Fontos

Rengetegen meghaltak a földrengés és szökőár miatt Indonéziában

0

A legutolsó adatok szerint 832-en meghaltak, 540-en pedig megsérültek, miután földrengés rázta meg az indonéziai Celebesz szigetét, majd szökőár is pusztított.

Az áldozatok száma még nőhet, mert a sérültek közül sokan súlyos állapotban vannak, sok ember pedig eltűnt. A halálos áldozatok többsége a tengerparti területről való, mivel

a földrengés idején épp fesztivált tartottak a strandon,

így sokan voltak ott.

Egy nőt sikerült élve kimenteni egy szálloda romjai alól, de még legalább 60-an lehetnek ott. Egy bevásárlóközpontnál százak kutatnak túlélők után.

A helyi katasztrófavédelem szerint a földrengést követő szökőár óránként 800 kilométeres sebességgel száguldott a nyílt tengeren.

A partra több mint három méter magas hullámok csaptak le.

A hatóságok és a civil szervezetek egy halászfalu miatt is aggódnak, onnan ugyanis nem érkeznek hírek, a megrongálódott utak és a távközlés rossz állapota miatt.

MAJOR TSUNAMI hit Palu, Indonesia

MAJOR TSUNAMI hit Palu, Indonesia after M 7.5 earthquake today, Sept 28! Report: Alerta Roja

Közzétette: Severe World Weather – 2018. szeptember 28., péntek

A sérülteket nehezen látják el, olyan sokan vannak, és mert a kórházak is megrongálódtak. Sok embert a szabad ég alatt ápolnak.

Az is kiderült, hogy az egyik börtön falai is ledőltek a földrengésben, így több száz rab megszökött.

Pénteken először egy 5,9-es, majd egy 7,7-es erősségű földrengés rázta meg a szigetet. A térségben azóta több tucat utórengés is volt.

Merkel hiányozni fog

Merkel csillaga halványul, így Európa talán a legnagyobb kihívással szembesül a múlt század 30-as évei óta – írja a Guardian a hesseni tartományi választások kapcsán. Ha bukik a kancellár, annak igen súlyos következményei lehetnek az egész EU számára.

A politikus idáig azért úszott meg mindent, mert toronymagasan kiemelkedik vetélytársai közül. Jelenleg változatlanul ő számít a földrész első számú vezetőjének, hála világos politikai elveinek, amit jól illusztrált a nyitott kapuk politikája, valamint, hogy szembeszállt Trumppal. Viszont a hesseni választások folytán nem kizárt, hogy az SPD kénytelen elhagyni a nagykoalíciót. Akkor pedig az egész országban urnához kell szólítani az embereket és ez egy csapásra véget vethet a kancellár hatalmának.

Ez esetben megrendülhet az európai összefogás, éppen akkor, amikor járványos méreteket ölt a politika széttöredezése, illetve polarizálódása. A britek saját kilépésükkel vannak elfoglalva, a franciáknál Macron bajban van. Az EU-n belül megosztó figura, aki szembe kíván szállni az illiberalizmussal és a populizmussal. Felvette a kesztyűt a nacionalista Orbánnal és a keményen jobbos Salvinival szemben. Úgy jellemzi őket, mint akik veszélyeztetik a nyitott határokat, piacokat és társadalmakat. Egy elemző szerint azonban ez a fajta sarkos politika még nagyobb megosztottságot válthat ki, éppen akkor, amikor szétesik a kontinens politikai rendje, miközben a két pólus között azért vannak más alternatívák is. Az elnök megpróbálkozhat azzal, hogy Európa vezetőjeként száll hadba a jövő május EP-választáson.

Ha az olasz kormány továbbra is elszabadult hajóágyúként viselkedik, folytatódhat a szétesés, amit csak gerjeszt a populista-nacionalista pártok sikere pl. Kelet-Európában. Így olyan alapvető felfordulást válthat ki, ami folyamatosan megváltoztatja a kontinens képét. Az orosz, illetve amerikai fenyegetés csak ráerősít a közelgő válság érzetére. Vagyis a stabilitás, az összetartás és a demokratikus egyetértés csaknem 100 éve nem volt ekkora veszélynek kitéve. Merkel az állhatatosságot, a biztonságot és a folyamatosságot képviseli. Ha lelép a színről, nagyon fog hiányozni.

