Fontos

2021 életbe lép a visszaélést bejelentők védelmének javítása

Pillanatnyilag mindössze 10 uniós ország rendelkezik a visszaéléseket bejelentő személyek védelméről szóló átfogó jogszabállyal. Az uniós szinten csak korlátozott számú (elsősorban a pénzügyi szolgáltatások területeihez kapcsolódó) ágazat tekintetében létezik olyan jogi szabályozás, amely tartalmaz a visszaélést bejelentő személyek védelmét célzó intézkedéseket.

Egy az EU illetékes bizottsága számára készült 2017-es tanulmány becslése szerint a visszaélést bejelentő személyek védelmének hiánya miatt elvesztett lehetséges előnyök értéke – az EU egészére nézve – csak a közbeszerzés területén 5,8-től 9,6 milliárd EUR-ig terjedhet évente.

A visszaélést bejelentő személyek – ha munkájuk során olyan jogsértéseket tapasztalnak, amelyek esetleg sértik a közérdeket, így például károsítják a környezetet, a közegészségügyet, a fogyasztóvédelmet vagy az államháztartást – védelmének jogi kerete jelenleg széttagolt.

Az Unió garantálni kívánja a visszaélést bejelentő személyek magas szintű védelmét. Az intézkedés számos területet érint, például a közbeszerzést, a pénzügyi szolgáltatásokat, a pénzmosás megelőzését, a termék- és a közlekedésbiztonságot, a nukleáris biztonságot, a közegészségügyet, a fogyasztóvédelmet és az adatvédelmet.

Az EU Tanácsa a mai napon hivatalosan is elfogadta a visszaélést bejelentő személyekre vonatkozó új szabályokat, amelyek értelmében mind a szervezeteken belül (a köz- és magánszervezetekben egyaránt), mind pedig a hatóságok felé ki kell alakítani a biztonságos bejelentési csatornákat. Az irányelv egyúttal magas szintű védelmet biztosít majd a visszaélést bejelentők számára a megtorlással szemben is, és kötelezi a nemzeti hatóságokat a polgárok megfelelő tájékoztatására, valamint arra, hogy képezzenek ki tisztviselőket a visszaélések bejelentésével kapcsolatos helyzetek kezelésére.

A jogszabályt ezután hivatalosan is aláírják, és kihirdetik a Hivatalos Lapban. A tagállamoknak két év áll majd rendelkezésükre ahhoz, hogy az új szabályokat nemzeti jogukba átültessék.

„Az Unió elkötelezte magát egy megfelelően működő, a jogállamiságon alapuló demokratikus rendszer mellett. Ennek részét képezi az is, hogy Unió-szerte magas szintű védelmet kell biztosítani azok számára, akiknek van bátorságuk bejelenteni a visszaéléseket. Nem fordulhat elő, hogy bárki is a jó hírnevét vagy akár az állását kockáztassa a jogellenes magatartás felfedésének következményeként.”

– mondta Anna-Maja Henriksson, Finnország igazságügyi minisztere.

A kompromisszum fő elemei közé tartoznak a következők:

