:

„nagyon fontos, hogy fair viták legyenek a választások résztvevői között!”

Vera Jourovat az is aggasztja, hogy az informatikát sokan az álhírek (fake news) terjesztésére használják, hogy ily módon érjék el politikai céljaikat. Európa keleti felében nem ismeretlen ez a módszer, de Donald Trump bevezette Amerikában is, és ez ösztönzést adott sok politikai szervezetnek Európában is.

„Az egész világon növekszik a nyomás a demokráciára és a jogállamra”

– fogalmaz az uniós dokumentum.

Európát elárasztják az álhírek és az összeesküvés elméletek a Covid 19 pandemia idején , és ennek komoly hatása lehet minden tagállam politikai életére is. Ezt szeretné megakadályozni az EU törvénytervezete , melyet jövőre terjesztenek az Európai parlament elé.

Ha kizárják a SWIFT bank átutalási rendszerből, az hadüzenet jelent

A címben szereplő mondatot hangsúlyozta Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök. Hozzátette, hogy Moszkva épp ezért akar saját internetes rendszert.

Először 2014-ben merült fel ez az ötlet miután Oroszország annektálta a Krím félszigetet. Kurt Volker, az USA ukrajnai különleges megbízottja „nukleáris opciónak” nevezte ezt a megoldást, amelynek az árát „mindenki megfizeti majd”. Több mint 11 ezer bank és pénzintézet használja a SWIFT átutalási rendszert több mint 200 országban. Az oroszok saját rendszert fejlesztettek ki, mely ugyanolyan mint a SWIFT, de kizárólag az ország határain belül működik. SPFS a rendszer neve. Putyin elnök azt szeretné, ha az orosz rendszer összekapcsolódna a kínaiak és az indiaiak saját rendszerével. Iránnal máris összekapcsolódtak, mert Teheránt újra amerikai szankciók sújtják amióta Trump elnök kilépett az iráni atom alkuból.

Pekingi vád: USA laboratóriumból származik a Covid-19 vírus

Washingtonban nem fogadták el a WHO szakértők jelentését, mely szerint „igencsak valószínűtlen, hogy Vuhanban egy laboratóriumból került volna ki a Covid-19 vírus”.

A kínaiak offenzívát indítottak mondván: amerikai laboratóriumból származik a vírus, amely világjárványt okozta.

Fort Detrick Maryland

Itt működik az amerikai hadsereg biológiai kutató központja. A kínaiak fő járvány szakértője azt állitja: innen kerülhetett ki a Covid-19 vírus az emberek közé. Ezért fordulhatott elő, hogy Kínában a halottak száma nem éri el az ötezret miközben az Egyesült Államokban megközelíti az 500 ezret!

Zeng Kuang fő járvány szakértő szerint Fort Detrickben olyan kutató központ működik mint amilyet a japán hadsereg alakított ki a megszállt Mandzsuriában. Ez a titokzatos 731-es egység a biológiai hadviselés lehetőségeit kutatta. A laboratóriumban dolgozó japán orvosok kínai foglyokon próbálták ki a különböző biológiai fegyvereket. Jelenleg nemzetközi szerződések tiltják a biológiai fegyverek kutatását, de sok országban mégiscsak foglalkoznak ezzel. Amerikai gyanú szerint a kínaiak ezt Vuhanban csinálják. Ezért indult onnan a világ járvány. Peking szerint pont fordítva: a Maryland államban fekvő Fort Detrick lehet az a kutató központ ahonnan a Covid-19 vírus kikerült az emberek közé.

Korábban egy kínai diplomata azt állította, hogy az USA Afganisztánban működtet egy biológiai hadviselés központot. A vírus innen szabadulhatott el.

Bizonyítékkal senki sem szolgált hiszen hírszerzői jelentésekről van szó, és egyik fél sem kívánja leleplezni, hogy kitől szerzett információt.

Peking most azzal érvel: mi beengedtük Vuhanba a WHO szakértőit, most itt az idő arra, hogy az USA is tegye lehetővé az Egészségügyi Világszervezet szakértőinek a titkos laboratórium ellenőrzését. A pekingi külügy egyik szóvivője feltett egy videót a Weibora, a kínaiak Twitterére. Több mint 74 millióan nézték meg ezt a videót, mely a Fort Detrickben levő titkos laboratóriumról szól. Ez a videó azután nemzetközi karriert is csinált: elsősorban Oroszországban és Iránban volt iránta nagy érdeklődés.

Identitás Generáció: a fajok háborúja

Az identitarianizmus szót először a baloldal használta, amikor a bevándorlókat igyekezett ezen jelszóval mentegetni. Ezzel magyarázták, hogy miért nem tudnak integrálódni. A francia új jobboldal és felvette ezt a nevet, mondván ha a bevándorlók lehetnek identitáriusok, akkor az európaiak is lehetnek azok.

Egész Európát behálózta a szélsőjobboldali szervezet – írja a Politico. Azért előnyös ez az Identitás Generáció számára, mert a rendőrségek általában csak az ország határon belül vizsgálódnak. Így derült például fény arra, hogy az Identitás Generáció beépült a német terrorelhárításba! Jelentős részben miattuk kellett átszervezni a KSK elit alakulatot.

Lengyelországban van az Identitás Generáció európai központja, innen pénzelik a különböző európai államokban működő sejteket.

Az Identitás Generációt Franciaországban alapították 2012-ben, de ma már szervezetei működnek Németországban, Ausztriában, Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban – írja a Politico.

A magányos terrorista

Új Zélandon Christchurch városában egy ausztrál szélsőjobboldali terrorista két mecset ellen intézett támadást: 55 embert megölt és sokat megsebesített. Németországban egy másik magányos terrorista 6 embert gyilkolt meg Hanauban. Mindketten az Identitás Generáció fajgyűlölő és iszlámellenes nézeteit hangoztatták amikor a rendőrség kihallgatta őket.

Mindketten rendszeresen követték az Identitás Generáció különböző közleményeit a világhálón. A német Alkotmányvédelmi hivatal szerint a GI Bewegung (identitás generáció mozgalom) oldalának több mint 29 ezer követője van.

A migráns ellenes és fajgyűlölő szervezet különösen veszélyessé vált amióta az Egyesült Államokban kirobbantak a tüntetések a rendőrség brutalitása miatt. Az Identitás Generáció válasz csapást szervez, és mozgósítja tagjait a „fehér faj védelmében”. A gazdasági válság miatt felfokozott helyzetben egész Európában gondot okozhat a szélsőjobboldali hálózat, amely gondosan rejtegeti pénzügyi forrásait és támogatóinak névsorát.

Kína nem akarja megosztani az Európai Uniót

0

„Vannak, akik azt állítják, hogy Kína megpróbálja megosztani az Európai Uniót, de tévednek. Kína abban érdekelt, hogy az egész EU-val működjön együtt!” – mondta Li Kocsiang miniszterelnök, a kínai vezetés második embere.

Li Kocsiang Szófiában találkozott Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel is, aki Kínát alternatívaként említette arra az esetre, ha az EU nem adna pénzt a magyar fejlesztésekre. Vang Ji kínai külügyminiszter nemrég megígérte Németországnak, hogy nem nyomulnak agresszíven az EU keleti és déli államaiban. A kínaiak arra mutatnak rá, hogy a 16+1 együttműködés csak a jövő zenéje. Jelenleg a kínaiak európai beruházásainak kevesebb mint 10 százaléka jut ezekre az országokra. Az oroszlánrészt Németország, Franciaország, Nagy Britannia és Olaszország foglalja el a kínaiak európai terveiben.

Peking jelenleg számít arra, hogy az Európai Unió támogatja őt az Egyesült Államokkal megindult kereskedelmi háborúban.

Brüsszelben viszont figyelmeztették Kínát, hogy ennek a támogatásnak ára van. A többi között az, hogy Kína visszafogja magát, és nem nyomul agresszíven Európa keleti és déli végein. Ezt a kínaiak annál is könnyebben megígérhették, mert az Új Selyemút programban ez a régió nem élvez kitüntetett jelentőséget. Peking új technológiát kíván beszerezni Európában. Ez pedig a kontinens nyugati felén található. A keleti rész csak hídfőállás lehet a kínaiak európai exportja számára.

Brüsszel arra figyelmeztette Pekinget: nem díjazná, ha a kínaiak export offenzívája megindulna Kelet Európán keresztül az EU gazdagabb tagállamai felé. Le Kocsiang miniszterelnök kijelentései Szófiában azt mutatják: a kínaiak vették a lapot, mert számukra fontosabb az együttműködés Brüsszellel mint a gyengén fejlett keleti uniós tagállamokkal.

A Fidesszel nagyon is, a Jobbikkal nem

0

Steve Bannon nem csupán a jövő évi EP-választásokat kívánja befolyásolni a populista erők számára az általa létrehozandó alapítvánnyal, azt is tervezi, hogy Olaszországtól Közép-Európáig összefogja az euroszkeptikus kormányokat, így azok a csúcstalálkozók eredményeit is meg tudják majd határozni. Erről közölt cikket a New York Times a Reutersre hivatkozva.

Trump volt stratégiai fő tanácsadója 6-7 államra gondol. Erről szövetségese, a populista belga Néppárt vezetője számolt be, hozzátéve, hogy a Mozgalom névre keresztelt vállalkozás Bannon választási tapasztalatait, valamint amerikai támogatók pénzét vetné be a hasonló gondolkodású, nacionalista, bevándorlás-ellenes csoportok támogatására.  Mischael Modrikamen belga jobboldali politikus azt azonban hangsúlyozta, hogy kerülni akarják a rasszista vagy antiszemita pártokat, mint amilyen pl. a Jobbik vagy a görög Arany Hajnal. Ellenben

nagyon is építenének a Fideszre, továbbá az olasz, lengyel és osztrák kormányerőkre.

Alapértéknek tekintik a nemzeti szuverenitást, a migráció korlátozását és a radikális iszlám elleni küzdelmet. Bíznak abban, ahogy az eurokritikus körök, amelyek hozzávetőleg a helyek negyedét foglalják el Strasbourgban, képesek lesznek félretenni nézeteltéréseiket és dolgozni a közös program érdekében, noha eltérő frakciók tagjai.

Ez esetben alapvetően új felállás jönne létre Európa jövője szempontjából. A politikus ennél a pontnál megemlítette Orbán Viktort, az EU menedékpolitikájának legélesebb bírálóját.

„Nem akarunk semmilyen extrémizmust, legyen az fasiszta, rasszista, náci vagy antiszemita” – nyilatkozta Modrikamen, aki a belgiumi zsidó közösség prominens tagja.

A belga politikus visszautasította, hogy Oroszországtól kapnának támogatást. De elismerte, hogy ő maga 3 éve meglátogatta az orosz törvényhozást. Sürgette a Moszkva-ellenes szankciók eltörlését és azt szorgalmazta, hogy Európának és az USÁ-nak közösen kellene fellépnie az erőszakos iszlám körökkel szemben. A hírügynökség hozzáteszi, hogy ha az érintett pártok beleadnak apait-anyait, akkor

a mandátumok több mint 20 %-át hódíthatják el Strasbourgban,

de a továbbiak attól függnek, mennyire lesznek hajlandók szövetségre lépni egymással.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK