Kezdőlap Világ Oldal 158

Világ

Gyilkosság a Fudan Egyetemen Sanghajban

Egy matematika professzor azért szúrta le az egyetem párttitkárát, mert az ki akarta őt rúgni Kína egyik legnevesebb egyeteméről. Csinal Venhua matematika professzor állítólag nem jól végezte munkáját, ezért akarta őt eltávolítani a Fudan egyetem vezetősége. Vang Jongcsen párttitkárt gyanúsította a professzor azzal, hogy ő áll a döntés mögött, mert már régóta üldözi őt. A professzor beismerte tettét – tudatta a kínai sajtó.

Minden állami intézményt a kommunista párt irányít

Kínában alapszabály a kommunista párt vezető szerepe. Ennek megfelelően minden intézményben a fontos döntéseket a kommunista párt helyi végrehajtó bizottsága hozza meg. Ennek élén áll a párttitkár, aki egyértelműen az intézmény első számú döntéshozója.

Sanghajban alakult meg a kommunista párt – épp száz évvel ezelőtt. Ebből az alkalomból Hszi Csinping pártfőtitkár újra határozottan kijelentette: senki sem kérdőjelezheti meg a kommunista párt vezető szerepét Kínában!

A budapesti Fudan egyetemről is a párttitkár tárgyalt

2017-ben érkezett meg a Fudan egyetem küldöttsége, melyet fogadott Matolcsy György, a nemzeti bank elnöke, aki szívesen tetszeleg Budapesten a Kína első számú magyar barátja szerepben. Még amikor a Fidesz ellenzékben volt, akkor kísérte el Matolcsy György Kínába, ahol hosszas utazást tettek. Pekingben magas szinten fogadták Orbán Viktort, mert a kiválóan értesült kínai vezetők tudták, hogy övé a jövő Magyarországon. Egyáltalán nem zavarták őket Orbán Viktor antikommunista kijelentései, és állásfoglalásai az elnyomott tibeti kisebbség mellett. Orbán Viktor 2010 után gyorsan változtatott Kína politikáján, és jó kapcsolatokat épített ki Pekingben. Nemrég büszkén közölte: Hszi Csinping elnök személyesen hívta meg Kínába!

Ez a pekingi protokoll szerint nagy megtiszteltetés egy kis ország vezetőjének.

“Nem leszünk kínai gyarmat!”

Ezt mondta Dobrev Klára, a DK miniszterelnök-jelöltje. Korábban Magyarország egykori washingtoni nagykövete szintén azzal vádolta Orbán Viktort, hogy kínai gyarmattá változtatta Magyarországot. Miután az ex nagykövet egy zenekarban muzsikált Tony Blinken amerikai külügyminiszterrel, így valószínű, hogy álláspontja nem áll túlságosan távol a jelenlegi washingtoni hivatalos állásponttól.

Matolcsy Györgyöt már korábban is azzal gyanúsította a CIA, hogy túlságosan is jó kapcsolatba került Pekinggel. A nemzeti bankban kínai tanácsadókat alkalmaz. Erre a szovjet tanácsadók kivonulása óta nem volt példa.

Arról, hogy valójában hogy is állnak a magyar-kínai kapcsolatok csak nagyon kevés embernek lehet információja miután minden egyezmény titkos. Ehhez – állítólag – a kínaiak ragaszkodnak elsősorban, de egyáltalán nincsen ellenére Orbán Viktor miniszterelnöknek, aki nem véletlenül hívta fel bírálói figyelmét arra, hogy“ ne azt figyeljék amit mondok hanem azt, amit csinálok!”

Biden-Zelenszkij, avagy cui prodest?

