Amerika egyszerre fúj hideget és meleget. Trump fenyeget, külügyminisztere békit. A Pentagon háborús terveket prezentál, de közben figyelmeztet: ebből katasztrófa lehet!
Tillerson külügyminiszter üzent Észak Koreának : nem vagyunk az ellenségetek! Nem akarjuk megbuktatni a rendszert, nem kívánjuk felgyorsítani Korea egyesítését.
Az amerikai diplomácia vezetője hangsúlyozta:
gazdasági nyomással próbálják meg elérni, hogy Észak Korea hagyjon fel nukleáris és rakéta programjával.
Az ENSZ BT egyre másra szavazza meg a szankciókat a világtól elzárkózó nemzeti kommunista rendszer ellen, de hiába. Észak Korea tovább folytatja rakéta kísérleteit. Legutóbb a sikeres kísérlet után Kim Dzsongun kijelentette: képesek vagyunk elérni az USA egész területét!
A külföldi szakértők többsége úgy véli: Észak Korea egyelőre nem rendelkezik azzal a technológiával, mellyel olyan kis atom robbanófejet lehet előállítani, mely belefér a rakéták robbanófejébe. Technológia terén azonban a militarista rendszer meglepően gyors fejlődést mutatott fel eddig. Akár úgy, hogy az Oroszországban és Kínában képzett had mérnökei értek el eredményeket, akár úgy, hogy külföldről szerezte meg illegálisan a szükséges technológiát a hírszerzés.
Trump elnök már többször katonai megelőző csapással fenyegette meg Észak Koreát, ha az folytatja nukleáris és rakéta programját. Graham szenátor Washingtonban úgy nyilatkozott a sajtónak: Trump személyes beszélgetés során neki azt mondta, hogy szükség esetén el van szánva a háborúra is. A legutóbbi észak-koreai rakéta kísérlet után a Pentagon bemutatott egy háborús tervet az elnöknek, de a tábornokok hozzáfűzték: a következmények katasztrofálisak lehetnek! Senki sem tudja ugyanis megjósolni az ifjú diktátor, Kim Dzsongun reakcióját sem pedig Peking és Moszkva reagálását.
Mind Kína mind pedig Oroszország óva intette az Egyesült Államokat egy katonai akciótól a koreai félszigeten. Marad tehát a békés megoldás. Csakhogy eddig Észak Korea minden ilyen kezdeményezést elutasított és tovább folytatta a kísérleteket a nukleáris és a rakéta technológia terén …
A menekültek Líbia partjaitól indulva a földközi-tengeri útvonalon keresztül próbálták elérni az olasz partokat.
A mentési munkálatokban a Proactiva Open Arms nevű spanyol civil szervezet is részt vett, amely később Twitter-profilján tudatta, hogy 375 migránst, köztük 77 nőt és 52 kiskorút szállított az olasz partokhoz.
A mentésben részt vevő hajók további nyolc ember holttestére bukkantak annak a négy gumicsónaknak közelében, ahonnan az említett félezer embert korábban kimentették. Az áldozatokkal kapcsolatos további részleteket a tájékoztatás nem közölt.
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának adatai alapján
július 17-ig 110 ezer 374 menedékkérő érkezett az EU-ba
a Földközi-tengeren keresztül. Csaknem 85 százalékuk, 93 ezer 213 ember Olaszországban ért partot, 10 ezer 250 Görögországban, 6524 pedig Spanyolországban.
2360 ember a tengerbe veszett, vagy az eltűntek nyilvántartásában szerepel.
Legalább húsz lövés dördült el kedden a Moszkva megyei bíróságon. Őreiktől kíséreltek meg fegyvert szerezni és megszökni egy bűnszervezet tagjai. A biztonsági erők a banda három tagját lelőtték, két bűnözőt pedig súlyosan megsebesítettek és elfogtak.
Az öt gyanúsított a bírósági épület liftjében támadtak rá két kísérőjükre, egy férfira és egy nőre, akiket megbilincseltek. Az őrök kiszabadítása közben több mint húsz lövés dördült el. Két rendőr és a nemzeti gárda egy tagja megsérült.
A támadók az úgynevezett GTA-banda tagjai voltak (az orosz médiában elterjedt elnevezésüket a Grand Theft Auto számítógépes játékról kapták), akik
autótulajdonosokat gyilkoltak meg és raboltak ki Moszkva közelében,
az M4-es doni autópályán. Vastüskékkel bénították meg a kocsikat, majd a kilyukadt autógumikat megvizsgálni kiszálló vezetőket és utasaikat agyonlőtték.
Az orosz Nyomozó Bizottság szerint a bűnözők két év alatt 17 embert öltek meg, további kettőt pedig megsebesítettek.
„Maduro elnök diktátor, aki semmibe veszi a nép akaratát!”- jelentette ki az USA pénzügyminisztere. Steven Mnuchin közölte: Nicolas Maduro minden az USA-ban levő vagyonát zár alá helyezik.
Mindezt az amerikai pénzügyminiszter a hétvégi népszavazással indokolta, mely alkotmányozó nemzetgyűlést állított Venezuela élére. Ez az alkotmányozó nemzetgyűlés valamiféle szuperhatalom lenne az ország politikai életében szemben a parlamenttel, melyben az elnök ellenzéke többségbe került.
Az ellenzék, melyet az USA támogat, nem ismeri el a népszavazást mondván hogy azon a választópolgároknak csak a 41,5%-a vett részt.
Maduro elnök viszont híveivel együtt ünnepelt.
Az alkotmányozó nemzetgyűlés a tervek szerint új alkotmányt fogad el. Ez az új alkotmány szinte diktátori jogokkal ruházza majd fel Maduro elnököt – állítja az ellenzék. Maga Maduro nyíltan gúnyolódott az Egyesült Államokon. Utalt arra, hogy Trump úgy lett elnök, hogy ellenfele három millióval több szavazatot szerzett.
Mindeközben Venezuelában általános a gazdasági és társadalmi válság, melynek következtében az ország politikailag kettészakadt. Korábban a baloldal többségben volt, de az olajárak csökkenése miatt immár nem képes pénzelni az állam jóléti intézkedéseit. A jobboldal mindenáron meg akarja buktatni a szocialista kormányzatot, mely szerinte csődbeviszi az országot. Azt persze, hogy alacsony olajárak mellett Venezuela hogy boldogulhat senki sem tudja sem Caracasban sem pedig Washingtonban.
Bármilyen támadás egy NATO tagállam ellen olyan mintha minket támadtak volna meg!- hangsúlyozta Tallinnban Mike Pence amerikai alelnök amikor a három balti állam vezetőivel találkozott.
Donald Trump nevében sietett megnyugtatni a balti államokat: az USA komolyan veszi az ötödik cikkelyt a NATO alapokmányában. Ez kimondja: a szövetség bármelyik tagja elleni támadás az egész NATO-t illeti! Vagyis az USA hatalmas hadereje garantálja a szövetségesek biztonságát. A kis közép és kelet-európai államok épp ezért léptek be a NATO-ba, de aztán elfogta őket az aggodalom Trump megválasztása után. Az amerikai elnök nem siettett megerősíteni az USA elkötelezettségét a híres ötödik cikkely mellett viszont nagyobb anyagi hozzájárulást követelt a résztvevőktől.
A balti államok a cári birodalom részei voltak 1918 előtt. Rövid függetlenség után a Szovjetunió tagállamai lettek- nem épp a saját akaratukból. A nagy Szovjetunió bukása után siettek csatlakozni a NATO- hoz és az Európai Unióhoz, hogy minél távolabb kerüljenek Moszkvától.
Miután Oroszország annektálta az Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, a három balti államnak megnőtt az aggodalom Moszkva szándékait illetően.
Ezért üdvözölték most örömmel Mike Pence alelnök látogatását. Észtország kormányfője egyenesen azt kérte: az USA telepítsen Patriot rakétákat a balti államokba! Ezt Oroszország mindenképp fenyegetésnek érezné hiszen a balti államok igen közel vannak Szentpétervárhoz. Moszkva azzal vádolja Washingtont, hogy a bekerítésére törekszik.
A moszkvai aggodalmakat erősítheti, hogy Grúziában az eddigi legnagyobb közös amerikai-grúz hadgyakorlatot rendezik meg. Pence alelnök a Baltikumból épp ide látogat kedden. Grúzia is a nagy Szovjetunió része volt, sőt a diktátort, Sztálint ő adta a birodalomnak. 2008-ban katonai konfliktusba keveredett Oroszországgal. Ennek következtében két nemzetiségi tartományát elveszítette. Ebben az időben Szakasvili egy volt New yorki ügyvéd volt Grúzia elnöke. Később ő Odessza kormányzója lett Ukrajnában, de megfosztották tisztségétől. Grúzia ex elnöke jelenleg hontalan, mert állampolgárságától is megfosztották. Második hazájában az Egyesült Államokban próbál új életet kezdeni.
Közben Moszkva és Washington viszálya újabb mélypontra jutott. Putyin elnök kiutasított 755 amerikai diplomatát válaszul arra, hogy Amerika újabb szankciókat szavazott meg amiatt, hogy az oroszok befolyásolták a tavalyi elnökválasztási kampányt. Ilyen körülmények között az USA alelnökének látogatása az egykori szovjet tagállamokban csak olaj a tűzre és egyben figyelmeztetés Moszkvának: eddig és ne tovább!
2 millió dollárt ad a The Clooney Foundation for Justice arra a célra, hogy 3000 ezer szíriai menekült gyerek iskolába járhasson Libanonban.
A UNICEF hét iskolát támogat ebből a célból Libanonban, ahol több mint egymillió szíriai menekült él és közülük 200 ezer a gyerek. Közülük nagyon sokan nem járnak iskolába pedig a családok már évek óta élnek Libanonban. Szíriában a polgárháború már a hatodik éve tart, a halálos áldozatok meghaladja a 330 ezret.
A UNICEF libanoni iskolai programját egymillió dollárral támogatja a Google illetve a Hewlett-Packard is. A cél az, hogy a menekült gyerekek korszerű informatikai oktatásban is részesülhessenek. Így aztán versenyképesek lesznek a munkaerőpiacon annak ellenére, hogy saját hibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültek- hangsúlyozza a Clooney házaspár közleménye.
Amal Clooney, aki nemrég ikerpárnak adott életet, Libanonban látta meg a napvilágot egy keresztény családban.
Libanon Szíriához hasonlóan vallásilag és nemzetiségi szempontból is mélységesen megosztott ország.
A UNICEF abban bízik, hogyha a menekült gyerekek korszerű oktatásban részesülnek, akkor nem lesznek fogékonyak a vallási vagy nemzeti fanatizmusra, amely ma az egész ifjúság számára komoly kísértés az egész Közel Keleten.
A 3,4 milliós kis állam ismét az élvonalban Latin-Amerikában: itt szüntették meg először a rabszolgaságot és itt deklarálták először a női egyenjogúságot. A marihuána fogyasztását már korábban törvényessé tették, de szerdától mindenki megkaphatja a gyógyszertárban is. Persze szabályok azért vannak.
Először is mindenkinek regisztráltatnia kell magát, ha vásárolni akar. Valamilyen orvosi indoklás nem árt. Csakis hazai polgárok vásárolhatnak. El akarják ugyanis kerülni azt, hogy Uruguay a kábítószer kedvelők Mekkája legyen. Persze azért a pénz nem mellékes: évente 26 millió euróra számít az államkincstár.
A 3,4 milliós ország minden polgára napi 1,30 gramm marihuánát vehet a gyógyszertárban.