Hadiállapot az orosz-ukrán konfliktus miatt

0

Hadiállapot bevezetését javasolta hatvan napos időtartamra az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vasárnap éjjel tartott ülésén Olekszandr Turcsinov, a testület elnöke. Hétfőn reggel bejelentették, hogy válaszul az orosz agresszióra, teljes harckészültségbe helyezték az ukrán hadsereget.

Porosenko szerint az ukránhajókkal szembeni vasárnapi agresszió alapján nem zárható ki, hogy Oroszország más, köztük szárazföldi műveletekre készül Ukrajna szuverenitása és területi épsége ellen.

A hadiállapot bevezetése nem jelent hadüzenetet.

Porosenko azt mondta, hogy ez nem jelenti azt, hogy Ukrajna bármilyen támadó műveletet készülne végrehajtani. Ukrajna senkivel sem akar háborúzni. A hadiállapotot kizárólag védelmi céllal vezetik be.

A Kercsi-szorosnál történt orosz agresszió miatt riadókészültségbe helyezték közben az ukrán haditengerészet teljes állományát, minden hadihajót kivezényelnek a tengerre.

Az incidens azzal kezdődött, hogy vasárnap egy orosz határőrhajó szándékosan nekiment három ukrán hadihajó egyikének. Az ukrán hadihajók az odesszai kikötőből indultak el és a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba tartottak. Útjukat a nemzetközi normák szerint előre bejelentették.

Ez első incidens után néhány órával az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat határőrsége a Kercsi-szorosból kifelé haladó hajókra már tüzet nyitott, aminek következtében az eddigi adatok alapján hat ukrán tengerész megsebesült, közülük kettő súlyosan. Ezt követően mindhárom hajót orosz különleges egységek szállták meg.

Kijev az incidenst a nemzetközi jog megsértésének és katonai agressziónak minősítette, Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán fél provokálta ki az egészet.

Friss hír: Teljes harckészültségbe helyezték az ukrán hadsereget, válaszul az orosz agresszióra az Azovi-tengeren, jelentették hétfőn ukrán hírportálok, idézve az ukrán vezérkar közleményét.

Andrij Parubij ukrán házelnök bejelentette, hogy az „orosz agresszió” miatt hétfőn 16 órára (közép-európai idő: 15 óra) összehívja a parlament rendkívüli ülését.

 

A németek szabadulnának Orbántól

Csak a szélsőjobb AfD hívei szerint nem kéne kizárni a Fideszt az Európai Néppártból. Az uniópártok támogatóin és a teljes népességen belül egyaránt kétharmad kívül látná Orbán pártját. Az EPP-elnök beleállt a legalább felfüggesztésbe.

Különösen érdekes a német-magyar kapcsolatokban, hogy a Magyarországon az Orbán-kormánynak (nagy megrendelések fejében) számos gesztust tevő (például az Origo eladása) T-Com csoport tagja, a T-Online rendelte meg azt a közvélemény-kutatást, amelyben azt tudakolták, hogy ki kell-e zárni a Fideszt az Európai Néppártból.

Masszív többség

Nos, a megkérdezett németek 52 százaléka szerint mindenáron el kell távolítani, további 14 százalék azt mondta, hogy inkább igen. Semmiképpen – válaszolta 18 százalék, és 8 százalék szerint inkább nem. (Bő nyolc százalék nem válaszolt.)

Forrás: Civey/T-Online

Vagyis 66 százalék kitessékelné Orbán Viktor pártját az EPP-ből. Ugyanez az eredmény jött ki, amikor az EPP-tag kormányzó koalíció CDU/CSU híveit kérdezték meg. Körükben is megközelítően 66 százalék kizáráspárti.