  • Biden-Putyin találkozó, Zelenszkijnek telefonbeszélgetés jutott

  • Szövetségesi engedmény Németországnak

  • Ukrajna és a NATO a vörös vonal

  • USA: fuck the EU

Az amerikai elnök telefonon tárgyalt az ukrán államfővel, akit meghívott Washingtonba. Ezt Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadó jelentette be, aki korábban azt tudatta a világgal, hogy Biden és Putyin Svájcban találkoznak egymással az USA elnökének európai túrájának végén. Zelenszkij ukrán elnök azt szerette volna, ha még az amerikai-orosz csúcs előtt találkozhatott volna Biden elnökkel, mert attól tart, hogy az amerikaiak a feje fölött egyezkednek Putyinnal. Erre utalhat az is, hogy az amerikaiak végülis elfogadták az Északi Áramlat kettő földgáz vezetéket, amelyet korábban elleneztek, mert közvetlenül szállít orosz földgázt Németországba. Csökkentve ezzel Ukrajna stratégiai jelentőségét és zsarolási potenciálját. Biden feltehetően nem Putyin miatt döntött így, hanem német szövetségesének próbált a kedvébe járni európai útja előtt.

Mennyire fontos Ukrajna Amerikának?

Ha Ukrajna belépne a NATO-ba, akkor az a vörös vonal átlépését jelentené – mondta az orosz fegyveres erők vezérkari főnöke a legutóbbi ukrajnai válság idején. Zelenszkij elnök mindenképp szeretné Ukrajnát belül tudni a NATO-n, mert ez azt jelentené, hogy határait az Amerikai Egyesült Államok garantálja. Ezt Moszkva márcsak azért sem fogadná el, mert időközben megszerezte a Krím félszigetet, melyet Ukrajna továbbra is saját területének tekint.

Biden és Putyin svájci tárgyalásán mindenképp szó esik majd Ukrajnáról, de Zelenszkij ukrán elnöknek csak később lesz módja interveniálnia amikor a Fehér Házban találkozik Joe Bidennel.

A magyar diplomácia fellép Ukrajnával szemben

A NATO csúcson a magyar diplomácia határozottan kívánja képviselni korábbi álláspontját: addig nem járul hozzá Ukrajna belépéséhez amíg Kijev vissza nem vonja a nyelv törvényt, amely hátrányos a magyar kisebbség számára Kárpátalján. Sokan gyanítják, hogy ezzel Orbán Viktor épp Putyin elnök érdekeit képviseli hiszen az oroszok mindenképp meg kívánják akadályozni Ukrajna NATO tagságát.

Orbán Viktor ellenkezése másoknak is jól jön:

sem Németország, sem Franciaország nem lelkesedne azért, ha Ukrajna a NATO tagja lenne, és ily módon hidegháborús helyzet alakulhatna ki Európában.

A különutas magyar diplomácia így másoknak is kapóra jöhet, de tovább gyengíti Orbán Viktor renoméját Washingtonban, ahol az orosz-amerikai kapcsolatok függvényében kívánnak dönteni Ukrajnáról, és nemigen érdeklődnek az uniós vélemények felől.

Victoria Nuland asszony, aki újra vezető szerepet játszik az amerikai diplomáciában épp Kijevben mondta el híres mondatát:

fuck the EU!

Ferenc pápa nem akar Orbánnal találkozni

A katolikus egyház feje mindössze három órát tölt Magyarországon, ahol részt vesz az Eucharisztikus világkongresszuson. Ferenc pápa misét pontifikál, majd Pozsonyba utazik. Nem kíván sem Áder János államfővel sem pedig Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozni. A magyar vezetés számára nagyon fontos lenne, hogy a választások előtt közös fénykép készüljön Ferenc pápával. Aki viszont pontosan ezt akarja elkerülni.

Orbán Viktor Rómába küldte Erdő Péter bíborost és Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, hogy kieszközölje a budapesti találkozást Ferenc pápával, de a hírek szerint a magyar miniszterelnök megbízottai lógó orral távoztak a Vatikánból.

A migránsok ügye szakítópróba a pápa számára

Ferenc pápa első útja a Vatikánból Lampedusa szigetére vezetett, ahol a legnagyobb migráns tábort tartotta fenn Olaszország. A katolikus egyház nevében a pápa a befogadás mellett foglalt állást, még a Vatikán is befogadott néhány migránst. Orbán Viktor épp ellenkezőleg a kerítés építés mellett döntött, és politikájának középpontjába állította a zéró migráns elvet. Ebben a magyar katolikus püspöki kar – egy-két kivételtől eltekintve – Orbán Viktor álláspontját támogatta és nem Ferenc pápáét. Mindkét fél továbbra is kitart álláspontja mellett, ezért a pápa nem tartja célszerűnek a találkozást a magyar vezetőkkel.

