Kezdőlap Világ Oldal 194

Világ

Újabb csapás a az oroszokra és még nincs vége

Az Egyesült Királyság, Németország, Olaszország, Kanada, az Egyesült Államok, Franciaország és az Európai Bizottság megállapodott abban, hogy új „szigorú pénzügyi szankciókat” vezetnek be Oroszországgal szemben, beleértve egyes bankok leválasztását a SWIFT bankközi rendszerről információ továbbítására és fizetésre – közölte az Európai Bizottság vezetője.

 

„Így minden orosz bank, amelyet a nemzetközi közösség már szankcionált, és szükség esetén más orosz bankok is lekapcsolódnak a SWIFT-ről” – mondta. Emellett a nyugati partnerek „úgy döntöttek, hogy tovább korlátozzák az Orosz Központi Bank azon képességét, hogy nemzetközi pénzügyi tranzakciókkal támogassa a rubel árfolyamát”.

„A megállapodás szerinti szankciók az ukrajnai háborút támogató oroszországi és más országokbeli egyéneket és szervezeteket is megcélozzák. Ez mindenekelőtt véget vet annak a lehetőségnek, hogy a gazdag oroszok megszerezzék maguknak és hozzátartozóiknak az úgynevezett aranyútlevelet és az európai állampolgárságot”

„Emellett munkacsoportot hoznak létre az USA és az EU képviselőinek részvételével a szankciók gyors végrehajtásának biztosítása, valamint a szankciók hatálya alá tartozó személyek, családjaik és cégek vagyonának befagyasztása érdekében.” A nyugati országok  „hangsúlyozták, hogy készek további új intézkedésekhez folyamodni, ha Oroszország nem hagyja abba az Ukrajna és így az európai világrend elleni támadást”.

 

Egyre több brit tartja rossz döntésnek a brexitet

0

Felmérések szerint a britek közel kétharmada elégedetlen a kormány teljesítményével az EU-ból való kilépésről szóló tárgyalásokon. Egyre jobban nő azok száma is, akik szerint rossz döntés ott hagyni az Uniót.

A legnagyobb közvéleménykutató, a YouGov felmérése szerint 47 százalék gondolja azt, hogy rossz döntés született a tavalyi, a kilépésről szóló népszavazáson, 42 százalék helyesnek tartja a döntést. Ez a különbség a legnagyobb azóta, hogy elkezdték mérni a véleményeket.

Egyre többen ítélik meg borúlátóan az EU-tagság megszűnésének várható következményeit is.

A válaszolók 44 százaléka szerint Nagy-Britannia rosszul jár a kilépéssel, és csak 23 százalék bízik abban, hogy jobb lesz nekik. A múlt hónapban még 41 és 26 százalék volt a két szám.

A felmérés szerint a britek 61 százaléka rossznak tartja a kormány eddigi teljesítményét az Európai Unióval folytatott kilépési tárgyalásokon, és mindössze 21 százalék tartja jónak.

Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke, miután Theresa May brit miniszterelnökkel tárgyalt, azt mondta: a kilépés feltételrendszeréről folyó eddigi tárgyalási szakaszban

nem sikerült elégséges előrelépést elérni

ahhoz, hogy tovább lehessen lépni a következő tárgyalási szakaszba, amely az Egyesült Királyság és az Európai Unió majdani kapcsolatrendszeréről szól majd.

Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke nemrég azt mondta: „csodáknak kellene történniük” ahhoz, hogy ebben a hónapban el lehessen kezdeni a tárgyalások következő szakaszát.

Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója pedig azt mondta: patthelyzet alakult ki az EU-val szembeni brit pénzügyi kötelezettségek kérdésében.

Hideg van Európában mégsincs pánik a földgáz piacon

Az újév lehűlést hozott Európában, ahol a fűtés emiatt több földgázt igényelt mint korábban, de a hollandiai gáztőzsdén nem tört ki pánik: 30 euró körül jár egy megawattóra ára.