Nem meglepően az SPD-támogatók 86,6, a szélbal der Linken körében 72, a zöldeknél elsöprő, 91 százalék proponálja ezt. Érdekes módon az FDP szavazóinak csak 52,6 százaléka ért egyet a felvetéssel, noha európai „anyapártjának”, az ALDE-nek EP-beli frakcióvezetője, a holland Guy Verhofstadt Orbán egyik legádázabb ellenfele.

Kétes barát

Komolyan elgondolkodtató – bár korántsem meglepő – az EPP döntéshozói számára, hogy a Fidesz egyértelmű híveként a szélsőjobbra csúszott

AfD közönségének 81 százaléka ellenzi a Fidesz kizárását.

A  felmérést interneten készítette a Civey közvélemény-kutató csaknem hatezer fő megkérdezésekor az elmúlt héten. Tehát akkor, amikor szinte minden európai és német lap a magyar kormány Soros-Juncker-plakátkampányával volt tele, és ismertté vált, hogy 13 EPP-tag már kezdeményezte a kizárást. Erre a pártcsalád jövő szerdai politikai gyűlésén kerülhet sor.

Az efféle közvélemény-kutatások alighanem csak erősíteni fogják az EPP-n belül azt, hogy legalább függesszék fel a Fidesz tagságát. Mindenesetre a Népszava úgy értesült, hogy a jövő a heti ülésen az EPP elnöksége kezdeményezni fogja a kizárást vagy felfüggesztést.

A lap úgy tudja, hogy a pártcsalád európai parlamenti frakciójának szerdai strasbourgi ülésén Joseph Daul pártelnök értésre adta, hogy ha a küldöttek elutasítják az előterjesztést, vagyis nem akarnak szavazni róla, akkor el fog gondolkodni azon, érdemes-e megmaradnia a tisztségében.

Macron, a közvetítő

Hétfőn hajnalban Macron elnök másodszor is egyeztetett Putyin elnökkel, ahol ismételten csúcstalálkozót javasolt a két elnök között. Ezt követően Putyin orosz elnök előre nem tervezett ülést tartott Biztonsági Tanácsában hétfőn – közölte a Kreml.

Biden elnök és Putyin orosz elnök „elfogadta a csúcstalálkozó elvét” – áll a francia elnökség hétfői közleményében.

A találkozón, „amelynek feltétele, hogy Oroszország nem támadja meg Ukrajnát”, az „Európa biztonságáról és stratégiai stabilitásáról” fog szólni.

A közlemény szerint a csúcstalálkozó előkészítését Antony Blinken  és Szergej Lavrov  külügyminiszterek csütörtöki találkozóján készítik elő.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azonban hétfőn kijelentette: „Egyértelmű, hogy a feszültség nő, de túl korai lenne konkrét tervekről beszélni a csúcstalálkozók megszervezésével kapcsolatban.”

Biden szerint az orosz erők napokon belül meg akarják támadni Ukrajnát, és amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy a célpont a főváros, Kijev lesz.

Emmanuel Macron francia elnök következetesen óvatosabban fogalmaz az invázió lehetőségével kapcsolatban, és párbeszédet szorgalmazott Oroszországgal. 

A találkozó elvéről szóló megállapodás azután jött létre, hogy Macron vasárnap kétszer is beszélt telefonon Putyinnal, egyszer pedig Bidennel is beszélt telefonon.

Macronhoz közel álló tisztviselők elmondták, hogy az amerikai és az orosz vezetők megegyezzenek a találkozó elvéről, és ez a megállapodás azt jelzi, hogy mindketten hisznek a diplomáciai megoldás lehetőségében.

Macronra április 10-én elnökválasztás vár, amelyre hivatalosan még nem jelöltette minden esetre ez a személyes közbenjárás növelné esélyeit, eennyiben képes elhárítani a háborút.

A járvány után Kína szerepe növekedni fog

Míg a nyugati világ még küszködik a korona vírus járvánnyal, Kína már túljutott a nehezén, és a kialakuló új globális világrendben nagyobb szerephez jut mint eddig – állítja a Global Times portál, amely általában a pekingi vezetés véleményét tükrözi.

