Fontos

Mit tud a Phoenix Ghost Drone, amelyet Ukrajnában használnak?

A Phoenix Ghost egyfajta cirkáló lőszer, ami azt jelenti, hogy hosszú ideig a levegőben marad, mielőtt célpontot szerezne.

Az Egyesült Államok több mint 500 Phoenix Ghost drónt küld Ukrajnába annak a 270 millió dolláros csomagjának részeként, amelyet az Egyesült Államok védelmi minisztériuma pénteken jelentett be.

A Defense Express weboldal az ukrán elnök hivatalának tanácsadója, Olekszij Arestovics nyilatkozatait idézte, aki a Phoenix Ghost drónt „jó kütyünek” minősítette.

A drón elfér egy hátizsákban, függőleges felszállási képességekkel rendelkezik és hat órán keresztül cirkálhat a levegőben. Infravörös irányítással rendelkezik, ami azt jelenti, hogy képes éjszaka is működni és megsemmisíteni a közepes páncélzatú célpontokat. A korábbi fejlesztésű  Switchblade csak egy óránál kevesebbet tud repülni, a Phoenix Ghost sokkal tovább bírja.

„Ötszáznyolcvan ilyen egység körülbelül 350 megsemmisített célpontnak felel meg!”

– mondta.

A Phoenix Ghost képességei

A kaliforniai Aevex Aerospace által kifejlesztett Phoenix Ghost hatékony a közepes páncélzatú járművek ellen – idézte a Politico David Deptula altábornagy, az Aevex nyugalmazott igazgatósági tagját.

JP

Lavrov Africanus: célunk Zelenszkij megbuktatása

Miután Oroszország és Ukrajna megállapodott arról, hogy utat nyitnak az ukrán gabona exportnak, afrikai körútra indult Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. Korábban az Afrikai Egységszervezet vezetői Szocsiban arra kérték Putyin elnököt: tegye lehetővé az ukrán gabona exportját, mert enélkül sok afrikai országban éhezni fognak az emberek.

Az oroszok közismert humanizmusuktól áthatottan megállapodást kötöttek a gabonaszállítások zavartalan biztosításáról, majd követlenül az egyezmény aláírása után, csak úgy a miheztartás és a megbonthatatlan béke és barátság jegyében lőtték Odessza kikötőjét, remélve, hogy a silókban tárolt gabonát sikeresen megsemmisítik rakétáik. Putyinnak közismert a világbékéért megtett számtalan dísz és futólépése. Ezek sorában tökéletesen megfér saját ígéretük megszegése.

Lavrov külügyminiszter Kairóban, ahol a legnagyobb az aggodalom a gabona hiány miatt, kifejtette az orosz álláspontot. Eszerint

a háború célja a Zelenszkij kormányzat megbuktatása vagyis oroszbarát rendszert akarnak Kijevben.

Biden elnök korábban úgy nyilatkozott, hogy az USA célja: Putyin megbuktatása. Az USA kijevi nagykövete úgy nyilatkozott, hogy minden támogatást megadnak Ukrajnának Oroszország legyőzésére.Egyes katonai szakértők szerint ez jóformán lehetetlen, de az Egyesült Államok szerintük éppúgy nem akarja befejezni a háborút mint Oroszország.

Kissinger: az európai vezetők elveszítették az iránytűjüket

Az idén már 99 éves egykori amerikai külügyminiszter még mindig figyeli a nemzetközi eseményeket és tanácsokat ad a republikánus pártnak, amely készül vissza a Fehér Házba 2024-ben. Kissinger szerint Biden konfrontációra alapozott diplomáciája Oroszország és Kína ellen téves. Ezzel csakis közelebb lehet hozni egymáshoz Moszkvát és Pekinget holott az USA célja épp a megosztás lenne.

Az európai vezetők, akik követik Biden konfrontációs irányvonalát szemmel láthatóan elveszítették az iránytűjüket hiszen Európa érdeke a megbékélés Oroszországgal.

