Kezdőlap Világ Oldal 328

Világ

Fél-Magyarország változatlanul Európa szegényháza

Az egy főre jutó GDP alapján London belvárosa az EU leggazdagabb régiója az átlag több, mint hatszorosával. A legszegényebbek között balkáni területek között négy magyar régió van, kevesebb, mint az átlag fele gazdasági teljesítménnyel.

Változatlanul óriásiak a különbségek elsősorban Európa nyugati és keleti fele között a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) eloszlásában – derül ki az Eurostat mai adatsorából. (A vásárlóerő-paritás megmutatja, hogy a például az árak eltérő voltát és az árfolyamok ingadozásának torzító hatását kiszűrve mekkora az életszínvonal egyes országokban.)

Az EU-ban a régiók közti gazdagság az átlagérték 31 és 626 százaléka között oszlik meg.

Utóbbi London belső részét jellemzi, a legszegényebb, 31 százalékkal, az észak-nyugat-bulgáriai régió.

A 281 területi egység között az átlagot jóval meghaladó (200-250 százalék) találunk olyanokat, mint például a kicsi Luxemburg, Írország északi része, Hamburg. Az EU központja, Brüsszel már a kétszeres szorzó alatt van. Térségünkben kiemelkedik Prága 187 százalékkal, és Pozsony 179-cel. Varsó már éppen csak befér az első húszba 152 százalékkal. Több keleti régió, illetve főváros alkotta régió nincs is az élbolyban.

Európa szegényházait 15 régió alkotja:

bolgárok, görögök és románok, és érdekes módon egy francia is. És sajnos – változatlanul – négy magyar: Észak-Alföld (43 százalék), Dél-Dunántúl (45), Észak-Magyarország (46), Dél-Alföld (48).

Magyarországon belül hagyományosan Budapest emelkedik ki, így van ez a 2017-es adatok alapján is. A 139 százalék azonban – mint láthatjuk – óriási elmaradásban van a V4-ek többi három tagjáétól. Ugyanakkor a különbségek még ezen a földrajzi területen is döbbenetesek: Közép-Magyarország már csak 104 százalék, az ebben fekvő Pest megye pedig 53 (!) százalék. A Középső országrész után soron következő régió, Nyugat-Dunántúl is mindössze 72 százalékot ért el az uniós átlaghoz viszonyítva.

Magyarország összesített értéke 68 százalék, 20 300 euró a 30 ezres EU-átlaghoz képest.

Miközben az EU népességének háromnegyede olyan régiókban él, ahol az egy főre jutó regionális GDP az EU átlagának 75 százalékánál több.

Visszalépett az egyik legesélyesebbnek tartott jelölt

0

Visszalépett Szlovákiában az államfőjelöltségéből Robert Mistrík, akit a felmérések a márciusi elnökválasztás egyik legesélyesebb jelöltjének tartottak. Az erről szóló döntést pozsonyi sajtótájékoztatóján jelentette be az ellenzéki szlovák liberálisok által támogatott vállalkozó kedden.

Robert Mistrík egy másik esélyesnek tartott ellenzéki jelölt, Zuzana Caputová javára lépett vissza. Azzal is indokolta döntését, hogy így nagyobb lesz az esélye, hogy az államfői posztot ellenzéki jelölt szerezze meg.

Caputová polgárjogi aktivista, egy nemrégiben létrejött, alacsony támogatottságú, de a szlovák sajtóban erőteljesen megjelenő liberális párt, a Progresszív Szlovákia jelöltje. A felmérések szerint az utóbbi hetekben jelentősen emelkedett a támogatottsága.

(MTI/FüHü)

Frissítve!!! Washington kész beavatkozni Venezuelában

0

Mike Pence amerikai alelnök azt mondta, hogy békés átmenetet akarnak Venezuelában, de Donald Trump egyértelművé tette, kész bármire az ügy érdekében. Pence ezt Bogotában közölte, ahol részt vett a Lima Csoport tanácskozásán és találkozott Juan Guaidoval, a venezuelai házelnökkel, aki január vége óta a nemzetközi közösség támogatta ideiglenes elnökként lép fel.

A Lima Csoport lemondásra szólította fel a venezuelai elnököt, Nicolas Madurót. A kolumbiai külügyminiszter, Carlos Holmes Trujillo úgy fogalmazott, hogy a demokratikus választások érdekében a Lima Csoport távozásra szólítja fel az álnok Madurót, ne bitorolja többé ezt a közhivatalt, amelyet megcsúfolt. Tartsa tiszteletben a nemzetgyűlés alkotmányos jogosítványait és az ideiglenes elnököt, Juan Guaidót.

A Lima Csoport a venezuelai válság békés rendezésének támogatására alakult 2017 augusztusában. Az egyezményt aláíró 13 közép-, illetve dél-amerikai állam és Kanada ülésén most az amerikai alelnök is részt vett a venezuelai helyzet súlyosbodása miatt.

A venezuelai helyzet már polgárháborúval fenyeget. A nemzetközi segélyszállítmányok még mindig a kolumbiai és a brazil határon vesztegelnek, emiatt elkeseredett harc kezdődött a lakosság és a venezuelai hadsereg között.

Az is beszédes fejlemény, hogy őrizetbe vették a spanyolajkú amerikaiak legnépszerűbb televíziójának, az Univisionnek a riporterét és forgatócsoportját a venezuelai elnöki palotában, mert Maduronak nem tetszettek a kérdések. A forgatócsoportot ma kiutasítják Venezuelából.

Brazília nem engedni az USA-nak, hogy a területéről támadja meg Venezuelát – közölte korábban Mourão brazil alelnök a TV Globo brazil televíziónak Bogotában, a Limai Csoport találkozóján adott nyilatkozatában. A brazil kormányzat inkább a diplomáciai és a gazdasági nyomásgyakorlás híve.

Ha Donald Trump mégis a katonai beavatkozás mellett dönt, könnyen egyedül maradhat, hiszen még a szélsőjobboldali brazil elnök és kormánya támogatására sem számíthat ilyen esetben.

Frissítve: az oroszok szerint máris különleges amerikai katonai egységeket vezényeltek Puerto Ricóba

Nyikolaj Patrusev, az orosz Biztonsági Tanács titkára szerint az amerikai csapatmozgások készülő venezuelai beavatkozásra utalnak. A Vlagyimir Putyin orosz államfő bizalmasaként számon tartott Patrusev azt nyilatkozta egy orosz lapnak, hogy „Az USA arra készül, hogy fegyveres támadást intézzen egy független állam ellen”. Ezt az is bizonyítja, hogy Washington különleges katonai egységeket vezényelt Puerto Ricóba, s katonákat küldött Kolumbiába is. (Euronews, O Globo, hvg.hu)

Moszkva: 5 percen belül megsemmisíthetjük a Pentagont

1

Az új orosz hiperszonikus rakéták képesek arra, hogy öt percen belül célba találjanak Washingtonban – közölte az orosz állami televízió. Térképen mutatták be, hogy az orosz rakéták milyen célpontokra vannak irányítva az Egyesült Államok területén.

Az elnököt éppúgy célba vették mint a hadügyminisztériumot. Mindez a hidegháborúra emlékeztet. Putyin elnök a nemzethez intézett üzenetében orosz ellenességgel vádolta meg az amerikai diplomáciát. Minden oroszok ura hangsúlyozta: „készen állunk egy újabb kubai válságra!”

1961-ben a világ orosz-amerikai nukleáris háború szélére sodródott miután a Szovjetunió rakétákat helyezett el Kubában, ahol Fidel Castro vezetésével röviddel azelőtt győzött a szocialista forradalom. A Washingtonra irányított orosz rakéták kicsapták a biztosítékot Kennedy elnöknél, aki elrendelte Kuba blokádját. A világháborút elkerülték, de Hruscsov nem sokkal később megbukott – jelentős részben épp a kubai válság miatt.

Trump elnök felmondta az INF egyezményt, melyet még Reagan elnök írt alá Gorbacsovval. Ez az egyezmény vetett véget a hidegháborúnak miután korlátozta a közepes hatótávolságú rakéták elhelyezését Európában. Trump azzal vádolta az oroszokat, hogy megszegték az egyezményt. Putyin azt hangsúlyozza: nem akarnak újabb fegyverkezési versenyt, de a kihívásra válaszolnak. Nyilván ennek a része volt az is, hogy térképen mutatták be Moszkvában: milyen amerikai célpontokat érhetnek el a hiperszonikus rakéták öt perc alatt az Egyesült Államok területén.

A Horvát Parasztpárt részben Orbán miatt kilép az Európai Néppártból

0

A Horvát Parasztpárt (HSS) elnöksége egyhangúlag úgy határozott, hogy a párt kilép az európai kereszténydemokrata-konzervatív erőket tömörítő Európai Néppártból (EPP), a végleges döntést a közgyűlés hozza majd meg – írta a legolvasottabb horvát napilap, a Vecernji List.

Kreso Beljak, a parasztpárt elnöke szombaton az elnökségi ülés után a sajtónak eljutatott közleményében leszögezte: „nincs helyünk olyanok között”, akik Horvátországgal szemben területi igényeket támasztanak, mint Alexandar Vucic szerb államfő, Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke vagy Orbán Viktor magyar miniszterelnök, aki „be szeretne törni a horvát médiapiacra, hogy gyűlöletet szítson, és a parasztpárt számára elfogadhatatlan eszméket népszerűsítsen”. „A legkevésbé van helyünk ugyanakkor a hazai árulókkal egy csoportban, akik magukat a horvát nemzeti érdekek őrzőinek nevezik, miközben csendben mindent külföldi kézre juttattak, utoljára éppen az INA-t” – hangsúlyozta a nemzeti olajvállalatra utalva.

Zdravko Petak politológus a lapnak elmondta: a parasztpárt mindenekelőtt néppárt, republikánus párt, semmiképpen nem szociáldemokrata, liberális vagy zöld párt. „Kulcskérdés, hogy hány HSS-est lehet beszorítani ez alá az egy ernyő alá, mert a párton belül erős hagyománya van a centrista politizálásnak” – mondta.

A horvát parasztpárt éveken keresztül természetes partnere volt a jelenleg is kormányzó, jobboldali Horvát Demokratikus Közösségnek (HDZ). Miután 2016-ban a HSS élére megválasztották Kreso Beljakot, a párt erősen balra tolódott. Jelenleg négy parlamenti képviselője ellenzékből politizál. Bár 2015-ben még a HDZ-vel, 2016-ban már a szociáldemokratákkal indult közös listán az előrehozott parlamenti választásokon. Az elmúlt két évben a HSS számos tagját kizárták a pártból, mert azok nem értettek egyet az új vezetéssel, köztük Marijana Petir európai parlamenti képviselőt is.

Az EP választáson inkább a liberálisokkal indulnak közös listán

Az európai parlamenti választásokon a HSS az Amszterdami Koalíció néven működő liberális pártok közös listáján méretteti meg magát.

A legnagyobb ellenzéki erő, a Szociáldemokrata Párt (SDP) zuhanását követően – amely még ma is tart – a horvát liberális erők az európai liberális pártokat tömörítő ALDE 2017. decemberi kongresszusán határoztak a szorosabb együttműködésről. A HSS-en kívül az Amszterdami Koalíció tagja még a liberális GLAS, amely a Horvát Néppártból vált ki, miután az koalícióra lépett a HDZ-vel, az Isztriai Demokratikus Gyűlés (IDS), a Tengermellék-Hegyvidék Szövetség (PGS), mindkettő regionális párt, a Horvát Nyugdíjas Párt (HSU), továbbá a munkáspártiak és a Demokraták. (MTI)

Harc az antiszemiták ellen

0

A külföldre sok nyelven sugárzó német közszolgálati rádió „Az antiszemiták ellen politikai harcot kell folytatni, nem keblünkre ölelni őket” című cikkében megállapította: az Európai Néppártnak és a német kereszténydemokratáknak most lépni kell, mert kudarcba fulladt az utóbbi évek minden kísérlete, hogy ártalmatlan színben tüntessék fel a budapesti autokrata politikailag kiszámított tabutöréseit, elsimítsák a kiváltott felháborodást, és befogják valahogy a kritikusok száját.