• Bejelentési csatornák kialakítása a vállalatokon/hatóságokon belül: a több mint 50 alkalmazottat foglalkoztató vállalatok, illetve a több mint 10 000 lakost számláló települések önkormányzatai kötelesek valós és hatékony bejelentési csatornákat létrehozni. Ez elő fogja segíteni egy egészséges vállalati kultúra kialakulását,
• A bejelentési csatornák hierarchiája: a visszaélést bejelentő személyeket elsőként a szervezeten belüli, belső csatornák használatára ösztönözzük. Ezt követheti a külső csatornák igénybevétele, amelyeket a hatóságok kötelesek létrehozni. A visszaélést bejelentő személyek ugyanakkor abban az esetben sem veszítik majd el az őket megillető védelmet, ha úgy döntenek, hogy egyből a külső bejelentési csatornákat veszik igénybe,
• Az új szabályok különféle profilú személyek számára biztosítanak védelmet: Azok a személyek, akiknek a birtokába juthat a munkakörnyezetben elkövetett jogsértésre vonatkozó információ, és így védelmet élvezhetnek, a legkülönbözőbb profilokkal rendelkezhetnek: lehetnek például munkavállalók, ezen belül akár nemzeti/helyi hatóságok közalkalmazottjai, önkéntesek és gyakornokok, nem ügyvezető tagok, részvényesek stb.,
• Széles hatály: az új szabályok olyan területekre vonatkoznak, mint a közbeszerzés, a pénzügyi szolgáltatások, a pénzmosás megelőzése, a közegészségügy stb. A jogbiztonság érdekében az irányelv melléklete tartalmazza a hatálya alá tartozó valamennyi uniós jogalkotási eszköz felsorolását. A tagállamok az új szabályok átültetésekor bővíthetik ezt a listát.
• A visszaélést bejelentő személyek védelmét és támogatását célzó intézkedések: a szabályok biztosítékokat is tartalmaznak, amelyek megvédik a visszaélést bejelentő személyt a megtorlás olyan formáitól, mint például a felfüggesztés, a lefokozás vagy a megfélemlítés. A visszaélést bejelentő személyt segítő munkatársakat vagy családtagokat ugyancsak megilleti a védelem. Az irányelv tartalmazza az összes olyan támogató intézkedés felsorolását is, amelyeket a visszaélést bejelentő személyek érdekében be fognak vezetni.
• A hatóságok és a vállalatok visszajelzési kötelezettségei: a szabályok értelmében a szervezeteknek három hónapon (külső bejelentési csatorna esetén – kellően indokolt esetben – hat hónapon) belül választ kell adniuk a visszaélést bejelentőnek, és tájékoztatniuk kell őt a bejelentés nyomán tett intézkedésekről.

Szerkesztő megjegyzése: A hazai közállapotokat ismerve a jogszabály jóhiszeműséget feltételezve működhet civilizáltnak nevezhető demokráciákban, de itthon…

Seehofer: a korábbiaknál is nagyobb migráns hullám fenyeget

Németország belügyminisztere francia kollégájával és Avramopoulosz uniós biztossal együtt tárgyalt Athénban és Ankarában. Majd megnézte a menekült táborokat a görög szigeteken Ursula von Der Leyennel együtt.

A brüsszeli bizottság új elnöke a migráns probléma megoldását egyik fő céljának tekinti. “Nagyobb segítséget kell nyújtanunk az érintett államoknak”- hangsúlyozta a német belügyminiszter, aki a Bild am Sonntagnak nyilatkozott. “Nemcsak Görögországnak, de Olaszországnak és Spanyolországnak is nagyobb uniós támogatásra van szüksége a migráns probléma megoldására” – közölte Seehofer. Aki erősen hangsúlyozta: Merkel kancellár teljes támogatását élvezi az ügyben. Korábban voltak nézeteltérések Horst Seehofer és Angela Merkel kancellár között a migráns ügyekben. Seehofer, aki korábban a CSU vezetője volt, aki meghívta a bajor párt vezetőségi ülésére Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, aki Merkel kancellár migráns politikáját többször is bírálta.

Angela Merkel 6 milliárd eurós alkut kötött Törökországgal a szír menekültek ügyében, hogy az Európai Unió elkerüljön egy újabb migráns hullámot. Erdogan elnök, aki aktívan háborúskodik Szíriában, azzal fenyegeti az Európai Uniót, hogy új menekült hullámot indít el, ha az uniós államok nem támogatják politikáját a Közel Keleten. „Törökországnak is nagyobb támogatást kell kapnia!” – hangsúlyozta Horst Seehofer belügyminiszter. A németek mindenképp szeretnék elkerülni egy új menekült hullámot, mert még a korábbi több mint egymillió migráns beilleszkedését sem sikerüket megoldani teljes mértékben Németországban.

Ferenc pápa migráns politikájának hívei kaptak bíborosi kalapot

Tizenhárom főpapot avatott bíborossá a katolikus egyház feje a Szent Péter bazilikában. Közülük tíz fiatalabb nyolcvan évesnél vagyis pápaválasztás esetén szavazhat vagy akár rájuk is eshet a választás.