Kissinger, aki a Bloomberg hírügynökségnek nyilatkozott új könyve megjelenésének alkalmából, hangsúlyozta, hogy a mai vezetők a nyomába sem léphetnek olyan nagyformátumú embereknek mint amilyen De Gaulle tábornok vagy Adenauer kancellár volt.

Kissinger új könyvében róluk is ír hiszen a huszadik század hat meghatározó politikai személyiséget mutatja be, akiket személyesen is jól ismert.

Konrad Adenauer német kancelláron és De Gaulle francia elnökön kívül szerepel még a könyvben a Vaslady. Margaret Thatcher indította el a neoliberális globalizációt Reagan amerikai elnökkel együtt. Nixon elnök képviseli az USA-t Kissinger könyvében hiszen az ő idejében volt aktív a Németországban született külügyminiszter és nemzetbiztonsági tanácsadó.

Nixon igazi államférfi volt – hangsúlyozza Kissinger arra utalva, hogy az amerikai elnök antikommunista múltja ellenére ellátogatott Pekingbe 1972-ben és megállapodott Mao elnökkel az együttműködésben a Szovjetunióval szemben.

Anvar Szadat egyiptomi elnök képviseli Afrikát a könyvben, ő békét kötött Izraellel, és ez az életébe került. Egyik tisztje egy katonai felvonuláson gyilkolta meg. A legtöbbre Henry Kissinger Li Kuanjü szingapúri kormányfőt tartotta. Ő hazáját elmaradott brit gyarmatból világszínvonalú kis tigrissé varázsolta. Kissinger szerint ő lett volna a legjobb amerikai elnök.

Olaszország kiléphet az eurozónából?

Mario Draghi lemondása után a piacok már kockázati felárat számítanak az olasz értékpapírokra, mert attól tartanak, hogy Olaszország elhagyhatja az euróövezet – írja a Bloomberg. A brüsszeli Politico pedig felvázolta azt az összeesküvést, mely Draghi bukásához vezetett.

Silvio Berlusconi római luxus villájában született meg a politikai puccs terve: a Draghi kormány megbuktatásával kikényszerítik a választásokat őszre. A közvéleménykutatók a jobboldal – szélsőjobboldal győzelmét vetítik előre. Ebben bízik Silvio Berlusconi a mérsékelt jobboldal, a Forza Italia élén és Matteo Salvini, a Liga vezetője, akik mindeddig támogatták a nemzeti egységkormányt Rómában. Nem önzetlenül.

Mario Draghi hatalmas pénzek fölött rendelkezett hiszen Olaszország kapta a legnagyobb támogatást az Európai Uniótól.

Annak idején Merkel kancellár épp Olaszországra hivatkozva harcolta ki a közös uniós hitelfelvételt mondván különben az olaszok elsüllyedhetnének egy adósság válságban.

Csakhogy Olaszország legnépszerűbb politikusa jelenleg Giorgia Meloni. A szélsőjobboldali Fratelli d Italia elnök asszonya, aki szembenáll Brüsszellel, és nem is lépett be Mario Draghi kormányába. Ő telefonon tartotta a kapcsolatot a római villával, ahol Berlusconi és Salvini előkészítették Draghi hátbadöfését.

Ultimátummal álltak elő, melyet a miniszterelnök nem fogadhatott el. Épp ez volt a cél, mert erre hivatkozva megvonhatták támogatásukat a nemzeti egységkormánytól.

A politikai puccs sikerült: Draghira – miután szétosztotta az eurómilliárdok nagyrészét immár nem volt szükség. A választásokat kiírták szeptember 25-re. Ha a közvéleménykutatóknak  igazuk van, akkor olaszországnak női miniszterelnöke lesz: a szélsőjobboldali Giorgia Meloni a legesélyesebb. Vele is jó kapcsolatot ápol Orbán Viktor éppúgy mint a 85 éves Silvio Berlusconival és Matteo Salvinivel.

Olaszország kiléphet az eurozónából?