A Vatikán felfogása szerint a pápa nem állami látogatást tesz Magyarországon hanem részt vesz az Eucharisztikus világkongresszuson. Szlovákiában viszont állami látogatást tesz, ott találkozik is Ferenc pápa a szlovák vezetőkkel.

Ez nagy pofon a magyar kormánynak és személyesen Orbán Viktornak – állítják a Vatikánban magukat megnevezni nem kívánó magasrangú tisztségviselők.

USA szankciók a bolgár elit ellen korrupció miatt

A Transparency International Bulgáriát tartja az Európai Unió legkorruptabb államának, de Brüsszel eddig sokkal inkább Magyarországot és Lengyelországot bírálta a jogállami normák megsértése miatt. A washingtoni külügy azonban lépett, és feketelistára helyezte a bolgár elit számos tagját.

Miért nem lép az EU? A válasz viszonylag egyszerű: Boriszov miniszterelnök kiváló kapcsolatot ápol Merkel kancellárral, ezenkívül mindent megszavaz az uniós csúcsokon miközben a magyar illetve a lengyel miniszterelnök gyakran szembemegy a többség akaratával.

Másutt is alkalmazzák az amerikai receptet?

Romániában, az Európai Unió egyik legkorruptabb országában próbálták ki az amerikai módszert. A bukaresti amerikai nagykövetség információi alapján Laura Codruta Kövesi, főügyész a román elit sok tagját juttatta rács mögé korrupcióért. Laura Codruta Kövesit Bukarestben megbuktatták, de ő a június elsején elindult európai ügyészség első embere.

Románia után Bulgária következett, amely katonai szempontból fontos az Egyesült Államok számára. Várnában korszerű megfigyelő központot hoztak létre, amely a NATO javára gyűjti az információkat a Fekete tenger térségében. Eziránt ugyancsak érdeklődnek az orosz kémek, akik közül lebuktak sokan az elmúlt hetekben Bulgáriában.

Magyarország lesz a következő?

Jake Sullivan, Biden elnök nemzetbiztonsági tanácsadója többször is elmondta: a korrupciós ügyekkel lehet megfogni az autokrata vezetőket.

Magyarország katonai szempontból nem fontos az Egyesült Államok számára. Politikailag viszont az lehet hiszen Orbán Viktor kiváló kapcsolatokat ápol Moszkvával és Pekinggel miközben Washington Kínát és Oroszországot stratégiai ellenfélnek tekinti.

Biden elnök hamarosan Európába jön, hogy elmondja: mit is akar valójában az USA ebben a térségben? Biden találkozik Vlagyimir Putyinnal is. Utána kiderülhet, hogy Orbán Viktor miniszterelnök milyen feltételek között folytathatja kötéltáncát Nyugat és Kelet között.

Figyelnek bennünket?

A Covid-19 pandémia mindenütt az emberek fokozott megfigyelését tette elkerülhetetlenné, ezért a kormányok profi cégeket bíztak meg ezzel. Európa ugyan szeretne szuverén lenni, de ezen a területen meglepően sok a külső cég – írja a brüsszeli Politico.

Trump kedvenc adatelemző cége a Palantir különösen eredményes az európai piacon. Pedig az amerikai lapok megírták, hogy Trump idejében ez a cég nagyon sok szerződést kapott az amerikai hadseregtől sőt a határőrségtől is. Az európai kormányok mégiscsak lecsaptak a Palantir ajánlataira a pandémia idején. Az európai kormányok amerikai, kínai és izraeli cégekre bízzák a lakosság ellenőrzését.

Miért a lelkesedés? Mert ingyen vagy nagyon olcsón kínáltak olyan elemző csomagokat, amelyek segítettek abban, hogy megmutassák a járvány terjedését illetve a lakosság reakcióit a világjárványra.

Nagy Britannia, Hollandia és Görögország használta ezeket az ellenőrző csomagokat a járvány idején.

Sőt, Franciaország is élt ezzel a lehetőséggel pedig Macron elnök a leghangosabb szóvivője az európai szuverenitásnak az informatika területén. Az Europol, a közös európai rendőrség már 2016 óta használja az amerikai Palantir programjait.

A francia titkosszolgálat is az amerikai Palantirral dolgozik

A nagy párizsi terrorakciók idején a francia titkosszolgálat az amerikai cég ellenőrző csomagjával próbálta meg kiszűrni a terroristákat Franciaország több mint 5 milliós muzulmán közösségéből.

„Amikor Franciaországot segítjük a terrorizmus elleni harcban, akkor ez szuverén akció. Teljesen mindegy, hogy a cégünk milyen nemzetiségű” – mondta erről a Palantir franciaországi igazgatója. Csakhogy ily módon európai polgárok kényes adatai az amerikaiak kezére juthatnak!

Macron elnök emiatt össze is balhézott az Apple-lel és a Google-al, de a Palantirról nem beszélt.

A kínai nagy testvér is figyel

A Hikvision a világ legnagyobb megfigyeléssel foglalkozó cége, így érthető, hogy a járvány idején sokan hozzájuk fordultak. Olyannyira, hogy Brüsszelben a Bizottság éppúgy mint az Európai parlament az ő ellenőrzési rendszerüket alkalmazta, hogy távol tartsa a Covid fertőzötteket az intézményektől.

A kínai Hikvision  szerepel az USA szankciós listáján, mert Washington szerint aktív szerepet játszottak az ujgur kisebbség megfigyelésében. A kínai cég természetesen tagadja ezt.

Londonban 30 polgármesteri hivatal is használta a Hikvision kameráit és ellenőrző rendszerét a pandémia idején.

„Mindenütt ott van a Hikvision, egyre nagyobb szerepet játszik a brit piacon” – nyilatkozta egy szakértő a brüsszeli Politiconak.

Izrael az élvonalban

„Piacvezetők vagyunk a digitális kutató és ellenőrző programok terén” – jelentette ki Izrael legnagyobb ilyen tipusú cégének, a Cellebrite-nak a főnöke. Joszi Carmil elmondta, hogy csaknem 7000 szerződésük van különböző kormányokkal. Köztük van a 27 uniós tagállamból 25-nek a rendőrsége is! Miért oly népszerű az izraeli cég az ellenőrzés piacán? Mert fel tud törni rendszereket, és az így megszerzett adatokat azonnal kombinálja is a már meglevő információkkal.

Az európai kormányok és rendőrségek azután ezeket az információkat felhasználhatják a Covid-19 világjárvány megállítására éppúgy mint a migránsok ellenőrzésére.

Az NSO Group kém programokat árul kifejezetten titkosszolgálatoknak. Amelyek fel is használják ezeket arra, hogy megfigyeljék a célszemélyeket és okostelefonjukat.

Az NSO Group a pandémia idején kifejlesztett egy szoftvert, mely a járvány terjedését mutatja az összes helyi információ felhasználásával. Izraelben már alkalmazzák is ezt a rendszert, de Európában még nem. Jogi szakértők szerint ugyanis ez már túlmegy azon a határon, melyet az EU megengedhetőnek tart.

A Frontex, az uniós határvédelmi szervezet viszont vígan szerződést kötött két izraeli céggel abból a célból, hogy drónokkal monitorozzák a Földközi tengert, ahonnan a migránsok jelentős része érkezik. „Ez az 50 millió eurós szerződés, mely több évre szól, más ajtókat is megnyit majd” – nyilatkozta az egyik izraeli cég főnöke a brüsszeli Politiconak.

Már idén ellenőrizheti az uniós pénzek felhasználását a brüsszeli bizottság

Vera Jourova, aki amellett, hogy jogi biztos, de egyben a bizottság alelnöke is, kijelentette, hogy nem kötelező megvárni az Európai Bíróság határozatát a 750 milliárd eurós válságkezelő alapról.

Az uniós  döntés a pénzek kifizetését ahhoz köti, hogy az érintett tagállam hogy használja fel azokat. A magyar és a lengyel kormány az Európai Bírósághoz fordult, hogy hátráltassa ennek az ellenőrzésnek a lehetőségét.

Egyik tagállam sem lépett be az európai ügyészségbe, mely június elsején kezdte meg hivatalosan is a munkáját.

Ebből az alkalomból viszont a cseh Vera Jourova kijelentette, hogy nem kell megvárni az Európai Bíróság döntését, mert lehet, hogy akkor már késő lesz. Ezzel arra célzott, hogy Magyarországon jövőre választásokat tartanak. Orbán Viktor épp az uniós pénzekkel akarja bebetonozni hosszú távra a hatalmát.

7,2 milliárd euró a tét

A magyar miniszterelnök szívesen bírálja az Európai Uniót, de a pénzét vígan zsebreteszi. Ezt megelégelték Brüsszelben. Ezért is kötik a jogállami normák betartásához az uniós pénzek kifizetését.

Már amikor Orbán Viktor miniszterelnök Ursula von der Leyen asszonnyal találkozott, hogy megtárgyalják a válságkezelő alap Magyarországnak jutó részét, kiderült : az EU mindenképp ragaszkodik az ellenőrzéshez. Brüsszel szeretné rászorítani a magyar miniszterelnököt, hogy vesse magát alá az európai ügyészség vizsgálatainak, de Orbán Viktor – érthető okokból ellenáll.

Ezért is söpörték le az asztalról az egyetemek privatizációjáról szóló csomagot, melyet a magyar kormányfő uniós pénzekből akart finanszírozni. Ezt meg is mondták Stumpf István kormánybiztosnak és Navracsics Tibornak, egykori uniós biztosnak, akik Orbán utasítására lobbizni próbáltak Brüsszelben.

Mind az Európai Unió központjában mind Washingtonban leírták a nemzeti együttműködés rendszerét. Meggyengítésére épp a korrupciós ügyeket akarják felhasználni.

Ezért kapálózik Orbán Viktor az európai ügyészség ellen. Pontosan tudja, hogy annak vezetője, Laura Codruta Kövesi – az EU és az USA aktív támogatásával sok minisztert juttatott börtönbe korrupció miatt Romániában. Jelenleg pedig ő az európai ügyészség vezetője…

Vajon lesz-e az EU-nak ritka földfém bányája Grönlandon?

Brüsszelben nagyon szeretnék ezt, mert a ritka földfémek megnövelnék az európai ipar versenyképességét, de Grönlandon a környezetvédők tartanak az esetleges sugárveszélytől, mert a bányában uránium is található. Trump viszont nem véletlenül akarta megvenni Grönlandot – írja a Politico.

Az új két pártból álló koalíciós kormányzat le akarja állítani az egész bányászati programot mondván a radioaktív uránium károsíthatja a környezetet Grönlandon, amely Dániához tartozik, de jelentős autonómiát élvez. A sors iróniája, hogy az EU épp azért sürgeti a ritka földfém bánya megnyitását, mert ez nélkülözhetetlen a nagyszabású zöld programokhoz. A ritka földfémek ugyanis az akkumulátor és chip gyártáshoz fontos alapanyagok, melyeket elsősorban Kínában bányásznak, ahol a környezetvédelem csak mostanában válik prioritássá.

Brüsszelben attól tartanak, hogy Peking a helyzetet zsarolásra használhatja ki. Ezért lenne nagyonis szükséges a saját ritka földfém bánya.

„Az új koalició nem támogatja az urán bányászatot” – nyilatkozta a Politiconak Grönland bányászati minisztere. Aki nemsokára találkozik a Greenland Minerals bányavállalat főnökeivel. Ez egy ausztrál cég, amely megszerezte a jogot a ritka földfém bányára Grönlandon.

„Azt hiszem, hogy leállítják majd a bányászati projektet” – nyilatkozta a Politiconak Grönland korábbi vezetője, akinek pártja áprilisban elveszítette a választásokat. Eric Jensen pártja sokáig támogatta a ritka földfém bánya megnyitását, de a lelkesedése az utóbbi időben csökkent – nyilván a választások elvesztése miatt is.

„Mi most semlegesek vagyunk, várjuk a geológusok és a nyilvános meghallgatás eredményét” – mondta Grönland ex kormányfője.

A bánya dicső félmúltja

1957-ben Niels Bohr, Dánia Nobel díjas fizikusa is ellátogatott Grönlandra, ahol elégedetten nyilatkozott az urán bányászatról. Évtizedekig tartott is az urán bányászat Grönlandon, de azután a környezetvédők tiltakozására ez abbamaradt.

Most a ritka földfém bánya mellett érvelők arra hivatkoznak, hogy Grönland jelenleg Dánia pénzügyi támogatásból él, de hogyha megnyílna a ritka földfém bánya, akkor jelentős saját bevételhez jutna. Elszakadhatna Dániától.

Az EU saját bányát akar

Thierry Breton uniós biztos fogalmazta meg Brüsszel álláspontját: „a ritka földfémek ügyében diverzifikálni akarjuk a beszerzési forrásokat illetve saját bányászatot akarunk fejleszteni.” Grönland határeset hiszen nem része az Európai Uniónak, de Dánia továbbra is irányíthatja külügyeit.

Trump egyáltalán nem véletlenül akarta megvásárolni Grönlandot, mert a jelentős mennyiségű ritka földfém az USA iparát is mérhetetlenül vonza. A Grönland iránti vonzalom fennáll a demokraták esetében is: Blinken külügyminiszter nemrég tett látogatást a szigeten.

Az ausztrál cég, a Greenland Minerals nem adja fel. Tovább harcol a bányászati jogért. A csata még egyáltalán nem dőlt el. Az új bányászati miniszter asszony is elismeri, hogy „az elmúlt években oda-vissza változtak a hivatalos álláspontok az uránium bányászatának ügyében.” Ő és pártja ellenzi az uránium bányászatot, de különben nagy híve annak, hogy fejlesszék Grönland ásványi kincseinek kiaknázását – írja a Politico.

Most tehát az a feladata az ausztrál cégnek, hogy meggyőzze a közvéleményt: a ritka földfém bánya nem okoz sugárzás veszélyt a közeli településeken Grönlandon.

Elit kommandós a Moszad élén

David Barnea éppúgy a Szajeret Matkal elit kommandóban szolgált mint a Netanjahu fivérek. Joszi Netanjahu a túsz szabadítás hőse Entebbe repülőterén veszítette életét. Benjamin Netanjahu Izrael miniszterelnöke lett. Ma is az, de lehet, hogy már nem sokáig.

Netanjahu már tavaly ki akarta nevezni David Barneat a Moszad élére, most június elsejétől hivatalosan is ő az új parancsnok az izraeli hírszerzés élén. Eddig helyettes volt az idén 56 éves Barnea, akinek családja a náci Németországból menekült Palesztinába, ahol 1948-ban megalakult Izrael.

Irán a fő ellenség

Az iszlamista rendszer Izraelnek még a létjogosultságát is tagadja. A legutóbbi palesztin lázongások idején egy iráni altábornagy dolgozta ki a rakéta programot Izrael ellen. Irán jelen pillanatban is folytatja nukleáris programját. Benjamin Netanjahu miniszterelnök  az USA-t próbálta rávenni arra, hogy akár katonai erővel is akadályozza ezt meg. Trump elnök hajlott volna erre, de tábornokai lebeszélték róla mondván ezt a problémát nem lehet egyetlen jól irányzott csapással megoldani. Az elhúzódó háborúk pedig kétes kimenetelűek- ahogy ez Amerika számára Afganisztánban és Irakban kiderült.

A Moszad ért el sikereket Iránnal szemben: az izraeli titkosszolgálat információi alapján likvidálták az amerikaiak egy jól irányzott drón csapással Szulejmani tábornokot, az iráni forradalmi gárda külső hadműveleteinek parancsnokát.

A Moszad emberei végeztek Irán egyik vezető atomtudósával, aki altábornagyi rangban szolgált a forradalmi gárdában.

David Barnea legfőbb feladata az lesz, hogy tovább gyengítse Iránt, amely ambivalens politikát folytat. Egyrészt támogatja a radikális palesztinok és a libanoni Hezbollah harcát Izrael ellen, másrészt pedig tárgyalásokat folytat az Egyesült Államokkal és más nagyhatalmakkal egy újabb atomalkuról.

Trump bukása után az USA közel-keleti politikája érezhetően megváltozott: Netanjahu miniszterelnök elveszítette Washington feltétlen támogatását. Netanjahu hamarosan elveszítheti kormányfői posztját is, mert baloldali és szélsőjobboldali ellenfelei összefogtak ellene.