A 82 éves Ferenc pápa tudatosan készíti elő az utódlását: ma már többségben vannak a bíborosi kollégiumban azok a főpapok, akiket ő nevezett ki. A kiválasztás is Ferenc pápa politikáját követi: a szegények iránti elkötelezettséget, a migránsok támogatását és a bátor kiállást politikai kérdésekben a hatalommal szemben. Erre jó példa Kinshasa érseke Fridolin Ambongo, aki bátran szembeszállt a kormányzattal is, hogyha kellett a nép érdekében Kongóban.

Két új bíboros különösen sokat tett a migránsok érdekében: az egyikük kanadai, a másik guatemalai. Michael Czerny kanadai jezsuita szerzetes a Vatikánban a migránsok ügyeivel foglalkozik. Ferenc pápa maga is jezsuita és előszeretettel állítja rendjének tagjait fontos tisztségekbe. Alvaro Ramazzino guatemalai érsek többször felemelte a szavát Trump elnök migráns politikája ellen, mely elsősorban a latin-amerikai bevándorlókat sújtja.

Ferenc pápa fontosnak tartja az iszlámmal folytatott párbeszédet. Ezért nevezte ki Rabat érsekét is bíborosnak. Marokkóban kevés keresztény él, a lakosság döntő többsége muzulmán, de az iszlámnak békés és toleráns irányzatát képviselik. Része van ebben annak is, hogy Marokkó királya Mohamed próféta leszármazottja, aki minden eszközzel gátolni kívánja a radikális iszlám előretörését Észak Afrikában.

Brüsszelben sokan Győri Enikő jelölését várják Orbán Viktortól

Ursula von der Leyen bizottsági elnök szeretné, ha a nők minden korábbinál nagyobb szerepet kapnának a brüsszeli bizottságban. Lehetőség szerint ugyanannyian képviseljék a szebbik nemet mint a férfiakat.

A románok ezt tudva eleve kettős jelöléssel éltek. A két jelölt közül a nőt választotta Ursula von der Leyen, de ő – Trócsányi Lászlóhoz – hasonlóan elbukott a jogi bizottság előtt. A románok újra kettős jelöléssel éltek. Ursula von der Leyen állítólag ezt várja Orbán Viktor magyar miniszterelnöktől is.

A brüsszeli Politico már májusban javasolta, hogy Magyarország a legjobban tenné, ha Győri Enikőt javasolná a biztosi posztra. A most 51 éves diplomata ugyanis nem vett részt a magyar kormány semmilyen olyan akciójában, melyet bíráltak Brüsszelben. Várhelyi Olivért mindenki Orbán Viktor emberének tartja, aki a brüsszeli bizottságban is valószínűleg ugyanezt képviselné  holott ott alapkérdés a felülemelkedés a nemzeti szempontokon.

Győri Enikő korábban volt Orbán Viktor uniós tanácsadója, majd diplomata lett. Madridban képviselte Magyarországot. Idén májusban beválasztották az Európai Parlamentbe. A színfalak mögött nagy harcok folynak, melyek összefüggenek a pártok vitáival az Európai Parlamentben. Ursula von der Leyent ugyanakkor sürgeti az idő hiszen november elsején az új brüsszeli bizottságnak meg kell kezdenie a munkát. Ez annál is sürgősebb, mert a brexit határideje október 31.

Menedékügyek: Magyarország a térképen sincs

Jószerivel nincs hazánkba irányuló menedékkérelem más EU-országból, az innen kért menekültátkérés is csak pár ezer volt 2018-ban. A magyar kormány még ezekhez képest is csak elenyésző számban adott helyt, és még kevesebbet fogadtak el tőle más államokban. A kontinensen összesen is mélyponton van a menekültkérelmek száma.

Tavaly az Európai Unió (EU) tagállamai 148 000 kimenő és 144 600 bejövő kérelmet jelentettek a menedékjog iránti kérelem vizsgálata felelősségének átruházására – jelentette az Eurostat.

Németország szabadulna, az olaszok kapják a legtöbb kérelmet

A legtöbb más tagállamba küldött kimenő kérelmet Németország (54 900), Franciaország (45 400), Hollandia (8 600) és Belgium (8 400) jelentette. Az a három ország, amely 2018-ban kapta a legtöbb beérkező kérelmet más tagállamoktól, Olaszország (41 900), Németország (25 ezer) és Spanyolország (10 800).