2018 óta nem volt olyan magas a kockázati felár az olasz államkötvényeknél mint Draghi bukása után – számol be a Bloomberg, amely arra utal, hogy az Európai Központi Bank korábbi elnöke garancia volt a piacoknak. Csakhogy sohasem volt megfelelő politikai támogatottsága Rómában. Legfőbb pártfogója Merkel német kancellár volt, aki korábban elintézte, hogy Silvio Berlusconi távozzon az olasz kormány éléről miután megpendítette: ki is léphetnek az eurozónából.

Ennek a veszélye most újra felmerült épp a legrosszabbkor amikor Olaszország – éppúgy mint

az egész Európai Unió energiaválság előtt áll.

Putyin orosz elnök pedig dörzsölheti a kezét, mert szövetségesei kerülhetnek hatalomra Rómában. Míg Draghi az atlanti vonal elszánt híve volt addig az olasz jobboldal – szélsőjobboldal nagy barátja Oroszországnak és személyesen Putyinnak. Nem mindenki ért azonban egyet az orosz elnök Ukrajna elleni agressziójával: Giorgia Meloni, aki a legesélyesebb arra, hogy Draghi utóda legyen elszántan támogatja Ukrajnát.

“Draghi után újra kell értékelnünk a helyzetet, mert a miniszterelnök következetesen kiállt Putyin agressziójával szemben. Meglátjuk, hogy milyen politikai irány következik ezután, mennyire lesz határozott a szembenállás Putyinnal” – fogalmazott óvatosan Enrico Letta, az olasz baloldal vezetője a Washington Postnak.

Draghi végnapjai

0

Mario Draghi Olaszország miniszterelnöke csütörtökön lemondott, és ezzel az országot az általános választások elé néz Olaszország. Draghi Sergio Mattarella elnöknek nyújtotta be lemondását. Erre azután került sor, hogy a kormányfő koalíciós szövetségesei egy bizalmi szavazás bojkottálásával megvonták kormányának támogatását.

Draghi az elmúlt héten ő is felajánlotta lemondását, de azt elutasították. Ezúttal Mattarella  „tudomásul vette” a lemondását, és arra kérte Draghi kormányát, hogy a választásokig maradjon ügyvivői formában.

Draghi, az Európai Központi Bank (EKB) volt elnöke, a nemzeti egységkormányát vezette, amely jobb- és baloldali politikusok, valamint populisták nyugtalan koalíciója volt. A kormány 17 hónapja volt hatalmon.

Az olasz média az kormányzat összeomlása miatt öntötte ki haragját, tekintettel arra, hogy Olaszország jelenleg a megugró inflációval és az megnövekedett energiaköltségekkel küzd. Az egyik újság, a La Repubblica „Olaszország elárulása” címmel jelent meg.

Draghi, becenevén „Super Mario” volt az az ember, aki a legvalószínűbb, hogy kivezeti Olaszországot a világjárvány hatásából, és megalapozza az EU helyreállítási alapjainak felhasználását.

Míg a következő lépések nem voltak tisztázottak, az eredmény azt sugallta, hogy Mattarella egy rövid ideig tartó konzultációt követően feloszlathatja a parlamentet, előkészítve az utat a szeptember végén vagy október elején kiírt előrehozott választásokhoz.

A törvényhozás ötéves mandátuma 2023-ban járt volna le.

A szavazáson a balközép Demokrata Párt és a jobboldali Olasz Testvérek párt vezet. Enrico Letta demokrata vezetőt feldühítette az eredmény, és azt mondta, hogy a Parlament elárulta Olaszországot, és felszólította az olaszokat, hogy válaszoljanak a szavazáson.

„Megmutassák az olaszok a szavazáson, hogy okosabbak képviselőiknél”

– írta a Twitteren.

Peking: Oroszország negatív tényező

A kínaiak egyik legfőbb orosz szakértője, aki gyakran ad tanácsot a döntéshozóknak Pekingben azon a véleményen van, hogy Oroszország csak rombolásra képes.

Huang Csing professzor a sanghaji egyetem nemzetközi kapcsolatok intézetében tanít. Kiváló orosz kapcsolatokkal rendelkezik: tanulmánya Moszkvában is megjelent a külügy szakmai folyóiratában. Ebből az látszik, hogy Putyin környezetében is vannak olyanok, akik kételkednek az Ukrajna elleni háború értelmében.