Az unió, az európai kereszténydemokraták és Németország nagy sikere lenne, ha Manfred Webert választanák meg a Bizottság elnökének, de Németország, a kereszténydemokraták, és Weber számára nagy szégyen lenne, ha – egyebek mellett – antiszemiták szavazataival jutna ebbe a tisztségbe. Ezért megálljt kell parancsolni, méghozzá most. Az autokrata Orbán pártbarátainak rövidlátó toleranciáját csak undorító stratégiájának további eszkalációjával viszonozta. Újabb kampányában, amely náci publicisták szellemét idézi, olyan összeesküvés-elméleteket állít fel, amelyek „nem csupán nem felelnek meg a valóságnak, hanem teljesen őrültek is” – írta a szerző.

Az uszító plakátot mindenki ki tudja egészíteni a mögötte rejlő üzenetekkel: Juncker a világuralomra törő szörny altisztje. Ebben nem csupán antiszemita felhangok, vagy a náci jelszavakkal való hasonlatosságok vannak, hanem ez maga a színtiszta antiszemitizmus. És ezt nem csak tudni lehet, hanem tudni kell, különösen, ha az ember német, és/vagy európai. Markus Söder kijelentései ellenére tudható, hogy a CSU egy része még mindig fejet hajt Orbán előtt, épp úgy, mint Horst Seehofer idején, és csak néhány fokozattal jobb, hogy Annegret Kramp-Karrenbauer bizonyítékokat követel Orbántól arra nézve, hogy még mindig az EPP-hez tartozónak érzi-e magát.

Milyen bizonyítékokkal kell még Orbánnak szolgálnia, hogy ez nem így van? Hanem hogy komolyan gondolja, amikor Matteo Salvinivel közösen bejelenti, hogy az egész EU-t a maga világképére akarja formálni? A német kereszténydemokratáknak jelt kell adni, nem elég, ha a CDU elnöke most Orbánra vár, mert az EPP-ben sokan a CDU-ra várnak, a jelre, hogy most a német kereszténydemokraták is ki akarják zárni Orbánt. Az antiszemiták ellen harcolni kell, nem dédelgetni őket – írta a szerző.

Keleten, Délen, Nyugaton… – Déli kávé Szele Tamással

No, ma feketén isszuk a kávét, mint a müezzin Mekkában, mert annak van aktualitása: Orbán Viktor ugyanis Egyiptomba utazott, az Arab Liga és az Európai Unió csúcstalálkozójára. Amivel nincs különösebb baj, bár tekintve hazánk súlyát és fontosságát, körülbelül annyi keresnivalónk van ott, mint az OPEC-államok konferenciáján, de ha oda akar menni, menjen.

Persze, hogy oda akar menni: hiszen ott is előveheti kedvenc témáját, a migrációt. Reméljük, eléggé vigyáznak rá és nem fogja összetéveszteni nagy nyilvánosság előtt az Arab Ligát a Bundesligával, de ha mégis, tán csak megússzuk, hogy Omán vagy Eritrea hadat üzenjen nekünk. Természetesen nem különösebben érdekli őt a konferencia, amely pedig nagyon tanulságos is lehetne számára, ugyanis megtudhatná ott, hogy a migráció, mint olyan egyáltalán nem az iszlám és/vagy az arab világ központi kérdése.

Szó nincs arról a paranoiás világképről, ami az ő fejében tombol: de még a nagy, világszintű „iszlám szolidaritás” is úgy néz ki, hogy a múlt héten, mikor Mohammed bin Szalman szaúdi koronaherceg Pekingben járt egy több millió dolláros kereskedelmi szerződés aláírása végett, az ujgur vezetők kérésére válaszul, akik azt szerették volna, ha kiáll kisebbségük mellett – ne feledjük, Kínában körülbelül egymillió embert zártak „átnevelő” táborokba, pusztán azért, mert ujgurok – megvédte Peking nemzetiségi politikáját. Azt mondta: „Kínának joga van ahhoz, hogy terrorellenes és a szélsőségek elleni programot hajtson végre nemzetbiztonsági érdekből.” Kétségtelen, hogy Kínának sok mindenhez van joga, ne is tagadjuk, bár kissé túlzásnak érzem, hogy egymillió ember terrorista lenne, sőt, némiképp lehetetlennek is, de ne feledjük: Kínának joga van szerződéseket is kötni bin Szalman koronahercegen keresztül Szaúd-Arábiával is, és ezt nem zavarhatják meg mindenféle vallási képzetek.

Szóval, ennyit az összetartó, egységes és veszélyes muzulmán világról, mely kizárólag a magyar miniszterelnök homlokcsontja mögött létezik, de ott nagyon.

De akkor mi fog eldőlni a csúcstalálkozón?

Tessenek megkapaszkodni: lényegében véve semmi. Már az is sokat mond, hogy az Arab Liga huszonhat tagállamának csak a fele vesz részt a találkozón, tehát mindenkire nézve kötelező, általános döntés minősített többség hiányában nem is születhet arab részről. Az Európai Unió huszonnégy állama delegált küldötteket, tehát részünkről határozatképesek volnánk, csak nincs kivel tárgyalni, a másik fél fele nem jött el. Ily módon az a különös helyzet áll elő, hogy Egyiptomban – mely különben hagyományosan az Arab Liga főtitkárait adja – nem a Ligával, hanem a Ligáról folyhat majd a szó.

A tárgyalások három fő téma körém összpontosulnak, ezek a migráció, a biztonság és a gazdasági fejlődés. Hát, jó lenne személyesen ott lenni, és hallani is, igazából ki mit mond, ugyanis nem csak a mi kormányfőnk van most ott, hanem Angela Merkel német és Theresa May brit miniszterelnök, valamint Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság és Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke is. Valamint egyéb mindenféle királyok, hercegek, grófok.

De akkor mit keres ott Orbán Viktor?

Valószínűleg a konfliktust keresi magának, meg a bajt nekünk.

Ugyanis az már előre látható, hogy ezen a találkozón komoly döntések nem születhetnek migrációs ügyekben. Gazdasági egyezmények annál inkább, valószínűleg azok miatt is tartják meg egyáltalán, de mivel Orbánt csakis a migráció izgatja, mint varázsszó, ha nem születik valami radikális döntés, (és miért születne?) utólag ezt is felhasználhatja unióellenes propagandára. Ráadásul, mivel ott volt személyesen, azt sem lehet majd neki mondani, hogy téved, hiszen azzal őt, mint szemtanút hazugoznánk le. Más kérdés, hogy joggal: de akkor is méltánytalan, unfair helyzet, hogy ő mondhat, amit akar a tárgyalásokról, nekünk meg úgy kellene tennünk, mintha el is hinnénk.

No, de nincs itthon a macska, cincognak az egerek?

Nem cincognak: ők sincsenek itthon.

Kövér László például a biztonság kedvéért Etiópiába és Ugandába utazott, mint azt az Országgyűlés sajtóirodája közölte ma reggel az MTI-vel.

De mi végre ment oda? Mert Orbánt még értem Egyiptomban (bár az ő útját sem értem igazán), de miféle halaszthatatlan feladat vagy kötelesség szólíthatja Etiópiába és főként Ugandába a házelnököt?

A közlemény szerint:

„Magas rangú parlamenti és állami vezetőkkel folytat hivatalos tárgyalásokat, és fogadja őt mindkét ország köztársasági elnöke.

A hivatalos látogatás célja a parlamenti és diplomáciai kapcsolatok erősítése a szubszaharai térség fejlődő országaival, a magyar kormány által 2015-ben meghirdetett déli nyitás politikája jegyében – tették hozzá.

A házelnök Etiópiában megbeszélést folytat – mások mellett – vendéglátójával, Tagesse Chafóval, az etióp törvényhozás Népképviselők Házának elnökével és audiencián fogadja őt őszentsége Mátyás pátriárka (Abune Mattiász), az Etióp Ortodox Tewahedo Egyház vezetője is – írták.

Az Országgyűlés elnöke Ugandában tárgyal Rebecca Alitwala Kadagával, az ugandai Parlament elnökével, Henry Oryem Okello külügyi államminiszterrel, és felkeresi az ugandai keresztény mártírok emlékhelyét is – áll a közleményben.”

Hát ezek valóban kulcsfontosságú ügyek, ezekhez semmiképp nem lett volna elég egy külügyi államtitkár, ide házelnök kell. Mondjuk Etiópiában is, Ugandában is tényleg az kell, mert ha a házelnökök hívták meg, súlyos udvariatlanság lenne alacsonyabb rangú személyt küldeni, csak hát maradjunk annyiban, hogy Déli Nyitás ide vagy oda (mert nem csak Keleti Nyitás van) ezzel a két állammal a legkomolyabb magyar diplomáciai kapcsolatokat mindezidáig Széchenyi Zsigmond és Kittenberger Kálmán ápolták, igaz, nem mint diplomaták, hanem mint oroszlánvadászok, nem is értem, hogy a Semjén hogy hagyta ki Kövér szafáriját.

Tehát Orbán a mesés Keleten, Kövér a messzi, tikkasztó Délen, ki van Nyugaton?

Deutsch Tamás, az Igazság Lovagja. Brüsszel öblös termében jár alá s fel, mint egy bajnok Pázmán és hadakozik mindenkivel, hogy ha esetleg nem lenne elég ellenségünk, akkor se szenvedjünk hiányt ebből az elengedhetetlen cikkből. Mármint az ellenségből. Most éppen azt találta mondani, miszerint

„Brüsszeli „füllentéscunami” indult el, a brüsszeli bürokraták megpróbálják letagadni a migránsvízum bevezetésére vonatkozó előterjesztést.

A valóság a képviselő elmondása szerint az, hogy az MSZP, a DK és a Párbeszéd képviselőinek támogatásával 2018. december 11-én a parlament elfogadta a „migránsvízum” bevezetését célzó előterjesztést. Ezzel egy olyan rendszert hoznának létre, amely szerint az unió tagállamának nagykövetségén jogosult egyszeri belépésre jogosító vízumot kapni még a menedékkérelmi eljárás lefolytatása előtt.

A képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az unióba érkező bevándorlók 90 százaléka gazdasági bevándorló volt az elmúlt 3,5 évben. A brüsszeli bürokraták úgy akarják legalizálni a folyamatot, hogy a gazdasági bevándorlókat menekülteknek akarják „kikiáltani”, ezzel a mostani menekültkérelmek elbírására vonatkozó rendszert teljesen felborítanák.” (MTI)

Hát, hogy ki hazudik és ki mond igazat, az ebben az esetben nem is kérdéses

Csak azért nem érdemes mélyebben elemezni, mert ez már az óvodás kiscsoport szintje: „a Pistike hazudik!” „Nem, a Jancsika hazudik!” „De nem is, mert a Pistike!” „De nem, mert a Jancsika!” „Beee!!!” „Beee!!!” Szóval, erre a szintre nem szeretnék lemenni, nézetem az, hogy erősen elhamarkodott dolog volna képviselőnk minden szavát készpénznek venni, állításait bizonyára tévedésből, félreértésből tette. Mást el sem tudok róla képzelni, hiszen tudjuk, mekkora barátja ő az igazmondásnak, példa erre egész visszafogott, szolid, konzervatív életpályája.

Ő maga a mértéktartás, róla fogják annak szobrát megfaragni.

Hát akkor lássuk, összegzésképpen.

Orbán Keleten, Kövér Délen, Deutsch Nyugaton, csapataink harcban állnak, Északra szerencsére nem ment egyetlen ügyes lovag sem, mert ha a Nagy Medvét is felhergelnénk, tényleg végünk lenne (bár így is meregeti a karmait, mióta bejött az ebédlőbe lakni a spájzból).

Ojvé, akkor ki van a boltban?

Nyugalom.

Mészáros Lőrinc.

Rá meg vigyáz a Németh Szilárd.

Meg van ez szervezve, kérem.

Moldvai főpróba az ukrán választások előtt

0

„Ha az oroszbarát moldvai szocialisták győztesen kerülnek ki a mostani választások nyomán, akkor azt Moszkva saját győzelmeként éli majd meg, s megsokszorozza manipulációit a sokkal nagyobb téttel bíró Ukrajnában” – kezdi Ara-Kovács Attilla legújabb Diplomáciai jegyzetét.

A Moldvai Köztársaság mintegy hárommillió szavazati joggal bíró polgára járulhat február 24-én az urnákhoz. Az aktust megelőző kampányra ugyanakkor rányomta bélyegét az, ami a többi kelet-európai országban is oly jellemzővé vált mára: az életkörülményekre való hivatkozás és ígérgetés, a szociális szempontok és érvek dominanciája.

Sok oka van ennek, nem utolsó sorban a jövedelmek jelentős emelkedésének elmaradása, az összehasonlítás lehetőségének bővülése Nyugat-Európa országaival. És igen, a fiatalok masszív elvándorlása, részben Romániába, de potenciálisan onnan is még nyugatabbra. Márpedig az ország valódi gondjait és jövőjének valódi tétjét nem feltétlenül a szociális problémák és azok orvoslása jelentik. Mint ahogy egyebütt sem.

Moldva is vár a maga sorára az uniós csatlakozási előszobában; helyzete már amiatt is kényes, mert a nála jóval nagyobb Romániával történő egyesülés gondolata soha nem került le bizonyos politikai csoportok napirendjéről, s ezek hangja még fel is erősödik minden választáskor. Ha Moldva – feltéve, de meg nem engedve – egyesülne az uniós tag Romániával, ez a gond látszólag automatikusan megoldódna. De miként Moldovában is csak egy relatíve szűkebb nacionalista mozgalom gondolja úgy, hogy ennek megvalósulásához csak politikai akarat kell, addig Romániában még kevesebben támogatnának egy ilyen célt. Minthogy az egyszerű román számára is világos: ezer vadonatúj bajt szabadítana rá az amúgy is politikailag ingatag országra az egyedülés.

Az Oroszország jelentette veszély viszont már erőteljesebb hangokat kapott a kampányban, amin nem is lehet csodálkozni. Moszkva szívós módszerességgel dolgozik azon, hogy visszaszerezze pozícióját a volt szovjet befolyási övezetben. Sokan okkal mutattak rá, hogy Moszkva szempontjából a moldvai választás akár a március végi ukrajnai parlamenti választásoknak főpróbája is lehet. Egymás után jönnek a jelentések, hogy a választás napján masszív tömegeket szállítottak át szavazni a Moszkva által támogatott transznyisztriai területről olyan vidéki választási körletekbe, melyeket a Chişinău-i (Kisinyov) kormány ellenőriz.

A két nagy, az EU-ba való belépést szorgalmazó párt közül az egyik, a – baloldali és nem minden alap nélkül oligarchák által vezetett – demokrata párt (PDM), ez adta eddig a kormányt, bár a leggyakrabban ez említette az európai perspektívát, de a kormányzás kétes – vagy megengedőbben: szerény – gazdasági sikerei következtében érvei nagyrészt inflálódtak. A másik nagy párt, a jobboldali ACUM választási szövetség viszont minden erejével kizárólag a korrupciót támadta, így meg se jelent érvei között Európa. A szocialista párt (PSRM) viszont teljes mellszélességgel az ország csatlakozását hirdette meg programjában a Moszkva vezette Eurázsiai Unióhoz, miközben Moldva összes aktuális problémájáért az Európai Uniót tette felelőssé.

A felmérések azt mutatják, hogy a lakosság 39 százaléka van a Moszkvához – vagyis az Eurázsiai Unióhoz – való kötődés mellett; ez az adat megegyezik a szocialisták országos támogatottságával. Ezzel szemben az Európai Unióhoz való csatlakozást a lakosság 46 százaléka támogatja. Viszont a demokratáknak és az ACUM választási szövetégnek a közös támogatottsága 36 százalék, vagyis nem világos, mire és kire szavaz az a 10 százalék, amely a jelek szerint sem a demokratákra, sem az ACUM-ra nem akarja voksát adni, de európai szempontból elkötelezett.

Az viszont már nyilvánvaló, hogy ha a demokraták most vesztenek, azt csak maguknak köszönhetik, nem elsősorban a rossz kormányzás miatt – bár ez is egy megkerülhetetlen tényező –, hanem főként amiatt, mert egyáltalán nem tudtak harmonikus kapcsolatokat kiépíteni az Európai-uniós intézményekkel, sok esetben azok ajánlásait figyelmen kívül hagyták. Így történt ez a múlt júniusban esedékes önkormányzati választások elhalasztásakor, illetve szeptemberben, az unió által kilátásba helyezett hiteltámogatás felfüggesztésekor, minthogy Chişinău nem egyezett bele az Európai Központi Bank megszabta feltételekbe.

Persze érthető a kormány nehéz helyzete, így lépéseinek logikája is. Tavaly igyekezett minden olyan lépést elkerülni, amivel a Moszkvához köthető politikai erők, főként a szocialisták önkormányzati választási esélyeit növelhette volna, de ezért idén azt kockáztatja, hogy elporlad támogatottsága, s a szocialisták ölébe hullhat a kormányhatalom.

Ha a PSRM győztesen kerül ki február 24-én, akkor azt Moszkva saját győzelmeként éli majd meg, s megsokszorozza manipulációit a sokkal nagyobb téttel bíró Ukrajnában.

Ha viszont nem jönnek be Putyin moldvai számításai, manipulációinak nem lesz szocialista győzelmet teremtő erejük, Moszkva feltartóztatása akkor sem csak az Európa felé tekintő parlamenti erőknek lesz köszönhető, hanem az uniónak messze legelkötelezettebb parlamenten kívüli ellenzéknek. Ez is azt mutatja, Kelet-Európa számos más társadalmához hasonlóan Moldvában is rendkívül megosztott az a politikai tábor, mely Brüsszel felé tekint.

Mai kérdésünk – A nagy Oscar-díj 2019

Közeleg az év legjobban várt és legfontosabb filmes eseménye, a 2019-es Oscar-díjátadó.

A jelöltek már ismertek, tehát menjünk végig a fontosabb kategóriákon végigmenjünk eldöntsük mi kinek adnánk e legfontosabb kategóriákban Oscart, az áhított szobrot.

A felhozatal

Vannak elsőre érdekesnek tűnő jelöltek a különböző kategóriákban, ugyanakkor ha végigmegyünk a legfontosabb alkotásokon (legfontosabb alatt a több jelölést begyűjtő filmekre gondolok), akkor azt hiszem túlságosan elégedetlenek ezúttal sem leszünk.

Mivel kiugró esélyesről nem beszélhetünk – van hátránya annak is, ha mindenki egy filmre összpontosít, így legalább a nagyobb szórás sem okozhat nagy meglepetést. Ettől csak érdekesebb az előzetes esélylatolgatás.

Bohém rapszódia; Csuklyások – BlacKkKlansman; Alelnök; Zöld könyv; Roma; Csillag születik; A kedvenc; Fekete Párduc; If Beale Street Could Talk

Nézzük a különböző kategóriákat

This poll is no longer accepting votes

Legjobb női főszereplő

This poll is no longer accepting votes

A legjobb férfi főszereplő

This poll is no longer accepting votes

Legjobb női mellékszereplő

This poll is no longer accepting votes

Legjobb férfi mellékszereplő

This poll is no longer accepting votes

Legjobb film

Nehéz a választás? Ennek ellenére nem könnyítik meg helyzetünket: csak egy győztest hirdetnek kategóriánként.
Holnap reggelre kiderül jól tippeltünk e. Jó játékot!

Divat lett a Trump és a Kim Dzsong Un frizura

0

Legalábbis Vietnámban, ahol rövidesen megtartják a második amerikai-észak-koreai csúcstalálkozót. Kim Dzsong Un tegnap már el is indult páncélvonatán a találkozóra, amit így már biztosan megtartanak majd szerdán, addig az észak-koreai diktátor vonatozik.

Mindez persze hatással van Vietnámra is, ahol a két náluk vendégeskedő vezető frizurája valamiért népszerű lett. Egy sikeres fodrász még azt is elvállalta, hogy ingyen készít ilyen feltűnő frizurákat. Persze lehet, hogy ez megéri neki, hiszen az alábbi felvétel az ő ingyenes reklámjaként terjed a neten.

Az ilyen megoldások miért nem jutottak még a magyar NERlovagok eszébe? Hol az a fodrász, ahol az Orbán-hívők Viktor-frizurát rendelhetnek?

Ja, Kim Dzsong Un így indult:

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!