Az alaphír, hogy Wuhanból mára egyetlen új beteget sem jelentettek az egészségügy hatóságok.

Öt okot sorol föl amiért Kína előnyösebb helyzetbe kerül mint nyugati vetélytársai:

1. A kínai az egyetlen piac, amely hatalmas méretei miatt képes az autarchiára, (önellétásra). Ez kiderült a koronavírus járvány idején amikor leállt a külkereskedelmi forgalom, és ennek ellenére hazai forrásból a kínaiak el tudták látni az 1,4 milliárdos hazai piacot. Míg az USA és az EU azzal küszködik, hogy gyakran van hiány fontos gyógyszerekből és egészségügyi berendezésekből, sőt olykor közszükségleti cikkekből is.

2. A kínaiak egészségügyi rendszere jól vizsgázott a járvány idején míg ugyanez gyengén muzsikál az USA-ban és az Európai Unióban.

3. A kínaiak határvédelmi rendszere hatékonyan szűri ki a vírusfertőzötteket, ezért nem fenyeget az, hogy a koronavírus járvány külföldről térjen vissza Kínába.

4. Pekingnek megvannak azok a gazdasági eszközei, melyek lehetővé teszik az újraindulást míg az USA és az EU vagy Japán nem bővelkedik ezekben. Sem pénzügyi, sem adóügyi eszközöket nemigen alkalmazhatnak, mert a lehetőségeket már fölélték eddig.

5. Kína válság kezelése pozitív hatást váltott ki külföldön. Különösen olyan helyeken mint Olaszország vagy Pakisztán, ahol a kínaiak tapasztalatai és segítsége kedvezően befolyásolta a nem épp könnyű helyzetet.

„Kína javította globális helyzetét az 1997-es és a 2008-as pénzügyi válság idején, most ugyanerre kerülhet sor: megerősödhet Peking pénzügyi pozíciója a globális gazdaságban” – hangsúlyozza a Kínában megjelenő angol nyelvű Global Times.

Hullahegy az amerikai lövöldözésekben

Legalább tizenegy ember meghalt a pittsburghi zsinagógában az antiszemita merényletben. A szabad fegyverhasználat jogával élve ötven év alatt másfél-millióan haltak meg. Többen, mint Amerika eddigi összes háborújában.

Egyelőre változóak a számok arról, hányan estek áldozatul a Pennsylvania állambeli Pittsburgh egyik zsinagógájában szombaton, itteni idő szerint délután. A CNN esti jelentése szerint hat embert ért találat, köztük négy rendőrt, legalább négyen meghaltak az antiszemita támadásban az Élet fája zsinagógában. Az elkövető is megsérült, kórházba szállították és őrizetbe vették.

A fegyverek tartása az amerikai alkotmányban rögzített alapjog, igaz, ezt még a függetlenségi háború után, 1791-ben, a második kiegészítésben nyilvánították ki. Azóta alapjaiban változtak meg a társadalmi viszonyok, de a szabad fegyvertartás ma is kettéválasztja a lakosságot, főleg az iskolai lövöldözések után izzanak fel az indulatok.

A legsúlyosabb tömegmészárlásokban kétszáznál többen haltak meg és csaknem nyolcszázan megsebesültek 1982 óta, ahogyan azt a statista.com összeállítása tartalmazza (áprilisi adatok alapján). Látható, hogy a legutóbbi két évben 124 halálos áldozata volt lövöldözéses merényleteknek.

Forrás: statista.com

Ami a legmegdöbbentőbb, az az, hogy csupán az elmúlt ötven évben több haláleset írható fegyverek számlájára, mint amennyien az Egyesült Államok 1775 óta viselt összes háborújában elestek.

