Fontos

Az impeachment dráma

Tegnap megint egy nagykövetet, a Trump-kormányzatnak az EU-hoz delegált nagykövetét, Gordon Sondlandot kérdezte az amerikai képviselőház illetékes bizottsága arról, hogy vajon felhasználta-e az elnök az amerikai diplomáciát a potenciális vetélytársa, Joe Biden volt alelnök és Kijevben dolgozó fia ellehetetlenítésére.

Néhány napja ugyanígy kérdezték az USA korábbi ukrajnai nagykövetét, a Trump által idő előtt visszahívott Marie Yovanovitchot is, és a jelenlegi ügyvivőt, William Taylort is. Mindhárman esküt tettek, és szépen elmondták, amit tudnak, s ami igazolja az elnökkel szembeni vádat.
A világ számára ebben az az érdekes, hogy lépésről-lépésre nő az esélye annak, hogy a dologba Trump belebukik. Nem feltétlenül úgy, hogy a képviselőház előterjesztését elfogadja a szenátus kétharmados többsége is, ez jelenleg fölöttébb valószínűtlennek látszik. Annyiban azonban igen, hogy a meghallgatások előrehaladtával egyre kínosabb lesz Trump újjáválasztását támogatni.
Van ennek a történetnek egy számunkra érdekes másik eleme. Olyan emberek, amerikai kormánytisztviselők tesznek eskü alatt vallomást az amerikai képviselőházban, akik korábban a jelenlegi kormányzat hűséges tisztviselői olykor, mint a most meghallgatott Sondland, Trump személyes hívei, támogatói voltak, és most az igazságot előadva közvetlen vagy közvetett főnökük, az elnök ellen vallanak.

Ők ugyanis nem az elnök emberei, hanem hazájuk, az Egyesült Államok tisztviselői voltak, és ezért egy képviselőházi vizsgálatban – az elnök ellenzékének tagjai által faggatva – el kell mondaniuk azt is, ami az elnökre nézve terhelő.

Mennyire más ez, mint amit Fidesz-Magyarországon tapasztalunk, ahol

minden kormánytisztviselő csak a kormány és személy szerint a miniszterelnök iránt lojális, nem hazája iránt.

Amióta Trump folyamatosan támadja az amerikai demokrácia intézményrendszerét, gyakran hangzik el a kérdés: nem forog-e veszélyben Amerika demokráciája. A köztisztviselők ilyen beállítódása az egyik támasza a demokráciának (a többi, a szabad sajtó vagy a független bíróságok mellett).
Annyi más mellett ez is hiányzik nálunk.

Tusk: populisták, manipulátorok

Donald Tusk lett az Európai Néppárt elnöke. Beszédében név említése nélkül egyértelmű harcot hirdetett a populistákkal szemben. A Fidesz nem volt jelen a kongresszuson felfüggesztése miatt.

Egyedüli jelöltként nagy fölénnyel választották meg az Európai Néppárt új elnökévé a lengyel Donald Tuskot, aki eddig az EU állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanácsot vezette.

Tusk nagy részt elődjéhez, a francia Joseph Daulhoz intézte köszönőbeszédét. A közelmúltig sokan úgy gondoltuk, hogy a modernitás növekedésével az olyan igények, mint a biztonság és az identitás, elveszítik jelentőségüket. És ennek következtében az állam és a közhatalom szerepe és feladatai is megváltoznak, de a valóság egészen más – kezdte beszédét Tusk, amelyet az MTI erősen megcsonkítva ismertetett.

Akik meglovagolják a félelmet

Manapság, még inkább, mint a múltban, a félelem játssza a legnagyobb szerepet a politikában, a legtöbb embert még mindig inkább biztonsága érdekli, mint bármi más. Például olyan pillanatokban, mint a migrációs válság és a terrorizmus új hulláma, a félelem dominál más társadalmi érzelmek felett – mondta Tusk.

Az EPP új vezetője ezután a nehéz helyzetekben hallható szóhasználatról beszélt azok részéről, akik meg akarják lovagolni a félelmeket. „Adj nekünk biztonságot” – erről hallottunk már az elmúlt években Európában, és aki ezt a felhívást a legjobban tudja megválaszolni, megkapja a nyilvánosság támogatását. Az emberek biztosak akarnak lenni abban, hogy a hatalmon lévők nem hagyják el őket, hogy nem fordítanak nekik hátat. Ha egyedül maradnak, elkezdik keresni azokat, akik gondoskodást és figyelmet kínálnak problémáikra „Nézz ránk” – látszólag azt mondják – „itt vagyunk”. Más szavakkal:

azok, akik a megfelelő akkordot, a méltóság húrját találják meg, megkapják az emberek szavazatait

– szögezte le Tusk.

Mint mindig, az embereknek szükségük van rendre, harmóniára és a körülöttük lévő világ megértésére. Ezért kell mindannyiunknak mélyen gyökereznie hagyományainkban, az érthető kulturális kódexekben, és olyan helyekben, amelyeket sajátunknak nevezünk, és amelyek valahogy megkülönböztetik a többieket.

A rend és a liberális demokrácia nem egymást kizáró

Tusk arról beszélt, nem véletlen, hogy az egyik legfontosabb kereszténydemokrata gondolkodási iskola az úgynevezett Ordoliberalizmus volt, amely a szabadság, a rend és a hagyomány nehéz, de lehetséges szintézisét építette fel.

„Semmi esetre sem adhatjuk át a biztonság és a rend szféráját a politikai populistáknak, manipulátoroknak és autokratáknak, akik arra késztetik az embereket, hogy azt gondolják, a szabadság nem összeegyeztethető a biztonsággal”.

A határok és területünk védelme nem összeegyeztethető a liberális demokráciával és a hatékony kormányzás és a jogállamiság között – szögezte le Donald Tusk.

Ezt a vitát mielőbb le kell zárni

Szerinte ez az EPP-n belüli belső viták lényege. Szeretné, ha a párt a lehető leggyorsabban véget vetne egy nyilvánvaló jelenségnek.

„Nem fogjuk feláldozni az olyan értékeket, mint a polgári szabadságjogok, a jogállamiság és a tisztesség a közéletben a biztonság és a rend oltárán, mondván erre egyszerűen nincs szükség. Mert nem zárják ki egymást. Aki nem tudja elfogadni ezt, az de facto kívül került a családon”

– tette egyértelművé álláspontját.

Rutin kontra újbeszéd

Az egyik legnagyobb fenyegetés a rutinunk, az „újbeszéd”, az érzelmek és az unalmasság – mondta Tusk, felidézve Bono, az U2 vezetőjének neki mondott szavait. Szerinte veszíteni fognak, ha narratívájuk nem olyan melodramatikus, mint a populistáké, mert a politikában a benyomások néha fontosabbak, mint a tények. A menekültválságról szólva azt fejtegette, hogy milyen sokan mennyit dolgoztak azon, hogy visszaszorítsák a Törökország felől érkezők hullámát. Amelynek köszönhetően a menekültek beáramlása több, mint 90 százalékkal csökkent.

Valaki más gondoskodott a benyomásokról, meg kell állítanunk ezt

– mondta ismételten név említése nélkül az EEP elnöke.

Tusk más oldalról is megvilágította, mit gondol. Mint fogalmazott, politikai harcban

az igazság és a tisztesség nem lehet tehetetlen a hamis hírekkel, a manipulációval és a gyűlölettel szemben. 

Hisz önmagában és érveinek hatalmában. Néha nagyon unalmasak vagyunk kommunikációnkban, ugye? De nem kell annak lenni – mondta.

Populizmus kontra népszerűség

Idézte Ferenc pápát, akit néhány héttel ezelőtt meglátogatott. A pápa megkérdezte, tudnánk-e különbséget tenni a populismo és a popolarismo között. Ez alapján Tusk arra szólította fel az EPP-t, hogy álljanak együtt ezen a legfontosabb politikai csatatéren,

az egyik oldalon a felelőtlen populizmus pártjai, a másik oldalon a felelősségteljes népszerűség pártjai.

Donald Tuskot a zágrábi kongresszuson 491 igen, 37 nem és 12 érvénytelen szavazat mellett választották meg. A kétnapos kongresszusnak több mint 40 országból 2000 résztvevője van. Az eseményre több miniszterelnök és államfő is érkezett, többek között Angela Merkel német kancellár és Ursula von der Leyen, az Európai Bbizottság következő elnöke.

Tíz alelnököt is választani fognak ezután, amelyre 12 jelölés érkezett. Magyar nem lesz köztük, hogyan a Fidesz jelen sincs a kongresszuson, mert márciusban felfüggesztette tagságát az EPP (a KDNP-ét nem, amelynek küldöttei ott is vannak Zágrábban). Ennek nyomán a Fidesz semmilyen pártbeli posztra se jelölhet embert.

Elkapták a máltai újságírónő felrobbantásának feltételezett megrendelőjét

Daphne Caruana Galizia újságírónő maffia stílusú meggyilkolásának szálai magasra vezetnek. A miniszterelnök, de még Azerbajdzsán is érintett lehet.

  • A megbízó Yorgen Fenech, aki egy cégbirodalom társtulajdonosa?
  • Egy vádalkú minden titkok feloldója lehet
  • Azerbajdzsán keze és pénze mindenhová elér
Facebook

Yachtja fedélzetén tartóztatták le dúsgazdag üzletembert, aki kiváló kapcsolatokat ápolt a kormánnyal Máltán. Yorgen Fenech a társtulajdonosa egy cég birodalomnak, mely 2013-ban elnyert egy óriási gáz üzletet. Ők építettek fel egy igen vitatott gázerőművet, melyet a kormány annak ellenére vitt keresztül, hogy a környezetvédők és az ellenzék bírálta azt. Daphne Caruana Galizia ebben az ügyben is nyomozott. Az újságírónőt egyszemélyes Wikileaks-nek nevezték Máltán oly sok korrupciós ügyet göngyölített föl. Autóját lakása közelében felrobbantották 2017 októberében. Ki a gyilkos?

Vádalku a hatóságokkal

A maffia stílusú merénylet végrehajtóit a helyi rendőrség elfogta. A közvélemény persze nem erre volt elsősorban kíváncsi hanem arra, hogy kitől kapták a megbízást a maffia „katonái”? Meglett a közvetlen megbízó is, aki tegnap vádalkut kötött a hatóságokkal. Ha nem kap szigorú büntetést, akkor rávall arra, aki fizetett Daphne Caruana Galizia meggyilkolásáért. Így kapta el a rendőrség a dúsgazdag üzletembert a yachtján.

A miniszterelnök is érintett?

Lehet, hogy Yorgen Fenech, a dúsgazdag üzletember fizetett az újságírónő meggyilkolásáért, de a szálak messzebbre is vezethetnek. Egészen Joseph Muscat miniszterelnökhöz. Akinek kapcsolatait Azerbajdzsánnal Daphne Caruana Galizia is gyakran bírálta. „Itt mindenki gazember, mindenki megvehető. Nincsen remény!” – írta utolsó cikkében az oknyomozó újságírónő egy másik ügy kapcsán. Csakhogy Málta miniállam. Az elit egy kis csapat, amely nem épp ortodox módszereket alkalmaz. Az Európai Unió is bírálta Máltát az Azerbajdzsánhoz fűződő szoros kapcsolatai miatt.

A nagy kaviár akció

Alijev azerbajdzsáni elnök elhatározta, hogy megkedvelteti magát Európában. E célból kis kaliberű európai politikusokat vásárolt meg. Akiket egy olyan bankon keresztül pénzelt, mely Máltán működött. Ez volt a nevezetes kaviár akció, melyet az Europol lebuktatott. Az azeri bank bezárt. Az Europol nemrég lebuktatott egy újabb pénzmosó csapatot Máltán. A helyi sajtó szerint lehet, hogy nekik is közük volt Daphne Caruana Galizia meggyilkolásához. Az oknyomozó újságírónő ugyanis nagyon sok befolyásos ember útjában állt. Talán egyszer megtudjuk, hogy melyikük adta ki az utasítást a meggyilkolására. De az is lehet, hogy az elit konszenzus alapján döntött, és végül a miniszterelnök is rábólinthatott az oknyomozó újságírónő meggyilkolására Máltán.

Putyin is részt vesz az Ukrajna konferencián Párizsban

Macron elnök ötlete volt, hogy az úgynevezett Normandia formula alkalmazásával kezdődjön meg az orosz-ukrán békülés. A Normandia formula azt jelenti, hogy a két érintett félen kívül a tárgyalásokon részt vesz Angela Merkel kancellár és Emmanuel Macron elnök.

Ezt a formulát akkor találták ki amikor Oroszország és Ukrajna a háború szélére került a Krím annektálása miatt. Illetve amiatt, hogy a keleti orosz többségű tartományok nyíltan Moszkva utasításait követték Kijevvel szemben. A háborút sikerült elkerülni – hála a németek és a franciák közvetítésének. Most a béke megteremtése lenne soron.

Az oroszok jóindulat jeléül elengedték azt a három ukrán hajót, melyet a Krím környékén fogtak el. Szevasztopolban, a Krímben van az orosz flotta főhadiszállása a Fekete tengeren – már a cári idők óta. Putyin elnök ezért sem akar lemondani a félszigetről. A másik érve az, hogy a lakosság többsége oroszul beszél a Krím félszigeten. Volodomir Zelenszkij elnök azzal az ígérettel került hatalomra, hogy békét köt Moszkvával. Telefonon tárgyalt már Putyinnal, de jelenleg is kötél táncot jár Kelet és Nyugat között. Ebből a szempontból figyelemreméltó, hogy fő támogatója, Ihor Kolomijszkij ukrán oligarcha nemrég úgy nyilatkozott a New York Timesban, hogy csalódtak a Nyugatban, és ezért inkább Moszkvával szeretnének lepaktálni.

Jézust nem engednék be Nagy Britanniába

Az anglikán egyház vallási feje, a Canterbury érsek Justin Welby a gyáriparosok szövetségének kongresszusán fejtette ki a véleményét a konzervatívok új bevándorlási elképzeléseiről.

Elmondta, hogy mivel Jézus Krisztus nem volt fehér és nem tartozott a középosztályhoz, britnek meg végképp nem volt nevezhető, ezért semmi esélye sem lett volna, hogy a kereszténység eszméit terjessze a brit szigeteken. Hasonlóképp jártak volna az apostolok is – hangsúlyozta Canterbury érseke, akinek beszédét taps fogadta a brit üzletemberek konferenciáján.

Milyen bevándorlási rendszert akarnak a konzervatívok ?

Jézus Krisztus csakis akkor kerülhetne be Nagy Britanniába, ha hiány lenne ácsokból – mondta Canterbury érseke. Arra a pont rendszerre célzott, amely – ausztrál mintára – minden bevándorlót aszerint osztályoz, hogy mennyire van rá szüksége az országnak – az épp aktuális kormány megítélése szerint. Ez a rendszer a minőségi bevándorlást célozza meg, de épp emiatt van orvoshiány Nagy Britanniában: a hazai orvosok ugyanis Ausztráliába mennek, ahol 50%-al többet kereshetnek…

Biztos: Várhelyi lesz a biztos

Megszavazták, bővítési biztos lehet Várhelyi Olivér. A jelölt előtte ugyanúgy egyensúlyozva, mint meghallgatásán, hitet tett az EU közös politikája mellett.

Az Európai Parlament frakcióinak úgynevezett koordinátorai megszavazták Várhelyi Olivért az Európai Bizottság bővítési és szomszédságpolitikai biztosának. Ehhez hat oldalas levélben kellett válaszolnia a neki feltett kérdésekre a múlt heti meghallgatása utáni leszavazás nyomán.

„Micsoda büszkeség Ursula von der Leyen csapata tagjává válni! Erősebb Európáért közösen!” – írta a Twitteren Várhelyi Olivér, miután zöld lámpát kapott az EP frakcióinak koordinátoraitól.

Ceterum censeo

Előtte hat oldalas levélben válaszolt a neki feltett öt kérdésre. Ezekben – lényegében megismételve néhány kérdést a múlt heti meghallgatásról – azt firtatták, mennyire lesz független az őt jelölő magyar kormánytól és személyesen Orbán Viktortól. Illetve állásfoglalást vártak tőle a jogállamisági követelményekről, erős áthallással a magyarországi helyzettel.

Az EB tagjaként támogatni fogja a csatlakozó országok erőfeszítéseit a jogállam és az alapvető jogok védelmére, a korrupció és a szervezett bűnözés ellen – írta Várhelyi a Népszava által ismertettek szerint. Azon lesz, hogy a EU szomszédságában erősödjön a demokratikus intézményrendszer,

az ellenzék teljes körűen gyakorolhassa jogait, megszűnjön a politikai befolyás és nyomásgyakorlás a sajtóra, a korrupciós ügyeket pedig alaposan kivizsgálják, a bűnösöket elítéljék.

Ezt válaszolta a bizottsági ülésen is. Orbán Viktornak a Türk Tanács bakui csúcstalálkozóján tett kijelentésére – amelyben a miniszterelnök felajánlotta, hogy a magyar bővítési biztos segítséget fog nyújtani Azerbajdzsánnak és Törökországnak – Várhelyi Olivér gyakorlatilag ugyancsak megismételte a meghallgatásán elmondottakat. Vagyis biztosként európai szellemben, az Európai Unió képviseletében fog tevékenykedni. „Egyedüli célom az EU politikáinak végrehajtása lesz” – szögezte le, hozzátéve: egyetlen kormányfő vagy kormányzati tisztségviselő nyilatkozata sem fog befolyásolni, ahogyan azt többször elsorolta a képviselők előtt.

Megerősítette, hogy a biztosok nem a tagállamok vagy a kormányok képviselői, így nem nekik, hanem az Európai Bizottság elnökének és az Európai Parlamentnek tartoznak elszámolással. „Szilárd elhatározásom, hogy teljesítem ezeket az elvárásokat biztosi munkám során” – írta. Azerbajdzsánról Várhelyi megjegyzi: nem fog visszariadni attól, hogy szóvá tegye az emberi jogok helyzetét. Törökországban pedig a jogállam és az alapvető jogok érvényesítése terén tapasztalható súlyos visszaesést tartja aggasztónak.

Nem tagadta meg Orbánt, de most elhitték neki

Tehát nem állják meg helyüket egyes magyar megnyilatkozások, hogy Várhelyi „megtagadta” Orbánt – már a bizottsági meghallgatás előtti írásos válaszaiban. Most szinte szó szerint megismételte a külügyi bizottság előtt elmondottakat. Akkor a többség (az Európai Néppárttól balra lévő frakciók) nem hittek neki, most elfogadták a válaszokat. Valójában

csütörtökön se vele, hanem Orbánnal szemben voltak fenntartások.

Másodjára Várhelyi meggyőzte őket, hogy függetlenedni tud a kormánytól.

Ezzel elhárult az akadály azelől, hogy 27-én szavazhasson az EP a bizottság egészéről, és decemberben munkába állhat a testület. Hacsak. Jelenleg jogi megoldást (értelmezést) kell találni arra, hogy megalakulhat a bizottság. Nagy-Britannia ugyanis többszöri felszólítás ellenére se jelölt biztost – holott ez kötelező az alapszerződés alapján – arra hivatkozva, hogy rövidesen úgyis kilépnek az EU-ból.

1 milliárd az 1 millió ujgurért

Kínában könyörtelenül számoljátok fel az iszlám „radikalizmust”! Ezt az utasítást adta Peking a Hszincsiang-Ujgur autonóm tartomány kádereinek, akik ennek szellemében jártak és járnak el az ujgur kisebbséggel szemben Kínának ebben a határmenti tartományában.