Bár a kínai hírszerzés kiváló, de ennek ellenére meglepte a döntéshozókat Pekingben, hogy Putyin megindította a háborút – írja a kínai professzor. Ha ugyanis Putyin valóságos célja a Donbasz elfoglalása lett volna, akkor azt sokkal egyszerűbben is elérhette volna az ottani orosz milíciák megerősítésével. Putyin tehát többet akar, de nem világos, hogy pontosan mit?

Akármit is gondol Putyin Kínának nem érdeke a háború. Békés nemzetközi környezetet akar, mert a célja a gazdasági fejlődés. Semmiképp sem kívánja kockára tenni kapcsolatait az USA-val Oroszország miatt – hangsúlyozza.

Hszi Csinping ezt látványosan meg is mutatta amikor épp a BRICS virtuális csúcstalálkozó idején rúgta ki azt a külügyi államtitkárt, aki az orosz kapcsolatokért volt felelős. Amikor Putyin Pekingben járt a téli olimpia idején, ez az államtitkár még lelkesen kijelentette: Kína és Oroszország barátságának nincs határa! Aztán Putyin megindította csapatait Ukrajna ellen, és villámgyorsan kiderült: nagyonis van határa a kínai-orosz barátságnak.

Kína első számú diplomatája, Jang Csie-cse kétszer is találkozott az ukrajnai háború kitörése óta Jake Sullivan USA nemzetbiztonsági tanácsadóval. A kínaiak megígérték, hogy nem szállítanak olyan korszerű chipeket az oroszoknak, melyeket nyugati szankciók sújtanak. Ez óriási csapás az orosz hadseregnek, melynek fegyverzete egy generációval el van maradva a nyugati és a kínai hadiipartól.

Mit akar Kína?

Mielőbbi tűzszünetet Ukrajnában. Hszi Csinping elnök számtalan telefonbeszélgetést folytatott a német és a francia vezetőkkel, hogy előmozdítson egy ilyen megoldást – fejtegeti a sanghaji professzor. Aki arra is rámutat, hogy a Biden kormányzat le akarja győzni Oroszországot, de ennek gyakorlatilag semmilyen realitása sincsen. Csak a NATO aktív szerepvállalásával lehetne esélye ennek Ukrajnában.

Ilyen körülmények között elhúzódhat a háború. Az USA és az EU csapdába kerülhet, mert az elhúzódó háború társadalmi gazdasági válságot okozhat náluk.

Ennél is rosszabb lenne, ha Oroszország megnyerné a háborút Ukrajnában. Az oroszok ugyanis nem racionálisan döntenek. Azt állítják, hogy nekik abszolút mértékben igazuk van. Ezzel a gondolkodással közel kerülhetünk a világháborúhoz, a Pokolhoz.

Kínának és az USA-nak együtt kell fenntartani a stabilitást

Szilárd és jól működő nemzetközi pénzügyi rendszer egyaránt érdeke mind a két nagyhatalomnak. Az USA belülről nagyon megosztott: valószínű, hogy Biden kormányzata béna kacsává válik az őszi választások után.

Közben viszont fennáll a stagfláció és a recesszió veszélye az Egyesült Államokban.

Ebben a helyzetben megnövekedhet egy amerikai-kínai konfliktus esélye, de az egész világnak az az érdeke, hogy ezt elkerülje. A két világhatalom együttműködése hozhatja meg a stabilitást a világnak – zárja gondolatait a sanghaji egyetem professzora, Huang Csing.

Békét akarunk az utolsó csepp vérükig

Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy az oroszok kivonultak Kijevből, „hogy megteremtsék az Ukrajnával folytatott tárgyalások feltételeit” – jelentette ki egy iráni megbeszélésén Vlagyimir Putyin orosz elnök.

Putyin azzal vádolta Ukrajnát, hogy nem teljesíti az isztambuli megállapodásokat, de azt nem árulta el, hogy konkrétan melyeket. Kijelentette: mivel Kijev nem hajlandó betartani vállalásait, nem fog találkozni Volodimir Zelenszkijjal.

„E feltételek megteremtése érdekében (a tárgyalásokhoz) csapataink kivonultak Ukrajna központjából, Kijevből. A kijevi hatóságok megtagadták ezeknek a megállapodásoknak a végrehajtását, bár gyakorlatilag megszülettek. Ezért a végeredmény természetesen nem a közvetítőkön múlik, hanem a felek azon vágyától, hogy teljesítsék a megkötött megállapodásokat. Ma már láthatjuk, hogy a kijevi hatóságoknak nincs ilyen vágyuk.”

Ezzel szemben Davyd Arakhamia, az ukrán tárgyalócsoport vezetője előrejelzése szerint augusztus végén folytatódhatnak a tárgyalások Oroszországgal, miután az ukrán csapatok ellentámadásba lendülnek az elfoglalt területeken. Más ukrán tárgyaló szerint Oroszország csak azért javasol tárgyalásokat, mert időt akar kapni az erők átcsoportosítására és egy alattomosabb és brutálisabb offenzíva indítására.

Az elnök, Volodimir Zelenszkij kijelentette, hogy csak akkor folytatnak tárgyalásokat, ha Oroszország bizonyítja a háború befejezésének szándékát és a megszálló csapatok kivonását Ukrajna területéről.

Vlagyimir Medinszkij, a tárgyalásokon részt vevő orosz delegáció vezetője június 16-án azt mondta, hogy még áprilisban küldték el békemegállapodási javaslataikat, de az ukrán fél állítólag figyelmen kívül hagyta azokat.

Szergej Lavrov, az Oroszország külügyminisztere kijelentette, hogy elégedettek az ukrán delegáció által március 29-én Isztambulban bemutatott békemegállapodási javaslattal. Nyikolaj Patrusev, az Orosz Föderáció Biztonsági Tanácsának titkára kijelentette, hogy Oroszország ” a lehető leghamarabb ” szeretne megegyezni Ukrajnával.

Mindezen kijelentések fényében kijelenthetjük: a háború folytatódni fog.

Már nyugati szél fúj a külügynél

Magyar Levente külgazdasági és külügyminiszter-helyettes kedden Lviv-i látogatásán kijelentette, hogy Budapest kész átengedni területén minden más ország által Ukrajnának nyújtott segélyt, beleértve a katonai segélyeket is.

„Sok nyugati partnerrel ellentétben mi magunk is megtapasztaltuk, milyen szembeszállni ezzel a hatalmas keleti állammal. Ugyanakkor Magyarország maga nem szállít fegyvert

– ez a mi stratégiai pozíciónk. A mi területünket azonban harmadik országok is használhatják” – jelentette ki Magyar Levente, aki szép csöndben Budapesten alig hallhatóan a remélt EU-s pénzek érkezésének reményében már a változó széljárás szerint beszélt.

A külgazdasági és külügyminiszter-helyettes elmondta, hogy Magyarország kész ukrán gyerekeket fogadni szanatóriumi gyógykezelésre és nyaralótáboraiban üdültetni őket. Továbbá felajánlotta, hogy segíti a civilek és a katonák gyógykezelését egészségügyi intézményeiinkben, és megerősítette, hogy Magyarország kész 1000 ösztöndíjat biztosítani az ukránok diákok számára a hazai egyetemeken.

Magyarország a konfliktus kezdete óta többször kijelentette, hogy nem ad fegyvert Ukrajnának, hogy ne váljon részesévé az Oroszországgal való konfliktusnak, és nem engedi meg a fegyverek átszállítását a területén. Márpedig ilyen tranzit valójában zajlik, és a „tranzittilalom” csak a Magyarország és Ukrajna közötti határt átlépő ilyen árukra vonatkozik.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter július elején még a CNN-nek adott interjújában kijelentette, hogy Magyarország nem hajlandó részt venni Ukrajna nyugati fegyvereinek szállításában, hogy ne tegye ki veszélynek a Kárpátalja megyében élő magyarokat az orosz ágyúzásnak. Tompa Tibor, a kijevi magyar közösség vezetője elítélte Szijjártó szavait.