Otthon hat növényt is termeszthet anélkül, hogy becsöngetne a rendőr. Uruguay ezzel nemcsak követi az amerikai trendet, hiszen az USA néhány államában csakis a magán szférában lett legális a marihuána. Itt viszont az állami gyógyszertárak is árusítják azt a szert, melyet az ENSZ még 1961-ben kábítószernek nyilvánított. Csakhogy a költségvetési hiány nagy úr. Az USA-ban is elsősorban emiatt engedélyezték a marihuánát. Uruguayban hasonló a helyzet.
Most már csak az a kérdés, hogy mennyire tartják be a szabályokat. Régi szép hagyomány ugyanis, hogy a szomszédos Brazília és Argentína polgárai is szép számban keresik fel a kis Uruguayt, mely mindig az élen járt az újításokban Latin Amerikában.
Naponta egy ember hal meg tigris- vagy elefánttámadás következtében Indiában friss adatok szerint.
Az indiai környezetvédelmi minisztérium adatai szerint
1143 nap alatt – 2014 áprilisa és 2017 májusa között – 1144 ember halálát okozta tigris vagy elefánt, az előbbiek 92, az utóbbiak 1052 embert öltek meg.
A támadásokat általánosságban annak számlájára írják, hogy az ember egyre több területet foglal el a természettől, és így egyre zsugorodik a vadállatok élőhelye.
A tigris- vagy elefánttámadásban meghalt emberek több mint negyede az India keleti részén elterülő Nyugat-Bengál államban élt, amely majdnem 800 elefánt és a híres bengáli tigrisek otthona is.
A támadások nagy része az úgynevezett elefántfolyosókon történik, melyeket a vadak évszázadok óta használnak, ám az ember időközben rátelepült ezekre az útvonalakra.
Azt, hogy leopárdtámadásban hány ember halt meg, nem tudni, a szakértők azonban évente több százra teszik a számukat. A leopárdok közül naponta egy esik áldozatául az élőhelyért folytatott, ember és állat közötti küzdelemnek.
A vizsgált 1143 nap alatt 345 tigris és 84 elefánt pusztult el, többségüket orvvadászok ölték meg.
Indiában majdnem 30 ezer elefánt él, a tigrisek száma a 2014-es számlálás alapján 2226, ez a világ tigriseinek fele. A vadon élő leopárdok számát 12 ezer és 14 ezer közöttire tették 2015-ben.
A legtöbb elemző szerencsés körülménynek tartja, hogy éppen egy tábornok került a kabinetfőnöki posztra, mert a trumpi Fehér Ház első hat hónapját a totális káosz jellemezte – amit az elnök természetesen folyamatosan tagadott a Twitteren, de legújabb húzásaival végül is beismert. Csakhogy ahol sok a szakács, ott általában fő is valami. Vagy a „rangosabb” szakmára lefordítva: ahol túl sok a tábornok, ott előbb-utóbb lőni is fognak.
Tíz napig sem tartott a Fehér Ház „bibliai fivéreinek” története. Anthony Scaramuccinak, az új-volt kommunikációs igazgatónak mennie kellett, amikor a még újabban kinevezett kabinetfőnök, John Kelly nyugalmazott tábornok hétfőn elfoglalta munkahelyét.
Scaramucci volt az, aki Káin és Ábel drámájához hasonlította saját harcát Reince Priebus-szal, a múlt héten kirúgott kabinetfőnökkel, még mielőtt ország-világ előtt lejátszódott volna a faramuci történet:
Scaramucci–Káin megölte, vagyis kirúgatta, Priebus–Ábelt, aminek nyomán Isten (ebben a színjátékban csakis Trump játszhatja ezt a szerepet) megbüntette, vagyis kirúgta Scaramucci–Káint.
Nincs ínyünkre emberek nevével játszadozni, hiszen azt (szinte) senki sem maga választja. De ha valaki, akkor Scaramucci – aki „Csórónak” becézte saját magát – megérdemli a jellemzést. Neve olaszul csetepatét jelent (angolul skirmish), rövid politikaközeli epizódszerepe pedig nagyon is arra hasonlított, amikor egy kulisszák mögötti, rejtett csatározásba belép egy betonkezű bunyós és szétcsap a társaság között. Scaramucci mondta is, hogy akár az egész elnöki sajtóirodát kirúgja, csakhogy véget vessen a folyamatos kiszivárogtatásnak.
Miután azonban jövetelével lemondott az előző szóvivő, Sean Spicer, majd a Republikánus Párt volt főtitkárának is fel kellett adnia kabinetfőnöki posztját a famózus Scaramucci-interjú és Twitter-csivitelés nyomán, Trump immár negyedik kommunikációs igazgatója is az elnöki történelem szemétdombján végezte.
Scaramuccit az elnök lánya és veje, Ivanka Trump és Jared Kushner javasolta, most viszont ők támogatták Kelly tábornok, eddigi belbiztonsági miniszter be(ljebb)hozatalát. A helyettes szóvivő szerint hétfőtől ők ketten is Kelly-nek jelentenek, nem közvetlenül a papának. Ami persze röhejesnek tűnik, de a rendcsinálási kísérlethez jól hangzik.
A tábornokot olyan ceremóniával fogadta az ingatlanmágnás-államfő, mint ami kizárólag állam- és kormányfő-vendégeknek jár ki: az Ovális Irodában maga mellé ültette a kandalló elé, hogy agyba-főbe dicsérje (a felerősített razziák és erőszakos deportációk nagyon tetszenek Trumpnak, és Kelly beleállt a „rendteremtési” akciókba) – majd szokásos kézfogás közbeni magához rántással jelezte, hogy „megfogtalak”. Mint emlékezetes, ezt a fajta vazallus-avatást csak Emmanuel Macron francia elnök tudta eddig kivédeni, a tél végén kinevezett legfelső bírósági tag is áldozatul esett neki.
Nem kétséges, hogy a volt tengerészgyalogos-tábornoknak van legalább annyi fizikai ereje, mint az elnöknek. Nyilván feltételül szabta a faramuci Scaramuccival való leszámolást a cseppet sem irigyelhető megbízatás elfogadásához.
Most hát a külügyminiszteri tárcát leszámítva (amit különben is megharmadolni készülnek), mindhárom leghatalmasabb elnöksegédi munkakör tábornoki kézbe került Amerikában. Tábornok a kabinetfőnök, tábornok a második nemzetbiztonsági tanácsadó H.R. McMaster (28 nap után kirúgott elődje is az volt: Mike Flynn Putyin-pajtás külpolitikai kampánytanácsadó) és tábornok a Pentagon főnöke, James Mattis is.
A választási kampány során Trump emlékezetesen kijelentette:
Többet tudok az ISIS-ről, mint a tábornokok. Higgyék el nekem! Később elmagyarázta, hogy azért tud olyan sokat az Iszlám Államról, mert szenvedélyesen nézi a televíziót.
Amiről viszont még később, és azóta is, azt állítja, hogy „csaló, alávaló kamumédia” (kivéve persze a szélsőjobboldali Fox hírtévét).
A legtöbb elemző szerencsés körülménynek tartja, hogy éppen egy tábornok került a kabinetfőnöki posztra, mert a trumpi Fehér Ház első hat hónapját a totális káosz jellemezte – amit az elnök természetesen folyamatosan tagadott a Twitteren, de legújabb húzásaival végül is beismert. Csakhogy ahol sok a szakács, ott általában fő is valami. Vagy a „rangosabb” szakmára lefordítva: ahol túl sok a tábornok, ott előbb-utóbb lőni is fognak. Miután Trump ENSZ-nagykövete – szintén Twitteren – azt csivitelte, hogy (a legújabb rakétakísérlet miatt) „Befejeztük a szövegelést Észak-Koreáról”, eleve nyitott az út a „cselekvés” előtt. Márpedig a tábornokok cselekvési területe a harctér. Nikki Haley mellesleg saját „szakmáját” (azért idézőjelben, mert a volt dél-karolinai kormányzó soha nem volt diplomata) ásta alá a fenti „stratégiai” mondolattal, hiszen a diplomatáknak nemcsak elsősorban, hanem kizárólag az a dolguk, hogy tárgyaljanak – lövöldözni kevesen tudnak közülük.
De még akkor is figyelemre méltó a Fehér Ház tábornokosítása, ha nem lesz rögtön háború. A serdülő korú Trumpot félkatonai magániskolába íratta az apja, hogy „megedződjön” – és ő ezt jelöltként legfontosabb korai élményei közé sorolta. Nem is csoda, hiszen a magáncégek világában a főnök-tulajdonos hadvezérnek képzelheti magát: mindenki lesi a szavát és ugrik minden parancsára. Ezt hiányolhatta eddig Trump a Fehér Házban, innen jöhet a hajlam a „formális rend” utáni vágyakozásra.
A demokratikus politika világa azonban nem ilyen – és nagyon nem lenne jó, ha eltábornokosodna.
Mečiar utódai a szomszédban, székely biznisz, csúcson a román foglalkoztatottság és vigyázat: Szerbiában mérik a sebességet fizetőkaputól fizetőkapuig. A szomszédos országok lapjaiban böngésztünk.
Márius Kopcsay a pozsonyi Sme publicistája szerint Lengyelországban egyre drámaibbá válik a helyzet, miután Andrzej Duda elnök mégiscsak úgy-ahogy ellenszegült a kormányhatalomnak. Orbán Viktor azonban rögtön támogatásáról biztosította Jaroslaw Kaczyńskit. Szomszédjaink éppen olyan időszakon mennek át, amelyet mi Vladimír Mečiar uralkodása idején élvezhettünk ki. Az utóízeket mostanáig érezhettük az ominózus amnesztiák formájában, amelyeket végre sikerült eltörölni, igaz, ez tragikusan sokáig tartott politikusainknak…
Az egyetlen enyhítő körülmény talán az, hogy a visegrádi négyes ma jobb állapotban van, s bár sokan azt mondják, a csoportosulásnak vége, valamiben mégis van értelme. Részben a V4-nek köszönhető ugyanis, hogy régiónkban meghonosodtak a jó szomszédi viszonyok, ellentétben a 90-es évekkel, amikor Magyarország és Szlovákia közt nagyon feszült volt a kommunikáció, Mečiar nyíltan nacionalista módon nyilvánult meg, s a magyar közösség joggal érezte magát károsultnak, sőt, fenyegetettnek.
A másik oldalon a kor jellemző tünete, a demokrácia romló minősége, ha nem egyenesen kimúlása – a trend, amely Oroszországból indult, a sikertelen puccs után átvette Törökország, s a még rosszabbul sikerült amerikai elnökválasztások után Donald Trump elnök is.
Ám Csehország felett is gomolyognak a felhők, s nem csupán a Zeman–Babiš-tandem révén, mely az őszi választások után körvonalazódik, hanem az egyre erősödő nacionalista és Brüsszel-ellenes hangulat miatt.
Szlovákia tulajdonképpen nem is áll olyan rosszul, hiszen a Focus ügynökség legújabb felmérése szerint a kormánykoalíció ma nem tudna kormányt alakítani, tehát akár felvillanhatna a változás esélye. De nem villan fel, mert az ellenzék a maga 50 parlamenti mandátumával semmilyen változást nem fog elérni. Fő ellenfele nem is a gyengülő kormánykoalíció, hanem a választók körében egyre erősödő apátia, és az egyre kisebb rendszerbe vetett hit, amely a szomszéd országokból szivárog át. S ezt nehéz lesz legyőzni.
Székely-biznisz
Tizennegyedikként a székelyek válhatnak Magyarország hivatalosan elismert legújabb népcsoportjává. A kezdeményezés lehetséges hatásairól Tasnádi-Sáhy Péter írt az erport.ro honlapon.
Világnézettől függően először akár felemelőnek is tűnhet a pár napos hír, hogy a Nemzeti Választási Bizottság hitelesítette a kezdeményezést, amely az eddig elismert 13 magyarországi nemzetiség mellett a székelyeket is magyarországi honos népcsoporttá nyilváníttatná.
Arról keveset szólnék, hogy önálló nemzetiséget alkotnak-e a székelyek, szerencsére ez ügyben a most elindított folyamatban a Magyar Tudományos Akadémia hivatott ezt tudományosan megállapítani, a magánvéleményemet viszont vállalom: mindenkit fogadjunk el annak, aminek vallja magát, ha ezzel nem árt senkinek.
Szóval, ha egy magát székelynek valló ember nem szeretné automatikusan magyarnak is vallani magát (akár Csaba királyfi okán, akár „mert Gyurcsány”), akkor erre a jogot biztosítani kell neki, ha mások jogai nem csorbulnak általa.
Arra persze esetleg jószándékúan érdemes figyelmeztetni, ha az öntudat baltájával éppen maga és saját atyafiai alatt vágja a fát. (Mellékzönge, de nem hagyom ki: a farkas farkasnak farkasa játékban nyújtott profi teljesítmény alapján a székely és a magyar egyértelműen homogén nemzetnek tekinthető).
Hogy a székelység magyarországi kisebbséggé avanzsálása milyen károkat okozhat, elég könnyen kiókumlálható, és nem is venném el Balogh kolléga érdemeit, aki egy krónikás vezércikkben ezt már össze is foglalta. Sommázata: ha Budapesten a magyartól eltérő népnek tekintenék a székelyt, akkor Bukarest miért ne tehetné, és csellel vagy erővel miért ne csökkentené a törvényes jogokkal felruházott magyar nemzetiségűek számát a felére, nevetve megvonva az anyanyelvi oktatás, illetve nyelvhasználat jogát a román törvények szerint ilyesmivel nem felruházott székelyektől, illetve szerelné le magyar helységnévtáblákat a „megcsappant” magyarságú városokban.
Feltehetjük a kérdést, hogy – ha ennyire egyértelműen káros – miért jut valakinek az eszébe ilyesmivel kampányolni, illetve a magyar politika esetleg miért adhat zöld utat az ötletnek. Kézenfekvő válasz: mert nagy az Isten állatkertje. Kevésbé kézenfekvő: pont, amiért érdemes székely nemzeti sört gyártani, pénz van benne.
A magyarországi nemzetiségeknek ugyanis jelenleg is pénz jár, nem azt mondom, hogy oligarcha léptékkel mérve komoly summa, de jó néhány kiskádert ki lehet stafírozni belőle.
A vajdasági Szabad Magyar Szó nem alaptalanul figyelmezteti a gyanútlan autósokat:
Elkezdődött! Mérik az átlagsebességet fizetőkaputól fizetőkapuig
Egy héttel ezelőtt jelentette be a Szerbiai Belügyminisztérium, hogy nemsokára elindítják azt a rendszert, amely méri, hogy a fizetőkaputól a fizetőkapuig az adott autó mennyi idő alatt tette meg a távolságot, s ez alapján a számítógép másodpercek alatt kiszámítja, hogy mennyi volt az autó átlagsebessége.
A szerbiai autópályákon 120 km/h a megengedett sebesség, így nem nehéz kikövetkeztetni, hogy a rendszer lényege, hogy akinek az átlagsebessége ennél több lesz, az büntetésre számíthat. (…)
Egyelőre senkit nem büntettek meg, és nem is fogják postázni a büntetéseket azoknak, akik gyorsabban mentek a megengedettnél, amíg a teljes autópálya-hálózaton be nem vezetik a rendszert. Amikor ez megtörténik, akkor azokat a sofőröket, akik túllépték a sebességet, azonnal megállítják a fizetőkapunál, és ők mindjárt megkapják a büntetést. Egy másik forgatókönyv szerint viszont az autó tulajdonosának a nevére postázzák majd a büntetést.
A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.
A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.
A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.
2 millió dollárt ad a The Clooney Foundation for Justice arra a célra, hogy 3000 ezer szíriai menekült gyerek iskolába járhasson Libanonban.