A New York Times megszerzett egy 403 oldalas dokumentumot, melyből folyamatosan részleteket közöl. Peking évek óta brutális módszerekkel küzd az iszlamista szervezetek ellen a Hazincsiang-Ujgur tartományban. Több mint egymillió embert tart átnevelő táborokban, ahol az élet- és munkakörülmények rémesek. Hivatalosan Peking eddig nem vállalta fel ezt a több mint tíz éve tartó megfélemlítő kampány, ezért a New York Times cikksorozata kínosnak számít. Más kérdés, hogy az Egyesült Államok is nem kevésbé brutális módszereket alkalmazott az iszlamista terrorizmus felszámolására Afganisztánban – sikertelenül. Arról nem is beszélve, hogy Putyin elnök is azzal alapozta meg hatalmát, hogy hihetetlen brutalitással leszámolt az iszlamista lázadókkal Csecsenföldön.

Hetven éve, a Kínai Népköztársaság kikiáltása idején a Hszincsiang-Ujgur tartomány népességének döntő többsége ujgur volt. Ők nyelvileg a török nyelvcsaládhoz tartoznak, vallásuk pedig az iszlám. Hatalomra kerülése után a kommunista párt megkezdte a kínaiak tömeges betelepítését. Ma már ők vannak többségben, az ujgurok kisebbségbe kerültek a saját hazájukban. Ráadásul a nagyvárosokban a kínaiak elsöprő többséget alkotnak míg az ujgurok nagy része vidéken él. Minden fontos állást kínaiak töltenek be. A tartomány jelenlegi urát 2016-ban nevezték ki a helyi kommunista párt vezérévé. Csen Kuankuo kíméletlen harcot hirdetett meg az „iszlamista terrorizmus ellen”.

Nincs kegyelem

A helyi kommunista párt utasította a kádereit, hogy könyörtelenül lépjenek fel azok ellen, akik veszélyeztetik Kína nemzeti egységét és a társadalmi rendet. Ebből a célból lágereket hoztak létre, ahol „terrorista gyanús” ujgurokat őriznek, és próbálnak átnevelni „öntudatos kínai dolgozókká”. A terroristáknak nincs kegyelem – hangzik a központi utasítás. A kínaiak mindenfajta ujgur tiltakozó megmozdulást azonnal terrorista akciónak bélyegeznek meg, és ekként számolnak le vele.

Erdogan cserbenhagyta az ujgurokat

Az ujgur szervezetek kapcsolatokat kerestek külföldön, és találtak is. A radikális iszlamista ujgurok beléptek az Al Kaidaba Pakisztánban. Ott egy egész ujgur dandár küzd a próféta fekete zászlaja alatt gyakran követve el terror cselekményeket. A mérsékeltebbek Törökországgal vették fel a kapcsolatot. Erdogan elnök szimpatizál a „nagy türk birodalom eszméjével”, mely egyesíteni kívánja a török nyelvcsaládhoz tartozó népeket – természetesen Törökország vezérének irányítása alatt. Csakhogy Erdogan összekülönbözött az USA-val, mert orosz fegyvereket vásárolt. Emiatt a pénzügyi csőd szélére került. Peking 1 milliárd dolláros gyors segélyt ajánlott, ha cserébe Erdogan elfelejti ujgur testvéreit. A török elnök ráállt. Amikor nemrég Kínában vendégeskedett, akkor sietett kijelenteni, hogy ebben az országban a nemzeti kisebbségek sorsa kiváló és irigylésre méltó. Az ujguroknak be kell illeszkedniük a nagy kínai rendszerbe!

Így áll most az ujgurok ügye, melyet az USA azért bírál most, mert kereskedelmi háborúban meghátrálásra akarja kényszeríteni Kínát. Bár a New York Times egyáltalán nem híve Donald Trumpnak, de Kína bírálatában a demokraták egy húron pendülnek a republikánusokkal, mert az amerikai elit félti az USA vezető szerepét a feltörekvő kínaiaktól.

Élő adás Hongkongból

A diákok és a rendőrség is elhagyja a Polytechnic Universityt

CNN élő adásban van.
We’re in Hong Kong near the Polytechnic University where a number of protesters are trapped after a prolonged battle with police this morning. The university has been the site of ongoing violence, with demonstrators hurling petrol bombs and homemade weaponry and chemicals, and police firing CS Gas to disperse protesters and hold the police line. CNN’s Anna Coren in there. What questions do you have for her?

Police and protesters standoff near a university in Hong Kong

We’re in Hong Kong near the Polytechnic University where a number of protesters are trapped after a prolonged battle with police this morning. The university has been the site of ongoing violence, with demonstrators hurling petrol bombs and homemade weaponry and chemicals, and police firing CS Gas to disperse protesters and hold the police line. CNN’s Anna Coren in there. What questions do you have for her?

Közzétette: CNN – 2019. november 18., hétfő

4 milliárd euróból épül a Tesla gyára Berlin mellett

Már 2020-ban elektromos autókat akar az európai piacra dobni az amerikai cég, amely le akarja tarolni ezt a kontinenst is. Kaliforniában kezdődött, Kínában folytatódott és most Európában folytatódik a történet, mely átírhatja az autóipar történelmét.

  • Elon Musk harmadik támadása – Németország
  • Brandenburg felzárkózási lehetőséget remél a Teslától
  • 2020-tól két legyet egycsapásra
  • Magyarország gazdaságára kedvezőtlen hatást gyakorolhat a belső égésű motorok térvesztése

A német autó óriások a szívükhöz kaptak a Tesla berlini terve miatt

Sanghaj után Berlin mellett építi fel második külföldi autógyárat a Tesla – jelentette be Elon Musk Németországban, ahol ezzel bombát robbantott a piaci versenyben: még soha nem fordult elő, hogy egy külföldi autógyár a maga modern technológiájával a konkurrencia fellegvárában próbált volna előrenyomulni- hívta fel a figyelmet a Business Insiderben az egyik legjobb autó szakértő. Jürgen Pieper szerint a németeknek van okuk az aggodalomra, mert Elon Musk pontosan tudja, hogy a legtöbben jövőre akarnak kijönni elektromos kínálatukkal a hazai piacon, melyet eddig teljesen védettnek tekintettek. A hamburgi Der Spiegel nemrég nagy összeállításban hívta fel a németek figyelmét arra, hogy a Tesla és a Google lenyomhatja a méltán világhírű német autógyárakat a globális piacon. A Der Spiegel tudósítója Kaliforniában a helyszínen győződött meg arról ,hogy működik a Tesla. Megjegyezte: a Volkswagen, a Mercedes és a BMW főnökei csak mosolyogtak amikor Elon Musk megvette a Toyota óriási gyártelepét Kaliforniában , de aztán lefagyott az arcukról a mosoly. Pedig akkor még nem gondoltak arra, hogy a veszélyes ellenfél Németországba készül.

Brandenburg tartomány hónapok óta lobbizott a Tesla gyárért

A Deutsche Welle már hónapokkal ezelőtt felhívta a figyelmet arra, hogy Németország keleti tartományaiban nagyon is szeretnék, ha a Tesla náluk építene gyárat. Most Brandenburg miniszterelnöke nyíltan örvendezett azon, hogy a Tesla legkevesebb 10 ezer munkahelyet hoz a tartományba, melynek életszínvonala elmarad Bajorországtól (BMW) vagy Baden Württemberg tartománytól (Mercedes). Az IG Metall szakszervezet is üdvözölte a döntést. Németország gazdasági minisztere sokkal visszafogottabban nyilatkozott a Tesla terveiről. Peter Altmaier közölte, hogy semmiféle tárgyalás nem volt a német kormány és az amerikai cég között. Ha a Tesla befektet Németországban és új munkahelyeket teremt, akkor ugyanúgy fogjuk kezelni mint minden más autóipari céget. Nem lesz semmiféle diszkrimináció – ígérte Németország gazdasági minisztere, aki igen befolyásos személyiség hiszen nem is oly rég még Angela Merkel kancellária minisztere volt.

Ilyen húzásra csakis Elon Musk képes

Így értékelte a helyzetet Jürgen Pieper, aki a Metzler Bankház autóipari szakértője. Az amerikai milliárdos azzal indokolta a döntését, hogy Németország műszaki kultúrájának színvonala különösen magas. Brandenburg tartomány miniszterelnöke azt is kiemelte, hogy a tárgyalások során fontos szempont volt a környezetvédelem. Brandenburg tartomány biztosítja, hogy megújuló energia forrásokból lássák el a Tesla gyárat.