Putyin: hatalmas problémákat okoznak a nyugati szankciók

A high tech ágazat szenvedi meg a leginkább a nyugati szankciókat, amelyek az Ukrajna elleni agresszió miatt sújtják Oroszországot, “amely nem fejlődhet a világtól elzárva” – mondta az orosz elnök.

“Ez óriási kihívás hazánknak” – hangsúlyozta Vlagyimir Putyin egy videókonferencián, mely Oroszország gazdasági vezetői vettek részt. A Stratégiai Fejlődés és Nemzeti Programok Tanácsának ülése időben egybeesett azzal, hogy Brüsszelben az Európai Unió külügyminiszterei újabb szankciókról tanácskoztak.

“A kolosszális nehézségekkel szemben új megoldásokat keresünk” – fejtegette az orosz elnök. Aki azt is közölte, hogy mai globalizált világunkban nem lehet egy államot csak úgy kizárni a rendszerből, hogy “körzővel és vonalzóval kijelölünk egy területet, és kerítéssel körbe kerítjük azt.”

Sok külföldi high tech cég felfüggesztette vagy végképp befejezte működését Oroszországban azt követően, hogy Putyin megindította csapatait február 24-én Ukrajna ellen. Köztük vannak olyan óriások is mint az Apple, a Microsoft vagy az Intel.

Oroszország saját high tech cégei óriási problémákkal kerültek szembe, mert nem kapnak nyugati chipeket és külföldi pénzeket. A Yandex, orosz internetes óriás  szinte le is állt, majd áthelyezte működésének központját Belgrádba. Szerbia megőrizte jó viszonyát  Oroszországgal az ukrajnai agresszió után is, ezért sok orosz cég döntött hasonlóképp, hogy elkerülje a nyugati szankciókat. Moszkvában külön állami bizottságot hoztak létre a szankciók kijátszására. A bizottság alelnökévé Putyin saját lányát nevezte ki, aki nagymamája nevét viseli (Katyerina Tyihonova).

Hogy akarja Putyin megoldani a high tech problémát?

Szuverén technológiai fejlődéssel, melyet az orosz pénzintézetek maximálisan támogatnak. Putyin fel is szólította a hazai bankokat, hogy jelentős összegekkel siessenek a pénzügyi gondokkal küszködő high tech vállalatok segítségére.

“Részletes terveket várok ezzel kapcsolatban a nemzeti banktól és a pénzügyminisztériumtól”

– jelentette ki az orosz elnök.

Az Európai Unió – az Egyesült Államokhoz hasonlóan – fékezni akarja az orosz high tech szektor növekedését, mert az döntő fontosságú mind a hadiipar mind pedig a földgáz és kőolaj kitermelés szempontjából.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök szerint a szankciók jobban fájnak Európának mint Oroszországnak. Válaszul Josep Borrel, az Európai Unió külügyi főképviselője annyit mondott, hogy

“néhány európai vezetőnek az a véleménye, hogy hiba volt szankciókkal sújtani Oroszországot.

Szerintem ez nem volt hiba, ezt kellett tennünk és ezt tesszük a jövőben is.”

Mikorra várható megállapodás az uniós pénzekről?

0

Rendkívül közel van a megállapodás Magyarország és az Európai Unió között – közölte Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter hivatala a vg.hu portállal. Csak őszre várható megállapodás – mondta maga Navracsics Tibor miniszter a New York-i Bloombergnek.

“ Magyarországnak még dolgoznia kell ezért” – hangsúlyozta Navracsics Tibor, aki  hozzátette:

“még további bizalom építő intézkedésekre” van szükség ahhoz  hogy Magyarország hozzájusson az 5,8 milliárd euróhoz, amely életmentő lehet a magyar gazdaság jelenlegi válságos helyzetében.

Nemcsak a helyreállítási alapról van szó, hanem magáról az uniós költségvetésről is, amely 21,7 milliárd eurót jelent egészen 2027-ig.

“Mindkét esetben az ősz a realitás a megállapodásokra” – hangsúlyozta a magyar miniszter. Hozzátette, hogy az uniós költségvetés esetében már közel van a megoldás, de a helyreállítási alap esetében nem. Ez utóbbi ugyanis “átpolitizálódott”. Ebből a szempontból furcsa üzenet, hogy a magyar parlament megszavazta: ebben a formában nincs szükség az Európai Parlamentre.

Az Európai Parlament az igazi ellenfél

Az Európai Parlament illetékes bizottsága megszavazta, hogy a magyar kormánynak ne adjanak addig egyetlen euró centet sem amíg nem teljesít néhány alapvető követelést a jogállamisággal kapcsolatban. Minthogy az uniós elveket régóta és rendszerszerűen sérti meg a magyar kormányzat, ezért el kell zárni a pénzügyi csapot. Ezt a határozatot az Európai Parlament valamennyi fontos frakciója megszavazta – beleértve az Európai Néppártot is, melynek még nem is olyan régen a Fidesz is tagja volt.

A törvényt előterjesztő bizottság elnöke az a Daniel Freund, német zöld képviselő szerint Orbán Viktor családja, rokonai és barátai minden negyedik uniós eurót lenyúlják. Ez évente 1 milliárd eurót jelent!

USA-Kína összefogás??

A hamburgi Der Spiegel munkatársa Henry Kissingertől, aki hosszú interjút adott a lapnak – azt kérdezte, hogy az USA-nak össze kell e fognia Kínával az oroszok ellen?

50 évvel ezelőtt Henry Kissinger külügyminiszter beszélte rá Nixon elnököt arra, hogy látogassanak el Pekingbe. Az eredmény amerikai-kínai együttműködés lett a Szovjetunióval szemben. Ez hozzájárult a szovjet rendszer bukásához és az amerikai világhatalom megerősödéséhez valamint Kína felemelkedéséhez. A 99 éves Henry Kissinger így válaszolt a kérdésre:

“Nagyon nem lenne bölcs dolog, ha az Ukrajnában folyó háborút kiterjesztenénk Oroszországra miközben a viszonyunk rendkívül ellenséges marad Kínával szemben. Támogatom a NATO és Amerika erőfeszítéseit az ukrajnai háborúban annak érdekében, hogy visszaállítsák a konfliktust megelőző állapotokat. Megértem, hogy Ukrajna ezen változtatni akar, de ezt a nemzetközi feltételek ismeretében kell megítélni. Európa és Oroszország viszonyát mindenképp rendezni kell: el kell dönteni, hogy Oroszország része-e az európai történelemnek vagy pedig állandó ellenfele annak. Ennek eldöntése független az Ukrajnában jelenleg folyó háborútól”.

Putyin leváltását követelni nem bölcs kijelentés

Biden amerikai elnök egy nyilatkozatában odáig ment el, hogy Putyin eltávolítását jelölte meg az ukrajnai háború céljának. Ez Kissinger szerint hiba volt.

“Nem volt óvatos ez a kijelentés Biden elnöktől “

– fejezte ki véleményét a veterán diplomata, aki hangsúlyozta: Oroszországra kell bízni azt, hogy kit állít az ország élére.

Ukrajnában éppen az az egyik legnagyobb katonai probléma, hogy két nukleáris tömb áll egymással szemben egy harmadik országban, ahol konvencionális fegyverekkel harcolnak.”

Rendkívül nehézzé vált a politikai vezetők számára, hogy ellenőrizzék a nukleáris fegyvereket a háborúban. Maximális kötelességünk, hogy megakadályozzuk ennek a katonai technológiának az alkalmazását a háborús gyakorlatban. Mindenképp el kell kerülni a két high tech nagyhatalom: az USA és Kína háborúját. Ilyen helyzet még sohasem állt fenn mint a mai. Régebben ugyanis a győztes előnyt élvezett, de most senki sem nyerne semmit. Ebben a háborúban ugyanis ez lehetetlen” – hangsúlyozta az USA egykori külügyminisztere, Henry Kissinger.

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!