Az úgynevezett dublini rendelet célja a menedékkérők

egyik tagállamból a másikba történő egymást követő transzfereinek csökkentése és a rendszerrel való visszaélés megelőzése,

amelyben egy személy több menedékjogi kérelmet nyújt be. A fő elv az, hogy csak egy tagállam felel az Európai Unión kívüli ország állampolgára vagy hontalan személy menedékjog iránti kérelmének megvizsgálásáért.

Ha a kérelem feldolgozása során a tagállami hatóságok úgy határoznak, hogy a kérelmet egy másik tagállamban kell elbírálni, az előbbi hatóságok kérhetik utóbbitól a menedékjog iránti kérelem felelősségének átvételét (következésképpen ez átveszi a kérelmezőt). Ennek megfelelően az úgynevezett „dublini” statisztika a kimenő kérelmekre (a tagállamok jelentése a kiállított kérelmekre) és a beérkező kérelmekre (a tagállamok jelentik a beérkezett kérelmeket) tartalmazza.

Látható, hogy Magyarországra alig-alig ékezett átvételi kérelem az EU-n belülről, a tőlünk kimenő kezdeményezések száma is épp csak látszik a diagramon.

Ezek után nézzük, hogyan alakultak a menedékkérelmek, és mi lett ezek sorsa az EU-ban. Az előbbinél is beszédesebbek a jóváhagyó határozatok. 2018-ban az EU-ban az elfogadás aránya – az átadási kérelmekkel kapcsolatban elfogadott határozatok aránya – 69 százalék volt a kimenő kérelmekkel kapcsolatban és 66 százalék a beérkező kérelmek esetében.

Az EU tagállamainak többsége arról számolt be, hogy a kimenő kérelmükre vonatkozó tavalyi határozatok több mint felét elfogadták. A legmagasabb a kimenő kérelmek elfogadásának aránya Lettországban (85 százalék), Hollandiában (81) és Észtországban (80). Ezzel szemben a legalacsonyabb arányokat Horvátországban (16), Magyarországon (11) és Cipruson (9) regisztrálták.

A beérkező kérelmekkel kapcsolatban 2018-ban hozott határozatok között – 90 százalék feletti – a legmagasabb az elfogadások aránya Portugáliában (94) és Észtországban (91). Még a menekültek által legrosszabb helyzetben lévő Olaszország is 80 százalék feletti arányt mutat. Ezzel szemben öt EU-tagállamban ez az arány ezek töredéke. Bulgáriában (25), Magyarországon (19) és Görögország csak 3 százalék.

125 millió halottja lenne egy atomháborúnak India és Pakisztán között

Egyetlen nukleáris csapás 700 ezer ember halálához vezetne a sűrűn lakott területen – állapította meg a Science Advances folyóirat tanulmánya. Összesen több mint 125 millió halottja és legalább ugyanennyi sebesültje lenne a nukleáris konfliktusnak India és Pakisztán között.

Ez jóval nagyobb áldozat mint a második világháborús ember veszteség. Ellentétben a világháborúval erre néhány napon belül kerülhetne sor. Egy ilyen hét beláthatatlan következményekkel járna az egész világ számára, mert a környezetet mindenütt súlyos katasztrófa érné még a távoli területeken is. A tanulmány azzal fejeződik be: reméljük, hogy India és Pakisztán vezetői is olvasnak bennünket …

A két atomhatalom között Kasmír miatt éleződött ki ismét a feszültség. A muzulmán többségű indiai állam eddig autonómiát élvezett, de ezt a választásokon győztes Narendra Modi hindu nacionalista pártja megszüntette. Emiatt zavargások törtek ki Kasmírban, ahova jelentős csapat erősítéseket vezényelt az indiai kormány. Imran Khan, Pakisztán miniszterelnöke úgy nyilatkozott, hogy őrültség lenne bevetni az atomfegyvert, de hogyha nem lenne más megoldás a megadás elkerülésére, akkor fontolóra venné a dolgot.

