Világ Archives » Oldal 6 a 610-ből » Független Hírügynökség

Merkel hiányozni fog

FüHü

-

2018-10-29

Merkel csillaga halványul, így Európa talán a legnagyobb kihívással szembesül a múlt század 30-as évei óta – írja a Guardian a hesseni tartományi választások kapcsán. Ha bukik a kancellár, annak igen súlyos következményei lehetnek az egész EU számára.

A politikus idáig azért úszott meg mindent, mert toronymagasan kiemelkedik vetélytársai közül. Jelenleg változatlanul ő számít a földrész első számú vezetőjének, hála világos politikai elveinek, amit jól illusztrált a nyitott kapuk politikája, valamint, hogy szembeszállt Trumppal. Viszont a hesseni választások folytán nem kizárt, hogy az SPD kénytelen elhagyni a nagykoalíciót. Akkor pedig az egész országban urnához kell szólítani az embereket és ez egy csapásra véget vethet a kancellár hatalmának.

Ez esetben megrendülhet az európai összefogás, éppen akkor, amikor járványos méreteket ölt a politika széttöredezése, illetve polarizálódása. A britek saját kilépésükkel vannak elfoglalva, a franciáknál Macron bajban van. Az EU-n belül megosztó figura, aki szembe kíván szállni az illiberalizmussal és a populizmussal. Felvette a kesztyűt a nacionalista Orbánnal és a keményen jobbos Salvinival szemben. Úgy jellemzi őket, mint akik veszélyeztetik a nyitott határokat, piacokat és társadalmakat. Egy elemző szerint azonban ez a fajta sarkos politika még nagyobb megosztottságot válthat ki, éppen akkor, amikor szétesik a kontinens politikai rendje, miközben a két pólus között azért vannak más alternatívák is. Az elnök megpróbálkozhat azzal, hogy Európa vezetőjeként száll hadba a jövő május EP-választáson.

Ha az olasz kormány továbbra is elszabadult hajóágyúként viselkedik, folytatódhat a szétesés, amit csak gerjeszt a populista-nacionalista pártok sikere pl. Kelet-Európában. Így olyan alapvető felfordulást válthat ki, ami folyamatosan megváltoztatja a kontinens képét. Az orosz, illetve amerikai fenyegetés csak ráerősít a közelgő válság érzetére. Vagyis a stabilitás, az összetartás és a demokratikus egyetértés csaknem 100 éve nem volt ekkora veszélynek kitéve. Merkel az állhatatosságot, a biztonságot és a folyamatosságot képviseli. Ha lelép a színről, nagyon fog hiányozni.

Hadiállapot az orosz-ukrán konfliktus miatt

FüHü

-

2018-11-26

0

Hadiállapot az orosz-ukrán konfliktus miatt

Hadiállapot bevezetését javasolta hatvan napos időtartamra az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács vasárnap éjjel tartott ülésén Olekszandr Turcsinov, a testület elnöke. Hétfőn reggel bejelentették, hogy válaszul az orosz agresszióra, teljes harckészültségbe helyezték az ukrán hadsereget.

Porosenko szerint az ukránhajókkal szembeni vasárnapi agresszió alapján nem zárható ki, hogy Oroszország más, köztük szárazföldi műveletekre készül Ukrajna szuverenitása és területi épsége ellen.

A hadiállapot bevezetése nem jelent hadüzenetet.

Porosenko azt mondta, hogy ez nem jelenti azt, hogy Ukrajna bármilyen támadó műveletet készülne végrehajtani. Ukrajna senkivel sem akar háborúzni. A hadiállapotot kizárólag védelmi céllal vezetik be.

A Kercsi-szorosnál történt orosz agresszió miatt riadókészültségbe helyezték közben az ukrán haditengerészet teljes állományát, minden hadihajót kivezényelnek a tengerre.

Az incidens azzal kezdődött, hogy vasárnap egy orosz határőrhajó szándékosan nekiment három ukrán hadihajó egyikének. Az ukrán hadihajók az odesszai kikötőből indultak el és a Kercsi-szoroson át az Azovi-tenger partján fekvő Mariupolba tartottak. Útjukat a nemzetközi normák szerint előre bejelentették.

Ez első incidens után néhány órával az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat határőrsége a Kercsi-szorosból kifelé haladó hajókra már tüzet nyitott, aminek következtében az eddigi adatok alapján hat ukrán tengerész megsebesült, közülük kettő súlyosan. Ezt követően mindhárom hajót orosz különleges egységek szállták meg.

Kijev az incidenst a nemzetközi jog megsértésének és katonai agressziónak minősítette, Moszkva viszont azt állítja, hogy az ukrán fél provokálta ki az egészet.

Friss hír: Teljes harckészültségbe helyezték az ukrán hadsereget, válaszul az orosz agresszióra az Azovi-tengeren, jelentették hétfőn ukrán hírportálok, idézve az ukrán vezérkar közleményét.

Andrij Parubij ukrán házelnök bejelentette, hogy az „orosz agresszió” miatt hétfőn 16 órára (közép-európai idő: 15 óra) összehívja a parlament rendkívüli ülését.

Budapest felett is bemérték a Mikulás szánját, Trump viszont megint bunkó volt

FüHü

-

2018-12-25

0

Budapest felett is bemérték a Mikulás szánját, Trump viszont megint bunkó volt

Az Észak-amerikai Légtérvédelmi Parancsnokság (NORAD) segítségével az egész világon nyomon követhetik a gyerekek az ajándékokkal érkező Mikulást (Magyarországgal és Németországgal ellentétben ugyanis a legtöbb országban ő hozza a karácsonyi meglepetéseket).

A NORAD önkéntesei „bemérték”, ahogy a Mikulás körülbelül három és fél milliárd ajándékot osztott ki idén karácsony éjszakáján. A gyerekek fel is hívhatják a légvédelmet, hogy megkérdezzék, épp merre jár a Mikulás.

Az idén 63 éves ünnepi hagyomány egy sajtóhiba miatt született meg

1955-ben egy Colorado Springs-i áruház tévesen írta fel reklámfüzetére a Mikulás telefonszámát, így mikor egy kisgyerek tárcsázta, hogy beszéljen vele, a légvédelemnél csörgött a telefon.

A szervezet akkori vezetése vette a lapot, és folyamatosan tájékoztatták a telefonáló gyerekeket arról, hogy merre tart éppen a Mikulás szánja.

Trump beszólt egy hétévesnek, aki hisz a Mikulásban

A hétéves Coleman nagyon szerette volna tudni, hogy épp merre jár a Mikulás. Hogy kiderítse ezt, az amerikai kislány felhívta a NORAD-ot. Szolgáltatásukat az amerikai kormányzati leállás sem zavarta meg, hiszen önkéntesek „követik” a Mikulás útját, és válaszolnak a gyerekeknek.

Coleman hívását azonban nagy meglepetésére nem a NORAD-hoz irányították, hanem Donald Trump amerikai elnök vette fel a telefont. A politikus pedig azt kérdezte a kislánytól, hogy „még mindig hiszel a Mikulásban?”, majd kis szünet (vagy a kislány válasza) után hozzátette, „hétévesen azért ez már elég lényegtelen, nem?”

Colemannek ennek ellenére sikerült olyat válaszolnia, amin Trump is nevetett, majd azt mondta neki, hogy érezze jól magát.

A hívás nem véletlenül futott be Trumphoz, az amerikai elnök feleségével minden évben válaszol a Mikulás tartózkodási helyére kíváncsi gyerekek telefonjára. Melania Trump a Twitteren arról írt, hogy ez az egyik kedvenc hagyománya lett.

Tényleg lényegtelen egy hétévesnek?

Idén jelent meg az első nemzetközi „Mikulás-felmérés”, eszerint a gyerekek általában nyolcéves korukig hisznek a Mikulásban. A tanulmányt a phys.org tudományos portál ismertette.

Semjén most lemaradt

Tegyük hozzá: szerencsére Semjén most lemaradt, a NORAD nem közölte vele, hogy szarvasok húznak el Budapest felett, így aztán a Mikulás csapata megúszta lövöldözés nélkül…

(Forrás: Euronews)

Karácsonyi világslágert énekelt az orosz katonakórus a Vörös téren

FüHü

-

2018-12-26

0

Karácsonyi világslágert énekelt az orosz katonakórus a Vörös téren

A Wham 1984-es slágerével köszöntötte a karácsonyt az Orosz Nemzeti Gárda 120 tagú kórusa. George Michael szerzeményét, a Last Christmas-t a moszkvai Vörös tér korcsolyapályáján énekelték el.

Az új Unabomber támad?

Bak Mihály

-

2018-10-25

0

Soros György után Barack Obama, Hillary Clinton, majd a CNN és állítólag Donald Trump is csőbomba-küldeményt kapott. Eddig a 70-90-es években volt ilyen sorozat. Akkor a Unabomber szerkezeteinek sok áldozata volt.

Hétfőn Soros György kapott – mint utóbb megállapították – csőbombát, amelyet egyik alkalmazottja talált meg a postai küldemények között. Gyanúsnak találta, ezért a rendőrséghez fordult. Azóta hasonló küldeményt kapott előbb Barack Obama volt elnök és Hillary Clinton ex-külügyminiszter és elnökjelölt (mindketten demokrata pártiak). Aztán a CNN hírtévé és Trump elnök fehér házi hivatalába is gyanús csomag érkezett – utóbbit azóta állítólag cáfolták, de a helyzet jelenleg nehezen áttekinthető.

Szerdán délelőtt aztán kiderült: hasonló gyanús csomagokat küldtek Debbie Wasserman Schultz floridai demokrata párti és Maxine Waters kaliforniai demokrata párti képviselő, valamint Eric Holder, az Obama-kormányzat volt igazságügyi minisztere irodájába is.

A küldeményeket minden esetben időben lekapcsolták. Az FBI

terrorcselekményként kezeli

a sorozatfenyegetést. Hivatalos forrásból eddig nem erősítették meg, hogy minden utóbbi esetben bomba volt a pakkokban.

A politikai erőszaknak nincs helye az Egyesült Államokban

– jelentette ki Trump.

A történtek háttere egyelőre tisztázatlan, de szinte bizonyosan politikai indíttatásúnak tekinthető. Az elnöki hivatalba küldött csomagig széljobb, demokráciaellenes akcióról lehetne szó, de ha bebizonyosodik, hogy a Fehér Ház is fenyegetést kapott, akkor az olyan általános politikaellenes támadássorozat lenne, amire eddig egy alkalommal került sor.

Az Egyesült Államokban a Unabomberként hírhedetté vált Theodor (Ted) Kaczinsky (csak névrokona a mostani lengyel elnöknek és tragikusan elhunyt testvérének, bár neve alapján alighanem lengyel származású) 1978 és 1995 között hajtott végre eddig páratlan postai küldeményként kézbesített bombákkal merényletsorozatot.

A 16 bombával 23 sérülést okozott és 3 embert megölt

Kaczinsky 1996-os elfogásáig az FBI addig leghosszabb ideig körözött bűnözője volt.

A matekzseni, már huszonévesen egyetemi tudományos karrierbe kezdő

Kaczinsky a 60-as évek legvégén hirtelen minden címéről, munkájáról lemondott és kivonult a civilizációból. Az ipari társadalommal szembefordulva lényegében

a mainstream elleni általános politikai akcióba kezdett

a maga által készített, egyre kifinomultabb fadoboz-bombákkal, amelyeket például egyetemi oktatóknak, kutatóknak, számítógép-szaküzletnek.

Végül a zsarolás nyomán a két legelismertebb országos napilapban közzétett proklamációjának szövegére ismert rá testvére, aki feljelentette az addig teljes sötétségben tapogatódzó FBI-nál egy montanai erdő mélyén lévő sufniban élő Ted Kaczinskyt. Életfogytiglant kapott.

A németek szabadulnának Orbántól

Bak Mihály

-

2019-03-14

0

Csak a szélsőjobb AfD hívei szerint nem kéne kizárni a Fideszt az Európai Néppártból. Az uniópártok támogatóin és a teljes népességen belül egyaránt kétharmad kívül látná Orbán pártját. Az EPP-elnök beleállt a legalább felfüggesztésbe.

Különösen érdekes a német-magyar kapcsolatokban, hogy a Magyarországon az Orbán-kormánynak (nagy megrendelések fejében) számos gesztust tevő (például az Origo eladása) T-Com csoport tagja, a T-Online rendelte meg azt a közvélemény-kutatást, amelyben azt tudakolták, hogy ki kell-e zárni a Fideszt az Európai Néppártból.

Masszív többség

Nos, a megkérdezett németek 52 százaléka szerint mindenáron el kell távolítani, további 14 százalék azt mondta, hogy inkább igen. Semmiképpen – válaszolta 18 százalék, és 8 százalék szerint inkább nem. (Bő nyolc százalék nem válaszolt.)

Vagyis 66 százalék kitessékelné Orbán Viktor pártját az EPP-ből. Ugyanez az eredmény jött ki, amikor az EPP-tag kormányzó koalíció CDU/CSU híveit kérdezték meg. Körükben is megközelítően 66 százalék kizáráspárti.

Nem meglepően az SPD-támogatók 86,6, a szélbal der Linken körében 72, a zöldeknél elsöprő, 91 százalék proponálja ezt. Érdekes módon az FDP szavazóinak csak 52,6 százaléka ért egyet a felvetéssel, noha európai „anyapártjának”, az ALDE-nek EP-beli frakcióvezetője, a holland Guy Verhofstadt Orbán egyik legádázabb ellenfele.

Kétes barát

Komolyan elgondolkodtató – bár korántsem meglepő – az EPP döntéshozói számára, hogy a Fidesz egyértelmű híveként a szélsőjobbra csúszott

AfD közönségének 81 százaléka ellenzi a Fidesz kizárását.

A felmérést interneten készítette a Civey közvélemény-kutató csaknem hatezer fő megkérdezésekor az elmúlt héten. Tehát akkor, amikor szinte minden európai és német lap a magyar kormány Soros-Juncker-plakátkampányával volt tele, és ismertté vált, hogy 13 EPP-tag már kezdeményezte a kizárást. Erre a pártcsalád jövő szerdai politikai gyűlésén kerülhet sor.

Az efféle közvélemény-kutatások alighanem csak erősíteni fogják az EPP-n belül azt, hogy legalább függesszék fel a Fidesz tagságát. Mindenesetre a Népszava úgy értesült, hogy a jövő a heti ülésen az EPP elnöksége kezdeményezni fogja a kizárást vagy felfüggesztést.

A lap úgy tudja, hogy a pártcsalád európai parlamenti frakciójának szerdai strasbourgi ülésén Joseph Daul pártelnök értésre adta, hogy ha a küldöttek elutasítják az előterjesztést, vagyis nem akarnak szavazni róla, akkor el fog gondolkodni azon, érdemes-e megmaradnia a tisztségében.

Macron, a közvetítő

FüHü

-

2022-02-21

0

Hétfőn hajnalban Macron elnök másodszor is egyeztetett Putyin elnökkel, ahol ismételten csúcstalálkozót javasolt a két elnök között. Ezt követően Putyin orosz elnök előre nem tervezett ülést tartott Biztonsági Tanácsában hétfőn – közölte a Kreml.

Biden elnök és Putyin orosz elnök „elfogadta a csúcstalálkozó elvét” – áll a francia elnökség hétfői közleményében.

A találkozón, „amelynek feltétele, hogy Oroszország nem támadja meg Ukrajnát”, az „Európa biztonságáról és stratégiai stabilitásáról” fog szólni.

A közlemény szerint a csúcstalálkozó előkészítését Antony Blinken és Szergej Lavrov külügyminiszterek csütörtöki találkozóján készítik elő.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azonban hétfőn kijelentette: „Egyértelmű, hogy a feszültség nő, de túl korai lenne konkrét tervekről beszélni a csúcstalálkozók megszervezésével kapcsolatban.”

Biden szerint az orosz erők napokon belül meg akarják támadni Ukrajnát, és amerikai tisztviselők úgy vélik, hogy a célpont a főváros, Kijev lesz.

Emmanuel Macron francia elnök következetesen óvatosabban fogalmaz az invázió lehetőségével kapcsolatban, és párbeszédet szorgalmazott Oroszországgal.

A találkozó elvéről szóló megállapodás azután jött létre, hogy Macron vasárnap kétszer is beszélt telefonon Putyinnal, egyszer pedig Bidennel is beszélt telefonon.

Macronhoz közel álló tisztviselők elmondták, hogy az amerikai és az orosz vezetők megegyezzenek a találkozó elvéről, és ez a megállapodás azt jelzi, hogy mindketten hisznek a diplomáciai megoldás lehetőségében.

Macronra április 10-én elnökválasztás vár, amelyre hivatalosan még nem jelöltette minden esetre ez a személyes közbenjárás növelné esélyeit, eennyiben képes elhárítani a háborút.

A járvány után Kína szerepe növekedni fog

FüHü

-

2020-03-19

0

A járvány után Kína szerepe növekedni fog

Míg a nyugati világ még küszködik a korona vírus járvánnyal, Kína már túljutott a nehezén, és a kialakuló új globális világrendben nagyobb szerephez jut mint eddig – állítja a Global Times portál, amely általában a pekingi vezetés véleményét tükrözi.

Az alaphír, hogy Wuhanból mára egyetlen új beteget sem jelentettek az egészségügy hatóságok.

Öt okot sorol föl amiért Kína előnyösebb helyzetbe kerül mint nyugati vetélytársai:

1. A kínai az egyetlen piac, amely hatalmas méretei miatt képes az autarchiára, (önellétásra). Ez kiderült a koronavírus járvány idején amikor leállt a külkereskedelmi forgalom, és ennek ellenére hazai forrásból a kínaiak el tudták látni az 1,4 milliárdos hazai piacot. Míg az USA és az EU azzal küszködik, hogy gyakran van hiány fontos gyógyszerekből és egészségügyi berendezésekből, sőt olykor közszükségleti cikkekből is.

2. A kínaiak egészségügyi rendszere jól vizsgázott a járvány idején míg ugyanez gyengén muzsikál az USA-ban és az Európai Unióban.

3. A kínaiak határvédelmi rendszere hatékonyan szűri ki a vírusfertőzötteket, ezért nem fenyeget az, hogy a koronavírus járvány külföldről térjen vissza Kínába.

4. Pekingnek megvannak azok a gazdasági eszközei, melyek lehetővé teszik az újraindulást míg az USA és az EU vagy Japán nem bővelkedik ezekben. Sem pénzügyi, sem adóügyi eszközöket nemigen alkalmazhatnak, mert a lehetőségeket már fölélték eddig.

5. Kína válság kezelése pozitív hatást váltott ki külföldön. Különösen olyan helyeken mint Olaszország vagy Pakisztán, ahol a kínaiak tapasztalatai és segítsége kedvezően befolyásolta a nem épp könnyű helyzetet.

„Kína javította globális helyzetét az 1997-es és a 2008-as pénzügyi válság idején, most ugyanerre kerülhet sor: megerősödhet Peking pénzügyi pozíciója a globális gazdaságban” – hangsúlyozza a Kínában megjelenő angol nyelvű Global Times.

Hullahegy az amerikai lövöldözésekben

Bak Mihály

-

2018-10-28

2

Legalább tizenegy ember meghalt a pittsburghi zsinagógában az antiszemita merényletben. A szabad fegyverhasználat jogával élve ötven év alatt másfél-millióan haltak meg. Többen, mint Amerika eddigi összes háborújában.

Egyelőre változóak a számok arról, hányan estek áldozatul a Pennsylvania állambeli Pittsburgh egyik zsinagógájában szombaton, itteni idő szerint délután. A CNN esti jelentése szerint hat embert ért találat, köztük négy rendőrt, legalább négyen meghaltak az antiszemita támadásban az Élet fája zsinagógában. Az elkövető is megsérült, kórházba szállították és őrizetbe vették.

A fegyverek tartása az amerikai alkotmányban rögzített alapjog, igaz, ezt még a függetlenségi háború után, 1791-ben, a második kiegészítésben nyilvánították ki. Azóta alapjaiban változtak meg a társadalmi viszonyok, de a szabad fegyvertartás ma is kettéválasztja a lakosságot, főleg az iskolai lövöldözések után izzanak fel az indulatok.

A legsúlyosabb tömegmészárlásokban kétszáznál többen haltak meg és csaknem nyolcszázan megsebesültek 1982 óta, ahogyan azt a statista.com összeállítása tartalmazza (áprilisi adatok alapján). Látható, hogy a legutóbbi két évben 124 halálos áldozata volt lövöldözéses merényleteknek.

Ami a legmegdöbbentőbb, az az, hogy csupán az elmúlt ötven évben több haláleset írható fegyverek számlájára, mint amennyien az Egyesült Államok 1775 óta viselt összes háborújában elestek.

A fegyverbirtoklás legalább némi korlátozásáért folytatott eddigi – demokrata párti – kísérleteinek kudarcában nem csak az emberek tudatába mélyen beleégett „alapjognak” van szerepe, hanem a fegyverlobbinak is. A Nemzeti Fegyverszövetség (NRA) évente dollármilliókat költ a korlátozás nélküli fegyvertartás támogatására. Az amerikai törvényhozásban bevallott lobbiösszeg tendenciájában egyre nő. A számok azt mutatják, hogy Donald Trump megválasztása óta óriásit ugrott a politikai lobbizásra fordított pénz.

Az USA 330 milliós lakosságának kezében nagyjából 400 millió (!) fegyver van, a Föld egészében civilek által birtokolt pisztolyok-puskák csaknem fele.

Amiből levonható az a cseppet se elhamarkodott következtetés, hogy a magánkézben lévő fegyverek általi hullahegy magassága csak nőni fog a következő években.

Brit nagykövet: Trump egész rendszere összeomolhat

Polonius

-

2019-07-07

0

Brit nagykövet: Trump egész rendszere összeomolhat

„Az amerikai diplomácia teljes mértékben diszfunkcionális, elképzelhető, hogy összeomlik az egész. A Fehér Házban állandóan vad harcok zajlanak, és ennek következtében nehéz kiszámítani a végeredményt.

Az Egyesült Királyság USA-beli nagykövete megkérdőjelezte, hogy a Fehér Ház „képes lesz e valaha hozzáértő politikát folytatni”
Azt is elmondta, hogy végül „a legrosszabb forgatókönyv bizonyulhat valósnak” az orosz összejátszásokra vonatkozó állításokról
A megjegyzések arra késztették Nigel Farage-t, aki Trump nagy barátja, hogy Sir Kim-et mielőbb hívják vissza megbizatásából: ” minél hamarabb lecserélik annál jobb”

Aligha valószínű , hogy ez Trump alatt megváltozna!” – írta kormányának Nagy Britannia nagykövete. A 65 éves Kim Darrock hazája egyik legtapasztaltabb diplomatája, ezért is állomásozik a legfontosabb poszton 2016 óta: Washingtonban.

A nagykövet jelentéseinek egy részét valaki a nagykövetségről kiszivárogtatta a Mail on Sunday című lapnak. A londoni külügyminisztérium nem cáfolta a jelentések autentikus voltát. Az eset azért különösen kínos, mert Trump elnök az egész családjával nemrég járt Nagy Britanniában, és különleges kapcsolatot ígért a briteknek a brexitet követően. A brit nagykövet megjegyezte, hogy a látogatás lenyűgözte ugyan Donald Trumpot, de semmit sem változtatott America First politikáján.

Világ

Merkel csillaga halványul, így Európa talán a legnagyobb kihívással szembesül a múlt század 30-as évei óta – írja a Guardian a hesseni tartományi választások kapcsán. Ha bukik a kancellár, annak igen súlyos következményei lehetnek az egész EU számára.

Az idén 63 éves ünnepi hagyomány egy sajtóhiba miatt született meg

Trump beszólt egy hétévesnek, aki hisz a Mikulásban

Tényleg lényegtelen egy hétévesnek?

Semjén most lemaradt

Soros György után Barack Obama, Hillary Clinton, majd a CNN és állítólag Donald Trump is csőbomba-küldeményt kapott. Eddig a 70-90-es években volt ilyen sorozat. Akkor a Unabomber szerkezeteinek sok áldozata volt.

terrorcselekményként kezeli

A politikai erőszaknak nincs helye az Egyesült Államokban

A 16 bombával 23 sérülést okozott és 3 embert megölt

A matekzseni, már huszonévesen egyetemi tudományos karrierbe kezdő

a mainstream elleni általános politikai akcióba kezdett

Csak a szélsőjobb AfD hívei szerint nem kéne kizárni a Fideszt az Európai Néppártból. Az uniópártok támogatóin és a teljes népességen belül egyaránt kétharmad kívül látná Orbán pártját. Az EPP-elnök beleállt a legalább felfüggesztésbe.

Masszív többség

Kétes barát

AfD közönségének 81 százaléka ellenzi a Fidesz kizárását.

Hétfőn hajnalban Macron elnök másodszor is egyeztetett Putyin elnökkel, ahol ismételten csúcstalálkozót javasolt a két elnök között. Ezt követően Putyin orosz elnök előre nem tervezett ülést tartott Biztonsági Tanácsában hétfőn – közölte a Kreml.

Emmanuel Macron francia elnök következetesen óvatosabban fogalmaz az invázió lehetőségével kapcsolatban, és párbeszédet szorgalmazott Oroszországgal.

Míg a nyugati világ még küszködik a korona vírus járvánnyal, Kína már túljutott a nehezén, és a kialakuló új globális világrendben nagyobb szerephez jut mint eddig – állítja a Global Times portál, amely általában a pekingi vezetés véleményét tükrözi.

Az alaphír, hogy Wuhanból mára egyetlen új beteget sem jelentettek az egészségügy hatóságok.

Legalább tizenegy ember meghalt a pittsburghi zsinagógában az antiszemita merényletben. A szabad fegyverhasználat jogával élve ötven év alatt másfél-millióan haltak meg. Többen, mint Amerika eddigi összes háborújában.

FRISS HÍREK

NÉPSZERŰ HÍREK

LEGOLVASOTTABB HÍREK

SZERKESZTŐ VÁLASZTÁSA