Izgalomra pedig lenne ok, és nemcsak a hideg miatt. Európa cseppfolyósított földgáz ellátása jelentős részben a Szuezi csatornán keresztül érkezik a Közel Keletről főként Katarból. A Vörös tengeren viszont háború dúl: az Irán által támogatott huszi lázadók rakétákkal és drónokkal támadják a kereskedelmi hajókat, melyeket az USA által irányított nemzetközi hadi flotta védelmez. Sok kereskedelmi hajó immár elkerüli a Szuezi csatornát, mert túlságosan nagy a kockázat és a biztosítási felár. Afrika megkerülésével jutnak el Európába, ez viszont szintén jócskán megemeli a költségeket. Katar cseppfolyósított földgázt szállító hajói vígan kelnek át a Vörös tengeren. Miért?

Katar kiváló kapcsolatot ápol az iszlamista terroristákkal

A Hamász politikai központja Katarban van, ott élnek a legfőbb vezetők. A háború előtt Katar volt a gázai övezet legfőbb szponzora. Az izraeli túszok kiszabadításáról és a fegyverszünetről Katarban tárgyaltak. Ott járt a Moszad főnöke, de megfordult Katarban a CIA igazgatója is. Katar jó kapcsolatban áll Iránnal, amellyel közösen birtokolják a világ legnagyobb földgázmezőjét. Ugyanakkor Irán legfőbb ellenfele, az Egyesült Államok a legnagyobb közel-keleti támaszpontját épp Katarban tartja fenn. A dúsgazdag emírség, melynek legfőbb exportcikke a cseppfolyósított földgáz, joggal számít arra, hogy az Irán által támogatott huszi lázadók az ő kereskedelmi flottáját megkímélik. Eddig ez így is történt.

Ha alacsony a nemzetközi ár, akkor a magyar fogyasztók miért fizetnek érte olyan sokat?

Azok, akiknek a fogyasztása meghaladja a rezsivédelmi szintet, méregdrágán kapják a földgázt Magyarországon. A kormány indoklása a rendszer bevezetésekor a magas nemzetközi földgázár volt, de ez időközben jelentősen csökkent. Érdekes, hogy a statisztikai hivatal szerint bár a földgáz ára hétszeresére emelkedett 2023-ban, ez mégiscsak 0,7%-kal mérsékelte az árindexet miközben a fogyasztói árak nem változtak. Így jött ki az 5,5%-os inflációs eredmény decemberre, amelyre oly büszke a kormány.  Csakhogy másfél éve változatlan a földgáz ára Magyarországon: a rezsi védelmi rendszeren belül 102 forint egy köbméter afölött 767 forint. Hogy lett ebből infláció csökkentő tényező? Úgy, hogy a statisztikai hivatal átlagosan 147 forintot becsült tavaly decemberre a lakossági fogyasztásban! Miért?

Mert a lakosság az áremelés miatt elkezdett spórolni: míg kezdetben a háztartások 22%-a fogyasztott a kijelölt szint fölött, 2023 decemberre ez lement 10%-ra.

A 767 forintos ár így is hihetetlenül magas, és ezt ma már semmi sem indokolja. A kormány mégsem csökkenti, mert az államkassza nem áll jól, minden bevételre szüksége van hiszen a rezsi csökkentés rendszere igencsak drága. Júniusban lesznek az önkormányzati és európai választások, az Orbán kormány a hírek szerint azt fontolgatja, hogy erre időzítve bejelent majd valamiféle földgázár csökkentést. Akkorra

már véget ér a fűtési szezon vagyis a fogyasztók nemigen profitálnak belőle,

de propagandának jó hiszen az átlagpolgár költségvetésében a rezsi jelentős tétel. Magyarország persze nem Katarból hanem Oroszországból importálja a földgáz nagy részét, de augusztus huszadikán a magyar kereszténység legnagyobb ünnepén itt járt a katari emír is, az iszlamista terrorizmus egyik fő támogatója. Az Orbán kormány diverzifikálni akarja a földgáz importját, mert a függés Oroszországtól semmiképp sem előnyös. Putyin az ígérete ellenére nem adja olcsóbban a földgázt Orbán Viktornak. Igaz viszont, hogy meg nem erősített hírek szerint a magyar miniszterelnök személyesen profitál az orosz gázüzletből. Ezt a világot a katari emír is jól ismeri hiszen ő vásárolta meg a 2022-es futball világbajnokságot lefizetve a FIFA egész vezérkarát, és megvéve Sarkozy akkori francia elnök kedvenc futball csapatát, a Paris Saint Germaint.

200-nál többen haltak meg pestisben Madagaszkáron

0

Több mint kétszáz áldozatot követelt a járvány augusztus óta az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint.

A WHO szerint augusztus 1. és november 22. között 2348-an fertőződtek meg pestissel, közülük 202-en haltak bele a kór valamely formájába. Tedros Adhanom WHO-főigazgató szerint

a járvány legrosszabb szakaszán ugyan már túl van az ország,

de figyelemmel kell kísérni, és időben kell reagálni az új fertőzéses esetekre 2018 áprilisáig, amikor is véget ér a pestisszezon.

Madagaszkáron évente átlagosan mintegy 400 pestises megbetegedést jelentenek, többségében bubópestist. A kórnak ezt a formáját bolhák terjesztik. A mostani járvány során azonban a betegek túlnyomó többsége a sokkal súlyosabb tüdőpestist kapta el.

A járvány emberről emberre, az influenzához hasonlóan cseppfertőzéssel terjed,

kezelés nélkül 24 óra alatt akár halálhoz is vezethet.

Megnyitja a gázai határt Egyiptom

0

Hétfőtől három napra megnyitják az Egyiptom és a Gázai övezet határán található rafahi átkelőhelyet a mekkai zarándoklatra induló palesztinek számára – ezt jelentették be az egyiptomi hatóságok.

A belügyi tárca szóvivője azt mondta, emellett különjáratokat indítanak, amelyeken a határtól egészen a kairói nemzetközi repülőtérig utazhatnak a zarándokok, akik

repülővel mehetnek az iszlám két legszentebb helyének számító, Szaúd-Arábiában található Mekkába és Medinába.

A mekkai zarándoklat az iszlám egyik fő pillérének számít, a szent böjti hónap, a ramadán után esedékes, és az életben legalább egyszer minden muszlimnak részt kell vennie rajta, amennyiben anyagilag, szellemileg és testileg képes rá.

MTI/FüHü

A magyar infláció az uniós átlag duplája

A magyar infláció az uniós átlag duplája, többi között az derült ki azon a brüsszeli sajtótájékoztatón, melyen Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa ismertette a kilátásokat.

A pandemia nagy sokkot jelentett minden gazdaságnak. Valószínűleg emiatt az uniós tagállamok döntő többsége csak a jövő év végére éri el a 2019-es színvonalat. Az EU ezzel messze elmarad globális vetélytársai: Kína és az USA mögött. Az EU GDP-je tavaly 6,1%-al csökkent. Idén 4,2, jövőre 4,4%-al nőhet.

Magas magyar infláció

Magyarország GDP-je tavaly 5%-al csökkent. Idén várhatóan 5%-al nő, jövőre pedig 5,5%-os bővülés várható. Az infláció idén 4 jövőre 3,2% lesz – jósolja a brüsszeli bizottság.

Magyarország most adta be azt a tervet Brüsszelben, amely az újrakezdési programot részletezi. A brüsszeli bizottságnak két hónapja van arra, hogy azt jóváhagyja. Az idő sürget, ezért Brüsszelben aligha kukacoskodnak majd. A magyar parlament még nem szavazta meg az uniós válságkezelő alapot márpedig enélkül nem indulhatnak meg a kifizetések, melyeket mindenütt nagyon várnak az Európai Unióban.

Kidobták egy étteremből Trump szóvivőjét

0

Sarah Huckabee Sanders a férjével és hat barátjával akart vacsorázni egy étteremben, de a tulajdonos közölte vele, hogy nem látják szívesen.

Egy kis, mindössze 26 férőhelyes étteremről, a Red Henről van szó, Lexingtonban, Washington közelében. Ide sétált be egyik este Trump szóvivője, Sarah Huckabee Sanders.

Lexington, ahogy a Washington Post írja, kifejezetten Trump-ellenes környék. A tulajdonos azt mondta, abban hisz, hogy

az embernek ki kell állnia saját elvei mellett.

Mint mondta, megbeszélte az alkalmazottakkal, és ezután kérte meg a szóvivőt, hogy távozzon, mert nem akarnak kiszolgálni senkit, aki ennek a kormánynak dolgozik. Összesen nyolcan voltak a szóvivő asztaltársaságában, ők is vele tartottak – az addigi fogyasztást nem kellett kifizetniük.

Nem ez volt az első hasonló eset az elmúlt hetekben. Nemrég Trump bevándorlásügyi tanácsadóját, Stephen Millert nem szolgálták ki egy mexikói étteremben: ő egyébként egyetlen bevándorlót sem lát szívesen Amerikában.

Az elmúlt időszakban a bevándorlás kérdése miatt egyre feszültebb a helyzet Amerikában, leginkább a bevándorlócsaládok szétszakítása miatt. Miután ugyanis Trump elrendelte, hogy az illegális bevándorlókat azonnal le kell tartóztatni,

2300 gyereket választottak el a családjától és vittek táborba.

Az óriási felháborodás miatt Trump végül elrendelte a családegyesítést.

A rendelet miatt feleségével is vitái lehettek, Melania Trump ugyanis ellátogatott egy ilyen táborba, a gyerekekhez. Ráadásul egy olyan kabátban látogatta meg őket, amelyet sokan üzenetértékűnek véltek, ugyanis ez volt ráírva: I really don’t care, do U? (Engem tényleg nem érdekel, és téged?) Kommunikációs vezetője ugyan azt mondta, nem akart ezzel üzenni, de ezt kevesen hiszik el, hiszen a szlovén születésű First Lady híres arról, hogy mennyire odafigyel az öltözködésére.

Az euró látott már szebb napokat is, de vajon még mi vár rá?

Annak ellenére, hogy úgy tűnik, a forex hírek mindig az EUR/USD devizapárra összpontosítanak – mivel ez a világ legnépszerűbb devizapárja -, a közelmúltban különös figyelmet fordítottak arra is, hogy júliusban paritásra esett (egy 1:1 arányban) az elmúlt 20 év során most először.

Az euró csökkenése 2021 közepén kezdődött, és több tényező is felgyorsította az európai közös valuta idei bukását. Az egyik az ukrajnai válság februári kitörése volt, amely megemelte a nyersanyagárakat a közeli eurózónában. A másik a dollár megerősödésének trendje volt 2022-ben, amelyet a Federal Reserve sorozatos kamatemelései, valamint az USD vonzónak tűnő legbiztonságosabb menedék státusza táplált a nehéz gazdasági időkben. A harmadik tényező, a kontinenst uralma alatt tartó energiaválság volt, azzal a fenyegető lehetőséggel, hogy Oroszország leállítja a gázszállítást, és ennek következtében recesszió alakul majd ki.

Végül, az Európai Központi Bank (EKB), valamint az egyesült államokbeli Fed központi jegybank szerepének eltérő kamatpolitikai megközelítése is feszítette a húrt a háttérben. Még azután is, hogy a Fed három hónapig 150 bázispontos kamatemelést valósított meg, az EKB irányadó kamata statikus maradt negatív pozíciójában.

Az euró dollárhoz viszonyított 1:1 arányú csökkenése jelentős volt, legalábbis abban az értelemben, hogy „azon európaiak büszkeségét csorbította, akik a közös valutát egy fontos politikai projektnek, valamint a domináns dollár riválisának tekintették” – szolgált magyarázattal a Bloomberg. De mi mást jelentett még ez a gyakorlatban, és milyen irányba haladnak tovább innentől kezdve a dolgok? Csatlakozzon, és fedezze fel velünk a válaszokat ezekre a kérdésekre.

Két tűz között

Egyik oldalról, az EKB-nak nem olyan könnyű kamatot emelnie, mint több más központi banknak. Sok európai nemzet adóssága problémát okozhat, ha ezt meggondolatlanul teszik. Szeptember volt az a hónap, amikor végre kamatemelésre lehetett számítani, de mindig is kétséges volt, hogy meddig tartható fent ez az agresszívnek is nevezhető módszer. A Bloomberg közgazdászainak júliusi felmérése szerint, az eurózóna recessziójának esélye 45%-os volt. Ezzel az aggodalommal elhomályosítva a horizontot, az ING csoport stratégáinak véleménye szerint „az EKB keze lehetségesen meg van kötve azzal kapcsolatban, hogy képes-e agresszívebb kamatemeléssel fenyegetőzni az euró védelmében”.

Másfelől pedig, az európai fogyasztóknak égető szükségük volt némi enyhítésre az infláció okozta árnyomás alól, amely júliusban 8.6%-kal volt magasabb, mint egy évvel korábban. A döntéshozók kijelentették, hogy a gyenge euró hátráltatja az EKB azon célját, hogy az inflációt 2%-os szinten igazgassák. Azonban vannak a kontinensen olyan személyek, akik szívesen fogadják a gyenge eurót, tulajdonképpen ilyenek például az európai partokon túli országok exportőrei, akiknek termékei ilyenkor megfizethetőbbé válnak. Egyébként, létezik 70 olyan nagy európai vállalat, amelyek esetében Észak- és Dél-Amerika az áruk több mint 40%-ának a célállomása.

Augusztus és szeptember

Augusztus elején az euró visszaerősödését lehetett megfigyelni, és ismét a csúcson találta magát, riválisával, a dollárral szemben, mégpedig 1.03 dollár értékben. Bár, mindösszesen három hét telt csak el az adott hónapból,  a könyörtelen dollár és a küszöbön álló tél 1.1%-kal lejjebb kényszerítette az eurót, így az EUR/USD devizapár 0.9928-on maradt, ami meghaladta a júliusban tapasztalt 0.9952-es mélypontot. Amikor a Fed elnöke, Jerome Powell a hónap végén Jackson Hole-ban tartandó beszédére készült, az elemzők füle ki volt hegyezve a gazdaság stabilizálódására utaló jelek kapcsán, mert ez a Fed további agresszívnek nevezhető lépéseit indokolhatja, a Morgan Stanley ügyvezető igazgatója, David Adams véleménye szerint. Ezen a ponton az euró, az elmúlt hét év alatt egyszer sem volt ennyire alacsony szinten a svájci frankkal szemben.

Majd ezt követően, szeptember beköszöntével az eurót újabb csapás érte, amikor Oroszország elzárta az Európába vezető Északi Áramlat 1 gázvezeték csapjait. A Stoxx 600 indexben mért részvények 1.7%-ot veszítettek a hír hallatán, a németországi DAX index pedig több mint 2%-kal zuhant. A lépés „az eurót rövid távon is gyengévé tette az irányítási kockázatok miatt” – magyarázta Piet Philip Christiansen, a Danske Banktól. Szeptember 05-én hétfőn, az euró 0.8%-ot veszített, és mindössze 98.78 amerikai centet ért, amire 2002 óta eddig még nem volt példa. Németország bejelentette, hogy 65 milliárd dollárt pumpál a gazdaságot segítő tervbe, de ez „még trükösebbé tette az EKB munkáját” az infláció szabályozásában – mondta Christiansen. A szeptember 8-i találkozón az EKB vezetőjétől, Christine Lagarde-tól széles körben arra számítottak, hogy 75 bázisponttal megemeli a kamatokat, és az előrejelzések szerint Dánia, Lengyelország és Szerbia is ezt teszik majd.

Előretekintés

Néhány forex-elemző még júliusban azt hangoztatta, hogy az euró egészen 90 amerikai centig süllyedhet, ha Oroszország visszafogná a gázszállítást, ami egyébként most meg is történt…. Jane Foley, a Rabobank munkatársa szerint az euró visszaesésének mértéke „nagyban függ az Oroszországból Németországba irányuló gázáramlástól, valamint attól is, hogy lesz-e télen adagolás. Ennélfogva, mivel továbbra is eléggé erős az oroszok által mért nyomás, és a recesszió is a láthatáron van, a devizakereskedés következő néhány hónapja kulcsfontosságú volatilitási pontokat hozhat az EUR/USD devizapár, valamint más egyéb élvonalbeli devizapárok számára. Ezért létfontosságú az Ön számára, hogy a tájékozottabb kereskedési döntések meghozatala legyen naprakész a legújabb hírekkel kapcsolatban.

“Ez a mi szeptember 11-ünk!”

Az izraeli hadsereg egyik szóvivője, Nir Dinar szeptember 11-hez hasonlította a szombaton kezdődött Hamász támadás következményeit.

“Teljesen felkészületlenek voltunk. Ez elsősorban a hírszerzés kudarca. A Hamász elfoglalta azt a főhadiszállását az izraeli hadseregnek, mely a Gázai övezet ügyeivel foglalkozott. Ezért is késlekedett a reakció” – nyilatkozta a brüsszeli Politiconak Chuck Freilich, aki korábban a kormányfő nemzetbiztonsági tanácsadójának a helyettese volt. Szerinte az izraeli hadsereg gyorsan visszafoglalja a Hamász által ellenőrzött területeket, de utána felmerül a kérdés, hogy “mit csináljunk: elfoglaljuk-e a Gázai övezetet vagy érjük be azzal, hogy kemény csapást mérünk a Hamászra?”

Az izraeli hadsereg nem akar bevonulni Gázába, mert az utcai harcok jelentős áldozatokat követelnének, és sok lenne a polgári áldozat. Emiatt pedig még az Izraellel jó viszonyt ápoló arab országok is távolodni kényszerülnének a zsidó államtól.

“Háborúban állunk és győzni fogunk”

– jelentette ki Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök. Akinek a felelősségét máris sokan firtatják.

“A Jom Kippur háború után három és félévig tartott a folyamat amíg a felkészületlenségért felelős Golda Mair kormány megbukott. Most nem hiszem, hogy ez a folyamat eltartana ilyen sokáig” – nyilatkozta Chuck Freilich, a nemzetbiztonsági tanácsadó egykori helyettese a brüsszeli Politiconak.

V4: Fontos a Nyugat-Balkán uniós integrációja

0

Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia államfői szerint fel kell gyorsítani a nyugat-balkáni országok európai integrációját. Szekszárdon, kétnapos tanácskozásuk végén beszéltek erről.

MTI Fotó: Kovács Tamás

A biztonságpolitikával, a körforgásos gazdasággal és az információs technológiával kapcsolatos együttműködésről folytatott tárgyalásokat követő sajtótájékoztatón Áder János magyar köztársasági elnök az MTI tudósítása szerint azt mondta: a tanácskozáson egyetértettek abban, hogy fel kell gyorsítani a Nyugat-Balkán integrációját,

világos feltételeket kell szabni az európai uniós csatlakozáshoz, és egyértelmű határidőket kell felállítani.

Áder szerint a térséget megoldatlan – például területi, a kisebbségeket érintő és vallási természetű – viták jellemzik, az utóbbi időben ráadásul a migrációs nyomás és a radikális iszlám befolyásának érzékelhető mértékű növekedése is további gondot jelent.

Áder János azt mondta: aggodalomra ad okot a régió helyzete, ezért cselekedni kell, és a konfliktus megelőzésének legjobb módszere a térség európai uniós integrációjának felgyorsítása. A másik három államfő egyetértett ezzel.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Milos Zeman cseh köztársasági elnök arról beszélt, hogy Bosznia-Hercegovinában terjed a radikális iszlám, amit Szaúd-Arábia finanszíroz, és ez nem az országok fellendülését segíti. Azt mondta:

az EU-országok nem ismerték el egységesen Koszovó önállóságát.

Úgy fogalmazott: „én is osztom ezt a kérdőjelet”.

Andrej Kiska szlovák elnök azt mondta: a hat nyugat-balkáni ország között történelmi feszültségek vannak, de összeköti őket, hogy egyaránt részesei szeretnének lenni az Európai Uniónak. Bosznia-Hercegovina számára „fel kell mutatni a fényt”, ami azt jelenti, az unió számít rájuk a szükséges reformok megvalósítása esetén.

Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök szerint határozottan kell beszélni arról, hogy

az unió nyitott azon államok számára, amelyek felkészültek a csatlakozásra.

A határidők felállítására azért van szükség, hogy a csatlakozni kívánó országok társadalmainak legyen ambíciójuk minél magasabb szintet elérni a gazdaságban, a korrupció elleni küzdelemben és a demokratikus intézmények kiépítésében – mondta. Szerinte

„nem nézhetünk az EU-ra úgy, mint egy zárt klubra. Az unió dinamikus, nyitott szervezet, és mi azt szeretnénk, hogy gazdagságot, békét és nyugalmat biztosítson a tagországok számára”.

Azt is mondta: „az európai társadalmaknak kell kialakítaniuk az Európai Uniót, amelyet nem a valóságtól elszakított európai bürokráciának kell irányítania”.

Áder János arról is beszélt, hogy meg kellene haladni a kialakult ipari és fogyasztási modellt, és általánosabbá kellene tenni azt a szemléletet, hogy amit eddig hulladéknak tekintettünk, az sokkal inkább nyersanyagforrás legyen. Arra kérte kollégáit, gondolkodjanak közösen az elektronikai hulladékok újrahasznosításáról.

Andrzej Duda (bal hátul), Andrej Kiska (jobb hátul), Áder János (jobb elöl) és Milos Zeman (bal elöl)
MTI Fotó: Kovács Tamás

Szerinte a digitalizáció hihetetlen gazdasági-társadalmi lehetőségeket rejt magában, de érdemes az árnyoldalairól is gondolkodni, különösen a fiatalokat, a gyerekeket érintő, valamint a biztonsági veszélyekről. Ahogy fogalmazott: komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelent például, hogy

a személyes adatok védelme az interneten kiváló kommunikációs lehetőségeket biztosít a terroristák számára.

A csúcstalálkozó résztvevői arról is beszéltek, hogy hol tart az egyes országokban a szabályozás, hol melyik irányban keresik a megoldásokat.

Andrej Kiska beszélt arról, hogy Európa-szerte nő a szélsőségesség, ami Szlovákiában is erőteljesen érezhető.

Az extrémizmus, a féligazságok, a más vallású és bőrszínű emberekkel szembeni gyűlöletkeltés a közösségi hálókon terjed

– jegyezte meg, és az Európai Bizottság fellépését sürgette a gyűlölet terjesztése ellen.

MTI Fotó: Kovács Tamás

Andrej Kiska a digitalizáció lehetőségének nevezte az Uber és az Airbnb működését. „Lehetővé kell tenni, hogy továbbvigyék társadalmunkat, de világos szabályokat kell felállítani” – mondta, hozzátéve, hogy a lehető legrosszabb az, hogy egyes városok, államok önállóan szabályozzák a szolgáltatásokat. Közösségi szinten nehéz így szerinte egységbe hozni a szabályozást.

Áder János kérdésre válaszolva a V4-es együttműködésről azt mondta: arra törekszenek, hogy – nem kerülve a vitákat – közös álláspontokat tudjanak kialakítani Európa, a térség vagy a Nyugat-Balkán jövőjét érintő kérdésekben.

FRISS HÍREK

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!

NÉPSZERŰ HÍREK