Mikor indul a termelés?

2020-at említ a legtöbb német lap utalva a sanghaji példára, amely már évente 150 ezer elektromos autót termel. Elon Musk épp a két leginkább veszélyes konkurens országot szemelte ki magának, és ezzel két legyet is akar ütni egy csapással. Egyrészt olyan piacokon nyomul előre, melyek a legfontosabbak közé tartoznak: Kína már ma is a világ legnagyobb autós piaca, ahol az áttérést a környezet kímélő járművekre a hatalom is támogatja, mert nemigen lehet levegőt venni a Mennyei Birodalom nagyvárosaiban. Németország pedig az Európai Unió legnépesebb állama, melynek autós piaca referencia az egész kontinens számára. Másrészt a Tesla ezekben az országokban félig meddig hazai vállalkozásnak minősül majd. Ezeket pedig mindenütt támogatja a helyi kormányzat.

Gyorsabb lesz az áttérés a belső égésű motorokról a környezet kímélő járművekre

Németország késésben van – erre a Der Spiegel nagy összeállítása hívta fel a figyelmet. Elon Musk berlini terve ezt a gyakorlatban is bizonyítja: a Tesla Európában is meg akarja szorongatni a németeket! Peter Altmaier gazdasági miniszter Musk bejelentése után ezzel kapcsolatban csak annyit mondott: mindez a németek elektromos autó iparának a megbecsülését jelenti. Az életveszélyes konkurenciát így is meg lehet fogalmazni.

A német autós óriásoknak ezután újra kell gondolniuk a maguk a stratégiáját – hangsúlyozza Jürgen Pieper a Business Insider portálon. Arról , hogy ez mit jelenthet a német autógyárak külföldi elképzeléseit illetően egyelőre senki sem tud semmit. De hogyha az eddiginél jóval kevesebb autót lehet eladni belső égésű motorokkal, akkor ez komoly következményekkel járhat a magyarországi autó gyárakra is.

Neonáci csoport szervezte az antiszemita akciókat az USA-ban

Michigan és Wisconsin államban zsinagógákat támadtak meg. Horogkeresztet festettek rájuk. Az amerikai közvélemény előtt sokáig nem volt világos, hogy kik a tettesek: iszlamista fanatikusok vagy pedig a szélsőjobb?!

A FBI most közölte: New Jersey államban működő neonáci csoport hajtotta végre az akciókat. A fiatalok tudatosan választottak távoli államokat, hogy megzavarják a rendőrséget és félrevezessék a közvéleményt. A nyomozók végül eljutottak a szervezőkhöz: The Base – a bázis a neonáci csoport neve. Az Al Kaida is ugyanezt jelenti, ezért volt kezdetben a félreértés hiszen a szeptember 11-i merénylet óta sokan tartanak az iszlamista fanatikusoktól az Egyesült Államokban. De ezeket az antiszemita akciókat nem ők hajtották végre hanem a középosztály fiaiból álló neonáci csoport.

Az internet segítségével ezek a csoportok világszerte szerveződnek: nemrég a német Alkotmányvédelmi hivatal fedezte fel, hogy egyes amerikai neonáci csoportok Németországban is aktívak. Vagyis a neonáci szervezetek éppúgy világméretű hálózatot építenek ki mint az Iszlám állam vagy a többi fanatikus iszlamista szervezet. Az FBI szerint különösen azért veszélyes ez, mert a neonáci szervezetek tudatosan választanak olyan célpontokat, melyek távol esnek a hagyományos működési területüktől. Ilyen akció volt például amikor egy ausztrál neonáci Új Zélandon támadott meg két mecsetet – megölve több mint ötven embert. A neonácik ebben is az iszlamista fanatikusokat követik, akik Sri Lankán is azért hajtottak végre merényletet, mert azzal számoltak, hogy az ottani terror elhárítás jóval gyengébb mint azokban az államokban, ahol már komoly tapasztalatokkal rendelkezik a rendőrség terrorista ügyekben. Az USA-ban ez a számítás nem vált be: az FBI végül lebuktatta a neonáci csoportot, mely antiszemita akciókat szervezett a Nagy Tavak környékén.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK