Fontos

Nobel díjas írónő: Lukasenko háborút hirdetett saját népe ellen

Mondjon le Lukasenko elnök! – követeli sok ezer tüntető Fehéroroszországban, ahol a karhatalom brutálisan számol le velük. Szvetlana Alekszijevics írónő, aki megkapta a Nobel díjat ugyancsak lemondásra szólította fel Lukasenko elnököt, akit nemrég nagy „többséggel” újra államfővé választottak Fehéroroszországban.

„Ne taszítsd a polgárháború szakadékába népedet!” – kérte a 72 éves írónő Minszkben.

Szvetlana Alekszijevics szerint mindenki meg van győződve arról Fehéroroszországban, hogy Lukasenko csalással győzött. Meg Putyin támogatásával. Az írónő szerint Putyin különleges rohamrendőrei verik szét oly brutálisan a tüntetőket. Ők ugyanis a bevetés után távozhatnak, míg Lukasenko rendőreinek együtt kell élniük a saját népük megvetésével.

A 72 éves írónő 2015-ben nyerte el az irodalmi Nobel díjat elsősorban azért, mert dokumentum regényben dolgozta fel, hogy a szovjet hatóságok mennyire rosszul és embertelenül kezelték a csernobili nukleáris válságot, melynek sok áldozata volt Fehéroroszországban is.

A magyar külügyminiszter nem siet Lukasenko elítélésével

Pénteken az EU külügyminiszterei üléseznek, és megvitatják a többi között azt a helyzetet is, mely Fehéroroszországban kialakult. Az uniós tagállamok többsége szankciókat sürget Lukasenko brutális diktatúrájával szemben. Orbán Viktor magyar miniszterelnök nem is oly rég, június elején járt Minszkben, és egyáltalán nem ítélte el azt a sajátos rendszert, mely szinte lehetetlenné teszi az ellenzék szervezkedését és minden eszközzel korlátozni próbálja a független sajtót. Ennek megfelelően Szijjártó Péter külügyminiszter most azt hangsúlyozta, hogy olyan EU határozatot vár, amely továbbra is fenntartja a kapcsolatot Lukasenko rendszerével. A magyar diplomácia ebben a tekintetben is Putyin vonalát követi: az orosz elnök elsőként gratulált Lukasenko „választási győzelméhez”. Tapasztalt KGB tisztként nyilván eszébe jutott Sztálin híres mondása: nem az a fontos, hogy a választók kire szavaztak hanem az, hogy ki számlálja a szavazatokat?!

Soros: Orbán és Kaczynski az EU belső ellensége

Soros György, a magyar származású amerikai milliárdos az olasz La Repubblica című lapnak nyilatkozott: „Miközben Magyarország és Lengyelország veszi fel a legnagyobb támogatást az Európai Uniótól közben Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski a legelszántabb bírálói Brüsszelnek.”

Soros György azt a kérdést nem teszi fel, hogy vajon ez a képmutatás nem megfontolt politikai döntés-e, amely nagyban hozzájárul ahhoz, hogy Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski bebetonozza a hatalmát Magyarországon illetve Lengyelországban. Esetleg épp az EU – szintén képmutató – jóváhagyásával …

Soros aggódik Olaszország miatt

Az olasz lapnak adott interjúban Soros György üdvözölte azt a 750 milliárd eurós támogatási csomagot, melynek első számú haszonélvezői a koronavírus válság legfőbb kárvallottjai: mindenekelőtt Itália és Spanyolország. Soros ugyanakkor aggódik, mert Olaszországban az euroszkeptikus Salvini az ellenzék vezére. Márpedig az Európai Unió nem lehet meg Olaszország nélkül – hangsúlyozza Soros György. Aki itt sem teszi fel a kérdést:

vajon nem képmutatás-e Salvini demagógiája hiszen az ellenzék vezére pontosan tudja, hogy az ország elveszne az EU támogatása nélkül!

Ha nem érkezne az uniós gyors segély, akkor Olaszország még az idén fizetésképtelenné válna…

Kamala Harris – az ellenzéki alelnökjelölt

Amerika a szemünk előtt változik. Hamala Harris bevándorló, nem fehér, ráadásul nő is, a demokrata előválasztáson nem jutott szerephez, most mégis alelnök jelöltje Joe Bidennek, sőt ha az elnök aspiránsok korát nézzük 56 évével akár elnökké is válhat.

Ha Joe Bident megválasztják az Egyesült Államok elnökének, akkor a fekete kaliforniai szenátor asszony csak egy szívdobbanásra lesz attól, hogy az USA első elnöknője legyen! A 78 éves demokrata jelölt bejelentette: az 56 éves Kamala Harris asszonnyal együtt akarja legyőzni Donald Trumpot az elnökválasztáson novemberben. Erre jó esélye is van, mert vezet Trump előtt a népszerűségi listán annak ellenére, hogy az elnök több pénzt gyűjtött össze a választási kampányra. De az USA-ban naponta 1000 ember hal meg a koronavírus járvány miatt, melyet Trump kezdetben elviccelt később pedig nem tudott menedzselni. A gazdasági visszaesés is óriási: a munkanélküliek száma meghaladja a harminc milliót.

Kicsoda Kamala Harris?

„Olyan embert választottam, aki megérti mások fájdalmait. Azokét, akik elveszítették a munkájukat a válság miatt, azokét, akik elveszítették a szeretteiket a járvány miatt. Mi a nemzet lelkéért folytatunk harcot, egy jobb Amerikáért” – hangsúlyozta a 78 éves Joe Biden. Maga Kamala Harris is indult a demokrata elnökjelölő választáson, de nem kapott elég támogatót. Ezért visszalépett. De hát akkor még nem volt járvány és nem voltak nagy tüntetések az USA-ban azzal a jelszóval, hogy a Fekete élet is számít!

Kamala Harris édesapja Jamaikában született, édesanyja indiai. Vagyis mindketten bevándorlók, akik ellen Donald Trump oly elszántan küzd. Az elnök máris azzal vádolta meg Kamala Harrist, hogy kinyitná a határokat a bevándorlók előtt.

Kaliforniában, az USA legnépesebb és világra talán legnyitottabb államában csinált karriert Kamala Harris.  39 éves korában lett San Francisco állam ügyésze első színesbőrűként és első nőként. Néhány évvel később egész Kalifornia államügyésze lett. Ezután következett a szenátus Washingtonban, ahol radikális nézeteivel keltett feltűnést.

Az 56 éves alelnök jelölt a jövőben fontos szerepet játszhat az Egyesült Államok politikai életében hiszen Donald Trump 74, Joe Biden pedig 78 esztendős. Az elnökválasztást november első keddjén tartják az Egyesült Államokban.

Bécs megemlékezik a 64259 meggyilkolt zsidóról

82 évvel azután, hogy Hitler hozzácsatolta Ausztriát a náci Németországhoz kőtáblára írják azoknak a zsidó gyerekeknek, nőknek és férfiaknak a nevét, akiket Bécsből hurcoltak a halálba a holokauszt idején.

Emlékfal a Nemzeti Bankkal szemben

Ezzel is emlékeztetni akarnak Bécsben arra, hogy a zsidókat kifosztották a náci Németországban és ebben a nemzeti bank is aktívan részt vett. Ausztriában a hivatalos álláspont szerint a náci Németország hajtotta végre a zsidók kifosztását és meggyilkolását. Az osztrákok felelősségét homály fedte annak ellenére, hogy maga Hitler is Ausztriában született és a náci elitben jelentős számú osztrák állampolgár volt. Németországgal ellentétben nem történt meg a közelmúlt szisztematikus feltárása. Ez azzal is magyarázható, hogy a Szabadságpárt ma is komoly politikai erőt képvisel Ausztriában. Ezt a pártot olyan osztrákok alapították a második világháború után, akiknek nézetei igen közel álltak a nemzetiszocialista tanokhoz. Az alapító atyák közül többen az SS-ben szolgáltak, és nem siettek megbánni bűneiket.

Eddig csak a zsinagógában volt emlékfal

Bécs központi zsinagógájában 18 éve emléktermet avattak a holokauszt áldozatainak. Itt bevésték a több mint 62 ezer zsidó áldozat nevét. Csakhogy ez a megemlékezés csakis a zsidókra vonatkozott, a főváros és az állam nem sietett a felelősségvállalással. Most viszont az alkotmányos ügyek minisztere hangsúlyozta: az új emlékfalon megemlékeznek arról is, hogy Ausztriának felelőssége volt abban, hogy nem védte meg zsidó polgárait.

Vissza akarják szerezni a korrupt kormányfő milliárdjait

50 milliárd vagyis 11,7 milliárd dollár a tét – ennyit tett kockára az 1MDB állami fejlesztési ügynökség – az akkori kormányfő jóváhagyásával. Nadzsib Razak miniszterelnök ellen 42 vádat emelt hazája ügyészsége. Korrupció miatt már el is ítélték 14 évre. A Bloomberg összeállításából kiderül: Malajzia eddig csak a pénz kisebb részét szerezte vissza, igaz ez sem kevés …

A legnagyobb összeg a Goldman-Sachs kapcsolat miatt jár vissza Malajziának. Júliusban megegyezés született ebben az ügyben: 3,9 milliárd dollárért felejti el Malajzia kormánya, hogy a jónevű New York-i cég enyhén szólva is nem ortodox módon kezelte az üzleti világ törvényeit. A Goldman-Sachs-nak ezenkívül még a washingtoni igazságügyi minisztériummal is meg kell állapodnia. (Ez is 2 milliárd dollárba fájhat a Goldman Sachs-nak). Először ugyanis nem Malajziában hanem New Yorkban kezdte el firtatni a korrupció ellenes ügyészség az 1MDB ügyeit. 4,5 milliárd dolláros korrupciós ügyre bukkantak, mely mögött Malajzia kormánya állt.

Miért vizsgálták Amerikában az ügyet?

Egyrészt , mert a Goldman-Sachs hozta forgalomba az 1MDB fejlesztési ügynökség mind gyanúsabb papírjait. Csekély 6,5 milliárd dollár értékben forgalmazták az 1MDB papírokat. Malajzia pénzügyminisztere elégedetten nyilatkozott a megállapodás után  mondván, hogy időt nyertek. Nem beszélve arról, hogy a Goldman-Sachs 2,5 milliárd dollárt fizet be az államkincstárba, amely a vírus pandémia idején ugyancsak rászorul az ilyen átutalásokra.

New Yorkban a korrupcióellenes ügyészség nemcsak emiatt érdeklődött az 1MDB iránt hanem, mert a malajziai állami ügynökség pénzelte jórészt a Wall Street farkasa című filmet és a főszereplőt, Leonardo di Caprio-t. Csekély 100 millió dollárt áldoztak a filmre, amelynek elkészülését véget nem érő kábítószeres partikon ünnepelték Las Vegasban. Aztán közbeléptek az amerikai hatóságok: Leonardo di Caprionak vissza kellett fizetnie a jogtalanul felvett prémiumot, és vissza kellett adnia a méregdrága ajándékokat, melyeket az 1MDB adott a hollywoodi sztárnak.

Malajzia kezdetben nem érdeklődött – most viszont nagyon

Az első nagy New York-i botrány után Malajzia főügyésze még rezzenéstelen arccal jelentette ki, hogy nem lát okot a korrupciós ügyek kivizsgálására. Akkor ugyanis még Nadzsib Razak volt a miniszterelnök, akinek jóvoltából ő főügyész lehetett. Ám az óriási korrupción feldühödött szavazók megbuktatták a miniszterelnököt, aki nejével együtt hamarosan vád alá került. Megindult az igazságügyi gőzhenger Malajziában, az új pénzügyminiszter pedig parancsba kapta az új miniszterelnöktől: annyit szerezzen vissza az 1MDB eltékozolt állami pénzeiből, amennyit csak tud!

Malajzia pénzügy és igazságügyi minisztere nem is tétlenkedett: Londonban beperelték Abu Dhabi állami fejlesztési ügynökségét. Ezenkívül hosszú listákkal árasztották el a korrupciós ügyeket vizsgáló hatóságokat az USA-ban, Szingapúrban és Svájcban. Az ügybuzgalom nem véletlen: a mostani malajziai kormányfő, Muhjidin Jaszin tisztában van vele, hogy ezen múlik a politikai jövője.

Románia: kötelező védő maszk az utcán is

Szombattól kezdve Kolozs és Maros megyében, keddtől fogva pedig Hargita megyében is kötelező a maszk viselés az utcán is azokon a zsúfolt helyeken, melyeket a helyi hatóságok kijelöltek. Az erdélyi megyék közül ez az intézkedés már eddig is jelen volt Arad, Brassó, Kovászna, Szatmár és Temes megyében.

A koronavírus járvány egyre jobban terjed Romániában: a fertőzöttek száma hivatalosan meghaladta a 60 ezret, de a valóságban ennél is több lehet. A legfertőzöttebb helyek: a Kárpátokon túli területek mindenekelőtt Bukarest és Suceava megye. A halottak száma 2659!

Politikai szempontok

A liberális – konzervatív kormány mindenképp meg akarja rendezni a helyhatósági választásokat szeptemberben, hogy ezzel erősítse meg az ingatag pozícióját. Ezért miközben meg akarja fékezni a járványt, el akarja kerülni a teljes elzárást, amely Romániában is sok területen érezhető ellenszenvet váltott ki – azonkívül, hogy teljesen leállította a gazdasági életet. Ezért aztán a bukaresti kormány a helyi hatóságokra bízta a tilalmak bevezetését, hogy a népszerűtlen intézkedésekért ne kelljen közvetlen felelősséget vállalnia.

Öt hónapos csúcson az olaj, de meddig?

Csökkentek a benzin készletek az Egyesült Államokban és lefelé tart a dollár árfolyama – ezzel magyarázzák a szakértők azt, hogy a koronavírus pandémia óta először jutott 45 dollár fölé a Brent index.

A vírus járvány betett az olajnak is hiszen leállt a közlekedés nagy része és a gyárak többsége is visszafogta vagy épp leállította a termelést az elmúlt hónapokban. A nyitás azzal a reménnyel kecsegteti az olajtermelőket és kereskedőket, hogy újra megindulhatnak az árak fölfelé.

7,4 millió hordóval csökkentek az USA olaj tartalékai. Ez a bizakodás fő oka a tőzsdén. A szakértők csak 3 millió hordós csökkenéssel számoltak.

A másik ok: egyre olcsóbb a dollár. Aki nem amerikai pénzzel vásárol, az jól jár.

Covid-19 kontra olaj

A nyitás, amely világszerte bekövetkezett, nemcsak az olaj iránti igényt fokozta, de növelte a vírus fertőzés kockázatát. A világon már több mint 700 ezren meghaltak. Az amerikai kontinensen különösen rosszak a fertőzési mutatók: az USA-ban a halálos áldozatok száma meghaladta a 150 ezret, Brazíliában pedig közelíti a 100 ezret!

Nem áll vissza a tavalyi olaj fogyasztás

„A benzin iránti kereslet 7%-kal kisebb lesz a harmadik negyedévben mint tavaly. Ha együtt vesszük a benzint és a gázolajat, akkor 4%-kal kevesebb várható”- jósolja JBC Energies. Amely ezután megállapítja: nagyon is kétséges, hogy 2020-ban el lehetne érni a tavalyi szintet az olajfogyasztás terén. Különösen, hogy a repülőbenzin fogyasztás csak az 50%-a tavalyinak! – írja a Reuters.

Még mindig bőségesek a készletek

38 éve nem volt ilyen sok finomított olaj a raktárakban az Egyesült Államokban. Most, hogy közeleg az ősz amikor az emberek kevesebbet autóznak viszont többet költenek fűtőolajra változik a kereslet. De végső soron minden vírusfüggő ezen a piacon is, ahol csak nehezen tudja magát a csúcson tartani az öt hónapja legmagasabb olajár.

Szigorítja a maszk viselés ellenőrzését a Deutsche Bahn

A törvény előírja, de sokan nem tartják be. Ezért a rendőrséggel akar együttműködni az állami vállalat, hogy így óvja az utasok egészségét Németországban. Ahol egyre gyakrabban beszélnek arról, hogy itt a korona vírus járvány második hulláma.

Ki ellenőrzi a maszk viselését ?

Június óta kimondja a törvény, hogy olyan maszkot kell viselni a vonaton, amely elfedi a szájat és az orrot. A vasutasok vagy a rendőrség vonják felelősségre a renitens utasokat? Eddig ez nem volt egyértelműen meghatározva. A Deutsche Bahn most átvágta a gordiuszi csomót. Közölte: az utasok biztonsága érdekében együttműködünk a rendőrséggel! „Az utasok döntő többsége helyesli a maszk viselését. Csak egy kisebbség az, amely semmibe veszi mások egészségét és a törvényt. Ez elfogadhatatlan a számunkra.” – hangsúlyozza a Deutsche Bahn. Mi legyen a büntetés?

Fizessenek a maszkot nem viselők!

Ezt javasolja a Zöldek pártja Németországban, ahol a mozgalom egyre erősebb. A párt szóvivője sajtóértekezleten elmondta, hogy a vasutasok vagy a rendőrök gyakran konfliktusba keverednek a renitens utasokkal, akik nem viselnek maszkot. Németországban gyakoriak a tüntetések, ahol a maszk viselés és más vírusjárvány megelőzésére szolgáló szabályok ellen tüntetnek. Ezért a Zöldek határozottabb fellépést sürgetnek: mindenekelőtt azt, hogy fizessenek komoly büntetést azok, akik nem viselnek maszkot a vonaton. Ezenkívül olyan helyfoglalási rendszert javasolnak, mely lehetővé teszi a távolságtartást a vonatokon.

Németország az elsők között volt, ahol megkövetelik a maszk viselését a tömegközlekedésben – jegyzi meg a Deutsche Welle. Később aztán sok európai állam követte a németeket ezen az úton …

 Trump 660 milliárdos segélyprogramjából profitáltak a kínaiak

Trump a választási kampányban minden rosszért siet Kínát kárhoztatni: a koronavírus válságtól kezdve a tömeges munkanélküliségig az Egyesült Államokban.

Márciusban a kisvállalkozók 660 milliárd dolláros segélycsomagot kaptak, hogy képesek legyenek kivédeni a járvány következtében kialakult gazdasági válságot. Külföldi cégek amerikai leányvállalatai is hozzájuthattak a pénzhez, köztük sok kínai is – állapította meg egy felmérés, melyet a New York Times ismertet.

192-419 millió dollár juthatott a kínaiaknak

125 kínai vállalkozás kaphatott ily módon pénzt az Egyesült Államokban – a Horizon Advisory tanácsadó cég szerint. Több kínai cég került be abba a szerencsés kategóriába, amely egy millió dollárnál több pénzt jutott a kisvállalkozói programból: 32 kínai vállalkozás kapott összesen 180 millió dollárt.

Mélyek maradtak az USA-Kína üzleti kapcsolatok

Pekingből többször is figyelmeztették Washingtont: a két óriás gazdaságának szétválasztása, melyet Trump oly nagy hangon meghirdetett, nem egykönnyen végrehajtható folyamat. A tanulmány is megállapítja, hogy igen mélyek továbbra is az amerikai-kínai gazdasági kapcsolatok – még kisvállalkozói szinten is.

Miért kaptak pénzt a kínai leányvállalatok? Mert amerikai munkahelyeket létesítenek! A kisvállalkozói segélycsomag 50 millió munkahelyet mentett meg a válság első szakaszában.

Trump: a TikTok-ot betiltjuk

Az elnök a hétvégén megerősítette szándékát a kínai cég kitiltására az Egyesült Államokból. A Microsoft pedig közölte: egyelőre felfüggeszti a tárgyalásokat a TikTok megvásárlásáról. Pompeo külügyminiszter világkampányt folytat a Huawei ellen.

„A kínai okozták a válságot, ezért fizetniük kell és fognak is fizetni!” – fenyegetőzött Trump.

A 2200 milliárdos segélycsomagból is kaptak a kínaiak

A 660 milliárdos kisvállalkozói program, amely az 500 főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató cégekre vonatkozott, a része volt a nagy segélycsomagnak, melyből sokan jogtalanul részesültek. Köztük néhány kínai vállalkozás is. A Continental Aerospace Technologies például 10 millió dolláros kedvezményes hitelt  kapott, az Aviage System 350 ezer dollárt. Mindkét cég az Aviation Industry of China tulajdona. Washington megítélése szerint ez katonai cég vagyis egyáltalán nem jogosult állami támogatásra az Egyesült Államokban.

Szimbiózis

A kínaiak tudatosan törekedtek olyan együttműködés kifejlesztésére az USA-val, amely érdekeltté teszi az amerikai cégeket Kína fejlődésében. Trump és szövetségesei ezt a szimbiózist próbáljak megszüntetni mondván ez veszélyezteti az USA vezető szerepét a globális gazdaságban. Ezért az új gazdasági segély csomagban a republikánus honatyák ki akarják zárni annak lehetőségét, hogy kínai cégek is kaphassanak kedvezményes kölcsönöket. Az elképzelés ellenfelei azzal érvelnek, hogy az USA-ban működő kínai cégek sok munkahelyet jelentenek. A washingtoni pénzügyminisztérium szóvivőnője addig is kijelentette: felülvizsgálják a kedvezményes hiteleket, és hogyha valamelyik cég jogtalanul kapott pénzt, akkor nem lesz bocsánat!

Végképp vezérpárt lett Salvini mozgalma

Liga Matteo Salvini miniszterelnökért – ezzel az új jelszóval indítja újra a szélsőjobboldali mozgalmat Olaszország egykori belügyminisztere.

Salvini még nem is oly rég az Umberto Bossi által alapított Északi Liga Európai  parlamenti képviselője volt. Ámde jött Putyin és minden megváltozott. Minden oroszok ura Milánóban vendégeskedett, ahol szakított időt a tökéletesen ismeretlen Európai parlamenti képviselőjére, aki hevesen bírálta az Európai Uniót. Elsősorban a migráns politika miatt. Salvini ezt tűzte a zászlajára – és minthogy ez Itáliában valóban létező probléma – gyorsan népszerű lett. Hatalomra került a másik populista párttal, az Öt csillaggal együtt. Belügyminiszterként minden kikötőt igyekezett lezárni a migránsok elől. Emiatt most bíróság elé állíthatják , mert intézkedéseivel megsértette Olaszország nemzetközi egyezményeit.

Salvini kontra Ferenc pápa?

A migráns politika megítélésében homlokegyenest ellenkező nézeteket vall Matteo Salvini és a katolikus egyház vezetője, aki Itáliában nemcsak morális, de politikai tényező is. Bár Trump elnök tanácsadója, Steve Bannon azt tanácsolta Salvininek, hogy támadja meg nyilvánosan a pápát, a szélsőjobboldali olasz politikus ez elől meghátrált. Emlékezett arra, hogy Mussolini is konkordátumot kötött a pápával, és nem szállt szembe a katolikus egyházzal mint Hitler Németországban.

Salvini-Orbán tengely?

Olasz belügyminiszterként Salvini az elsők között tárgyalt a magyar miniszterelnökkel Genovában. Terveik között szerepel egy populista blokk létrehozása az Európai Unióban, mely Olaszországból, a visegrádi négyekből és Szlovéniából állna. Ehhez persze Matteo Salvininek miniszterelnöknek kellene lennie. Első kísérlete megbukott: belügyminiszterből kormányfő akart lenni, de ehelyett az ellenzék vezére lett. Népszerűsége azóta csökken. Conte miniszterelnök ugyanis a brüsszeli csúcsról fontos gazdasági mentőcsomagot hozott a fizetésképtelenség határán ingadozó Itáliának. Ezzel kapcsolatban Salvininek nincs sok mondanivalója. Neki a migráns kérdés a vesszőparipája. Csakhogy a vírusjárvány miatt csökken a migránsok száma, és még jobban a probléma iránti érdeklődés. Mindenki tudja: Olaszország nem a migránsok miatt jutott a fizetésképtelenség határára. A problémák megoldására Salvininek receptje nincs csak új logója…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!