Forrás: statista.com

A fegyverbirtoklás legalább némi korlátozásáért folytatott eddigi – demokrata párti – kísérleteinek kudarcában nem csak az emberek tudatába mélyen beleégett „alapjognak” van szerepe, hanem a fegyverlobbinak is. A Nemzeti Fegyverszövetség (NRA) évente dollármilliókat költ a korlátozás nélküli fegyvertartás támogatására. Az amerikai törvényhozásban bevallott lobbiösszeg tendenciájában egyre nő. A számok azt mutatják, hogy Donald Trump megválasztása óta óriásit ugrott a politikai lobbizásra fordított pénz.

Forrás: statista.com

Az USA 330 milliós lakosságának kezében nagyjából 400 millió (!) fegyver van, a Föld egészében civilek által birtokolt pisztolyok-puskák csaknem fele.

Amiből levonható az a cseppet se elhamarkodott következtetés, hogy a magánkézben lévő fegyverek általi hullahegy magassága csak nőni fog a következő években.

Brit nagykövet: Trump egész rendszere összeomolhat

0

„Az amerikai diplomácia teljes mértékben diszfunkcionális, elképzelhető, hogy összeomlik az egész. A Fehér Házban állandóan vad harcok zajlanak, és ennek következtében nehéz kiszámítani a végeredményt.

  • Az Egyesült Királyság USA-beli nagykövete megkérdőjelezte, hogy a Fehér Ház „képes lesz e valaha hozzáértő politikát folytatni”
  • Azt is elmondta, hogy végül „a legrosszabb forgatókönyv bizonyulhat valósnak” az orosz összejátszásokra vonatkozó állításokról
  • A megjegyzések arra késztették Nigel Farage-t, aki Trump nagy barátja, hogy Sir Kim-et mielőbb hívják vissza megbizatásából: ” minél hamarabb lecserélik annál jobb”

Aligha valószínű , hogy ez Trump alatt megváltozna!” – írta kormányának Nagy Britannia nagykövete. A 65 éves Kim Darrock hazája egyik legtapasztaltabb diplomatája, ezért is állomásozik a legfontosabb poszton 2016 óta: Washingtonban.

A nagykövet jelentéseinek egy részét valaki a nagykövetségről kiszivárogtatta a Mail on Sunday című lapnak. A londoni külügyminisztérium nem cáfolta a jelentések autentikus voltát. Az eset azért különösen kínos, mert Trump elnök az egész családjával nemrég járt Nagy Britanniában, és különleges kapcsolatot ígért a briteknek a brexitet követően. A brit nagykövet megjegyezte, hogy a látogatás lenyűgözte ugyan Donald Trumpot, de semmit sem változtatott America First politikáján.

Szöges bombát robbantottak Lyonban, sok a sérült

Házi készítésű, szögekkel és csavarokkal teli bomba robbant Lyonban. Eddig tizenegy sérültről szólnak a hírek. Macron elnök merényletről beszélt.

A legfrissebb hírek szerint 11 sérültje van annak a robbantásnak, amit péntek délután a franciaországi Lyon városában követtek el egy szendvicsezőnél. Az esemény a beszámolók szerint délután fél hatkor, az iskolaidő vége után történt a belváros szívében – számolt be a Euronews.

Magányos merénylő maszkkal

A robbanószerkezet házi készítésű lehetett, szögeket és csavarokat lőtt a levegőbe. A robbantásban megsérült bolt dolgozója azt mondta: „vásárlóim azt mondták nekem, hogy egy biciklis ember volt, aki az arcát eltakaró maszkot viselt. Egy zacskót dobott a boltba pont ott, ahol álltam, és az felrobbant”. Egy szemtanú azt mondta, óriási hangja volt a robbanásnak – ő épp egy nem messze lévő boltban volt a robbanás pillanatában.

A helyszínre sietett a kerület polgármestere is, aki azt mondta: kevés kár történt, a robbanószerkezet a szendvicsező előtt volt elhelyezve. Néhány sebesült saját lábán hagyta el a helyszínt, másokat azonban kórházba szállítottak.

Emmanuel Macron köztársasági elnök merényletet feltételez. A francia belügyminiszter, Cristophe Castaner a Twitteren azt írta, tovább szigorítják a biztonsági intézkedéseket. A helyszínre érkezett a párizsi terrorelhárítás részleg, és megkezdték a nyomozást.