Az atomhatalmak közül Oroszország Indiát és Kína Pakisztánt támogatja. Az Egyesült Államok eddig Pakisztánt támogatta, de újabban Trump elnök Indiát szeretné felhasználni arra, hogy nyomást gyakoroljon Kínára. Legutóbb Houston városában Texasban Narendra Modi indiai miniszterelnök közös választási nagygyűlésen vett részt Donald Trumppal.

Uniós tárgyalások Ankarában és Athénban a migráns válságról

  • Seehofer nem akar újabb egymillió migránst délkelet felől
  • Erdogan millós migráns hullámmal fenyegetőzik
  • A görög szigetek megteltek, de a migránsokat Törökország nem veszi vissza

Sohasem ismétlődhet meg a 2015-ös helyzet! Ezt hangsúlyozta Horst Seehofer német belügyminiszter, aki egy uniós küldöttség tagjaként csütörtökön és pénteken Törökországban és Görögországban tárgyal a migráns válság megoldásáról. 2015-ben több mint egymillió migráns érkezett délkeleti irányból az Európai Unióba. A döntő többségük jelenleg is Németországban és Svédországban él.

Erdogan török elnök azzal fenyegetőzik , hogy újabb milliós migráns hullámot indít Európába , ha nem kap támogatást az Európai Uniótól. Merkel kancellár 6 milliárd eurót ígért a török elnöknek a 2016 és 2019 közötti időszakra azért , hogy saját területén lássa el a menekülteket illetve visszavegye azok egy részét Törökországtól. Erdogan azt állítja , hogy Törökországnak 40 milliárd eurójába kerültek eddig a menekültek , és ezért növekvő támogatást vár el. Erről lesz szó azon a tárgyaláson , melyen az Európai Uniót Dimitrisz Avramopulosz menekültügyi biztos képviseli. Vele van Horst Seehofer német és Christophe Castaner francia belügyminiszter is, hogy fokozzák a delegáció tekintélyét.

Görögországban a szigetek egy részén óriási zsúfoltság alakult ki, mert a migráns táborok népessége megnövekedett és Törökország nem veszi vissza azokat, akikről korábban megállapodott. A migráns probléma továbbra is élesen megosztja az Európai Unió tagállamait. A két nagyhatalom, Németország és Franciaország kidolgozott egy koncepciót a migráns probléma megoldására, és azt több más tagállam is támogatja. Ellenzik viszont a visegrádi államok , mert a francia-német elképzelések szerint a beérkező migránsokat bizonyos kvóta szerint szétosztanák a tagállamok között. Amelyik tagállam nem vállalja a migránsok befogadását , az eleshet uniós pénzektől.

Rakéta kísérlet a tárgyalások bejelentése után

Észak Korea két rakétát lőtt ki – valószínűleg tengeralattjárókról – közölte a védelmi minisztérium Szöulban. Mind Dél Korea mind pedig Japán tiltakozott mondván: Észak Korea a rakéta kísérletekkel durván megsértette a Biztonsági Tanács határozatát.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókat alkalmaz Észak Koreával szemben annak érdekében, hogy rábírja a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszert nukleáris és rakéta fejlesztési programjának befejezésére.

Szombaton szakértői szinten újrakezdődnek a tárgyalások

Észak Korea és az Egyesült Államok képviselői a hétvégén újrakezdik a tárgyalásokat arról, hogy Észak Korea hajtson végre leszerelési programot. Cserébe az ENSZ fokozatosan megszüntetné a szankciókat Észak Koreával szemben. A világtól elzárkózó nemzeti kommunista államban jelenleg sokan éheznek, mert a diktátor minden erőforrást a katonai célokra használ fel.

Kim Dzsong Un és Donald Trump legutóbb a két Koreát elválasztó fegyverszüneti vonalon találkozott egymással. Sőt Trump át is lépte a vonalat, így ő volt az első amerikai elnök Észak Korea területén. Korábban két csúcstalálkozót tartottak. Tavaly Szingapúrban Donald Trump és Kim Dzsong Un megállapodott a leszerelésben. Ez meg is kezdődött, de azután leállt, mert az amerikaiak közölték: a szankciókat csakis akkor szüntetik meg, ha a leszerelés teljes mértékben megtörtént és azt nemzetközi ellenőrök igazolták. Észak Korea ezt nem fogadja el: szerintük a két folyamatnak párhuzamosan kellene haladnia. A második csúcstalálkozó ezért nem is sikerült: idén tavasszal úgy ért véget Hanoiban, hogy tulajdonképp el sem kezdődött. Trump közölte: ilyen körülmények között nem tárgyal. Azóta tart a harmadik csúcstalálkozó előkészítése. Trump időközben kirúgta nemzetbiztonsági tanácsadóját John Boltont. Aki azután bírálta az elnök Észak Koreával kapcsolatos politikáját.

130 ezren folyamodtak spanyol állampolgárságért

Kedden járt le a határidő: addig adhatták be okmányaikat azok, akik spanyol állampolgárságért folyamodtak azon az alapon, hogy az őseiket a szent inkvizíció üldözte el Spanyolországból.

1492-ben született meg a szent inkvizíció rendelete – a királyi pár utasítására – hogy a zsidó vallású alattvalóknak el kell hagyniuk a királyság területét hacsak át nem térnek a keresztény vallásra. Megindult a tömeges kivándorlás. A spanyol (szefárd) zsidók döntő többsége nem mondott le a hitéről, inkább a kivándorlást választotta. A legtöbben a török birodalomban találtak új hazára. A török szultán által frissen elfoglalt Konstantinápolyban a mai Isztambulban fontos szerepet töltöttek be a szultán birodalmában – elsősorban a gazdasági életben.

Magában Spanyolországban egyre fokozódott a nem keresztény alattvalók üldözése (muzulmánok is sokan voltak hiszen Hispániában évszázadokon át léteztek iszlám fejedelemségek). A szent inkvizíció azzal gyanúsította az áttért alattvalókat, hogy csak színlelték a keresztény hit felvételét. A kínzó kamrák gyorsan megteltek. Az „eretnekeket” azután a piactéren elégették. A szent inkvizíció uralma Spanyolországban csak a XIX-ik század elején ért véget amikor Napóleon császár csapatai elfoglalták az országot.

Nemrég a baloldali kormány kezdeményezte az elüldözött kisebbség leszármazottainak a visszatérését. Így jogi lehetőség nyílt arra, hogy azok, akik bizonyítani tudják őseik elüldözését Spanyolországból, újra megszerezzék a spanyol állampolgárságot. A Haaretz című izraeli lap szerint a keddi határidőig több mint 130 ezer kérvény érkezett a hatóságokhoz Spanyolországban, ahol a törvényes kritériumok alapján eldöntik: ki kaphatja meg a spanyol állampolgárságot!

Senki sem állíthatja meg Kínát!

Ezt hangsúlyozta ünnepi beszédében Hszi Csinping elnök. Kínában október elsején ünneplik a népköztársaság kikiáltásának napját. Mao Ce-tung elnök hetven évvel ezelőtt kiáltotta ki a népköztársaságot Pekingben. Ezért most a katonai parádén az ágyúkat hetvenszer sütötték el.

Katonai szakértőknek feltűntek az ultramodern fegyverek: a hiperszonikus repülőgépek és főként azok a rakétákról indítható drónok , amelyek ellen egyelőre sehol sincsen megfelelő védelem. Az irániak ilyen drónokkal indítottak támadást Szaúd Arábia és a világ legnagyobb kőolaj feldolgozója ellen. Már akkor arról lehetett olvasni, hogy az irániak nem lettek volna képesek kidolgozni ilyen drón technológiát – ehhez külföldi segítségre volt szükségük. Az amerikai hírszerzés az oroszokat illetve a kínaiakat gyanúsítja azzal, hogy együttműködnek Iránnal. Putyin elnök a Szaud Arábiát ért támadás után felajánlotta Oroszország rakétavédelmi rendszerét a sivatagi királyságnak. Kína és Oroszország stratégiai szövetséges. Nemrég az oroszok nagy hadgyakorlatot tartottak, melyen Putyin elnök is résztvett. A hadgyakorlaton a kínaiak is jelen voltak…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!