Izraelben a hadsereg elvben mentes a politikától, de nem véletlen, hogy a kormányfő nevezi ki a Moszad főnökét. David Barneanak arra is kell gondolnia, hogy Netanjahu utódai másképp ítélhetik meg a közel-keleti helyzetet mint Izrael jelenlegi miniszterelnöke, aki megegyezésre törekedett a szunnita arab államokkal, hogy szabad kezet kaphasson az Irán és szövetségesei elleni háborúhoz.

Irán ellen csakis akkor van esélye Izraelnek, ha az USA mögötte áll. Netanjahu egyáltalán nem élvezi Biden bizalmát. Az USA új közel-keleti politikát folytat, amely nem kizárólag Izrael feltétlen támogatására épül mint Trump korában. A Moszadnak létfontosságú az amerikai kapcsolat. Ezt elősegítheti, hogy David Barnea évekig tanult New Yorkban, és éppúgy mint az izraeli elit nagyrésze kiváló személyes kapcsolatokkal rendelkezik az Egyesült Államokban, ahol az elmúlt 25 évben mint a Moszad tisztje folytatott tárgyalásokat amerikai partnereivel.

Salvini Orbánnal és a Néppárttal is együtt akar működni

Az olasz jobboldal vezére, aki újra hatalomra tör, részt vesz a fatimai zarándoklaton Portugáliában. Ott fejtette ki, hogy milyen jobboldali egységre gondol az Európai Unióban.

Salvini mind a két nagy szélsőjobboldali pártszövetség és az Európai Néppárt együtt léphetne fel Brüsszelben az Európai parlamentben. Matteo Salvini számára a minta minden bizonnyal Silvio Berlusconi. Az olasz politikai élet legendás túlélője az Európai Néppárt tagja, de elfogadta azt, hogy Olaszországban Matteo Salvini vezesse a jobboldali koalíciót.

Az Európai Unióban  Salvini szerint a két szélsőjobb pártszövetség fordulatra tudná késztetni az Európai Néppártot, amely visszafogadhatná soraiba a Fideszt.

Mit szól ehhez Orbán Viktor?

Amikor Budapesten találkozott Matteo Salvini a magyar és a lengyel miniszterelnökkel, akkor Orbán lepte meg tárgyaló partnereit azzal, hogy felvetette: nyújtsanak baráti kezet Marine Le Pen asszonynak. A francia szélsőjobboldali vezető Macron elnök bukott ellenfele volt a legutóbbi választásokon Franciaországban, ahol egyáltalán nem kizárt, hogy megismétlődik a párharc. Orbán Viktor Marine Le Pen győzelmére számít – éppúgy mint Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök a legutóbbi francia választás előtt is a Kremlben fogadta Marine Le Pen asszonyt. Az orosz katonai hírszerzés hekkerei be is avatkoztak a francia választási kampányba, hogy megakadályozzák Emmanuel Macron választási győzelmét. Akkor Putyin hekkerei sikertelenek voltak…

Matteo Salvinit is Putyin elnök találta ki: az ő támogatásával lett előbb a Liga, majd az egész olasz jobboldal vezére.

Salvini azonban ravasz politikus, és tudja: az Egyesült Államokban ugyancsak rossz ajánlólevél Putyin támogatása. Ezért pártja belépett abba az olasz kormányba, amelyet Mario Draghi, Brüsszel és Washington kedvence vezet.

Egyúttal pedig elvetette Orbán Viktornak azt az elképzelését, hogy az Alternative für Deutschland szélsőjobb szervezet felé nyissanak Németországban.

Mi lesz, ha Berlinben zöld kancellár követi Merkelt?

Matteo Salvini már ezekre az időkre készül, ezért is akarja magához édesgetni a német kereszténydemokratákat, akiknek a népszerűsége egyre csökken.

Csakhogy Orbán Viktor épp nemrég csapta be az ajtót az Európai Néppártban, ahol sokáig a németek voltak a fő védelmezői. Visszatérhet-e mint bűnbánó fiú?

Miután az Európai Néppárt balra és a zöldek felé nyitott, ennek a valószínűsége jelenleg nem túlságosan nagy.

Szeptemberben lesznek választások Németországban, ahol egyáltalán nem lehetetlen, hogy a zöldek épp a kereszténydemokratákkal együtt kormányoznak majd. A zöldek számára viszont Orbán Viktor elfogadhatatlan.

Ha pedig Salvininek választania kell egy német kormányzó párt és Orbán Viktor között, akkor a minden hájjal megkent olasz politikus számára aligha lehet kétséges a választás.

Miért fogadta Boris Johnson Orbánt?

Boris Johnson olyan európai vezetővel akart találkozni, aki egyetért vele. Ez volt az egyik érve a Downing Street 10-nek. A másik az, hogy Orbán Viktor már régen kérte a találkozót. Mert neki is fontos, hogy olyan európai vezetővel találkozzon, akivel többé kevésbé egyetérthet.

 

Trump európai árnya

Mind Boris Johnson, mind Orbán Viktor lelkes híve volt a választásokon elbukott amerikai elnöknek. Trump bukása után azonban ellentétes utat választottak. Boris Johnson kirúgta főtanácsadóját, aki az amerikai elnök vonalának követését javasolta. Válaszul Dominic Cummings épp a napokban adott nagy interjút a londoni lapokban, melyben alkalmatlannak nevezte Boris Johnsont a kormányfői posztra.

A brit miniszterelnök ettől függetlenül júniusban vígan tárgyal majd Biden elnökkel, aki szinte teljes mértékben elveti Trump politikáját.

Orbán Viktor egyelőre kitart a trumpi úton. Emiatt Boris Johnson is figyelmeztette őt „a demokratikus normák betartására” és arra, hogy „a jogállami követelmények milyen fontosak”. Finom célzás ez arra, hogy bár Nagy Britannia kilépett az Európai Unióból, de nem kíván olyan partnert Európában, amelyik nem ortodox módon értelmezi a nemzetközi jogot.

Különösen így van ez Oroszország és Kína esetében. Boris Johnson miniszterelnök maximálisan támogatja Biden kemény vonalát Pekinggel és Moszkvával szemben. Figyelmeztette a magyar kormányfőt, hogy kockázatot vállal azzal, hogy a NATO tagok közül egyedül jó kapcsolatot tart fenn Oroszországgal és Kínával akkor amikor az USA mindkettőt stratégiai ellenfélnek tekinti.

Mit ér a szuverenitás?

Nagy Britannia kilépést az unióból Orbán Viktor és csapata megértéssel fogadta – egyedül az EU tagállamai közül. Csakhogy mit ért el Nagy Britannia? A kivételezett kapcsolatból, melyet Trump ígért, nem lett semmi. Épp ellenkezőleg: Kína vált Nagy Britannia legfontosabb kereskedelmi partnerévé a Brexit után.

A brit pénzügyminiszter szinte naponta ismételgeti: az ország az elmúlt két évszázad legnagyobb gazdasági krízisével áll szemben! Évekig tarthat amíg a brit lakosság visszanyeri a 2019-es év életszínvonalát.

Ez tanulságos példa lehet Orbán Viktornak arra, hogy a szuverenitás milyen haszonnal kecsegtet a globális gazdaság nyers érdek viszonyai között. Nagy Britannia kicseppent az EU-ból, és magára maradva nem igazán érdekel senkit sem.

Biden elnök tanácsadói olyan világot képzelnek el, melyet hat hatalmi központ irányít : USA, EU, Kína, India, Oroszország és Japán. Nagy Britannia nincsen sehol…

A Független Hírügynökség kiadásai meghaladják bevételeinket.
A pártoktól független újságírás egyre nehezebb helyzetben van Magyarországon.

A hagyományos finanszírozás modelleket nem csak a politika lehetetleníti el, de a társadalmi kihívások is.

A fuhu.hu fennmaradásához, hosszútávú működéséhez, szerkesztőségünk rászorul támogatásotokra.
Segítségetekkel lehetőség nyílik arra, hogy munkánkat továbbra is az eddig megszokott színvonalon végezhessük tovább.

Ide kattintva megtalálod bankszámlaszámunkat!