Törökország: az illiberális állam a vesztébe fut

Egyelőre nem rántotta magával a forintot a török líra mélyrepülése, de a török eset „szép” példája annak, amikor a féke(t)vesztett hatalom egymaga intéz el egy országot. Törökország az összeomlás szélén táncol.

Az elhibázott kormányzati gazdaságpolitika klasszikus példájának is nevezhetjük, ami Törökországban történik immár nagyjából öt éve. Ami elrontható volt, azt Recep Tayyip Erdogan szinte maradéktalanul megtette. Az illiberális berendezkedéssel kacérkodó más országok számára is szolgál tanulságul, ahogyan Törökország láthatóan megállíthatatlanul rohan a szakadék felé.

A török líra az elmúlt egy-két hétben nagyjából egyharmadot veszített értékéből, egy év alatt több, mint 80 (!) százalékot, az infláció megugrott, most 15 százalék körül van, a jegybanki alapkamatot emelni kellene, de ennek 16,5 százalékos szintje már önmagában is a finanszírozhatatlansággal egyenértékű.

Néhány fő csomópont, ami a török eseményeket jellemzi:

  • erőltetett gazdasági növekedés
  • a vállalatok és a lakosság nagy mértékű eladósodása
  • mindez jelentős részben dollárban
  • alacsony megtakarítási hajlandóság
  • a folyó fizetési mérleg és a költségvetés egyidejű hiánya, az úgynevezett ikerdeficit
  • folyamatos ellenségkeresés otthon és külföldön
  • egyre erőteljesebb politikai beavatkozás a gazdaságba
  • és végül: lényegében ellensúly nélküli egyszemélyes vezetés, amely ráadásul közgazdaságilag teljesen ostoba

Az erdogani Törökország az elmúlt másfél-két évtized nagy részében maga volt a gazdasági csoda: száguldó növekedés, rohamosan növekvő jövedelmek és fogyasztás. Erdogan azonban beleájult ebbe a sikerbe, és

az elmúlt években mesterséges eszközökkel tartotta fenn a gyarapodást:

a hiányzó belső megtakarítást külső, elsősorban dollár-forrásból pótolták, ráadásul hatalmas állami fejlesztéseket indítottak. (A török gazdaság 2017-es állapotáról szóló IMF-jelentés itt olvasható részletes adatokkal.)

Ezzel – szaknyelven – túlhevült a gazdaság, amitől megugrott az infláció, a külső hitelek visszafizetése egyre nagyobb terhet rótt az országra. Amikor pedig a bajok láttán mind kevesebb tőke érkezett az országba, a hitelek ára érthetően magasabbra és magasabbra hágott.

Ezzel kialakult az államcsőd klasszikus állapota,

az úgynevezett ikerdeficit. Amikor az ország költségvetése is hiánnyal küzd, és a folyó fizetési mérlege is negatív egyenlegű (vagyis többet költenek dollárra, mint amennyi bevételük ebből a forrásból származik). Az ország devizatartaléka kevesebb, mint 100 milliárd dollár, a külső finanszírozási igény (vagyis a bevonandó friss kölcsön) idén meghaladja a 200 milliárdot.

Ezek a folyamatok indították el a líra erősödő értékvesztését, ami elképesztő mértéket öltött az elmúlt hetekben. A mögöttünk álló két hétben nagyjából egyharmados árfolyamesést mértek, az elmúlt körülbelül egy évben 80 százalékot meghaladó a líra romlása a dollárral szemben.

Erre az egyik klasszikus orvosság a jegybanki kamat megemelése, ami vonzóvá teszi az országot és annak pénzét, a megnövekedett külső állampapír-vásárlás pedig segít helyrebillenteni a hiányt. A török nemzeti bank május végén (Erdogan tiltakozása ellenére) meg is tette ezt, ám az egyszeri nagyobb tétellel 16,5 százalékra feltolt ráta már egymagában is kétségessé teszi az adósság finanszírozhatóságát: ekkora kamatot képtelenség kitermelni hosszabb távon. (Tíz éve a magyar állam 12,5 százalékos alapkamaton le is állította a kötvények kibocsátását ugyanezen felismerésből.)

Irgalmatlan összegekről van szó. Csak két szám az amerikai Politico összeállításából: a török nem pénzügyi vállalatok eladósodottsága 340 milliárd dollár, és egyedül az uniós bankok (részben ottani érdekeltségein keresztül) 166 milliárd dollárral úsznak a török pácban. Ez összesen nagyjából 141 500 milliárd forint, több, mint Magyarország három teljes évi GDP-je.

És ahogyan esik a líra árfolyama, ez az adóssághegy egyre csak gyarapodik a hazai fizetőeszközt használó ország cégei és lakosai számára.

Mindeközben

Erdogan lényegében teljhatalmat kapott, ha kis többséggel is,

a nyári elnökválasztáson. (Amihez az elsők között Orbán Viktor gratulált.) Ezután saját embereit, sőt, családtagjait tette gazdasági csúcspozíciókba, pénzügyi-gazdasági miniszternek például vejét.

Erdogan az alapvető közgazdasági összefüggésekkel sincs tisztában, rögeszméje például az, hogy a mostaninál mélyebbre kellene nyomni az alapkamatot, mert az csökkentené az inflációt. Aminek éppen az ellenkezője az igaz, egy esetleges kamatcsökkentés pedig csak további tőkevesztést indítana el.

Mindezeket a bajokat tetézte a kurd-szíriai háborúba bekapcsolódás óriási költsége. Nem beszélve arról, hogy a NATO-n belül az amerikai után a török hadsereg a második legnagyobb, hatalmas összeget elvíve a mindenkori költségvetésből. És ha ez nem lett volna elég, teljesen fölösleges politikai háborúba kezdett az USA-val. Támadta az amerikai kormányt, mert nem adja ki Fethullah Gülen hitszónokot (aki nagyjából olyan szerepet tölt be Erdogannál, mint a magyar kormánynál Soros György), majd egy vagy két évtizede ott élő amerikai lelkipásztort két éve a 2016 júliusi puccskísérlet támogatásának vádjával börtönbe csukott – és ráadásul Németországgal is kiéleződött a viszony. Az Erdogannal amúgy sok politikai rokonságot mutató Donald Trump emiatt most gazdasági büntetőintézkedéseket léptetett életbe Törökországgal szemben.

A török tanulság tehát az, hogy a népszerűséghajhászásban mesterségesen túlpörgetett növekedés és a korlátlan egyszemélyi hatalom egymagában képes padlóra küldeni korábban jó gazdasági alapokon fejlődő országot.

A saját sorain belül is minden ellensúlyát leépített, ellenzéktől nem nagyon háborgatott Erdogan mostanra elszabadult hajóágyúként elérte azt, ahogyan az idézett Politico-elemzés megfogalmazza: a török gazdaság közeledik ahhoz a ponthoz, ahonnan nincs visszaút.

Törökország az úgynevezett feltörekvő piacok része, Oroszországtól Dél-Afrikáig. Vagyis ha Pretoriában eltüsszentik magukat, attól Moszkváig törhet ki a nátha. Ennek a láncnak része Magyarország és a térség kisebb államai.

A forint ennek ellenére az elmúlt napok líra-összeomlását viszonylag jól viselte, az euróval szembeni ráta mindössze kicsivel 323 fölé emelkedett. Ennél sokkal rosszabb eredményt produkált júniusban, amikor „saját erejéből” ment többször 330 fölé.

A kilátások azonban nem biztatók.

Az európai bankok jelentős összegű értékvesztésének árnyékában a hagyományos koreográfia az, hogy a nagyobb kockázatú feltörekvő piacról vonják ki a tőkét, amikor nagy a baj valahol. Erre tesz rá egy lapáttal a Magyar Nemzeti Bank, amikor változatlanul a térség legalacsonyabb, 0,9 százalékán tartja az alapkamatot, önmagában is veszélyzónában hagyva pénzünket.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK